Keresés: „költségvetés” (116 találat)

Bodony: eszközbeszerzés a Magyar Falu Program segítségével

· Belföld · Gazdaság · Szabadidő

Bodony Község Önkormányzatát a Magyar Falu Program Óvoda közterület karbantartását szolgáló eszközbeszerzés című MFP – KKE/2020. 3085095710 azonosító számú pályázata keretében a Miniszterelnökség, mint Támogató az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatát érintő költségvetési támogatásban eszközbeszerzésre 3.919.910.- Ft összegű támogatásban részesítette.

A projekt megvalósítására elszámolható költségek finanszírozására vissza nem térítendő 3.919.910.- Ft összegű támogatást az önkormányzat a Támogatói Okirat illetve a pályázat elválaszthatatlan részét képező mellékletben meghatározott műszaki- és szakmai tartalom szerinti eszközök beszerzésére és a tájékoztatás, valamint a nyilvánosság biztosítására fordította.

A projekt nyilvánosság előtti megjelenése www.agriatv.hu, www.bodony.hu oldalon, valamint a szociális média oldalain keresztül volt biztosítva, illetve a Magyar Falu Program hatályos Arculati Kézikönyve szerint meghatározott embléma a település honlapjára elhelyezésre került ezzel párhuzamosan a program tevékenységének fontosságát hangsúlyozva a falutábla kihelyezése is megtörtént.

A megfelelő tájékoztató táblák elhelyezésével biztosított Bodony településen a lakosság figyelmének a felhívása, mellyel tájékoztatást kapnak a Magyar Falu Program keretében az adott helyen megvalósuló fejlesztésekről.

Az önkormányzat több hektáros törzsvagyonnal rendelkezik, mely területek nagy odafigyeléssel történő ápolása, karbantartása megfelelő eszközök nélkül nem kivitelezhető. A zöldfelületeknek a településen fontos ökológiai, ökonómiai, esztétikai és társadalmi szerepe van. A település zöldfelületei kiemelt jóléti, egészségügyi, környezetvédelmi jelentősége is számottevő a lakosság és az idelátogatók szempontjából.

A támogatásból beszerzésre került eszközök megoldást nyújtanak az egybefüggő zöldterületek gyorsabb kaszálására, valamint pótolják az időközben elhasználódott kisgépeket. A beszerzésre került utánfutóval a lehullott lomb elszállítása is rövidebb idő alatt történhet meg. A település önkormányzati tulajdonban lévő utcáinak a téli síkosság mentesítése, hóeltakarítása megoldódott immár a tolólap beszerzésével, illetve a beszerzésre került eszközök lehetővé teszik, hogy a közterület karbantartás a településen kevesebb - a közfoglalkoztatásban részt vevő - munkaerővel is elvégezhető legyen.

Aggódnak a polgármesterek az új költségvetési terv miatt

· Belföld · Gazdaság · Politika

Tömeges elbocsátásokra számít a 18. kerület polgármestere, amennyiben elfogadják az új költségvetést. Szaniszló Sándor szerint az ő kerületében majdnem 4 milliárdos forrás kieséssel kell számolniuk.

Mirkóczki Ádám, Eger polgármestere szerint az elvonások a városban érinteni fognak szinte mindenkit.

Elszálltak az albérletárak

· Belföld · Gazdaság

Agárdra, Gárdonyba, tehát a Velencei-tó környékére is szívesen kiköltöznek budapestiek, annyira magasak az albérletárak a fővárosban. Átlagosan 150 ezer forint egy lakás Pesten, ez egy átlagos család költségvetésének majdnem a 60 százaléka. Az olcsóbb albérletért még a több órás ingázást is vállalják, naponta.

Milliókat csaltak a repcével

· Kék hírek

Csaknem egymilliárd forint áfát csalt el egy budapesti cég repceolaj-beszerzéssel. A csalást úgy követték el, hogy külföldről hozták be a repceolajat, viszont papíron a beszállítók magyar gazdasági társaságok voltak, akik nem fizették meg az adót. 900 millió forint áfát csaltak el így. A nyomozók azonban a cég vagyonából több mint kétmilliárd forintot zároltak, így az okozott kár valószínűleg megtérül. A költségvetési csalással 5 férfit vádoltak meg.

Stadion helyett cafeteria

· Egészség

Megtelt az egri Bartakovics Béla Közösségi Ház nagyterme szerda délután. A Markhot Ferenc Kórház dolgozó töltötték meg, közülük is elsősorban az Ápolási Szakszervezet tagjai. Elmaradt béren kívüli juttatásuk kifizetésében reménykednek.

Az Egri Ápolási Szakszervezet öt tagja előbb az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon, majd később az Egri Törvényszéken nyert pert az elmaradt cafetéria juttatásuk kifizetésére, ám a Markhot Ferenc Kórház fellebbezése nyomán az ügy a Kúriához került, amely a napokban a korábbi bírósági döntéseket helyben hagyta.

Ismert: a kórház a 2013-as államosítás óta nem ad az alkalmazottainak béren kívüli juttatást. Ezért perelt és nyert öt dolgozó. A többiek most azt szeretnék, ha  valamennyi kórházi alkalmazott megkaphatná jogos járandóságát.

A BBKH-ban tartott dolgozói értekezleten ott volt dr. Bajusz Krisztina, az Autonóm Szakszervezetek munkajogásza. Ő képviselte az ötöket a nemrég zárult perben. A jogi képviselő a portálunk kérdésére elmondta, természetesen tisztában vannak azzal, hogy Magyarországon nincs precedensjog, ám azt is látni kell, hogy az öt pernyertessel egyező jogi helyzetben van a többi kórházi dolgozó is, ráadásul maga a kórházvezetés is úgy nyilatkozott, keresi a forrását a dolgozók kifizetésének.

Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke a fórumon úgy vélte: az egri kórház vezetésének és a legnagyobb szakszervezetnek közös az érdeke, együtt juthatnak eredményre, hiszen a csaknem 1500 dolgozó elmaradt cafetériája csakis a központi költségvetésből finanszírozható. Székely szerint sem várható az el egy gyógyintézménytől, hogy egy éves szinten 162 millió forintra rúgó többletkifizetést kigazdálkodjon.
– Csak úgy érhetünk el eredményt, ha megerősítjük a szakszervezetet, amelynek most mintegy négyszáz tagja van az egri kórházban. Ha a dolgozók többségét magunk mögött tudhatjuk, akkor tudunk valódi nyomást gyakorolni – fogalmazott Székely, aki a szakszervezetbe való belépésre buzdította a résztvevőket.
– Az senkinek nem lehet érdeke, hogy most 1400-nál is több pert indítsanak a dolgozók egyenként – tette hozzá Székely. – Ha stadionokra van pénz, akkor az egészségügyben dolgozóknak is kell, hogy jusson.

Az Egri Ápolási Szakszervezet elnöke, Kovácsné Pálos Rita, aki egyébként egyike azoknak, akik vállalták a pert, elmondta:
– Elkezdődött  az egyeztetés a kórházvezetéssel, de nyilván hosszas párbeszédre lesz szükség, hogy a végleges megoldás megszülethessen. A jelenlegi igazgató, úgy érzem, igyekszik segítő kezet nyújtani.

A dolgozók között nagy volt a bizonytalanság, sok még a tisztázatlan kérdés. Ez a fórumon is kiderült, mert egy-egy kérdező még azt sem tudta, hogy a Kúria döntését követően 2016. január 15-i hatállyal a Markhot Ferenc Kórház vezetése felmondta az addig érvényben lévő cafeteria-szabályzatot, mely a per alapját képezte.

A Markhot Ferenc Kórház nyitott a cafeteria ügyének rendezésére, fogalmazott dr. Tóth Ildikó megbízott főigazgató közleményében. A kórház a kúria döntését követően megkezdte az egyeztetéseket az intézmény tulajdonosa és a dolgozói érdekképviselet között. Dr. Tóth Ildikó, aki megörökölte ezt a 2013-ban kialakult jogi helyzetet, az ügy megnyugtató rendezésére törekszik.

– Természetesen a kúria döntése alapján a perben szereplő öt dolgozó megkapja járandóságát, a többi dolgozó kifizetéséről pedig  folyamatban vannak a tárgyalások.  Peren kívüli egyezségre van ugyan mód, de sajnálatos, hogy jelenleg nincs meg a fedezete a kifizetendő több mint 300 millió forintnak – így a főigazgató.

– Amennyiben az egyeztetések nem vezetnének eredményre, a fórumon megegyeztek a résztvevők, hogy akár perközösséget alakítva is tovább viszik az ügyet – fogalmazott Kovácsné Pálos Rita a találkozó után.
Elmondta: remélik, hogy erre nem lesz szükség, de a jelenlévő szakszervezeti tagok többsége egyeztetett a jogi képviselővel lehetőségeikről.
Pálos Rita hozzátette: elképzelhető, hogy újabb találkozót is meghirdetnek majd, hogy mindenki élhessen a szakszervezet által kínált jogi segítséggel.

A korábbi vezető rossz döntéseinek következményét viselik

A Markhot Ferenc Kórház (volt Nonprofit Kft.) 2010. január 19-én kötött megállapodást az érdekképviseletekkel a cafetéria juttatásról, és ellentétben a magyarországi kórházak nagy részével, egészen 2013. március végéig fizette is dolgozóinak a juttatást. Dr. Fűtő László akkori főigazgató döntése nyomán alakult ki a mostani helyzet, miszerint a kórház nem fizetett a továbbiakban. Az intézmény jelenlegi vezetője szerint egy rossz döntés következményeit viseli most a kórház.

A cafeteria juttatásról szóló megállapodást az intézményvezető a kúria döntése után fölmondta, és elindította az egyeztetési folyamatot a tulajdonos képviselőjével, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ vezetőivel. Megtörtént az első egyeztetés az intézmény szakszervezeti vezetőivel is.

Szöveg: HEOL

TÉNYEK / Nincs pénz mindenkit kifizetni az egri kórházban / tenyek.hu

Ökocentrum: még vonzóbbá tette a Tisza-tó térségét

· Belföld · Szabadidő

Működésének három és fél éve alatt eddig összesen 707 ezer 805-en váltottak jegyet a Poroszlói Ökocentrumba, s ebből csak idén október végéig több, mint kétszázezer látogató kereste fel a létesítmény.

– Teljesítettük az indikátorokat, de nem dőlhetünk hátra, sokat kell még dolgoznunk, hogy az ökocentrum ilyen sikeres maradjon – mondta el Bornemisza László polgármester pénteken a turisztikai központban tartott ünnepségen, ahol azoknak köszönték meg a támogatást, akik segítették az ökocentrum létrejöttét és működését.

A Tisza-tavi Ökocentrum létrehozásának ötlete 2000-2001 környékén született meg, a megvalósítás kezdeti lépése a poroszlói Ökoturisztikai tanösvény – vagy közismert nevén a „Vízi sétány” - kialakítása volt, melynek alapkövét 2004. október 8-án helyezték el. Az Ökocentrum megálmodói úgy gondolkodtak, hogy a vízi sétány/tanösvény később majd szerves része lesz a létrejövő komplex turisztikai látogatóközpontnak. 2007-2014 EU költségvetési ciklusban Poroszló Község Önkormányzata sikerrel pályázott. A projekt kiemelt besorolást kapott, s 2009. november 26-án ünnepélyes keretek között Poroszlón aláírták a támogatási szerződés is. Poroszló a mintegy 2,2 milliárd forintból megvalósítandó Tisza-tavi Ökocentrum létrehozásához 1.936.481.000 Ft támogatást nyert el. A munkák 2011. januárjában kezdődtek meg, s 2012. április 27-én avatták fel az azóta kedveltté vált létesítményt. <hirdetés>

2818709_image009A társasággal szembeni elvárás volt az Eu támogatással megvalósított projektben foglalt indikátorok teljesítése. Ezek között kiemelt helyen szerepelt a létesítményt felkereső látogatók száma: az elvárás szerint a látogatottság a fenntartási időszak tíz évének valamelyikében – azaz egy naptári évben - érje el a 200 000 főt. Ezt idén teljesítették.

A település és az Ökocentrum iránti érdeklődés fenntartása, a kiemelkedő vendégforgalom és látogatószám megtartása, lehetőség szerinti növelése érdekében további fejlesztéseket tervez és forrásokat kíván elnyerni egy több mint 900 négyzetméter területű új akváriumrendszer és bemutatók megépítésére a főépület melletti zöld területen. Az új beruházás megvalósítása jelentősen hozzájárulhat a Kárpát-medence, Magyarország, a Tisza-tó és Poroszló turisztikai vonzerejének további növeléséhez, erősítéséhez.

Forrás: HEOL

Fotó: Berán Dániel

Új rendőrautók a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon

· Kék hírek

A média képviselői előtt vehették át az új szolgálati járműveket a rendőrök.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság állománya átvehette az új szolgálati gépjárműveket, amelyeket központi költségvetés finanszírozásával szerzett be a Rendőrség.

A rendőrök még hatékonyabb és gyorsabb munkavégzését összesen 30 darab újonnan érkezett gépjármű segíti, amelyek közül tizenhármat Czinege László r. ezredes rendőrségi főtanácsos, Heves megye rendőrfőkapitánya 2015. március 3-án adott át.

Az ünnepélyes átadáson a megye rendőri vezetőin túl részt vett Dr. Pajtók Gábor, a Heves Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja, Habis László Eger Megyei Jogú város polgármestere, és Csontos Ambrus tű. mk. dandártábornok a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója.

A rendezvényen a média képviselőinek is alkalmuk nyílt közelebbről megtekinteni az Audi, Mercedes, Seat, Skoda és Suzuki típusú járműveket.

Sajtótájékoztató: Fidesz

· Belföld · Politika

Martonné Adler Ildikó  Eger Város Fidesz csoportjának elnöke és Gál Judit Eger Város Önkormányzatának képviselője sajtótájékoztatót tartottak szerda délután.

Témája: költségvetési módosító javaslatok.

A sajtótájékoztatót változtatás nélkül adjuk közre.

Kérdés Sós Tamáshoz

· Belföld · Politika

Sós Tamás ne gondolja, hogy a nyugdíjasok emlékezetkiesésben szenvednek

 A szocialista politikusok számára a választási kampány közeledtével ismét fontossá váltak a nyugdíjasok, Dr. Sós Tamás mai sajtótájékoztatója is ennek bizonyítéka. Dr. Sós Tamás azonban bizonyára igyekszik majd elfeledtetni, a múlt homályában tartani mindazt, amit a szocialisták tettek a nyugdíjasokkal nyolc esztendőn át, illetve első négyévi regnálásuk idején. Dr. Sós Tamás óriásit téved, mikor azt feltételezi, hogy a nyugdíjas embereknek törvényszerűen memóriaproblémáik vannak, vagy emlékezetkiesésben szenvednek. A nyugdíjasok sem felejtik el a szocialista kormányok tetteit.

A szocialistáknak kormányzásuk alatt eszük ágában sem volt eltörölni azt a passzust a nyugdíjtörvényből, amely felbruttósította volna 2013-tól a nyugdíjakat, így ennek fejében ma adót is beszedhettek volna a nyugdíjasoktól. A legnagyobb kárt a nyugdíjjárulékokkal tették, hiszen a nyugdíjkassza helyett közel 3 millió ember befizetéseinek 80 százalékát magánnyugdíj-pénztárakba pumpálták. Ezt a pénzt kétes értékű külföldi kötvényekbe fektették, és ebből a brókerek, valamint a pénztárak dolgozói mesés jövedelemre tehettek szert. Eközben a nyugdíjkasszában keletkezett hiányt az állami költségvetésből kellett pótolni. Ha megmaradt volna a magánnyugdíj-pénztári bűvészkedés, akkor 2013-ra már több, mint 400 milliárd forintot kellett volna betenni a kasszába, hogy folyamatosan ki lehessen fizetni a nyugdíjakat. A szocialisták ebből se csináltak gondot, hiszen számukra mindenre megoldás volt az IMF hitel, úgy gondolták abból ki lehet pótolni mindent, így a hiányzó nyugdíjpénzt is. 2007-ben hoztak egy olyan törvénymódosítást, amely alapján 2008. január 1-jét követően nyugdíjba vonulók legalább 8 százalékkal alacsonyabb induló nyugdíjat kaptak.

Ezzel szemben a Fidesz-kormány teljesítette ígéretét: a nehéz pénzügyi helyzet ellenére megvédte a nyugdíjakat és megvédtük azok reálértékét. A 2012 júniusában elfogadott nyugdíjtörvény módosításával továbbra is garantálttá vált a nyugdíjak adómentessége. Nemcsak megőriztük a nyugdíjak vásárlóértékét, de infláció fölötti nyugdíjemelést tudtunk végrehajtani. Ennek köszönhetően a tavaly novemberi 1,6%-os nyugdíj-kiegészítés után januártól további 5,2%-kal nőtt a járandóság. Idén januártól mintegy 3 millió embernek hozott magasabb nyugdíjat vagy nyugdíjszerű ellátást a postás. A nők alanyi jogon negyven év munka után nyugdíjba mehetnek, és nagyon fontos, hogy ebbe a 40 éves szolgálati időbe a gyermekneveléssel töltött idő is beleszámít. Eddig mintegy 90 ezer nő, édesanya élt ezzel a lehetősséggel. Eltöröltük a kötelező magánnyugdíj-pénztári rendszert, ami egy átvágás volt és évről évre egyre nagyobb lyukat ütött a nyugdíjkasszán, egyre több pénzt kellett bevonni más adóbevételekből a nyugdíjrendszer fenntartásához.

A nyugdíjasokkal kapcsolatos rengeteg csúsztatás, politikai haszonszerzés céljából kreált mellébeszélés helyett, kérem Dr. Sós Tamást, hogy sajtótájékoztatója alkalmával adjon végre egyenes választ a következő kérdéseimre:

Tudják-e már, hogy első szocialista kormány négy éve alatt milyen intézkedésekkel lehetett volna kiküszöbölni a nyugdíjak vásárlóértékének 11,9 százalékos csökkenését?

  • Mi indokolta az MSZP kormány alatt a nyugdíjkorhatár megemelését?
  • A Gyurcsány-Bajnai kormány miért vett el egy tollvonással egyhavi nyugdíjat és miért csökkent a nyugdíjak reálértéke?
  • A Gyurcsány-Bajnai kormány miért döntött úgy, hogy 2013-tól bruttó összegben állapítsák meg a nyugdíjakat és megadóztassák azt?

Megkérem Dr. Sós Tamást, az MSZP politikusát, hogy mai, a nyugdíjasokról szóló sajtótájékoztatóján szíveskedjen válaszolni a témához kapcsolódó kérdéseimre, ismertesse pártja vagy személyes álláspontját az ügyben.

Sajtóközleményemet kérdéseimmel természetesen Dr. Sós Tamás részére is eljuttatom, azonban amennyiben sajtótájékoztatóján megpróbálkozna kérdéseim elől kitérni, tisztelettel kérem a sajtó munkatársait, hogy szíveskedjenek azokat tolmácsolni felé!

Köszönettel és üdvözlettel:

Dr. Gondos István

Heves Megyei Közgyűlés

Fidesz – KDNP frakció

frakcióvezető

 

mszp_logoSajtóközlemény

Mivel a FIDESZ megyei politikusai igen szorgalmasan – külön stábbal is – figyelemmel kísérik sajtótájékoztatóinkat, közleményeinket, úgy tudhatnák, hogy az MSZP számára mindig igen fontosak Heves megye és az ország nyugdíjasai.

Viszont az egész lakosság számára nyilvánvaló lehet – sokan saját bőrükön tapasztalhatják -, hogy a Heves megyei fideszes politikusok, hatalmuk 3,5 évében lezüllesztették, leszűkítették az idősek, a fogyatékkal élők tereit. Kormányzásuk első évében máris szétverték a Mátraházi Idősek Otthonát, a legaktuálisabban pedig a Bélapátfalvi Idősek, Fogyatékosok Otthona és Módszertani Intézetében lakó fogyatékkal élők ellen indítottak „hadjáratot”, az ő boldogulásukat, elhelyezésüket próbálták akadályozni.

Ugyan Horváth László megyei kormánymegbízott igyekezett jótevőként kikerülni az ügyből, ám mindenki számára egyértelmű, hogy eredetileg nem támogatta a bélapátfalvi fogyatékosok Szilvásváradra és Bélapátfalvára való lakóotthonos kihelyezését. Jelenleg pedig a két település vonatkozásában egy megrekedt ügyről van szó, hiszen nem határoztak arról a mai napig sem, hogy építenek – egy felvetés szerint -, vagy önkormányzati ingatlant vesznek igénybe a fogyatékkal élők elhelyezésére.

A FIDESZ országosan az idősek, a nyugdíjasok életét is megnehezítette, elvette 65 év feletti ingyenes utazási lehetőségüket, járandóságaikat egyre csökkenti.

Felvetődik tehát a kérdés, hogy mikor éltek jobban az ország és Heves megye nyugdíjasai? A dr. Gondos István frakcióvezető által állandó jelleggel forszírozott Gyurcsány-Bajnai kormányok alatt, vagy ma, amikor a FIDESZ-kormány szinte egyetlen leglátványosabb és legdrágább beruházása, fejlesztése a sorozatos stadionépítés és az 1800 lelket számláló Felcsút falu virágoztatása?

Említhetnénk – nem mellékesként – az Egerben elmaradó fejlesztéseket is, így a vár, vagy az egri kórház ügyében. Miért nem kezdődött el az egri Markhot Ferenc Kórház 5 milliárdos fejlesztése? Miért csak 900 millió forintnyi beruházást terveznek a 2010-ben megítélt 4,5 milliárd helyett?

Hol van az erre a kormányzati ciklusra tervezett 64 kilométernyi út felújítása Heves megyében? Miért csak 11 kilométer valósult meg belőle? Gyalázatos állapotban vannak Heves megye útjai, ezen nevet, botránkozik az ország.

Dr. Gondos István olyan kérdéseket tett fel az MSZP megyei elnöke, dr. Sós Tamás felé, amelyekre lehet, hogy Gondos Úr személy szerint kíváncsi, de a lakosság a jelent éli meg, most nyomorog 4 millió ember az országban. Ez a szám pedig sosem volt ilyen magas.

A lakosságot nem a Gyurcsány-Bajnai kormányok érdeklik, hanem az, hogy a jelenlegi miért sanyargatja őket, miért marad hónapról hónapra kevesebb pénz a pénztárcában. Vagy ha tételes dolgot is hozzá teszünk, akkor az is kérdése a lakosságnak, hogy miért loptak el közel 3000 milliárd forint magánnyugdíj-megtakarítást tőlük. Az Önök közleményében levezetett nyugdíjváltoztatásokra vonatkozó számadatok nem fedik a valóságot, ne tévesszék meg az időseket.

Kérjük a FIDESZ megyei vezetését, hogy a saját házuk táján tegyenek rendet, és a jelenben éljenek, a hátralévő pár hónapnyi kormányzásuk eredményességén dolgozzanak, a többi pedig a fülkében dől el 2014 tavaszán.

Eger, 2013.október 4.

Magyar Gina

Sajtóreferens

MSZP

Számlagyár: folytatódtak a letartóztatások

· Kék hírek

A Heves  Megyei  Főügyészség  Közérdekvédelmi  Szakága  által  a  2010.  év  elején  folytatott cégtörvényességi vizsgálat során derült fény arra, hogy a szerdai napon sajtónyilvánosságra került, az  egész  országot  behálózó  költségvetési  csalás-sorozat  ügyében  is  érintett  több  gyanúsított Egerben,  egy  közös  székhelyen,  nagy  számban  olyan  fiktív  cégeket  működtet,  melyek  ún. cégtemetőként szolgáltak - tájékoztatott Konkoly Thege László főügyészségi ügyész.

A Heves Megyei Főügyészség sajtószóvivője elmondta: az ügyészi szakágak közötti szoros együttműködés eredményeképpen a Heves  Megyei  Főügyészség  Büntetőjogi  Szakága,  az  akkor  rendelkezésre  álló  adatok  alapján, többrendbeli közokirat-hamisítás bűntettének gyanúja miatt rendelt el nyomozást az ügyben, amely több mint 400 fiktív vállalkozást érint.

- Az ebben a nyomozásban felmerült adatok arra utaltak, hogy egyes elkövetők más módon is – a munkaerő kölcsönzés intézményével visszaélve - éveken át, egy kifejezetten erre a tevékenységre létrehozott bűnszervezet működtetése, illetve az abban való részvételük útján, jelentős összegű jogtalan  haszonra  tettek  szert.  Szolgáltatásaikat  –  a  munkáltatói  terhek  megtakarításának reményében  –  százas  nagyságrendben  vették  igénybe  különböző  cégek.  Ez  a  munkaerő kölcsönzéssel érintett mintegy 10 000 munkavállalót is hátrányos helyzetbe hozta.

- Ezen információk alapján került elrendelésre az a nyomozás, amelyben a keddi napra virradóan összehangolt akcióra: 23 személy őrizetbe vételére, 295 helyszínen bizonyítási eszközként szolgáló iratok, valamint több mint 111 millió forint értékű készpénz, illetve ingóság, továbbá nagy számú, illegálisan tartott lőfegyver és lőszer lefoglalására került sor.

- A nyomozás fokozott ügyészi felügyelet mellett zajlik, ami az adott ügyben - az eljárás eddigi szakaszában - az ügyészség és a nyomozó hatóság hónapok óta tartó, szoros, napi rendszerességű együttműködését  jelentette. Ennek  keretében  az  ügyészség  konkrét  utasításokkal  segítette  a nyomozás eredményességét, valamint részt vett az akció előkészítésében és lebonyolításában is: jelen voltak ügyészek egy ügyvédi irodát érintő budapesti házkutatásnál, valamint Egerben több gyanúsított kihallgatásán is.

- A nyomozó hatóság kezdeményezésére a Heves Megyei Főügyészség 23 őrizetbe vett személy előzetes letartóztatását indítványozta. Szerdán az Egri Járásbíróság 8 gyanúsítottal szemben rendelte  el  a  legsúlyosabb  kényszerintézkedést,  míg  a  mai  napon  további  15  személlyel kapcsolatban születhet döntés.

Forrás:Heol