Keresés: „kitüntetés” (39 találat)

Elhunyt Kopcsik Lajos egri mestercukrász

· Belföld · Egészség · Kultúra · Szabadidő

Az egri Kopcsik Marcipánia alapítója 80 éves volt.

"Isten nyugosztalja Kopcsik Lajos Oscar-díjas, Venesz-díjas, Guinness-rekorder, cukrász világ- és olimpiai bajnok mestercukrászt, városunk díszpolgárát!" - búcsúzott dr. Pajtók Gábor országgyűlési képviselő saját Facebook-oldalán.

"Alkotásai köztünk maradnak, emlékét örökre megőrizzük!" - tette hozzá a bejegyzésében. 

Kopcsik Lajossal 80. születésnapja alkalmából terjedelmes interjút készítettünk, ezt ide kattintva olvashatja el. 

Forrás: HEOL

Egriügyek:

Június 19-én, vasárnap hajnalban 80 éves korában elhunyt Kopcsik Lajos, Sajólád szülötte és díszpolgára ,többszörös olimpiai és világbajnok Oscar díjas mestercukrász – írta meg a civishir.hu.

Kopcsik Lajos Oscar-díjas cukrász Sajószentpéteren született 1941 augusztus 23-án. Számos elismerése mellett Venesz-díjas, Guinness-rekorder, cukrász világ- és olimpiai bajnok cukrászmester, a Kopcsik Marcipánia névadója és vezető művésze. Eger (1999) és Sajószentpéter (2007) is díszpolgárává választotta.

Az általános iskola után Smida Pál mestercukrász tanítványa lett. Mivel mestere iparengedélyét bevonták, 1956-ban kénytelen volt átjelentkezni a Borsodi Vendéglátó Vállalathoz, ahol Csányi László lett a mestere.

Tanulmányait 1959-ben, kitüntetéssel végezte. A vállalat kazincbarcikai cukrászüzemében állt munkába, és 1962-ben üzemvezető-helyettes, majd 1964-ben üzemvezető lett. Közben 1963-ban letette a mestervizsgát. A vendéglátóipari szakérettségit 1977-ben kapta meg.

1988-ban családi okok miatt Egerbe költözött. A megyeszékhelyen a Panoráma Szálloda és Vendéglátó Vállalat cukrászüzemét vezette, majd önállósulva előbb a Marcipán cukrászda, később a Kopcsik cukrászda vezetője lett. Eközben mindvégig támogatta, segítette a fiatal cukrászok képzését, nevelését.

Pályafutása alatt számos díjat és elismerést szerzett, nemzetközi versenyekről rendre aranyéremmel tért haza.

2001-ben bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe: három és fél négyzetméteres, cukorból készült faliképével (ez Egerben, az Offi-házban látható) és a berlini olimpián szerzett tíz aranyérmével.

2007-ben két rangos kitüntetésben részesült: megkapta az Első Magyar Fehérasztal Lovagrend nagykeresztjét és a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét.

Bányásznapi ünnepség Visontán

· Gazdaság

Bányásznapi ünnepséget tartottak Visontán, a Mátra Erőműben.

Az idén 67. alkalommal rendezték az ünnepséget, ahol megkoszorúzták a Bányász Hősök emléktábláját és jutalmat vehettek át azok a dolgozók, akik ebben az évben kiemelkedően teljesítettek.

Új naperőműveket építenek

A Mátrai Erőmű fennmaradásához továbbra is fontos lesz a szén, de új naperőművekben és energiatárolásban is gondolkodnak.

Az ország nem mond le a fosszilis energiahordozókról, s a Mátrai erőmű sem, de utóbbi még inkább nyit az új technológiák és a megújulók felé, derült ki az elmúlt napokban tartott bányásznapi ünnepségeken.

Dr. Aradszki Andrást, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkárát Gyöngyösön, a központi bányásznapon kérdeztük a hazai bányászat helyzetéről. Mint azt lapunknak elmondta, a fosszilis energiaforrást fenn akarja tartani a kormány, s ebben fontos szerepet szánnak a lignitnek.

– Azt a vagyont, amit itt találunk a Mátrai Erőmű szénbányáiban, vétek lenne otthagyni. Azt a fajta tradíció és tudás, amit az erőmű és a bányászat jelent, fenn kell tartanunk a magyar energiaellátás, energiabiztonság érdekében. A Mátra attól jó cég, hogy előre mennek, keresik a túlélés, a megújulás útját – fejtette ki dr. Aradszki András.

A kormány a szabályozáson keresztül minden megtesz, hogy a magyar gazdaság szereplői jól érezzék magukat, s érdemes legyen nekik a jövőre gondolni, befektetni és vállalkozni. De pénzzel nem támogathat cégeket, az nehezen elképzelhető uniós környezetben. Ha a jól átgondolt üzleti tervek ezt igazolják, akkor viszont végigvesznek minden lehetőséget. Elárulta, végiggondolják a bányászat helyét ebben a gazdasági környezetben, hosszú távon leteszik a szabályozási feltételeket a szakmával közösen.

Valaska József, a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke a központi bányásznapon és a vállalati ünnepségen is beszélt a társaság helyzetéről, a zuhanó energiaárakról, a nemzetközi támogatási rendszerről, illetve a Mátra terveiről. A bükkábrányi dolgozók előtt azt is kifejtette, hogy a nyereség 30 százalékkal elmarad a tervezettől, megviseli a céget a villanyáram árának csökkenése, a költségek, a környezetvédelmi kiadások, a klímaadó növekedése.

A piac nem lesz kedvezőbb az állami szubvenciók miatt, sok, a Mátrához hasonló kisebb erőmű nem éli túl a következő pár évet, de ők igen. Elmondta, keményen kell dolgozniuk a bányászoknak, mert ha nem lesz elég szén, egy blokkot le kell állítaniuk. A cég releváns nyereségét a másodlagos tevékenységgel tudják biztosítani, az ipari parkkal, a naperőművekkel. Dolgoznak a fennmaradáson, kétütemű tervet állítanak össze. Kidolgoznak egy üzleti tervet a 2027-ig tartó időszakra, hogy minden ember biztonságban érezze magát, a jövedelmét. A második ütem egy új fejlesztésekből induló időszak, minden területen lépnek előre párhuzamosan.

Valaska József közölte: a német RWE-nél történt átszervezések miatt tért vissza az igazgatósági elnöki pozícióba. Persze eddig sem volt távol a cégtől, a felügyelő bizottság elnökhelyetteseként, az RWE tanácsadójaként dolgozott. Mivel mindez egy nagyon gyors folyamat volt, nem adott arra lehetőséget, hogy elkezdjenek utódot felkészíteni.

– A cég mindig nehéz helyzetben volt, a szenet hosszú ideje nem szeretik, az 1970-es évek közepén olaj- és gázerőműveket építettek. Az 1990-es évek elején, amikor olcsó volt a gáz, a bányák csődben voltak, felszámolás alatt álltak, az ugyanilyen nehéz helyzet volt – árulta el. Az elnök megemlítette a társaság kitörési pontjait. A Mátra hosszú távú fennmaradásának kulcsa a hazai nyersanyag árammá alakítása. Emellett lehetőség a megújuló energia hasznosítása, hiszen egész világ efelé megy. Ezek azonban csak időlegesen vannak jelen, a megtermelt energiát a közbenső időben tárolni kell akár vízben, akár gázban, meglátják, melyik lesz sikeresebb.

– A következő két évben összesen durván 40 megawattnyi naperőművet építünk, bankhitelből. Egy nagy, 20 megawattos naperőmű-farmot Bükkábrányban, két kisebbet pedig Visontán. A meglévővel együtt elérnénk a 60 megawattot, ami évi 3 milliárd forintos árbevételt jelentene, viszonylag alacsony költséggel, így javítana a társaság finanszírozási helyzetén. Adókedvezményre nem számíthatunk, hiszen ez két év óta már tiltott állami támogatásnak minősül az unióban – fejtette ki az elnök-igazgató.

Kérdeztük az új, 500 megawattos erőművi blokk megépítéséről is. Elmondta, sem a kormány, sem a Mátra nincs nyomás alatt. Ahhoz viszont, hogy az itteni emberek előtt legyen perspektíva, megvalósítható tervekkel kell rendelkezni a húszas évek második felére is. A következő évtized közepéig a jelenlegi blokkok működni fognak. Az energiaszektorban hosszú távon kell gondolkodnia a cégnek és a kormánynak is. Időben meg kell hozatni azokat a döntéseket ahhoz, amit a húszas évek közepétől akarnak.

– A tiszta szén technológia lényege, hogy a szén-dioxidot le kell választani és fel kell dolgozni. El is lehetne temetni a föld alá, de ez a koncepció bizonytalan, sokkal jobb, ha feldolgozzák, átalakítják metanollá, metánná. Az energiatárolás is megvalósul, s bekerül a körforgásba, javítva azt. A jelenlegi, 40 éves, alacsonyabb hatásfokú blokkokkal nem lehet megvalósítani ezt a technológiát. Angliában 2018-ban áll üzembe az ilyen típusú White Rose projekt, egy ilyen új beruházás építése 2021-22-ben
indulhatna el nálunk – tette hozzá Valaska József. Elárulta, a megújuló energiák támogatása miatt a hagyományos áram piaci ára zuhant, ezért mindenhol beavatkozik a kormány, más-más módszerekkel.

Lengyelországban és Franciaországban száz százalékig állami kézben van minden az energiaszektorban. Németország felismerte, elszúrta a gyors megújuló energia növekedési rátát, ezért a meglévő erőműveknek kapacitás fenntartási díjat fizetnek. Spanyolország és Portugália a versenypiac híve, ők kapacitáspiacokat hoztak létre, ahol a tartalékkapacitás érdekében versenyeznek az erőművek. El kell dönteni, melyiket követjük, különben a hazai termelői szegmensek meghalnak. Nem csak a Mátra, Paks, a Dunamenti és a többi erőmű is. A Mátrai Erőmű bármelyikhez tud alkalmazkodni.

Forrás: HEOL

Nehéz, de sikeres évet zár a Mátrai Erőmű Zrt.

· Belföld · Gazdaság

Az országos Borbála-napi ünnepségen Miniszteri Elismerő oklevelet kapott a Mátrai Erőmű Zrt. több dolgozója is.

Sikeres, de nehéz éven van túl a Mátrai Erőmű Zrt. A vállalat Bükkábrányban tartotta Borbála-napi ünnepségét, amelyen megkoszorúzták a bányász hősök emlékművét és értékelték az elmúlt egy esztendőt. Mata Tibor, a bükkábrányi bánya igazgatója beszédében felidézte, a cég idén várhatóan hat gigawattóra elektromos áramot értékesít, a bányák pedig kilencmillió tonna lignitet termelnek, a meddőtermelés megközelíti a 60 millió köbmétert.

Számos fejlesztés történt idén, kezdve az erőmű I-es blokkjának generátorcseréjétől a nitrogén-oxid kibocsátást csökkentő környezetvédelmi programon, a Keleti III-as bánya megnyitásán, a bükkábrányi szalagpálya-átépítésen keresztül a visontai fotovoltaikus erőmű üzembe helyezéséig. A bükkábrányi bánya egyébként csütörtökön 30 éves napi széntermelési rekordot ért el 21 ezer 264 tonnával.

Derekas Barnabás, a cég igazgatóságának elnök-helyettese elmondta, őrzik pozíciójukat, de éleződik a verseny. A hazai villamosenergia-felhasználás 30 százalékát import áram fedezi.

Derekas Barnabás szerint jelenleg nyomottak az árak a megújuló energia támogatásából fakadó németországi túltermelés miatt. Meg fog indulni egy tisztulás a német piacon, kapacitásokat tartalékba helyeznek Németországban. A hazai kapacitás jelentősen leépült, sok régi blokk kikerült a termelésből, s már nem is számolna újraindításukkal. A meglévő paksi, mátrai egységek sem lesznek fiatalabbak, pótolni kell majd őket. Idén tavasszal az RWE és a kormány megállapodást kötött, a villamos-energia elosztó és kiskereskedelmi hálózatban irányoztak elő tőkepiaci tranzakciókat, de együttműködnek a mátrai jövőkép aktív megteremtésében is.

Mivel Európa egyre inkább a karbonszegény gazdaságot preferálja, így a cégnek növelnie kell hatékonyságát, s csökkentenie kell költségeit. A piaci helyzet nem kedvező, ráadásul a lignit lakossági felhasználást is szeretnék visszaszorítani, miközben a cég évente 250 ezer tonna szenet értékesít. A vállalat jövőre is megbízhatóan működik majd, megőrzik a 2070 munkahelyet és stabilizálják a kereseteket. Mivel a visontai Déli bánya ásványvagyona fogy és költöznek a Keleti III-as bányába, ezért Bükkábrányban növelik a termelést.

Az ünnepségen kitüntetéseket is átadtak, Lignitbányászatért Elismerő Oklevelet tizenheten vehettek át, Kotró László és Bekő Mihály pedig Heller László Díjat vehetett át. Bekő Mihály gépészeti karbantartó osztályvezető első munkahelye a társaság, 33 éve dolgozik ott. Örült, hogy a gépész területre is jutott egy ilyen díj, ezt a kollégáinak köszönheti, nincsenek egyéni sikerek a bányászatnak, közösségi munka. Nagy feladat volt az elmúlt hónapokban a Keleti III-as bánya megnyitása, a pályaépítés, a gép nagyjavítása, miközben vinni kellett a működő bányát is.

Az országos Borbála-napi ünnepségen Miniszteri Elismerő oklevelet kapott a Mátrai Erőmű Zrt. dolgozói közül Kordoványi Ferenc és Gergely Zoltán, Szent Borbála Érmet pedig Konkoly Ádám és Sinák János, illetve az OMYA Hungária Kft. munkatársai közül Gyulai Péter.

Forrás: HEOL

Az EKMK kitüntetése

· Kultúra

A Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége - KÓTA elnöksége, az Egri Kulturális és Művészeti Központ részére az egri kórus- és népzenei rendezvények, találkozók minősítések támogatásáért, szervezéséért, jelentős kultúrmissziós tevékenységéért, mecénási kategóriában KÓTA DÍJ kitüntetést adományozott.

A 2004-ben alapított szakmai elismerést Kovács Katalin intézményvezető és Bimbó Zoltán, az EKMK dolgozója 2015. október 4-én, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban vették át, a 45 éves KÓTA Ünnepi Díszhangverseny és KÓTA-díj átadás keretein belül.

Bányásznapon emlékeztek az elődökről

· Belföld · Gazdaság

Idén várhatóan 9 millió tonna lignitet bányásznak Visontán és Bükkábrányban.

Derekas Barnabás, a társaság igazgatóságának elnök-helyettese a visontai bányásznapi ünnepségen köszönetet mondott a dolgozók munkájáért. Beszámolt arról, hogy idén várhatóan 9 millió tonna lignitet bányásznak Visontán és Bükkábrányban. Igazodnak a piaci viszonyokhoz, így költségcsökkentéssel, de a két bánya működtetésével számolnak a jövőben. Visonta térségében Kelet felé terjeszkedik a bánya. Élen járnak innovációban is, hamarosan átadják a 16 megawattos fotovoltaikus erőművet.

Bóna Róbert, a visontai bánya igazgatója emlékeztetett arra, hogy Magyarországon már csak a Mátrai Erőmű két bányájában folyik nagyüzemi szénkitermelés. Mivel a villamosenergia-árak emelkedésére nem lehet számítani, így alacsonyan kell tartani a lignitbányászat költségeit, ráadásul meg kell felelni a szigorodó füstgáz kibocsátási határértékeknek. Jövő hét elején beindul a termelés a Keleti III-as bányamezőben, ahol több százmillió tonna lignitvagyon áll rendelkezésre.

Az ünnepségen megkoszorúzták a bányász hősök emlékművét. Szombaton Bükkábrányban és Gyöngyösön is bányásznapot tartanak, előbbi helyszínen a Tankcsapda, utóbbin az Ocho Macho és Kowalsky meg a Vega lesznek a sztárfellépők.

A bányaipari ágazati párbeszéd fejlesztéséért Arany Emlékérmet kapott a 65. Országos Bányásznapon Dr. Valaska József, a Magyar Bányászati Szövetség korábbi elnöke, a Mátrai Erőmű ZRt. volt vezetője. A hajdúszoboszlói ünnepségen a Mátrai Erőmű Zrt. dolgozói közül hárman kaptak miniszteri elismerést, Gergely Zoltán, Kordoványi Ferenc, Sőregi Zsolt. A megyéből heten kaptak Kiváló bányász kitüntetést: Balog Gábor, Bódi Zsolt, ÁGl József, Hargitai László, Szabó Ferenc (mind MERT), Veréb Zakar István (OMYA Hungária Kft.), valamint Lados Csaba (Nitrokémia Zrt., Gyöngyösoroszi). A Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete emléklapot és ezüst bányászgyűrűt adományozott Hiesz Györgynek, Gyöngyös polgármesterének. Idén Heller László díjat kapott Majoros Ottó János, a Mátrai Erőmű Központi Karbantartó Kft. munkatársa .

A Mátrai Erőmű is tartott bányásznapi ünnepséget, amelyen több dolgozójuk is társasági elismerésben részesült pénteken. Céggyűrűt 14-en, Lignitbányászatért Elismerő Oklevelet 17-e kaptak, Bozó István pedig Mátrai Erőmű Részvénytársaságért Elismerő Oklevelet vehetett át.

Forrás: HEOL

Megnyitották a 19. Bikavér ünnepet

· Gazdaság · Szabadidő

Az ország történelmi borvidékén, az Egri Borvidéken immáron 17. alkalommal adták át tegnap Az év egri bortermelője díjat, amelyet most Demeter Csabának ítéltek oda. Az Egri Hegyközség tagjai szavaznak minden évben arról, hogy melyik helyi borászt illetheti meg ez a kitüntetés, és ez alapján a Hegyközség kilenctagú választmánya dönt végül a díj odaítéléséről. A Demeter Pincészet számára a számos külföldi és hazai díj után különösen fontos elismerés ez, hiszen ez a közvetlen környezet visszaigazolása, hogy jó úton járnak.

A Bükk hegység déli lankáin elterülő Egri Borvidéken, a Kőlyuk pincesoron készíti borait Az év egri bortermelője 2014 díj újdonsült tulajdonosa, Demeter Csaba. Jövőre lesz 20 éve annak, hogy a borász átvette és megreformálta a már 1886-tól működő családi birtokot és pincészetet Egerben, tehát majdnem két évtizede indult el azon az úton, ahol a szakmai tudás, az alázat, az odafigyelés, és a folyamatos tanulni vágyás voltak a társai.

„Amit egyik évben megtanultunk, azt a következő évben felülírja a természet. Minden év hoz valami ismeretlent, ezzel meg kell birkózni és elkészíteni újra a jó borokat.

Szeretem a kihívásokat, olyan borokat szeretek készíteni, amikre büszke lehetek: a könnyűeket, melyeket bármikor elő lehet venni, kellemesen ihatók, mégis hosszan velünk maradnak. És természetesen ott vannak a nagyok, mert határozottak, érett jegyeket mutatnak, és benne van minden érték és nagyság a mi Borvidékünkről” – mondta el Demeter Csaba tegnap Az év egri bortermelője 2014 cím elnyerésekor a XIX. Egri Bikavér Ünnepen az egri Érsekkertben.

Elhunyt Demeter Zsuzsa

· Belföld · Kultúra

Életének 72. évében elhunyt Demeter Zsuzsa, az egri Harlekin alapítója. „Érdekes világ, s aki egyszer belekóstol, nem szabadul tőle”- fogalmazott egy interjúban. 1965 szeptemberétől 20 évig vezette a Harlekin Bábegyüttest, a mai bábszínház jogelődjét. Majd a Harlekin Bábszínház megalakulása óta, 1985 januárjától művészeti vezetője volt az egri társulatnak, ahol rendszeresen rendezett is. Számos alkalommal kapott meghívást a marosvásárhelyi Ariel Bábszínház magyar és román tagozatához is. Több évtizeden át volt az UNIMA (Nemzetközi Bábművész Szövetség) Magyar Központjának titkára. Munkáját több miniszteri és egyéb kitüntetéssel ismerték el, de legértékesebb számára Heves megye és Eger elismerése: a HEVES MEGYÉÉRT és a PRO AGRIA CULTURAE díjak. Temetésére április 24-én 15.30-kor kerül sor az egri Donát temetőben.

Mátrai Erőmű: sikerre van ítélve

Idén hét, jövőre tizenhat milliárd forintot fordít beruházásokra a Mátrai Erőmű Zrt. Indul a Keleti III-as bánya, bővül az ipari park.

Borbála-napi megemlékezést tartott a Mátrai Erőmű Zrt. Visontán. A bányászok védőszentjének napja alkalmából köszönetet mondtak a munkatársaknak, visszatekintettek az elmúlt évre, s vázolták a következő évi terveket.
Bóna Róbert visontai bányaigazgató kiemelte, teljesítik az idei terveiket. A bányákban kilencmillió tonna szenet termelnek ki és 64 millió köbméter fedőkőzetet távolítanak el. Értékesítettek lignitet a lakosság, valamint a nagyváradi erőmű számára is. December közepére elkészül a Tarnóca-patak új medre, így a bányaművelés 2015. második felében tovább folytatódhat Kápolna irányába. Ehhez tíz kilométernyi szalagpályát kell átépíteni, s át kell vonultatni az MT9 kotrógépet.

Borbála-napi megemlékezésre hívnak a Mátrai Erőmű Zrt.-ben VisontánFotó: Czímer Tamás

Idén májusban kigyulladt HK-8-as hányóképzőt a tűzoltóknak sikerült megmenteniük a teljes leégéstől, de a többi gép átcsoportosítására, s nagyjavításra volt szükség. Ebben a Mátrai Erőmű Központi Karbantartó Kft. és a Schneider Hungária Kft. működtek közre. A gép december 3-án ismét termelésbe állt.

Valaska József, a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke évértékelésében kiemelte, elsősorban az életnek, másodsorban a sikernek kell örülni. A cég sikerre van ítélve, az egyetlen erőmű Magyarországon, amely 100 évre elegendő tüzelőanyaggal rendelkezik, a recesszió ellenére fönntartotta villamosenergia-termelését és eladásait, sőt, növelni is tudta azt. Idén rekordot értek el, hiszen hatmilliárd kilowattóra áramot adtak el, de a kitermelt szén mennyisége is új csúcs.

Nyereségük terven felüli, üzemi eredményük 16 milliárd forint lesz, amely a legmagasabb hazánkban az ágazaton belül. Ennek köszönhetően év végén 100 ezer forintot kaphatnak a dolgozók, kompenzálva az idei fizetéscsökkentést. Valaska József szerint igazi partnerek lettek a dolgozók és a szakszervezetek, akik tavaly beleegyeztek a jövedelmek csökkentésébe annak érdekében, hogy ne kelljen létszámot leépíteni. Jövőre is megmarad a létszám, a természetes fogyást pótolni fogják a bérmunkások alkalmazásba vételével. A keresetek is emelkednek 2015-ben.

A vállalat következő évi bevételi biztosítottak, rendelkeznek a szükséges szén-dioxid kvótákkal, nyereségük nem csökken. A cég ebben az évben 7 milliárd, jövőre 16 milliárd forintért hajt végre beruházásokat, megnyitják a Keleti III-as bányát, felújítják az erőmű 1-es blokkját, megépítik Közép-Európa legnagyobb, 15 megawattos fotovoltaikus erőművét. A Mátra az ország legnagyobb megújuló-energia termelője, idén fél terawattnyi zöldáramot állítottak elő. Nem csak a biomasszára hagyatkoznak, a naperőmű új utat nyit számukra. Ez, hasonlóan egy atomerőműhöz, egyszeri nagy befektetést igényel, de az üzemeltetési költsége nagyon alacsony, tehát 25 évig a bevétel nyereség is lesz egyben.

Három Mátrás kapott országos elismerést

A Budapesten tartott központi ünnepségen csütörtökön a Mátrai Erőmű három munkatársa vehetett át elismerést. Kovács Tibor bükkábrányi főtechnológus Miniszteri Elismerő Oklevelet, Francz József bükkábrányi rakodómester és Orosz Sándor visontai irodavezető pedig Szent Borbála érmet vehetett át. A Mátrai Erőmű ünnepségén Csábrádi Attila bükkábrányi vezető elektrikus és Papp Tímea visontai bányatechnológus kapott Mátrai Erőmű Emlékérmet. Tizenöten részesültek Elnöki Dicsérő Oklevél elismerésben. Valaska József, a társaság igazgatóságának elnöke minden dolgozónak köszönte az egész éves munkát.

 Valaska József szerint a rezsicsökkentésben elmentek a falig, állami szubvenció nélkül nem folytatható, pár év múlva az áramárak növekedésére kell számítani. Az orosz-ukrán konfliktus hatásairól elmondta, az ukrán szénexport akadozni fog, a Déli Áramlat megépítésének elmaradása előnyt hozhat a hazai nyersanyag-termelésben. A gázvezeték építése sem okozna problémát a Mátrának, hiszen az építkezés a gázár növekedését vonná maga után. Az erőmű ipari parkja Halmajugra és Visonta irányába terjeszkedik, a fölvásárlásokat megkezdték. A bioetanol üzem, illetve a búzafeldolgozó építése jövő év elején indulhat.

Pápis László szakszervezeti vezető kifejtette, örülnek annak, hogy meg tudták őrizni az elődök eredményét, s viszonylag kedvező kollektív szerződést kötöttek. Szeretnék elérni, hogy megépüljön egy új, 500 megawattos blokk, ezért felvették a kapcsolatot egy európai ipari szervezettel, s közösen lobbiznak ennek érdekében. Arra biztatják a magyar kormányt, hogy tegyen meg mindent ezért, hogy Visontán 2025. után is legyen Borbála-nap.

Forrás: HEOL

Kitüntetések és elismerések Egerben

· Belföld

Az Október 23-i Nemzeti Ünnep városi díszünnepségén a Gárdonyi Géza Színházban kitüntetéseket, elismeréseket adott át Habis László polgármester. Ezek sorrendben a következők:

Az egészségügy területén végzett kiemelkedő tevékenységéért Pro Agria szakmai díjat vehetett át Dr. Szoó Gyula főorvos.

A sport területén végzett kiemelkedő edzői tevékenységéért Pro Agria szakmai díjat vehetett át Tóth Péter testnevelő tanár, az Eszterházy Károly Főiskola Vízilabda Szakosztályának edzője.

Kimagasló sportolói tevékenységéért „Eger Kiváló Sportolója” kitüntetést vehetett át a Kemény Ferenc Sportiskola és Általános Iskola tanulója, Gledura Benjamin sakkozó, valamint az Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Kollégium tanulója, Antal Dóra vízilabdázó.

Kimagasló tanulmányi eredményéért „Kiváló Egri Diák” kitüntetést vehetett át a Dobó István Gimnázium tanulója, Horicsányi Attila, és a Hunyadi Mátyás Általános Iskola tanulója, Garamszegi Péter.

Kiváló tanulmányi és kimagasló sportolói eredményéért „Eger Város Jó Tanulója, Jó Sportolója” elismerő címet vehetett át négy fiatal:

- Zahorecz Márk birkózó (Lenkey János Általános Iskola)

- Kelemen Anikó floorball játékos (Hunyadi Mátyás Általános Iskola)

- Kékesi Borbála úszó (Kemény Ferenc Sportiskola és Általános Iskola)

és Homa András vízilabdázó (Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium)