Keresés: „koncepció” (49 találat)

A Mátrai Erőmű fennmaradásához továbbra is fontos lesz a szén, de új naperőművekben és energiatárolásban is gondolkodnak.

Az ország nem mond le a fosszilis energiahordozókról, s a Mátrai erőmű sem, de utóbbi még inkább nyit az új technológiák és a megújulók felé, derült ki az elmúlt napokban tartott bányásznapi ünnepségeken.

Dr. Aradszki Andrást, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkárát Gyöngyösön, a központi bányásznapon kérdeztük a hazai bányászat helyzetéről. Mint azt lapunknak elmondta, a fosszilis energiaforrást fenn akarja tartani a kormány, s ebben fontos szerepet szánnak a lignitnek.

– Azt a vagyont, amit itt találunk a Mátrai Erőmű szénbányáiban, vétek lenne otthagyni. Azt a fajta tradíció és tudás, amit az erőmű és a bányászat jelent, fenn kell tartanunk a magyar energiaellátás, energiabiztonság érdekében. A Mátra attól jó cég, hogy előre mennek, keresik a túlélés, a megújulás útját – fejtette ki dr. Aradszki András.

A kormány a szabályozáson keresztül minden megtesz, hogy a magyar gazdaság szereplői jól érezzék magukat, s érdemes legyen nekik a jövőre gondolni, befektetni és vállalkozni. De pénzzel nem támogathat cégeket, az nehezen elképzelhető uniós környezetben. Ha a jól átgondolt üzleti tervek ezt igazolják, akkor viszont végigvesznek minden lehetőséget. Elárulta, végiggondolják a bányászat helyét ebben a gazdasági környezetben, hosszú távon leteszik a szabályozási feltételeket a szakmával közösen.

Valaska József, a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke a központi bányásznapon és a vállalati ünnepségen is beszélt a társaság helyzetéről, a zuhanó energiaárakról, a nemzetközi támogatási rendszerről, illetve a Mátra terveiről. A bükkábrányi dolgozók előtt azt is kifejtette, hogy a nyereség 30 százalékkal elmarad a tervezettől, megviseli a céget a villanyáram árának csökkenése, a költségek, a környezetvédelmi kiadások, a klímaadó növekedése.

A piac nem lesz kedvezőbb az állami szubvenciók miatt, sok, a Mátrához hasonló kisebb erőmű nem éli túl a következő pár évet, de ők igen. Elmondta, keményen kell dolgozniuk a bányászoknak, mert ha nem lesz elég szén, egy blokkot le kell állítaniuk. A cég releváns nyereségét a másodlagos tevékenységgel tudják biztosítani, az ipari parkkal, a naperőművekkel. Dolgoznak a fennmaradáson, kétütemű tervet állítanak össze. Kidolgoznak egy üzleti tervet a 2027-ig tartó időszakra, hogy minden ember biztonságban érezze magát, a jövedelmét. A második ütem egy új fejlesztésekből induló időszak, minden területen lépnek előre párhuzamosan.

Az LMP sajtóközleménye:

A Föld napján jelent meg Ángyán József, volt kormánypárti vidékfejlesztési államtitkár negyedik jelentése a földbérleti pályázati rendszerről.

A nyolc megyére vonatkozó, a tavalyi földhaszonbérleti pályázatok eredményeit összesítő vizsgálata számokkal is alátámasztotta, amit az LMP eddig is állított; a kormány kevés „csókos” kezébe sok földet adott és keveset juttatott a kisgazdálkodók sokaságának.

Véleményünk szerint a földbérleti pályáztatás rendszere elfogadhatatlan és védhetetlen, mert nem ad esélyt a földhöz jutáshoz a helyben lakó gazdálkodó családoknak, fiataloknak, illetve a gazdálkodás mellett gyermekeket is vállaló fiatal pároknak.

Ráadásul a kormány egy átláthatatlanul működő szervezetre, a Nemzeti Földalapkezelőre bízta az óriási vagyont képviselő állami földek használatának pályáztatását.

A jelentés szerint a szétosztott földek 60-90 %-a egy nagyon szűk kör érdekeltségeihez kerül, és csupán 10-40%-át osztják szét kisebb, helyi érdekeltségek között.

Kíváncsiak voltunk, hogy Heves megyében milyen arányokkal találkozhatunk, vajon hány helyben lakó gazdálkodó lett nyertese a pályázati rendszernek és kapott helyben földet.

Megdöbbentő arányokkal szembesültünk itt is.

A bérbe adott területek mintegy 1/3-adát 2 nagy, 100 ha fölötti érdekeltség - Barna László Tenkről és Alexaiék (György és György Attila) Aldebrőről szerezte meg.

Így a felső 7% kapta a megyében szétosztott földterületnek közel 32%-át.

A 20 ha alatti nyertesek, akik 15-en voltak, nem tudták a bérbe adott földek még 20 %-át sem megszerezni (19%).

A földbérleti pályázatok által érintett 35 település közül 21 településen nem volt helybeli nyertes pályázó, 14 település esetében részesült a település földjeiből (legalább részben) helyi lakos, azaz az adott településen bejelentett állandó lakcímmel rendelkező személy vagy ott székelő cég, de ezek többsége is apró, szétszórt parcella.

A kormányzati kommunikációval ellentétesen, a fenti adatokból világosan megállapítható, hogy a helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek a bérbe adott területeknek csupán 1/3-át tudták a saját településük földjeiből megszerezni, a 2/3-ad részét külső pályázók, érdekeltségek vitték el a helyi gazdaközösségek elől.

Azok a települések, ahol helyiek nem jutottak földhöz, igazi vesztesnek tekinthetőek, hiszen így semmiféle módon (közvetlen: adók, járulékok; közvetett: munkahely, vásárlóerő növekedés, népesség megtartás, stb.) nem részesülnek az állami földek bérbeadása révén keletkező jövedelemből.

Pedig Magyarország jövője nagyrészt azon múlik, hogy sikerül-e a vidék Magyarországát talpra állítanunk, a helyi közösségeket megerősítenünk.

Azt látjuk, hogy a kormányzat a jelek szerint a tőke oldalára állt a vidéki emberek érdekével szemben és segédkezet nyújt az ország nemzeti vagyonának széthordásához.

Ezzel tovább erősödik a birtokrendszer a kisgazdálkodók kárára, egy évvel a külföldiek földvásárlási tilalmának lejárta előtt. Pedig az állami földdel a családi gazdaságokat és helyi közösségeket lehetne jelentősen megerősíteni.

A folyamat a dél-amerikai típusú, kevés érdekeltség kezében lévő nagy latifundiumok állta uralt birtokrendszer irányába mutat. Ez szöges ellentétben áll a Nemzeti Vidékstratégiában meghirdetett föld- és birtokpolitikai koncepcióval, de az európai agrár- és vidékmodellel is.

Az LMP arra figyelmeztet, hogy a spekulánsokat és a nagytőkét támogató birtokpolitika tragikus következményekkel fog járni a magyar vidékre nézve, a vidék népességmegtartó képességét illetően, de hat a városokban élők élelmezési és környezetbiztonságára is.

-------------------------

Amennyiben a Fidesz-kormány ebben a szellemben folytatja vidékpolitikáját, azt fogja elérni, hogy a gazdálkodni kívánó, de magas politikai kapcsolatokkal nem rendelkező magyar embernek ennyi földje marad a gazdálkodáshoz, mint amennyit a kezünkben tartunk.

Azért, hogy a magyar vidék újra bizakodhasson, az LMP földhaszonbérleti pályáztatás leállítására szólítja fel a kormányt, és kezdeményezi a pályázati rendszer felülvizsgálatát, egy független, civileket is magába foglaló bizottság felállításával, valamint követeli a pályázatok elbírálásakor szubjektíven adható pontok jelenlegi 40%-os arányának csökkentését 10%-ra.

Tetten ért Heves megyei földmutyi – tények, számok, arányok

Ángyán József nyilvánosságra hozta 4. vizsgálatának eredményeit. Sajnálatosan megint bebizonyosodott, amit az LMP is állít, hogy az állami földbérlet rendszer nem megfelelően működik. Egyenesen a földmutyinak ad széles teret – Heves megyében is.

808 hektár - összesen 15.178 aranykorona (AK) értékű - területen kialakított 49 blokk esetében volt a pályázat sikeres, 6 blokk (73 ha és 1.860 AK) esetében viszont sikertelennek minősült. A pályázati folyamat régen lezajlott, és a pályázatok bírálata is befejeződött - 46 blokk (781ha és 13.021 AK) esetében még nem hirdettek hivatalos eredményt, azok az NFA honlapjára nem kerültek fel. Feltehetőleg a botrányos körülmények miatt óvatosabb a tárca és az NFA vezetése a döntések közzétételével. Hogy ki műveli ezeket a földeket és ki szedi hasznait, az nem tudható. Heves megyében található az eddig bérbe adott állami föld területek közel 4%-a!

A beadott pályázatok becsült – az NFA által nem közölt – száma meghaladhatta a 200-at, közülük azonban csupán 30 érdekeltséghez tartozó 31 pályázó volt nyertes, akikkel 49 szerződést kötött az NFA. Miután egy pályázó ill. érdekeltség akárhány pályázatot is nyerhet, így a pályázatok száma nem azonos a területeket megművel családok vagy cégek számával, az egy pályázatra jutó terület pedig nem azonos az egy család, érdekeltség vagy cég által megszerzett területtel! Hangsúlyoznunk kell tehát, hogy -  a VM ezzel kapcsolatos sorozatos csúsztatásaival szemben - nem 49 külön gazdálkodó család, hanem 30 érdekeltség műveli ezután a 808 ha területet!

Barna László 23.5%, Alexaiék 12.7%, Németh István 5.8%,

Mátra Kincse 2002 Kft. 5.4%, Tóth István 4.8%, Bagi György 5.4%, Deme András 5.1%, Rab Béla 2.5%

20-30 ha közti - 7 érdekeltség 15.3%

10-20 ha közötti - 7 nyertes érdekeltség 13.4%

10 ha alatti - 8 nyertes érdekeltség 6.0%

A diagramon is látszik, hogy 3 érdekeltség a megszerezhető földterületek 42%-át szerezte meg, miközben a „kicsik” közül 22 érdekeltség annyit sem, mindössze 34,7%-át!

Helyi lakosok, helyben lakó gazdálkodó családok

Ha az eredmények alapján a helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek helyzetét vizsgáljuk, akkor ezt jól jellemzi a helyi lakosok, helyi érdekeltségek által elnyert bérleti egységek száma, területe, de mindenekelőtt az összes bérbe adott területhez viszonyított aránya.

A 35 település közül 14 esetében részesült a település földjeiből (legalább részben) helyi lakos, azaz az adott településen bejelentett állandó lakcímmel rendelkező személy vagy ott székelő cég, de ezek többsége is apró, szétszórt parcella.

A 49 elnyerhető egységből 19 (38,8 %), a teljes meghirdetett földterületből pedig 285 ha (35,3 %) került helyi lakosokhoz. A 18 db, 20 hektárnál nagyobb terület ő parcella közül helyben lakó gazdálkodók 5-öt, a másutt lakók viszont 13-at nyertek el.

Összességében az állapítható meg, hogy Heves megyében a helybeliek, helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek - a kormányzati kommunikációval szemben - a bérbe adott területeknek csupán 1/3-át tudták a saját településük földjeiből megszerezni, a 2/3-ad részét külső pályázók, érdekeltségek vitték el a helyi gazdaközösségek elől.

Ez az arány is optimista becslés, hiszen a korábbi elemzések is sok-sok példával szolgáltak arra, hogy a pályázatokban itt - ott fiktív lakcímeket szerepeltettek, vagy cégeket - sokszor a pályázati kiírásokat követően - a föld megszerzése céljával megvásároltak, alapítottak, akár 100 km-ekre is áthelyeztek, gyakorta profiljukat is megváltoztatták.

A földbérleti pályázatok által érintett 35 település közül 21 településen nem volt helybeli nyertes pályázó.

Az érintett települések több mint fele tehát igazi vesztesnek tekinthető, hiszen helyiek – bár pályáztak - nem jutottak saját határuk földjeihez, így ezek a települések semmiféle módon (közvetlenül adók, járulékok; közvetetten: munkahely, vásárlóerő-növekedés, népesség megtartás, stb.) nem részesülnek az állami földek bérbeadása révén keletkező jövedelemből.

 A legnagyobb vesztesek

Erdőtelek illetve Ecséd, - amelyeken nagy, 100 ill. 50 ha-t meghaladó állami területeket adtak más településről származó pályázóknak bérbe, sajnos annak mondható. De ugyancsak a nagy vesztesek kategóriájába sorolható Dormánd, Tófalu, Demjén vagy éppen Maklár is, ahol 30 ha-t megközelítő illetve meghaladó területek kerültek más településről pályázókhoz.

LMP

Reakció az LMP egri szervezetének május 2-ai sajtóközleményére:

Részinformációk birtokában vádaskodik az LMP

Az LMP egri szervezete általam nem ismert okok miatt kapkodva és csak a saját szemszögéből nyilvánult meg a haszonbérleti szerződésekkel kapcsolatban. Olyan következtetéseket igyekeztek levonni a sajtó nyilvánossága előtt, amelyeket kizárólag a teljes információk ismeretében lehetne. A vádaskodás szerint Heves megye több településén sem helybéliek, hanem messziről jött pályázók nyertek. A Nemzeti Földalapkezelő kizárólag a nyertes pályázók nevét hozta nyilvánosságra, így számomra érthetetlen, hogy az LMP hogyan tudhatja, hogy volt-e egyáltalán helyi lakos a pályázatokat benyújtók között. Az is kérdés, hogy az LMP szerint ki számít helybélinek? A szomszéd településen gazdálkodó már nem?

Az NFA országosan eddig 1550 db szerződést kötött közel  30 ezer hektár területre. A területek több mint 75 %-át természetesek személyek, azaz őstermelők, egyéni mezőgazdasági vállalkozók, családi gazdálkodók és fiatal mezőgazdasági termelők nyerték. Az eddig megkötött haszonbérleti szerződések átlagos birtokmérete 16 hektár.

Eger, 2013. május 2.

Dr. Gondos István

frakcióvezető

Heves Megyei Közgyűlés

FIDESZ-KDNP frakció

Heves megye elindult a leszakadás útján, a második Orbán-kormány időszakában. Szétvertek működő önkormányzati rendszereket. A megye néhány térsége ma már megközelíthetetlen, gyalázatos állapotban van az úthálózat. Aggasztó, hogy Heves megyében ennek a kormányzati ciklusnak az útfelújítási programja nem fog megvalósulni. A munkanélküliség korábban nem látott méreteket ölt. Vissza kell adni az embereknek a hitet, változtatni kell, le kell váltani az Orbán-kormányt. A szocialisták a térség gazdaságélénkítése érdekében Kelet-Magyarország Programot dolgozott ki.

Az MSZP Kelet-Magyarország Programja elsősorban a térség, Heves megye mellett az ország további hat megyéjének (Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megye) felzárkóztatását, a munkahelyteremtést és a szociális aránytalanságok csökkentését szolgája, a kormány gazdaságpolitikájának vesztesei ugyanis többségükben ebben a térségben élnek.

Ma jóval kevesebben dolgoznak akár a tavalyi évben, de 2010 óta folyamatosan romló tendencia figyelhető meg a foglalkoztatás terén. Recesszióba süllyedt a gazdaság és az adófizetők csupán 10-15 százaléka járt jól az adóváltozások nyomán, a többiek - jellemzően az alacsony keresetűek - vesztesei a kormányzati politikának. A Kelet-Magyarország Program keretében elsősorban a hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő embereknek kíván segítséget, alternatívát nyújtani az MSZP.

Kelet-Magyarországon 20 százalék fölötti munkanélküliségi mutatók is vannak, de olyan kis – és mikro térségekről is tudunk, ahol 60-70 százalék ez az arány. Számos területen csökkent a reálbér, a többi között a szociális és az egészségügyi szférában 6 százalékkal; mindezt pedig elsősorban a gyermekek sínylik meg.

Ebben a helyzetben az MSZP kormányra kerülése esetén egy olyan mentorhálózat kiépítését tervezi, amely végigkíséri és segíti a hátrányos helyzetű gyermekeket a bölcsődétől az egyetemi diploma megszerzéséig. Ehhez kapcsolódna egy hatékony iskolabusz-rendszer is, amelynek segítségével a kistelepülésekről oktatási centrumokba juthatnak majd a diákok. Az Orbán-kormány által „elkövetett” , és nem valós 10 százalékos rezsicsökkentés helyett az MSZP a megújuló energia-felhasználásban, valamint az energiatakarékosság támogatásában látja a megoldást. Panel program.

Magyarország az egyetlen civilizált ország a világon, ahol immár nincs rokkantsági- és baleseti rokkantsági nyugdíj, amivel százezreket aláznak meg. Ugyancsak nincs válasz arra, hogy miért akarja a kormány 50 százalékkal csökkenteni az özvegyi nyugdíjakat azok esetében, akik szociális járadékosok voltak. Ez elsősorban 70-95 éves idős parasztasszonyokat és bányászözvegyeket érint.

Eger-Gyöngyös-Hatvan urbanizációs tengelye a korábbi időszakban Közép-Európa ötödik legdinamikusabban fejlődő régiója volt, mára leálltak a beruházások, csökken a foglalkoztatottság és vegetál a térség.

A Kelet-Magyarország Program ezért célozza meg a felzárkózást, a felzárkóztatást fő irányának, a munkahelyhiány és a szociális egyenlőtlenségek felszámolása érdekében. Minden családban lesz egy dolgozó ember. A közfoglalkoztatottak bérét fel kell emelni a minimálbér nettójához. A Nemzeti Alaptanterv helyett Régiós Oktatási Bázispontok (új módszerek, tanodák, rögzített tanulmányi pálya stb.) kell, plusz folyamatos kapcsolattartás a munkáltató – oktatási intézmény – és a leendő munkavállaló között.

Eger, 2013.március 7.

               Dr. Sós Tamás                                Korózs Lajos                          Pál György

       Országgyűlési képviselő                 Országos elnökségi tag       Önkormányzati képviselő

                     MSZP                                           MSZP                                    MSZP

REAKCIÓ AZ MSZP MAI SAJTÓKÖZLEMÉNYÉRE

Az MSZP legújabb programja kapcsán Sós Tamás három fő területet emel ki Heves megye vonatkozásában: az önkormányzatok, az utak és a munkanélküliség helyzetét.  Mielőtt elolvasnánk javaslatait, nem árt felidézni a bizonyítványt is, hogy a helyén kezeljük Sós Tamás és az MSZP szakértelmét: a Heves Megyei Önkormányzat vezetésének 12 éve alatt majd 7 milliárd adósságot halmozott fel. A hét évre szóló megyei koncepció alapján az alacsonyabb rendű Heves megyei utakra tervezett forrás 2014 helyett már 2010-ben elfogyott. A szociális intézkedéseiknek köszönhetően a Gyurcsány–Bajnai-kormányok megduplázták a munkanélküliek számát.A valódi probléma azonban az, hogy 8 év, sőt Heves megyében 12 év vezetés alatt a szocialistáknak nem jutott eszébe, hogy Kelet-Magyarországot fel kellene zárkóztatni.

Eger, 2013. március 7.

Dr. Gondos István frakcióvezető

Heves Megyei Közgyűlés

Fidesz-KDNP frakció

Tisztelt Mesterházy Attila Pártelnök Úr!

Az elmúlt napok során számos országos sajtóorgánum által értesülhetett a hírről, miszerint jogerősen is bűnösnek találták a Heves Megyei Közgyűlés szocialista frakciójának vezetőjét, Eger volt polgármesterét, dr. Nagy Imrét. A Balassagyarmati Törvényszék helybenhagyta az Egri Városi Bíróság elsőfokú ítéletét, amelyben jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntettében bűnösnek mondta ki a közgyűlés szocialista frakciójának vezetőjét.

Dr. Nagy Imrét nem a Heves Megyei Közgyűlés, vagy annak képviselője jelentette fel, nem is a megyei testülettel kapcsolatos bűncselekménye kapcsán állapították meg jogerősen bűnösségét. Éppen ezért nekem, a Heves Megyei Közgyűlés elnökeként nem tisztem a büntetőeljárás részleteibe mélyedve az ügyet taglalni. Az általam vezetett testület ülései során az ártatlanság vélelmét tiszteletben tartva, eddig egyszer sem foglalkozott a köztudomású büntetőeljárással. Most azonban a törvényszék jogerősen meghozta ítéletét, mely etikailag új helyzetet teremt.

Az elítélt szocialista képviselő jelenleg a Heves Megyei Közgyűlés Pénzügyi és Ellenőrző Bizottságának elnöke. A közgyűlés bizottságai között ez az egyik legnagyobb felelősséget kívánó testület, amely olyan pénzügyi, költségvetési, vagyongazdálkodási kérdésekben hoz döntéseket és végez gazdasági ellenőrzéseket, amely a Heves Megyei Önkormányzat összes tevékenységét meghatározza.

Álláspontom szerint dr. Nagy Imre jogerősen megállapított bűnössége és betöltött tisztségei etikailag olyan összeférhetetlen helyzetet teremtenek, amelyben a Magyar Szocialista Pártnak értékítéletet kell hoznia. Éppen Ön beszélt a párt kongresszusán arról, hogy „az MSZP immunrendszere korábban nem volt kellően erős ahhoz, hogy a tisztességtelen, nyerészkedő politikusokat idejében kivesse magából”. Tisztelt Mesterházy úr, éppen Ön jelentette ki, hogy az MSZP tisztességes emberekből áll.

Amennyiben az MSZP valóban megfogadja az elnöke által lefektetett etikai alapelveket, és értékrendjével ütközik az a tény, hogy egy gazdasági bűncselekmény miatt jogerősen elítélt politikus képviselje szavazóikat, akkor ez a helyzet erkölcsi és etikai döntést kíván.

Álláspontom szerint egy jogosulatlan gazdasági előny megszerzésében jogerősen elítélt politikus méltatlan a megyei közgyűlés Pénzügyi és Ellenőrző Bizottságának elnöki tisztségére, de magára a megyei közgyűlési tagságra is.

A jogerős ítélet megszületése óta eltelt napok alatt sem dr. Nagy Imre, sem az MSZP megyei elnöke, dr. Sós Tamás nem érezte etikai vagy erkölcsi súlyát a kialakult helyzetnek, nem jelezték felénk a képviselő lemondási szándékát.

Ezért kérem Önt, a Magyar Szocialista Párt elnökét, hogy kinyilvánított szándékához hűen, tegye meg a szükséges lépéseket pártja megtisztulása útján, hívja vissza dr. Nagy Imrét a Heves Megyei Közgyűlésben és annak bizottságában betöltött tisztségeiből.

Eger, 2013.02.14.

Válaszára várva, tisztelettel:

Szabó Róbert

Dr. Nagy Imre nyilatkozata:

„Sem a 6 éve folyó eljárás során, sem a bírósági tárgyalásokon egyetlen egyszer sem merült fel az, hogy nem a célnak megfelelően használta fel a kistérség az igényelt normatívát vagy bárki egyetlen forintot is saját célra fordított volna. Sőt a bíróság indoklásában kiemelte, hogy a vállalás a hátrányos helyzetű gyerekek logopédiai ellátását célozta, az igényelt normatívát erre a célra használtuk fel, a fel nem használt 102.000 Ft-ot pedig visszautaltuk.

A per mindvégig arról szólt, hogy az igénylés során jól értelmeztük-e ennek valamennyi adminisztratív szabályát. A bíróság úgy ítélte meg, hogy ebben követtünk el hibát- ezt én a mai napig vitatom. De mivel a független bíróság másképp értelmezte az akkor érvényes jogszabályokat, mint mi és a kistérség akkori elnökeként ezt az igénylést én írtam alá, ennek felelősségét nem kívánom másra hárítani és a pénzbüntetést befizetem.

Örülök a Nógrád Megyei Törvényszék döntésének abból a szempontból, hogy lezárta ezt a 8 éve húzódó ügyet és ítéletével jogerősen mentesített minden további hátrányos jogkövetkezménytől.

Külön örülök annak, hogy az egész vádaskodást elindító magánokirat-hamisítás vádja megdőlt, maga a vádemelő ügyészség látta be a vád tarthatatlanságát és vonta vissza indítványát.

Fontosnak tartom, hogy az elsőfokú bíróság is azt állapította meg, hogy a normatíva felhasználása szabályos volt, a másodfok pedig úgy fogalmazott indoklásában, hogy a pénzt társadalmilag hasznos célra fordították.

Ugyanakkor ma is vallom, hogy én, a polgármester társaim és a kistérségi iroda munkatársai is a legnagyobb jószándékkal és az akkori jogszabályok szerint végeztük a munkánkat. Az ügyben nincs semmi takargatni valóm, ezért annak teljes anyagát hamarosan az interneten elérhetővé teszem.”

Sajtóközlemény

Az egész ügyről már a feljelentés pillanatában lerítt a koncepciós szándék, ami végigkíséri a FIDESZ teljes hatalomgyakorlását.

Nem versengeni akar politikai ellenfeleivel, hanem bármi áron el akarja távolítani őket.

Még inkább kilógott a lóláb, amikor az ügyben folyó vizsgálatba 2 év után vonták be Nagy Imrét. A szándék mindvégig nyilvánvaló volt: mindegy mivel, csak lejáratni a megyei szocialisták egyik legfelkészültebb, legsikeresebb volt egri polgármesterét.

Bár eredeti céljukat, hogy jogilag megbélyegezve zárják ki a későbbi politikai küzdelemből, nem sikerült elérni, hiszen továbbra is büntetlen előélettel végezheti munkáját. Ez persze nem akadályozza őket abban, hogy a jogszabályi útvesztőkből kicsiholt pénzbüntetést, mint főbenjáró bűnt állítsák be, és ezzel próbálják őt lejáratni.

A megyei MSZP kiáll az igaztalanul vádolt politikusai mellett!

Dr. Nagy Imre az egri kistérségi többcélú társulás vezetőjeként nyolc évvel ezelőtt egy oktatásfejlesztési normatíva igénylését írta alá, amiben a bíróság szerint hibáztak.

Nagy Imre, - ahogyan azt a bíróság az indoklásban is megállapította - egyetlen forintot sem fordított saját célra az adófizetők pénzéből, a Kistérség kizárólag gyermekek logopédiai, gyógypedagógiai ellátására költötte a felhasznált összeget, amellyel pontosan, határidőre, az utolsó fillérig elszámolt.

Az elsőfokú bíróság is azt állapította meg, hogy szabályosan és a fenti célokra használták fel a 8 millió forintot. A másodfok pedig indoklásában kiemelte, hogy társadalmilag hasznos célra fordították a normatívát. Azzal azonban mindmáig adós maradt a vizsgálat, hogy ki jutott az ügyben jogosulatlan gazdasági előnyhöz.

Akkor mi is a „bűne” Nagy Imrének?

Úgy gondolom, hogy ma már senki nem lepődik meg azon, hogy a FIDESZ sorozatos baklövéseit, politikusai felkészületlenségét a közélet kriminalizálásával igyekszik leplezni. Ez az ügy is beleillik a megyében és országszerte is folyó koncepciós eljárások sorába.

Eger, 2013.február 14.

Dr. Sós Tamás

Megyei elnök

MSZP

 

Csak úgy menthető meg az egyre romló állagú egri Minaret, ha azt először teljesen lebontják – állítja egy műemlékvédelmi szakmérnök. Báthory Gábor szerint hagyományos felújítási eljárással Eger egyik leglátogatottabb műemlékén már nem lehet tartós eredményt elérni. A minaretet utólagosan vízszigetelni kellene, mégpedig alulról.

Báthory Gábor építész, műemlékvédelmi szakmérnök szakdolgozatában egy egészen különös eljárásra hívja fel a figyelmet: az egri Minaret régóta húzódó rekonstrukciója kapcsán kijelenti, hogy a műemlék már csak úgy óvható meg teljes mértékben, ha azt lebontják és újraépítik – derül ki az epiteszforum.hu-n olvasható írásból.

A Minaret felújítása kapcsán a portál Báthory Gábor szakdolgozatát idézve kiemeli: a rekonstrukció már sokáig nem várathat magára, a sürgős, halaszthatatlan beavatkozás szükségességére Fodor László statikus már 1999-ben felhívta a figyelmet, de a munkálatok a többszöri nekifutás ellenére a mai napig nem kezdődtek meg.

A minaret mai állapotával kapcsolatban kijelenti, hogy a felület 56 százalékán már lecserélték a köveket, és a 19. században burkolásra használt kő keményebb és párazáróbb az eredetinél. Az eredeti kövek fokozottan korrodálnak, az újak nagy darabokban hullnak le, illetve a mállott felületekbe behatoló víz tovább fokozza a kövek szétfagyását, lemezes leválását.

A helyreállítás lehetséges módozataira tett korábbi javaslatokról úgy vélekedik Báthory Gábor, hogy egy műemlék és különösen a minaret esetében nem képesek korrekt módon és tartósan megoldani a vízszigetelés és a toronytest megfelelő kiszellőztetésének problémáját. A minaretet alulról utólagosan vízszigetelni kell. A pára áramlását gátoló, utólag beépített külső és belső rétegeket el kell távolítani. Mindezeket az igényeket csak a minaret teljes elbontásával és szakszerű visszaépítésével lehet kielégíteni.

Le kell bontani, majd eredeti állapotába vissza kell építeni

A helyreállítási javaslatában Báthory kifejti: ki kell dolgozni egy olyan technológiát, mellyel úgy bontható el a minaret, hogy az eredeti kőanyag a legkisebb mértékben sérüljön. Majd egyebek közt a bontáskor megismert építési technológiát kell alkalmazni visszaépítéskor. A műemlék megmentésének olyan technikáját veti fel, melynek során pontosan kidolgozott program szerint elbontják, majd restaurálást követően eredeti helyére, eredeti állapotába építik vissza az objektumot. A technológia használata csak rendkívüli esetekben, szűk körben javasolható. „A minaret csak a teljes lebontása árán menthető meg az utókornak” – állítja a szakember.

Báthory Gábor a minaret problémájával a 2000-es évek elején kezdett el foglalkozni. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) munkatársaként igyekezett minél mélyebben megismerni a felmerült problémákat és előkészíteni a tulajdonosi döntést megalapozó javaslatot. „Ekkor jutottunk kollégáimmal arra a megállapításra, hogy a minareten hagyományos felújítási eljárással nem lehet tartós eredményt elérni. Időközben elkerültem a KVI-től, de továbbra is érdeklődéssel figyeltem a minaret sorsát. 2006-ban beiratkoztam a BME Műemlékvédelmi Szakmérnöki Szakára, diplomadolgozatom témájául szintén a minaretet választottam. Kitűzött célom, hogy ezen műemlék felújításához kidolgozzam a legmegfelelőbb technológiai eljárást” – írja szakdolgozatában az építész, műemlékvédelmi szakmérnök. Hozzáteszi: „Megpróbáltam a témát úgy körüljárni, hogy a prekoncepcióm ne befolyásoljon túlzottan a végső következtetés levonásában. Megpróbáltam az ellenérveket összegyűjteni, beszéltem sok műemlékes kollégával, analógiákat kerestem, kritikákat olvastam vitatott felújítási módszerekről”.

Elég a foltozgatásból

Az egri Minaret történetének kutatása során azt tapasztalta Báthory, hogy a 18. század első harmada óta rendszeresen, néhány évtizedenként szükségessé vált valamilyen javítási, megerősítési munkát végezni az építményen. Ez a javítgatás később már odáig jutott, hogy statikai okokból vasbeton belső béléssel erősítették meg a toronyszerű építményt. Az idők során a homlokzati felület 56 százalékán lecserélték a kövek felületi rétegét, ám azóta is további jelentős mennyiségű kőcsere vált szükségessé – közli a dolgozatban.  „A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) és Eger városa most komolyan tervezi a helyreállítási munkálatok megkezdését. Úgy vélem, hogy itt az ideje, hogy eldöntsük: elődeink példáját követve ismét 10-15 évre foltozgatunk egy keveset a minareten, vagy végre megpróbáljuk radikálisan elhárítani a meghibásodások kiváltó okait” – hangsúlyozza.

Forrás: Egri Ügyek/epiteszforum.hu

Az EKF a város egyik kiemelten fontos intézménye, mely része Eger történelmének, arculatának. Ma azonban a felsőoktatásban tapasztalható zűrzavarban ennek az iskolának is bizonytalan a sorsa.

Azért bizonytalan, mert a kormányzat nem tudja, mit akar kezdeni a főiskolákkal, egyetemekkel. Rögtönöz a pillanatnyi politikai hangulattól függően, és akár teljesen az ellenkezőjét csinálja, mint az előző nap.

A keretszámok eltörléséről szóló legújabb kormányzati kommunikáció is csak szemfényvesztés. A Fidesz nem tett mást, mint kifordította ugyanazt a kesztyűt, amit eddig viselt. Teljes a káosz, 72 órán belül ez már a harmadik koncepció!

Átfogó koncepció helyett előbb önfenntartó felsőoktatásról, majd a keretszámok eltörléséről és ingyenes felsőoktatásról beszéltek, most pedig már kormányrendeletben akarják meghatározni, ki mikor és hogyan tanulhat Magyarországon a jövőben.

Az Orbán-kormány célja továbbra is az államilag támogatott férőhelyek drasztikus csökkentése.

Bizonyítja ezt az, hogy az ország költségvetésében folyamatos forráscsökkentést hajtanak végre a felsőoktatási fejezetben. A költségvetés tervezésekor még azzal számoltak, hogy mindenki fizet, ma meg már mindenki ingyen tanulhat, de pénzt nem adnak hozzá.

A kormányzati kapkodással, hirtelen irányváltásokkal még nehezebbé tette a családok számára, annak eldöntését, hogy mi legyen a továbbtanulással, így néhány héttel a jelentkezési határidő előtt csak nő a káosz. A jelentkezési határidőt már kitolták, de még egyetlen jelentkezni kívánó diák sem tudhatja, hány férőhely lesz az általa megcélzott képzési területen és milyen feltételekkel lehet majd elfoglalni azokat.

Ezzel szemben a MSZP felsőoktatási programja méltányos és igazságos tandíj- és ösztöndíjrendszer bevezetését tartalmazza, amely megteremti a fenntartható minőségi oktatás lehetőségét. A röghöz kötést eltöröljük, és kitárjuk az iskolák kapuit, megteremtve a lehetőségét mindenkinek a bizonyításra. A stadionok és luxusberuházások helyett az oktatásra fogjuk költeni a milliárdokat.

Eger, 2012. december 18.

Pál György

Önkormányzati képviselő

MSZP

Szerda reggel az egri Eszterházy Károly Főiskola diákjai demonstráltak a Heves Megyei Kormányhivatal épületében. Az EKF Főiskolai Hallgatói Önkormányzatának elnöke egy levelet is átadott volna a kormánymegbízott részére, ám azt Balás István, a kormányhivatal főigazgatója vette át.

A napokban számos felsőoktatási intézmény hallgatói szervezete tiltakozott a kormány felsőoktatási koncepciója, különösen a keretszámok drasztikus csökkentése ellen. Egerben szerda reggel hallgatók egy csoportja jelent meg a Heves Megyei Kormányhivatal Kossuth Lajos utcai épületében, hogy átadják tiltakozó levelüket a megyei kormánymegbízottnak. Horváth László távollétében Balás István, a Heves Megyei Kormányhivatal főigazgatója vette át a dokumentumot Bakos Györgytől, az EKF Főiskola Hallgatói Önkormányzat elnökétől.

Az FHÖK-elnök szerint a kormány 2013-ra vonatkozó felsőoktatási koncepciója a tervezett keretszámokkal sietős és átgondolatlan. Bakos György úgy véli: a jelenleg felvételi előtt álló diákokat különösen helyzetbe kerültek azáltal, hogy az új körülmények ismeretében alig több, mint két hónapjuk maradt arra, hogy átgondolják az életüket.

Az egri hallgatói érdekképviselet a levélben követeli a tandíj eltörlését, a keretszámok visszaállítását a 2010-es állapotokra; a hallgatói szerződés eltörlését; olyan autonóm, politikától független felsőoktatást követelnek, melyben a kormány által kinevezett kancellároknak helye nincs, és azt is követelik, hogy „az ifjúságot romba döntő intézkedéseket azonnal fejezze be a kormányzat, mert aki az ifjúság ellen cselekszik, a haza ellen tesz!”

Az egri hallgatók a levél átadása után sokáig nem maradtak. Az Egri Ügyek úgy tudja: a kormányhivatal – egy központi levél miatt is – forró teával és pogácsával kínálta volna a fiatalokat abban az esetben, ha a szegedi vagy a miskolci történésekhez hasonlóan tovább tartózkodnak, netán demonstrálnak az épületben.

Forrás: Egriügyek

A fotó:Líceumi Paletta, Merényi Zita

Az MSZP közleménye:

Kommunikációs trükkökkel tévesztik meg a lakosságot a kormánypárti politikusok a fejlesztésekkel kapcsolatban.

-          A közvélemény máig nem tudja, hogy az egri Markhot Ferenc Kórház 5 milliárdos fejlesztése, vagy a gyöngyösi Bugát Pál Kórház több mint 1 milliárdos beruházása miért nem indult még el. Mint, ahogy az egri vár 1,7 milliárdos megítélt beruházását sem kezdték még el – mondta dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő.

Elhangzott, a szocialista kormányok alatt elindított beruházásokat adják át a FIDESZ-KDNP politikusai. Jelentős, több tízmilliót költöttek újabb fejlesztési tervek készítésére. A települési polgármesterek bevallása szerint sikerélménytelen a munkájuk, hiszen semmit nem tudnak felmutatni ebben a kormányzati ciklusban.

-          Már látszik, hogy az erre a ciklusra betervezett beruházások egy részét nem tudják megvalósítani. Veszélyben van többek között a 31-es, 33-as út betervezett felújítása is. A gyöngyösi nyugati elkerülő út építését eleve leállították. Az új –bízunk benne – szocialista vezetésű kormányra vár annak a beruházásnak is a folytatása – tette hozzá a szocialista politikus.

Dr. Nagy Imre, a Heves Megyei Közgyűlés MSZP frakciójának vezetője kiemelte, jelentős ellentétek figyelhetők meg a megyei önkormányzatnál, hiszen területfejlesztési koncepció készítése zajlik, viszont valós tevékenységet és pénzt nem kapott a megye.

-          A Kormányhivatalt lehet megkérdezni gyakorlatilag arról, hogy mi lesz az eddig elmaradt beruházásokkal. Aggodalomra ad okot az is, hogy a turisztikával foglalkozó vállalkozások csupán 3 milliárd szállásfejlesztésre szóló pályázati összeget kapnak, pedig 23 milliárdra pályáztak. A vállalkozók mellett Eger is nagy vesztese ennek, hiszen a kormány 12 milliárd forint kiemelt turisztikai támogatást juttatott esősorban az önkormányzatoknak, miközben Egerbe ebből egy fillér sem jut – zárta a sajtótájékoztatót dr. Nagy Imre.

Eger immár két „Jó Minősítésű“ fesztivált tudhat magáénak közölte Pataki Zsuzsanna, a Művészetek Háza vezetője.

Az új koncepció szerint megrendezett Történelmi Vigasságok - Múlt a mában c. rendezvényt a Magyar Fesztiválszövetség Szakmai Intéző Bizottsága minősítette a nyáron. A minősítési rendszer 22 szempont alapján pontozza a teljesítést. Vizsgálják többek között a rendezvény egyediségét, programszerkezetét, a kommunikációt, a nemzeti értéket, technikai lebonyolítást stb.

Az összegzésben a rendezvény legnagyobb erősségének az új koncepciót, a programszerkezet, illetve a fellépők színvonalát és a marketingmunkát jelölte meg a bizottság.

A jövőre nézve leginkább szükséges elemeknek a több helyszínt, a helyi erők nagyobb mértékű bevonását és a nagyobb anyagi ráfordítást emelte ki. A Művészetek Háza ezzel a teljesítményével tovább erősíti az Eger, a Kultúra Magyar Városa státuszt.

Egri Ügyek információ

Az alábbiakban közöljük Várkonyi György úr levelét, aki az EVAT Zrt. igazgatójaként kezeli egyes önkormányzati társaságok vagyonát. Személye érintett volt a „lista” botrányként elhíresült bizottsági jegyzőkönyvben. Szívesen adjuk közre az igazgató úr levelét, amely mellesleg nem tér el a szerkesztőség  álláspontjától sem. 

Tisztelt Szerkesztőség!

Az ügyben eddig megjelent nyilatkozataimból közölt részletek csak a felszínt érintették, az összefüggésekre nem világítottak rá. Mostanra a téma túlnőtt rajtam és mindenkin, aki részese volt ennek. Fontosnak tartom ezért az ok-okozat összefüggést tömören közölni, mert úgy érzem, bár a hanganyag országosan hozzáférhető, mindenki csak azt a részt citálja, mely prekoncepcióját alátámasztja. Nos a tények:

A szakma és a Kulturális Bizottság elnöke között régóta vita tárgya, meddig tart a politika hatásköre és mi az, ami a szakemberekre tartozik. A téma a 2011. szeptemberi Bizottsági ülésen, a 2012. évi Nagyrendezvények napirend kapcsán ismét előtérbe került. Hosszasan soroltam érveimet, mi az intézménynek, mi a Művészetek Házának, mi a Bizottságnak a feladata, melynek során határozottan kiálltam a szakmaiság mellett, azaz ezekben a kérdésekben ne születhessenek politikai döntések. Az elnök asszony válaszában, a lakosság nemtetszésére hivatkozva, az általa is letiltott Székhelyi meghívást - melyet később elismer a hangfelvétel tanúsága szerint - hozza fel példának, hogy azért kell a Bizottságnak beleszólni szakmai kérdésekbe is, hogy ne történhessen meg, hogy meghívnak egy, idézem: „XY, hogy is hívják, felolvasót, Székely elvtársat…”.

Ezen a nemkívánatos példán, mellyel megpróbálta lesöpörni érveimet annyira felháborodtam, hogy sarkítva akartam az ezzel kapcsolatos ellenérzésemet nyomatékosan kifejezni, mert felhozott indoka azt vetítette előre számomra, hogy ezt a gyakorlatot a jövőben is folytatni kívánja. Ekkor intéztem hozzá azt a bizonyos kérdést, melyre válaszom a hangfelvételen is hallható, ez „nonszensz” ha így van.

Azt hittem, hogy ez a hangfelvétel a hallgatók számára világos és ezért nem is magyarázkodtam. A bárdolatlan megfogalmazásért elnézést kértem levélben mindazoktól, akiket esetleg megbántottam. Nem vagyok antiszemita, kirekesztő, hanem a szakmai függetlenség elkötelezett híve.

Várkonyi György