Több hektáron ég a száraz fű és aljnövényzet Eger és Egerszalók között.
A tűzoltók a bejelentést követően két járművel érkeztek a helyszínre és megkezdték az oltást, amit a feltámadó szél hátráltat.
Egy, a környéken gazdálkodó elmondta: gyakoriak itt a tüzek, mert a terület tulajdonosa elhanyagolja azt. Régebben legalább legeltettek itt, ma már az sincs.
Kiömlő szennyvíztől szenvednek a lakók Lőrinciben. Szerintük a bűzös lé évek óta áramlik a talajba, ami több utcát és legelőt is érint. A lakók életét azonban nemcsak az elviselhetetlen szag keseríti meg, hanem az állataikat is féltik kiengedni a legelőre. A vízmű szerint azonban minden problémát időben orvosolnak.
Feldúlt udvarok, szétturkált legelők és rettegő helybéliek. Ezt okozzák a vaddisznók a Heves megyei Szúcson, ahol több konda tartja félelemben a falut. A polgármester keresi a megoldást, de tehetetlen, mert egy jogi vita miatt nem tudni, hogy melyik vadásztársaság feladata lenne a vadak kilövése.
Elszabadultak a lovak a Heves megyei Parádfürdőn. Az egyik legelőről hét ló szökött meg és az egyik főúton sétáltak a forgalmat feltartva. Egy autós fel is vette a lovakat videóra. Gazdájuk gyorsan a helyszínre érkezett, azt mondja valaki megrongálta és kiakasztotta a legelőjét körülvevő villanypásztort ezért szöktek ki a lovak.
Az Egri Bikavér Ünnep ismét bebizonyította, hogy már sokkal több egy egyszerű borgasztronómiai fesztiválnál: a rendezvény az egri bor és az egész város ünnepe is. Idén több napon is teljesen megtelt az Érsekkert, így újabb látogatócsúcsnak örülhettek a szervezők, a borászok, az éttermek és a megyeszékhely idegenforgalma. Jövőre jön a jubileumi Egri Bikavér Ünnep.
Úgy tűnik, ebben az évben minden összeállt ahhoz, hogy az eddigi leglátogatottabb Egri Bikavér Ünnepnek örülhessünk: az időjárás a lehető legelőnyösebb arcát mutatta ahhoz, hogy a bikavéres és csillagos estéken mindenki jól érezze magát az Érsekkertben; a szervezők is kitartóan dolgoztak az előkészületek során, illetve a harmincnál is több borászat és a közel húsz étterem is kitett magáért, a remek nedűk és ételek páratlan borgasztronómiai élményt nyújtottak. A poháreladások és a fogyasztások után becsült számok szerint ebben az évben mintegy 45 ezer ember fordult meg a XIX. Egri Bikavér Ünnep négy napján. Ezek közül is kiemelkedő volt a pénteki és a szombati nap, amikor gyakorlatilag az egész Érsekkertre ki lehetett volna tenni a „megtelt” táblát. De a csütörtök is roppant látogatott volt, így nem csoda, hogy újabb rekordnak örülhettek a szervezők.
Az esemény főszervezője, Tarsoly József szerint az Egri Bikavér Ünnep egy kiemelten fontos eseménnyé nőtte ki magát a borvidék, a város, de az egész régió életében. Az egri hegybíró úgy látja: az, hogy a fesztivál minden korábbi látogatószámot felülmúlt, annak is köszönhető, hogy az Egri borvidék szőlészei és borászai is kivételes munkát végeztek az elmúlt időszakban. Ezt bizonyítja a számos hazai és nemzetközi borversenyen elért siker is, amely nem maradhat el pozitív hatás nélkül, hiszen a szakma és a borkedvelők már minden egri eredményre odafigyelnek. Az ehhez méltó minőséget és szellemiséget szeretné a továbbiakban is követni az Egri Bikavér Ünnep, amely szinte kihagyhatatlan eseménnyé vált a városban, a környéken és az ország számos pontján élő borkedvelők számára is.
Díjátadók, teltházas koncertek
Mint ahogy a korábbi években, így idén is számos elismerést és díjat adtak át a XIX. Egri Bikavér Ünnepen. Így a fesztiválon derült ki, hogy Dula Áron lett a 2014. Év Szőlőtermelője, Demeter Csaba az Év Bortermelője, míg a Fekete Ló Fogadó vezetője, Nagyfejeő András az Év Borgasztronómusa.
A Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség által kijelölt zsűri – egy tavaly kötött hosszabb távú megállapodás értelmében – ebben az évben is kiválasztotta a fesztivál legjobb bor és étel párosítását. Az első helyezett a Juhász Testvérek 2011-es Egri Bikavér Selection bora és a hozzá kínált étel lett (vörösboros marhapofa, burgonya gratinnal, pirított gyökérzöldségekkel), amelyet az Imola Hotel Platán Szálloda szakácsai készítettek. A szakmai zsűri tagjai ismét megjegyezték, hogy remek ételekkel találkoztak a fesztiválon: a kínálatra jellemző volt a kreativitás, a változatos tálalás és a borokkal való harmónia is.
Külön megtiszteltetés a város és a fesztivál számára, hogy ebben az évben ismét Egerbe érkezett a Balassi-kard borseregszemle, amelyen az Egri Csillag borok közül választották ki a legjobbat. A XI. alkalommal megrendezett Balassi-kard borseregszemle borfajtáról borfajtára, borvidékről borvidékre vándorol. Az esemény 2006-ban már járt Egerben: akkor az Egri Bikavérek versenyeztek és Dula Bencéé lett a Balassi-kard. Most az Egri Csillagok vetélkedtek a Balassi Kard Egri Csillag címért, a seregszemlének a XIX. Egri Bikavér Ünnep adott otthont. A bortestület – Tarsoly József hegybíró elnökletével – vakkóstolás után úgy döntött, hogy Thummerer Vilmos 2013-as Egri Csillaga kapja idén a Balassi-kardot. Az eredményt Molnár Pál újságíró, a Balassi Bálint-emlékkard irodalmi díj alapítója jelentette be az Egri Bikavér Ünnep főszínpadán. A bajnokbor alkotója, Thummerer Vilmos úgy értékelt: örül, hogy ezt a különleges borversenyt megnyerte, és közölte, ezzel a borral a közelmúltban Franciaországban is rangos elismerést vívott ki borászata.
A koncerteknek otthont adó Egri Bikavér és Egri Csillag Színpad kínálata a korábbi évekénél is jobban kiegészítette egymást: a nagyszínpadnál több olyan koncert is volt, amelyen teljesen megtelt a szökőkút környéke, és a Zenepavilonnál felállított pódium is számos olyan zenei produkciót kínált, amelyre rengetegen érkeztek.
Jótékonykodás és nagyszabású tervek a jubileumra
Az Egri Bikavér Ünnep szervezői idén úgy döntöttek, hogy ettől az évtől kezdve mindig befogadnak egy helyi alapítványt, egyesületet vagy civil szervezetet, amely önkéntes, értékteremtő munkájával, közösségi kezdeményezéseivel olyan célt szolgál, amelyért érdemes összefogniuk a borünnepre kilátogatóknak is. Elsőként az egri Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület volt a fesztivál vendége, a szervezet önkéntesei péntektől vasárnapig kint voltak az Érsekkertben olyan kutyákkal, amelyeket akár örökbe is fogadhattak az állatbarát fesztiválozók, illetve pénzadománnyal is segíthetett az Egri Bikavér Ünnep közönsége.
Jövőre már a XX. Egri Bikavér Ünnep következik július második hétvégéjén. A tervek szerint a fesztivál szervezői – a jubileumnak megfelelően – minden eddiginél szélesebb zenei és programkínálattal szeretnének kedveskedni az Érsekkertbe kilátogatóknak, akiknek továbbra is az Egri borvidék legjobb nedűi és a környék legjobb éttermeinek ételei jelenthetik majd a garantált borgasztronómiai élményt. De mindenekelőtt nagy-nagy köszönet az idei rendezvényre kilátogatóknak, a fesztivál összes támogatójának, a borászoknak illetve az éttermeknek, a borünnep megvalósításában segédkezőknek és az egész városnak. A szervezők bíznak abban, hogy a fejlődés nem marad el, és jövőre még a tizenkilencediknél is sikeresebb Egri Bikavér Ünneppel öregbítik az egri bor, a helyi termelők és a város hírnevét.
A száz négyzetméteres épület konyhájában keletkezett tűz este 9 után Markazon. Száz négyzetméteres parasztház konyhájában keletkezett tűz a Heves megyei Markazon, a Fő utcában. A helyszínre a gyöngyösi hivatásos tűzoltókat riasztották, akik három vízsugárral behatoltak a füsttel telített épületbe, majd néhány perc alatt eloltották a tüzet. A hivatásos egységek munkáját a markazi önkéntes tűzoltók is segítették.
A szomszédok a nagy füstre lettek figyelmesek. Szerintük a padláson lévő fólia miatt nem kapott elég levegőt a tűz, ezért nem lett nagyobb baj.
A markazi önkéntesek érkeztek legelőször a helyszínre, ők kezdték meg leghamarabb az oltást.
Néhány perc múlva a gyöngyösi egységek is megérkeztek.
A ház lakhatatlanná vált, a konyhában a mennyezet is leszakadt. A házaspár éjszakára rokonoknál húzta meg magát.
Lépfene kórokozóját mutatta ki szombaton egy Heves megyei házi vágásból származó marhahúsból a NÉBIH Állat-egészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága.
A marhahús a járványügyi nyomozás eredménye szerint nem került közfogyasztásra és az eset nem áll okozati összefüggésben a Tiszafüredhez kötődő lépfenés megbetegedéssel. A fertőzött állatból származó húst az élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi hatóság begyűjtötte és megsemmisítette.
A NÉBIH közlése szerint a fertőzött szarvasmarha húsának darabolásakor sérült meg egy személy, akit bőrlépfene tüneteivel kezelnek Gyöngyösön. A területileg illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi hatóság haladéktalanul felderítette, hogy mely magánszemélyekhez került a húsból, majd ezt követően valamennyi még fellelhető húst elkoboztak és megsemmisítettek. A népegészségügyi szolgálat megkezdte a hússal érintkező személyek antibiotikumos megelőző kezelését, a velük egy háztartásban élők figyelmét a hatóság felhívta a betegség tüneteire.
Lépfenével az állatok leggyakrabban takarmány útján fertőződnek, például fertőzött legelőn történő legeltetés során. Az esetek száma megnőhet áradás után a baktérium spórák kimosódása révén vagy hosszabb szárazság idején, amikor az ásott kutak vizéhez fertőzött iszap keveredik.
Hétfőn este kiderült, Heves megyében is bajt okozott az anthrax. Egy zaránki, házi marhavágás után egy gyöngyössolymosi személy került kórházba, aki pénteken a kézfején észlelt elváltozás miatt kereste fel a gyöngyösi Bugát Pál Kórház Sürgősségi Betegellátó Osztályát. Az ügyeletes orvos a beteg ellátásával egy időben értesítette a kórház orvos igazgatóját, és a hatóságokat, hogy bőranthrax esetről van szó, mely különleges ellátási protokollt igényel az egészségügyi intézménytől. Az osztály orvosa a szakma szabályai szerint a hatóságokkal egyeztetve azonnal elrendelte az antibiotikummal való kezelést, egy kórterem teljes izolációját, ahol a beteg ellátása elkezdődött.
Dr. Assani Omar orvos igazgató elmondta: szeretne mindenkit megnyugtatni, egyedi, elszigetelt esetről van szó. A beteg jól reagált a kezelésekre, gyógyulása a kórházi tartózkodása idején végig megnyugtatóan haladt, kedden délelőtt az intézmény otthonába bocsátotta az érintett beteget. Hozzátette, a család és szakhatóságok is elismerően nyilatkoztak a gyöngyösi kórház munkájáról, a kórházi ellátás szakszerűségéről és minőségéről.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állat-egészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóságától megtudtuk, a fertőzött szarvasmarhát Zaránkon vágták le egy olyan állattartó udvarban, ahol ezen kívül több marhát nem tartottak. A hús a házi vágást végző személy ismerőseihez, összesen három háztartásba került, közfogyasztásra viszont nem. Egy személyen, aki húst darabolt otthonában, jelentkeztek a bőrlépfene tünetei.
Frum Zsuzsanna, a NÉBIH szóvivője kifejtette, az elmúlt években nem volt lépfenés eset Heves megyében. A betegség előfordulása szórványos, évente országosan néhány esetnél nincs több, de olyan esztendők is vannak, amikor egyáltalán nem találkoznak vele a hazai állatállományban. A betegség állatról állatra közvetlenül nem terjed. Legtöbbször legelés közben, a takarmánnyal, vagy a rossz minőségű (például fertőzött talajvizet is tartalmazó) vízzel fertőződhetnek az állatok a baktérium rendkívül ellenálló, spórás formájával.
A járványügyi nyomozás jelenlegi állása szerint az látszik a legvalószínűbbnek, hogy az érintett állat a takarmány útján fertőződhetett. A NÉBIH közlése szerint a járványügyi nyomozás folyik, hogy szabnak-e ki szankciót, az a vizsgálat eredményétől függ. Felhívták a figyelmet arra, hogy húst csak megbízható forrásból szabad vásárolni. A lépfene valamennyi formája antibiotikummal jól kezelhető.
Magánfogyasztásra történő vágásnál nem kell húsvizsgálat Kereskedelmi forgalomba, vendéglátó-, vagy közétkeztetést végző létesítménybe olyan állat húsa kerülhet, amelyet megvizsgált és fogyasztásra alkalmasnak minősített a kijelölt állatorvos. A húsvizsgálat kiterjed az élő- és a levágott állatra is, a vizsgálat menetét, a lelet alapján következő hatósági intézkedéseket jogszabályok írják elő. A „fogyasztásra alkalmas” minősítést a levágott emlősállat testének lebélyegzésével jelzi az állatorvos. Magánfogyasztásra történő vágás esetén a vizsgálat nem kötelező, de ajánlott, az állatvédelmi és a hulladék ártalmatlanításával kapcsolatos előírásokat pedig be kell tartani.
Forrás: HEOL
Alapos a gyanú, hogy egy egri kistermelő készítményeitől betegedtek meg botulizmusban négyen is, földrajzilag különböző helyszíneken, ezért a NÉBIH elővigyázatosságból arra kéri a lakosságot, hogy a hivatal vizsgálatainak lezárásáig ne fogyasszanak e termékekből.
A botulizmus a köznyelvben kolbászmérgezésnek ismert, legsúlyosabb élelmiszermérgezés, amely halállal is végződhet.
A kistermelő készítményei (szarvasgombás pesto, humusz, különböző szarvasgombás zöldségkészítmények és zöldséglekvárok) kis üvegekben „guormand company” márkajelzéssel, bio piacokon, delikátesz boltokban, bio üzletekben, fesztiválokon, vagy internetes megrendeléssel kerültek forgalomba. Az egyik beteg az egy hete rendezett Hegyalja fesztiválon vásárolta - írja közleményében a Nemzeti Élelmiszelánc-biztonsági Hivatal.
Keksz Zsolt kistermelő, a készítmények gyártója elmondta kameránk előtt: reméli, hogy nem Gourmand Company termékek tehetnek a fertőzésről. Gyógyulást kívánt a betegeknek.
"Az egri kistermelő szarvasgomba termékeivel kapcsolatban botulizmus-gyanú merült föl. A baktérium, és az általa termelt toxin főként rosszul elkészített húskészítményekben fordul elő, de földdel is a szervezetbe kerülhet. Régebben főként a házi disznóvágások után fordult elő a kolbászmérgezés, de akár egy rosszul megmosott sárgarépától is elkaphatja bárki.Megszólaltattuk az érintett Keksz Zsoltot is, aki megdöbbent az eseten, és sajnálatát fejezte ki a kórházba került betegek felé. Mint mondta, bízik abban, hogy nem az ő termékük okozta a megbetegedést, de az már szinte biztos, hogy a vállalkozás tönkremegy miatta.
- Öt év alatt építettük föl a brandet, de soha, semmilyen gond nem volt vele. Ráadásul a botulizmus főként húskészítményeket fogyasztóknál fordulhat elő, a mi termékeink pedig nem tartalmaznak húst, jómagam is 25 éve vegetáriánus vagyok. Ráadásul a baktérium a forralás hatására 10 perc alatt elpusztul, nálunk viszont a gombákat két óra hosszáig hőkezeljük - kezdte a kistermelő, aki, mint elmondta, folyamatosan ügyelt a tisztaságra, üzemében is automata töltősor működik, az elmúlt öt év hasznát visszaforgatták a fejlesztésekbe. A sors iróniája, hogy jövő hétre várta a NÉBIH szakembereit, hogy átvegyék a HACCP és ISO szabványnak megfelelő, új üzemet. Az építkezés miatt egyébként fél éve nem is folyt gyártás, a raktárkészletet árusították 20 viszonteladójukkal egyetemben.
- Úgy tudom, hogy legelőször Franciaországban lett beteg egy fogyasztó, aki magyar rokonaitól kapta a szarvasgombás pestot. A francia hatóságok értesítették a magyarokat - mondta el az egri vállalkozó.
A vizsgálat eredményét hétfőn tudja meg a NÉBIH-től, de értesítést nem kap róla, be kell mennie és csak betekintést kaphat az iratokba.
- Addig is azt javaslom, termékeinket ne fogyasszák. A betegség négy napon belül jelentkezik, tehát aki a korábbi hónapokban evett belőlük, nem kaphatta el a betegséget, emiatt eddig rengeteg hívást kaptam - számolt be a mai nap hívásairól a kistermelő.- Azt hiszem, ezzel vége a vállalkozásnak akkor is, ha bebizonyosodik, nem mi hibáztunk. A készletünket megsemmisítik akkor is, ha az évente készülő 200-300 üvegből egyben volt benne a baktérium. Ha ártatlanok vagyunk is, már nemigen bíznak meg a brandben, ha újat alapítunk, akkor is mondhatja bárki, hogy köze van a Gourmand Companyhez és mondhatja, nem szabad megvenni, ahogyan az már a közösségi oldalakon terjed is - mondta el Keksz Zsolt.
Az üzem megkaphatja a minősítést, újra gyárthatnának is. A projektbe sok időt, energiát és pénzt tettek, pályázati forrás helyett hitelből építették az üzemet. Ez az eset a megbetegedetteken túl 6-7 ember életére is kihat. Keksz Zsolt reméli, hogy a betegek - akár az ő termékeik a ludasak, akár nem - mihamarabb meggyógyulnak."
Szöveg :HEOL
Dühösek a gazdák Egerbaktán: csövet fektetnek a birtokukon. Azt még tudomásul vették, hogy a szolgalmi jog miatt tűrniük kell, hogy a gázcső cseréje miatt feltúrják a földjüket, azt azonban nem értik, hogy miért nem tudtak néhány napot várni, amíg a szüret befejeződik. Így nagy költségeket okoznak nekik, hiszen a leszedett szőlőt csak kerülővel tudják elszállítani, illetve van ahol szüretelni sem tudnak. A tulajdonosok szerint senkivel sem tudtak érdemben tárgyalni.
A közeli legelőn sem jobb a helyzet. A gazda szerint semmiféle előzetes megbeszélés nem volt, csak egy levelet kaptak, amiben közlik, elkezdik a cserét.
A Tények megkeresésére a Földgáz Szállító Zrt. elmondta: sem hozzájuk, sem a munkálatokat kivitelező céghez nem érkezett panasz a vezetékek cseréjével kapcsolatban.
Közel 40 méhész és megközelítőleg 2000 méhcsalád lepte el az Istenmezeje melletti akácosokat, ahol a megye legjobb és legnagyobb akáclegelőjét találhatják.
A termelők elmondták: a márciusi telet megszenvedték a méhek, idén közepes termés várható, ami valószínűleg áremeléshez vezet.