Vödörből, szódásszifonnal vagy tűzoltófecskendővel is locsolták a lányokat Húsvéthétfőn, országszerte sokfelé felelevenítették ezt a népszokást. Kabán termálvízzel locsolkodtak a legények, Hollókőn, a 100 éves faluban óriási tömeg volt kíváncsi a palóc hagyományra, míg Mezőkövesden matyó viseletben vonultak végig a falun a férfiak és minden háznál megálltak. Kőszegszerdahelyen pedig tűzoltóautóval érkeztek a locsolkodók.
Ételszenteléssel, zenés-táncos előadásokkal, mesekerttel és számtalan kézműves programmal várták a látogatókat húsvéthétfőn országszerte. A helyiek népviseletbe öltöztek, verseket szavaltak, a legények pedig nagy vödör vízzel locsolták meg a fiatal lányokat. Rengetegen voltak kíváncsiak a hagyományőrző rendezvényekre. Csak Hollókőre 15 ezer ember látogatott el a négy nap alatt. Pápocon pedig tűzoltótömlővel is locsolkodtak.
Kiszáradt több patak is a Bükkben az elmúlt időszak extrém száraz időjárása miatt. Csak a nagyobb medrekben van még víz, ez pedig veszélyezteti az ott élő állatokat is, mert most nehezebben találnak innivalót. A nemzeti park szerint sokan illegálisan locsolásra használták a patakok vizét, ami szintén hozzájárult a kiszáradásukhoz.
Hatalmas a forróság az országban, ma pénteken is 36 és 40 fok között volt a hőmérséklet. Aki teheti, víz mellett próbálja kibírni a nagy meleget. Egerben már vízszállító kocsival locsolják a főteret és mindenki a párakapuk alatt sétál át. Hajdúszoboszlón pedig még a medencékbe is úgy mennek be az emberek, hogy sapkát vagy kalapot vesznek fel. Meteorológusok szerint pénteken tetőzött a kánikula.
Kis tégelyből, vödörből sőt, tűzoltóautóból is locsolták a lányokat húsvét hétfőn. Szentendrén és Felsőtárkányban a régi hagyományok szerint öntözték meg a nőket, Mezőkövesden matyóruhában kapták a vödörnyi vizet, Kéthelyen tűzoltóautóval mentek a locsolók a lányos házakhoz. A Tények stábja egészen egyedi locsolóversekkel is találkozott.
Gólyalábról is locsolkodtak Hollókőn, de mindenképpen hagyományosan, egy vödör hideg kútvízzel öntötték nyakon a lányokat. A legenda szerint ugyanis, a friss húsvéti kútvíz megőrzi a szépséget, és az üdeséget. A hollókői húsvéti locsolásra idén is nagyon sokan mentek el, és a látogatók is kaptak a hideg vízből, volt is nagy visítozás.
Még az év elején országos hír lett abból, hogy Salgótarján belterületén vaddisznók grasszáltak. Pedig nem kell Nógrád megye székhelyére mennünk, hogy magunk is összefussunk az erdő egyik nagyvadával.
Andornaktályán, Ostoroson be-belátogatnak a településekre.
Egyre gyakoribb jelenség, hogy az erdei élőhellyel rendelkező állatok lakott települések közvetlen közelében, vagy magában a faluban, illetve városban jelennek meg. A nagyvadak eddig leginkább kerülték az embert, ám az utóbbi időben még a vaddisznók is be-belátogatnak egy-egy veteményesbe, vagy épp a temetőbe. Előbbiről, mások mellett, az andornaktályaiak, míg az utóbbiról például az ostorosiak beszélhetnének. Kisari Zoltán, Ostoros polgármestere, amikor csapatostól jártak a temetőhöz ezek a hazai viszonylatban nagyvadaknak számító állatok, úgy vélte, hogy a virágok locsolásához használt víz vonzza őket. A helyzet azonban azóta csak romlott, hiszen a hírek szerint a szomszédos Nógrád megye székhelyén, Salgótarján sűrűn lakott részén is felbukkant már néhány „erdőből szalasztott” példány.
Prezenszki János, az Országos Magyar Vadászkamara Heves Megyei Területi Szervezetének titkára, fővadász szerint összetett okokra vezethető vissza a vadak, közöttük a vaddisznók megjelenése a lakott területek közvetlen közelében, olykor pedig a településeken belül. Felbukkanásukhoz az emberek magatartása mindenképpen hozzájárul, hiszen, ha úgy tetszik, az ember „becsalja” a vadat azzal, ha rendezetlenül hagyja a földterületet, esetleg a háztartási hulladékot a kertje végében földeli el, vagy egyszerűen csak oda önti ki. Az elburjánzó növényzet a vaddisznó számára ugyanis kiváló élőhely, ahová szívesen jár vissza.
A fővadász egyébként a megyeszékhelyre „bejáróként” maga is naponta látja például Egerbakta határában a gyepeken és a növényi kultúrákon a túróhelyeket. El is magyarázta, hogy a disznó jót is, rosszat is tesz ezzel, hiszen elpusztítja a különféle kártevőket, ugyanakkor persze maga is kárt okoz. Annak, hogy az utóbbi időben több belterületre „tévedés” fordul elő, két olyan fontos oka is van, ami a biológiára és az időjárásra vezethető vissza. A mindenevő vaddisznó számára fontos táplálék az állati fehérje, de a tavalyi esztendő száraz év volt, a vad nem jutott megfelelő mennyiségű csigához, gilisztához, sőt makk sem volt számára elegendő.
Az emberi élőhelyek közelében viszont most megjelent az utánpótlás. Az állat pedig bizonyos értelemben szocializálódik, ami most kezd kumulálódni és a felelősség kérdésében vitákat gerjeszteni.
Forrás:Heol
A Felsővárosi városrész fejlesztési lehetőségeiről számolt be Jánosi Zoltán önkormányzati képviselő Eger Város Önkormányzata és a Városgondozás Kft. munkatársai társaságában ma délelőtt. A jelentős zöld felülettel rendelkező városrész bejárásán, a szocialista képviselő javaslatára a 2010. évi költségvetésben elfogadott 10 millió forintos parkmegújítási keret felhasználásáról egyeztettek a szakemberek.
Nézze meg videónkat
10 millió forintos keretet fogadott el a képviselőtestület a költségvetésben az Északi városrész zöld felületeinek fejlesztésére, Jánosi Zoltán szocialista önkormányzati képviselő javaslatára. A városrész számos területén szükség van a parkok gondozására, megújítására, ezeket a helyeket járták be a város illetékesei ma délelőtt a képviselő vezetésével. Az egyeztetésen előtérbe kerültek a leginkább fejlesztésre szoruló helyek. A szakemberek szerint a felsővárosban van elég zöldfelület, de nincs jól kihasználva, ezért további megoldásokon, rendezési lehetőségeken gondolkodnak.
Koósné Nagy Ildikó, a Városfejlesztési és Városüzemeltetési Iroda ügyintézője elmondta, hogy évente 100 millió forintot fordít a város városfejlesztési feladatokra, ami nagyon kevés, hiszen a komplex feladatokban a zöld felületek és utcabútorok karbantartása, virágok, parkok gondozása, takarítás mellett a játszóterek gondozása is nagyon komoly, költségigényes feladatot jelent.
A zöld felületnek nevezett, mindenki által használható, növényzettel borított, önkormányzati tulajdonú városrészek üzemeltetése mindennapi, sokrétű feladat, amelybe a növényzet gondozásától (fűnyírás, locsolás) a padok, utcabútorok elhelyezéséig sok minden beletartozik. A zöldfelület rendezése, gondozása, növénytelepítés, fák, cserjék ültetése mellett nagy gondot fordítanak a játszóterek fejlesztésére, azok megóvására. A játszóterekről a kutyák kitiltását és a dohányzás korlátozását táblák jelzik, de hogy ezt mennyire tartják be és ellenőrzik azt nem tudni.
Egerben 80 játszótér található, de ennek csak a fele minősül alkalmasnak, ennyi felel meg a szabványnak. Évente 8-10 felújítására van lehetőség a kevés pályázat miatt.
A lakosság hozzáállása nem túl aktív, elsősorban a problémák bejelentésére koncentrálnak, ami természetesen nagyon hasznos. A legtöbben a játszóterek fejlesztését, utcabútor, szemetes kihelyezését szorgalmazzák.
Rossz tendencia a hajléktalanok miatti növényzetritkítás és kültéri bútorok, eszközök bontása, ezzel nem oldódik meg a probléma.
Forrás: Egriszín