Keresés: „olvadás” (11 találat)

20-23 centiméter vastag hótakaró borította be az ország északi részét. Borsodban, Hevesben és Nógrádban is rengeteg hó hullott, ami a Zemplén és a Mátra kedvelt kiránduló-útvonalait is belepte. A hó egyelőre a magasabban fekvő területeken marad meg, ahol pedig olvadásnak indul, csúszóssá teszi az utakat. A Magyar Közút már több vármegyében is teljes kapacitással dolgozik, 180 géppel takarítják az érintett utakat.

Pulóverben sétáltak és napoztak Makón, ahol húsz fokot mutattak a hőmérők ma (csütörtök) délután. De országszerte tíz fokkal melegebb volt az ilyenkor szokásosnál, amit rengetegen kihasználtak, sokan kirándultak. Bár a Kékestetőn szánkóztak és síeltek, ott is olvadásnak indult a hó.

Korcsolyapályává válhat az ország, ha újabb hideg jön és lefagy a belvíz. 5000 hektár, egy nagyobb megyényi terület van víz alatt. Az Alföld déli részén a legrosszabb a helyzet, kertekben, udvarokon áll a víz, a házakat homokzsákokkal védik, Békésben törni kellett a jeget, hogy szivattyúzni tudjanak. A föld még fagyos, nem tudja elnyelni a hirtelen elolvadt rengeteg havat, ráadásul a következő napokban megint sokat esik majd.

Szinte elviselhetetlen a bűz Szarvaskőn. A heves megyei településen hetek óta nem tudják elszállítani a szennyvizet a házaktól, mert a jeges, meredek utcákon a teherautó nem tud közlekedni. A szennyvíz pedig csak gyűlik, és bűzlik. Már az Eger patak vizét is szennyezi. A lakók abban bíznak, hogy végre jön a jó idő, és azzal együtt elindul az olvadás...

Ivóvíz nélkül maradt több Tolna megyei falu és város is, tízezrek hordják vödörben a vizet a kútról. Azoknak, akik kérték, lajtos kocsi vitte házhoz a vizet, de abból inni nem lehet. Göncruszkán befagyott a víztorony, Sirokon egy házban csőtörés volt, a víz már két napja folyamatosan folyik a járdára. Egy vízvezeték szerelő szerint a -20 fok utáni olvadás okozza a rengeteg csőtörést.

Szombaton még verőfényes időben síelhettek a sportolni vágyók a mátraszentistváni síparkban. Kb 800 méter magasságig takarta a tájat köd. Akkor még remélték az üzemeltetők, hogy még néhány napig kitart a hó a pályán. Vasárnap azonban úgy döntöttek, hogy egy rövid időre bezárnak.

"Sajnos nem kedvez az időjárás a sípályáknak, ezért hétfőtől bizonytalan ideig szünet következik. Elfogyott a hó ahhoz, hogy minőségi pályát tudjunk készíteni. Vasárnap hajnalban 20 mm eső esett és ez sokat rontott az esti ratrakolás után. Több helyen kikopott már a pálya, nincs miből pótolni a lyukakat. A felső öt hektár zöme még havas, ki tudnánk hálózni egy utat, amin le lehet csúszni a völgybe, de ez már nem az igazi. Úgy döntöttünk, bezárunk. A maradék havat megpróbáljuk megőrizni.

Az időjárási modellek szerint egy hét múlva visszatérhet a hideg."

40-50 cm-es hó várja a síelni vágyókat a mátraszentistváni síparkban. Az utóbbi napok időjárása ugyan nem tett jót a pályának, de a szakemberek szerint a hét végére érkező hideg beálltáig kibírja. A megérkező hideggel pedig újra bekapcsolhatják a hóágyúkat is.

A sportolni vágyók örülnek a melegnek, bár érzik a kásás hó gyengébb minőségét is.

Az elmúlt napokban az olvadás ellenére is sokan érkeztek a síparkba, ki azért, hogy gyakoroljon, ki azért, hogy egy komolyabb túrára felkészüljön.

Az utóbbi időszak rendkívül csapadékos időjárása és a hóolvadás következtében megcsúszott a temető melletti rézsű Szajlán.

A domboldalon végigfutó aszfaltborítású úton hatalmas törés keletkezett a napokban. Szerencsére a káreset bekövetkezésekor sem jármű, sem gyalogos nem tartózkodott az úttesten, így sérülés nem történt. A rézsű elmozdulása nem érintette közvetlenül a temetőben található sírokat, de amennyiben újabb földcsuszamlás következne be az vélhetően már a közeli síremlékekben is kárt okozna.

Az anyagi kár jelentős, hiszen helyre kell állítani az úttestet és meg kell akadályozni a domboldal további mozgását. A település önerőből nem képes finanszírozni a helyreállítást, ezért az előre nem látható természeti vagy más erők által okozott károk helyreállítására létrehozott alap terhére vis maior támogatást nyújtottak be - tájékoztatott Antal Erika, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (HMKVI) sajtószóvivője.

A település lakói szerint az elmúlt nyáron már megerősítették a domboldat, közel 16 millió forintból.

Az idei hosszúra nyúlt, bőséges csapadékú tél után csodás látványt nyújtanak a Bükk időszakos karsztforrásai: a Lök-völgyben található Feketelen- és Imó-kő-források, illetve a Vörös-kő-völgyben lévő Vörös-kő-forrás, melyek Felsőtárkánytól 2-3 óra járásra található.

Mint említettük ezek a források időszakosan működnek, aktivitásuk a karsztvízszint emelkedésével, csökkenésével áll összefüggésben. Tavaszi aktív periódusuk a hóolvadás következményeként általában március-áprilisban kezdődik el. Csapadékos években sokszor nem állnak le a források és még nyáron is onthatják magukból a vizet. Felsőtárkánytól észak-keleti irányban, Tamás kútjától indulva, a Lök-völgyben található a sziklákkal övezett Feketelen-forrás.

Továbbhaladva a Lök-völgyben hamarosan szemünk elé tárul az apró vízeséseken lezúduló Imó-kő-forrás víztömege és az Imó-kő sziklafala. Tövében a sötét barlangnyílásból zúdul elő a mélyben összegyűlt, kristályosan csillogó karsztvíz. A felsőtárkányi Stimecz-házhoz közeledve a Vöröskő-völgyben találjuk meg a szökőkútszerűen, akár 2 méter magasságba is felszökő Vörös-kő-forrást.

BNPI/fotó: Novák Richárd

 Leomló sziklafalak és pincebeszakadások veszélyeztetik Eger egyes területeit.  A váratlanul kialakuló helyzet főként a csapadékos időszakok után okoz gondot a városlakóknak. Egy, a Mlinkó utcában beszakadt régi pince miatt életveszélyessé vált a gyalogos közlekedés is.

Egy régi pince szakadt be a Mlinkó utcában, szintén januárban. A beszakadás következtében a jármű és gyalogos közlekedés életveszélyessé vált, az utcát le kellett zárni. A kialakult helyzet nemcsak a közutat veszélyezteti, hanem az utca közműveit és lakóépületeit is. A gázvezeték és vízvezeték a levegőben lóg, a csatorna a szakadási kürtő szélére került.

A helyreállítás érdekében az önkormányzat vis maior pályázatot nyújt be, mellyel a helyreállítási költségek 70 százalékára lehet pályázni, 30 százalékát pedig saját erőből kell biztosítani. A sziklafal esetében el kell távolítani a kilazult, mállott part éli sziklatömböket, ki kell vágni a lógó gyökerű fákat, cserjéket és meg kell oldani a vízelvezetést.

Mivel nem tudni pontosan, hogy hol húzódnak kisebb nagyobb üregek, egykori pincék a felszín alatt, folyamatosan fennáll annak a veszélye, hogy a lehullott csapadék fellazítja és veszélyessé teszi a talajt a városban. Az őszi csapadékos időjárást, a téli hóolvadásokat követően Egerben szinte minden évben történik két-három váratlan pincebeszakadás vagy partfalomlás.

Holló Miklós/Egri ügyek