Keresés: „politika” (190 találat)

Eltávolították Osztie Zoltán atya nagy vihart kavart prédikációjának videóját. A plébános egy feldebrői szentmisén élesen bírálta a Tisza Pártot és támogatóit. Magyar Péter elhatárolódást és bocsánatkérést követelt. Radics Béla fideszes képviselő viszont kiállt az atya mellett, és azt mondta: a miniszterelnök nem avatkozhat be az egyház belügyeibe.

Az egri Keri jövőjéért, vezetőváltásért tüntettek a megyeszékhely fő terén szerdán délután. A demonstrálók szerint a politika megbélyegezte a volt igazgató-helyettest.

– Félek, soha ennyire még nem féltem, de nem félek félni, mert az iskoláért folytatott küzdelemben csak a félelmeinket veszíthetjük, s egy jobb iskola, a gyermekeink jövője a tét – ezekkel a mondatokkal zárta beszédét szerda délután a Dobó téren Hadházi Róbertné, az egri Keri volt igazgatóhelyettese.

Mintegy százötven-kétszáz, többségében fehér pólót viselő ember azért gyűlt össze a megyeszékhely főterén szerdán, mert nemrégiben nemcsak, hogy eredménytelenül zárult a középiskola tagintézmény-vezetői pályázata, de a régi, már nyugdíjas igazgató megbízatását további egy évre meghosszabbította a fenntartó. Az egyedül érvényesen, ám mint utóbb kiderült,eredménytelenül pályázó Hadháziné mellett álltak ki a térre kollégái, tanítványai.

Március 1-jén, kedden hallhatjuk az idei Kikelet Irodalmi Előadássorozat első előadását, a Forrás Gyermek és Ifjúsági Házban. Az EKMK minden esztendőben az emelt szintű magyar érettségi tételek közül választja népszerű ismeretterjesztő sorozatának témáit, remélve, hogy segítheti a diákok és tanárok felkészülését, s egyúttal kedvezhet az irodalom szerelmeseinek is. Az előadások megtartására a témák jeles szaktekintélyeit kérik föl; ez évben dr. Tarján Tamás, dr. Szirák Péter és dr. Margócsy István irodalomtörténészek lesznek vendégei.

Részletes program:

1. KIKELET IRODALMI ELŐADÁSSOROZAT

Március 1., kedd 17.00

A kortárs magyar irodalom nagyjainak megjelenítése KARINTHY FRIGYES ÍGY ÍRTOK TI című művében

Előadó: Dr. TARJÁN TAMÁS irodalomtörténész, ELTE

(Budapest, 1949.) Az ELTE Bölcsészettudományi Karán tanít modern magyar irodalmat. Szakterülete a dráma- és színháztörténet, a szatirikus műfajok története, valamint az 1968 utáni magyar irodalom. Szerkesztőként tevékenykedett több irodalmi lapnál, dramaturgként színházaknál (Egerben is),  valamint készített egy sereg rádiós és televíziós műsort. Több mint harminc kötetet publikált: kismonográfiákat, irodalmi és színházi esszé- és kritikagyűjteményeket, tankönyvcsaládot és irodalmi paródiákat is (pl. Írtok ti így?, 1980.).

KARINTHY FRIGYES (Budapest, 1887. – Siófok, 1938.)

Író, költő, műfordító. Már 15 éves korában kiadják egy kisregényét. Érettségi után tanult matematika-fizika szakon, bölcsészkaron, sebészetet is hallgatott, de diplomát soha nem szerzett. 1906-tól újságíróként dolgozik és sorra jelennek meg novellái, paródiái, humoros írásai. Az ismertséget az Így írtok ti című irodalmi karikatúrája, stílusparódiája hozta meg 1912-ben. Sokat kesergett amiatt, hogy humoros írásai miatt nem veszik őt komolyan, pedig írt riportokat, irodalmi, politikai elemzéseket, filozófiai eszmefuttatásokat. Műveiben sokat foglalkozik a párkapcsolat, a szerelem problémáival. Legnépszerűbb fordításai a Micimackó-regények. Legendás barátság fűzte Kosztolányi Dezsőhöz. 1935-ben Baumgarten-díjat kapott. Egyes szóalkotásai (pl.: halandzsa) és kifejezései (pl.: „magyarázom a bizonyítványomat”; „Humorban nem ismerek tréfát.”; „Hallgatni Arany, beszélni Petőfi.”) a köznyelvet gazdagítják.

Március 8., kedd 17.00

Emlékezet és anekdotikus beszédmód GARACZI LÁSZLÓ POMPÁSAN BUSZOZUNK című regényében

Előadó: Dr. SZIRÁK PÉTER irodalomtörténész, Debreceni Egyetem

(Debrecen, 1966.) Szerkesztő, kritikus, irodalomtörténész. 1991-ben végzett a Debreceni Egyetem magyar-történelem szakán. 1993 óta az Alföld szerkesztője és 1994 óta az egyetem tanára; jelenleg a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék vezetője. Kutatási területe a XX. századi és a kortárs magyar irodalom, valamint az utazási élmények a magyar irodalomban.  Jelent meg monográfiája Grendel Lajosról, Kertész Imréről és Örkény Istvánról.

GARACZI LÁSZLÓ (Budapest, 1956.)

Író, költő, műfordító. 1976-1981. között az egri főiskola magyar-történelem szakán tanult, 1988-ban az ELTE filozófia szakát végezte el. 1982. óta szabadfoglalkozású író. A posztmodern irodalom képviselője. Művei egyetlen műfajba sem sorolhatók és a nyelvi formákkal való kísérletezés és töredékesség jellemzi. Egy lemúr vallomásai című regénysorozat nyitó könyve a kisprózákat tartalmazó Mintha élnél! (1995.),  ezt követte A Pompásan buszozunk (1998.), majd az Arc és hátraarc (2010.) című regény.  A Pompásan buszozunk című regény egy szomorkás komédia: paródiája és hű leírása az író iskolás és úttörő éveinek, a 60-as éveknek; visszaemlékezés, amely paradox módon jelen időben zajlik, amelyben álom és valóság keveredik, és amelyben önmagukban is egész pillanatképek-anekdoták füzére épül.

Március 17., csütörtök 17.00

Út a belső szabadsághoz: az elbeszélésmód változatai OTTLIK GÉZAISKOLA A HATÁRON című regényében

Előadó: Dr. MARGÓCSY ISTVÁN irodalomtörténész, ELTE

(Nyíregyháza, 1949.) Irodalomtörténész, kritikus, az ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének egyetemi docense, a XVIII–XIX. Századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék vezetője volt nyugdíjazásig.

A hetvenes évek végén a Mozgó Világ szerkesztőjeként dolgozott, szépirodalmi kritikái már akkor feltűnést keltettek, mára pedig a kortárs magyar irodalom egyik meghatározó kritikusegyéniségévé vált. A magyar költészet kincsestárának volt főszerkesztője a sorozat befejezéséig.

OTTLIK GÉZA (Budapest, 1912. – Budapest, 1990.)

Író, műfordító és többszörös magyar bridzs bajnok.  A családi hagyományoknak megfelelően katonai iskolában érettségizett, de a kaszárnyai fegyelem, embertelenség egy életre elvette a kedvét ettől a pályától, viszont ennek a világnak felülmúlhatatlan krónikása lett. Francia-angolos, nyugatos műveltsége ellenére matematika-fizika szakos diplomát szerzett. 1931-ben jelentek meg első írásai. Alkotó módszeréhez tartozott, hogy műveit évekig csiszolgatta: Az iskola a határon című regénye első kiadását 1948-ban tervezte, végül 1959-ben jelent meg. Életműve nem nagy, holott szakadatlanul dolgozott. Műfordításainak száma sokkal nagyobb, mint eredeti műveié.

Az előadásokat nemcsak azoknak a diákoknak ajánljuk, akik az idén tesznek emelt szintű érettségit, hanem azoknak is, akik ezt a jövőben tervezik, és természetesen minden irodalomkedvelőnek.

A program belépődíjmentes, helyszíne: EKMK Forrás Gyermek és Ifjúsági Ház / 3300 Eger, Bartók Béla tér 6.

Információ: dsupin.panni@ekmk.eu, 20/779-2880

A diákok után a parlamenti képviselők is kockásingbe bújtak, sőt nem csak ellenzéki, de kormánypárti politikus is kockás ingben jelent meg ma az ülésteremben. Az egyik szakszervezet a sztrájkmoratórium felmondását követeli, de azt egyelőre nem tudták megmondani mikor kezdenének sztrájkba, egyelőre a kormány döntéseire várnak. A kormány szerint nem lesz béremelés, az érdekképviseletek szerint pedig ők nem is kérnek ilyet.

Félpályás útlezárással tiltakoztak civilek és ellenzéki politikusok a rossz utak miatt Heves megyében, Mátrafürednél. Kitört kerekek, leszakadt féltengelyek, súlyos balesetek, ott élők szerint ilyenek történnek, mert tűrhetetlen állapotban vannak az utak. Azt mondják, ha nem kezdik el kijavítani az úthibákat, tovább fognak tüntetni.

Élőlánccal, kisebb demonstrációval és a licit közben bekiabálásokkal próbálta megzavarni az első földárveréseket Egerben a Lehet Más a Politika több aktivistája. Volt, akit rendőrrel vezettettek ki.

Hétfőn elkezdődött a három hektár feletti állami földek kiárusítása, mától lehet licitálni a területekre. A földek kiárusítása kicsapta a biztosítékot minden ellenzéki pártnál, hiszen a vak is látja, hogy döntő többségében nem a kisgazdák, hanem a pénzemberek járnak majd jól a földszerzéssel. Egerben a Lehet Más a Politika aktivistái már vasárnap este elkezdték tiltakozó akciójukat, ugyanis a licitálás helyszínét lánccal zárták le. Végül ma megindult a földlicit az Egri Járási Hivatalban, ahol először élőlánccal hívták fel a figyelmet a szimpatizánsok, majd az LMP-s aktivisták a terembe is bementek.

Sallai Róbert Benedek, az LMP országgyűlési képviselő a helyszínen tartott sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy szerinte ezeken az árveréseken nem tudnak részt venni a kis- és közepes gazdálkodók, mert egyrészt sok esetben több száz milliós földértéken zajlik a licit, másrészt a termőföldek többsége annyira alacsony földhaszonbérleti díjért van lekötve, hogy azok piaci értékét lehetetlen kompenzálni, így nem elegendő a törlesztőrészletek fizetésére. Az LMP-s képviselő hozzátette, az árverésekkel a kormány valójában a "haverok", a "spekulánsok", az "oligarchák" és a külföldiek számára játssza ki az állami földeket.

A licitálás helyszínén aztán molinókkal és hangosbemondókkal jelentek meg az aktivisták, akik közül többeket kiküldtek a teremből. Sallai Róbert Benedeknek is távoznia kellett, csakúgy mint annak a szimpatizánsnak, akit rendőri segítséggel vitettek ki.

Szöveg: MTI

Kedden reggel Nyíri Iván a lényegében túszul ejtett kisfia miatt kényszerűségből évek óta Francia Polinézián élő lánya és az unokája testi és lelki bántalmazásának bizonyítékait tartalmazó kötetet adott át a budapesti francia nagykövetségnek. A fekete borítású, könyv alakú gyűjteményt kedden reggel François Hollande elnöknek küldött levél kíséretében vitte be a nagykövetségre.

Éhségsztrájk, nyomásgyakorlás

Az éhségsztrájkot kezdő Nyíri szerint csak akkor születhet megoldás az ügyben, ha Franciaország politikailag érdekeltté válik a francia polinéziai korrupt rendszer felszámolásában.

Nyíri megköszönte a magyar kormánynak és az ellenzéki pártoknak eddigi tevékenységüket, és hangsúlyozta, hogy külügyminiszterként Navracsics Tibor személyes ügyeként lobbizott az EU-ban is lánya kiszabadulásáért. Ugyanakkor további lépéseket tart szükségesnek, hogy az ilyen ügyeket sikeresen lehessen rendezni. Szerinte például Magyarországnak csatlakoznia kellene a nők elleni és a családon belüli erőszak felszámolásáról szóló isztambuli egyezményhez, hogy a hasonló esetekben könnyebben lehessen rendezni a gyerekek sorsát.

Jelenetek egy bántalmazó kapcsolatból

Nyíri-Kovács Patrícia ügye 2010 körül kezdődött, amikor egy New York-i bank alkalmazottjaként összeismerkedett egy koreai származású, francia állampolgárságú férfival, aki egy másik bankban dolgozott. Nem sokkal később Japánba költöztek, és ott született meg a gyerekük is, aki francia–magyar állampolgár lett.

A nő szerint ekkoriban romlott meg a házasságuk. A férje zsarolni és bántalmazni kezdte, azonban a japán rendőrség nem védte meg: a nő családjának beszámolója alapján inkább hittek a nyelvet beszélő férjnek, mint neki.

A 2011-es fukusimai földrengés után a család a férj javaslatára a Franciaországhoz tartozó Bora Bora szigetére utazott, hogy rendezzék a kapcsolatukat. Mivel az erőszak folytatódott, a nő megbízott egy (francia) válóperes ügyvédet, hogy indítsa el a válópert.

Közben a férj is lépett: elindította a válópert a Francia Polinéziához tartozó szigeten, és elzárta a nő holmiját, aki így a közös pénzükhöz sem tud hozzáférni. Továbbá elvette felesége és a kisfiuk útlevelét, hogy a korábban megváltott jegyükkel ne tudják elhagyni a szigetet, és a nő beleegyezése nélkül bejelentette őket egy helyi címre. A férfi a kinti hatóságok előtt a nőt beszámíthatatlannak nevezte, és tagadja, hogy bántotta volna a feleségét.

A bíróság jóváhagyta, hogy a válóper lezárultáig a nő ne vihesse ki a gyereket az országból. Nyíri-Kovács Patrícia szerint Bora Borán nem adottak az igazságos jogi eljárás feltételei: a férjének befolyásos, a helyi elithez tatozó ügyvédje van, neki viszont nem képviselik rendesen az érdekeit. Jelenleg a szülők heti váltásban gondoskodnak a kisfiúról. Mivel a nő ragaszkodott hozzá, hogy a válóper Magyarországon folyjon, a szigeten zajló bontópert felfüggesztették.

Fotó: Huszti István

A férfi azóta egy búvárközpont recepciósaként dolgozik, Nyíri-Kovács pedig gyöngyöket árul. A házaspár évek óta külön él. Nagyapja szerint unokája fél az apjától, amit az is bizonyít, hogy irtózik a bíróság közbenső döntéseként elrendelt heti láthatásoktól.

A nő családja itthon elindította az eljárást, hogy a válást magyar bíróság tárgyalhassa. 2014 márciusában azonban a Fővárosi Bíróság jogerősen elutasította a beadványukat, a döntést a múlt héten a Kúria is helyben hagyta. Az útlevelek elvétele miatt a férj ellen 2013-ban büntetőeljárás indult.

Jogi labirintus

Az ügyben ma délelőtt Szijjártó Péter is sajtótájékoztatót tartott. A külügyminiszter szerint Nyíri-Kovács Patrícia ügye jogi labirintusba került, a tárca március óta próbál megoldást találni rá. Szijjártó először a francia külügyminiszterrel, majd a külügyi államtitkárral beszélt, és egy összefoglalót is átadott a francia diplomáciának. Párizsból  a napokban az a válasz érkezett, hogy az ügy bonyolult, amire ő azt válaszolta, hogy lehet, hogy bonyolult, de emberileg tarthatatlan.

A franciák arra hivatkoznak, hogy a helyi hatóságok kiutazási tilalmat rendeltek el a gyerekre, ami Szijjártó szerint hamis papírokon alapult. A magyar érvelés szerint Nyíri-Kovács retúrjeggyel utazott Bora Borára, tehát nem állt szándékában letelepedni. Férje viszont hamis papírokkal igazolta, hogy a szigeten van a család állandó lakhelye, és a hatósági döntése ezeken a dokumentumokon alapult.

A külügyminiszter úgy tudja, már a francia polinéziai hatóságok is elismerik, hogy a papírok hamisak voltak, a kisfiúra vonatkozó kiutazási tilalmat azonban továbbra is fenntartják. Szijjártó azt reméli, hogy június 22-én, egy következő diplomáciai találkozón érdemi választ kap a francia féltől.

Forrás: INDEX

Nyitrai Zsolt fideszes honatya erős tudásközpontot akar, Nagy István az MSZP városi elnöke az egyetemi álmot félti. Az ügyben Eger polgármestere is megszólalt.

Kedden sajtótájékoztató keretében, a Dobó téren, a Városháza előtt intézett nyílt kérdést Habis László egri polgármesterhez az MSZP városi elnöke. Nagy István afelől érdeklődött, hogy támogatja-e a megyeszékhely polgármestere és az egri közgyűlés az Eszterházy Károly Főiskola egyetemmé válási törekvéseit. Nagy szavai szerint a sajtótájékoztatót az elmúlt hetek eseményei indukálták, Nyitrai Zsolt helyi fideszes honatya „ámokfutása”.

Nyitrai nemrég az egri és a gyöngyösi főiskolák egyesülésének tervéről beszélt, s egyebek mellett azt is megjegyezte: „inkább legyen egy erős főiskolánk, mint egy gyenge lábakon álló egyetemünk.” Nyitrai ezen nyilatkozatát Liptai Kálmán, a főiskola rektora is több mint felelőtlenségnek minősítette, Nagy István pedig egyenesen felháborító, önző és nagyképű cselekedetnek nevezte Nyitrai tettét. Szerinte egy régi álom veszhet el, ha Egerben nem lesz egyetem.

– Ha az MSZP városi elnökét valóban a személyes munkám és véleményem érdekli, akkor az Országgyűlés honlapján ma is elolvashatja azt a két módosító indítványt, melyet 2011 novemberében és decemberében - kereszténydemokrata társaimmal összefogva - az Eszterházy Károly Főiskola egyetemmé válásának elősegítése érdekében nyújtottam be. A nemzeti felsőoktatásról szóló, akkor előterjesztett törvényjavaslat az EKF elől elzárta volna az egyetemi követelmények teljesítésének lehetőségét. Ma a hatályos szabályozás szerint az intézmény az alkalmazott tudományok egyetemévé válhat – reagált a szocialisták sajtótájékoztatóján elhangzottakra Habis László, a megyeszékhely polgármestere.

Nyitrai Zsolt érdeklődésünkre elmondta: úgy látja, rosszindulatú politikai hangulatkeltés zajlik a főiskola körül, amelynek hangnemét, stílusát nem kívánja minősíteni. Az MSZP-nek és csatolt részeinek akkor kellett volna a főiskola ügyéért tenniük, amikor kormányon voltak – ám akkor is inkább csak vittek, így került át az egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Gyöngyöshöz. Jelenleg a főiskola vezetésének tudomásával szakmai egyeztetés folyik a minisztériumban. Mindannyiunk közös érdeke, hogy egy erős tudásközpont legyen a megyeszékhelyen. Amíg a Fidesz-KDNP van kormányon, addig a felsőoktatás helyzete Egerben csak erősödhet – fogalmazott a képviselő.

forrás: HEOL

Sajtóközlemény

A Demokratikus Koalíció, az Együtt – a Korszakváltók Pártja és a Magyar Szocialista Párt az egri önkormányzati választásra szövetséget kötött. A szövetség közös polgármester-jelöltet, és közös képviselőjelölteket indít. A polgármesterjelölt Szalóczi Géza, képviselőjelöltjeink hamarosan bemutatkoznak a 12 választókerületben.

Mi, egri demokraták, a közösség iránt érzett felelősségünk tudatában elhatároztuk, hogy együttes erővel fogjuk képviselni közös akaratunkat, azt az igényt, hogy Eger ügyeinek intézése kerüljön vissza az egri polgárok kezébe. Jellemző a mai közállapotokra, hogy Európa közepén újra a sajtószabadság, a gondolat-szabadság, a lelkiismereti szabadság, és a szólásszabadság helyreállítását kell programunk középpontjába állítanunk, azt a törekvést, hogy politikai véleménye miatt senkit ne érhessen hátrányos megkülönböztetés a munkahelyén, vagy az álláskeresés során, vagy közbeszerzési pályázatának elbírálásakor. Célunk, hogy politikai szempontok helyett a hozzáértés, az üzleti ésszerűség, és a városi közösség szolgálata legyen meghatározó a közalkalmazás, a közpénzek pályáztatása, az adóforintok fejlesztési, és szociális célú felhasználása során.

Célunk, hogy ebből a tetszhalott állapotba került, múltba révedő, helyben toporgó Egerből egy munkahelyeket szaporító, a fiatalokat megtartó és magához vonzó, dinamikusan fejlődő város váljon, amely nem a politikai kijáró emberek befolyására bízza, hanem saját kezébe veszi a sorsát.

Azt a kevés jó gyakorlatot, amit a jelenlegi városvezetés folytat, továbbvisszük – például a borkultúra fejlődésének támogatását, a verőszalai rehabilitációs programot, a Forrás Alapítvány felsővárosi lakóközösségi programját, az egri vízilabda-sport támogatását. Ugyanakkor új alapokra helyezzük az idegenforgalom, és az ipar fejlesztését, és külön hangsúlyt helyezünk a belvároson kívüli kerületek lakókörnyezetének megújítására. Teljes átláthatóságot biztosítunk az önkormányzati intézkedések, közbeszerzések tervezése, végrehajtása során, megteremtjük a lakossággal folytatandó folyamatos párbeszéd feltételeit.

Részletes várospolitikai programunkat minden egri háztartásba eljuttatjuk.

Választókerületi jelöltjeink:

1. Berencsi Benjamin

2. Pál József

3. Gócza Attila

4. Kovács Zsolt

5. Fehér József

6. Weil Zoltán

7. Törzsök István

8. Szalóczi Géza

9. Tomaschik Attila

10. Mirkóczki Zita

11. ifj. Sós Tamás

12. Földvári Győző

Eger, 2014.08.19.

Hegedüs János                                     Gócza Attila                                     Mirkóczki Zita

Demokratikus Koalíció           Együtt - a Korszakváltók Pártja               Magyar Szocialista Párt

A párt „Új az irány, Eger!” című több pontos választási programját folyamatosan mutatják be a jelöltek a következő hetekben.

A Lehet Más a Politika az őszi önkormányzati választásokon önálló jelöltekkel, önálló polgármester-jelölttel Egerben is elindul. A párt egri polgármester-jelöltje dr. Csarnó Ákos, aki az elmúlt években a párt színeiben önkormányzati képviselő volt, a listavezető pedig Komlósi Csaba, aki korábban az LMP országos elnökségének tagja volt. A tizenkét jelölt bemutatására azt azt jóváhagyó közgyűlés után kerül sor, a hét második felében.

A párt „Új az irány, Eger!” című több pontos választási programját folyamatosan mutatják be a jelöltek a következő hetekben.

Forrás: HEOL