Egymás után pusztulnak a hattyúk a Heves megyei Lőrinci taván, a Mátrai Erőmű egykori ülepítőjén. Pár hete három fiatal madár tetemét találták a parton, az állatorvos szerint penészes kenyér okozta a pusztulásukat. A hattyúcsaládból csak a gúnár és a tojó maradt. Néhány napja a gúnár is megbetegedett, és ólommérgezéses tüneteket produkált.
Egyelőre nem lehet horgászni az Eger patakban – a tilalmat azután rendelték el, hogy szerda este rengeteg döglött halat találtak a vízben. Helyi horgászok mérgezésre gyanakodtak, a vízügyi hatóság szerint viszont a keddi vihar és a sok eső miatt kavarodott fel az iszap a mederben, emiatt nem kaptak elég oxigént a halak. A katasztrófavédelem nem talált mérgező anyagot a vízben.
Több ezer hal pusztult el az Eger-patakban. A horgászok ekkora mértékű pusztulást még soha nem láttak. A Vízügyi Igazgatóság szerint mégsincs ok az aggodalomra. Az elmúlt napok heves esőzései okoztak ugyanis egy kisebb oxigénhiányos állapotot a patakban, felkavarták az iszapot és emiatt pusztultak el a halak.
Csütörtök reggel a Vízügy mintegy 10km hosszan megkezdte a haltetemek eltávolítását az Eger-patakból. A jelenlegi adatok alapján az egri K2 úttól lejjebb találtak csak elpusztult halat, melyet kézzel szednek össze.
A katasztrófavédelem mobil laborja méréseket végzett, ennek eredményéről később adnak tájékoztatást.
Tömeges halpusztulás miatt keresték meg hírügynökségünket.
Több ezer elpusztult, vagy vergődő halat sodor a víz az Eger-patakban. A még élő egyedek szabályosan menekülnek a vízből. A helyszínen lévő halőr, illetve a horgászok annyit tudtak lokalizálni, hogy Andornaktályán, a Vörösmarty és az Alkotmány utca között érte valahol szennyezés patakot. Egyelőre nem tudják, mi történhetett.
Felmerült, hogy a környező földekről érkezett vegyszer a tegnapi nagy esőzés miatt.
Az észlelők értesítették a katasztrófavédelem és a szakhatóságok munkatársait. Vizsgálatot csütürtökre ígértek, de félő, hogy időközben akár le is vonulhat a mérgezés.
A patakba nem telepítenek halat, így nem lehet tudni, mikor heveri ki a természet a pusztulást.
Aggasztó méreteket öltött a lucfenyők pusztulása a Mátrában. A faóriások kihalását a kéreg alatti szú okozza. A szakemberek a hatékonyabb védekezés érdekében konferenciát tartottak a Mátra kísérleti fenyvesében feltérképezték a károkat és keresték a megoldást a kártevők elleni védekezésre.
Az idős állományok kivágása lassan befejeződik a Mátrában, és hamarosan a fiatalabb fenyvesek vágását is kell megkezdeni, mert a pusztulás már ezt a 40-50 éves állományt is elérte - hangzott el a Mátra kísérleti fenyvesében tartott konferencián, melyen erdészeti és erdővédelmi szakemberek a hatékony védekezésről tanácskoztak.
Meg kell kongatni a vészharangot az erdészek szerint, mert már hetente kell az erdők egészségi állapotát ellenőrizni olyan gyors a pusztulás. A fák kérge sokszor hamarabb pereg le, mint a tűlevél. A lombozaton még nem látni, hogy beteg a fa, de a kérge alatt már ott lapul a kártevő, a szúbogár, halálra ítélve a faegyedet- ecsetelték a folyamatot. Egyetlen védekezési mód a beteg fák kivágása és elszállítása a területről.
A pusztulás csak a lucfenyőt érinti, lombos fajokat és más fenyőféléket nem veszélyeztet a kártevő. A 46 évvel ezelőtt telepített tudományos értéket képviselő kísérleti fenyvest minden lehetséges módon szeretnék megvédeni, annál is inkább, mert ez a kutatási terület jól reprezentálja a klímaváltozás következményeit. A szakemberek arról is tanácskoztak, hogy a lucfenyves helyén milyen erdőfelújítási módot és fafajt válasszanak.
Forrás: http://gyongyostv.hu
Természetes állapotában állította helyre az egykor bányaművelés alatt álló recski Antal-tárót és ezzel több ezer denevérnek biztosította az élőhelyét a Bükki Nemzeti Park (BNP).
A denevérkolónia életfeltételeinek megteremtésén túl a beruházás lehetővé teszi a bányászat során feltárt egyedülálló geológiai értékek megóvását is - tájékoztatta pénteken az MTI-t Dudás György, a BNP igazgatóhelyettese.
A Recsken, illetve Salgótarján közelében, az eresztvényi Nagy-bánya területén végzett rehabilitációhoz szükséges 117 millió forintot az Új Széchenyi Terv keretében nyerte el a nemzeti park, pályázat alapján.
A tájékoztatás szerint a Mátrában a Natura 2000 hálózathoz tartozó területen található 19. századi érckutató Antal-táró állapota leromlott, veszélyessé vált, részben az omlások, részben a kőzetből felszabaduló gázok, a többi között a szén-dioxid miatt.
A törmelékhalmok ugyanis a fojtó, mérgező gázokat egyre kevésbé engedték távozni a járatokból, ami azzal fenyegetett, hogy a levegő mérgezővé válik az ott élő denevérek számára.
Az 1994 óta végzett denevérmegfigyelések adatai szerint 3000-4000 védett közönséges denevér, valamint 300-500 fokozottan védett kereknyergű patkósdenevér, illetve néhány fokozottan védett hosszúszárnyú denevér tanyázik a táróban.
A beavatkozás hiányában, a táró teljes elzáródásával, így a denevérkolónia pusztulásával kellett számolni - mondta el az igazgatóhelyettes.
Ugyancsak rehabilitáción esett át a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet területén található eresztvényi Nagy-bánya, ahol feltárási, balesetvédelmi, hulladékmentesítési, tereprendezési és biológiai rehabilitációs beavatkozásokat kellett végezni.
A projekt eredményeként biztosítható a bányafalakban és a bányaudvaron feltáruló földtani értékek - különböző bazalt- és bazalttufa-változatok, köztük az úgynevezett "kristálytufa" - tanulmányozhatósága, hosszú távú megőrzése.
Forrás: MTI
kép: bevezetem.hu
Valószínűleg egy kályhából kipattanó szikra okozta egy erdőkövesdi ház pusztulását. Szerencsére a házban a tűz keletkezésekor senki sem tartózkodott.
A helyszínre a pétervásárai önkéntes tűzoltók, valamint az egri tűzoltók vonultak. A lángokat másfél óra alatt sikerült megfékezniük.
A tulajdonos elmondta: Egerbe indultak vásárolni, előtte a kályhát megrakták, hogy meleg legyen, mikor hazaérnek. A gyerekeket a szomszéd faluban hagyták a szüleinél, de nem jutottak el Egerbe, mikor a szomszéd hívta őket, hogy ég a ház.
A család minden értéke a tűz martalékává vált. A helyi képviselő-testület azonnal összeült, hogy megvitassák, hogyan tudnak a család segítségére sietni.
A nagy szárazság nemcsak az állatokat érinti, a természetjárók felfedezhették, az erdő elvesztette őszi színeit, mielőtt még az beköszönthetett volna. Nincsenek a megszokott izzó galagonyák, a barna minden árnyalatában pompázó levelek, haldokló fenyők jellemzik most a Mátra erdeit. Az amúgy sem őshonos fafajta még nehezebben bírja a szárazságot, több ezer hektárnyi erdőrészlet száradt már el vagy van éppen száradóban. A hegyvidék jellegzetessége a vékony termőréteg, az ott élő fák gyökérzete ezért nem tud mélyebb rétegekbe hatolni, a felszínről kell a megfelelő vízmennyiséghez hozzájutni, ami ebben az évben messze elmarad az átlagostól, ami 1000 mm-t jelentene, de ez évben csak 400 mm körüli mennyiség esett. A folyamat januártól figyelhető meg és a nyár jelentősen felgyorsította a pusztulást. Szakemberek szerint nagyon sok időbe telik majd a fák kivágása és pótlása, de a pótlásnál már az őshonos fák telepítését teszik előtérbe.