Egy nappal a szabadulása után máris ölni akart egy ózdi férfi. Bozótvágóval támadt rá bulizókra, akik az utcán hangoskodtak. A férfi ezen idegesítette fel magát, utánuk rohant, és amikor egyikőjük elesett, szurkálni kezdte és azt kiabálta, hogy levágja a fiú fejét. A férfit most állították bíróság elé.
Mint korábban beszámoltunk róla, megkéseltek egy fiatalt az egri vasútállomáson a telefonjáért. A szemtanú nyilatkozott stábunknak.
Korábbi, emberölés kísérlete miatt kiszabott büntetéséből való szabadulása után alig több mint egy hónappal, újra erőszakos bűncselekményt követett el az a 37 éves férfi, aki az egri vasútállomáson késsel - életveszélyes sérüléseket okozva - akarta megszerezni egy fiatalkorú mobiltelefonját. Az erőszakos többszörös visszaesőnek minősülő elkövetővel szemben a Heves megyei Főügyészség vádat emelt. Az egyaránt ittas vádlott és sértett 2016. június 19-én hajnalban találkozott össze az egri vasútállomáson, a Füzesabonyba induló vonat egyik kocsijában, ahol a sértett már egy négyes boxban ült, amikor vele szemben, hajnali 3 óra körül helyet foglalt a vádlott. A férfi beszélgetést kezdeményezett, melynek során megkérdezte a mobiltelefonján zenét hallgató fiatalt, hogy eladná-e azt neki, mert azzal lepné meg a lányát a születésnapján. Miután a sértett közölte, hogy a készülék nem eladó, a vádlott - egy köteg pénzt a kezébe véve – választás elé állította őt, mondván, hogy vagy hagyja kifizetni a telefont, vagy azt el fogja tőle venni. Mivel a fiú továbbra sem mutatott készséget az adásvétel iránt, a férfi - immár az ülések között állva - ököllel gyomorszájon vágta, majd magához vette a sértett által az ütés következtében földre ejtett telefont. A bántalmazott fiatalkorú megpróbált védekezni, visszaütött, de ezzel csak tovább ingerelte támadóját, aki a farzsebéből elővett egy rugóskést, és azzal összeszurkálta a fiút a peronon. A szúrások közül kettő - ami a sértett mellkasát érte - életveszélyes volt, mivel megnyitotta a mellüreget. A történtek után a vádlott leugrott a vonatról, és a telefont is hátrahagyva elmenekült. A fiatalembert kórházba kellett szállítani, ahol életmentő műtétet hajtottak végre rajta. A Heves Megyei Főügyészség a jelenleg is előzetes letartóztatásban lévő férfit életveszélyt okozó testi sértés bűntettével, és felfegyverkezve elkövetett rablás bűntettének kísérletével vádolja. A vele, mint erőszakos többszörös visszaesővel szemben kiszabható halmazati büntetés maxima 25 év. A Heves Megyei Főügyészség a vádiratában fegyházbüntetés kiszabására, valamint arra is indítványt tett, hogy a bíróság a vádlottat tiltsa el a közügyek gyakorlásától, és kötelezze őt a nyomozás során felmerült csaknem négymillió forint összegű bűnügyi költség megfizetésére.
Közel 17 évnyi rabság után 3 hét múlva szabadul a börtönből Tasnádi Péter. Az egykor több száz milliós villával rendelkező, luxus életet élő vállalkozó szabadulása után Egerben kezdene új életet. A börtönből ugyanis feleségéhez költözik. Az elmúlt évek alatt nyolc börtönt is megjárt Tasnádi Péter azt mondja, nyugalmat szeretne.
Kedden reggel Nyíri Iván a lényegében túszul ejtett kisfia miatt kényszerűségből évek óta Francia Polinézián élő lánya és az unokája testi és lelki bántalmazásának bizonyítékait tartalmazó kötetet adott át a budapesti francia nagykövetségnek. A fekete borítású, könyv alakú gyűjteményt kedden reggel François Hollande elnöknek küldött levél kíséretében vitte be a nagykövetségre.
Az éhségsztrájkot kezdő Nyíri szerint csak akkor születhet megoldás az ügyben, ha Franciaország politikailag érdekeltté válik a francia polinéziai korrupt rendszer felszámolásában.
Nyíri megköszönte a magyar kormánynak és az ellenzéki pártoknak eddigi tevékenységüket, és hangsúlyozta, hogy külügyminiszterként Navracsics Tibor személyes ügyeként lobbizott az EU-ban is lánya kiszabadulásáért. Ugyanakkor további lépéseket tart szükségesnek, hogy az ilyen ügyeket sikeresen lehessen rendezni. Szerinte például Magyarországnak csatlakoznia kellene a nők elleni és a családon belüli erőszak felszámolásáról szóló isztambuli egyezményhez, hogy a hasonló esetekben könnyebben lehessen rendezni a gyerekek sorsát.
Nyíri-Kovács Patrícia ügye 2010 körül kezdődött, amikor egy New York-i bank alkalmazottjaként összeismerkedett egy koreai származású, francia állampolgárságú férfival, aki egy másik bankban dolgozott. Nem sokkal később Japánba költöztek, és ott született meg a gyerekük is, aki francia–magyar állampolgár lett.
A nő szerint ekkoriban romlott meg a házasságuk. A férje zsarolni és bántalmazni kezdte, azonban a japán rendőrség nem védte meg: a nő családjának beszámolója alapján inkább hittek a nyelvet beszélő férjnek, mint neki.
A 2011-es fukusimai földrengés után a család a férj javaslatára a Franciaországhoz tartozó Bora Bora szigetére utazott, hogy rendezzék a kapcsolatukat. Mivel az erőszak folytatódott, a nő megbízott egy (francia) válóperes ügyvédet, hogy indítsa el a válópert.
Közben a férj is lépett: elindította a válópert a Francia Polinéziához tartozó szigeten, és elzárta a nő holmiját, aki így a közös pénzükhöz sem tud hozzáférni. Továbbá elvette felesége és a kisfiuk útlevelét, hogy a korábban megváltott jegyükkel ne tudják elhagyni a szigetet, és a nő beleegyezése nélkül bejelentette őket egy helyi címre. A férfi a kinti hatóságok előtt a nőt beszámíthatatlannak nevezte, és tagadja, hogy bántotta volna a feleségét.
A bíróság jóváhagyta, hogy a válóper lezárultáig a nő ne vihesse ki a gyereket az országból. Nyíri-Kovács Patrícia szerint Bora Borán nem adottak az igazságos jogi eljárás feltételei: a férjének befolyásos, a helyi elithez tatozó ügyvédje van, neki viszont nem képviselik rendesen az érdekeit. Jelenleg a szülők heti váltásban gondoskodnak a kisfiúról. Mivel a nő ragaszkodott hozzá, hogy a válóper Magyarországon folyjon, a szigeten zajló bontópert felfüggesztették.
Fotó: Huszti István
A férfi azóta egy búvárközpont recepciósaként dolgozik, Nyíri-Kovács pedig gyöngyöket árul. A házaspár évek óta külön él. Nagyapja szerint unokája fél az apjától, amit az is bizonyít, hogy irtózik a bíróság közbenső döntéseként elrendelt heti láthatásoktól.
A nő családja itthon elindította az eljárást, hogy a válást magyar bíróság tárgyalhassa. 2014 márciusában azonban a Fővárosi Bíróság jogerősen elutasította a beadványukat, a döntést a múlt héten a Kúria is helyben hagyta. Az útlevelek elvétele miatt a férj ellen 2013-ban büntetőeljárás indult.
Az ügyben ma délelőtt Szijjártó Péter is sajtótájékoztatót tartott. A külügyminiszter szerint Nyíri-Kovács Patrícia ügye jogi labirintusba került, a tárca március óta próbál megoldást találni rá. Szijjártó először a francia külügyminiszterrel, majd a külügyi államtitkárral beszélt, és egy összefoglalót is átadott a francia diplomáciának. Párizsból a napokban az a válasz érkezett, hogy az ügy bonyolult, amire ő azt válaszolta, hogy lehet, hogy bonyolult, de emberileg tarthatatlan.
A franciák arra hivatkoznak, hogy a helyi hatóságok kiutazási tilalmat rendeltek el a gyerekre, ami Szijjártó szerint hamis papírokon alapult. A magyar érvelés szerint Nyíri-Kovács retúrjeggyel utazott Bora Borára, tehát nem állt szándékában letelepedni. Férje viszont hamis papírokkal igazolta, hogy a szigeten van a család állandó lakhelye, és a hatósági döntése ezeken a dokumentumokon alapult.
A külügyminiszter úgy tudja, már a francia polinéziai hatóságok is elismerik, hogy a papírok hamisak voltak, a kisfiúra vonatkozó kiutazási tilalmat azonban továbbra is fenntartják. Szijjártó azt reméli, hogy június 22-én, egy következő diplomáciai találkozón érdemi választ kap a francia féltől.
Forrás: INDEX
Mindig meghökkent a Rossztemplom tere. Hogy lecsupaszítva a barokk milyen fenséges, magától érthetődő. A cicoma nélküli tér mellőz minden szakralitást, a díszítő ember helyett az építő embert dicséri. Bár Rostás Bea Piros eljátszadozott kiállításnyitó performanszán a szentély, az oltár, az áldozat, a teremtés megannyi templomi kliséjével, azért most is a faunok győztek. Nagyon helyesen. Piros kiállítása az egri közélet fontos momentuma. Provokatív-konzervatív, szilárdan labilis, vaskosan könnyed.
Ott voltak a művészek, az itt ragadt fiatalok, a politikusok, a barátok, a család, a handlé, a szódás s még az is lehet, hogy a képkereskedő is. Többen voltak, mint a Kaláka nagyszínpadánál. A nyitó performansz, az alkotó teremtéshez vezető, évődésekkel teli utat mutatta be űzve, hajtva a vágy által, de oly érzékien, mintha egy reneszánsz mester képe kelt volna életre. A Rostás Bea, Czövek Zsuzsanna, Daróczi Ilona és BMZ által bemutatott happening után, politikusaink dorombolását követően, olyan színvonalú kiállítás megnyitó beszédet hallhatott az egri publikum, amely már sejteti, hogy nem mindennapi művész készülődik itt.
Jó, hogy van Piros, és nem azért, mert addig alábbhagy a kisváros légkörének fojtogatása, hanem azért, mert a szertelenség idegesítően hat. Az meg pezsgést okoz.
Formabontás és forma építés
Rostás Beáta szobrászata és a hagyomány
2013. június 29. szombat, 20.00 Eger Templom Galéria – Rossztemplom
ANTALL ISTVÁN megnyitó szövege:
A nagyméretű szobroktól nem lesz nagy szobrász az ember. A jelentős gondolatoktól, az eredeti elképzelésektől, a nyugtalanító ellentmondásoktól, a szellemi izgalom megteremtésétől, a természet eredendő gazdagságának felmutatásától már mocorogni kezd valami.
A néző, akár akarja, akár nem magával cipeli a szobrot, újjá teremtődik benne, a tárgyiasult eszme nélkülözhetetlenné lesz, és ha nem is gondol rá, akkor is mélyen működni kezd a tudatot formáló megszerzett és kiteljesedő műveltség - a maga természete szerint. 1. Jönnek
Rostás Beáta, ahogy szakítani tudott korai önmagával, azzal a látványos sikerrel, amit az ábrázolás és a felismerhető hasonlatosság korai terrakotta munkái adtak neki, keresésbe kezdett. S ez a rendszertelenségben testet öltő dinamizmus egy új rendet teremtett benne és körülötte. A tanulás és az elsajátítás könyörtelensége, a stúdiumokhoz nélkülözhetetlen alázat, a fölfedezés lázas izgalma, a kételkedés képessége, valamint az erős ifjú személyiség megmutatkozási vágyát fölváltó szigorú önvizsgálat mutatott neki utat, állított elé lajtorját, ami a mindenség felé vezet. A fokokat magának kereste, magának faragta, maga lépett fel rá, és ha megcsúszott a lába, neki kellett mérlegelnie az egyensúly, a biztonságérzet kitart-e a következő lépésig. Ezenközben az élet úgy hozta, hogy elképzelései, vágyai, elhivatottsága meghaladta a lehetőségeit. Nem talált befogadó magyar egyetemet, nem talált olyan mestert, aki a doktorandusi iskola formalitásán túl ezt az erős hevületű, szándéka és érdeklődése nyomán még többféle irányt és esélyt felmutató alkotói magatartást vállalni merte volna. Véleményem szerint a természete szerint skolasztikus magyar művészeti képzés sem tudja önmaga árnyékát átugrani, s az eredendően szabálytalan természetű tehetségtől maga a rendszer is megriad.
De Rostás Bea nem hagyta magát, szinte csak azért gyűrte maga alá a világot, hogy az őt kicsiny kora óta (édes testvérével együtt) egyedül és nehéz körülmények között nevelő édesanyjának ne kelljen még egy tányért telemernie esténként az asztalnál. A szegénységet és a kiszolgáltatottságot műveltségével, nyelvtudásával, bravúros kapcsolatteremtő képességével hidalta át. Nemzetközi művésztelepről, nemzetközi művésztelepre vándorolva telehintette Európát, Ázsiát és Afrikát a szobraival. A dolog természetéből fakadóan a nőiességtől legmesszebb eső, és legnagyobb falatba harapott bele! Kőlevest főzött magának mindenütt és föl is falta a gránitokat, a tengeri és a szárazföldi mészköveket, a márvány idolokat, s ha ez nem volt elég neki, akkor egy kis desszertnek még mindig ott volt a terrakotta, vegetáriánus korszakokra pedig abraknak a szalma.
Rostás Bea nem ismeri a pótcselekvést, nem ismeri az önfelmentő, önigazoló mellébeszélést, nem keresett művészet-közeli segédmunkát, nem választotta a tárgyiasult művek helyett a gesztusokat, az önmagukért való installációkat, a cselekvést helyettesíteni látszó ötleteket, a nagyot robbanó, de könnyen enyésző intellektuális petárdákat. És mégsem lett „izomból szobrász”, mégsem hajszolta magát a művésztelepek zárt periodikus rendszerébe, a havonta újratojt kőtojások kotlósává sem lett.
Minden munkában egy új feladatot egy új kihívást rejtett el, s nem a vágógéppel, a sarokcsiszolóval, a kalapáccsal, a vésővel mérkőzött, hanem önmagával. A személyiség nemcsak hitelesíti, de egységessé is teszi a legkülönfélébb kihívásokat. Beszélhetnénk itt a szobrászat ősanyjaként újrafogalmazott mama motívumokról. A csillagászati eligazító pontként is használható litván kőről, a billenékenységében is robosztus hinta-figuráról, a vizsgamunkaként két kőből összecsiszolt szobor rejtett szakralitásról. A rajzolatokkal szinte grafikai elemek hordozójává tett fehér márványok végtelennek mutatkozó lehetőségeiről, a szinte minden plasztikát meghatározó álcázott figuralitásról, vagy éppen a középkori utalásokig visszamenő Atatürk portré, az arcvonásokat megidéző és az ábrázolást elkerülő finom gesztusáról.
És akkor van ereje Rostás Beának visszaülnie egy olyan iskolapadba, amelynek minden deszkáját szögekkel verte át a történelem. A nyelvhódító magány és idegenség, az európai civilizáció és az ősi muzulmán kultúra ütközőzónájaként is fölfogható metropolisz, a politikai harcok útkereszteződései, ahol nem elég kívülállónak lenni ahhoz, hogy ne lásson mindkét fél ellenséget benned.
Marad az éhezés, a több órás utazás a város egyik végéből a másikba, marad a keserűség és a magány, marad a műhely kimeríthetetlen öröme, ahol a megtisztulás tárgyai túl kell hogy lépjenek a közvetlen napi használat praktikumán, ahol a szabadulás a testi és lelki szennytől az újjászületést hordozza, s ahol ez az újjászületés már a teremtés maga.
1. Szobrok 12 Rostás Bea nemcsak megtanulta a leckét, de fel is adta nekünk. Megmutatta, hogy a semmiből is lehet csinálni valamit, hogy meg kell tanulni törökül azért, hogy megértsük Európát, hogy vert helyzetekből föl kell, és föl lehet állni, és hogy innen Egerből lehet csak a Héttornyot elfoglalni.
Ő már helytállt ott, és biztos vagyok benne, hogy - történjék bármi - diplomával, kikezdhetetlen tudással, tehát győztesen tér meg onnan.
Forrás: Egriszín
A péntek délelőtti rendkívüli sajtótájékoztatón elhangzott vádakra egy közleményben reagált Dr. Sós Tamás, melyben visszautasítja az általa igaztalannak tartott politikai jellegű támadást.
Dr. Sós Tamás közleménye:
Úgy tűnik, nagy baj lehet, ha a FIDESZ szükségét érzi, hogy valamiről eltereljék a figyelmet azzal, hogy két év után újra felmelegítik a Hospinvest Zrt. ügyét. Annak a befektetőnek a kálváriáját, amely tisztességes szándékkal, a megye lakosainak minőségi egészségügyi ellátása érdekében vállalta a Markhot Ferenc Kórház működtetését és fejlesztését. A Hospinvest a FIDESZ hatalmi önzésének esett áldozatul. A folyamatos és aljas vádaskodás miatt veszítette el tulajdonostársát és jutott csődhelyzetbe. Az akkori önkormányzati vezetés kényszerhelyzetben, a betegek érdekében cselekedett.
Vajon miért hirdetett a FIDESZ cirkuszi előadást a mai napra?
- Talán a felduzzasztott kórházi dolgozói létszámtól való megszabadulást kívánják palástolni, arról a figyelmet elterelni, a mostani rágalmakkal.
- Talán a múlt évről, hogy csődbe vitték a megyei önkormányzatot. A Heves Megyei Önkormányzat 24 milliárdos vagyonát elkótyavetyélték, negyedrésze adósságért.
- Vagy talán nem tesznek eleget a megye vezetői, hogy a miskolci kórház ne kebelezze be az egri kórházat, az itteni szakmai területek jól legyenek pozícionálva az együttműködésben.
Dr. Sós Tamás
Több mint nyolcvan fős erdélyi delegáció érkezett Egerbe, hogy benyújtsák kettős állampolgársági igényüket. A nagy érdeklődés miatt Felsőtárkányban és Mezőkövesden is fogadták a kérelmeket.
A hevesi megyeszékhely testvérvárosából, Gyergyószentmiklósról és az ahhoz közeli Zetelakáról érkező vendégektől a Városháza Dísztermében az önkormányzat Okmány és Igazgatási Irodájának anyakönyvvezetői pénteken vették át az állampolgárság igényléséhez szükséges dokumentumokat. A magas létszám miatt a felsőtárkányi és a mezőkövesdi Polgármesteri Hivatalnál is le lehetett adni az igényléseket.
– A haza, a nemzet és az állampolgárság különböző szavak, de összefüggő értékek. Ezek összekapcsolását segíti a tavaly májusban elfogadott, kettős állampolgárságról szóló törvény. A kezdeményezés, hogy Egerben több mint nyolcvanan kérjék a magyar állampolgárságot, Gyergyószentmiklósról érkezett, és mi nagy örömmel teszünk ennek eleget – hangsúlyozta Habis László, Eger polgármestere.
A közel húszezer lakosú Gyergyószentmiklós első embere köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak és Egernek a történelmi lehetőségért. Mezei János kiemelte: az akarat, a szellemi tartás tette lehetővé, hogy generációk során megmaradt a magyar beszéd és magyar kultúra Erdélyben és Székelyföldön. Hozzátette: a májusi döntéssel az anyaország ismét kebelére ölelte az addig eltaszítottakat.
– Nekünk Magyarország nem csak egy nemzet Európa térképén, hanem az anyaországunk is egyben. Kimondhatatlan, milyen öröm és felszabadulás számunkra, hogy a fájó múlt, a lekezelés, a másodrendűség és a románok által ránk kiáltott hazátlanság után hivatalosan is magyarok lehetünk – hangsúlyozta Sándor László, Zetelaka korábbi polgármestere.
Az egyszerűsített eljárás során azok az egykor magyar állampolgársággal rendelkező emberek, vagy az ő leszármazottjaik kérhetnek magyar állampolgárságot, akik beszélnek magyarul, büntetlen előéletűek, és nem áll fenn semmilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok, amely megakadályozza a jogosultságot.
A visszaélések elkerülése végett állampolgárságot csak személyesen lehet igényelni, amely során egy formanyomtatványt kell mindenkinek kitöltenie, és csatolni a szükséges dokumentumokat, köztük a magyar nyelvű önéletrajzot is. Az ügyintézési határidő három hónap.
A kettős állampolgároknak általában nincs kevesebb joguk, mint a magyar állampolgároknak. De a módosításokat követően továbbra sem rendelkeznek választójoggal csak azok, akiknek az állandó lakhelyük Magyarországon van. De a például Romániában élő kettős állampolgárok is vásárolhatnak hazánkban földet, de adózniuk kell, ha hazánkban vállalnak munkát. Ha egy kettős állampolgár bajba kerül egy harmadik országban, mindkét államától kérhet konzuli védelmet, továbbá a magyar állampolgársággal automatikusan csak sürgősségi egészségügyi ellátás jár.
Forrás: HEOL
Három csontsovány és elhanyagolt birkát, és öt, a végletekig kiéheztetett kutyát foglalt le a rendőrség az egri Kőlyuktető úton. A látvány az edzett helyszínelőket is felkavarta.
Az egri K2-es úttól néhány méterre áll az ellentmondások háza: a tetőn parabolaantenna, az ablakban orchidea, az udvaron leander. A kertben pedig saját mocskukban fetrengő, a végletekig kiéheztetett állatok.
– Nem mondok én semmit, pedig itt lakom régóta – veti oda egy arra haladó férfi kedd délutáni ottjártunkkor, aki láthatóan igyekszik kimaradni a történtekből. A ház udvarán rendőrök helyszínelnek, az ott lakók láthatóan nem értik, mi a probléma az állattartási módszerükkel.
A környéken élőknek tűnt először fel, hogy éhes állatok vonyítanak rendszeresen. Értesítették az önkormányzatot, ám tőlük érdemi válasz nem érkezett. Ekkor keresték meg a helyi Vidám Mancsok Állatvédő Egyesületet, akik azonnal intézkedtek: a kiérkező állatorvos szakvéleménye egyértelmű volt: az állattartás körülményei kimerítik az állatkínzás fogalmát. Ám hiába a szakvélemény, a jószágokat elszállítani egyelőre nem lehet: délután kettőkor bezár a gyepmesteri telep, a telefonszám titkos, így immár biztos, hogy a szerencsétlen kutyákra újabb nyomorúságos éjszaka vár.
– Csak a gyepmesternek van szállításra alkalmas eszköze, ám délután kettő után megáll az élet – tárja szét a kezeit Botka Tímea, az egyesület elnöke.
Közben éhes macskák és kutyák nyüszítése hallatszik. Az udvaron szemét, háztartási hulladék, állati ürülék. A tulajdonos nyugodtan várja a rendőri intézkedést. Ő – magyarázza – gondozza az állatokat. S hogy minek ennyi? Hát, hogy legyen mivel foglalatoskodnia.
A jegyzőkönyv felvétele alatt a tulajdonosra ráparancsolnak: itt az ideje etetni. Aprómagvak még csak akadnak, ám a kutyák elé nem jut eledel. Közben befut egy családtag, aki a legnagyobb meglepetést mímelve kérdi, mi a probléma. Csak az, hogy éhesek a jószágok – válaszolják neki többen.
– Nem kaptam tegnap kutyaeledelt – feleli, s az edények egyelőre üresen maradnak. A házigazda pedig a birkáit védi: – Nézzék csak meg, egy hónap múlva milyen kövérek és szépek lesznek!
Ám közben megszületik a jegyzőkönyv, a kutyákat és a birkákat lefoglalják. Ha szépek is lesznek, már nem ezen a portán.
– Pénzbüntetés vagy egytől öt évig terjedő szabadságvesztés a büntetés – mondja Botka Tímea, aki hozzáteszi, este még visszajönnek, ők hoznak a kutyáknak enni, szerdán pedig elszállítják azokat, a birkákkal együtt. Az aprójószágok esetében pedig felügyeleti joguk lesz.
Forrás Heol