Bátonytenyere főterén zaklatott nőket egy szatír a napokban. Eleinte csak simogatta magát, azonban nem állt meg itt, és egyáltalán nem zavarta, hogy a járókelők látják, amit csinál. A helyieket megdöbbentette a 39 éves perverz férfi, aki már tavaly is mutogatta magát, de akkor nem tudták elfogni a rendőrök. Miskolcon pedig egy 17 éves fiú zaklatott nőket egy társasházban, ahonnan egyik áldozata el is költözött, annyira megviselték a történtek.
A játszótéren elégítette ki magát egy 22 éves szatír Egerben. A helyiek teljesen ledöbbentek, szinte sokkot kaptak, hogy a férfi fényes nappal mutogatta magát egy forgalmas helyen. Már a gyerekeiket sem viszik szívesen a játszótérre. Az eset után a járókelők értesítették a rendőröket, akik a helyszínen tetten érték a szatírt. A nyugalom megzavarására alkalmas riport következik.
Bokáig letolt nadrágban mutogatta magát egy férfi egy buszmegállóban Székesfehérváron, valaki lefotózta. A környékbeliek nagyon felháborodtak, mert sok gyerek is jár arrafelé. Tiszaújvárosban egy egyiptomi férfi fogdosott egy terhes nőt, miután egy másikat megpróbált kirabolni, végül a táskája helyett krémeseket vett el tőle. De Egerben is szatírt láttak.
A nyílt utcán simogatta magát egy férfi Kazincbarcikán. Egy munkába siető nő annyira felháborodott, hogy videóra vette a szatírt, ahogy letolt gatyával áll. És Egerben is lefotóztak egy férfit, ahogy mutogatta magát. A fotót készítő nő azt mondta, a szatír többször is zaklatta őt. Az egrieket megdöbbentette az eset.
Több hónapon keresztül molesztálta és bántotta a nőket egy egri szatír. Az utcán és a lépcsőházakban is rátámadt nőkre. Az egyiküket egy liftben zaklatta, volt akit meg akart erőszakolni. A 20 éves férfit elfogták, felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.
Egy, csak bakancsot és zoknit viselő férfi mutogatja magát meztelenül a Gyöngyös és Mátrafüred közötti bicikliúton.
Már több, mint egy éve bokorból előugró bakancsos szatír rémisztgeti a Gyöngyös és Mátrafüred között magányosan kocogó, bicikliző fiatal lányokat. Több szemtanú elmondásából is kiderül, hogy a férfi bejáratott útvonalon közlekedik, általában bakancsban, és a bozótból előugorva dobja le magáról a ruháit.
Az utat használó gyalogosok és biciklisek azt mesélik, hogy félnek erre felé menni.
A szülők féltik gyermekeiket, de már a felnőttek sem szívesen járnak az egyébként közkedvelt úton.
Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője elmondta, hogy büntetőeljárás nincs folyamatban a gyöngyösi szatír ügyében.
– Azért nem folyik nyomozás, mert nem érkezett ilyen ügyben eddig állampolgári feljelentés, azonban a rendőrség tudomására jutott információk alapján jelenleg adatgyűjtés végez a Gyöngyösi Rendőrkapitányság – tette hozzá a szóvivő.
Az egri társulat április 19-én mutatja be Csiky Gergely: Buborékok című szatírikus komédiáját Csiszár Imre rendezésében.
Igazi színész-darab, remek karakterekkel, ezért is választottam Csiky Gergely: Buborékok című szatirikus komédiáját – mondta Csiszár Imre rendező az olvasópróbán.
Hogy mi közünk van 2013-ban az 1800-as években írt figurákhoz? Ha valaki a nézők közül némi hasonlóságot vélne felfedezni mai világunk és a 200 évvel ezelőtti magyar társadalom között, talán nem a véletlen műve – mondja a rendező. A darab az adósságról, az eladósodásról, érdekházasságokról és a korrupcióról szól…véresen komoly témáról, de fergetegesen mulattatva.
Csiky Gergely élete felét papként élte le, majd hivatásos drámaíróként megreformálta a magyar drámát. Mondhatjuk, hogy ő az első hivatásos drámaíró, hiszen a Nemzeti Színház, miután sikerrel mutatta be első három darabját, évente rendelt tőle újabbat.
Most bemutatásra kerülő művében azt a pénzhajhászós életformát leplezi le, amelyben semmi más nem dominál, csak a haszon reménye. Buborékok, vagyis illúziók épülnek fel arra, hogy pénzzel az élet minden gondját meg lehet oldani. A pénz hozza magával a befolyást, indukálja az érzelmet, szerelmet, házasságot, meghatározza a karriert, szóval mindent a pénz motivál. Ebbe aztán emberi sorsok beleroppannak, sokan öngyilkosok lesznek, mert nem bírják a terhelést, nem bírják a tempót. Néhányan, akik kellőképpen meglovagolják a lehetőségeket, megdicsőülnek. Ám a szerző éppen arra világít rá, hogy az ilyen emberek többnyire nevetségessé válnak.
-Ha ezeket a szerepeket kellő humorral mutatjuk meg a színpadon, akkor nevethetünk majd saját magunkon. Mert el kell majd gondolkodnunk azon, megéri-e feltenni az életünk talmi értékek hajhászására: hogy a feleségem jól öltözötten jelenhessen meg a társaságban, hogy a fiam a teljes vagyont eljátssza a lóversenyen? Szóval megéri-e? Teszi fel a kérdést a XIX. század közepén a nagyszerű szerző, akinek darabjait igen méltatlanul, csak nagy ritkán veszik elő a színházak. E hiányt pótolja a Gárdonyi Géza Színház társulata.