Még fűkaszát is dobtak a szennyvízhálózatba Kompolton, de rendszeresen kerül bele ruha, háztartási szemét és építési törmelék is. A hulladék miatt a rendszer eltömődik, a szennyvíz pedig akár több száz háztartásban is visszafolyhat. De rendszeresen megrongálják a Tarna fölött átvezető szennyvízcsövet is. A rongálás miatt a szennyvíz a szabadba kerülhet, ami súlyos környezetszennyezést okozhat.
Több százan tüntettek kedd este a Heves megyei Hevesen egy oldószerüzem ellen, amely a város határában épülne. Az üzemben olyan anyagot állítanának elő, ami a szakértők szerint a bőrrel érintkezve vagy a talajvízbe jutva, tartós szennyezés esetén magzatkárosító hatású is lehet. Az üzem építését a júniusi választások előtt még tagadta a városvezetés, utána viszont maga a polgármester jelentette be a beruházást. Egy keddi posztjában pedig azt írta, lakossági fórumot hívnak össze, hogy egy szakértő segítségével eloszlassák az aggodalmakat.
A zagytározójukban lévő iszapban pedig 22 anyag szintje jelentősen meghaladja a talajszennyezési határértéket – állapította meg a megyei kormányhivatal. A tározó tavaly szivárgott, ezért indult a vizsgálat. A helyiek szerint azóta sem változott semmi.
Tömeges halpusztulás miatt keresték meg hírügynökségünket.
Több ezer elpusztult, vagy vergődő halat sodor a víz az Eger-patakban. A még élő egyedek szabályosan menekülnek a vízből. A helyszínen lévő halőr, illetve a horgászok annyit tudtak lokalizálni, hogy Andornaktályán, a Vörösmarty és az Alkotmány utca között érte valahol szennyezés patakot. Egyelőre nem tudják, mi történhetett.
Felmerült, hogy a környező földekről érkezett vegyszer a tegnapi nagy esőzés miatt.
Az észlelők értesítették a katasztrófavédelem és a szakhatóságok munkatársait. Vizsgálatot csütürtökre ígértek, de félő, hogy időközben akár le is vonulhat a mérgezés.
A patakba nem telepítenek halat, így nem lehet tudni, mikor heveri ki a természet a pusztulást.
Többet árthatunk a környezetnek, ha műfenyőt veszünk, nem pedig élőt. Ezt mondják a szakemberek. A műfenyők előállítása ugyanis sok energiába kerül, ráadásul PVC-ből készülnek, ami egy nagyon lassan lebomló anyag, ha pedig elégetik, akkor a levegőbe kerülve káros lehet az egészségre, de a műanyag a tengerekbe is bekerül, sőt az élelmiszerekbe is visszajuthat.
Kína után Magyarországon a legszennyezettebb a levegő egyes felmérések szerint. A környzetevédelmi szakemberek azt mondják, hogy a lakossági fűtés szennyezi leginkább a levegőt. Sokan ráradásul szénnel tüzelnek, ami rákkeltő is. A szennyezett levegő miatt évente tízezrek halnak meg. A legnagyobb veszélyben a kisgyerekek és a krónoikus beteg vannak.
Eredményesnek bizonyultak a megtett intézkedések, amelyeket a coli szennyezéssel érintett öt mátrai településen hajtottak végre.
Ezt a kontrollvizsgálatok eredményei is igazolnak - közölte a szolgáltató Észak-magyarországi Regionális Vízművek (ÉRV) ZRt. A cég közlése szerint a lokálisan kialakult szennyeződések leküzdésére tett intézkedések hatékonyak voltak, így az érintett településeken nincs szükség semmilyen óvintézkedés fenntartására a vízellátásban.
Az akkreditált laboratóriumban elvégzett vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a szennyezéssel érintett közkifolyókból vételezett ivóvíz mikrobiológiai minősége is megfelel a vonatkozó jogszabály előírásainak. A szolgáltató által végrehajtott feladatok és a vizsgálati eredmények alapján az illetékes Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv határozatában arról döntött, hogy Parádon, Parádsasváron, Mátraballán, Mátraszentlászlón és Bodonyban a vezetékes ivóvíz korlátozás nélkül fogyasztható, bármilyen fogyasztási célra (ivásra, főzésre, fogmosásra is) felhasználható.
Szándékosság is okozhatta a colifertőzés veszélyét Heves megyében - közölte az Északmagyarországi Regionális Vízművek (ÉRV) Zrt. csütörtökön az MTI-vel.
A szolgáltató szerdán jelentette be, hogy a megyei kormányhivatal népegészségügyi szervének keddi előírása szerint a szennyeződés miatt elrendelték a vezetékes ivóvíz használat előtti felforralását öt hevesi településen: Parádon, Bodonyban, Mátraballán, Parádsasváron és Mátraszentlászlón. Colifertőzéshez köthető megbetegedés eddig nem történt a térségben.
Az ÉRV Zrt. csütörtöki közleményében azt írta: "az esetek kivizsgálása közben egyre több az arra utaló jel, hogy a problémát a közkifolyók rendszertelen, illetve nem megfelelő használata okozta, de a gondatlanság mellett továbbra sem zárható ki a szándékosság. Egyes jelek arra utalnak, hogy akár szabálytalan módon előfordulhatott például kerti medence töltése is az adott közkútról."
Kiemelték, hogy az öt településen egyszerre jelentkeztek a problémák, a környező településeken azonban nem találtak szennyezett mintát, ami azt jelzi, hogy helyi szennyeződés alakulhatott ki.
A fertőzés ilyen esetekben kizárólag az adott közkifolyókat érinti, így a települési hálózatok egyéb részeibe a szennyezés feltételezhetően nem került be - írták, hozzátéve, hogy ettől függetlenül a teljes biztonság érdekében fertőtlenítették az érintett települések teljes hálózatát, és helyi fertőtlenítést végeztek az érintett közkifolyókon is.
A szükséges mintavételek megtörténtek, a szolgáltató jelenleg várja az eredményt.
Forrás: MTI
SAJTÓKÖZLEMÉNY
Abasáron az elmúlt év végén több mint egy hónapig szünetelt a vezetékes ivóvíz-ellátás, mert a vízben határérték feletti koncentrációban szerves oldószerek jelenlétét mutatták ki. Az Országos Tisztiorvosi Hivatal (OTH), aHeves Megyei KormányhivatalHatvani JárásiHivatal Járási Népegészségügyi Intézete, valamint a védelmi bizottság utasítására a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv belső vizsgálatot rendelt el. A vizsgálatok célja nem a vízszennyezés okának feltárása volt, hanem az érintett szolgáltatók és hatóságok vízminőség-ellenőrzési eljárásainak szabályszerűségére vonatkozott. A lezárult vizsgálatok eredményeképpen megállapítható, hogy egyaránt mulasztott a Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, az Abasár Nonprofit Településüzemeltetési és Fejlesztési Kft. és az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. is.
Abasáron 2013. október 7-e és november 1-e kötött szünetelt a vezetékes ivóvíz-ellátás, mert a vízben határérték feletti koncentrációban szerves oldószerek jelenlétét mutatták ki. A szennyezés okának, a szennyező anyagok helyének feltárása jelenleg is zajlik. Az abasári lakosok november 15-étől egy ideiglenes átkötővezetéken keresztül kapják az egészséges ivóvizet. A végső megoldást jelentő, a Kormány által átcsoportosított 90 millió forintból megvalósuló Mátrafüred és Abasár közötti távvezeték tervezése jelenleg is zajlik, a kiépítés határideje 2014. június 30-a.
A szennyező anyagok jelenlétének észlelése, illetve az abasári ivóvíz minőségének rendszeres ellenőrzése kapcsán történt esetleges mulasztások mielőbbi feltárása érdekében Horváth László, a Heves Megyei Védelmi Bizottság elnöke, megyei kormánymegbízott korábban belső ellenőrzést és fegyelmi vizsgálatot rendelt el a Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervénél, és a vizsgálat végéig kezdeményezte a megyei tisztifőorvos felfüggesztését.
A felelősségi köröket és a mulasztásokat tisztázandó belső vizsgálattal egyidejűleg az Országos Tisztiorvosi Hivatal (OTH) is felügyeleti ellenőrzési vizsgálatot folytatott a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervnél, amely megállapította, hogy szabálytalan gyakorlatot alakítottak ki az ivóvízminőségi adatok gyűjtésével kapcsolatban. A jogszabállyal ellentétben az üzemeltetői ivóvízminőség adatszolgáltatás gyűjtését a járási intézetek helyett a megyei hatóság látta el, amely 2010. IV. negyedévétől kezdődően az üzemeltető által megküldött vízminőségi adatokat a feldolgozást követően nem küldte meg az illetékes hatóságnak. A vizsgálat megállapításának ismeretében fegyelmi eljárás indult a közegészségügyi osztály vezetője és az üzemeltetői adatszolgáltatást feldolgozó közegészségügyi-járványügyi felügyelő ellen. A megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv közegészségügyi osztály vezetője 2013. december 31-ei hatállyal, a felelősségre vonási eljárás közben lemondott közszolgálati jogviszonyáról. A közegészségügyi-járványügyi felügyelő fegyelmi büntetést kapott. A megyei tisztifőorvos a felelősségi helyzet feltárása után visszatért hivatalába, azonban a szervezeti egységek közötti információáramlás hiányossága miatt írásbeli megrovásban részesült.
A vizsgálatok lezárultával kiderült, hogy szintén mulasztást követett el a 2007 és 2013 között az Abasár község ivóvízellátását üzemeltető Abasár Nonprofit Településüzemeltetési és Fejlesztési Kft., amelyet a Heves Megyei KormányhivatalHatvani JárásiHivatal Járási Népegészségügyi Intézete az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendelet megsértése miatt másfél millió forint egészségügyi bírság megfizetésére kötelezett. A hatóság indoklása szerint a kft. az általa szolgáltatott ivóvizet nem a tőle elvárható módon vizsgáltatta.
Megállapítást nyert továbbá, hogy az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. (ÉRV Zrt.) az általa szolgáltatott ivóvizet ért szennyezés megjelenése során azonnali tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget az illetékes népegészségügyi szerv felé. Ennek elmulasztásával akadályozta az intézet részéről a mikroszennyeződés okainak kivizsgálását, valamint a szükséges intézkedések elrendelését. Ezért a hatvani népegészségügyi intézet a nevezett kormányrendelet megsértése miatt 800 ezer forint egészségügyi bírság megfizetésére kötelezte az ÉRV Zrt.-t.
Az abasári önkormányzat tulajdonában lévő Abasár Nonprofit Településüzemeltetési és Fejlesztési Kft.-nél, illetve az ÉRV Zrt.-nél az ügyben lefolytatott belső vizsgálatok eredményéről a Heves Megyei Kormányhivatalnak nincs tudomása.
Sok a por és nagy a zaj - panaszkodnak a lakók Mezőnyárádon. Mindezért a szomszéd településen található lignitbányát okolják. Egy férfi perben áll a bányatársasággal, tiszta levegőt vagy új házat követel.
Asztalos Sándor 10 éve költözött ide. Ő is a bánya alkalmazottja volt, míg egy napon nem volt hajlandó szénport szállítani, és elbocsátották. Azóta áll munkaügyi perben a bányával. Állítása szerint az egész család egészségi állapota megromlott a szénpor miatt, az orvos is azt javasolta, hogy a kislánya érdekében költözzenek el a településről. A férfi kártérítést követel.
Több helybélit megkérdeztünk, ők is ilyen súlyosnak ítélik-e meg a port. Van, aki szerint ez természetes, és máshol is ilyen a helyzet. Mások szerint viszont ez már elviselhetetlen, és többen asztmásak miatta a családban.
Mata Tibor a Mátrai Erőmű Zrt. bükkábrányi lignitbányájának igazgatója elmondta, hogy a légszennyezést és a zajszintet is többször mérte már tőlük független társaság, és minden eredményük a határérték alatt volt. Több intézkedést is megtettek annak érdekében, hogy megelőzzék a kellemetlenségeket.
A igazgató elmondta, hogy kezdetektől fogva probléma volt Asztalos Sándorral, folyamatosan követelésekkel és fenyegetésekkel állt elő. Ők is a sajtóból értesültek róla, hogy jelenleg egy másik lakást szeretne kapni, őket ezzel kapcsolatban nem kereste meg.
Mindkét fél hajlik a kompromisszumra és a békességre, csak az álláspontok egyenlőre nem közelítenek.