Keresés: „szimbólum” (13 találat)

Sakir Fakili, Törökország magyarországi nagykövete avatta fel Magyarország első Otak-i Humayunját, azaz vezéri sátrát, illetve az annak helyet adó Török-Magyar Testvériség Emlékparkot Egerben pénteken.

A vezéri sátorban egy Törökországban készült berendezési tárgyakkal felszerelt török kávézó nyílt meg, amely asztali játékokra, mesehallgatásra is lehetőséget kínál. A 9,8 millió forintnyi uniós forrásból támogatott beruházás összértéke 14 millió forint volt.

Sakir Fakili ünnepi beszédében arról beszélt, hogy Egernek "történelmi bája" van. Szavai szerint Törökország korai elődje emlékeket, nyomokat hagyott maga után a városban. "A török és a magyar nép közötti testvérkapcsolatban voltak csaták, barátkozások, évszázadok óta pedig a szeretet szava szól mindegyikünkből" - mondta.

A nagykövet beszélt arról is, hogy Egerben - a történelmi emlékeken túl - kereskedelmi és ipari lehetőségeket is látnak, amelyeket közösen szeretnének kiaknázni. Elmondta, hogy az egri Eszterházy Károly Főiskolával is új együttműködési korszak vette kezdetét. "A most felavatott unikális sátor közös kultúránk szimbóluma, az együttműködési záloga, a szeretet jele" - fogalmazott.

Nyitrai Zsolt, a térség fideszes országgyűlési képviselője úgy fogalmazott, hogy történelmi helyszínen, történelmi pillanat tanúi lehettek a jelenlévők. Felidézte: 1552-ben a török és a magyar véres küzdelmet vívott Egerben, s akkor elképzelhetetlen lett volna, hogy 462 évvel később a két nép képviselői közösen adják át ezt az emlékparkot. "Háborúskodás helyett ma már az együttműködés a cél" - mutatott rá. Felidézte: a közelmúltban a török köztársaság elnöke és Magyarország miniszterelnöke megállapodott abban, hogy a két ország közötti kereskedelmi forgalmat a jelenlegi évi kétmilliárd dollárról jövőre ötmilliárd dollárra emelik.

Nyitrai Zsolt megemlékezett arról is, hogy Sakir Fakili közreműködésének köszönhetően előrehaladott tárgyalások folynak az egri minaret felújításában való török közreműködés részleteiről. "Szimbolikus értékű, hogy a minaret megőrzésében török szakemberek is részt vehetnek majd" - tette hozzá.

Habis László egri polgármester rámutatott: az önkormányzat az egriek és a térségben élők érdekeit szem előtt tartva igyekszik széleskörű nemzetközi kapcsolatokat építeni. Szavai szerint a Török Köztársaság és Magyarország közötti kapcsolatfelvételek megnyitották a lehetőséget az egri és a török vállalkozások között együttműködés, a turizmus fejlődése előtt. Rámutatott: az egri vár rekonstrukciójához kapcsolódik a mostani beruházás is.

Az ünnepség keretében avatták fel az egri szobrászművész, Rostás Bea Evlija Cselebit, a 17. századi, Egerben is megfordult török utazót ábrázoló szobrát is.

Forrás: MTI

Aranykor címmel nyílt kiállítás Rostás Bea Piros szobrász rajzaiból a Bródy Sándor Megyei Könyvtár galériájában. A január 11-ig látható tárlat grafikái a Törökországban tanuló művész nőiséggel kapcsolatos motívumrendszerét hordozzák. A műveket nem csak látni, érteni is érdemes.

Rostás Bea Piros szobrász, mellesleg énekesnő is, általában a kőben ragadja meg az univerzumhoz fűződő viszonyát. Ezúttal – nemcsak a hely szűke miatt – rajzait állította ki a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban. A művész vibráló személyisége grafikai munkáin is átsugárzik, képzeletének lenyomatai, vonalak, színek ezúttal az „arany” krisztusi korban rajzolják meg a művész személyiségét. Bea ezúttal nem illusztrál, nem magyaráz, csak úgy a nézők elé rakja gondolatait.

Humort sem nélkülöző munkáihoz Herczeg István festő- és grafikusművész vitte közelebb a könyvtár aulájában nagy számban összegyűlt műélvezőket. Herczeg tanár úr izgalmas, elemző előadásában (nem első alkalommal) különösen jól érzékeltette, hogy a műveket nemcsak látni, érteni is érdemes. Nem kerülhetik el a figyelmet Bea visszatérő szimbólumai: ablakok, emberek, akár jelek az univerzumban. Munkássága középpontban persze így is a kő áll, az agyagot kinőtte, a fémet, gipszet nem szereti. „A kő misztikus anyag, sosem lehet tudni, mi van benne. Olyan, mint egy férfi: látunk egy képet, aztán mindig más jön ki belőle.”

Rostás Bea Piros a törökországi Ankarában található Hacettepe Egyetem doktori hallgatója. Tanulmányait idén kezdte el. Törökországban, ahol a legtöbb szobra áll, gyorsan letette a török felsőfokú nyelvvizsgát, előadásait is törökül tartja. Mostani kiállításán húsz kép látható, legtöbbjük egyszerű rajzi technikával. A rajzok önálló művek Bea munkásságában, nem csak szobortervek, inkább egyedi gondolatok hordozói. A gondolatokat ez esetben nem szobor formájában, hanem grafikusan közvetíti a művész, fekete, arany és ezüst színekkel. Elmondása szerint nagyon szereti a színeket, de nem használja ezeket jól, ezért a néhány szimbolikus jelentésű színnel dolgozott.

Munkáin gyakran megjelennek a tipikus női motívumok, formák, amelyek az anyánál, a Földanyánál gyökereznek Bea gondolatvilágában.
„A nő szerepe számomra a teremtés. Hogy gyermeket hozzon a világra. Emiatt mindig a Földanyához térek vissza.” – vallja a művész.
Munkáival Ázsia, Európa, Észak-Afrika különböző helyein találkozhatunk, Magyarországon még nem látható köztéri alkotása, ahogyan ő mondja, még nem jött el az ideje. Rostás Bea a szobrászatot tartja legmegfelelőbb művészeti formaként, amiben önmagát, a nőt mutatja meg. A kőben, ami meglehetősen kemény, férfias munka, a nőies gondolatait jeleníti meg.

Forrás: Egriügyek Fotó: Vámossy Béla

Augusztus 1-jétől receptre írhatják fel az orvosok a szén-dioxid gázt. A Mátraderecskei Szén-dioxid Gyógygázfürdő Magyarországon egyedülálló gyógyturisztikai lehetőségeket kínál a betegeknek. A TB- támogatás elfogadásával jóval kedvezőbben gyógyulhatnak augusztustól a páciensek.

Társadalombiztosítási támogatásban részesül augusztus elsejétől a Mátraderecskei Szén-dioxid Gyógygázfürdő. A közel 10 éves álom idén nyáron megvalósul. A Magyarországon egyedülálló gyógyászati központban az érszűkülettel, magas vérnyomással küzdőket, illetve a cukorbetegeket kezelik.  Augusztustól receptre írhatják fel az orvosok a szén-dioxid-kezeléseket.

-Eddig csak egy kis rés állt a páciensek rendelkezésére, mostantól azonban új ajtók nyílnak meg a gyógyulni vágyók számára. Élhetőbb, elviselhetőbb élethez segítjük hozzá az embereket Mátraderecskén, amely a gyógyulás szimbóluma lett az elmúlt évek alatt - mondta Horváth László, országgyűlési képviselő, kormánymegbízott.

Az 1992-ben felfedezett, természetesen feltörő szén-dioxid gáz a kezdetekkor óriási félelmet keltett a község lakóiban, később ismerték csak fel a gyógyító hatásait. Idén született meg az a döntés, miszerint az utolsó nyári hónaptól kezdve 85%-os TB-támogatásban részesülnek a gyógyközpontban kezeltek. Így az eddigi 1700 forintos kezelések 1020 forinttal csökkennek, az egész országra kiterjedő támogatásban az útiköltséget is megtérítik. A központba leginkább a 45-80 éves korosztály érkezik, akadnak azonban fiatalabb páciensek is.

Forgó Gábor, Mátraderecske polgármestere elmondta: a társadalombiztosítási támogatás hatására körülbelül háromszor annyian érkeznek majd a községbe. Ez nagymértékben növeli a turisztikai forgalmat is, hiszen az ide érkezők legfőképp Mátraderecskén, illetve a szomszédos településeken fognak megszállni.

A gázkezelés 2000 éves hagyományra tekint vissza, Erdélyben közel 700 éve alkalmazzák sikeresen. Augusztustól még több ember ismerheti meg ezt a kedvező eljárást a támogatásnak köszönhetően.

A mofettáról információt a http://www.mofetta.eu/ címen kaphatnak.

inShare

Az év legrövidebb éjszakájához sok legenda kötődik. Az izgalmas hagyomány ébrentartásához Egerben a Művészetek Háza járul hozzá minden évben programjaival. A hagyományos szépasszony-völgyi rendezvénynek idén is a zene, a tánc és a tűz voltak a legfontosabb elemei.

Folk and roll

Szent Iván éjjelén a zenét a Folk Error testesítette meg. Bár kezdetben a színpadtól meglehetősen nagy távolságot tartott a közönség, a népzenét más műfajokkal egyedi módon vegyítő zenekar nem volt bátortalan. A folk-rock megmozgatta a lábakat, kellet is, hiszen amilyen meleg volt a délután, olyan hűvös lett az este.
A 2006-ban alakult banda rápörgött a népdalokra, új irányt képvisel a világzenében. A népzenén belül is csaponganak a tájegységek, dalfajták között, ahogyan a könnyűzenei stílusok és hangszerek is sűrűn forgolódnak zenéjükben.
Régi szokások, hiedelmek világát idézi meg a Szentiván-éj mágikus hangulata. A nyári napfordulót, az év legrövidebb éjszakáját mindig is ünnepelték az európai népek, sokszor misztikus történeteket, régi korokig visszanyúló hagyományt őrizve. A néphagyományhoz híven a világ számos pontján mágikus erőt szimbolizáló örömtüzeket gyújtanak ezen az estén. A nyárközépi Szentiván a fény ünnepe is, a hiedelmekben a tűz a napot, a fényt testesíti meg a gonosz erőkkel szemben.

Tűzbe öltözött nők és árnyak

A fény erejét a Magma Tűzszínház „Tűz-jelmez varieté” című produkciója hozta el a völgybe. A társulat látványos összművészeti előadásában a zene, a tánc, a színház elemei épülnek egy hatássá, az ősi művészet egysége felé pillantva. Az előadók táncában és a tűzben ősi szimbólumok, mítikus jelenségek ébrednek fel. A bemutatón az előadók különös tűzruhákkal, akrobatikus mozgásokkal kápráztatták el a közönséget.
Az Esőkirály és a szépséges Jázminvirág történetét a Jávai Árnyékszínház előadásában láthatta a nagyérdemű. A mesefeldolgozás a szerelemről, a belső béke és a harmónia megtalálásáról szól, a távol-keleti tánc és árnyjáték, az égi rendet megidéző, különleges kifejezőerejével.
Az elmúlt korokban a Szent Iván éjjelén gyújtott tüzeknek egész Európában varázserőt tulajdonítottak. Mindenféle rontás elhárítására használták ezeket. A Szépasszony-völgyben immár hagyományosan máglyával és Kurul Dobosokkal szálltak szembe a gonosz erőkkel a táncosok késő éjjel. A legendák nyári éjszakáján a tüzek és a borok melegítették tovább a lelkeket.

Holló Miklós/Egriügyek

Néhány órára kiürítették a Dobó teret a tűzoltók, hogy a mazsorettek és a fúvószenekar színes műsorával tisztelegjenek Szent Flórián előtt. Az ünnepségen Dr. Bakondi György tűzoltó altábornagy átadta a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak a belügyminiszter által adományozott csapatzászlót, mely az új katasztrófavédelmi rendszer jelképe.

A tűzoltó társadalom május 4-én emlékezik meg Szent Flóriánról, aki a szakma szimbóluma, védőszentje. A lánglovagok számára a tűz elleni küzdelmet, az ahhoz szükséges hitet, bátorságot, közösséghez való tartozást jelenti. Ez alkalomból a Tűzoltó Naphoz kapcsolódó programokkal, térzenével, ünnepi köszöntőkkel, az Egri Majorett Egyesület műsorával és tűzoltási bemutatóval ünnepeltek Eger főterén.

Csapatzászló a megyének
Dr. Pintér Sándor belügyminiszter csapatzászlót adományozott a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak, amit az ünnepség egyik legfontosabb eseményeként Dr. Bakondi György tűzoltó altábornagy, a Belügyminisztérium országos katasztrófavédelmi főigazgatója adott át Csontos Ambrus tűzoltó mérnök ezredesnek, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatójának.

A csapatzászló szimbóluma a helytállásnak, a bátorságnak, a tűzoltókat évszázadok óta jellemző erényeknek, jelentette ki Dr. Bakondi György az ünnepségen. A katasztrófavédelmi főigazgató beszédében kitért a január elseje óta működő új katasztrófavédelmi rendszerre, melyben új egységes szervezetben dolgoznak a hivatásos tűzoltóságok, partneri viszonyt alakítva ki az intézményi, létesítményi, önkormányzati tűzoltóságokkal, egységben dolgozva a polgári védelmi erőkkel és az új Iparbiztonsági Hatósággal. Az új szervezet alapvető rendeltetése a közbiztonság védelme, fogalmazott a főigazgató.

Egységben a védelem
A 2012. január 1-én megalakult, egységes állami katasztrófavédelmi szervezet a védelmi igazgatás területi, helyi szinten jelentkező kormányzati elvárásait valósítja meg, egyértelművé téve az állami felelősségvállalást, foglalta össze a polgárok élet és vagyonvédelmének biztosítását ellátó szervezet feladatait Dr. Balás István, a Heves Megyei Kormányhivatal főigazgatója. A főigazgató beszédében hangsúlyozta, hogy a zászló mától fogva jelképe a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak és szimbolizálja a csapathoz tartozó egyének egységét, összetartozását.

Csontos Ambrus tűzoltó mérnök ezredes, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója nagy megtiszteltetésnek nevezte a csapatzászló adományozását. Köszöntőjében kiemelte, hogy az utóbbi húsz évben többet változott a tűzoltóság, mint az azt megelőző száz évben. Reményének adott hangot, hogy a zászló a tűzoltó mozgalom számára is a békét, összefogást és a bajtársiasságot hozza el.

Habis László polgármester ünnepi köszöntőjében megemlékezett a tűzoltók védőszentjéről, a tűz ellen küzdő ember jelképévé vált Flóriánról. Szent Flórián köztünk élő utódai nem kívánnak szentek és mártírok lenni, de az általa képviselt eszmét követve teszik azt, amit az emberség, a tisztesség, a becsület diktál. A régi korból merített csodás példa mellé ma már nagy szakmai tudás, modern eszközök, gyakorlati tapasztalat és komoly hivatástudat párosul a tűzoltók munkájában, amit Eger városa és Eger polgárai mindig elismertek, tiszteltek és méltattak, fogalmazott a polgármester.
Az eseményen a tűzoltókat köszöntötte Saárossy Kinga alpolgármester asszony is, Dr. Papp Kálmán, A legszebb hivatás című versével.

Forrás: Egriügyek

Évszázados titkokat fejt meg Réz Lóránt orgonaműve, a „Gesú Nuovo templom rejtélye”, melyet a Bazilikában mutatott be. A művész, a nápolyi templom falának írásjeleit a zene nyelvén tárta a közönség elé.

Óriási érdeklődés mellett és nagy sikerrel mutatták be Réz Lóránt, „Enigma del Gesú Nuovo - Harminiae Universales" című orgonadarabját tavaly októberben Nápolyban. Korábban már Egerben is megszólaltak rövid részletek a darabból, amelyet teljes egészében hétfőn hallhatott a közönség a Bazilikában.

Réz Lóránt orgonaművész, az Eszterházy Károly Főiskola zenetanára 2010-ben egy olaszországi tudóstól Vincenzo de Pasquale-tól kapott kutatási feladatot, hogy zenei értelemben fejtse meg a nápolyi Gesù Nuovo templom homlokzatának írásjeleit.

A jezsuiták temploma 1584 és 1601 között épült, homlokzatát szabályos rendben gyémántmetszésű bazalt piramisok borítják, melyek felületébe görög és arámi írásjeleket véstek.

Az orgonaművész az 500 éves titkos kódrendszerben gregorián dallamokat fedezett fel, melyeket egy egyénileg szerkesztett 10 tételes műben foglalt össze. A megfejtés alapja a betű karakterek hat hangmagasság szerinti elhelyezkedése, amihez a számmisztikát is felhasználta.

A homlokzaton 33 sorba rendezett szimbólumok egyszólamú gregorián dallamokat képeznek, amihez Réz Lóránt a feltételezése alapján kapcsolódó szöveg miatt, a Biblia 23. zsoltára hatodik versének latin szövegét társította. A spirituális tartalommal megtöltött zene Isten és az idő végtelenségét hangsúlyozza.

A kutatást tovább gondolva a szerző a szakrális geometriát, a zenét és az égitestek hangtani jelentést leíró és hangzatokat, skálákat feltételező antik görög csillagászatot, valamint a reneszánsz világképet összekapcsolva megalkotta a templom megfejtésének mondható „A Gesú Nuovo templom rejtélye – a Világegyetem harmóniája” című művét.

A zenemű másik vonatkozása, hogy rokonságban áll Dante Isteni színjátékának Paradicsom részével.

A tíz tételes műben a templom homlokzati dallamai és az égitestek elhelyezkedéséből, viszonyából alkotott harmóniák ötvöződnek, amit az előadáson kiegészítenek az Isteni színjáték részletei. A tételek között felhangzó Dante sorokat Nagy András színművész tolmácsolta a Bazilika különböző pontjain. A 23. zsoltárt Réz Lóránt állandó partnere, Kóródi Anikó operaénekes szólaltatta meg.

Forrás: Egriügyek

Óriási hóember-építést szervezett szerda estére néhány egri fiatal. A por állagú hó miatt azonban elmaradt az esemény, a téren összesereglett, mintegy ötven ember mégsem búslakodott. Hamar feltalálták magukat és kezdetét vette a hógolyózás. Néhányan a friss hóban ugráltak, mások megpróbáltak a hóból építeni.  A hirtelen leesett havat a gyerekek és a játékos fiatalok élvezték a legjobban.

Már kora délelőtt megkezdte néhány egri fiatal a program szervezését, melynek az volt a célja, hogy egy megadott jelre egybegyűljenek a téren lézengő fiatalok, akik később egy közös játékban vesznek részt.  Eger híres főterén, a város szimbólumának számító lovas szobor mellett gyülekeztek a játékos kedvű egriek, akik egy közösségi oldalon találtak rá a programra.

Idén ősszel, negyedik alkalommal adták át ünnepélyes keretek között Dobó István, egri várvédő szablyájának hiteles másolatát.

-A hős egy szimbóluma városunknak, aki ott áll a Dobó téren, felemelt karddal a kezében és vigyázza a várost- mondta Kovács Katalin, az Egri Kulturális és Művészeti Központ szakmai vezetője.

A 2008-ban alakult Dobó Kardja Rend döntött a kitüntetettek személyéről. A jelképet az 1552-es ostromra emlékezve, az arra méltó embereknek adják oda. A kitüntetést azok a személyek kaphatják, akik mind cselekedeteikben, személyükben, elkötelezettségükben olyat tettek, amivel öregbítik Eger város hírnevét.

A kardokat Habis László, Eger MJV polgármestere adta át. Idén 2 embert jutalmaztak a díjjal, Szabó Attilát, a Csík zenekar egyik tagját illetve Sváb Zoltánt, aki Eger város közlekedésének fejlődésében játszott nagy szerepet. Az ünnepségen közreműködött a Buszkasi Zenekar, fellépett továbbá a Csík Zenekar és az Egri Vitézlő Oskola is.

34 millió Ft-ot nyert az egri Művészetek Háza a „Kreatív interakció - A képzőművészet népszerűsítése Egerben” c. projekt megvalósítására.  Ennek célja, hogy elmélyítsék a művészeti ismereteket a fiatalok körében rendhagyó, múzeumpedagógiai foglalkozások segítségével. A különböző művészettörténeti korszakokat, irányzatokat és stílusokat új szempontok szerint mutatják be. Nem időrendi sorrendben, hanem az egymástól térben és időben távoli kultúrák szimbólumrendszerén keresztül.  A projekt, Kepes György festőművész állandó- valamint a Zsinagóga Galéria időszaki kiállításaira épül. Lesznek rendhagyó múzeumi órák, képző- és iparművészeti szakkörök, tehetséggondozó foglalkozások és témanapok is középiskolai és kollégiumi csoportok részére meghívott előadókkal. Az első témanap május 11-én a Neumann János Középiskolában lesz, ahol Gyergyádesz László művészettörténész és Bollók Csaba filmrendező tartanak előadást. Június 18-án pedig  „fénnyel komponálva” címmel tartanak témanapot a Dobótéren ahol a Kiégő Izzók nevű csoport fényfestését , a Lézerszínház táncművészeti előadását és Cakó Ferenc grafikusművész „homok animációs” bemutatóját láthatják az érdeklődők.

Egerbe látogatott az egyiptomi nagykövet, Aly Houssam Eldin Elhefny Mahmoud az Agria Park Gallériájába, az „Egyiptom Titkai" című kiállítás megnyitójára. A kiállítást az Új Akropolisz Kulturális Közhasznú Egyesület szervezte, amely filozófiai iskola nemzetközi, minden politikai, vallási és gazdasági befolyástól mentes közhasznú civil szervezet. Céljaik a közösségi szolidaritás és együttműködés megerősítése, az emberiség sokszínű kulturális és szellemi örökségének megismerése és továbbadása, valamint az önismeret és az önfejlesztés.

A tablókon az egyiptomi szimbólumok nyelve, az élethosszig tartó nevelési elvek ugyanúgy megjelennek, mint a gyógyítási módszerek és az egyiptomiak halálhoz való félelem nélküli viszonyulása. A Galériában, február 4-ig tekinthető meg a kiállítás.

Fotó: Szűcs Tímea