Quadoztak, szánkóztak, túráztak a hóban és a tavak jegén horgásztak a hidegben vasárnap nagyon sokan. A Mátrában 40 centis hó van, Eplényben nemcsak síelni lehetett, volt jégszobrászat, és volt síszimulátor is a kezdőknek. A Balatonnál pedig egy óriási vadkacsa rajt videóztak le drónnal, a látványos felvételen a madarak Fonyód környékén találtak egy léket a befagyott tavon és ott fürödtek.
Második alkalommal rendezték meg a sarudi öbölben az amatőr jégszobrászok versenyét.
Szerencsére kiváló időjárás várta a versenyzőket. Az előző napok hideg időjárása meghizlalta a jeget, így tökéletes alapanyag várta az érdeklődőket.
Két feladatot kellet végrehajtani: egy törpeharcsát és egy szabadon választott alkotást kellett bemutatni a zsűrinek.
A szombati ünnepélyes avató ünnepségen elhangzott: némi műszaki probléma miatt nem működik a rendszer, ám azt idén augusztus 20-ra jó eséllyel megoldják.
Újabb szoborral gyarapodott Eger: a Hatvani hóstya V. negyed fertálymestereinek kezdeményezésére egy Wass Albertet formáló mellszobrot avattak fel szombaton délután a Farkasvölgy utca elején. A köztéri alkotás érdekessége az interaktivitása lett volna, azaz a tervek szerint a posztamensbe egy vandálbiztos számítógépet szereltek, ami elvileg a költő verseit tudná lejátszani. A szombati ünnepélyes avató ünnepségen azonban elhangzott, hogy némi műszaki probléma miatt egyelőre nem működik a rendszer, ám azt idén augusztus 20-ra jó eséllyel megoldják.Eredetileg úgy tervezték, hogy a számítógép közeledésérzékelője érzi, ha valaki (kb. 1.5 m) megközelíti a szobrot, aktivizálódik, és megszólal: „Melyik versemet szeretné hallani?” A monitoron felsoroltak közül ki lehet választani a megfelelő verset. Ha a vers elhangzik, a monitor várakozik a következő utasításra, amit végre is hajt, vagy ha ilyen nincs, pár perc múltán alvó állapotra vált, és várja a következő érdeklődőt. Tény, hogy az avató ünnepségen nem sikerült bemutatni az országban egyedülálló interaktív emlékművet, ám Wass Albertről méltóképpen megemlékeztek az ünneplők.
Az 1:1,1 arányú bronz mellszobor, – amely Gábor Emese szobrászművésznő alkotása – keménymészkő talapzaton, a félkörösen ültetett fenyőfák előterében helyezték el. A költőt ábrázoló bronz mellszobor felállításáról tavaly ősszel 14 igen, 2 nem szavazattal döntött a 17 fős Közgyűlés, 2 képviselő nem vett részt a szavazásban.
1. HEVES MEGYEI
AMATŐR KÉPZŐ-ÉS IPARMŰVÉSZETI TÁRLAT 2014.
Az Egri Kulturális és Művészeti Központ és a Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézmény negyedik alkalommal hirdeti meg Megyei Amatőr Tárlat címmel pályázatát nem hivatásos képző-és iparművészeknek. A pályázaton részt vehet minden 16. életévét betöltött alkotó, aki nem végzett képző vagy iparművészeti főiskolát/egyetemet és nem hivatásszerűen foglalkozik alkotómunkával.
A tárlat nevezési kategóriái
Képzőművészeti kategóriában: festészet, a grafika bármely ága, kisplasztika szobrászat, tűzzománc, valamint új vizuális kísérleti műfajok, mint a video-installáció (amelyek bemutatásához a szükséges technikai feltételeket az alkotó biztosítja).
Iparművészeti kategóriában: minden, ami a tárgyalkotás körébe tartozik – kivéve a népművészeti tárgyalkotást – függetlenül az anyagától (textil, kerámia, kovácsoltvas, játék).
A pályamunkákat 3 tagú szakmai zsűri értékeli.
Nevezési feltételek
Egy alkotó a megyei zsűrihez műfajonként három-három művet adhat be.
Az alkotásokat csak kiállításra kész állapotban fogadjuk el.
Az alkotások hátoldalán kérjük feltüntetni:
alkotó neve, címe,e-mail címe, telefonszáma, életkora, alkotás címe, technikája, mérete.
Méretkorlát 50x70, 70x100, illetve festménynél 1 m2-nél nem nagyobb felület.
Jelentkezés
Jelentkezési lap beküldésével, amely igényelhető a rendező intézményekben, vagy letölthető a www.ekmk.eu honlapról.
Az alkotások beszállítása a jelentkezési lapok leadásával együtt:
Nevezési díj: 1000Ft/ fő, diákoknak 500Ft/fő
A befizetés átutalással, csekken, készpénzzel vagy számla ellenében történik
Díjazás
a megyei kiállításon a zsűri javaslata alapján képző- és iparművészeti kategóriában, műfaji szempontok alapján megosztva 3-3 díj + 2 különdíj kerülhet kiosztásra.
Megnyitó és díjátadás: 2014. november 8. 17.00 óra
EKMK Vitkovics Alkotóház Galéria (Eger, Széchenyi út 55.).
Információ: Gyöngy Csilla 36/515-051, Makovinyi Melinda: 37/312-282 telefonszámon.
Kívánunk az iskolai műhelyeknek, képzőművészeti köröknek és
egyéni alkotóknak sikeres és tartalmas alkotómunkát!
Sakir Fakili, Törökország magyarországi nagykövete avatta fel Magyarország első Otak-i Humayunját, azaz vezéri sátrát, illetve az annak helyet adó Török-Magyar Testvériség Emlékparkot Egerben pénteken.
A vezéri sátorban egy Törökországban készült berendezési tárgyakkal felszerelt török kávézó nyílt meg, amely asztali játékokra, mesehallgatásra is lehetőséget kínál. A 9,8 millió forintnyi uniós forrásból támogatott beruházás összértéke 14 millió forint volt.
Sakir Fakili ünnepi beszédében arról beszélt, hogy Egernek "történelmi bája" van. Szavai szerint Törökország korai elődje emlékeket, nyomokat hagyott maga után a városban. "A török és a magyar nép közötti testvérkapcsolatban voltak csaták, barátkozások, évszázadok óta pedig a szeretet szava szól mindegyikünkből" - mondta.
A nagykövet beszélt arról is, hogy Egerben - a történelmi emlékeken túl - kereskedelmi és ipari lehetőségeket is látnak, amelyeket közösen szeretnének kiaknázni. Elmondta, hogy az egri Eszterházy Károly Főiskolával is új együttműködési korszak vette kezdetét. "A most felavatott unikális sátor közös kultúránk szimbóluma, az együttműködési záloga, a szeretet jele" - fogalmazott.
Nyitrai Zsolt, a térség fideszes országgyűlési képviselője úgy fogalmazott, hogy történelmi helyszínen, történelmi pillanat tanúi lehettek a jelenlévők. Felidézte: 1552-ben a török és a magyar véres küzdelmet vívott Egerben, s akkor elképzelhetetlen lett volna, hogy 462 évvel később a két nép képviselői közösen adják át ezt az emlékparkot. "Háborúskodás helyett ma már az együttműködés a cél" - mutatott rá. Felidézte: a közelmúltban a török köztársaság elnöke és Magyarország miniszterelnöke megállapodott abban, hogy a két ország közötti kereskedelmi forgalmat a jelenlegi évi kétmilliárd dollárról jövőre ötmilliárd dollárra emelik.
Nyitrai Zsolt megemlékezett arról is, hogy Sakir Fakili közreműködésének köszönhetően előrehaladott tárgyalások folynak az egri minaret felújításában való török közreműködés részleteiről. "Szimbolikus értékű, hogy a minaret megőrzésében török szakemberek is részt vehetnek majd" - tette hozzá.
Habis László egri polgármester rámutatott: az önkormányzat az egriek és a térségben élők érdekeit szem előtt tartva igyekszik széleskörű nemzetközi kapcsolatokat építeni. Szavai szerint a Török Köztársaság és Magyarország közötti kapcsolatfelvételek megnyitották a lehetőséget az egri és a török vállalkozások között együttműködés, a turizmus fejlődése előtt. Rámutatott: az egri vár rekonstrukciójához kapcsolódik a mostani beruházás is.
Az ünnepség keretében avatták fel az egri szobrászművész, Rostás Bea Evlija Cselebit, a 17. századi, Egerben is megfordult török utazót ábrázoló szobrát is.
Forrás: MTI
Már készül Eger régóta várt köztéri alkotása. Rostás Bea Piros már meg is mutatta, hol lesz a „Generációk” c. kőszobra.
Tavaly szeptember végén mi is beszámoltunk arról , hogy Eger közgyűlése kötelezettséget vállalt arra, hogy pénzzel is támogat egy szobor felállítását, amelyet Rostás Bea Piros készíthet el. A fiatal egri szobrász a napokban a Forráspont munkatársainak meg is mutatta az alkotást és azt, hogy hol is kap majd helyet a szobor. A fotót a Forráspont közölte Facebook-oldalán.Forrás: Egriügyek
Megújul az egri vár, de legalábbis több része végre elkészül. Az év utolsó napján sikerült aláírni a megállapodást, ami alapján jövőre megindulhatnak a munkálatok. Az Imola Konstrukt Kft. - Imola Építő Kft. - Euro Campus Kft. közös ajánlattevők 748.000.000,-Ft. +ÁFA áron végzik el a munkát 2014-ben.
A kivitelezési munkák az alábbi elemekre terjednek ki:
Szép-bástya romszerű helyreállítása, körsétány kiépítése, meglévő falmaradványok helyreállítása, csapadékvíz elvezetés és elektromos térvilágítás kiépítése bástya fallal határolt 670,0 m² - es területen,
„Setét kapu” épületében férfi – női vizesblokk kialakítása, meglévő épületen határoló falain belül 50,19 m² hasznos alapterülettel,
Törökkert, kapuvédő bástya helyreállítása 565,26 m² belső alapterületen, bazalt járófelület, fa szerkezetű lépcsők, gyilokjáró, kőszobrász, restaurátori munkák elvégzése,
Fegyvertár épületének felépítése,
Külső várfalsétány kiépítése az északi és nyugati várfal körül 384 m-es szakaszon, járófelületek, mellvédfalak acél és monolit vb. lépcső karok létrehozása, a sétány kertészeti, környezeti állapotának helyreállítása. Parkoló és rendezvénytér 354,74 m2 történő kialakítása, 2 db mozgássérült parkolóhely burkolt felülettel. Terület vízelvezetésének megoldása, létrehozása 59,5 m szakaszon csapadékcsatorna építése a szükséges csatlakozási pontokkal.
Közművek Várfalsétány és vár területén földkábeles térvilágítás, erőátviteli kábelek, elosztók és csatlakozóaljzatok bontása és kialakítása 650 m + 1550 m-es szakaszon, belső szennyvízcsatorna bontása és építése 255 m + 355 m szakaszon, csapadékcsatorna bontása és építése 654 m + 580 m-es szakaszon, ivóvízvezeték építése 487 m szakaszon. Területekhez kapcsolódó térfigyelő rendszer kiépítése.
Vár területén alsó és felső várudvar környezetrendezési munkái, tereprendezés, járófelületek kialakítása, növényzet ültetése 9400 m² alapterületen
A projekt megvalósítására Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 1.522.987.448 Ft vissza nem térítendő támogatást nyert az Új Széchenyi Terv keretében. A teljes projektméret 1.746.402.035 Ft.
Forrás: Egriügyek
Az adventi programsorozat részeként az egri közönség előtt december 2-án, hétfőn 10.30-kor nyílt meg a Csukás István mesefiguráit embernagyságban felvonultató kiállítás.
A mesekönyvek és tévéjátékok világából ismert és sokak által kedvelt szereplőket - mint például Mirr-Murr, Süsü, a sárkány, a Nagy Ho-ho-ho horgász, Pom-Pom, Sebaj Tóbiás alakját - Megyeri János szobrászművész keltette újra életre utazó tárlatában.
A kiállítás december 7- éig látogatható a Bartakovics Béla Közösségi Házban. Az előzetesen bejelentkezett csoportokat kiegészítő programmal - játékos mese- és daltanulással - várják.
Mindig meghökkent a Rossztemplom tere. Hogy lecsupaszítva a barokk milyen fenséges, magától érthetődő. A cicoma nélküli tér mellőz minden szakralitást, a díszítő ember helyett az építő embert dicséri. Bár Rostás Bea Piros eljátszadozott kiállításnyitó performanszán a szentély, az oltár, az áldozat, a teremtés megannyi templomi kliséjével, azért most is a faunok győztek. Nagyon helyesen. Piros kiállítása az egri közélet fontos momentuma. Provokatív-konzervatív, szilárdan labilis, vaskosan könnyed.
Ott voltak a művészek, az itt ragadt fiatalok, a politikusok, a barátok, a család, a handlé, a szódás s még az is lehet, hogy a képkereskedő is. Többen voltak, mint a Kaláka nagyszínpadánál. A nyitó performansz, az alkotó teremtéshez vezető, évődésekkel teli utat mutatta be űzve, hajtva a vágy által, de oly érzékien, mintha egy reneszánsz mester képe kelt volna életre. A Rostás Bea, Czövek Zsuzsanna, Daróczi Ilona és BMZ által bemutatott happening után, politikusaink dorombolását követően, olyan színvonalú kiállítás megnyitó beszédet hallhatott az egri publikum, amely már sejteti, hogy nem mindennapi művész készülődik itt.
Jó, hogy van Piros, és nem azért, mert addig alábbhagy a kisváros légkörének fojtogatása, hanem azért, mert a szertelenség idegesítően hat. Az meg pezsgést okoz.
Formabontás és forma építés
Rostás Beáta szobrászata és a hagyomány
2013. június 29. szombat, 20.00 Eger Templom Galéria – Rossztemplom
ANTALL ISTVÁN megnyitó szövege:
A nagyméretű szobroktól nem lesz nagy szobrász az ember. A jelentős gondolatoktól, az eredeti elképzelésektől, a nyugtalanító ellentmondásoktól, a szellemi izgalom megteremtésétől, a természet eredendő gazdagságának felmutatásától már mocorogni kezd valami.
A néző, akár akarja, akár nem magával cipeli a szobrot, újjá teremtődik benne, a tárgyiasult eszme nélkülözhetetlenné lesz, és ha nem is gondol rá, akkor is mélyen működni kezd a tudatot formáló megszerzett és kiteljesedő műveltség - a maga természete szerint. 1. Jönnek
Rostás Beáta, ahogy szakítani tudott korai önmagával, azzal a látványos sikerrel, amit az ábrázolás és a felismerhető hasonlatosság korai terrakotta munkái adtak neki, keresésbe kezdett. S ez a rendszertelenségben testet öltő dinamizmus egy új rendet teremtett benne és körülötte. A tanulás és az elsajátítás könyörtelensége, a stúdiumokhoz nélkülözhetetlen alázat, a fölfedezés lázas izgalma, a kételkedés képessége, valamint az erős ifjú személyiség megmutatkozási vágyát fölváltó szigorú önvizsgálat mutatott neki utat, állított elé lajtorját, ami a mindenség felé vezet. A fokokat magának kereste, magának faragta, maga lépett fel rá, és ha megcsúszott a lába, neki kellett mérlegelnie az egyensúly, a biztonságérzet kitart-e a következő lépésig. Ezenközben az élet úgy hozta, hogy elképzelései, vágyai, elhivatottsága meghaladta a lehetőségeit. Nem talált befogadó magyar egyetemet, nem talált olyan mestert, aki a doktorandusi iskola formalitásán túl ezt az erős hevületű, szándéka és érdeklődése nyomán még többféle irányt és esélyt felmutató alkotói magatartást vállalni merte volna. Véleményem szerint a természete szerint skolasztikus magyar művészeti képzés sem tudja önmaga árnyékát átugrani, s az eredendően szabálytalan természetű tehetségtől maga a rendszer is megriad.
De Rostás Bea nem hagyta magát, szinte csak azért gyűrte maga alá a világot, hogy az őt kicsiny kora óta (édes testvérével együtt) egyedül és nehéz körülmények között nevelő édesanyjának ne kelljen még egy tányért telemernie esténként az asztalnál. A szegénységet és a kiszolgáltatottságot műveltségével, nyelvtudásával, bravúros kapcsolatteremtő képességével hidalta át. Nemzetközi művésztelepről, nemzetközi művésztelepre vándorolva telehintette Európát, Ázsiát és Afrikát a szobraival. A dolog természetéből fakadóan a nőiességtől legmesszebb eső, és legnagyobb falatba harapott bele! Kőlevest főzött magának mindenütt és föl is falta a gránitokat, a tengeri és a szárazföldi mészköveket, a márvány idolokat, s ha ez nem volt elég neki, akkor egy kis desszertnek még mindig ott volt a terrakotta, vegetáriánus korszakokra pedig abraknak a szalma.
Rostás Bea nem ismeri a pótcselekvést, nem ismeri az önfelmentő, önigazoló mellébeszélést, nem keresett művészet-közeli segédmunkát, nem választotta a tárgyiasult művek helyett a gesztusokat, az önmagukért való installációkat, a cselekvést helyettesíteni látszó ötleteket, a nagyot robbanó, de könnyen enyésző intellektuális petárdákat. És mégsem lett „izomból szobrász”, mégsem hajszolta magát a művésztelepek zárt periodikus rendszerébe, a havonta újratojt kőtojások kotlósává sem lett.
Minden munkában egy új feladatot egy új kihívást rejtett el, s nem a vágógéppel, a sarokcsiszolóval, a kalapáccsal, a vésővel mérkőzött, hanem önmagával. A személyiség nemcsak hitelesíti, de egységessé is teszi a legkülönfélébb kihívásokat. Beszélhetnénk itt a szobrászat ősanyjaként újrafogalmazott mama motívumokról. A csillagászati eligazító pontként is használható litván kőről, a billenékenységében is robosztus hinta-figuráról, a vizsgamunkaként két kőből összecsiszolt szobor rejtett szakralitásról. A rajzolatokkal szinte grafikai elemek hordozójává tett fehér márványok végtelennek mutatkozó lehetőségeiről, a szinte minden plasztikát meghatározó álcázott figuralitásról, vagy éppen a középkori utalásokig visszamenő Atatürk portré, az arcvonásokat megidéző és az ábrázolást elkerülő finom gesztusáról.
És akkor van ereje Rostás Beának visszaülnie egy olyan iskolapadba, amelynek minden deszkáját szögekkel verte át a történelem. A nyelvhódító magány és idegenség, az európai civilizáció és az ősi muzulmán kultúra ütközőzónájaként is fölfogható metropolisz, a politikai harcok útkereszteződései, ahol nem elég kívülállónak lenni ahhoz, hogy ne lásson mindkét fél ellenséget benned.
Marad az éhezés, a több órás utazás a város egyik végéből a másikba, marad a keserűség és a magány, marad a műhely kimeríthetetlen öröme, ahol a megtisztulás tárgyai túl kell hogy lépjenek a közvetlen napi használat praktikumán, ahol a szabadulás a testi és lelki szennytől az újjászületést hordozza, s ahol ez az újjászületés már a teremtés maga.
1. Szobrok 12 Rostás Bea nemcsak megtanulta a leckét, de fel is adta nekünk. Megmutatta, hogy a semmiből is lehet csinálni valamit, hogy meg kell tanulni törökül azért, hogy megértsük Európát, hogy vert helyzetekből föl kell, és föl lehet állni, és hogy innen Egerből lehet csak a Héttornyot elfoglalni.
Ő már helytállt ott, és biztos vagyok benne, hogy - történjék bármi - diplomával, kikezdhetetlen tudással, tehát győztesen tér meg onnan.
Forrás: Egriszín
Aranykor címmel nyílt kiállítás Rostás Bea Piros szobrász rajzaiból a Bródy Sándor Megyei Könyvtár galériájában. A január 11-ig látható tárlat grafikái a Törökországban tanuló művész nőiséggel kapcsolatos motívumrendszerét hordozzák. A műveket nem csak látni, érteni is érdemes.
Rostás Bea Piros szobrász, mellesleg énekesnő is, általában a kőben ragadja meg az univerzumhoz fűződő viszonyát. Ezúttal – nemcsak a hely szűke miatt – rajzait állította ki a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban. A művész vibráló személyisége grafikai munkáin is átsugárzik, képzeletének lenyomatai, vonalak, színek ezúttal az „arany” krisztusi korban rajzolják meg a művész személyiségét. Bea ezúttal nem illusztrál, nem magyaráz, csak úgy a nézők elé rakja gondolatait.
Humort sem nélkülöző munkáihoz Herczeg István festő- és grafikusművész vitte közelebb a könyvtár aulájában nagy számban összegyűlt műélvezőket. Herczeg tanár úr izgalmas, elemző előadásában (nem első alkalommal) különösen jól érzékeltette, hogy a műveket nemcsak látni, érteni is érdemes. Nem kerülhetik el a figyelmet Bea visszatérő szimbólumai: ablakok, emberek, akár jelek az univerzumban. Munkássága középpontban persze így is a kő áll, az agyagot kinőtte, a fémet, gipszet nem szereti. „A kő misztikus anyag, sosem lehet tudni, mi van benne. Olyan, mint egy férfi: látunk egy képet, aztán mindig más jön ki belőle.”
Rostás Bea Piros a törökországi Ankarában található Hacettepe Egyetem doktori hallgatója. Tanulmányait idén kezdte el. Törökországban, ahol a legtöbb szobra áll, gyorsan letette a török felsőfokú nyelvvizsgát, előadásait is törökül tartja. Mostani kiállításán húsz kép látható, legtöbbjük egyszerű rajzi technikával. A rajzok önálló művek Bea munkásságában, nem csak szobortervek, inkább egyedi gondolatok hordozói. A gondolatokat ez esetben nem szobor formájában, hanem grafikusan közvetíti a művész, fekete, arany és ezüst színekkel. Elmondása szerint nagyon szereti a színeket, de nem használja ezeket jól, ezért a néhány szimbolikus jelentésű színnel dolgozott.
Munkáin gyakran megjelennek a tipikus női motívumok, formák, amelyek az anyánál, a Földanyánál gyökereznek Bea gondolatvilágában.
„A nő szerepe számomra a teremtés. Hogy gyermeket hozzon a világra. Emiatt mindig a Földanyához térek vissza.” – vallja a művész.
Munkáival Ázsia, Európa, Észak-Afrika különböző helyein találkozhatunk, Magyarországon még nem látható köztéri alkotása, ahogyan ő mondja, még nem jött el az ideje. Rostás Bea a szobrászatot tartja legmegfelelőbb művészeti formaként, amiben önmagát, a nőt mutatja meg. A kőben, ami meglehetősen kemény, férfias munka, a nőies gondolatait jeleníti meg.
Forrás: Egriügyek Fotó: Vámossy Béla