A zagytározójukban lévő iszapban pedig 22 anyag szintje jelentősen meghaladja a talajszennyezési határértéket – állapította meg a megyei kormányhivatal. A tározó tavaly szivárgott, ezért indult a vizsgálat. A helyiek szerint azóta sem változott semmi.
Három testvér fulladt vízbe, miután szüleik néhány percre nem figyeltek rájuk és átmentek a szomszéd telekre játszani. Ott estek bele egy tűzvíztározóba. Egyiküket még újra tudták éleszteni, de a kórházban ő is meghalt. A tragédia tavaly történt, a házaspárt most ítélték el.
http://rtl.hu/rtlklub/hirek/15-percig-nem-figyeltek-a-szulok
Felfoghatatlan tragédia: meghalt a család harmadik gyermeke is. Az a 2 éves kisfiú, aki két testvérével együtt esett a nagyfügedi tüzivíztározóba. A három és öt éves gyerekeket már nem tudták élve kimenteni, a legfiatalabbat viszont mentőhelikopterrel vitték kórházba. Már a levegőben is többször újra kellett éleszteni, kómába esett, gépek tartották életben, de ma hajnalban az ő szervezete is feladta a harcot. A család most akart nagyobb házba költözni, az apa pedig azért nem volt otthon a tragédia idején, mert éppen a gyerekeinek vásárolt ruhát.
http://rtl.hu/rtlklub/hirek/meghalt-a-harmadik-testver-is
Két halálos áldozattal járó, felfoghatatlan családi tragédia történt a Heves megyei Nagyfügeden, amelyről a Tények Reggel is beszámolt. A kétéves Danika háromesztendős bátyja, Kristóf, és ötéves testvérük, Bálint valahogy eljutott a szomszédos gazdasági épület víztározójáig, ahol a két nagyobbik fiú vízbe fulladt, a kétéves fiú állapota pedig válságos. A gyermekek édesanyja éppen a legkisebb, 5 hónapos testvérüket altatta, amikor a tragédia bekövetkezett.
http://rtl.hu/rtlklub/hirek/az-apuka-talalt-ra-halott-fiaira
http://www.atv.hu/videok/video-20170403-viztarozoban-fulladtak-meg
Közel két hete a város egyik társasházában éhen halt a szülők albérletében a másfél éves K. Kiara Jerke.
A történteket követően az egész magyar sajtó a megdöbbentő esettől volt hangos. A rendőrségi eljárás mellett a megyei kormányhivatal több illetékes szerve is vizsgálatba kezdett, hogy kiderítsék: hibázott-e valaki az ellátórendszerben is. Az eredményt május 24-ére ígérték.
A megyei kormányhivatal, valamint a Hatvani Járás Hivatala legfontosabb megállapításainak lényege, hogy a védőnő nem hibázott, a háziorvos szerepe még tisztázásra vár, a gyermekjóléti központban további munkajogi eljárásra van szükség. Horváth László, a térség országgyűlési képviselője ugyancsak tegnap állt nyilvánosság elé. Sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a vonatkozó jogszabályok módosítását kezdeményezi a Parlamentben, annak érdekében, hogy megszűnjenek azok a rések a gyermekellátó rendszerben, amelyeknek szerepe lehetett a másfél éves Kiara halálában.
Részlet Horváth László országgyűlési képviselő sajtótájékoztatójából.
– A tragikus kis élet egy óriási felkiáltójelet és egy kérdőjelet hagyott maga után – ezekkel a szavakkal kezdte egyébként mondandóját a képviselő kedden, majd azt ecsetelte: mindenki azon döbbent meg, hogy egy szülő hogyan juthat oda, hogy a legnagyobb veszélyt ő maga jelentse gyermekére. És ha ide jut, nagyon nehéz őt helyettesíteni, de azért kell, hogy működjön a jelzőrendszer, ami megvédhetné.
A képviselő törvényt módosítana
Horváth László országgyűlési képviselő sajtótájékoztatóján utalt arra, hogy az elhunyt kislány családja nem egy átlagos körülmények között élő família, hiszen mind a négy gyermek veszélyeztetett volt. Kiara már a magzati időszakban, hiszen az anya nem működött együtt a védőnői, orvosi szolgálattal.
– Felvetődik ilyenkor a kérdés: az intézményrendszer tett-e valamit. Tettek, de nem eleget. Lehettek volna érzékenyebbek, figyelmesebbek és határozottabbak. Különösen a Gyöngyösi Gyermekjóléti Központ lassú reagálása érthető nehezen. Ez nem egy ügy volt, hanem egy gyermekélet. A védelembe vételi eljárások ott értek véget, hogy a gyermekorvos (egyébként egyedüliként) rendre úgy nyilatkozott, hogy minden rendben van. Az ő szerepét még vizsgálja az illetékes járási hivatal – fogalmazott Horváth László, aki vázolta a jogszabályi módosításokra irányuló szándékának lényegét. Ezek szerint rögzíteni kell, hogy a szülők ne mondhassanak le a védőnői szolgálat igénybevételéről. Az együttműködés megtagadása minősüljön súlyos veszélyeztetésnek, ami alapján hatóságilag kikényszeríthető a „láthatás” a lakásba való beengedése az illetékeseknek. Pillanatnyilag ugyanis a lakásba való bejutás előzetes ügyészi engedélyhez kötött. Továbbá a szűrőrendszerben érvényt kell szerezni a kötelező vizsgálatokon való megjelenésnek.
Időközben a Heves Megyei Kormányhivatal is megküldte portálunknak az otthonában május 12-én elhunyt másfél éves K. Kiara Jerne ügyében indult vizsgálat eredményének összegzését. A terjedelmes és alapos tájékoztató legfontosabb megállapításai szerint: a védőnő nem hibázott, a háziorvos szerepe még tisztázásra vár, a gyermekjóléti központban pedig további munkajogi eljárásra van szükség.
Az iratból kiderül, hogy a halál körülményeinek ismeretében felmerült a gyermek veszélyeztetésének, elhanyagolásának gyanúja, ezért a megdöbbentő eseménnyel kapcsolatban a kormányhivatal illetékes szervei azonnal, soron kívül vizsgálatot indítottak a gyöngyösi Kistérségi Humán Szolgáltató Központ Család- és Gyermekjóléti Központ, valamint a Heves Megyei Kormányhivatal Gyöngyösi Járási Hivatal, mint I. fokú gyámhatóság tevékenységét illetően. Szintén vizsgálatba fogott a Heves Megyei Kormányhivatal népegészségügyi hatáskörrel rendelkező Hatvani Járási Hivatala az ügy egészségügyi vonatkozású szakkérdései tekintetében.
A vizsgálat megállapítása szerint a gyámhatóság a védelembe vételi eljárásokat a jelzőrendszeri tagok jelzése alapján megindította és több intézkedést tett a veszélyeztetettség kiderítésére. A kiskorúak ügyében a Gyermekjóléti Központ a jelzőrendszer tagjaival szoros kapcsolatot tartott, a védőnő által jelzett veszélyeztetés miatt – a gyermek súlycsökkenése – folyamatosan tartotta a kapcsolatot a védőnővel és a gyermek házi gyermekorvosával. A Gyermekjóléti Központ több alkalommal javasolt intézkedést a gyermekek védelembe vételére a gyámhivatal felé.
A vizsgálat mind a gyermekjóléti szolgálat, mind a gyámhatósági tevékenységét illetően mulasztást is megállapított, ezért a kormányhivatal a járási hivatal vezetőjét és a Gyermekjóléti Központ vezetőjét felhívta a munkajogi felelősség kivizsgálására, illetve a hasonló tragédiák megelőzése érdekében a szakmai tanulságok levonására.
A hatósági ellenőrzés megállapította: a területi védőnő a feladatai végzését meghatározó jogszabályok és szakmai szabályok szerint járt el.
A gyermeket ellátó házi gyermekorvos által nyújtott egészségügyi ellátás vizsgálata jelenleg is folyamatban van. Az ellenőrzés befejezése június végére várható.
Így működik a jelzőrendszer
A gyermekvédelmi ellátórendszer szervezeti rendjét és annak feladatait a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szabályozza. Ennek alapján minden településen működik egy jelzőrendszer, melynek részét képezik azok az intézmények, amelyek meghatározott szempontból – így például oktatás, egészségügyi vagy szociális ellátás, deviancia – a gyermekekkel hivatásszerűen foglalkoznak és amennyiben gyermeket veszélyeztető körülményt tapasztalnak, értesítik a helyi gyermekjóléti szolgálatot, amely ugyancsak családsegítő szakembert foglalkoztat.
Amennyiben a veszélyeztetés súlyos, a járási hivatal mint gyámhatóság avatkozik be és kötelező érvényű hatósági intézkedések révén nyújt védelmet a kiskorúaknak. Keret2: Nem „hétköznapi” család
Az anyának négy gyermeke született. Az első kettőt 2010-ben az apáknál helyezték el az anya gyermeknevelésre való alkalmatlansága miatt. A harmadik és negyedik gyermeke a jelenlegi élettársától született: 2012-ben kiskorú K. Kincső Jázmin és 2014-ben kiskorú K. Kiara Jerne. A szülők zárkózottan éltek, életvitelükről sem lakókörnyezetük, sem az ellátórendszer nem tudott hiteles információkat nyerni. A gyámhatóság 2013-ban feljelentést tett kiskorú veszélyeztetésének gyanúja miatt, többször megkísérelte felvenni a kapcsolatot a szülőkkel.
Szöveg: HEOL
Számos izgalmas csatát hozott a IX. Nemzetközi Pneumobil Verseny, amelyet május 6-7-én rendeztek Egerben. A sűrített levegővel hajtott járművek seregszemléjén hat ország, negyvenhét csapata mérte össze tudását. A versenyen magyar siker született: az AVENTICS legjobb Pneumobilja díjat a Budapesti Műszaki Egyetem "Műszakik Kanóc Team" csapata nyerte, miután több kategóriában is élen végzett.
Kilenc évvel ezelőtt azzal a céllal indult útjára a verseny, hogy a hazai mérnökhallgatóknak játékos keretek között biztosítsanak gyakorlati lehetőséget a szervezők. Idén kilencedik alkalommal rendezték meg Egerben a Nemzetközi AVENTICS Pneumobil Versenyt május 6-7-én. A feladat tehát most is adott volt az egyetemek számára: sűrített levegővel hajtott járművet kellett tervezniük és építeniük a tavaszi megmérettetésre.
Ezúttal negyvenhét csapat kapott versenyengedélyt a szervezőktől, ennyi jármű volt ugyanis mozgásképes az április 25-i videós szemlén. Idén először több jármű, - pontosan huszonkilenc -, érkezett határon túlról, de ennek ellenére a versenyek során mégis a magyar járművek teljesítménye volt a meghatározó.
Pénteken reggel a csapatok prezentációival kezdődött a versenyhétvége, a projekteket szakmai zsűri értékelte. Délután az ünnepélyes megnyitóra került sor, amit a szombati távolsági futam rajtsorrendjéről döntő előselejtező követett.
A másnapi versenyen ez a szám indította a napot, ahol egyből érezhető volt a Budapesti Műszaki Egyetem "Műszakik Kanóc Team" csapatának dominanciája: 11.829 méteres teljesítményüket meg sem tudta közelíteni a második helyezett Pécsi Tudományegyetem "Pollroth" járműve, akik 9.854 méteren zártak. Harmadik leghosszabb távot a Kecskeméti Főiskola "Jok-Air" autója futotta, ők 8.775 métert tettek meg egy töltet sűrített levegővel, a szabályok szerinti 15 kilométeres átlagsebességet tartva.
Az ügyességi verseny során egy kibójázott pályán kellett három menet alatt minél gyorsabban teljesítenie a versenyzőknek. A kieséses előfutamok után ismét a "Műszakik Kanóc Team" bizonyult a legjobbnak, mögöttük egy másodperccel a "Jok-Air" ért célba, megelőzve a BME "Műszaki Kvadóc Team" négykerekűjét.
A gyorsulási számban egy 220 méter hosszú, kanyarral nehezített szakasz várt az egyetemistákra, melyen a Debreceni Egyetem - kifejezetten erre a számra épített - masinája diadalmaskodott. Másodikként a "Műszakik Kanóc Team" zárt, a dobogó harmadik fokára a Szegedi Tudományegyetem "Pepp-Air Team Szeged" léphetett.
Az összesített versenyt immáron három éve sorozatban a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatói nyerték meg, a legjobb Pneumobil díjat a "Műszakik Kanóc Team" vehette át. Emellett díjazták a legeredetibb konstrukciót, a leginnovatívabb csapatot, a legnagyobb elért sebességet, a legjobb futóművet és a legszebb karosszériát is. A szeniorok esetében szintén a BME volt hallgatói hozták el az első díjat: a "Műszakik Popóc Team" nyerte a már diplomás mérnökök csatáját.
"Érdekes megfigyelni, hogy mennyit fejlődtek a járművek az elmúlt kilenc év során: amíg a hajtóanyag változatlan, a gépek megduplázták a megtehető távolságot és a végsebességet is. Ez azt mutatja, hogy megfelelő technológiával, óriási hatékonyságnövelésre lehetünk képesek a sűrített levegő használatában - mondta el Varga Mihály, a IX. Nemzetközi AVENTICS Pneumobil Verseny főszervezője az eredményhirdetést követően. "A gyakorlati programnak az élményen túl munkaerő piaci tekintetben is komoly jelentősége van: tapasztalataink alapján ugyanis a résztvevő hallgatók nagy százalékát felkarolják az ipari gyártó cégek" - tette hozzá.
EREDMÉNYEK
Távolsági futam:
Ügyességi futam:
Gyorsulási futam:
DÍJAK
Legötletesebb konstrukció: Pepp-Air Team Szeged (Szegedi Tudományegyetem)
Leginnovatívabb csapat: Jok-Air (Kecskeméti Főiskola)
Legjobb futómű: Műszakik Kanóc Team (Budapesti Műszaki Egyetem)
Legnagyobb sebesség: Műszakik Kvadóc Team (Budapesti Műszaki Egyetem) - 51,07 km/óra
Legszebb karosszéria: DE-PuffAIR (Debreceni Egyetem)
A IX. Nemzetközi AVENTICS Pneumobil Verseny győztes csapata:
Műszakik Kanóc Team (Budapesti Műszaki Egyetem)
Ihász Dániel (CSK), Dienes Alpár, Horváth Máté, Szabados István, Dr. Farkas Zsolt (felkészítő tanár)
Március 1-jén, kedden hallhatjuk az idei Kikelet Irodalmi Előadássorozat első előadását, a Forrás Gyermek és Ifjúsági Házban. Az EKMK minden esztendőben az emelt szintű magyar érettségi tételek közül választja népszerű ismeretterjesztő sorozatának témáit, remélve, hogy segítheti a diákok és tanárok felkészülését, s egyúttal kedvezhet az irodalom szerelmeseinek is. Az előadások megtartására a témák jeles szaktekintélyeit kérik föl; ez évben dr. Tarján Tamás, dr. Szirák Péter és dr. Margócsy István irodalomtörténészek lesznek vendégei.
Részletes program:
Március 1., kedd 17.00
A kortárs magyar irodalom nagyjainak megjelenítése KARINTHY FRIGYES ÍGY ÍRTOK TI című művében
Előadó: Dr. TARJÁN TAMÁS irodalomtörténész, ELTE
(Budapest, 1949.) Az ELTE Bölcsészettudományi Karán tanít modern magyar irodalmat. Szakterülete a dráma- és színháztörténet, a szatirikus műfajok története, valamint az 1968 utáni magyar irodalom. Szerkesztőként tevékenykedett több irodalmi lapnál, dramaturgként színházaknál (Egerben is), valamint készített egy sereg rádiós és televíziós műsort. Több mint harminc kötetet publikált: kismonográfiákat, irodalmi és színházi esszé- és kritikagyűjteményeket, tankönyvcsaládot és irodalmi paródiákat is (pl. Írtok ti így?, 1980.).
KARINTHY FRIGYES (Budapest, 1887. – Siófok, 1938.)
Író, költő, műfordító. Már 15 éves korában kiadják egy kisregényét. Érettségi után tanult matematika-fizika szakon, bölcsészkaron, sebészetet is hallgatott, de diplomát soha nem szerzett. 1906-tól újságíróként dolgozik és sorra jelennek meg novellái, paródiái, humoros írásai. Az ismertséget az Így írtok ti című irodalmi karikatúrája, stílusparódiája hozta meg 1912-ben. Sokat kesergett amiatt, hogy humoros írásai miatt nem veszik őt komolyan, pedig írt riportokat, irodalmi, politikai elemzéseket, filozófiai eszmefuttatásokat. Műveiben sokat foglalkozik a párkapcsolat, a szerelem problémáival. Legnépszerűbb fordításai a Micimackó-regények. Legendás barátság fűzte Kosztolányi Dezsőhöz. 1935-ben Baumgarten-díjat kapott. Egyes szóalkotásai (pl.: halandzsa) és kifejezései (pl.: „magyarázom a bizonyítványomat”; „Humorban nem ismerek tréfát.”; „Hallgatni Arany, beszélni Petőfi.”) a köznyelvet gazdagítják.
Március 8., kedd 17.00
Emlékezet és anekdotikus beszédmód GARACZI LÁSZLÓ POMPÁSAN BUSZOZUNK című regényében
Előadó: Dr. SZIRÁK PÉTER irodalomtörténész, Debreceni Egyetem
(Debrecen, 1966.) Szerkesztő, kritikus, irodalomtörténész. 1991-ben végzett a Debreceni Egyetem magyar-történelem szakán. 1993 óta az Alföld szerkesztője és 1994 óta az egyetem tanára; jelenleg a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék vezetője. Kutatási területe a XX. századi és a kortárs magyar irodalom, valamint az utazási élmények a magyar irodalomban. Jelent meg monográfiája Grendel Lajosról, Kertész Imréről és Örkény Istvánról.
GARACZI LÁSZLÓ (Budapest, 1956.)
Író, költő, műfordító. 1976-1981. között az egri főiskola magyar-történelem szakán tanult, 1988-ban az ELTE filozófia szakát végezte el. 1982. óta szabadfoglalkozású író. A posztmodern irodalom képviselője. Művei egyetlen műfajba sem sorolhatók és a nyelvi formákkal való kísérletezés és töredékesség jellemzi. Egy lemúr vallomásai című regénysorozat nyitó könyve a kisprózákat tartalmazó Mintha élnél! (1995.), ezt követte A Pompásan buszozunk (1998.), majd az Arc és hátraarc (2010.) című regény. A Pompásan buszozunk című regény egy szomorkás komédia: paródiája és hű leírása az író iskolás és úttörő éveinek, a 60-as éveknek; visszaemlékezés, amely paradox módon jelen időben zajlik, amelyben álom és valóság keveredik, és amelyben önmagukban is egész pillanatképek-anekdoták füzére épül.
Március 17., csütörtök 17.00
Út a belső szabadsághoz: az elbeszélésmód változatai OTTLIK GÉZAISKOLA A HATÁRON című regényében
Előadó: Dr. MARGÓCSY ISTVÁN irodalomtörténész, ELTE
(Nyíregyháza, 1949.) Irodalomtörténész, kritikus, az ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének egyetemi docense, a XVIII–XIX. Századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék vezetője volt nyugdíjazásig.
A hetvenes évek végén a Mozgó Világ szerkesztőjeként dolgozott, szépirodalmi kritikái már akkor feltűnést keltettek, mára pedig a kortárs magyar irodalom egyik meghatározó kritikusegyéniségévé vált. A magyar költészet kincsestárának volt főszerkesztője a sorozat befejezéséig.
OTTLIK GÉZA (Budapest, 1912. – Budapest, 1990.)
Író, műfordító és többszörös magyar bridzs bajnok. A családi hagyományoknak megfelelően katonai iskolában érettségizett, de a kaszárnyai fegyelem, embertelenség egy életre elvette a kedvét ettől a pályától, viszont ennek a világnak felülmúlhatatlan krónikása lett. Francia-angolos, nyugatos műveltsége ellenére matematika-fizika szakos diplomát szerzett. 1931-ben jelentek meg első írásai. Alkotó módszeréhez tartozott, hogy műveit évekig csiszolgatta: Az iskola a határon című regénye első kiadását 1948-ban tervezte, végül 1959-ben jelent meg. Életműve nem nagy, holott szakadatlanul dolgozott. Műfordításainak száma sokkal nagyobb, mint eredeti műveié.
Az előadásokat nemcsak azoknak a diákoknak ajánljuk, akik az idén tesznek emelt szintű érettségit, hanem azoknak is, akik ezt a jövőben tervezik, és természetesen minden irodalomkedvelőnek.
A program belépődíjmentes, helyszíne: EKMK Forrás Gyermek és Ifjúsági Ház / 3300 Eger, Bartók Béla tér 6.
Információ: dsupin.panni@ekmk.eu, 20/779-2880
Letették a Mátrai Erőmű Zrt. 15 megawattos naperőművének alapkövét a felhagyott Őzse-völgyi zagytározón.
A területen 30 hektáros fotovoltaikus erőművet épít a cég, 6,4 milliárd forintból, amelyet önerőből, illetve a kormány által jóváhagyott fejlesztési adókedvezményből finanszíroznak. Az ünnepségen dr. Valaska József, a társaság leköszönt igazgatósági elnöke felidézte, utoljára kilenc éve tettek le alapkövet az erőműben, az előtét gázturbinákét, hiszen akkor még az olcsó gázban volt potenciál.
Azóta már más jövőképet látnak, változtak az idők, s úgy látják, más szegmensben kell befektetni. A jövő a Mátrában a lignit alapú energiatermelés, kombinálva a megújuló energiaforrásokkal, illetve az ipari park további fejlesztése. Hisznek a sikerben.
– Aki most itt van, láthatja, hogy alattunk, előttünk van az erőmű és a szénmezők, valamint a terjeszkedő ipari park. Mögöttünk, felettünk pedig ott a Mátra, a Tekeres-völgy, amely megoldhatja az energia tárolását – tekintett körbe Valaska József.
Dr. Marie-Theres Thiell, az Elmű-Émász elnöke, a Mátrai Erőmű Zrt. felügyelőbizottságának elnöke beszédében kifejtette, a társaság kezdeményezése úttörő Magyarországon. Egyedülálló, ahogyan összekapcsolódik a hagyományos energiatermelés a jövő megoldásával. Elmondta, Valaska József sokáig győzködte, hogy szükség van a beruházásra, sok tárgyalás, pénzügyi egyeztetés előzte meg a fejlesztést.
Megköszönte a befektetőknek, hogy Magyarországot választották, ebben szerepe volt a rendezett szabályozási környezetnek és a kormány támogatásának is. A hatóságoknak is megköszönte, hogy megkapták az engedélyeket, külön a környezetvédelmi engedélyt, hiszen még azt is vizsgálták, a beruházás hogyan befolyásolja a pillangók életét.A kivitelező konzorcium – Wire-Vill Kft., IBC Solar GmbH, Energobit S.A. képviseletében Mikus Tibor, a Wire-Vill Kft. ügyvezetője ismertette a cégek referenciáit, illetve a beruházás adatait. Mint mondta, Közép-Európában is egyedülálló lesz ez az energiatermelő komplexum, ami létrejön a Mátra lábánál. Az építkezést, szerelést augusztus végére fejezik be, majd másfél hónapos próbaüzem következik. Bernhard Lüschper, a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának új elnöke pohárköszöntőjében ragyogó jövőt kívánt a cégnek és a beruházásnak.
Szöveg: HEOL
Szerda reggel óta körülbelül száz ember dolgozik a Felső-Mátrában azon, hogy az elmúlt napokban a rendkívüli időjárás következtében kidőlt fák által elzárt útszakaszokat megtisztítsák.
A rendőrség december 3-án 17 órakor feloldotta az útlezárást Mátraházánál, így újra megközelíthető Galyatető a 24-es főút felől a 2408-as számú úton. Soltész Bálint sajtószóvivő közlése szerint a 24-es főút Parádsasvár és a galyatetői elágazás közötti szakaszán továbbra is teljes útlezárás van érvényben. Továbbra is kérjük a gépjárművezetők fokozott óvatosságát.
Hasonló tartalmú közleményt küldött a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője is, kiegészítve azzal, hogy a beavatkozó erők holnap reggel folytatják az út tisztítását, és holnap délutánra ez a szakasz is átadásra kerül a forgalom számára.
A 2505-ös utat Felsőtárkánytól Lillafüredig megtisztították a kidőlt fáktól és leszakadt gallyaktól, így járható a Bükkön keresztülvezető út is.Három tűzoltó egység, valamint a Mátra Mentőcsoport Kékes Kutató és Mentő alegysége, a közútkezelő, az erdészet és az áramszolgáltató szakemberei, valamint a bodonyi és a parádi önkéntes tűzoltó egyesület tagjai, és Mátraszentimre településről húsz önkéntes segítő motoros láncfűrésszel és kézi erővel végzik az útpályáról az akadályt képező akár több méteres fák, faágak feldarabolását és eltávolítását.
Azon dolgoznak, hogy Galyatetőn mihamarabb megoldott legyen az áramszolgáltatás, ehhez viszont az kell, hogy aggregátort tudjanak a helyszínre szállítani, ez viszont csak az utak megtisztítását követően lehetséges.
A Csórréti- víztározónál az áramszolgáltatást nagy teljesítményű aggregátor biztosítja, így a vízellátás zavartalan.Mátraszentimrén a polgármester védelmi készültséget rendelt el, ami annyit tesz, hogy ügyeleti szolgálatot működtetnek, szükség esetén befogadóhely megnyitásáról intézkednek. Jelenleg a település lakói közül húszan segítik a hivatásos erők munkáját. Tegnap nem volt tanítás az iskolában, valamint az óvoda is zárva volt, de a mai napon már újra fogadták a gyerekeket az intézmények.
Teljes az útzár a 24-es számú főúton Parádsasvár és Mátraháza közötti szakaszán, Pásztót, Galyatetőt és Mátraházát összekötő 2408 számú úton. A 2505 számú út Felsőtárkánytól a megyehatárig hamarosan újra járható lesz.
A katasztrófavédelem a helyszínen irányítja a beavatkozásokat, és összehangolja a védekezésben részt vevő szervek munkáját. A rendkívüli időjárás sújtotta területeken bejárást tartott Dr. Pajtók Gábor, a Heves Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja, mint a megyei védelmi bizottság elnöke, Csontos Ambrus tű. mk. dandártábornok, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője, mint a megyei védelmi bizottság elnökhelyettese, és Czinege László r. ezredes, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, mint a megyei védelmi bizottság tagja, akik a helyszínen egyeztettek a védekezésben részt vevő szervek vezetőivel, az érintett települések polgármestereivel, és meghatározták a helyzet mielőbbi megoldása érdekében végrehajtandó feladatokat.
Földrengés miatt emberekre omlott egy épület Egerben, a Gárdonyi-ház mellett pénteken. A szakemberek a vár pincerendszerébe is vonultak, ahol eltévedt turistacsoportot kutattak fel. Városi veszélyeket szimuláltak.
Földrengés miatt emberekre omlott egy épület Egerben, a Gárdonyi-ház mellett pénteken. A romokból faláttöréssel, dúcolással, az emeletről alpintechnikával és keresőkutya segítségével mentették ki őket a mentőcsoportok. A szakemberek nem sokkal később az egri vár pincerendszerébe vonultak, ahol eltévedt turistacsoportot kutattak fel és segítettek a bajba került diákoknak a kijutásban.
Mindezt csak gyakorlat keretében, ugyanis kétnapos nemzeti minősítő törzsvezetési- és terepgyakorlaton bizonyítja tudását Heves megye hét mentőcsapata: a Dobó, a Gyöngy, a Tarna, a Bélkő, a Zagyva, a Rima-Laskó és a Hanyi.
A műveletet szombaton az egerszalóki víztározó térségében folytatják. A mentőcsoportok feladata lesz a vízfelületre került szennyező anyag elhatárolása, mentesítése, buzgár elfogása, hullámverés elleni védelem és nyúlgát kiépítése. Ezt speciális tudásával, technikai eszközökkel segíti az Agria Speciális Mentő és Tűzoltó Csoport, s a Kékes Kutató Mentő Alapítvány.
Ha a csoportok teljesítik a feltételeket, akkor valódi kárhelyen önállóan is beavatkozhatnak a jövőben.
Az állampolgárok biztonságérzete és a közösségi felelősségvállalás került előtérbe akkor, amikor a tavalyi évben megalakult a megye 7 járásából 6-ban egy-egy olyan területi rendeltetésű mentőcsoport, mely elsődlegesen a saját területén, de szükség szerint bárhol a megyében tudja segíteni a hivatásos szervek munkáját. Idén ősszel megalakult az Egri járásban a Dobó Mentőcsoport is, melynek tagjai a Vitézlő Oskola, a Bornemisza Cserkészcsapat, a Nagytálya ÖTE és a Búvár- és Vízi Sport Klub.
Pénteken éjfélkor a megyei főügyelet riasztotta a gyakorlat első napján részt vevő vezetőket. Reggel hat órára kellett a riasztottaknak a megjelölt találkozási pontra bevonulni. A kötelező felszerelések szemlét és munkavédelmi oktatást követően megkezdődött az érdemi feladat végzése. Nyolc órára a gyakorlat minden résztvevője az egri Gárdonyi-ház kertjében megkezdhette a tereprendezést és a bázisépítést. A tereprendezési feladatok között szerepelt favágás, cserje irtás, sőt egy akadályt képező teljes vaslépcső elbontása is. Fél egykor Sós István Eger alpolgármestere nyitotta meg ünnepélyesen a gyakorlatot.
Délután az előkészületeket követően kizárólag városi veszélyeket szimuláltak. Ez alapján első feladatként egy kifelé dőlő házfal megtámasztása szerepelt, szabályos dúcolással. A feltételezett helyzetnek megfelelően sérültek kimentése is feladatként jelentkezett egy földrengésben károsodott épületből. A sikeres mentés érdekében alpin technikás mentést alkalmaztak emeltről, valamint elzárt területre faláttöréssel jutottak be. A biztonságos munkavégzés érdekében az épületet belülről is alá kellett dúcolni.
További feladat volt, hogy eltünt, sérült gyerekeket kellett felkutatni keresésre kiképzett kutyákkal. Eger városára jellemző a kiterjedt pincerendszer, ezért a mentőcsapatok azt a feladatot kapták, hogy sérült gyerekeket mentsenek ki teljesen sötét környezetből. Ezeket a körülményeket az Egri Vár kazamata rendszerében imitáltuk. A feladatot nehezítette, hogy a sérülteket egy szűk, kanyargós lépcsőn keresztül kellett kimenteni.Szombaton az Egerszalóki víztározónál folytatódik a gyakorlat, ahol árvízi és a vizek kártételei elleni védekezésből adnak számot a mentőcsoportok: feladataik közótt szerepel többek között nyűlgát építés, a védművek bordás megtámasztása, jászolgát-építés, buzgár elfojtás és fóliázás.
Forrás: Heol