Keresés: „tűzoltóság” (52 találat)

A Városgondozás Eger Kft. huszonnégy órás hóügyelettel segíti a tájékozódást.

A Városgondozás Eger Kft. az önkormányzattal kötött közszolgáltatási szerződés keretében végzi a téli hó és síkosság-mentesítési feladatokat. Az ezzel kapcsolatos sajtótájékoztatón Forgó János, a társaság igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy első körben mindig a főközlekedési utakat tisztítják meg, a buszútvonalakat, valamint mentők, tűzoltóság és a rendőrség számára biztosítják a járhatóságot. A második kategóriába tartoznak a meredek utcák, itt az előzőekhez hasonlóan hótolást és síkosságmentesítést is végeznek. A harmadik kategóriában az egyéb mellékutcák szerepelnek, ahová csak akkor indulnak el a gépekkel, ha a hó vastagsága eléri az 5-8 centimétert.

Forgalomtól elzárt területen és magánutakon nem végeznek síkosságmentesítést. Azt is kiemelte, hogy a magántulajdonú ingatlanok előtti járdák takarítása az ingatlantulajdonosok vagy az ingatlan üzemeltetőjének feladata.

Elvesztette az uralmát egy autós a kocsija fölött, a járdán kötött ki.

Úgy tudjuk, egy nő  közlekedett Egerben a Vécsey utcában. A vasúti átjáró után haladt a régi Cifrakapu út irányába. A vasúti átjáró után egy jármű a parkolóból hirtelen kikanyarodott elé, hogy elkerülje az ütközést, félre rántotta a kormányt. Időközben azonban szemből is érkezett egy kocsi. Az újabb  manőver után a kocsi megcsúszott a síkos úton: először egy közlekedési táblát döntött ki, majd a sövényeken keresztül az ablak alatt sikerült megállni.

Személyi sérülés nem történt , az anyagi kár jelentős.

A műszaki mentés ideje alatt a tűzoltóság félpályán engedte a forgalmat, majd teljes útzár mellett kiszabadították a járművet.

A fotókat Turi Ferenc küldte. Köszönjük!

Másfélmillió forintos támogatást nyújtott az egri önkormányzat az Egri Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság részére, az ebből vásárolt felszerelések ünnepélyes átadására február tizennyolcadikán került sor a helyi tűzoltó laktanyában.

Az ünnepségen részt vett Csontos Ambrus tűzoltó dandártábornok, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője, Habis László, Eger polgármestere és Vincze-Pap Kálmán tűzoltó őrnagy, egri tűzoltóparancsnok. Először a megyei katasztrófavédelem vezetője mondott köszönetet az önkormányzatnak a felajánlásért.

Amikor még az önkormányzathoz tartoztak a hivatásos tűzoltóságok, a város már akkor is folyamatosan támogatta a laktanya fejlesztését, korszerűsítését és szerencsére most sincs ez másként. Az adományozott eszközök Eger és a környéken élők biztonságát hivatottak szolgálni – mondta a tábornok.

Ezután az egri polgármester méltatta a tűzoltókat, ahogy fogalmazott, kiemelt fontosságú az a munka, amit végeznek a tűzesetek, balesetek helyszínén, nem túlzás azt mondani, hogy mindennapunk hősei. Tavaly szeptemberben, Egerben egy munkagép átvágott egy gázvezetéket, több mint kétszáz embernek kellett kimeneküli a közeli épületekből. Szakszerűen és hősiesen helytállva végezték a helyszíni munkájukat a tűzoltók. Elismerve ezt a hivatást, Eger város önkormányzata minden évben megválasztja és elismerésben részesíti Eger Kiváló Tűzoltóját. Az évente megrendezendő Kéklámpás Nap is teret ad arra, hogy megismerje a lakosság a tűzoltók és a rendvédelemben dolgozók munkáját, ez a fiataloknak is különleges élményt ad. Olykor-olykor szükség van a felszerelések pótlására, ezért elismerve a tűzoltók áldozatos munkáját a közgyűlés egyhangúlag a támogatás mellett döntött. Köszönet jár Önöknek, jó erőt és egészséget kívánok a továbbiakban – zárta gondolatait a település első embere.

Nézőnk juttatta el beszámolóját és videóját az éjszakai tűzről:

Leégett egy transzformátorállomás melletti raktárépület kedden, kora este Recsken. A tűz gyorsan átterjedt a szomszédos épületrészre is. Sokan a hatalmas robbanásra lettek figyelmesek. A helyszínre hamar kiérkező tűzoltóságnak köszönhetően nem terjedtek át a lángok a közeli polgári ingatlanokra. Rengeteg kábel, vegyi anyag, festék és palack is a tűz martalékává vált. Valószínűsíthető, hogy a kivitelező gondatlanságából következett be a baleset.

Recsken, az Ércbánya lakótelepen az elmúlt esztendőkben egyre több a váratlan, meglepő és bosszantó esemény. Noha a bányai rekultiváció tart még, mégsem ez jelenti a 80 lakó számára a felháborodást, melyet már a jelenlegi tűzeset tovább tetőzött. A lakóövezet közvetlen közelében egy 35/22 kV-os transzformátorállomás üzemel. Tavaly óriási tiltakozást váltott ki a jelenlegi állomásépület lebontásának és egy új megépítésének a terve, ugyanis egy 132 kV-os távvezeték és alállomás engedélyeztetését kezdte meg a hatóságok felé a beruházó. A lakók földkábel és fal megépítését, valamint lakossági fórum megtartását szorgalmazták. A szakhatóságok az aláíróknak nem tudtak segíteni.

Noha az általános felháborodás már tavasz óta zajlott, a szolgáltató csak decemberben, az engedélyek beszerzése és az építkezés elindítása után tárgyalt az ott élőkkel. Bár a távvezeték megépítésébe bele kellett törődniük, mert a villamos cégnek nincs elég pénze az emberek kérésének teljesítésére, ígéretet tett, hogy az érintettek időközönként értesítve lesznek az építkezésről.

 Jelenleg is zajlik az állomásterület rehabilitációja egy megbízott kivitelező közreműködésével. A ma esti lángok valószínűleg a kivitelező gondatlansága miatt csaphattak fel.

 A szomszédban élők este nyolc órakor lettek figyelmesek, hogy a transzformátortelepi raktárépület lángra lobbant. Az ott élők többsége a hatalmas robbanásra szaladt ki az utcára. A tűz gyorsan átterjedt a másik épületrészre is. Néhány perc múlva már az egész épület égett. Az eset a szomszédos ingatlanoktól csupán néhány méterre történt.

 A környékbeliek hamar kiértesítették a tűzoltókat, akik a helyszínre érkezve hozzáláttak a lángok megfékezésére. Semmit nem tudtak megmenteni az épületben, ahol kábelek, vegyi anyagok, gázpalackok és festékek is a tűz martalékává váltak.

 A tüzet szerencsére megfékezték a tűzoltók. A lakók állítása szerint a tűz csak később terjedt át a tetőre. Személyi sérülés nem történt.

A katasztrófák elleni védekezés egyik fontos eleme a jól működő, széleskörű társadalmi alapokon nyugvó polgári védelem. Ahogy az elnevezés is tükrözi, a polgárok szerveződésével, együttműködésével létrejövő, a polgárok védelmére hivatott rendszerről van szó, mely elsősorban különböző katasztrófák, veszélyhelyzetek esetén képes segítséget nyújtani olyan helyzetekben, amikor az esemény kezelésére rendelt szervezetek (tűzoltóság, rendőrség, mentőszolgálat) kapacitásai önmagukban már nem elegendők. Erre adott esetben egy elhúzódó, komoly árvízi helyzet is példa lehet, hiszen egy ilyen védekezés egyrészt időben is elnyúlik – a beavatkozókat pihentetni kell, a védekezést azonban nem lehet felfüggeszteni – másrészt szükségessé válhat olyan gépek, eszközök igénybe vétele, melyekkel a hivatásos szervek nem rendelkeznek. Fontos tudni, hogy vannak olyan önkéntes szerveződések – Vöröskereszt, Polgárőrség -, melyeknek tagjai adott esetben lényegében ugyanazt a tevékenységet végzik veszélyhelyzetek idején, mint „normál" időszakban, csak a katasztrófavédelem önkéntes állományának tagjaként, ily módon ez a szolgálat nem jelent plusz terhet az önkéntes számára. A katasztrófavédelem egyik alappillére a polgári védelmi szakterület. Ez a rendszer munkahelyi -, települési -, területi illetékességű egységekből áll, melyek az adott település, terület veszélyeztetettségének figyelembe vételével jöttek létre. A fenti egységek állománya az utóbbi évtizedekben törvényi felhatalmazás alapján kijelöléssel kerültek feltöltésre. A megújult katasztrófavédelmi szabályozó rendszer azonban lehetőséget ad önkéntes polgári védelmi szervezetek létrehozására is. Heves megyében a köteles polgári védelmi szervezetek állománya több ezer főt tesz ki, de az önkéntesek száma is dinamikusan növekszik. Önkénteseink olyan emberek, akik vállalják, hogy szabadidejükből áldoznak a közjavára, illetve felajánlják erejüket szaktudásukat, speciális technikai eszközeiket embertársaik védelme érdekében. Ebbe a sorba tartoznak az önkéntes tűzoltó egyesületek, a járási mentőcsoportok, vagy éppen a MÁTRA Mentőcsoport, mely megyénk speciális mentő egysége. Az önkéntesek egy részére fizikai munkában számíthatnak a katasztrófavédők, más részük pedig speciális szakértelmével (orvos, építész, búvár, alpinista, kutya kiképző) vagy eszközeivel (quad, terepjáró, lánctalpas jármű, vízi jármű), járul hozzá a katasztrófák elleni védekezéshez, vagy eltűnt személyek kereséséhez. A cél az, hogy a polgári védelmi szervezetek minél nagyobb része álljon önkéntesekből, hiszen az az ember képes legtöbbet tenni, aki saját akaratából cselekszik, magától dönt úgy, hogy a közösség érdekében plusz feladatokat is vállal. Ezért döntöttünk úgy, hogy meghirdetjük az önkéntes polgári védelmi szervezetekbe, települési mentőcsoportokba való jelentkezés lehetőségét. Csatlakozzon hozzánk, legyen tagja egy olyan csapatnak, melyben mindenki egy céllal dolgozik: önzetlenül segíteni a bajban! Önkéntes polgári védelmi szolgálatra jelentkezhet olyan személy is, akinek semmilyen végzettsége, szakképzettsége nincs, hiszen számos olyan feladat, művelet adódhat egy alkalmazás során, amely egy gyorsított ütemű felkészítést követően végezhető (ide tartozik például a homokzsákos árvízvédekezés több részfeladata is). Várjuk azok jelentkezését is, aki valamilyen speciális tudás, szakértelem birtokában vannak. Ez alatt olyan szaktudást, képességet értünk, mint például a különböző mérnöki szakterületek (építész, vegyész, biológus, fizikus, gépész, stb.). Hasonlóan nagy szükség lehet speciális végzettséggel rendelkező szakemberekre is, mint amilyen az alpinista, vagy búvár. Nem csak a személyes tudás, fizikai munka, vagy képesség alkalmazható a kárfelszámolás során: óriási segítség lehet egy technikai eszköz, jármű, vagy éppen speciális szerszám, berendezés is. Éppen ezért várják olyan személyek jelentkezését is, akik ilyen jellegű segítséget képesek nyújtani. A jelentkezők saját településük veszélyeztető hatásai elleni védekezésben vesznek részt, a polgármester felhívására. Aki egyetért és azonosulni tud a fenti célokkal kérjük jelentkezzen és csatlakozzon hozzánk! Érdeklődni és jelentkezni lehet Eger város polgármesteri hivatalában (becze.attila@ph.eger.hu tel:36/ 521-945) valamint az Egri Katasztrófavédelmi Kirendeltségen (eger.kvk@katved.gov.hu tel.: +36 36 510-620).

Az Egri Tűzoltóság életében 140 évvel ezelőtti megalakulása óta nagy változások mentek végbe.

A Minorita templommal szembeni tér 1874. július 3-án váratlanul leégett, a pusztítás előtt akkor a város lakói döbbenten és tétlenül álltak. Akkor született meg az elhatározás a tűzoltóegylet létrehozására. Dr. Danilovich Pál főorvos kezdeményezésével 1874. július 12-én alakult meg az „Egri önkéntes tűzoltó-egylet”. Az évforduló alkalmából pénteken nyílt napot tartott a tűzoltóság.

Az ünnepi állománygyűlésen a Vincellériskola utcai laktanyában emlékeztek meg a múlt eseményeiről, de szó esett a most szolgálatot teljesítők áldozatos munkájáról is. Átadták a hosszadalmas gyűjtőmunkával létrejött emlékszobát, ahol korabeli eszközökkel, kézzel szőtt tűzoltóruházattal, okiratokkal is találkozhatnak a látogatók az épület alagsorában.

A tárlat előzetes bejelentkezéssel lesz látogatható. Vincze-Pap Kálmán tű. hadnagy és Hevesi Katalin tű. alezredes a lánglovagok kibővült feladatköreiről meséltek, amelyek az eszközök és a kor változásával formálódtak át az évtizedek során.

Forrás: HEOL

Csütörtök éjszaka Halmajugra közelében a Visontai Bánya területén kigyulladt egy külszíni fejtéshez használt 40 méter magas hányóképző.

A kigyulladt munkagép oltását a bánya létesítményi tűzoltói hamar megkezdték, mialatt a megyei műveletirányítási ügyelet kettes kiemelt fokozatot rendelt el, és a helyszínre riasztották a gyöngyösi, hatvani és egri hivatásos tűzoltóság öt gépjárművét és a katasztrófavédelmi műveleti szolgálatot, mely a kiérkezést követően átvette a tűzoltás irányítását.

Az oltáshoz szükséges vizet egy tíz köbméteres vízszállító, valamint az egri egység és a létesítményi tűzoltóság vízszállító gépjárműve biztosította.

A tűzoltók több oldalról és több vízsugárral végezték a tűz oltását. A hányóképző húsz méter magasban lévő trafóházába a munkagép oldalára erősített létrákon jutottak fel a lánglovagok, mert a létra szer nem tudott lejutni a bányába a nehéz terep miatt.

A hivatásos és a létesítményi tűzoltók együttes erővel több órán keresztül küzdöttek a lángokkal, mire reggelre sikerült a tüzet megfékezni, az izzó részeket lehűteni.

A tűzeset kapcsán az erőmű részéről nem kívántak nyilatkozni.

Szerdán hajnalban ismeretlen tettesek bementek egy idős házaspár otthonába Tiszanánán. A 87 éves férfit bántalmazták és meg is fenyegették, hogy megölik, ha nem mondja meg, hol a pénz. Az értékszerzést követően a tettesek elmenekültek a helyszínről.

A minden részletre kiterjedő nyomozásnak köszönhetően a hevesi rendőrök még aznap elfogták és őrizetbe vették G. Richárd 18 éves, L. Attila 22 éves, P. Zsolt 20 éves tiszanánai lakosokat, akik megalapozottan gyanúsíthatók a bűncselekmény elkövetésével -tájékoztatott Vámos Boglárka, megyei rendőrségi sajtóreferens. Ellenük – őrizetbe vételük mellett – rablás bűntette elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást a Hevesi Rendőrkapitányság, továbbá kezdeményezte előzetes letartóztatásuk indítványozását - tette hozzá a sajtóreferens.

Az idős házaspárt nagyon megviselték a történtek. A férfi elmondta: többször fejbe vágták, megfenyegették, ha beszél valakinek a történtekről, megölik. Felesége beteg, tőle akarták megtudni, hol vannak az értékek. Mindent felforgattak, széttúrtak és a temetésükre össze kuporgatott pénzüket vitték el. Az idős ember ezek után gatyában, mezítláb szaladt el a hidegben a közeli tűzoltóságra, segítséget kérni.

December 4-én, Egerben a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság katasztrófavédelmi-együttműködési gyakorlatot szervezett a katasztrófavédelem, a tűzoltóság, a rendőrség és a mentők részvételével.

A gyakorlat célja a műszaki mentésben részt vevő társ-és rendvédelmi szervek együttműködésének és felkészültségének a hatékonyabbá tétele volt, kiemelt figyelemmel a lakosság védelmére.

A gyakorlat feltételezésének alapja a tavalyi évben, Csongrád megyében bekövetkezett tömegbaleset volt. Akkor egy veszélyes anyagot szállító kamion a határ közelében várakozó autók közül többet is letarolt. A gyakorlat során azt feltételezték, hogy a kamion ugyanazokat az anyagokat szállította, mint a megtörtént tömegbalesetnél.

A feltételezés alapján Egerben, a Kistályai úton egy veszélyes árut szállító kamion összeütközött egy gyermekeket szállító kisbusszal.  A hirtelen fékezés miatt a kamionba hátulról egy személygépkocsi belerohant, az abban utazók a helyszínen életüket vesztették, őket két fabábu imitálta. A balesetben a kamion és a kisbusz vezetője könnyebben megsérült, a kisbuszban utazó tanulók beszorultak a roncsba. Az egri hivatásos tűzoltókon kívül a gyakorlat helyszínére vonult a Katasztrófavédelmi Mobil Labor, mivel veszélyes anyag jelenlétében kellett beavatkozni.

A tűzoltók kiérkezéséig a rendőrök lezárták az útszakaszt, a mentők pedig kimentették a mikrobuszból a mozdítható sérülteket. A tűzoltók a legmagasabb védelmi szintű védőruhát öltötték magukra, majd a beszorult gyermekeket a mentőszolgálattal közösen kimentették a járműből. Ezután a veszélyes anyagok azonosítását kellett elvégezni, mely során kiderült, hogy gyanta oldattal, etil-acetáttal, és izoforn-diizocianáttal van dolguk a tűzoltóknak. A jármű és a rakomány átvizsgálását követően kiderült, hogy az anyag nem szivárgott és nem is került ki a környezetbe, így lakosságvédelmi intézkedések bevezetésére nem volt szükség. A gyakorlatot a tűzoltósági és az iparbiztonsági főfelügyelő megfelelőre értékelte.

A gyakorlaton olyan gyerekek alakították a sérülteket, akik a katasztrófavédelemhez jelentkeztek közösségi szolgálatra, a most terepen töltött órák beleszámítanak közösségi szolgálatukba.

A Heves Megyei katasztrófavédelmi Igazgatóságk hetedik alkalommal szervezte meg a tűzoltók részére az immáron hagyománnyá vált pszichikai gyakorlatot.

 A gyakorlat helyszíne - mint korábban is - a Szőllőske nevű objektum volt, amely egy Eger melletti hajdani védett vezetési pont. A most megrendezett gyakorlaton a Mátrai Erőmű Zrt. Létesítményi Tűzoltóságának beavatkozó állománya vett részt, e mellett az egri hivatásos tűzoltók is kipróbálhatták magukat a sötétben és a füstben.

Antal Erika katasztrófavédelmi szóvivő tájékoztatása szerint a négy nap alatt összesen ötven létesítményi és hét hivatásos tűzoltó gyakorolta a beavatkozást a labirintusszerű építményben.

2006. augusztus 8-án este 21 óra után kigyulladt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem központi épületének mínusz második szintjén található lőtér. A tűz oltásában a helyszínen 130 tűzoltó vett részt, a mentési munkálatok közben három tűzoltó életét vesztette, hét tűzoltó füstmérgezést szenvedett.

- Annak érdekében, hogy a Heves megyei tűzoltókat felkészítsük az ilyen jellegű épületekben történő beavatkozások sajátosságaira, így minden évben megszervezzük részükre azt a pszichikai gyakorlatot, amely során légzőkészülékkel, teljes védőfelszerelésben és biztosítókötéllel végeznek mentési feladatokat. Igazgatóságunk nemcsak az állomány elméleti felkészítésére helyezi a hangsúlyt, hanem a gyakorlatira is. Mivel a létesítményi tűzoltóknak nincs annyi éles beavatkozása, mint a hivatásosoknak, ezért négy gyakorlati napot szerveztük a részükre - mondotta.

A résztvevők két – három, esetlegesen négyfős csoportokban kaptak feladatokat. A tűzoltóknak olyan beavatkozásokat kellett gyakorolni, amelyek akár egy éles helyzetben is bekövetkezhetnek. Azért fontos a folyamatos gyakorlás, hogy egy tűzeset során minél gördülékenyebben és hatékonyabban menjen a tűzoltás és az életmentés.

A labirintusszerűen kialakított földalatti létesítményben egy-egy fabábut kellett megkeresni és az építményből kimenteni a beavatkozóknak, viszont mindezek előtt egy szerelési feladatot is meg kellett oldani. Az objektumban mindenki teljes sötétségben gyakorolhatta a beavatkozást légzőkészülékkel, biztosítókötél alkalmazásával, viszont világító eszközök használata nélkül.

A feladat végrehajtása során a résztvevők kipróbálhatták reagálási képességüket, a pszichikai tényezőkhöz, mint a sötétséghez és a bezártsághoz való alkalmazkodó képességüket, a légzőkészülék használat során a fizikai terhelhetőségüket és a tájékozódási képességüket. A feladat végrehajtását követően, csak a helyszínbejárás során szembesülhettek igazán a résztvevők a létesítmény zegzugos elrendezésével, a közművezetékek, valamint a berendezési tárgyak elhelyezkedésével.

- A gyakorlat elsősorban arra világít rá, hogy egy ilyen jellegű beavatkozásnál mennyire fontos az egymásra való odafigyelés, illetve a biztosítókötél használata a tájékozódáshoz - jegyezte meg a tűzoltó főhadnagy.

Forrás: HEOL