Természettudományi versenyre invitálja a tizenkettedik osztályos diákokat az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem. A kétfordulós megméretés jelentkezési határideje: 2021. szeptember 20.
A fődíj egy interaktív osztálykirándulás az egri egyetemre!
Első (online) forduló beküldése: 2021. szeptember 27. éjfél
Döntő: 2021. október 9.
Helyszín: Eszterházy Károly Egyetem, Természettudományi Kar
Az előző PISA-teszthez képest is rosszabbul teljesítettek a magyar tanulók. A három évente elvégzett OECD kutatásban világszinten több ezer 15 éves vesz részt. A vizsgálatban a matematikai tudást, a természettudományi ismereteket és a szövegértést nézik. A 2015-ben végzett felmérésnek most érkeztek meg az eredményei, amiből kiderült, hogy hazánk a világszintű listában átlagon alul teljesített.
A Magyar Akkreditációs Bizottság több hónapos vizsgálat után értékelte az EKF akadémikus életét.
„A főiskola életében az elmúlt időszak is sok munkával telt” – hangsúlyozta Dr. Pajtókné dr. Tari Ilona, oktatási és tanulmányi ügyekért felelős rektorhelyettes, ezzel utalva a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) főiskolánkon tett látogatására.
A hattagú bizottság – egy három hónapos munka után – a napokban értékelte az Eszterházy Károly Főiskola akadémikus életét. A munkát intézményi és kari szintű önértékelés előzte meg, amely egyebek közt az oktatás, a kutatás, a hallgatói szolgáltatások és a minőségbiztosítás területeire terjedt ki. „Nagy örömünkre szolgál, hogy a záró megbeszélésen a hattagú bizottság nagyra értékelte a főiskolán folyó munkát” – tájékoztatott a rektorhelyettes. Dr. Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora korábban úgy fogalmazott, hogy „egyetemközeli állapotban vagyunk”. A bizottság elnöke a zárórendezvényen pedig elmondta, hogy bizonyos karaink már messze túlhaladnak a MAB által felállított, az egyetemi szintet meghatározó feltételein.
A főiskola vezetősége bízik abban, hogy két kart, a Tanárképzési- és Tudástechnológiai, valamint a Bölcsészettudományi Kart egyetemi karként akkreditál a bizottság. A Természettudományi Kar pedig egy doktori iskolai törzstag regisztrálásával szintén megfelelhet majd a kritériumoknak. Dr. Pajtókné dr. Tari Ilona rektorhelyettes hangsúlyozta, hogy az Eszterházy Károly Főiskola egy olyan – a régióra szellemileg is ható – felsőoktatási intézmény, egyetem kíván lenni, amely minőségi oktatást folytat, s amely számára a hallgatói a legfontosabbak. A rektorhelyettes végezetül köszönetet mondott az intézmény előző vezetésének is a kitartó munkáért.
Forrás: palettaonline
Rektorválasztás az EKF-en: Eszterházy Károly Főiskola Szenátusa nagy többséggel dr. Liptai Kálmán pályázatát rangsorolta az első helyre. Az állásfoglalást továbbítják az illetékes minisztérium felé, a Miniszterelnöki Hivatal mondja ki a végső szót.
Fotó:Eszterházy Károly Főiskola/Szántó GyörgyMint már korábban arról beszámoltunk, várhatóan júliusra új rektora lesz az egri Eszterházy Károly Főiskolának. Az intézmény vezetői posztjára hárman pályáztak: dr. Horváth Ágnes, a Politológia Tanszék vezetője; dr. Kiss Attila, az EKF Egerfood Regionális Tudásközpont főigazgatója és dr. Liptai Kálmán, a Természettudományi Kar dékánja. Azóta dr. Horváth Ágnes visszamondta a pályázatát.
Portálunk információi szerint az EKF Szenátusa szerdai ülésén dr. Liptai Kálmán pályázatát találta alkalmasabbnak, az Emberi Erőforrások Minisztériumának küldött javaslatában 16 szavazattal első helyre a Természettudományi Kar dékánja került, másodikra pedig 10 vokssal dr. Kiss Attila. Ez még nem jelenti azt, hogy dr. Liptai a biztos nyertes, ugyanis még a minisztériumnak és a Miniszterelnöki Hivatalnak is rá kell bólintania az egri döntésre. A végső határozat júniusban várható.
Dr. Horváth Ágnes - ahogyan azt korábban már közöltük - visszalépése után tett hivatalos indoklásában egyébként az szerepel, hogy azért lép egyet hátra, mert átgondolta, és nem biztos, hogy lenne erre ideje és energiája. Ezt azt követően mondta, miután portálunk kiderítette, hogy a pécsi rektor évekkel ezelőtti pályázatából vett át sok helyen szó szerinti megegyezésekkel részleteket az EKF rektori székére pályázó tanszékvezető. Pályamunkájában több helyen még a Pécsi Tudományegyetem rövidítését is benne felejtette, így az EKF helyett PTE áll néhány bekezdésben. Az egri tanszékvezető sehol sem használ hivatkozást, ezzel szerinte nincs gond.
Forrás: Egriügyek
A pécsi rektor évekkel ezelőtti pályázatából vett át sok helyen szó szerinti megegyezésekkel részleteket az EKF rektori székére pályázó dr. Horváth Ágnes. Rektori pályázatában több helyen még a Pécsi Tudományegyetem rövidítését is benne felejtette, így az EKF helyett PTE áll néhány bekezdésben. Az egri tanszékvezető sehol sem használ hivatkozást, ezzel szerinte nincs gond.
Mint már korábban arról hírt adtunk, várhatóan júliusra új rektora lesz az egri Eszterházy Károly Főiskolának. Az intézmény vezetői posztjára hárman pályáznak: dr. Horváth Ágnes, a Politológia Tanszék vezetője; dr. Kiss Attila, az EKF Egerfood Regionális Tudásközpont főigazgatója és dr. Liptai Kálmán, a Természettudományi Kar dékánja.
PTE egyenlő EKF? - az egyik pályázat szerint igen
Dr. Horváth Ágnes. Fotó: ektf.huAz egri pályázatok is nyilvánosak, azokat az Eszterházy Károly Főiskola honlapján bárki megtekintheti, így viszonylag könnyen szemet szúrhat az érdeklődőknek, hogy dr. Horváth Ágnes munkája nem csupán saját ötleteinek értékes tárháza. Az EKF Politológia Tanszékének vezetője több oldalon is dr. Bódis József 2010-ben, a Pécsi Tudományegyetemre beadott rektori pályázatának egyes elemeit használta fel bárminemű hivatkozás nélkül. Több oldalon is akadnak hosszabb-rövidebb egyezések, sok helyen hosszas bekezdések szó szerinti átvételével találkozhatunk. Két bekezdésben a PTE rövidítést is elfelejtette kijavítani EKF-re az egri pályázó. (Dr. Bódis Józsefet pályázata nyomán meg is választották a Pécsi Tudományegyetem rektorává.)
Dr. Horváth Ágnes dolgozata egyezéseket mutat a felsőoktatás feladatairól és kihívásairól, a stratégiai célkitűzésekről, a gazdálkodásról és finanszírozásról, a társadalmi, gazdasági és szakmai kapcsolatok lehetőségeiről szóló fejezetekben is.
"A PTE egész területén ..."
Hogy néhány konkrét példát is említsünk, pályázatában dr. Horváth Ágnes forrásmegjelölés nélkül írja, (nem vicc, tényleg benne felejtette a PTE-kifejezést):
Azt gondolom, azzal mindenki egyetért, hogy e téren jelentős pazarlás érhető tetten a PTE egész területén. Szakértői becslések szerint minimális befektetéssel 20-40%-os megtakarítás érhető el, ha mindez takarékos magatartással párosul. Elképzelésem szerint egy referencia év (pl. 2008) fogyasztását alapul véve az egyes egységek által megtakarított ráfordítások 50%-át visszakapnák a „takarékoskodó” egységek, s olyan hasznos célra fordítanák, amire akarják; a másik 50% pedig a kiemelt feladatokat finanszírozó alapba kerülne.Mindez dr. Bódis József dolgozatában is pontosan ugyanígy szerepel:
- Miközben mindenki ingatlan-fejlesztésekben gondolkodik, a PTE különböző egységei irreálisan nagy területen szóródnak szét. A legutóbbi felmérés szerint – néhány egység kivételével – a tantermek kihasználtsága 40-60% között mozog.
Azt gondolom, azzal mindenki egyetért, hogy e téren jelentős pazarlás érhető tetten a PTE egész területén. Szakértői becslések szerint minimális befektetéssel 20-40%-os megtakarítás érhető el, ha mindez takarékos magatartással párosul. Elképzelésem szerint egy referencia év (pl. 2008) fogyasztását alapul véve az egyes egységek által megtakarított ráfordítások 50%-át visszakapnák a „takarékoskodó” egységek, s olyan hasznos célra fordítanák, amire akarják; a másik 50% pedig a kiemelt feladatokat finanszírozó alapba kerülne.Dr. Horváth Ágnes a pécsi rektorral feltűnően azonos módon gondolkodik, amikor az EKF (PTE) és a város illetve a régió kapcsolatáról "elmélkedik”:
- Miközben mindenki ingatlan-fejlesztésekben gondolkodik, a PTE különböző egységei irreálisan nagy területen szóródnak szét. A legutóbbi felmérés szerint – néhány egység kivételével – a tantermek kihasználtsága 40-60% között mozog.
A Főiskola számára természetes partnernek tekintem Eger Városát, az Észak-magyarországi régió megyéit, önkormányzatait, valamint a régióban működő cégeket, civil szervezeteket is. Célom, hogy az intézmény megtalálja a lehető legtöbb együttműködési lehetőséget mind a várossal, mind a megyékkel, hiszen számos területen lehetne gyümölcsöző, mindkét fél számára hasznos együttműködés. Fontosnak tartom a közoktatási, pedagógusképzési együttműködés erősítését, a városi, közoktatási és főiskolai intézményrendszer összekapcsolását a felsőfokú szakképzések és a továbbképzési rendszereink összehangolását, a meglévő források közös használatát, a kölcsönös előnyök kialakulása érdekében.Dr. Bódis József gondolatai a témáról:
Az Egyetem számára elsődleges partnernek tekintem Pécs Városát, a régió megyéit, valamint a régióban működő cégeket is. Célom, hogy az Egyetem megtalálja a lehető legtöbb együttműködési lehetőséget mind a várossal, mind a megyékkel, hiszen számos területen lehetne gyümölcsöző, mindkét fél számára hasznos az együttműködés. Gondolok itt elsősorban a közoktatási, pedagógusképzési együttműködés erősítésére, a városi és egyetemi közoktatási intézményrendszer összekapcsolására, a továbbképzési rendszereink összehangolására és közös használatára, és általában az erőforrásaink párhuzamosságának megszüntetésére (lásd: Tudásközpont), és a meglévők közös használatára, a kölcsönös előnyök biztosításával.A témában megkerestük dr. Horváth Ágnest, aki portálunkkal közölte: „egy intézmény működtetésére vonatkozó ötlet, vélemény nem tárgya a szerzői jogi védelemnek. Fontosnak tartom a jó példák, gondolatok követését, továbbvitelét.” Majd a Politológia Tanszék vezetője az Index.hu egyik korábbi cikkéből idézett , abból, amelyben a hírportál leírta, hogy a Miskolci Egyetem mostani rektori pályázata során az egyik jelölt szintén dr. Bódis József pályázatából emelt át forrásmegjelölés nélkül részleteket. Dr. Horváth Ágnes a cikk pécsi rektort idéző fejezetéből azt emelte ki nekünk, amelyben dr. Bódis József azt mondja: „megtisztelő számára, hogy korábbi pályázata más számára hasznosítható gondolatokat tartalmaz és hozzájárult ahhoz, hogy azt forrásként felhasználják."
Ki az a dr. Horváth Ágnes?
Az Index.hu írása a dr. Horváth Ágnes által idézett bekezdésben ugyanakkor azt is említi, hogy dr. Bódis Józseftől engedélyt kért a miskolci rektorjelölt, így a pécsi rektor ezt követően járult hozzá ahhoz, hogy forrásként felhasználják a pályázatát. Ez az egri pályázó kapcsán nem történhetett meg, ugyanis dr. Horváth Ágnes nem kereste meg a pécsi rektort. Ezt maga dr. Bódis József erősítette meg portálunknak, aki érdeklődésünkre azt közölte: „Az Ön által nevezett oktatót nem ismerem, és nem is keresett meg azzal kapcsolatban, hogy felhasználná pályázatomat". Majd kérdésünkre leszögezte: nem készül jogi vagy egyéb lépésre.
Dr. Horváth Ágnestől azt is megkérdeztük, hogy a nemzetközi tanulmányok szakos hallgatóinak dolgozatait olvasva nem tenne-e kifogást, ha azt látná, hogy mindenféle forrásmegjelölés nélkül használnak más, hasonló témában született szellemi termékeket. Leszögezte, hogy az akadémiai munkákban kötelező a források megjelölése. Szerinte a pályázat nem tartozik ebbe a kategóriába. „Számtalan esetben adunk a hallgatóknak mintákat korábbi pályázatokból, hogy fel tudják használni a saját pályázatuk elkészítése során” – hangsúlyozta a tanszékvezető.
Azt már csak mi jegyeznénk meg, hogy vélhetően diákjai – ha ez az eljárás ily módon tényleg megengedett náluk – nem esnek abba a hibába, hogy egy másik intézmény nevével jelölik meg azt, amelyet ők akarnak majd vezetni.
Forrás: Egriügyek
Jelentősen visszaesett az Eszterházy Károly Főiskolára felvett hallgatók száma. A ponthatárok kihirdetése után kiderült, hogy 1761 elsőéves járhat majd Egerbe. A nemrég bevezetett részösztöndíjas képzésre mindössze 22-en kerülhettek, felsőfokú szakképzéseken a tavalyihoz képest harmadára esett a felvettek száma.
Az Eszterházy Károly Főiskolára az 5013 jelentkezőből 1761 főt vettek fel a 2012/2013-as tanévre. Ez a szám – az országos keretszám csökkenésének megfelelően – közel 30 százalékkal kevesebb az előző évektől. A felvettek nagy része, összesen 1051 hallgató nappali tagozaton kezdheti meg tanulmányait szeptemberben.
A felvett hallgatók jelentős része – 1319-en – magyar állami ösztöndíjas képzésre járhatnak majd, részösztöndíjasra viszont mindössze 22-en kerülhetnek.
Továbbra is nagy számban tanulnak majd az intézmény mesterképzésein. 546 hallgató nyert felvételt erre a képzési szintre, zömében tanári mesterszakokra. Az idén először lett meghirdetve a neveléstudományi és a mozgóképművész mesterszak, ezeken a szakokon 22-en tanulhatnak az új tanévben.
Alapképzésben 974, míg felsőfokú szakképzésben 241 hallgató kezdheti meg tanulmányait az intézmény falai között szeptemberben. A felsőfokú szakképzéseken a tavalyihoz képest harmadára esett a felvettek száma. Ennek leginkább a támogatott keretszám drasztikus csökkentése lehet a magyarázata: 2012-ben az Eszterházy Károly Főiskolán mindössze 190 fő tanulhat állami ösztöndíjas felsőfokú OKJ-s képzésben.
Annak ellenére, hogy a gazdaságtudományi képzési területre a kormányzat az idén nem biztosított államilag támogatott keretszámot, a főiskola önköltséges képzésben valamennyi alapszakot elindíthatja.
A legtöbb hallgató a főiskola Természettudományai Karára került: a 775 felvett közül nappali tagozaton 65-en földrajz, 63-an testnevelő-edző, 55-en programtervező informatikus alapszakon kezdhetik meg tanulmányaikat.
A legmagasabb a ponthatár a kommunikáció és médiatudomány alapszak támogatott képzésén, itt 428 pontra volt szükség a bejutáshoz.
Oklevélátadó díszünnepséget tartottak pénteken a Hotel Egerben. A 2011-2012-es tanév tavaszi félévében 1570 hallgató fejezte be sikeresen tanulmányait az Eszterházy Károly Főiskolán.
Közülük mesterképzésben 519-en, alapképzésben 613-an tettek záróvizsgát az elmúlt hetekben. Hagyományos főiskolai és egyetemi képzésben 58 hallgató, szakirányú továbbképzésben 135 fő szerzett szakképzettséget.
Felsőfokú szakképzésben 245 hallgató zárta le tanulmányait a tavaszi vizsgaidőszakban, ők felsőfokú OKJ-s bizonyítványt vehettek át július 6-án a Hotel Egerben megrendezett oklevél- és bizonyítványátadó ünnepi szenátusülések keretében.
Az intézmény a végzős hallgatóinak két ünnepség keretében adta át az végzettséget igazoló okleveleket és bizonyítványokat. 10.00 órai kezdettel a Bölcsészettudományi Kar és a Természettudományi Kar végzett hallgatói vehették át okleveleiket, 16.00 órai kezdettel pedig a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar és a Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar végzősei.
Az intézményben először avattak doktort az oklevél- és bizonyítványátadó ünnepség keretében.
(fotó: ektf.hu)
Mintegy 5 milliárd forintos beruházáson van túl az Eszterházy Károly Főiskola. A 2007-ben elkezdett pályázat eredményét a szerdai napon adták át ünnepélyes keretek között. Az 5 év alatt megújult a Líceum épülete, az Almagyar dombon található D épület, illetve ugyanott kialakításra került egy újabb létesítmény is.
Gróf Eszterházy Károly a 18. században építtette meg a róla elnevezett egri főiskolát. Az azóta eltelt 250 évben számtalanszor korszerűsítették az épületet, hogy az megfeleljen a kor színvonalának. Így tettek 2007-ben is, az akkor elkezdett pályázat az épületek felújítására illetve a technikai megújulásra irányult. A TIOP 1.3.1 „Líceum a természettudományért” pályázat sikerrel zárult, szerda délelőtt ünnepélyes keretek között adták át a megújult Líceumot.
A beruházásra 5 milliárd forintot költött el a főiskola, további 300 millió forint önköltséget fizetett ezen felül. A pályázat során teljesen megújult a Líceum épülete, a tetőszerkezettől a nyílászárókig mindent kicseréltek az épületben.
Dr. Hauser Zoltán, az EKF rektora elmondta: az eddigi 3 körfolyosó mellett kialakításra került az alagsor is, ahova tantermek, laboratóriumok illetve mozgókép-stúdió is került.
Nyitrai Zsolt, miniszterelnöki biztos elmondta: bár szűkösek a keretek, számos pályázat és forrás ad lehetőséget a megújulásra. Az Eszterházy Károly Főiskola most már komoly eséllyel pályázhat ezekre, reméli, hogy további megújulásokra is lehetősége lesz a főiskolának.
Az országos átlagtól kisebb mértékben csökkent az Eszterházy Károly Főiskolára benyújtott jelentkezések száma. 4971 fő 9318 jelentkezését regisztrálta az Oktatási Hivatal a 2012. évi felvételi eljárásban, derül ki a Nemzeti Erőforrás Minisztérium www.felvi.hu oldalon hétfőn közzétett kimutatásából.
Ezekkel az adatokkal az EKF továbbra is a vidék legnépszerűbb főiskolája.
A legtöbb jelentkezés – összesen 3208 db – a Természettudományi Karra érkezett. Kiemelkedő a sporttudományi képzési területre – testnevelő-edző, sportszervező alapszakra– benyújtott jelentkezések száma- tájékoztatott Lőrinczné Thiel Katalin. Ezt követik a programtervező informatikus, a biológia, illetve a földrajz alapszakos jelentkezések. A Bölcsészettudományi Karon a képi ábrázolás, valamint a történelem BA szakra nyújtották be a legtöbb jelentkezést, míg a Tanárképzési és Tudástechnológiai Karon a csecsemő- és kisgyermeknevelő, illetve a szociálpedagógia BA szak vezeti a „jelentkezési ranglistát”- fogalmazott a szakember.
Elmondta továbbá, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon az idén – a kormány januári döntése alapján – csak költségtérítéses képzésre lehetett jelentkezni a gazdaságtudományi képzési területhez tartozó emberi erőforrások, gazdálkodási és menedzsment, illetve turizmus-vendéglátás alapszakokon. Ennek ellenére a felsorolt költségtérítéses szakokra - nappali tagozaton - több mint kétszáz jelentkezést tart nyilván az Oktatási Hivatal. A karon a legtöbben a kommunikáció és médiatudomány szakot jelölték meg: nappali tagozaton, az állami ösztöndíjas képzésre 136-an jelentkeztek.
Az összes jelentkezés több mint 60%-a nappali tagozatra érkezett. Hasonló arányú – összesen 5210 db - az alapképzésre beadott jelentkezések száma.
Kiemelkedő a mesterképzésekre benyújtott jelentkezők száma: 1186 fő 1788 db jelentkezést adott be a tanári, illetve diszciplináris mesterképzésekre. Ezzel az EKF az összes magyarországi felsőoktatási intézmény rangsorában a 9-ik helyen áll.
Paleontológusok és geológusok lepték el pár nap alatt a Heves megyei Feldebrőt. A község határában több olyan lelet került elő a föld alól, amelyek az őskori emberek jelenlétére utalnak a térségben. A szakemberek megállapították, hogy a csontok egy gyapjas mamuttól származhatnak, ami még fiatalon kerülhetett a földbe.
Farkas Gábor, aki a mamutcsontokat felfedezte, elárulta: már 15 évvel ezelőtt is talált őskori leleteket, akkor pattintott kőeszközök és magkő került a kezébe. Három évvel ezelőtt szintén értékes felfedezésre bukkant, a telkén szántott, amikor rátalált az óriás méretű lábszárcsontra. Több szakemberrel is megvizsgáltatta, egy hentesnek és egy állatorvosnak is megmutatta a talált csontokat, ők azonban nem tudtak segíteni neki. Már ekkor kérte a Magyar Természettudományi Múzeum segítségét, pénzhiány miatt azonban csak 2011 őszén kezdődhettek meg az ásatások.
A kiérkező szakemberek több mélyedésben kezdték meg a munkát, ásókkal és apró ecsetekkel dolgoztak mindvégig. Az ásatások során több cölöphelyet is felfedeztek, amelyeket valószínűleg az ősemberek verhettek le, hiszen a szeles időjárás miatt védeniük kellett a tüzüket. A domboldal, ahol a csontkupacokat felfedezték, egy ideiglenes telephely lehetett, hiszen elődeink folyton vándoroltak. A csontokra egymásra pakolva találtak rá, melyeket feltehetőleg az ősemberek rendezhettek így.
A most előkerült fiatal mamutcsontok maximum 70 ezer, minimum 16 ezer évesek lehetnek. Farkas Gábor, a csontok felfedezője szerint több értékes leletre bukkanhatnak még a szakemberek, a hónapokon belül kezdődő csatornázások miatt valószínűleg tömegével fognak felbukkanni a föld alól az ismeretlen eredetű csontok és tárgyak.