Borotválással űzték el a teletFérfiruhában, borbélynak öltözve borotválták meg a nők a férfiakat az asszonyfarsangon Parádsasváron, cserébe lisztet, tojást, vagyis a fánk hozzávalóit gyűjtötték szitákba. Ezzel a majdnem 120 éves hagyománnyal kezdődik arrafelé a tél elűzése, nagyon sokan vettek részt rajta, a családokat zenekarok és farsangi fánk is várta. A legtöbben maguk is jelmezben voltak, de akinél nem volt, a faluban kölcsön is kaphatott valamilyen maskarát.
"Hiányzik" - ezt mondta a nagymamája annak a hatéves kislánynak, akit egy nyolcvan kilós mászóka gerendája nyomott agyon Csányon. A korhadt játék nem volt karbantartva és több szabályt is megszegtek az átépítésekor, ezért zuhant rá a gyerekre. Ezt már a család jogi képviselője mondta el a Tényeknek. Óriási felháborodást keltett a tragédia, akkor a dühös helyiek a polgármester lemondását követelték. Azóta vizsgálat indult, a városvezetőt és a község volt jegyzőjét gyanúsítottként hallgatták meg.
Két embert is meggyanúsított a rendőrség azzal a 2019-es csányi balesettel kapcsolatban, amely során rádőlt a helyi óvodában egy 80 kilós mászóka egy 6 éves kislányra. A Blikk információi szerint a helyi polgármestert és a falu akkori jegyzőjét hallgatták ki gyanúsítottként.
A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság korábban foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekmény gyanúja miatt indított eljárást.
A lap szerint nem sokkal a baleset előtt a mászókát felújították, de a fa konzerválása elmaradt, ezért elrohadt az alja és kiszakadt a földből, amikor hárman játszottak rajta.
Borotválós asszonyfarsangot rendeztek Parádsasváron, az egész falu ott volt, rengetegen érkeztek jelmezben is. Régi hagyomány, hogy ilyenkor a nők férfinak öltöznek és úgy tesznek, mintha borotválkoznának, az alkalmi borbélyok pénzt is gyűjtöttek gyereknapra. Az egyik karcagi iskola diákjai szintén jelmezben vonultak végig a városon: voltak, akik csokoládénak, mások dominónak öltöztek be. Kiszebábot is égettek, hogy megérkezzen végre a tavasz.
Méhecskének, virágnak, de volt, aki banánnak öltözött a parádsasvári farsangon. Megteltek az utcák jelmezesekkel, ott ugyanis már több éves hagyomány az úgynevezett asszonyfarsang, amikor nők beöltöznek férfiaknak, a legtöbben most is így tettek. Miskolcon a farsangon rengeteg finom étellel és koncertekkel várták az odaérkezőket.
Pultosok, pincérek, légiutas-kísérők, telemarketingesek és telefonos operátorok. Ezek azok a szakmák, amelyekben a leggyakoribb a válás egy amerikai kutatás szerint. Az indok nagyon egyszerű: a pultosoknak és a légiutaskísérőknek csinosnak és mosolygósnak kell lenniük, ráadásul a hosszú műszakok miatt alig vannak otthon, így nagyobb a kísértés azok iránt, akikkel össze vannak zárva.
Sokan megmártóztak a jéghideg Balatonban, Parádsasváron asszonyborotválás is volt a farsangon, a novajiak pedig megtartották a híres Remélést. Ilyenkor a menet végigjárta a falu utcáit, jelezve, hogy vége a télnek, köszöntik a tavaszt. Az előrejelzések szerint tényleg itt a jó idő, jövő héten akár 15-16 fok is lehet.
Kedden reggel Nyíri Iván a lényegében túszul ejtett kisfia miatt kényszerűségből évek óta Francia Polinézián élő lánya és az unokája testi és lelki bántalmazásának bizonyítékait tartalmazó kötetet adott át a budapesti francia nagykövetségnek. A fekete borítású, könyv alakú gyűjteményt kedden reggel François Hollande elnöknek küldött levél kíséretében vitte be a nagykövetségre.
Az éhségsztrájkot kezdő Nyíri szerint csak akkor születhet megoldás az ügyben, ha Franciaország politikailag érdekeltté válik a francia polinéziai korrupt rendszer felszámolásában.
Nyíri megköszönte a magyar kormánynak és az ellenzéki pártoknak eddigi tevékenységüket, és hangsúlyozta, hogy külügyminiszterként Navracsics Tibor személyes ügyeként lobbizott az EU-ban is lánya kiszabadulásáért. Ugyanakkor további lépéseket tart szükségesnek, hogy az ilyen ügyeket sikeresen lehessen rendezni. Szerinte például Magyarországnak csatlakoznia kellene a nők elleni és a családon belüli erőszak felszámolásáról szóló isztambuli egyezményhez, hogy a hasonló esetekben könnyebben lehessen rendezni a gyerekek sorsát.
Nyíri-Kovács Patrícia ügye 2010 körül kezdődött, amikor egy New York-i bank alkalmazottjaként összeismerkedett egy koreai származású, francia állampolgárságú férfival, aki egy másik bankban dolgozott. Nem sokkal később Japánba költöztek, és ott született meg a gyerekük is, aki francia–magyar állampolgár lett.
A nő szerint ekkoriban romlott meg a házasságuk. A férje zsarolni és bántalmazni kezdte, azonban a japán rendőrség nem védte meg: a nő családjának beszámolója alapján inkább hittek a nyelvet beszélő férjnek, mint neki.
A 2011-es fukusimai földrengés után a család a férj javaslatára a Franciaországhoz tartozó Bora Bora szigetére utazott, hogy rendezzék a kapcsolatukat. Mivel az erőszak folytatódott, a nő megbízott egy (francia) válóperes ügyvédet, hogy indítsa el a válópert.
Közben a férj is lépett: elindította a válópert a Francia Polinéziához tartozó szigeten, és elzárta a nő holmiját, aki így a közös pénzükhöz sem tud hozzáférni. Továbbá elvette felesége és a kisfiuk útlevelét, hogy a korábban megváltott jegyükkel ne tudják elhagyni a szigetet, és a nő beleegyezése nélkül bejelentette őket egy helyi címre. A férfi a kinti hatóságok előtt a nőt beszámíthatatlannak nevezte, és tagadja, hogy bántotta volna a feleségét.
A bíróság jóváhagyta, hogy a válóper lezárultáig a nő ne vihesse ki a gyereket az országból. Nyíri-Kovács Patrícia szerint Bora Borán nem adottak az igazságos jogi eljárás feltételei: a férjének befolyásos, a helyi elithez tatozó ügyvédje van, neki viszont nem képviselik rendesen az érdekeit. Jelenleg a szülők heti váltásban gondoskodnak a kisfiúról. Mivel a nő ragaszkodott hozzá, hogy a válóper Magyarországon folyjon, a szigeten zajló bontópert felfüggesztették.
Fotó: Huszti István
A férfi azóta egy búvárközpont recepciósaként dolgozik, Nyíri-Kovács pedig gyöngyöket árul. A házaspár évek óta külön él. Nagyapja szerint unokája fél az apjától, amit az is bizonyít, hogy irtózik a bíróság közbenső döntéseként elrendelt heti láthatásoktól.
A nő családja itthon elindította az eljárást, hogy a válást magyar bíróság tárgyalhassa. 2014 márciusában azonban a Fővárosi Bíróság jogerősen elutasította a beadványukat, a döntést a múlt héten a Kúria is helyben hagyta. Az útlevelek elvétele miatt a férj ellen 2013-ban büntetőeljárás indult.
Az ügyben ma délelőtt Szijjártó Péter is sajtótájékoztatót tartott. A külügyminiszter szerint Nyíri-Kovács Patrícia ügye jogi labirintusba került, a tárca március óta próbál megoldást találni rá. Szijjártó először a francia külügyminiszterrel, majd a külügyi államtitkárral beszélt, és egy összefoglalót is átadott a francia diplomáciának. Párizsból a napokban az a válasz érkezett, hogy az ügy bonyolult, amire ő azt válaszolta, hogy lehet, hogy bonyolult, de emberileg tarthatatlan.
A franciák arra hivatkoznak, hogy a helyi hatóságok kiutazási tilalmat rendeltek el a gyerekre, ami Szijjártó szerint hamis papírokon alapult. A magyar érvelés szerint Nyíri-Kovács retúrjeggyel utazott Bora Borára, tehát nem állt szándékában letelepedni. Férje viszont hamis papírokkal igazolta, hogy a szigeten van a család állandó lakhelye, és a hatósági döntése ezeken a dokumentumokon alapult.
A külügyminiszter úgy tudja, már a francia polinéziai hatóságok is elismerik, hogy a papírok hamisak voltak, a kisfiúra vonatkozó kiutazási tilalmat azonban továbbra is fenntartják. Szijjártó azt reméli, hogy június 22-én, egy következő diplomáciai találkozón érdemi választ kap a francia féltől.
Forrás: INDEX
Kigyulladt egy kanapé egy családi ház egyik szobájában vasárnap Kompolton, a Széchenyi utcában.
A tűzesetben egy ember sérült meg, úgy tudjuk, hozzá mentőhelikoptert is hívtak, melyre végül nem volt szükség. A férfit a mentőszolgálat munkatársai kórházba szállították.
Még a tűzoltók kiérkezése előtt elkezdték a szomszéd lakók oltani a tüzet, majd a helyszínre kivonuló füzesabonyi katasztrófavédelmi őrs tűzoltói egy vízsugárral megfékezték a lángokat és kivitték az épületből a kiégett bútort.
Az utcabeliek szerint először egy nagy pukkanást hallottak, majd a ház lakója kiesett az ablakon. Azonnal segítségére siettek és egy slaggal elkezdték oltani a tüzet. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy nagyobb tűz nem keletkezett.
A sérült egyik rokona szerint a fiú a válása után nem törődött magával, lehet, hogy ezért történt az eset.
Nyitrai Zsolt fideszes honatya erős tudásközpontot akar, Nagy István az MSZP városi elnöke az egyetemi álmot félti. Az ügyben Eger polgármestere is megszólalt.
Kedden sajtótájékoztató keretében, a Dobó téren, a Városháza előtt intézett nyílt kérdést Habis László egri polgármesterhez az MSZP városi elnöke. Nagy István afelől érdeklődött, hogy támogatja-e a megyeszékhely polgármestere és az egri közgyűlés az Eszterházy Károly Főiskola egyetemmé válási törekvéseit. Nagy szavai szerint a sajtótájékoztatót az elmúlt hetek eseményei indukálták, Nyitrai Zsolt helyi fideszes honatya „ámokfutása”.
Nyitrai nemrég az egri és a gyöngyösi főiskolák egyesülésének tervéről beszélt, s egyebek mellett azt is megjegyezte: „inkább legyen egy erős főiskolánk, mint egy gyenge lábakon álló egyetemünk.” Nyitrai ezen nyilatkozatát Liptai Kálmán, a főiskola rektora is több mint felelőtlenségnek minősítette, Nagy István pedig egyenesen felháborító, önző és nagyképű cselekedetnek nevezte Nyitrai tettét. Szerinte egy régi álom veszhet el, ha Egerben nem lesz egyetem.
– Ha az MSZP városi elnökét valóban a személyes munkám és véleményem érdekli, akkor az Országgyűlés honlapján ma is elolvashatja azt a két módosító indítványt, melyet 2011 novemberében és decemberében - kereszténydemokrata társaimmal összefogva - az Eszterházy Károly Főiskola egyetemmé válásának elősegítése érdekében nyújtottam be. A nemzeti felsőoktatásról szóló, akkor előterjesztett törvényjavaslat az EKF elől elzárta volna az egyetemi követelmények teljesítésének lehetőségét. Ma a hatályos szabályozás szerint az intézmény az alkalmazott tudományok egyetemévé válhat – reagált a szocialisták sajtótájékoztatóján elhangzottakra Habis László, a megyeszékhely polgármestere.
Nyitrai Zsolt érdeklődésünkre elmondta: úgy látja, rosszindulatú politikai hangulatkeltés zajlik a főiskola körül, amelynek hangnemét, stílusát nem kívánja minősíteni. Az MSZP-nek és csatolt részeinek akkor kellett volna a főiskola ügyéért tenniük, amikor kormányon voltak – ám akkor is inkább csak vittek, így került át az egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Gyöngyöshöz. Jelenleg a főiskola vezetésének tudomásával szakmai egyeztetés folyik a minisztériumban. Mindannyiunk közös érdeke, hogy egy erős tudásközpont legyen a megyeszékhelyen. Amíg a Fidesz-KDNP van kormányon, addig a felsőoktatás helyzete Egerben csak erősödhet – fogalmazott a képviselő.
forrás: HEOL
Felállították Eger új Országzászló emlékművét. Dr. Semjén Zsolt szerint az országnak Szent István útján kell maradnia.
A Pyrker-téren felállították és felavatták Eger új Országzászló emlékművét szerdán délelőtt. Az ünnepségen a Kurul dobosok és Keresztes Ildikó előadása után Habis László polgármester fölelevenítette, hogy az 1936-os Országzászló emlékmű 30 évig állt Egerben. Szerinte mérföldkő ez a város életében, s az is jelképes, hogy Szent István napján avatták föl. Az első magyar király Egert egyházi, kulturális, oktatási és közigazgatási székhellyé tette.
A polgármester hangsúlyozta az Alaptörvény preambulumában megfogalmazott értékeket, s azt is, hogy az emlékmű összefogásból született meg, nemcsak a város, hanem vállalkozások, magánszemélyek is adományokkal, munkájukkal segítették létrejöttét.
Dr. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes ünnepi beszédében az ünnep értelmére két választ talált: az ősökre való büszkeséget és a történelmi tanulságok levonását. Szerinte büszkének kell lennünk magyarságunkra. Szent István műve három alappilléren nyugszik: a nemzetté váláson, a kereszténységen és az országépítésen. Minden nemzet pótolhatatlan, hiszen mindegyik olyan értékeket ad a világnak, amelyek az adott nemzet kultúrája nélkül nem jöhettek volna létre. A kereszténység, a szuverén magyar állam alapja, az első király sem Nyugathoz, sem Kelethez nem köteleződött el, az ország nem lett gyarmat és nem is lehet az - fogalmazott.
Kiemelte, a mai "Koppánykodók" gondolkodjanak el azon, hogy Szent István végtelenszer értékesebb volt Koppánynál, akinek vezetésével falnak ment volna, s eltűnt volna a nemzet. Hangsúlyozta, a szent király által alapított vármegyék és egyházmegyék ma is léteznek. A ma embereinek kis Szent Istvánokként folytatniuk kell az ország építését ki-ki ott, ahol tevékenykedik: a kormányban, az államigazgatásban, a gyárakban, a családokban. Az ország akkor gyarapodott, amikor Szent István örökségét vitte tovább, s tragédia érte, ha akár balra, akár jobbra letért az útról. Reméli, a jövőben is mindig megtaláljuk ezt az utat.
A beszédeket követően a történelmi egyházak lelkipásztorai megáldották az emlékművet, majd Fehér István színművész szavalta el Wass Albert: Üzenet haza című versét.
Forrás: HEOL