Varázslóknak és boszorkányoknak öltöztek, így kedvezményesen mehettek be a látogatók a Gyöngyösi Állatkert elő Halloween napjára. Sokan ki is festették magukat, a legjobb jelmezekre ugyanis szavazni lehet az Állatkert közösségi oldalán, a győztest hétfőn hirdetik majd ki. A szombati rendezvényen tökös látványetetés és édességgyűjtés is volt, a legbátrabbak pedig a rettegés ösvényén is végigsétálhatnak.
Bátor óvodásokat vártak ma a Bródy Sándor Könyvtár Gyermekkönyvtárába, hogy vándorútra indulva próbákat kiállva, varázserővel felfegyverkezve, kincsekkel megrakodva vigyék hírét a nagy próbatételnek és a könyvtárnak.
Varázskönyvtár címmel rendeztek hétfőn egy foglalkozást a Gyermekkönyvtárban, melyen a Szivárvány Óvoda tagóvodáinak 32 aprósága vett részt. A tagóvoda már évek óta havi rendszerességgel jár a könyvtárba különböző programokra. Minden alkalommal megismerkednek a gyerekek egy-egy népszokással, néphagyománnyal, sokszor kézműves foglalkozásokon vehetnek részt. A látogatások végén imádnak könyveket nézegetni a kicsik, és így már óvodás korban a gyerekek barátja lehet a könyv.
A mai nappal az volt a célunk, hogy az ismeretszerzésnek egy új lehetőségét mutassuk meg a gyerekeknek, megtanítsuk őket arra, hogy milyen a miliő egy könyvtárban, megismerjék a könyvtár szolgáltatásait- emelte ki Almásiné Tinku Edit a Szivárvány Óvoda Arany János Tagóvoda vezetője.
Reggel az érkezés után mindenki kapott egy védelmező mesetalizmánt a nyakába, meseszereplők alapján egy vándorló kompániát alkottak, akiknek három birodalmat kell körbejárniuk. Az első a Fabrika birodalma, ahol Sete-suta láthatatlan varázslót kell legyőzni, a második a Gógyivár birodalma, ahol Tökfilkóval kell hadakozni, és a harmadik a Melódia birodalma, ahol Sükebókával kell megküzdeni. Ha az apróságok kiállták a próbát, aranydiót, varázspálcát és aranytallért kaptak jutalmul. A vándorok tarisznyát és hamuban sült pogácsát is vittek útravalóul.
Forrás: Egriszín
Rendkívül gazdag, változatos, az egész család számára sok érdekességet kínáló programsorozattal rendezték meg a Múzeumok Éjszakáját Egerben. Az este leglátványosabb eseményei közé tartozott a várban megrendezett II. Kárpát-Medencei Tűzugrás Fesztivál és a Macik éjszakája kiállítás, de ezen az estén a már megszokott menetrend szerint, több helyszínen várták a látogatókat.
A Múzeumok Éjszakáján hagyományos helyszín volt a vár, ahol az állandó kiállítások és a Kazamata fáklyás bejárása mellett színpadi műsor, néptáncegyüttesek fellépése, a Vocalissimo énekegyüttes előadása, Dr. Csiffáry Gergely előadása Bornemissza Gergely deák életéről, "Raktár-műhely-kiállítás” és táncház várta a nagy számban megjelent látogatókat.
Az éjfélig tartó ingyenes látnivalók között az „Egri vár története” a „Kivégzés, tortúra, megszégyenítés a régi Magyarországon” program is szerepelt, de kedvelt célpontnak bizonyult az Éremverde, a Panoptikum, valamint a 3D-s Vármozi is. A Dobó-bástya éjszakai vendége ezúttal a rákóczifalvai MACIMÚZEUM lakói voltak.
A Dobó bástya Terasz ezen az estén bemutatta Eger legjobb kocsmáját, ahol, igazán érdemes időt tölteni és borokat kortyolni. Az esti félhomályban Horváth Ferenc színművész gitárral dicsérte a borokat, miközben a hallgatóság az ízek mellett a nyárral átitatott éjszakai egri panorámát is élvezhette. A terasz kiváló ivóhelyén, a „Heves Megye legjobb bora” verseny nyertes borászai mutatkoztak be.
Középkori hagyomány elevenedik meg a Szent Iván éji tűzugrás szokásában melyet a várudvaron, a Gótikus palota előtt elevenített fel a Boróka, az Egres és a Lajtha László Néptáncegyüttes, csatlakozva a Kárpát-medence megannyi településéhez, ahol ugyanabban a pillanatban lobbant fel egyszerre a szentiváni tűz.
A hagyomány szerint ilyenkor a négyszögűre rakott tűz köré gyűlik sok, sok táncos, és méltóságteljes, lassú körtánc kezdődik, egyszerre 50 helyszínen. A sok, sok kör, amely a közös időpont és a közös gondolat eredményeként egy hatalmas virtuális körré növekszik. Az ügyes menyecskék úgy járták a táncot, hogy az életerőt sugárzó forgatagba még a Hold is beleszédült. A tüzes éjszakába hajló mulatozást, immár szokás szerint tűzijáték koronázta meg.
A II. Kárpát-medencei Tűzugrás Fesztivál a népi kultúra összetartó és közösségteremtő erejét igyekszik bemutatni, azt, hogy a közös ének, a közös tánc, az összekapaszkodó körök át tudják törni az elidegenedés falát. Azt, hogy az együvé tartozás érzése le tudja győzni a távolságot, át tudja lépni a határokat és távoli vidékeket képes összekötni.
A Szent Iván napi tűzgyújtás gyökerei a korakereszténység idejéig nyúlnak vissza, de egyes elemei a magyarság ázsiai tartózkodásáig visszavezethetők. A tűz mitikus, megtisztító ereje, a világosság ünnepe az egész keresztény Európa szokásvilágába bekerült. A középkori Európában a nyári napforduló éjszakáján mindenhol felgyulladtak a sötétséget elűző tüzek, megszólalt a szentiváni ének. Szerelmi varázsló, kiházasító énekeket énekeltek, a fiatalok rituális körtáncot jártak, a lányok átugrottak a parázsló tűzön.
Az urbanizáció a Kárpát-medencétől nyugatra ezt a hagyományt is eltüntette, mint oly sok mindent a középkori Európa kultúrájából. Éppen ezért lehetünk büszkék arra, hogy ezeket a csodálatos értékeket nagyapáink, nagyanyáink a legutóbbi időkig megőrizték és átadták nekünk. A mi feladatunk az, hogy tovább őrizzük, a XXI. század megváltozott világához alakítsuk és felmutassuk őket! Nem csak a Kárpát-medencében élőknek, hanem egész Európának.
Ezért csendül fel az Európa peremén élő elfelejtett moldvai csángók öves táncának dallama. Azoké a csángóké, akik ott a végeken a legjobban megőrizték az egységes középkori Európa kultúráját, a gregorián dallamokat, a körtáncokat, a balladákat.
Ezért indul el az a körtánc, amivel több száz évvel ezelőtt a nyári napforduló estéjén egész Európa köszöntötte a világosság győzelmét a sötétség fölött, a Bretagne-tól a Kárpátokig, Skandináviától Itáliáig.
Ugyanúgy égnek a tüzek Magyarországon, Erdélyben, a Vajdaságban, Kárpátalján és a Felvidéken, ugyanúgy szólal meg az ének és indul el a tánc, s a tűz fénye eljut a Kárpát-medencében élő népekhez.
Forrás:Egriszin