Több mint szakma, ez hivatás: rendvédelmi képzés Egerben

· Kék hírek · Oktatás

Együttműködési megállapodást írt ma alá Habis László polgármester, Dr. Ormossy  Attila  rendőr főkapitány a Kossuth Zsuzsa Gimnázium és Szakközép Iskola igazgatónőjével, Matúzné  Nagy Ildikóval. Ez év szeptemberétől bővül Eger oktatási kínálata, rendvédelmi szakközépiskolai képzés indul. Matúzné Nagy Ildikótól elmondta:  ötszörös volt a túljelentkezés, reményeik szerint sikerült a közel 160 főből a képzésre legalkalmasabbakat kiválasztani. Az általa igazgatott iskola mind területileg, mind pedig oktatásilag alkalmas az új képzés bevezetésére. A oktatás során nagy hangsúlyt fektetnek majd az informatikai, nyelvi, kommunikációs képzésre, valamint a fizikai erőnlét alakítására. Az iskola jó alapot teremt majd a rendészeti pályára készülőknek, speciális képzést nyújt a rendőr szakközépiskolai tanulmányokhoz, a rendőrtiszti főiskolához és a biztonságszervező tanfolyamhoz.

Habis László társadalmi ügyként említi az új továbbtanulási lehetőségeket, ezzel tovább erősödhet Eger iskolaváros jellege. Az önkormányzat mint fenntartó anyagilag is hozzájárul az iskola sikerességhez.

Több mint szakma, ez hivatás. Nagyon fontos, akik erre a szakmára jelentkeznek, mit vállalnak és mit vár el tőlük a társadalom - mondta a főkapitány beszédében.

Húsvét az Egri Várban!

· Szabadidő

A Dobó István Vármúzeum 2004 óta rendezi meg a húsvéti hagyományokhoz kötődő programjait. Az Egri Húsvét tartalmas kikapcsolódást nyújt az Egri Vár történelmi falai között.

A kicsiknek és nagyoknak egyaránt szóló programok mellett kézművesek bemutatója és vására, valamint különleges gasztronómiai kínálat várja a Látogatókat.

Program: Hol a tojás, piros tojás?” – Húsvéti programok a Dobó István Vármúzeumban

Április 23. szombat
10.00-14.00 Keresd a bárányt! A bárány, mint húsvéti jelkép megjelenése a Dobó István Vármúzeum tárgyain.

Április 24. húsvétvasárnap
10.00-16.00 Bornemissza Gergely történelmi íjászverseny az Egri Vár területén 10.00-14.00 Keresd a bárányt! A bárány, mint húsvéti jelkép megjelenése a Dobó István Vármúzeum tárgyain.
10.00-17.00 Szakmai vezetés Dittera Károly hagyományőrző vezetésével az „Így éltek, így éljük” című időszaki kiállításban
Helyszín: Gótikus Palota földszint 11.00 „Muzsikáló Húsvét”- zenés borkóstoló a Dobó-bástya teraszán

Április 25. húsvéthétfő
10.00-14.00 Kézműves foglalkozások: nyuszi fej és bárány készítés a Gótikus Palota előtt
10.00-14.00 „Öltsd magadra a középkort!” - Jelmezek kölcsönzése a Gótikus Palota előtt
10.00-14.00 Keresd a bárányt! A bárány, mint húsvéti jelkép megjelenése a Dobó István Vármúzeum tárgyain.
10.00-14.00 Nyuszisimogató 10.30 Kisötlet Gyerekszínpad: Háblibi, az ügyetlen Tündértanonc 11.00 Locsolóversmondó verseny
11.30 Tabulatúra Régizene Együttes koncertje 14.00 Borkóstoló a Tabulatúra Régizene Együttessel Helyszín: Dobó-bástya terasz
A várudvaron három napon keresztül kézműves bemutatók és gasztronómiai különlegességek várják a látogatókat. Pontos helyszín: Egri Vár

Fehérben is ragyog az Egri Csillag

· Belföld · Kultúra · Szabadidő

Csütörtökön sajtótájékoztató keretében mutatták be Egerben az Egri Csillag, a Bikavér fehér párját.

"Optimista vagyok, dicsérem a városom, mert a célom az, hogy meglássuk mi helyiek is, hogy Eger az ország egyik legjobb városa. Nem csak történelmi hagyománya, szépsége, hanem például a kitűnő borászok miatt is" – mondta Habis László polgármester. Majd így folytatta: Eger egészen egyszerűen fantasztikus borokat produkál, s ehhez nagyon intelligens, különleges emberek kellenek. Az egri városvezető szerint az Egri Borvidéken számos olyan borász van, aki nagy egyéniség, önfeláldozással dolgozik és hisz abban, hogy gyermekei, unokái számára teremt komoly értéket a munkásságával.
Habis szerint a borászat nem a pillanat, hanem a kitartás, a következetesség, az intuíció mestersége. Nagy misztérium az, hogy miként lehet csodás borokat készíteni, s az is, hogyan lehet a műremekeket a mai embernek megfelelő módon, sikerrel kínálni.
Habis László leszögezte: az egrieknek büszkének kell lenniük a városukra, meg kell látniuk, milyen kincset kaptak azzal, hogy Egerhez tartozhatnak, nem szabad kishitűnek lenniük.

Mindezt –mint elmondta- a polgármester alapvetésnek szánta ahhoz, hogy a Bikavér sikerén felbuzdulva a fehér nagy házasítás, az Egri Csillag is sikeres lehet a piacon. Úgy fogalmazott: Gál Tibor kezdeményezése, hogy egy évvel ezelőtt összehozta az egri borászokat, egy sikertörténetet indíthat el. A szakemberek akkor is nagy szenvedéllyel diskuráltak az egri borról, sok javaslat hangzott el, amely nagy reményekre ad okot, s mot itt az első szép eredmény, az első, 2010-es Egri Csillagok sora, melyeknek köszönhetően 2011 is a Bor éve lehet Egerben.

Gál Tibor a sajtótájékoztatón kiemelte: több mint 50 borász kötetlen beszélgetése során indult el útjára a fehér házasítás ügye, az Egri Csillag elnevezésére kiírt országos pályázatra 3150 név-ötletet küldtek be a borkedvelők. Egerre figyelt az egész ország.
A borbemutatóval egybekötött tájékoztatón az ifjú szakember beszélt arról, hogy az egri a világon a leginkább északi fekvésű vörösbor-termelő vidék, a klimatikus viszonyok alkalmasak arra, hogy kiváló vörösbort készítsünk, de képessé tesznek arra, hogy hosszú távon, stabilan a világ legjobb fehérborait állítsák elő itt. Az Egri Borvidék igen összetett szerkezetű, kiválóak a dűlök, de nagyon szétaprózott és meglehetősen komplikált a birtokrendszer. Egy évszázaddal ezelőtt Grőber Jenő borász megalkotta a vörösborok egységét, megalkotta a Bikavért, s most, 100 évvel később az egri borászok összefogással fellőtték az Egri Csillagot.

Gál Tibor kifejtette: nem egyszerű dolog arra vállalkozni, hogy méltó párja legyen a zászlósbornak, a Bikavérnek, ehhez igen összehangolt, kitartó marketingtevékenység szükséges. A borvidéken megtalálható sok fehér szőlőfajtát a borászatoknak is meg kell tanulniuk egységben közvetíteni a borkedvelőkhöz. Mostanra kiderült, hogy az egyes fajták nem értékesíthetők a piacon teljes sikerrel, az egrieknek olyan márkanevet kell felépíteniük, amely a borvidékre, a történelmi hagyományokra jellemző, s közben jól kommunikálható. A megoldás az Egri Csillag.

A sajtótájékoztató után teltházas borbemutatót tartottak a Dobó téri borházban, ahol 10 egri termelő Egri Csillagait kóstolták meg a résztvevők. Gál Tibor kifejtette: hisz abban, hogy a kísérleti jellegű indulás után a 2011-es évjáratból már a termelők 70-80%-a fog Egri Csillagot készíteni. A fehér cuveé ügyét egy marketing akcióval is segítik: meghirdetik az Egri Csillag legendaíró pályázatot, magyarán várják azokat a néhány oldalas irodalmi alkotásokat, melyek elmagyarázzák, honnan is származik az Egri Csillag elnevezés. Az írásokat június 15-ig lehet elküldeni a 3301 Eger, Pf. 83-as címre. A győztes alkotást a júliusi Bikavér Ünnepen olvassák majd fel, s a beküldő 200 palack egri bort kap ajándékba. A második helyezett 100, a harmadik pedig 50 palackkal vigasztalódhat. A hosszabb távú tervek között szerepel, hogy az Egri Csillag eredetvédett bor legyen, s később tartsanak egy Egri Csillag Ünnepet is, minden év márciusának harmadik hétvégéjén.

Elültették a "Föld napja fáját"

· Belföld · Kultúra · Szabadidő

A Föld Napja alkalmából szerdán az Érsekkertbe egész napos rendezvényre várták a lakosságot.

A különböző civil szervezetek sátrainál, a gyerekeknek játékos feladatokon keresztül mutatták be, hogyan tudnak még jobban odafigyelni környezetükre, hogyan tudják védeni a természetet, hogyan váljanak környezettudatossá a mindennapokban.
A rendezvény fő célcsoportja a gyerekek voltak, ezért a Mlinkó István óvodások közreműködésével, Sós István alpolgármester és Duska József, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója, valamint Kosik Mária a Heves Megyei Önkéntes Centrum programvezetője, az Egri Civil Kerekasztal Szabadidő Szekció sátránál elültették a Föld Napja fáját.
Sós István alpolgármester a jelenlévő óvodásoknak elmondta: Ez egy magnólia fa, ami arról híres, hogy a tavasznak az első hírnöke, és azok a gyerekek, akik ma itt vannak és örökbe fogadják a fát, mindig gondoljanak arra, hogy ezt ők ültették. Az elültetett fa a természet és az emberek kapcsolatát szimbolizálja. A gyerekek feladata, hogy a felnőttek szemléletformálását segítse.
Duska József a faültetés kapcsán kifejtette, hogy az az ember, aki fát ültet, csak jó ember lehet, hiszen bízik a jövőben, és bízik a következő nemzedékben.
A jelképes falültetés után az óvodások verset mondtak és énekeltek.

Forrás: Egriszín

Egri Töredék a Művészetek Palotájában

· Kultúra · Szabadidő

Az idei Egri Tavaszi Fesztiválra készült Tiszta Tánc című három részes bemutatóból Gustavo Ramirez Sansano Töredék című koreográfiája kapott meghívást a Budapesti Táncfesztiválra.

A Gárdonyi Géza Színház tánctagozata április 21-én este 7 órától a Művészetek Palotájában táncol. A koreográfiát Raquel Miro Roca, a világhírű Luna Negra Dance Theater koreográfus-asszisztense tanította be az együttesnek.

150 közcélú foglalkoztatott az egri Városházán

· Belföld

Közcélú foglalkoztatottak kezdték meg a munkát április 1-én az egri Polgármesteri Hivatalban. Eger önkormányzata 210 fő foglalkoztatására pályázott, végül 150-en álltak munkába.

Számukra ez a lehetőség részmunkaidős, napi négyórás elfoglaltságot jelent. A Polgármesteri Hivataltól megtudtuk, hogy a  programban olyan személyek vehetnek részt, akik bérpótló juttatásban részesülnek, a közfoglalkoztatás költségeinek 5%-át állja az önkormányzat, 95%-át Eger támogatásként kapja.

A 150 főt négy hónapra vette fel az egri önkormányzat, a minimálbér arányos részét kapják fizetésként és hasznos lehet számukra az itt szerzett munkatapasztalat. A hivatalnál később, egy újabb pályázati szakaszban –hasonló feltételekkel- lehetőség nyílik majd további állás nélküliek foglalkoztatásra.

A 150 közcélú foglalkoztatott közül 60 fő a városi oktatási, szociális intézmények, a sportlétesítmények kezelőinek segítenek, a karbantartási feladatokat végzik, vagy más kisegítő munkakörökben dolgoznak. A többiek a Polgármesteri Hivatal szervezésében tevékenykednek, illetve nagyobb létszámban a városüzemeltetési, köztisztasági és városszépítési feladatok ellátásában vesznek részt.

Fontos információ, hogy a vonatkozó jogszabályok alapján a munkanélkülieknek 2011-ben minimálisan 30 munkanapot dolgozniuk kell közcélú munkásként, ellenkező esetben a jövő évben már nem lesznek jogosultak a juttatásra. Ennek ellenére a 210 megszólított közül akadt olyan, aki meg sem jelent a hivatal felhívására, vagy nem fogadta el a felkínált munkát. Utóbbiak az együttműködés megszegése miatt a jövőben nem jogosultak a bérpótló juttatásra sem.

A Magyar Közút is a szemét ellen küzd

· Belföld · Szabadidő

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. hetedik alkalommal tartja meg hagyományos országos szemétgyűjtő akcióját 2011. április 21-én.

A Föld Napja alkalmából szervezett eseményre ismét több ezer önkéntes jelentkezését várja a társaság. A rendezvény az elmúlt négy évben az ország legtöbb önkéntest megmozgató környezetvédelmi mozgalmává nőtte ki magát.

Az előzetes jelentkezések alapján Heves megyében több mint 1000 főt sikerül bevonni a szemétgyűjtési akcióba. Ennyi jelentkező még soha nem volt Heves megyében.
A jelentkezők között találjuk az egri üzemmérnökség területén Eger, Mátraderecske (kiemelkedő 150 fő jelezte részvételét), Ostoros, Egerszalók, Verpelét. A hevesi üzemmérnökség térségében Besenyőtelek (szintén 150 fő), Aldebrő, Feldebrő, Vécs. A gyöngyösi térségben szinte mindegyik település részt vesz, 687 fő jelezte részvétét, Abasár, Adács, Kerekharaszt, Markaz, Gyöngyösoroszi, Mátraszentimre, Ecséd.

Több település már a hétvégén is gyűjtött szemetet az úthálózat mellett, ezek elszállítása már megtörtént.

A Közút egész évben végzett út menti szemétszállítási munkáját az utóbbi időben sajnos szélmalomharc jellemzi, az illegális szemétlerakók nap mint nap szaporodnak. A társaság évente egy kisebb megyeszékhely éves kommunális hulladékának megfelelő mennyiségű szemetet gyűjt össze az általa üzemeltetett utak mellől. Ebben a küzdelemben szeretne a cég szemléletváltozást elérni. Az akciók sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az elmúlt hat alkalommal összesen 225 ezer önkéntes csaknem 36 ezer köbméternyi szemetet gyűjtött össze országszerte.

„A szemétgyűjtési akcióink célja, hogy a fiatalabb generációnak is természetessé váljon a környezet megóvása. Az akció megszervezésével a társaság hozzá kíván járulni ahhoz, hogy az a több ezer - többségében – fiatalember, akik részt vesznek a szemétgyűjtésben, később jobban odafigyeljenek szűkebb és tágabb környezetük megóvására. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. éppen ezért várja az egyénileg és csoportosan jelentkezőket, számítunk az önkormányzatok, civil szervezetek, iskolák és baráti társaságok csatlakozására is.” – mondta Kovács Ákos, a társaság vezérigazgatója.

A vezérigazgató szerint a társaság szemétszedési akciója az ország legtöbb önkéntest megmozgató környezetvédelmi eseményévé nőtte ki magát. „Ez reményt ad arra, hogy a következő generációk a mainál jobban megbecsüljék az utak környezetének állapotát, reményeink szerint, aki egyszer aktívan részt vesz a szeméthegyek felszámolásában, az biztosan nem válik notórius szemetelővé.” – tette hozzá a vezérigazgató.

A közútkezelő főszervezőként, az esemény gazdájaként minden csatlakozó számára térítés nélkül biztosít kesztyűt és láthatósági mellényt, valamint gondoskodik az összegyűjtött hulladék maradéktalan elszállításáról is. Az utak menti szemétszedéshez a cég szakmai felügyeletet biztosít, szükség esetén ideiglenes forgalomkorlátozást vezet be.

Demeter Csaba ismét aranyérmes

· Belföld · Kultúra

Ismét az egri borvidék lett a legeredményesebb a borok olimpiáján, a bordeaux-i Challenge International du Vin versenyen.

7 egri borász 14 érmet hozott el, 1 arany-, 8 ezüst- és 5 bronz került Egerbe. A hazai termelőknek összesen 8 arany 12 ezüst és 17 bronz jutott. A legeredményesebb az elmúlt évhez hasonlóan ismét a Demeter Pincészet lett.
A Challenge International du Vin Európa legnívósabb borversenye, melyet idén 35. alkalommal rendeztek meg. A programra több mint 30 ország termelői neveztek, a versenyzők száma meghaladta az 5 ezret.

Aranyérmek:
Nyakas Pince, Etyek-Buda: Budai Riesling 2009
Ferger-Módos Borászat, Szekszárd: Cabernet sauvignon 2009
Virághegyi Bor, Szekszárd: Bezerédj Cuvée 2008
Tűzkő Birtok, Tolna: Tűzkő domb 2006
Günzer Tamás, Villány: Mátyás reserve 2007
Demeter Csaba, Eger: Hanga 2010
Tokaj Kereskedőház: Furmint Grand selection 2009 (száraz)
Tokaj Kereskedőház: Késői arany 2009

Ezüstérmek:
Konyári Pince, Balatonlelle: Sessio 2008
Bodri Pincészet, Szekszárd: Faluhely Merlot 2008
Tűzkő Birtok, Tolna: Talentum 2006
St. Andrea Pincészet, Eger: Hangács Bikavér 2008
Thummerer Vilmos, Eger: Kleio 2007
Juhászvin, Eger: Cabernet franc 2009
Juhászvin, Eger: Kékfrankos 2009
Egri korona Borház, Eger: Selection Cuvée 2006
Kovács Nimród Borászat, Eger: Chardonnay Battonage 2008
Kovács Nimród Borászat, Eger: NJK 2005
Demeter Csaba, Eger: Törökverő 2009
Füleky Pincészet, Tokaj-hegyalja: Furmint Pallas 2006

Bronzérmek:
Thummerer Pincészet, Eger: Vilipapa Cuvée 2006
Bolyki Pincészet, Eger: Királyleányka 2010
Bolyki Pincészet, Eger: Cabernet Franc 2008,
Juhász Testvérek, Eger: Chardonnay Barrique 2008
Demeter Pincészet, Eger: Ördöngős Hárslevelű 2008

Úszó érettségi Egerben

· Oktatás

Idén eddig több mint 300 diák vett részt a példamutató „úszó érettségin” az egri Bitskey Aladár Uszodában. A százéves úszó- és vízilabda múlttal rendelkező megyei jogú városban a 2001/2002-es tanévben indult el a program.

A méltán elhíresült kezdeményezés eredményeként eddig 3300 Egerben tanuló fiatal teljesítette a követelményeket és szerzett tanúsítványt úszótudásáról. Ebben a tanévben 13 középfokú intézmény vett részt a különleges vizsgákon, az összesítésben legjobb teljesítményt nyújtó iskolát az önkormányzat tárgyjutalomban részesíti.

A jelentkező diákoknak 300 métert kell megtenniük szabadon választott úszásnemben, a vizsgáztatók ellenőrzik a pontos, szabályos technikát, nagy figyelmet fordítanak arra, hogy az érettségiző jól láthatóan biztonsággal ússzon.

A polgármesteri hivataltól kapott tájékoztatás szerint a program országosan is példaértékű. Eger MJV Önkormányzata kiemelten fontosnak tartja a programot, így a nehéz gazdasági helyzet ellenére is biztosított minden feltételt, amely a 300 fiatal vizsgáztatásához szükséges. Büszkék vagyunk arra is, hogy Eger városa országos viszonylatban egyedülálló ezen a területen. A megmérettetésre jelentkezők munkáját az úszó érettségin mindvégig egy magas szakmai végzettséggel, jelentős sportolói múlttal rendelkező vizsgabizottság szervezte és értékelte. Az úszó érettségit az egri Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Irodája karolta fel, a szakmacsoport vette fel a kapcsolatot az iskolai testnevelőkkel, segítve, szervezve a közös munkát.

Az úszó érettségi teljes egészében önkormányzati finanszírozással valósul meg, 400 ezer forintból. Ennyibe kerül a pályabérlet, a vizsgáztatás, a szervezés és egyéb adminisztrációs feladatok ellátása (eredmények nyilvántartása, oklevelek nyomtatása, stb.) Az önkormányzat egyértelmű célkitűzése, hogy minden egri diák jól megtanuljon úszni – mondta a sajtótájékoztatón Rázsi Botond alpolgármester. Hozzáfűzte, hogy a középiskolásoknak szánt érettségi-akció csak egy kicsiny szelete annak a támogatási rendszernek, amely a városban jól működik. Az iskolák és óvodák költségvetési forrásból, összesen hétmillió forint értékben használhatják az uszodát, s az intézmények további kétmillió forintot kapnak arra a várostól, hogy növendékeik bérletet és belépőjegyet váltsanak a vizes létesítményekbe.
Eger önkormányzata csaknem 10 millió forintot áldoz évente arra, hogy a gyerekek úszni tanuljanak. A tapasztalatok szerint az iskolák és a szülők, gyermekek többsége él ezzel a remek lehetőséggel.

Klímabarát lehet egy Vallon úti társasház

· Belföld

A Klímabarát Otthon Panel Alprogram keretében 228 pályázatot, köztük egy egrit is támogatott a napokban meghozott döntésével Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter.

A nemzetközi CO2-kvótaértékesítési bevételekből finanszírozott Zöld Beruházási Rendszerben 2009. augusztus 4-től hirdették meg a Klímabarát Otthon Panel Alprogramot, amely az iparosított technológiával épült lakóépületek CO2-kibocsátás csökkentést eredményező energetikai felújítását támogatja, összesen 12 milliárd 583 millió forint értékben. A miniszteri döntésnek megfelelően Egerben a Vallon út 1-11. szám alatti, 174 lakásos társasház 11 millió 573 ezer forintot nyert.

Az érintett lakóközösség a lépcsőházi lehűlő falak utólagos szigetelésére, a lépcsőházi nyílászáró szerkezetek, valamint a melegvíz- és cirkulációs rendszer alap- és felszálló strang vezetékeinek cseréjére nyújtotta be a pályázatát. A tervezett felújítási költség 53,4 millió forint. A társasház által vállalt saját erő összege 27,5 millió forint, melyhez Eger MJV Önkormányzata –közgyűlési döntés szerint- 8 millió 614 ezer forint támogatást ad.

A Vallon úti ingatlan tulajdonosai 17,2 millió forint állami támogatást igényeltek, ebből 11,5 milliót kapnak, s a hiányzó 5 millió 652 ezer forintot a pályázó társasháznak kell biztosítania. Az állami támogatási szerződést akkor lehet megkötni, ha az igénylők nyilatkozatban vállalják, hogy biztosítják a szükséges saját erőt.