Szinglik éjszakája címmel forgatott filmet Sas Tamás rendező 2009 év végén.  A moziban számos egri helyszín is feltűnik, ez jelenti a kapcsolódási pontot Eger Város Önkormányzata és a film között. Nagy István szocialista polgármester-jelölt szerint azonban a barter-szerződés, melyet 2009. június 5-én kötött a város a gyártóval (HCC Media Group) súlyosan sérti a közbeszerzési törvényt.

A 62,5 millió forint értékben köttetett szerződés Eger részére reklám, PR megjelenést biztosít, míg a másik félnek cserébe közterület használatot (37,5 millió FT+ÁFA) és egyéb tevékenységeket (12,5 millió FT+ÁFA) rögzít. Az egyéb tevékenységek között szerepel például a szemételszállítás, őrzés, ügyelet, mentők… „Nem igaz az a megközelítés, hogy ez a film Egernek nem került semmibe, mert ezekért, mint közvetített szolgáltatásokért, fizetnie kellett a városnak” - mondta Nagy István. Hozzátette, hogy a napokban szereztek tudomást a szerződésről melyen aláíróként Habis László polgármester neve szerepel, eddig egyetlen bizottság sem tudott róla. Véleménye szerint ilyen szerződést közbeszerzési eljárás, közgyűlési felhatalmazás nélkül nem lehet kötni, ráadásul az önkormányzat olyan területeket is biztosított a felvételhez – így például a várat, vagy az Agria Parkot és környékét – amely nem a saját tulajdona. Úgy gondolja, hogy a szerződés több ponton sérti a közbeszerzést, ezért a Közigazgatási Hivatalhoz fordul feljelentésével. „Ez az eset egy újabb példája annak, hogy Habis László semmibe veszi a lakókat és a közgyűlést, úgy gondolja mindenek felett áll” – mondta Nagy István.

Forrás: Egriszín

Habis László a következő közleményt juttata el hozzánk:

"A városmarketing leghatékonyabb eszköze, ha a településen játékfilmet forgatnak. Ezért vettük örömmel azt a kezdeményezést, hogy a Szinglik Éjszakája című film készítői megkeresték az önkormányzatunkat. A filmet országosan, több mint negyvenezren látták a filmszínházakban és ezen kívül a fizetős televíziócsatornákon, DVD-k útján továbbá a TV2 csatornán, illetve a továbbiakban más tv-csatornákon, a televíziós bemutatót követő 5 éves időtartamban is megtekinthető. Az önkormányzat természetben nyújtott szolgáltatást ( közterület használat stb.). A város kasszáját nem terheltük, mivel a társaság és az önkormányzat között  pénzmozgás nem történt. A tavalyi együttműködési megállapodás nyomán a bevételi és kiadási előirányzatokat az idei költségvetés tartalmazza, melyet minden bizottság és a közgyűlés is elfogadott.

A film országos bemutatójára 2010. február 25-én került sor, a díszelőadásra minden  önkormányzati képviselőt meghívtunk. Sajnálatosnak tartom, hogy Nagy István saját polgármester-jelölti marketingjét fontosabbnak tartja Eger város marketingjénél."

Laminé Antal Éva, Füzesabony polgármestere feljelentést tett a Fidesz helyi alelnöke ellen. Füzesabony első emberét – saját közleménye szerint – megfenyegették, amiért „ráindultak a Fidesz-re”.

Laminé Antal Éva közleménye az esetről:

Garázdaság és súlyos fenyegetések színhelye volt 2010. szeptember 17-én, pénteken a déli órákban a füzesabonyi Polgármesteri Hivatal.
A helyi Fidesz alelnöke Buktáné Penderik Edit feldúlt állapotban rontott be a Polgármesteri Hivatal titkárságára, ahol ebben az időben az alpolgármester, a titkárnő, és a gépkocsivezető tartózkodott. A helyi FIDESZ alelnöke az útjába álló titkárnőt vállánál fogva a falhoz lökte, hogy bejusson a polgármesterhez.

Laminé Antal Éva polgármester asszonyt megfenyegette, amiért „ráindultak a Fidesz-re” és megfenyegette, hogy „kinyírják, mert a Herman István képviselő keze messzire elér”. Ordítva kérte számon a Lokálpatrióták legutóbbi szórólapjának tartalmát is, amely lerántotta a leplet a Buktáné és csapata által suttogva terjesztett rágalmakról.

A polgármester asszony feljelentést tett a helyi Fidesz alelnöke ellen, a kampány további idejére pedig rendőri védelmet kért a további, esetleg súlyosabb atrocitások megelőzése végett.

A helyi kulturális, történelmi értékek, hagyományok ápolása, bemutatása céllal létrejött helytörténeti, városvédő egyesület mutatkozott be nyílt nap keretében augusztusban, Bélapátfalván.

A hagyomány ápolása mellett a szebb élhetőbb környezet kialakítása, és az odalátogatók számára vonzó településkép megteremtése a helyi adottságok figyelembevételével, célként fogalmazódott meg a megvalósításra váró ötletekkel, elképzelésekkel teli bélapátfalvi lelkiismeretes értékmentők bemutatkozásán. Az új szervezet munkája során folyamatosan tájékoztatást kíván nyújtani Bélapátfalva múltjához kötődő jeles évfordulókról, eseményekről, a város jelenét és jövőjét meghatározó elképzelésekről, tervekről.

A Bélapátfalvai Helytörténeti, Városvédő és Városszépítő Egyesület egyesület 2010 tavaszi megalakulásakor megfogalmazott célkitűzések között legfontosabbak a város hagyományainak és helytörténeti emlékeinek kutatásával és közkinccsé tételével kapcsolatos elképzelések, amelyek mellett további feladatként megfogalmazódott a városfejlesztés aktuális kérdéseinek véleményezése, valamint a jelentős történelmi, kulturális és ipartörténeti emlékekkel bíró település lakosainak véleményét és kéréseit, észrevételeit közvetíteni az önkormányzat felé.

Bárdos Péter az egyesület elnöke a mai bemutatkozáson kiemelte, hogy az önzetlen, civil kezdeményezésre létrejött szervezet fontos feladatnak tekinti szűkebb hazája épített és természetes környezetének megóvását, városuk arculatának szebbé tételét. Bízván abban, hogy sokan vannak rajtunk kívül is, akik szívükön viselik városuk érdekeit, lokálpatrióta társaknak is önálló megjelenési lehetőséget, szellemi-anyagi támogatást nyújthat az egyesület.

Az egyesület várja a Bélapátfalvával kapcsolatos véleményeket, javaslatokat, melyet a megfelelő fórumokon aktívan képviselhet. Fontosnak érzik, hogy a város jövőjének tervezésekor mindannyian hallassák hangjukat, hogy településünk fejlesztései ügyében ne nélkülünk szülessenek döntések.

Az egyesület munkája kapcsolatot jelenthet a helyi közösség és a település vezetése között. Egyfajta kommunikáció, a lakosság gondjainak és a város elképzeléseinek megismerése mentén.

Hogy mit jelent a település életében egy ilyen hagyományőrző egyesület munkálkodása, arról Ferencz Péter, Bélapátfalva polgármestere így nyilatkozott:

„Mindenféleképpen fontos. Egyrészt a múltból való táplálkozást jelenti, ami a jövőt vetíti elő. Emellett a hagyományőrzést, sok szempontból. Itt elhangzottak nagyon fontos gondolatok, a helyi ingatlanok védelméről, a Mária-forrásról. Igazából ezek azok az értékek, amik hozzánk kötődnek, amiket valóban mi építettünk. Büszkék lehetünk Bélapátfalván a Bélkő-hegyre, vagy az Apátságra, de azokat nem mi építettük.

Ezeket a házakat amelyek megtalálhatók a településen már mi építettük, mi gondozzuk, mi szépítjük. A Mária-forrás, ami idővel tönkre ment, újjá szeretnénk építeni, az már a mi érdemünk lehetne. De folytathatjuk tovább a kertépítéssel, közparkok építésével, mindazzal, ami a jövőre vonatkozóan a mi tetteinket fogja majd alátámasztani.”

Az egyesületi bemutatkozáson a település polgárai előtt Bárdos Péter elnök a célok szándékok megfogalmazása mellett azokat az ötleteket is körvonalazta, amelyek jövőbeli megvalósításával változhat Bélapátfalva arculata is. A szervezet tervei között szerepel helytörténeti kiállítás létrehozása és faültetés. A 100 éve indult cementgyártásnak emléket állítva szeptemberben emléktáblát avatnak az egykori gyár területén és Bélapátfalváért emlékérmet adnak át, az áldozatos munkájukkal a településért sokat tett személyeknek.

A korabeli fotókon látható településkép hangulatának helyreállítása céllal az ősszel 20 gömbakác fát ültetnek, ami a természetes, élhető környezet és a hagyományos utcakép kialakítását célozza.

Ha az ember kicsit kinyitja a szemét, könnyen talál kincseket, értékeket a környéken. Bélapátfalva természeti adottságait a Bükk közelsége, a Bélkő-hegy látványa és turisztikai szerepe, valamint a hegyekkel övezett Gyári-tó és környezete biztosítja. A természetes karsztforrások vizének jótékony hatásáról is sokan nyilatkoznak elismerően. A környezet megóvása és védelme a helyi és az idegenforgalmi érdekeket egyaránt szolgálja.

A történelmi hagyományok legszebb emléke az Árpád-kori apátsági templom. Az épület mellett található, valaha kultikus jelentőséggel bíró Mária-forrás helyreállítása is várat magára. Az egykor itt elhelyezett Mária-szobor mára teljesen tönkrement, a tervek szerint rekonstruálni kell ezt az értéket is, éppúgy mint a cementgyártás egyik korszakához kapcsolódó szintén legendás ipartörténeti emléket, a gyárban egykor működött, mára viszont meglehetősen rossz állapotba, és nem bélapátfalvi tulajdonba került tolatómozdonyt.

Az egyesület következő programjai:

2010 őszén 20 db gömbakác fát ültet az egyesület a település közterületén. A fásítási program első lépéseként tervezett eseményen zenés ünnepséggel várják az érdeklődőket.

A száz éve indult cementgyártás és az ott dolgozók tiszteletére avattak emléktáblát ma délelőtt, a nagy múltú gyár területén, Bélapátfalván. A Bélapátfalvai Helytörténeti, Városvédő és Városszépítő Egyesület által szervezett ünnepségen egykori dolgozók, vezetők, politikusok és a helyi polgármester jelenlétében a településért tevékenykedők munkáját emlékéremmel ismerték el.

Az évforduló alkalmából rendezett ünnepség az ózdi Tűzoltó Egyesület Fúvószenekarának műsorával kezdődött.

1910-ben az akkori legfejlettebb nedves eljárással indult az első forgókemence azon a helyen, ahol ma délelőtt a száz éve kezdődött cementgyártás emléktábláját leleplezte a fél évszázados Bárdos Péter, a Bélapátfalvai Helytörténeti, Városvédő és Városszépítő Egyesület elnöke.
Az emléktáblán a Molnár István Géza egri fotóművész által megörökített korabeli egykori cementgyár épületegyüttese látható.
Az ünnepségen átadták, a Bélapátfalva városért folytatott kiemelkedő tevékenységekért, az egyesület által alapított „Pro Urbe” emlékérmeket, melyet ezúttal áldozatos munkájáért Mező Ervin, a település Művelődési Házának egykori vezetője posztumusz kapott. Ezt a díjat vehette át Bognár Ignác ifafaragó is, akinek az általa készített emlékoszlopát az ünnepség következő részében leplezték le. A díszesen faragott oszlopon természet, a naptár, az evangélium és a csillagjegyek mellet a tudomány fejlődését ábrázolta az idős mester.
1910 szeptemberében gyártották az első adag cementet a Bélapátfalván, a Wessely Károly bécsi építészeti tanácsos, nagyvállalkozó által alapított gyárban, amely 2002-ben végleg bezárta kapuit. A helyi cementipar, a közeli Bélkő hegy nagy mennyiségű, csaknem tiszta kalcium-karbonát tartalmú triászkori mészkővagyonára épült, ami kedvező lehetőséget teremtett a hosszú távú cementgyártás számára.
A cementgyár nagyon sokat jelentett nemcsak a helyi, hanem a környékbeli emberek életében is. A gyár egykori működése, majd bezárása, mint ahogy az emléktábla avatás érzelmeket vált ki az itt élő emberekből:
„Tönkrement az életünk a cementgyár halálával. Miért kell ezt ünnepelni?” – hangoztatta egy indulatos bekiabáló az esemény végén.

Forrás: Egriszín

EU-s ifjúsági csereprogram keretében Egerbe érkezett, közel 50 fős diák-delegációt köszöntött Habis László polgármester ma délután, a Városházán. Az Arezzo-ból és Macon-ból egy hétre városunkba látogató diákok a „szegénység és kirekesztettség” témában konzultálnak a helyi középiskolásokkal.

Habis László köszöntőjében Egert, mint nagy történelmi örökséggel rendelkező várost mutatta be, amely híres boráról, termálvizéről és iskoláiról. Örömmel beszélt a testvérvárosi kapcsolatokról, kiemelve a francia testvérvárost Macont, ahonnan úgy, mint az olasz Arezzóból 20 diák érkezett a Fiatalok Lendületben program keretében Egerbe.
Az európai uniós program nemcsak a problémákról, hanem a megoldásokról is szól. Az egy hetes itt tartózkodás során a diákok ismerkedéssel, csapatépítéssel, a város nevezetességeinek megismerésével töltik idejüket.
A közös tanulmányi munka során a „szegénység és kirekesztettség” témában előadásokon vesznek részt, majd egy közös konzultáció keretében, egy játékos parlamenti ülésen vitatják meg tapasztalataikat.

Forrás: Egriszín

Idén is felvonulással köszöntötték az egri szüretet. Jelmezes csoportokkal, a szőlő megáldásával és polgármesteri köszöntővel kezdődött a hagyományos szüreti felvonulás.

Szombaton a Dobó téren Habis László köszöntötte és méltatta az egri szőlőtermesztőket és a borászokat. Petőfi Sándor Eger mellett c. versének említése után a polgármester rövid beszédében kiemelte, hogy Eger méltán lehet büszke boraira és borászaira. Ezt a számos díj és elismerés mellett mutatja, hogy az Év Borásza, Dr. Lőrincz György is az Egri Borvidéken termeli meg kiváló boraihoz az alapanyagokat. Habis László elmondta, hogy azzal, hogy az önkormányzat 2010-et a bor évévé nyilvánította, megmutatták, hogy Eger számára mennyire kiemelt helyen szerepel a bor turisztikai szempontból is.

A polgármester köszöntőjét követően jelképesen megáldották az idei szőlőtermést, majd a szüreti menet elindult a Szépasszonyvölgy felé, ahol köszöntőkkel, borkóstolással és koncertekkel ünnepelték az idei szüretet.

Forrás: Egriszín

A tavalyi egri világbajnokságot követően idén Franciaországban találkoznak a Shotokan Karate legjobbjai. A viadalra mintegy 20-25 versenyző utazik Egerből és környékéről.

A Lyontól mintegy 150 kilométerre fekvő Lons le Saunier nevű kisváros ad otthont a 18. SKDUN Gichin Funakoshi Shotokan Karate Világbajnokságnak október második hétvégéjén. Az elmúlt évben közel 1000 versenyző vett részt a Körcsarnokban rendezett emlékezetes tornán, ennyi résztvevője valószínűleg nem lesz a mostani megmérettetésnek, már csak azért sem mert hazánkba népes és erős közép-európai csapatok látogattak. A magyarok eredményesség tekintetében viszont megismételnék a tavalyi szereplést. Akkor 10 érmet tartottak itthon, s ez Juhász Ferenc (6. Dan-os karate mester az SKS-SKDUN karate szövetség elnöke) szerint most is elérhető. „Nagyon jól sikerült a tavaszi felkészülésünk, az eddigi legjobb diákolimpiai szereplést tudhatja maga mögött az SKS szövetség. Közel 400 fő a taglétszámunk, Eger és vonzáskörzetében 250 fő, vagyis jelentős az állomány” – mondta Juhász Ferenc. Ma Tokajban Toshiaki Namiki 8. danos mesterrel edzenek, jövő héten már felkészítő edzőtáborban vesznek részt a karatékák Makláron. A Franciaországba csapatvezetőként utazó mester az egriek közül Kis Gergőtől, Jakab Zsuzsától, Molnár Dánieltől és fiától Juhász Zoltántól is jó eredményt vár.

Forrás: Egriszín

Könyvtártúra Eger nevezetes épületében és utazás a korok hullámain. Ezt ígéri programjaival a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár a Kulturális Örökség Napján, azaz ma.

Egész napos programmal várja az érdeklődőket a Bródy Sándor Könyvtár a Kulturális Örökség Napja alkalmából. „Könyvtártúra műemléki környezetben” címmel ma délután a Nagypréposti palotába, a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár otthonába szerveztek sétát, amely során Kárpáti János és Kárpátiné Ézsiás Edit vezetésével a látogatók megismerkedhetnek Eger egyik legszebb, az 1770-es években épült, barokk műemléképületével és környezete történetével, a palota építészeti részleteivel, eredeti és mai funkciójával.
A délutáni programban szerepel még látogatás a Megyeháza épületében működő, eredeti tölgyfa berendezésével párját ritkító Közigazgatási Szakkönyvtárban és a Megyeháza dísztermében. 16 órára könyvbemutatóval és előadással várják az Egri Vár múltja és jelene iránt érdeklődőket. Kárpáti János, „Az egri püspökvár : az egri vár a 13-15. században a régészeti kutatások alapján” című könyvének bemutatóján arról lesz szó, hogy miről beszélnek a kövek, a romos falak maradványai, a napvilágra került leletek?
Hoór Kálmán,”Az egri vár fejlesztési tervei” című előadásából kiderül, hogy mely objektumok helyreállításával gazdagodik épített örökségünk e jeles emléke? A rendezvényen az érdeklődők számos képet és ábrát bemutató prezentáció kíséretében bepillantást nyerhetnek Eger egyik legvonzóbb műemlékegyüttese több évszázados változásaiba és a jelen rekonstrukciós terveibe.

Az Európa Tanács és az Európai Unió védnöksége alatt Európa minden országában megrendezik az épített örökség ünnepét szeptember hónapban, 2010-ben ez szeptember 18-19. Az idei 13. alkalommal megrendezett Kulturális örökség napjain az ország minden táján intézmények, kastélyok, népi műemlékek, várak, templomok mindenütt vezetéssel, programokkal várják a látogatókat.
A Kárpát-medence 270 településének több mint 700 épületében megrendezett esemény, az idei Felemelő évszázad programsorozathoz csatlakozva elsősorban a XIX. század örökségére koncentrál, de számos más jellegű helyszín és téma várja a látogatókat szombaton és vasárnap.

Forrás: Egriszín

A Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület főszervezésében került sor Eger Ünnepének második napján az Eger-patak medrének tisztítására. A szemétszedés három helyszínen zajlott, a korábbi évekkel ellentétben kevesebb számú önkéntessel.

A tavasszal még 165 fős részvételű program idén a borongós időjárás miatt kevesebb létszámú volt. A kilencre tervezett szakaszt három részre kellett csökkentenie a szervezőknek. Az első szakasz a strand hídjától a Kis Dobó térig tartott, a második a Kis Dobó tértől a kórház hídig, az utolsó állomás pedig egészen a Bükk sétány végéig terjedt.

A 2003 óta működő Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület (KTKE) szervezésében valósulhatott meg a patak takarítása. Szitta Emese, a KTKE élővilág védelmi szakosztály vezetője elmondta, hogy az egyesület célja Eger Ünnepén gyakorlati értelmet is nyújtani a városnak azzal, hogy megtisztítsák a szeméttől a patak egyes részeit. Ehhez igénybe vették a tűzoltóság segítségét is, akik a nehezen lejutható részekhez létrát és konténereket is biztosítottak. A szervezők ezen kívül szemeteszsákokat, szerszámokat, csizmákat, kesztyűket és az előző alkalomból megmaradt „Tisztán szeretem Eger” feliratú pólókat is osztottak az önkénteseknek. Szitta Emese főszervező hozzátette, hogy bár a városgondozás feladata lenne a patak medrének tisztítása, segítségül szokták hívni az egyesületet is, amikor bizonytalanok abban, hogy kivághatják-e a patakot torlaszoló növényzetet.

Forrás: Egriszín

Élénk érdeklődés fogadta Egerben a Markhot Ferenc Kórház által szervezett nyílt napot, amit pénteken rendeztek meg az intézményben. A rendelőintézetben tizenöt féle ingyenes szűrővizsgálaton vehettek részt a jelentkezők. Nemcsak az eredményeket tudhatták meg azonnal, hanem tombolaszelvényeket is kaptak, így szerencsés esetben ajándékkal is gazdagodhattak. Megnézhették továbbá a kórháztörténeti kiállítást, sőt szakmai vezetéssel beléphettek a központi műtőbe, a szülőszobába, az izotópdiagnosztikai laborba és a kőzúzóba. A rendezvény célja a betegségek megelőzése volt.

Forrás: Heol