A bábszínházhoz éppen az kell, mint a háborúhoz: pénz, pénz, pénz. Márpedig ebből van most a legkevesebb. E tényt Lengyel Pál sem tudta elhallgatni.

Nem ismertették a Harlekin Bábszínház idei évadnyitó társulati ülésén a második fél év műsortervét. Ennek kapcsán Lengyel Pál igazgató portálunkkal annyit közölt: ha az anyagi helyzet és a támogatási rendszer nem változik, akkor a második fél évben nem tudnak új bemutatót létrehozni.

Ez a helyzet annak ellenére alakult ki, hogy az intézménynek vannak nyertes pályázatai. A fenntartó minisztérium öt produkciót támogatott 2,5 millió forinttal, ám az összeg 34 százalékát zárolták. Az előző színházi évadban ugyanennyi előadás kivitelezésére 5,5 milliót kaptak, és nem zároltak egy forintot se. Az intézmény költségvetésében a produkciók előállítására szánt előirányzat nulla, vagyis csak pályázaton nyert pénzt vagy saját bevételt tudnak azok készítésére fordítani.

Már az évadzárón is felvetődött, hogy a megyének, mint fenntartónak, támogatnia kellene azokat a nagyon szegény településeket, amelyek nem tudnak megvásárolni egy-egy tájelőadást. Az igazgató szerint fontos az infrastruktúra, a járda, a szennyvíz, de nagy hibát követ az el, aki a fiatalok igényes színházi nevelését elhanyagolja. Ezért kéréssel fordult a fenntartóhoz, hogy közösen gondolják ki, hogyan lehetne ezekre a helyekre is elvinni a bábszínházat.
– Az idei évad klasszikussal, Arany János: Bajusz című darabjával indul – közölte a direktor. Ebben a fél évben állítják még színpadra A bárányfelhő és az állatok című láncmesét, amelynek érdekessége, hogy a Színház- és Filmművészeti Főiskola öt bábszínház-rendező szakos hallgatója közösen rendezi a történetet. A folytatás az anyagiak függvénye.
S hogy mit kíván ezek után a bábszínház-igazgató? Odafigyelést és a gazdasági gondok enyhülését.

Tizenöt előadás van a tarsolyban

Szinte példa nélküli, hogy egy bábszínházban egyszerre 15 színpadképes produkció legyen. A Harlekinben műsoron tartják a Lúdas Matyit, A libapásztorlányt, a Nils Holgerssont, a Mese az állatokról és a bárányfelhőről-t, a Süsü, a sárkányt, a Betlehemi csillagot, a Csillagbajuszt, a Krampusz, aki Mikulás akar lenni-t, a Keresztanyát, a Kis Ida virágai címűt, a Mazsolát, a Kipkopp karácsonyát, a Királymeséket, a Világkupát. Jönnek új darabok is. A megyei önkormányzat elnöke, Sós Tamás úgy fogalmazott: felelőtlen ígéreteket nem tesz, de ahogy az elmúlt négy évben, úgy most is keresik a megoldást, hogy az intézmény biztonságosan működhessen. Addig azonban, amíg az anyagi szorítás nem enged, a társulat szakmai tudásában bíznak, ami nem engedi, hogy a nézők mindebből bármit is megérezzenek. Osváth Péter , a megyei önkormányzat irodavezetője jelezte: ma is vannak ifjúsági pályázatok, így azok a helységek, amelyek bábszínházi produkciót szeretnének vinni településükre, együtt nagyobb eséllyel tudnak pályázni, mint az egyetlen bábteátrum. A szintén fenntartó egri önkormányzattól Agyagási Dezső irodavezető is azt hangsúlyozta: ígérni felelőtlenség lenne, ám a város is mindent elkövet, hogy a bábszínház működhessen, országosan is elismert produkciókat állíthasson elő. A Harlekin egy új taggal gyarapodott, Virág István erősíti a csapatot.

Továbbképezik az évadban a bábszínészeket

Lengyel Pál jelezte, hogy bevezetik a bábszínészek továbbképzését mozgás-, ének-, beszéd- és színészmesterség kurzusokon. A gyakorlatokból az év végére egy önálló produkció is összehozható lesz. A bábszínészek hazai és nemzetközi fesztiválokon is megmérettetik magukat, ami szintén fontos a szakmai fejlődés szempontjából.

Forrás: Heol

Oláh Tibor, az Egri Vitézlő Oskola hagyományőrző haditorna egyesület vitéze nyerte a Törökországban első alkalommal megrendezett hagyományőrző nemzetközi íjászversenyt - tájékoztatott az egri Dobó István Vármúzeum igazgatója.

A rendezvény mintegy 70 résztvevője közt összesen 6 ország képviseltette magát. A török íjászok mellett 2 német, 2 francia, 2 magyar, 1 cseh és 1 iráni versenyző vett részt a gyalogos íjászversenyben - közölte Veres Gábor. Mint elmondta: Nyugat-Anatóliában, a görög mitológiából ismert Ida-hegységben rendezték meg Törökország első nemzetközi hagyományőrző íjászversenyét. A verseny hivatalos elnevezése törökül I. Kaz Daglari Geleksel Okculuk Müsabakalari volt.

A pálya 17 lőállásból állt, sárga-fekete körös célokkal. Volt továbbá néhány speciális cél: gyorslövés, közelítős és hátrálós lövés, továbbá futóvad céllövés. A háromnapos rendezvényt nagy érdeklődés kísérte mind a sajtó, mind a közélet szereplői részéről: Havran Kaymakamja szolgabíró, Fatih Genel, a kerület országgyűlési képviselője, Balikesir tartomány válija (kormányzó, főispán), 5 környékbeli város polgármestere és a környékben állomásozó fegyveres testületek parancsnokai egyaránt részt vettek a megmérettetésen.

Oláh Tibor mögött Yavuz Arslan isztambuli török versenyző végzett a második helyen, míg a harmadik helyezett szintén egy isztambuli török íjász lett, Murat Özveri - közölte Veres Gábor.

Forrás: mult-kor.hu

Sajtótájékoztatót tartott az Egri Kórházvédők Egyesülete a Bartakovics Béla Közösségi Házban. Mondandójuk célja, hogy a közép-dunántúli regionális tiszti főorvosi posztjától menesztett Bujdosó Lászlót ne mint áldozatot, hanem mint felelőst ismerje a közvélemény.

Bár a kórházvédők örömmel és megnyugvással fogadták a hírt, miszerint leváltotta Bujdosó László közép-dunántúli regionális tiszti főorvost Paller Judit megbízott országos tiszti főorvos, ám azt szeretnék, ha a menesztés mellett vizsgálnák Bujdosó felelősségét például az egri kórház ügyében is. Meddig bujdoshat még Bujdosó László? - teszik fel a kérdést az egyesület tagjai, akik  szerint ő és a korábbi országos tiszti főorvos Falus Ferenc törvénysértést hajtott végre, amikor előkészítették és véglegesítették a kórházat, a Hospinvestnek átadó határozatot, bármilyen ellenőrzés nélkül. Dr. Mánya Kristóf és dr. Pócs Alfréd hangsúlyozta, hogy a döntés emberéleteket követelt, hiszen a különböző osztályok nem működtek megfelelően, kevés volt az orvosi létszám, a szakrendeléseken pedig rendkívül magas óraszámmal dolgoztak az alkalmazottak. „A betegeket más kórházakba kellett szállítani, voltak akik nem élték túl az utazást” –tette hozzá dr. Pócs.

Dr. Mánya Kristóf véleménye szerint, a kormányváltással új fejezet nyílik a magyar egészségügyben, ám az átalakulásnál vigyázni kell arra, hogy minden a törvény utolsó betűjének betartásával történjen. Szerinte az lenne a valódi igazságtétel, ha más kórházban, ezentúl nem fordulnának elő az egrihez hasonló kaotikus állapotok.

Szabó Pál szerint az átadástól kezdve „államellenes bűncselekmények” történtek, úgy gondolja, hogy felelős mindenki, akit ők megkerestek és nem tett lépést az ügyben. A politikai felelősök mellett azt a „mikroközösséget” is kiemelte, akik a tiltakozó hullám ellenére asszisztáltak a kórház átadásához, ezzel megszegték az orvosi esküjükben foglaltakat. Ők személyileg és erkölcsileg sem alkalmasak a további feladatokra a kiépülő új kórházban – zárta szavait Szabó Pál.

Forrás: Egriszín

Ma délután bemutatták az LMP egri képviselőjelöltjeit és a párt egri és megyei listáját. Kiderült az is, hogy a Lehet Más a Politika Heves Megyei Szervezete nem indít Egerben saját polgármester-jelöltet, hanem a függetlenként induló Tarsoly Józsefet támogatja.

A párt egri listáját dr. Csarnó Ákos jogász, a Kerekes Band brácsása vezeti. Az Érsekkertben tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy Egerben is a párt országos alapelveit kívánják helyi szinten alkalmazni. Szerinte az átláthatóság, a nyitottság, a korrupció elleni küzdelem az egri közgyűlésben is elkélne, ezért erre is törekednének abban az esetben, ha lehetőséget kapnak a képviseletre a választóktól.

Az egri listavezető elmondta, hogy a civilekkel és a kisközösségekkel szorosabb és együttműködőbb viszonyt szeretnének kialakítani. Teljes erőbedobással kívánnak Eger épített és természeti környezetéért dolgozni, és a kulturális hagyaték megőrzésére törekedni. Az emberekkel együtt szeretnének dolgozni, nem pedig helyettük.
Ivády Gábor, a párt országgyűlési képviselője, Ivád polgármestere, a megyei lista vezetője kiemelte, hogy a megyei közgyűlésben nem pozíciókra vadásznak majd, hanem a szakmai munkát kívánják minél magasabb szinten elvégezni. Ő is elmondta, hogy a civil szervezetekkel, a kisvállalkozókkal és kisebb gazdaságokkal is szorosabb együttműködést szeretnének kialakítani a jövőben. Ivády Gábor azt is hangsúlyozta, hogy most sem kívánják tolakodó megkeresésekkel gyűjtögetni a kopogtatócédulákat. Egyéb, még nem nyilvános stratégiáik vannak a kopogtatók gyűjtésére.

A megyei listát Ivády Gábor vezeti ugyan, de kijelentette, hogy, ha továbbra is polgármester lesz, nem vállalja a közgyűlési tagságot. Azzal indokolta elhatározását, hogy az országgyűlési képviselői és a polgármesteri munka így is rengeteg feladattal jár, s csak a ezek rovására lehetne csak még közgyűlési tag, ha megszavazzák.

A Lehet Más a Politika jelöltjei a 2010-es önkormányzati választásokon Egerben:

1-es körzet: Bocsi Rita
2-es körzet: Laboda Csaba
3-as körzet: Ivády Péter
4-es körzet: Gyenge Beatrix
5-ös körzet: Törőcsik Gábor
6-os körzet: Pohl Anette
7-es körzet: dr. Csarnó Ákos
8-as körzet: Juhász Mihály
9-es körzet: Cseh Zita
10-es körzet: Mida Vivien
11-es körzet: Ludányi Csaba
12-es körzet: Fábián Imre

Az LMP egri listája:

1. dr. Csarnó Ákos
2. Juhász Mihály
3. Ivády Péter
4. Cseh Zita
5. Pohl Anette

Az LMP heves megyei listája:

1. Ivády Gábor 2. Komlósi Csaba 3. Tóth Norbert 4. dr. Lukács Zoltán 5. Kormos Szilárd

Forrás: Egriszín

A megyeszékhely ad otthont 2011. október 15-én az IKO Matsushima csoport által kiírt 7. Kyokushinkai Karate Európa-bajnokságnak.

Tizennégy éve Borza Józsefék egyszer már a körcsarnokba hozták a kontinens legjobbjait, és ezt most megismétlik.

– A szervezőmunkát már megkezdtük, mert szeretnénk jó házigazdaként vendégül látni a szakág képviselőt – jelentette ki a hat danos mester. – A lebonyolítást az Egri Kyokushinkai Karate Fejlesztéséért Alapítvány végzi, amelynek tagjaira sok munka vár, hogy az Eb megfeleljen az igényeknek.

Az alapítvány egyik kurátoraként dr. Darvai László ténykedik. Az országos szövetség orvosi bizottságát vezető megyeszékhelyi doktor a 20 klub 85 karatékáját felvonultató karcagi országos táborban vizsgázott első danra. Az edző és bírói képzés mellett közgyűlést is magában foglaló összetartáson Borza József részletezte azokat a feladatokat, amelyek az IKO Matsushima csoport tagjaira a közeljövőben várnak. A szaktekintély ezúttal is nagy hatást gyakorolt a tábor résztvevőire, akik közül jó néhányuknak csupán kevés lehetőségük akad, hogy testközelből ismerjék meg a mester hitvallását.

– Általa az első vonalból kapjuk a budo szellemiségét és ezért szerencsésnek tarthatjuk magunkat – utalt Borza József évtizedek óta tartó egri munkásságára Darvai doktor. – A karate életforma jellegét mindazok tudják, akik ezt a harcművészetet űzik. A kyokushinkai gyakorlása képessé tesz arra, hogy bennünk lévő lehetőségeket ki tudjuk hozni magunkból. Ehhez azonban fel kell nőni, saját magunk legyőzése, határaink kitágítása ugyanis rendkívül nehéz feladat – zárta szavait a 41 éves orvos, aki az első dan megszerzését varázslatosnak nevezte.

Forrás: Heol

Negyedik alkalommal rendezik meg a megyeszékhelyen a Kéklámpás-napot, amelyen idén is számos látványos program várja az érdeklődőket.

A Kéklámpás-nap célja, hogy az azon résztvevő szervezetek (rendőrség, tűzoltóság, mentők, katasztrófavédelem, büntetés-végrehajtás) bemutathassák napi életüket, munkájukat a civil lakosságnak, ugyanakkor egymással is kötetlenebb keretek között találkozhassanak. Idén augusztus 21-én, szombaton várják majd gazdag programkínálattal az érdeklődőket az Érsekkertben.

A rendezvény délelőtt 9 órakor a szirénás járművek Egerben való felvonulásával veszi kezdetét, majd 10.30-kor hivatalosan is megnyitják az eseményt az Érsekkertben. Ezt követően bemutatókkal, vetélkedőkkel, főzőversennyel folytatódik a nap. A programok sorából kiemelkedik a 14 órától kezdődő szakmai bemutató, amelyen az öt szervezet munkatársai egy látványos akció során szemléltetik a közös munkát.

 

A délután során fellép a Tűzvirág Drámacsoport és a Kaláris néptánc-együttes, 17 órától pedig a Flórián Band ad koncertet.

Forrás: Heol

Hazugságnak, politikai lejáratásnak nevezte a Hír Televízió „Célpont” című műsorában elhangzottakat Sós Tamás, az MSZP Heves megyei elnöke. A politikus jogi lépéseket tervez az MSZP-t és személyét érintő ügy kapcsán.

„Hazugság, és a közélet kriminalizálása az a politikai célú lejárató támadás a Magyar Szocialista Párt és személyem ellen, amit a Hír Televízió 2010. augusztus 13-i Célpont című műsora sugall” – reagált a műsorban elhangzottakra Sós Tamás, az MSZP Heves megyei elnöke közleményében. Az elnök szerint az említett műsor azt sugallja, hogy az Észak- heves megyei LEADER- közösség "pénzszivattyúként" működött az MSZP számára.

„A LEADER - szervezet önállóságát tiszteletben tartottam és tartom. Döntéseiben nem vettem és nem veszek részt, így nincs tudomáson a riportban elhangzott működtetéssel kapcsolatos megbízatásokról sem. Magam is kezdeményezem a most tudomásomra jutott információk alapján a LEADER- szervezet vezetőjénél, elnökségénél valamint közgyűlésénél, értékeljék a kialakult helyzetet, és amennyiben indokolt, hozzák meg a szükséges intézkedéseket a felelősségre vonásra vonatkozóan.
Leghatározottabban visszautasítom a hamis vádakat a Magyar Szocialista Párttal és személyemmel kapcsolatban!
Az üggyel kapcsolatban bírósághoz fordulok, jogi úton kívánok elégtételt venni. Feljelentést teszek az MSZP-t és személyemet ért aljas rágalmakkal kapcsolatban.” – fogalmaz közleményében Sós Tamás.

Egyre szeszélyesebb az idei nyár. Vasárnap tornádót láttak Eger mellett. A ritka jelenséget sikerült rögzíteni is.

A www.idokep.hu oldalon található videón jól látszik, ahogy vasárnap Egertől 7-8 km-re egy zivatarcella tornádót hoz létre. Ugyanez a zivatarcella okozott néhány órával előtte Szolnok térségében jelentős károkat. A videót Deák Péter rögzítette.

A nagysikerű csillagászest után újabb programra várja az érdeklődőket a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága. Augusztus 28-án rendezik meg a Denevérek éjszakáját.

A denevérek nagyon hasznos állatok, bár keveset tud róluk az átlagember és ezért a nemszeretem állatok között tartják őket számon. Ezen az előítéleten szeretne változtatni a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága. Olyan érdekességeket lehet megtudni a „bőregerekről”, mint hogy családszeretők és kicsinyeiket „denevér óvodában” nevelik, vagy hogy a világon több mint 1000 fajuk ismert. Még további sok érdekes adatot tudhatnak meg az érdeklődők, és még közelebbi barátságot is köthetnek a repülő emlősök e csoportjával a bátor vállalkozók.

A program első részében egy színes, érdekes előadás keretében szerezhetnek több információt a résztvevők, majd az elhangzottakból adhatnak számot egy totó segítségével a nagyok, a kicsik pedig saját denevért is készíthetnek. A program második részében a felsőtárkányi tóparton felállítják a denevérfogó hálókat és befogják a repülő emlősöket, hogy közelebbről is megfigyelhessék őket. A detektor segítségével pedig hallhatják a denevérek által kibocsátott ultrahangot, amit az emberi fül már nem érzékel.

A program időpontja: 2010. augusztus 28. (szombat), 17.30 - kb. 23.00 óráig.

A foglalkozás helyszíne: előadás a felsőtárkányi ’Nyugati Kapu’ Oktató- és Látogató Központjában,
hálózás, detektoros megfigyelés a felsőtárkányi-tóparton.

Ajánlott felszerelés: megfelelő ruházat és lámpa – a terepi programhoz.
A program részvételi díja: 300 Ft/fő

A helyi kulturális, történelmi értékek, hagyományok ápolása, bemutatása céllal létrejött helytörténeti, városvédő egyesület mutatkozott be nyílt nap keretében ma délelőtt, Bélapátfalván.

A hagyomány ápolása mellett a szebb élhetőbb környezet kialakítása, és az odalátogatók számára vonzó településkép megteremtése a helyi adottságok figyelembevételével, célként fogalmazódott meg a megvalósításra váró ötletekkel, elképzelésekkel teli bélapátfalvi lelkiismeretes értékmentők bemutatkozásán. Az új szervezet munkája során folyamatosan tájékoztatást kíván nyújtani Bélapátfalva múltjához kötődő jeles évfordulókról, eseményekről, a város jelenét és jövőjét meghatározó elképzelésekről, tervekről.
A Bélapátfalvai Helytörténeti, Városvédő és Városszépítő Egyesület egyesület 2010 tavaszi megalakulásakor megfogalmazott célkitűzések között legfontosabbak a város hagyományainak és helytörténeti emlékeinek kutatásával és közkinccsé tételével kapcsolatos elképzelések, amelyek mellett további feladatként megfogalmazódott a városfejlesztés aktuális kérdéseinek véleményezése, valamint a jelentős történelmi, kulturális és ipartörténeti emlékekkel bíró település lakosainak véleményét és kéréseit, észrevételeit közvetíteni az önkormányzat felé.

Bárdos Péter az egyesület elnöke a mai bemutatkozáson kiemelte, hogy az önzetlen, civil kezdeményezésre létrejött szervezet fontos feladatnak tekinti szűkebb hazája épített és természetes környezetének megóvását, városuk arculatának szebbé tételét. Bízván abban, hogy sokan vannak rajtunk kívül is, akik szívükön viselik városuk érdekeit, lokálpatrióta társaknak is önálló megjelenési lehetőséget, szellemi-anyagi támogatást nyújthat az egyesület.
Az egyesület várja a Bélapátfalvával kapcsolatos véleményeket, javaslatokat, melyet a megfelelő fórumokon aktívan képviselhet. Fontosnak érzik, hogy a város jövőjének tervezésekor mindannyian hallassák hangjukat, hogy településünk fejlesztései ügyében ne nélkülünk szülessenek döntések.

Az egyesület munkája kapcsolatot jelenthet a helyi közösség és a település vezetése között. Egyfajta kommunikáció, a lakosság gondjainak és a város elképzeléseinek megismerése mentén.
Hogy mit jelent a település életében egy ilyen hagyományőrző egyesület munkálkodása, arról Ferencz Péter, Bélapátfalva polgármestere így nyilatkozott:
„Mindenféleképpen fontos. Egyrészt a múltból való táplálkozást jelenti, ami a jövőt vetíti elő. Emellett a hagyományőrzést, sok szempontból. Itt elhangzottak nagyon fontos gondolatok, a helyi ingatlanok védelméről, a Mária-forrásról. Igazából ezek azok az értékek, amik hozzánk kötődnek, amiket valóban mi építettünk. Büszkék lehetünk Bélapátfalván a Bélkő-hegyre, vagy az Apátságra, de azokat nem mi építettük.
Ezeket a házakat amelyek megtalálhatók a településen már mi építettük, mi gondozzuk, mi szépítjük. A Mária-forrás, ami idővel tönkre ment, újjá szeretnénk építeni, az már a mi érdemünk lehetne. De folytathatjuk tovább a kertépítéssel, közparkok építésével, mindazzal, ami a jövőre vonatkozóan a mi tetteinket fogja majd alátámasztani.”

Az egyesületi bemutatkozáson a település polgárai előtt Bárdos Péter elnök a célok szándékok megfogalmazása mellett azokat az ötleteket is körvonalazta, amelyek jövőbeli megvalósításával változhat Bélapátfalva arculata is. A szervezet tervei között szerepel helytörténeti kiállítás létrehozása és faültetés. A 100 éve indult cementgyártásnak emléket állítva szeptemberben emléktáblát avatnak az egykori gyár területén és Bélapátfalváért emlékérmet adnak át, az áldozatos munkájukkal a településért sokat tett személyeknek.
A korabeli fotókon látható településkép hangulatának helyreállítása céllal az ősszel 20 gömbakác fát ültetnek, ami a természetes, élhető környezet és a hagyományos utcakép kialakítását célozza.
Ha az ember kicsit kinyitja a szemét, könnyen talál kincseket, értékeket a környéken. Bélapátfalva természeti adottságait a Bükk közelsége, a Bélkő-hegy látványa és turisztikai szerepe, valamint a hegyekkel övezett Gyári-tó és környezete biztosítja. A természetes karsztforrások vizének jótékony hatásáról is sokan nyilatkoznak elismerően. A környezet megóvása és védelme a helyi és az idegenforgalmi érdekeket egyaránt szolgálja.
A történelmi hagyományok legszebb emléke az Árpád-kori apátsági templom. Az épület mellett található, valaha kultikus jelentőséggel bíró Mária-forrás helyreállítása is várat magára. Az egykor itt elhelyezett Mária-szobor mára teljesen tönkrement, a tervek szerint rekonstruálni kell ezt az értéket is, éppúgy mint a cementgyártás egyik korszakához kapcsolódó szintén legendás ipartörténeti emléket, a gyárban egykor működött, mára viszont meglehetősen rossz állapotba, és nem bélapátfalvi tulajdonba került tolatómozdonyt.

Az egyesület következő programjai:

2010. szeptember 18-án emléktáblát avatnak fel a régi gyár területén, abból az alkalomból, hogy 100 éve indult meg a cementgyártás Bélapátfalván, pontosan az említett helyszínen. Az egyesület ezzel, az ipartörténeti hagyományt elismerő eseménnyel kíván tisztelegni a valaha itt dolgozók emléke előtt.
Ez alkalomból adják át a civil kezdeményezésre alapított "Bélapátfalváért" emlékérmet, a település életében fontos szerepet betöltött, munkájukkal, alkotói tevékenységükkel kiemelkedően teljesítő személyeknek.

2010 őszén 20 db gömbakác fát ültet az egyesület a település közterületén. A fásítási program első lépéseként tervezett eseményen zenés ünnepséggel várják az érdeklődőket.

Forrás: Egriszín

function createHszField()
{
var obj = document.getElementById(ToRefresh);
obj.innerHTML=ajax.response;
eval(ajax.response);
}