Sikerrel zárult a másfél éves SZÍN-TÉR program, hangzott el a ma délutáni sajtótájékoztatón.
A drogprevenciós célú projekt, az Eger Város Önkormányzata által, a TÁMOP  5.2.5-08/1 pályázatán nyert 18 millió forintos támogatással valósult meg, melynek keretében kreatív foglalkozásokat, szabadidős programokat, csoportfoglalkozásokat, teaházat szerveztek a veszélyeztetett fiatalok számára.

A „SZÍN-TÉR Iskolán kívüli drogprevenciós és szabadidős programok kialakítása és működtetése Egerben” című pályázat célja, a városban élő fiatalok számára alternatívaként a szabadidejük hasznos és tartalmas eltöltésére egy közösségi tér biztosítása, és fő feladatként a veszélyeztetett csoportok teljes prevenciója. A programokhoz az EKMK Ifjúsági Ház biztosított teret az elmúlt másfél évben.
Telitalálat volt a pályázat, ezt mutatja a megvalósítás és az áttekintés, hangsúlyozta Társi József az Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda vezetője, aki egyértelműen sikeresnek értékelte a projektet.
Czövek Andrea, a projekt szakmai vezetője, az Érted Agria Alapítvány kurátora bemutatta a Szín-tér másfél éves munkáját és eredményeit. Hangsúlyozta, hogy a prevenció célja az, hogy akik nem érintettek, a továbbiakban ne is legyenek azok. Kiemelte, hogy a legveszélyeztetettebb csoport, a középiskolás korosztály és a fiatal felnőttek.  A Szín-Tér programjában szerepelt személyiségfejlesztés önismereti- és drámacsoprttal, pályaorientációs foglalkozás-sorozat valamint szabadidős foglalkozások szabadtéri tevékenységgel.
Körtvélyesi Dóra szakmai program-koordinátor, ifjúságsegítő tevékenysége által ő találkozott a legtöbbet az idelátogatókkal. Hangsúlyozta, hogy a Szín-Térrrel a fiatalok alternatívát kaptak és esélyt a közösségteremtésre. Nagyon sokan fordultak hozzá tanácsadásért, tanulással és egyéb, a fiatalokat érintő problémákkal.

A program eredményessége nehezem mérhető, hiszen ez a fajta tevékenység megkívánja a személyiség tiszteletben tartását és az anonimitást, ahogyan erről Czövek Andrea, a projekt szakmai vezetője beszélt, de a program lényegét és fontosságát akkor érthetjük meg igazán, ha
szembesülünk a kallódó, csellengő fiatalokkal, akik ki vannak téve a veszélyeknek. S való igaz, hogy ezzel a jelenséggel egyre gyakrabban találkozunk Eger mindennapjaiban is.
A szakemberek sem tagadják, hogy az élet különböző területein a fiatalokat nagy veszély fenyegeti, ezért nagyon fontos lehet egy ilyen másfél éves projekt is. Kérdés, hogy mekkora a valós igény erre, hiszen valóban nem lehet sem kényszeríteni, sem átprogramozni a gyerekeket.
A másfél évvel ezelőtti projektnyitón Ponyi László, az Egri Kulturális és Művészeti Központ igazgatója jövőbe tekintő optimizmussal beszélt az intézmény programjáról, melynek célja, hogy hátteret biztosítson a fiatalok iskolán kívüli szabadidős tevékenységéhez, kiemelt figyelmet fordítva a kulturális, művelődési tevékenységre, valamint a környezettudatos gondolkodás minél fiatalabb korban történő kialakítására. Az EKMK Ifjúsági Ház, mint befogadó intézmény, az ott kialakított közösségi hellyel akkor még egyfajta közművelődési szocio-kulturális teret szeretett volna létrehozni, melynek feladata és a rendezvények célja, a fiatalok életkörülményeinek javítása, a közéletbe való bevonásuk. Így alakult, hogy a „Szín-tér” program intézményi hátterét is az EKMK adta, méghozzá az akkori Művészetek Háza, később Ifjúsági Ház aulájában működő a közösségi tér bevonásával és a második emeleten a további programok számára kialakított alkalmas hellyel a „kuckó”-val. Az intézmény átalakításával és funkcióváltásával ezen a területen is csökkennek a belvárosi színtér „szocio-kulturális” aktivitást elősegítő lehetőségei.

Forrás: Egriszín

Korabeli fegyverek, öltözékek és felszerelések sora látható azon a most megnyílt mezőkövesdi kiállításon, melynek rendezői egyebek között a pandúrok életét és tevékenységét mutatják be az érdeklődőknek.

A hevesi székhellyel tevékenykedő Magyar Rendőrmúzeum Baráti Köre, valamint az IPA (Nemzetközi Rendőr Szövetség) közreműködésével rendezett tárlat további része a csendőrség, a rendőrség, az egykori munkásőrség, valamint a világban hungarikumnak számító polgárőrség dokumentumait és jellegzetes használati tárgyait sorakoztatja fel.

 

A „Híven, becsülettel, vitézül” című kiállítást Tállai András polgármester, a Belügyminisztérium államtitkára nyitotta meg, majd dr. Gulyás István, a rendőrmúzeum nyugalmazott igazgatója tartott előadást a magyar rendvédelem történetéről, dr. Mecser Tamás r. ezredes pedig a kortörténeti relikviákat mutatta be.
A Mezőgazdasági Gépmúzeum gazdaházában megtekinthető tárlat augusztus 27-ig tart nyitva.

Forrás: Heol

Gyakori, hogy a diákok a nyári szünidő alatt, zsebpénzük kiegészítésére munkát vállalnak. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó szerződés jellegétől függően azonban eltérő adózási szabályokat kell figyelembe venni a személyi jövedelemadó kötelezettség megállapítása során.

Az egyik tipikus foglalkoztatási forma, amikor a közép- vagy felsőoktatási intézmény hallgatója a tanulmányok végzéséhez kötődő szakmai gyakorlatát tölti, s ezzel kapcsolatosan pénzbeli juttatásban részesül. Ezen juttatások a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adóterhet nem viselő járandóságnak minősülnek. Szakképző iskolai tanulók esetében a tanulószerződés alapján az őket megillető pénzbeli juttatásnak a szakképzésről szóló törvényben meghatározott kötelezően fizetett összeg (a minimálbér 20%-a) erejéig. Felsőfokú szakképzésben résztvevő hallgatók gyakorlati képzésére kifizetett díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó összegig.
Az adóterhet nem viselő járandóság értékhatárát meghaladóan adott juttatás azonban egyéb jövedelemként adóköteles.
Amennyiben a felsőoktatási intézmény hallgatója hallgatói munkadíjban részesül (azaz, a hallgató saját felsőoktatási intézményénél, vagy annak tulajdonában lévő ingatlanban székhellyel rendelkező cégnél, vagy olyan cégnél, amelyben a felsőoktatási intézménye részesedéssel rendelkezik munkát vállal), annak havonta a minimálbér kétszeresét meg nem haladó része szintén adóterhet nem viselő járandóságnak minősül.
Abban az esetben, ha a magánszemély az adott évben csak adóterhet nem viselő járandóságot szerez, akkor az adott évről nem kell bevallást benyújtani.
A másik eset, amikor a tanuló a nyári szünideje alatt munkaszerződés alapján munkaviszony keretében végez munkát. A munkaviszonyból származó jövedelem a diákok esetében is bérjövedelemnek minősül, amelyre adójóváírás érvényesíthető.
A nyári munkavégzés harmadik tipikus esete a megbízási szerződés alapján végzett diákmunka. Az adózás szempontjából az így kifizetett munkadíj önálló tevékenységből származó jövedelemként adóköteles. A személyi jövedelemadó új rendelkezése alapján a kifizető köteles felhívni a diák figyelmét arra, hogy milyen nyilatkozatokat tehet az adóelőleg megállapításához. Mindenképpen célszerű a diáktól költségelszámolásra vonatkozó nyilatkozatot kérni, miután 2010. évben a 10 százalékos költséghányadot már csak a magánszemély nyilatkozata alapján lehet figyelembe venni az adóelőleg kiszámításánál.
Természetesen a tételes költségelszámolásnak sincs akadálya, amennyiben a tevékenység jellege ezt lehetővé teszi.
Az utóbbi két esetben a munkáltatótól, kifizetőtől kapott igazolás alapján az adóévet követő év május 20-ig személyi jövedelemadó bevallást kell benyújtani.
Bármilyen jövedelem kifizetésére igaz, hogy adóazonosító jel hiányában a kifizetésre nem kerülhet sor. Ezért aki még adóazonosító jellel nem rendelkezik, annak a szerződés megkötését megelőzően érdemes megigényelnie azt az illetékes APEH ügyfélszolgálatán.

Forrás: Egriszín

Holnap este 21 órakor láthatjuk utoljára az Agria Nyári Játékok program részeként a Perzsa Pillangócska c. musicalt az Érsekkerti Zenepavilonnál.

Az iráni szerző darabját Venczel Valentin, a Gárdonyi Géza Színház színésze formálta színpadra, a mozgásért pedig Turi Lajos a felelős. A Perzsa Pillangócska dalszövegeit Zalán Tibor fordította magyarra, a zenét Melis László írta.

A Forrás Társulat előadására a belépés díjtalan, de a helyszínen várják a felajánlásokat, amelyeket a Magyar Vöröskereszt juttat el az árvízkárosultakat.

Forrás: Egriszín

Csütörtökön 17 ágy érkezett Hernádkércsre, az árvízkárosultak részére. A Bervavölgyi Idősek Otthona felajánlását az Agria Polgárőrség juttatta el Hernádkércsre.

Hernádkécske polgármestere örült a felajánlott ágyaknak, hiszen a falu lakosai közül többen jelenleg is átmeneti szálláson vannak, ahol kevés a férőhely. Füredi József az Agria Polgárőség elnöke elmondta: a felnémeti közösségi napon szereztek tudomást a felajánlásról és az otthon két dolgozója - Rideg László és Ridegné Szabó Éva – közvetítésével vették fel a kapcsolatot az intézmény vezetőjével.

Mindössze 4 nap alatt sikerült az adomány elszállítását megszervezni. Azért ezt a települést választottuk- mondja az elnök, mivel korábban az andornaktályai és az Agria Polgárőrség összefogva öt fővel vett részt Hernádkércsen az árvízi védekezésben.

Forrás: Heol

A Kisasszonytemetőben lévő, felújított lengyel katonasírokat megemlékező ünnepség áldotta meg szombaton délután a Lengyel Hadsereg tábori püspöke.

Megemlékező ünnepséget tartottak ma délután a Kisasszonytemetőben Roman KOWALSKI nagykövet, két miniszteri rangú vendég, valamint Eger polgármestere és más országgyűlési képviselők jelenlétében. Habis László polgármester beszédében emlékeztetett arra, hogy a II. világháború menekültjeinek egri befogadásának tavalyi 70. évfordulóján határozták el sírok rendbetételét.

A történelmi korszakot idézve Eger polgármestere beszédében szólt arról, hogy a háborús időben az a Magyarország, amelyik hivatalosan a németek álláspontját képviselte biztos menedéket jelentett a lengyel menekülteknek. Több, mint 100 ezren érkeztek 71 éve. Őket 140 táborban helyezték el. Az Egerbe érkező mintegy 300 menekült a Várban kapott elhelyezést. Az egri táborban számottevő kulturális élet folyt, a városban pedig lengyel középiskola működött.

Habis László szavaira Andzsej Kunert válaszolt. A Harc és Mártíromság Emlékbizottságának miniszteri rangban lévő főtitkára kifejezte köszönetét, amiért a közel ötezer kilométeres lengyel határnak a világháború idején lehetett egy pár száz kilométernyi szakasza – a magyar, lengyel közös határ - ahonnan soha nem érte támadás országukat.

A Kisasszonytemetőben lévő sírokat a Lengyel Hadsereg tábori püspöke áldotta meg. Ezt követően a Dobó téren a Lengyel Határőrség Központi Zenekara fellépésével koncert kezdődött öt órakor.

Forrás: Heol

A Heves Megyei Közgyűlés pénteki ülésén a viták különösen a folyószámlahitel háromszázmilliós megemelése körül váltak élessé.

A Heves Megyei Közgyűlés pénteki ülésén napirend előtt kért szót Deé András (Fidesz), aki szerint döbbenetes, hogy arról szólnak a hírek: a megyét csőd fenyegeti, hiszen újabb 300 millió forint hitel felvételére van szükség. A képviselő úgy látta, hogy ez a helyzet pontosan tükrözi a szocialista megyevezetés 12 éves regnálását. „Önök soha nem tapasztalt gazdasági csődhelyzetet hagynak maguk után.” – állította Deé András, aki hozzátette: az emberek joggal várnak választ arra a kérdésre, miként történhetett ez meg.

A más rétje. Herman István (balról) és Kontra Gyula (MSZP), a kórház felügyelőbizottságának elnöke a közgyűlés szünetében.

Fotó: Ötvös Imre

Sós Tamás, a közgyűlés elnöke határozottan visszautasította a vádakat. Szerinte Heves megye sokkal jobb helyzetben van gazdaságilag, mint amit a Fidesz állít. Vagyonvesztés nem történt, más megyéknek pedig magasabb folyószámlahitelei vannak, a lakosság számához arányosítva is. Ez a más megyékkel való összehasonlítás több napirend kapcsán is elhangzott, amire Herman István, a polgári frakció igazgatója úgy reagált, hogy Sós Tamás „a más rétje zöldebb” mondást „a más rétje gazosabb” fordulatra cserélte.

A megye költségvetési rendeletének módosítása, valamint a hitelkeret növelése kapcsán közvetve, a kórház gazdasági konszolidációs terve tárgyalásakor pedig közvetlenül többször is szóba került a Markhot ügye. Herman szerint bebizonyosodott, amit ő mindig is mondott, hogy az elidegenítés veszélyhelyzetbe sodorta a megyei intézmények működését. A polgári oldal ezen álláspontjával szemben a szocialisták mindvégig azt hangoztatták, hogy a kórházat működtető gazdasági társaság jól teszi a dolgát. Kifizetetlen számlák nincsenek, és sok kórház megirigyelhetné azokat a gazdasági kondíciókat, amellyel a Markhot ma rendelkezik. Mindenesetre a testület ezeket a javaslatokat mind elfogadta, a már „megszokott” 21 igen szavazattal.

A képviselő asszony a jegyzőkönyvet kereste

Tuzáné dr. Takács Zsuzsa, a polgári frakció tagja több témában is megfogalmazta kritikai észrevételeit. A folyószámlahitel-keret emelése kapcsán például – másokhoz hasonlóan – hangot adott meggyőződésének: nincs fedezete az újabb hitelnek, vagy ha van, az vagyonvesztést eredményez. A képviselő asszony két általa törvénytelennek vélt előterjesztésre is felhívta a figyelmet: szerinte a vezetői állásokra kiírt pályázatoknak nem lehet ugyanaz a véleményezője, mint aki az előterjesztője a javaslatnak. A másik esetben a kórház felügyelőbizottságán kérte számon az írásos jegyzőkönyvet az intézmény gazdasági konszolidációs tervéről szóló napirendhez.

Forrás: Heol

Nemzetek táncházával vette kezdetét a IV. SZEDERINDA NEMZETKÖZI GYERMEK ÉS IFJÚSÁGI NÉPTÁNC FESZTIVÁL tegnap este, az EKMK-Forrás Gyermek és Ifjúsági Házban. A néptánc nemzetközi hívei három napig tartó találkozón fogalmazzák meg kultúrájukat zenében, táncban.

A hagyományos találkozót angol nyelven köszöntötte Ponyi László, az EKMK igazgatója. A három napig tartó összejövetelen 19 csoport határainkon innen és túl mutatja be hagyományait az egri közönségnek.

Három napig áll a bál, és nem pihen ki táncra kap a Forrás Gyermek és Ifjúsági Házban. Nemzetek táncházával vette kezdetét a IV. Szederinda Nemzetközi Gyermek és Ifjúsági Néptáncfesztivál tegnap este. Az egri Szederinda Alapítvány Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatásával rendezte meg immár negyedik alkalommal a Nemzetközi Gyermek és Ifjúsági Néptánc Találkozót melyre az országban és határainkon túl működő gyermek és ifjúsági néptáncegyüttesek érkeztek. Az idei találkozón 19 csoportot láthat a közönség, nemcsak a házban, hanem a városban is, hiszen ma este felvonulással köszöntik a várost a táncosok és zenekarok.

Forrás: Egriszín

Immár huszonötödik esztendeje rendezik meg Gyöngyösön a Mátrai Veteránautó Találkozót.

Szombaton és vasárnap ismét öreg autók és motorok veszik birtokba a belvárost, s népesítik be a kanyargós hegyi utakat. A szervezők idén is azt szerették volna elérni, hogy minél több, 1936 előtt gyártott modell érkezzen a találkozóra, de örömmel látják a fiatalabb autókat is.

  A programban kiállítás, felvonulás és túra rali is szerepel.
– Egyre több muzeális értékű gépjármű kerül a magyar gyűjtők birtokába, s egyre szaporodik a veterán minősítéssel rendelkező autó. Ha belegondolunk, ma már egy 1980-ban gyártott kocsi is lehet oldtimer. Éppen ezért rendezünk a fiatalabb, 25–40 éves autók részére egy gyors ralit is. A futam a veteránok után indul, de be kell tartani a közlekedési szabályokat, hiszen az út nem lesz lezárva.

 

Délután tartjuk meg a szokásos ügyességi versenyt – mondta el Koltai Ottó, a Magyar Autóklub regionális elnöke. Az pedig külön öröm, tette hozzá, hogy ez az esemény megérte a negyedszázados kort, ráadásul szünet nélkül.
A veteránozás egyre népszerűbb Magyarországon, egyre többen felismerik, hogy ezek a technikatörténeti gyűjtemények a kulturális örökség részét képezik, akár egy képzőművészeti alkotás vagy egy ékszer.

A program
Péntek
14.00     Jármű kiállítás
21.00     Veterán autók felvonulása
Szombat
8.30     Ünnepélyes megnyitó
9.00     Rali-start: Detk, Domoszló, Gyöngyös, Kisnána, Markaz, Nagyréde
10.30     Új autó bemutatók
11.00     A  túra rali indítása
14.00     Ügyességi versenyek
Vasárnap
9.00     Jármű kiállítás
9.00     Felvonulás
10.00     Kiállítás
Túraverseny (szombat):
9–11.00  Nevezés a helyszínen
11.00     Rali start: (Kékestető, Sástó)
15.30     Ügyességi verseny
18.00     Eredményhirdetés

};
(function() {
var e = document.createElement('script'); e.async = true;
e.src = document.location.protocol +
'//connect.facebook.net/hu_HU/all.js';
document.getElementById('fb-root').appendChild(e);
}());
Forrás: Heol

Önkormányzati sportnapot tartanak ma Egerben, melynek keretében megannyi sportágban mérik össze tudásukat, ügyességüket az önkormányzati dolgozók és a meghívott vendégek.

A legfontosabb persze a jókedv, a kellemes időtöltés a Dr. Kemény Ferenc Sportcsarnokban és környékén. A résztvevők többek között asztaliteniszben, tollaslabdában, labdarúgásban, kosárlabdában és tekében versenyeznek egymással. A 11. alkalommal megrendezett önkormányzati sportnapot Habis László polgármester és Kovács Géza, a lebonyolításban segítő Városi Sportiskola igazgatója nyitotta meg. A nap során helyszínül szolgál az egészséges életmódot is népszerűsítő rendezvénynek a sportcsarnok, a stadion füves pályája, a salakos pálya, a tekecsarnok, a felújított teniszpálya és az annak szomszédságában lévő klubhelyiség.

A felújított teniszpálya és klubépületének átadására is ma reggel került sor. A teljes salakcserén átesett játékteret és a megszépült épületet egyelőre határozatlan időre kapta meg a Városi Sportiskola, a végleges döntés a kezdeti tapasztalatok után születhet meg. Kovács Géza elmondta, hogy 1500 munkaórát töltöttek a területen, Eger Megyei Jogú Város támogatásával 3 millió forintot költöttek a beruházásra, amely a város teniszéletét szolgálja a jövőben. A pályákat továbbra is használja az Érsekkert Tenisz Klub.

Forrás: Egriszín