Bálázó présgépbe szorult egy férfi egy hulladékfeldolgozó üzemben Lőrinciben. Azonnal meghalt. Egyik munkatársa segíteni akart neki, úgy tudjuk, hogy neki az ujjait vágta le a gép. A meghalt munkás édesapja sírva nyilatkozott a Tényeknek, úgy tudja, hogy a fia egy beakadt kartont akart kivenni, amikor a tragédia történt.
A helyi cégeknél keletkező papírhulladékból készítenek brikettet Nagyrédén. Az ötlet segítségével közmunkásoknak adnak munkát és a település intézményeit fűtik. Azt tervezik, hogy később a rászorulók is kaphatnak a házi gyártmányú fűtőanyagból.
Eger is a „nulla hulladék”-stratégia útjára léphet? Dr. Csarnó Ákos szerint most itt a lehetőség arra, hogy Egernek végre egy jól átgondolt hulladékkezelési rendszere legyen. Az LMP egri képviselője egy öko-ószeres hálózat kiépítését is javasolta szerdai sajtótájékoztatóján.
A legutóbbi egri Közgyűléseken kiderült, hogy vége egy sokat kárhoztatott rendszernek. Az egri és az Eger környéki települések hulladékgazdálkodását befolyásoló tarthatatlan helyzet szűnt meg azzal, hogy az AVE cég felmondta a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás tagjaira mind ökológia, mind a pénzügyek tekintetében felháborító szerződést. A felmondással együtt a hejőpapi hulladéklerakó visszakerült a Társulás birtokába és megnyílt a lehetőség a hulladékgazdálkodás új kereteinek kialakítására – hangsúlyozta szerdai egri sajtótájékoztatóján dr. Csarnó Ákos LMP-s önkormányzati képviselő.
Akkor is fizettünk, ha nem volt annyi szemét?
Korábban a szerződés rögzítette: amennyiben több hulladék keletkezik, akkor azért többletszolgáltatás címén fizetnie kellett Egernek, de ugyanakkor az évi 68.000 tonnánál (300 kg/lakos/év) kevesebb hulladék összegyűjtése nem eredményezett kisebb fizetési kötelezettséget, a koncessziós partner az elmaradt hulladék mennyisége után is megkapta az elmaradt hasznát. Ez a helyzet egyáltalán nem kedvezett a térség lakóinak sem ökológiai sem pénzügyi szempontból. Ha maradt volna a lakosonkénti 300 kilogramm/év kitétel, ha marad az évi 68.000 tonna hulladék-begyűjtési kötelezettség, és nem utolsó sorban maradnak a szerződés magas díjtételek, akkor azt is kimondhatjuk, hogy a 2030-ig hatályos koncessziós szerződés alapján megközelítőleg 15.000.000.000 forintot fizettünk volna ki egy olyan feladatra, amit a Társulás is meg tudna oldani.
Az új helyzet legfontosabb hozadéka, hogy a Társulás, (amelynek gesztora Eger) dönthet mindenben, nincs szerződéses diktátum és egy jól átgondolt rendszerben óriási összegű megtakarításokat tud elérni hosszú távon. Korábbi kritikáinkban folyamatosan hangsúlyoztuk, hogy a Társulásnak és vezetőinek az itt élők érdekeit kell elsődlegesen figyelembe venni, most érkezett el az idő, hogy épeszűbb tartalommal tudjuk feltölteni az új kereteket.
Természetesen az elsődleges cél a keletkező hulladék csökkentése, de a keletkezett hulladékot így magasabb hatásfokkal tudjuk szelektíven gyűjteni, felhasználni, eladni, ezzel nem utolsó sorban le lehet zárni azt a városi szóbeszédet, ami arról szól, hogy „összeöntik a szelektíven gyűjtött hulladékot”.
A Lehet Más a Politika egri választási programjában már 2010-ben jelezte, hogy milyen ésszerűsítő megoldásokat kínál, tart kívánatosnak a hulladékgazdálkodásban. Ezek most a megvalósulás küszöbén állhatnak.
Jöjjön a „nulla hulladék”-stratégia?
Kezdeményezzük – hangsúlyozta dr. Csarnó Ákos – a több éves „nulla hulladék” stratégia kidolgozását civil szervezetek segítségével. A „nulla hulladék” egy jövőbemutató elképzelés, amely a természetes ciklusok mintájára olyan rendszerben gondolkodik, amelyben minden hulladék egyben nyersanyag is. A hulladékgyűjtés szerves átalakítása nem pusztán környezetünk érdeke, hanem gazdaságilag is megtérülő intézkedések összessége. A hulladék lerakása (jelenleg a Borsod megyei Hejőpapiban történik Egertől 57 km-re) óriási összegeket emészt fel, holott a szemét jelentős részét hasznosítani lehet és kell. Ki kell használnunk azt a lehetőséget, hogy a szelektív hulladékot felvásárló és feldolgozó cégek fizetnek a hulladékért, illetve hogy a magunk kezébe vehettük a szemétlerakó üzemeltetését.
Egyebek közt San Francisco, Canberra, Palermo, az indiai Kovalam, vagy a szlovákiai Tótmegyer városaiban az a közös, hogy mindegyikük elfogadta a „nulla hulladék” stratégiát, azaz olyan terveket támogatnak, amelyek előírják a hulladék ártalmatlanítás fokozatos háttérbe szorítását, és határidőt szabnak az ártalmatlanítás teljes megszüntetésére is. Az említett városok az elmúlt években körülbelül 70%-kal csökkentették a lerakott hulladékot. A legújabb technológiákat alkalmazzák az újrahasznosító- és komposztálóüzemekben, innovatív begyűjtési rendszereket használnak, jól fizető zöld munkahelyeket teremtenek, csökkentik a fogyasztást, és megkövetelik, hogy mind az emberek, mind a Föld számára biztonságos termékeket gyártsanak.
Öko-ószeres rendszer
„A „nulla hulladék” stratégia részeként kezdeményezzük flamand minta alapján egy öko-ószeres hálózat kiépítését, és egy új többféle hulladékot befogadó telephely kialakítását vagy a meglévő átalakítását. Egerben korábbi kezdeményezések és intézmények jó alapot teremtenek. Az öko-ószeresek a jelenlegi tavaszi lomtalanítás helyett egész évben üzemelnek és telefonos vagy internetes bejelentés alapján házhoz mennek, ha megunt bútor, elektromos eszköz, textília, játék, könyv, kerékpár stb. kerül kidobásra. A telefonos diszpécserszolgálat egy adatlapon rögzíti a tárgyak jellegét, mennyiségét és hollétét. Különböző méretű teherautók járják a környéket, pontos út- és időterv szerint, igen hatékonyan begyűjtve a lomokat. A telephelyen aztán fokozatosan lehet növelni a befogadandó tárgyak körét. Az öko-ószeres telephely munkatársai idővel egyre több típusú tárgyat lesznek képesek feldolgozni, szétszedni, megjavítani. A megreparált, felújított tárgyakat a kevesebb jövedelemből élő lakosok megvásárolhatják, vagy jótékony célokra is fel lehet ajánlani. Azok a tárgyak, amelyek már nem használhatóak eredeti funkciójukban, anyagukban kerülnek értékesítésre és újrahasznosításra” – áll az egri LMP közleményében.
Forrás: Egri Ügyek
Egerben is elindult az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés által szervezett iskolai és óvodai italos karton dobozgyűjtő program, amelyet Egerben a Városgondozás Eger Kft. szakmai együttműködésével valósít meg a környezetvédelmi szervezet.
A napokban tartott tájékoztatón az egri szolgáltató Városgondozás Eger Kft. munkatársa a meghívott pedagógusoknak elmondta, hogy azért csatlakoztak a programhoz, mert Egerben még gyerekcipőben jár az italoskarton doboz gyűjtése. Reméljük, hogy az eddigi évi 2 tonnát többszörösére sikerül emelni. Az intézményekből a munkatársaink a papírgyárba szállítják majd ezeket a dobozokat, ahol újrapapír készülhet belőlük, ez pedig akár füzet, vagy rajzlap formájában visszakerülhet a gyerekekhez- fogalmazott Berta Nándor.
Baka Éva az IKSZ Egyesület elnöke kifejtette, a gyerekeknek csak annyi a dolguk, hogy a kiürült italos kartonokat kiöblítik, laposra tapossák, és elviszik az iskolába, óvodába. Az óvodák és iskolák gyűjtőzsákokban tárolhatják az összelapított italos kartondobozokat, melyeket Egerben a Városgondozás Eger Kft. munkatársai szállítanak el. Az italos kartondoboz gyűjtőprogram keretében a gyerekek megtanulhatják, hogy a hulladék érték, hiszen az üres tejes és gyümölcsös dobozokért cserébe jutalmat kapnak az intézményeik. Bízunk benne, hogy az akcióban résztvevő óvodások és iskolások felismerik és szüleiknek is megtanítják a szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás fontosságát és reméljük, hogy nem csak a program ideje alatt, de azután egyetlen italos karton doboz sem fogja a kukákban végezni – mondta Baka Éva, az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés ügyvezető igazgatója
A kezdeményezés célja, hogy a gyermekeken keresztül a szülők körében is felhívja a figyelmet a csomagolási hulladék, ezen belül is az italos kartondobozok folyamatos szelektív gyűjtésének és újrahasznosításának fontosságára. A programot az IKSZ az idén 19 városban és mintegy 50 településen rendezi meg, több mint 500 oktatási és nevelési intézmény 100.000 tanulójának adva meg a lehetőséget, hogy a gyakorlatban is megtapasztalhassák a környezetvédelem ezen egyszerű módját.
A gyűjtőprogram keretében, amely 2013. május 20-ig tart, az IKSZ az összegyűjtött mennyiséggel arányosan díjazásban részesíti az intézményeket. 50 és 100 kg között 10 forintot, 100 és 300 kg között 20 forintot, míg 300 kilogramm összegyűjtött italos kartondoboz fölött kilogrammonként 30 forintot fizet az egyesülés a résztvevő intézményeknek. A gyűjtésért járó díjazáson felül, azt az intézményt, amelyben a program folyamán 1 tonna feletti mennyiséget gyűjtenek a gyerekek, 100.000 forinttal jutalmaz az egyesülés. Mindemellett az országos összehasonlításban, létszámarányosan legtöbbet gyűjtő óvodát és iskolát is 100.000-100.000 Ft-os különdíjban részesíti az IKSZ a program végén.
Forrás: Egriszín
Elfogadta a parlament az új hulladékgazdálkodási törvényt, amely jövőre lép hatályba, s így 2013-tól a jelenleginél 25 milliárd forinttal több, összesen 85 milliárd forint folyhat be környezetvédelmi termékdíjként az államkasszába. Az új törvény a környezetvédelmi hatóságoknak és a települési önkormányzatoknak 6 évre kiterjedő Nemzeti Megelőzési Program kidolgozását írja elő, amely meghatározza az adott területre vonatkozó megelőzési célokat és intézkedéseket.
A tervezett változás fontos eleme, hogy nagyobb termékdíjat rónak ki a műanyag palackokra, míg az újratölthető, ismét felhasználhatókra mérsékeltebb, a leginkább környezetbarát üvegre pedig annál is kevesebb ilyen költség rakódik. Emellett újra bevezetik a hajdan már bevált betétdíjat. Vagyis nem lesz érdemes eldobni, szemétre vetni az üres üveget, sörös dobozt, mert a boltok. Az új törvény előírja majd a hulladéklerakásra berendezkedett külföldi tulajdonú cégek korlátozását is. A terv szerint egy-egy ilyen társaságban kötelező legalább 51 százalékos tulajdoni részarányban az önkormányzatnak, vagy az államnak képviselnie magát, a külföldi partner legfeljebb 49 százalékban vehet a vállalkozásban részt.
