A kékestetői Sícentrum munkatársai szerint az elmúlt időszakban közel két és fél méter hó esett a csúcson.
A vendégek számítottak még hóra, de ez a késői havazás meglepte őket. A síelők elmondták: most a legjobb síelniük, mert nincsenek sokan, kényelmesen hódolhatnak szenvedélyüknek. Az utak járhatók, óvatosan akár a legfelső parkolóig is eljuthatnak.
Elárvult, néhány napos muflon bébi érkezett a gyöngyösi állatkertbe.
Kecsketejet iszik, barátjával a kis kecskével hűségesen kísérik ápolójukat. Az állatkert munkatársai szerint a muflonok általában áprilisban születnek, ez a kis állat valószínűleg nem a szabadban jött világra, egy portáról csavaroghatott el. Egy alföldi faluból érkezett, ami nem jellemző élőhelyük.
Tízéves az egri Történeti Tárház, az ország egyik legnagyobb, a nagyközönség által is látogatható történelmi magán-fegyvergyűjteménye.
Mindannyiunk közös feladata a fiatalság értő tudáshoz juttatása, amelyben nagy szerepe van az olyan, a kultúráért tenni képes embereknek, mint a gyűjtemény tulajdonosa, Tóth Sándor – hangsúlyozta a jubileum alkalmából megtartott szerdai ünnepségen Habis László, a település polgármestere (Fidesz-KDNP). Hozzátette: különösen fontos ez egy olyan iskolavárosban, mint Eger. Kiemelte: a tárgyak hidat képeznek múltunk megismeréséhez, ezért még az eddigieknél is inkább közkinccsé kell tenni őket.
Tóth Sándor kifejezte reményét, hogy a tárlat, amely az őskortól egészen az 1848-49-es szabadságharcig mutatja be a különböző korok fegyvereit, egy nagyobb múzeum alapja lehet a jövőben. Bemutatta a kiállítás legújabb darabját, azt a zászlót, amellyel II. Rákóczi Ferenc koporsóját borították a fejedelem 1735-ben bekövetkezett halálakor és ugyancsak ez a zászló vezette az 1906-os kassai újratemetéskor a temetési menetet.
Az ünnepség keretében megnyitottak egy történelmi indiai fegyvereket és istenségszobrokat bemutató időszaki kiállítást is. A gyűjteménynek helyet biztosító kiállítóhelyet az egri önkormányzat vagyonkezelő társasága, az EVAT Zrt. üzemelteti.
MTI
Az idei hosszúra nyúlt, bőséges csapadékú tél után csodás látványt nyújtanak a Bükk időszakos karsztforrásai: a Lök-völgyben található Feketelen- és Imó-kő-források, illetve a Vörös-kő-völgyben lévő Vörös-kő-forrás, melyek Felsőtárkánytól 2-3 óra járásra található.
Mint említettük ezek a források időszakosan működnek, aktivitásuk a karsztvízszint emelkedésével, csökkenésével áll összefüggésben. Tavaszi aktív periódusuk a hóolvadás következményeként általában március-áprilisban kezdődik el. Csapadékos években sokszor nem állnak le a források és még nyáron is onthatják magukból a vizet. Felsőtárkánytól észak-keleti irányban, Tamás kútjától indulva, a Lök-völgyben található a sziklákkal övezett Feketelen-forrás.
Továbbhaladva a Lök-völgyben hamarosan szemünk elé tárul az apró vízeséseken lezúduló Imó-kő-forrás víztömege és az Imó-kő sziklafala. Tövében a sötét barlangnyílásból zúdul elő a mélyben összegyűlt, kristályosan csillogó karsztvíz. A felsőtárkányi Stimecz-házhoz közeledve a Vöröskő-völgyben találjuk meg a szökőkútszerűen, akár 2 méter magasságba is felszökő Vörös-kő-forrást.
BNPI/fotó: Novák Richárd
Az intenzív havazásra és a hideg, kedvezőtlen időjárásra való tekintettel a Nemzeti Ünnep egri programja módosul!
A 11.15-kor a Gárdonyi Géza Színházban kezdődő városi díszünnepség kiegészül a Petőfi térre tervezett esemény egyes programelemeivel, így például a szónoki beszédíró verseny győztese is a színházban mondja el szerzeményét.
Azok a szervezetek, amelyek az ünnepséget követően el szeretnék helyezni koszorúikat a Petőfi szobornál, megtehetik ezt, de a Petőfi téren nem lesz hagyományos értelemben vett Március 15-i megemlékezés.
A Városgondozás Eger Kft. a havazás miatt meghosszabbította téli ügyeletét és mindent megtesz azért, hogy az általa karbantartott utakon biztosítsa a biztonságos közlekedést.
Az elmúlt évben és az idén 18 vidéki mozi kapott, illetve kap lehetőséget a digitális átállásra az Emberi Erőforrások Minisztériumának összesen 200 millió forintos támogatása nyomán – mondta L. Simon László kedden Egerben, felavatva az Agria Mozi új vetítőberendezését.
A digitális átállást az teszi szükségessé, hogy megszűnt a korábban általános 35 milliméteres kópiák sokszorosítása, vagyis az átállás híján filmek nélkül maradna a vidéki Magyarország filmkedvelő közönsége. A kulturális kormányzatnak az a célja, hogy az ifjúságot a kortárs művészeteket befogadni képes nemzedékké nevelje, amelynek az egyik legjobb eszköze a film. Ugyanakkor ez csak akkor sikerülhet ha az izgalmas és értékes filmek a modern technika segítségével jutnak el a közönséghez – mondta az Országgyűlés kulturális bizottságának elnöke. Közlése szerint az év végére immár valamennyi art mozi megfelelő technikával rendelkezik majd a minisztériumi program nyomán.
A politikus kiemelte, hogy a program újbóli meghirdetésére törekszik, véleménye szerint 2014-ben azokat a vidéki „kereskedelmi” mozikat kell segíteni, amelyek vállalják művészfilmek bemutatását.
Habis László, Eger polgármestere felidézte, hogy a városban éppen egy évszázaddal ezelőtt, 1913-ban kezdte meg a működését a ma is üzemelő Uránia Mozi.
A város évtizedeken át otthont adott a Filmművészeti Nyári Egyetemnek és díszpolgára Illés György, a magyar filmművészet iskolateremtő operatőre. Vagyis a város és polgárai mindig is fogékonyak voltak a mozi, a filmművészet iránt – mondta a polgármester.
Az önkormányzati tulajdonú Agria Film Kft. 9 millió forintot nyert a tárca pályázatán a digitális technika kiépítésére, a város 6 millió forinttal támogatta a projektet.
Forrás: MTI