Agria Tv Bt. – A hírügynökség

Tag Archives: MME

Madár engedte szabadon a gyógyult kerecsensólymot, Leventét

Posted on by

Bagyura János (balról) és Madár. Szabadon engedték a gyógyult kerecsent, Leventét. FOTÓ: MMETiszanána térségében találták meg még májusban Leventét, a legyengült kerecsensólymot. A madár meggyógyult és napokban Erdei Zsolt Madár engedte szabadon.

Leventének szerencséje volt, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai leltek rá, akik a kerecsensólyom-védelmi LIFE-program keretében gondoskodtak a gyógyításáról, s Erdei Zsolt, „Madár” segítségével a Vértesben szabadon is engedhették.

Bagyura János, a kerecsenvédelmi progam szakmai vezetője elmondta: a madáron volt műholdas jeladó, ennek segítségével találtak rá. Ez is mutatja, mennyire hasznos a madarak megjelölése. Leventének szerencséje volt, mert időben rátaláltak, nem volt súlyos a mérgezése, nem úgy, mint egy hasonló jeladóval felszerelt társának, akit egy hónapja Bács-Kiskun megyében találtak meg. Az sajnos elpusztult.

  A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársainak segítségével Leventét a Fővárosi Állat- és Növénykertbe vitték kivizsgálásra. Az öreg hím madarat tavasszal jelölték Csákvár közelében, ahol költésbe is kezdett. A most szabadon engedett az egyik olyan sólyompár tagja volt, amelyet a Pro Vértes Közalapítvány ellenőrzött a LIFE-program keretében.

Ez a madár is kóborlásba kezdett, hogy kedvezőbb táplálkozási lehetőségeket találjon, és talált is a Tisza közelében. A legyengülés okát nem ismerjük. Amint a Fővárosi Állat- és Növénykert állatorvosai megállapították, a madárnak sérülése nem volt, viszont a mérgezést nem lehet kizárni – főleg, hogy az e tekintetben az ország leginkább „fertőzött” területén került kézre.

A kerecsensólyom fokozottan védett faj, a természetvédelmi értéke hazánkban egymillió forint – azaz az egyéb büntetésen túl ennyit kell fizetnie a bűncselekményért annak, aki megsebesít vagy elpusztít egy kerecsensólymot. Sajnos a kerecsensólyom-védelmi – és a tavalyi évtől a parlagi sas védelmi – LIFE-programok során végzett nyomkövetés, a tudományos vizsgálatok mellett az ilyen esetekre is fényt derített: több jeladós madár került meg az elmúlt években, amelyek lelövés vagy mérgezés áldozatai lettek.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által vezetett nemzetközi kerecsensólyom-védelmi programnak komoly jelentősége van. Ennek a madárfajnak a világállománya nem éri el a húszezer párt, és folyamatosan csökken.

Forrás: Heol

FOTÓ: MME

SMS-t küldött Tisza, a fiatal jeladós gólya

Posted on by

 

Április 14-én újra küldött adatokat az eltűntnek hitt fiatal fehér gólya jeladója. 2012. október 7. óta nem tudtak róla semmit a Magyar Madártani Egyesület (MME) munkatársai, akik a „Madárvédelem és kutatás határok nélkül” projekt keretében 12 fehér gólyát jelöltek meg új típusú jeladókkal 2012 nyarán.

Ezek a jeladók, a korábbi típusokkal szemben már GSM hálózatokon keresztül küldik a GPS-el rögzített koordinátákat, így a méretük és élettartamuk jelentősen csökkenthető. Azonban ha a madarak olyan helyen tartózkodnak, ahol nincs megfelelő térerő, akkor nem tudják elküldeni a rögzített adatokat.A Tisza névre keresztelt madár a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rakamazról származik, s miután kalandos módon, október elején megérkezett Szudánba, többé nem kaptak róla hírt az MME munkatársai. Miután néhány hétig nem érkeztek adatok, sejthették, hogy a madarak a mobiltelefon hálózattal gyengén lefedett területeken lehetnek, ahogy történt ez a Nógrád megyéből származó Patak esetében is, amikor Csádból egy hónapon keresztül nem küldött jeleket magáról. Tisza esetében is reménykedtek a madarászok, hogy előbb vagy utóbb csak előkerül, de 2-3 hónap után már nem számítottak arra, hogy ez megtörténik.

Az április 14-én újra bejelentkező Tisza jeladója elmentette a madár téli tartózkodásának koordinátáit, így visszamenőlegesen is tudjuk, hogy a tél nagy részét a 2011 júliusában függetlenné váló Dél-Szudánban töltötte, ahol napjainkban is polgárháborús konfliktusok zajlanak. Valószínűleg az ország jelentős részén nem lehet túl jó a GSM hálózat lefedettsége, így talán nem meglepő, hogy Tisza jeladója nem küldött SMS-eket, csak azután, amikor elindult északi irányba és Egyiptomba érkezett. Augusztusi indulása óta mintegy 13-14 ezer kilométert tett meg, s lehet, hogy hamarosan itthon üdvözölhetjük. (A fiatal fehér gólyák csak 3-4 éves korukban kezdenek fészkelésbe, s jelentős részük első éves korában elpusztul. Az első telelés után kóborolnak, s nagy részük nem jön még vissza a majdani költőterületére.)

Külön érdekessége Tisza történetének, hogy az Afrikát elérő három fiatal jeladós gólya közül ő az egyetlen, amelyik elindult északi irányba és elhagyta Afrikát. Igaz Patakról és a Szlovákiában jelölt Oliverről régóta nincsenek friss adatok, de remélhetően valamikor az ő jeladójuk is újra bejelentkezik.

(MME)
Fotó: Nagy Károly

„Gólya viszi a fiát”-webkamerás élőshow

Posted on by

1953 óta nem fészkelt gólya Kazáron. A Nógrád megyei kisfaluban 2 évvel ezelőtt minden ember lelkesen fogadta a hírt, hogy  a falu legmagasabb kéményére rászállott a gólya.

A koruknál fogva már nem fiatal embernek számító falubeliek, macskát megirigylő ügyességgel másztak a hatalmas kéményre és vasakat, fűzfakosarat téve a kürtőre maradásra bírták a gólya párt. Az igyekezetnek az idén meglett a gyümölcse: 2 kis gólya kémleli napi 24 órában az érkező szülőket. A gólyapár mellett még egy szerencse érte a falut, az ő gólyáikat választották ki webkamerás megfigyelésre egy pályázat keretén belül.

A Magyar Madártani Egyesület szakembere, Papp Ferenc elmondta: a megfigyelésnek tudományos okai vannak. A gyűrűvel ellátott madarak viselkedését, párválasztását, táplálkozását folyamatos megfigyelés alá vonják , ezekről feljegyzéseket készítenek remélve azt, hogy itt nálunk nem pusztulnak ki ezek a gyönyörű állatok.

Get the Flash Player to see the wordTube Media Player.

A most 8 hetes gólyák körülbelül 1 hét múlva hagyják el a biztonságos fészket, lábukon  2 azonosításukat segítő gyűrűvel. Ezeket növekedésük más-más ciklusában helyeztek a lábukra. Ezek a most növekedő gólyák 3 év múlva raknak majd fészket remélhetőleg, de több mint valószínű nem Kazáron, mivel tudnak olyan madárról itt Magyarországon amelyik Horvátországból érkezett hozzánk.

„Szerelmes madarak” címmel gyerekrajz-pályázatot hirdet az MME

Posted on by

 

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) gyerekrajz-pályázatot hirdet a Valentin naphoz kapcsolódva „Szerelmes madarak” címmel.

A civil szervezet óvodás alsó- és felső tagozatos kategóriában várja a kézzel készült pályamunkákat 2012. április 13-ig. A rajzoknak azt kell megmutatniuk, hogy mennyire „szeretik egymást a madarak”, hogyan építenek fészket vagy énekelnek egymásnak. Az MME minden kategóriában a 3 legszebb, legötletesebb pályamunkát díjazza. Az eredményhirdetésre 2012. április 26-án kerül sor.

Hogyan lehet pályázni?

•    A rajzokat ceruzával, tollal, zsírkrétával, vízfestékkel és filctollal is el lehet készíteni A4-es méretben.
•    Az MME egy pályázótól egy munkát vár és kéri az egyéni munkát.
•    A rajzokat A4-es borítékban (nem összehajtva), postán kell elküldeni a MME címére (1121 Budapest, Költő u. 21.) A borítékra rá kell írni, hogy „Szerelmes madarak”.
•    A rajz hátoldalán legyen feltüntetve a pályázó neve, életkora (nevezési kategória), szülő neve, telefonszáma, lakcíme, e-mail címe.
•    Az óvodák és iskolák a gyerekek által készített rajzokat együttesen is elküldhetik részünkre, de a rajzokon ebben az esetben is szerepeljen az alkotó neve, kora és a szülő elérhetősége.

Fotó: Loki Csaba