Category Archives: Szabadidő

„Méz Napja Szent Ambrus tiszteletére” címmel rendezett szakmai és családi napot az Egri Kulturális és Művészeti Központ ma, a Forrás Gyermek és Ifjúsági Házban.

A rendezvény szentmisével és mézszenteléssel kezdődött a Bazilikában.

A délután 15 óráig tartó családi programok között szerepel „mézes játszóház” , méz alapú termékek (méz, mézbor, mézes tea, mézeskalács) kóstolója és vására. A rendezvény együttműködő partnere az Egri Méhész Műhely Egyesület, melynek szakmai programjai sorában méhészeti előadások, termékbemutatók, méhészeti eszközök kiállítása és vására, szaktanácsadás várja az érdeklődőket.

A méz az egészséges táplálkozás egyik elengedhetetlen alkotóeleme, 190 tápanyagot tartalmaz: többek között 19 aminosavat, 33 ásványi anyagot, 11 vitamint, enzimeket, szőlő- és gyümölcscukrot. Manapság ismét kezdi visszafoglalni helyét a táplálkozásban.
Az ember már az ókor előtt is ismerte és fogyasztotta a mézet. Ezt bizonyítja egy 16 000 éves spanyolországi sziklarajz, amely egy lépes mézet gyűjtögető embert ábrázol. Az Ószövetség is ír a méhek tartásáról, és a méz szüreteléséről.
Magyarország területén már a honfoglalás előtti időszakban is foglalkoztak méhészettel az itt élő népcsoportok. A bevonuló magyarok eltanulták és folytatták ezt a mesterséget. Ennek első írásos emléke 1370-ből származik, amelyben királyi méhészetet említenek. A méhektől nem csak mézet, hanem a világításhoz szükséges viaszt is kapott az ember. A mézből mézeskalácsot, mézbort, mézsört készítettek, illetve süteményeket, bort is ízesítenek vele. Az ipari cukorgyártás beindulása előtt ez volt az egyetlen édesítőszer.
A 17. században az új világítóanyagok (olaj, paraffin) és az egyre nagyobb méreteket öltő cukorfinomítás miatt háttérbe szorult a méhészet.
Szent Ambrus – méhészek védőszentje
Szent Ambrus (340-397) milánói püspök, latin nyelvű egyházi író, költő. Még nem volt megkeresztelte, amikor püspökké szentelték. Kiváló egyházi szónok vált belőle, aki a felebaráti szeretetet hirdette, beszédeit tömegek hallgatták, szónoklatainak hatása alatt tért meg, keresztelkedett meg és kezdett új életet Szent Ágoston. Himnuszaiban a mélységes hit egyszerű kifejezési módban jelenik meg, költészete új műfajt teremtő és messzire ható volt.
A legenda szerint – amely nyomán később a méhészek védőszentjévé lett – Ambrust még csecsemőkorában egy méhraj zúgta körül, amint a ház udvarán pihent. A méhek rátelepedtek a bölcsőjére, s teljesen ellepték a gyermeket, még a szájába is bemásztak, mintha csak szőlőfürt lett volna, amelyből a méhek nektárt szívnak. Anyja rémülten kiáltott föl: Ha ez a gyermek életben marad, nagy ember lesz belőle! De a kicsi Ambrust egyetlen méhecske sem szúrta meg és semmi baja sem esett. Édesanyja jóslata pedig bevált: a gyermekből valóban nagy ember, püspök, és remek szónok lett, ezért is nevezték őt mézajkú prédikátornak.

Harmadik alkalommal rendezte meg a maklári önkormányzat a Röfi-fesztivált, a maklári emberek disznóvágását.

-Fontosnak tartjuk, hogy az emberek itt találkozzanak, amellett hogy jó hurkát és kolbászt fogyasztanak, jókat beszélgetnek – mondta Havasi László polgármester.

Az eseményre több százan voltak kíváncsiak.

17 alapító tag bevonásával megalakult az Észak  Magyarországi Gyógyturisztikai Egyesület, melynek célja a régióban található gyógyvizek megfelelő bemutatása a külföldi betegek felé. Több európai országban már felismerték a gyógyturizmus gazdaságélénkítő hatását. Megfelelő kommunikációval olyan természet adta lehetőségeket lehet kihasználni, melyben Magyarország, ezen belül a régiónk igen gazdag. Sajnos hazánkban a fizető képes kereslet egyre csökken a gyógyturizmus iránt, az egyesület megalakulásával olyan magánszemélyeket és szervezeteket vontak és szeretnének bevonni céljaik megvalósításába, akik segítségével Eger és környékén található gyógyvizek és szállodák  jól pozicionálható vezető szerepre törhetnének. Uniós pályázat útján erre a célra az egyesület közel 30 millió forintot nyert. Az egyesület elnöke Tóth Imre szeretné elérni, hogy a projekt segítségével, a régió gyógyvizei is megfelelő elismerést kapjanak, ezen keresztül segítve a kultúra, az idegenforgalom, a vendéglátás és kereskedelem felemelkedését.

A pályázati összeget közös marketing kidolgozására fordítják, amiben szerepel majd informatikai képzés, a gyógyvizek hatásmechanizmusának alapos kidolgozása, információs rendszer kiépítése. Az eddigi tapasztalatok szerint az egyénenkénti ajánlás nem volt célravezető, így egységesíteni és ezáltal megfoghatóbbá kellene tenni a rendszer. Az aktív gyógyulni vágyók megfelelő tájékoztatásával  Eger és régiója is elismert és neves gyógyüdülőhelyé növi ki magát.

A női és férfi szerepek kerültek terítékre Dr. Csernus Imre előadásán pénteken, a Bartakovics Béla Közösségi Házban. A találkozón elsősorban a hölgyek mutattak érdeklődést a téma iránt.

Zavarba ejtő ötlet egy, eredetileg a női és férfi szerepekről szóló előadást azzal a kérdéssel kezdeni: Ön miért jött el? De a magány függönyét tépkedő publikum elé álló Csernus Imre számára nem is lehet jobb belépés a párkapcsolatok boncolgatásához.
A sztár-pszichiáterrel való találkozást kihívásnak érző emberkéknek a női, férfi szerepek témájának alapjaival kellett először ismerkedniük az esten. A tematika, az ingadozó hőfokú eszmecsere során nem is jutott sokkal tovább, Csernus a boldogságot firtatta a határozottság függönye mögé bújó szégyenlős hölgyek társaságában.

Hogy miért éppen a nőket érdekli ennyire nagy számban a pszichiáter előadása? Talán inkább önmaguk érdekli, őket, vagy önmaguk szorongásai, félelmei. Ezekkel egyedül nehéz szembenézni, közösen könnyebb, ahogy személyiségünkkel sem merünk egyedül birkózni és mindenáron társat keresünk hozzá.
Túl egyszerű az a válasz, hogy Csernus Imre kimondja azt, amit otthon magunk nem merünk, sem magunknak, sem a másiknak a fejéhez vágni. De vajon a kibeszélő show-ra hangolt közönség mit nem mer vállalni azon, hogy kishitűek, érzelmileg labilisek, önbizalom hiányosak és szorongók vagyunk? Vagyis érzelmi fogyatékosok.
A nagy érzelmi igazságok kimondatásának vágya vészesen jelzi, hogy pszichiáterre manapság mindenkinek szüksége van. Bár a beszélgetésen nem tűnt úgy, hogy a „szükség van éberségre és önmagunk elfogadására a párkapcsolatokhoz” szentencia letaglózná a közönséget. A visszakérdezetteknek mintha nem is ott járt volna az agyuk.
A sikerhez talán az is hozzájárul, hogy látszólag nem is olyan nehéz egy, (a szüleiről még le nem vált) férfit porba sújtani. Sőt, egy csésze teában vihart kavarni. Egy előadáson ez bizonyára vonzó az otthon a férjük mellett is unatkozó nőknek. Végre egy normaszegő, akit szerethetnek a normakövetők.
Mielőtt Csernus kivonulószínházat csinált az estből, a gyanútlan borzongani vágyó az előadásából azért megtudhatta, hogy a kiegyensúlyozott párkapcsolat négy alappillére a közös életvitel, a kölcsönös tisztelet, a szexualitás és a pénzhez való viszony.
Bár az izgalom csak emelte az est hangulatát, nem biztos, hogy mindenkinek bejött az, hogy súlyos probléma a kapcsolatban fel nem ismerni a hibákat. Bár ha a hibáinkat magunkban nem vesszük észre és nem valljuk be, ezeket a kapcsolatban sem fogjuk észrevenni.
A félelmek befolyásolhatóvá teszik az embert, így érzelmileg könnyen manipulálhatók. Ez ellen az éberség a megoldás, önbizalommal viszont megszüntethető a másik ember birtoklása.
Mégis sokan egy kényelmes péntek esti borzongásra vágytak. Egyébként a hölgyek és urak serege bizonyára a magány elől menekült be a pszichiáter színházába.

Forrás: Egriszín

A Heves Megyei Önkormányzat máglyagyújtással, Csík koncerttel köszöntötte az Adventet az ország legmagasabb pontján.

Horváth László, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke azzal a felhívással fordult a tizenkilenc megyei, illetve a fővárosi önkormányzat vezetőjéhez, hogy az ünnepi eseményre küldjék el adventi koszorújukat. A húsz adventi koszorú jelképezze a nemzet összetartozását, az adventi időszak méltóságát, a közelgő karácsony békéjét és szeretetét. Jelképezze az összefogást, a hitet, az ország teremtő erejét és egységét.

A Heves Megyei Önkormányzat magánszemélyeket, iskolai közösségeket, baráti társaságokat, egyházi vagy civil szervezeteket is várt az eseményre, hogy az ország legmagasabb pontján, a Kékestetőn közösen gyújtsák meg adventi koszorújuk első gyertyáját, s ezzel jelképesen Magyarország adventi koszorújának gyertyáját is.