Március 1-jén, kedden hallhatjuk az idei Kikelet Irodalmi Előadássorozat első előadását, a Forrás Gyermek és Ifjúsági Házban. Az EKMK minden esztendőben az emelt szintű magyar érettségi tételek közül választja népszerű ismeretterjesztő sorozatának témáit, remélve, hogy segítheti a diákok és tanárok felkészülését, s egyúttal kedvezhet az irodalom szerelmeseinek is. Az előadások megtartására a témák jeles szaktekintélyeit kérik föl; ez évben dr. Tarján Tamás, dr. Szirák Péter és dr. Margócsy István irodalomtörténészek lesznek vendégei.
Részletes program:
- KIKELET IRODALMI ELŐADÁSSOROZAT
Március 1., kedd 17.00
A kortárs magyar irodalom nagyjainak megjelenítése KARINTHY FRIGYES ÍGY ÍRTOK TI című művében
Előadó: Dr. TARJÁN TAMÁS irodalomtörténész, ELTE
(Budapest, 1949.) Az ELTE Bölcsészettudományi Karán tanít modern magyar irodalmat. Szakterülete a dráma- és színháztörténet, a szatirikus műfajok története, valamint az 1968 utáni magyar irodalom. Szerkesztőként tevékenykedett több irodalmi lapnál, dramaturgként színházaknál (Egerben is), valamint készített egy sereg rádiós és televíziós műsort. Több mint harminc kötetet publikált: kismonográfiákat, irodalmi és színházi esszé- és kritikagyűjteményeket, tankönyvcsaládot és irodalmi paródiákat is (pl. Írtok ti így?, 1980.).
KARINTHY FRIGYES (Budapest, 1887. – Siófok, 1938.)
Író, költő, műfordító. Már 15 éves korában kiadják egy kisregényét. Érettségi után tanult matematika-fizika szakon, bölcsészkaron, sebészetet is hallgatott, de diplomát soha nem szerzett. 1906-tól újságíróként dolgozik és sorra jelennek meg novellái, paródiái, humoros írásai. Az ismertséget az Így írtok ti című irodalmi karikatúrája, stílusparódiája hozta meg 1912-ben. Sokat kesergett amiatt, hogy humoros írásai miatt nem veszik őt komolyan, pedig írt riportokat, irodalmi, politikai elemzéseket, filozófiai eszmefuttatásokat. Műveiben sokat foglalkozik a párkapcsolat, a szerelem problémáival. Legnépszerűbb fordításai a Micimackó-regények. Legendás barátság fűzte Kosztolányi Dezsőhöz. 1935-ben Baumgarten-díjat kapott. Egyes szóalkotásai (pl.: halandzsa) és kifejezései (pl.: „magyarázom a bizonyítványomat”; „Humorban nem ismerek tréfát.”; „Hallgatni Arany, beszélni Petőfi.”) a köznyelvet gazdagítják.
Március 8., kedd 17.00
Emlékezet és anekdotikus beszédmód GARACZI LÁSZLÓ POMPÁSAN BUSZOZUNK című regényében
Előadó: Dr. SZIRÁK PÉTER irodalomtörténész, Debreceni Egyetem
(Debrecen, 1966.) Szerkesztő, kritikus, irodalomtörténész. 1991-ben végzett a Debreceni Egyetem magyar-történelem szakán. 1993 óta az Alföld szerkesztője és 1994 óta az egyetem tanára; jelenleg a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék vezetője. Kutatási területe a XX. századi és a kortárs magyar irodalom, valamint az utazási élmények a magyar irodalomban. Jelent meg monográfiája Grendel Lajosról, Kertész Imréről és Örkény Istvánról.
GARACZI LÁSZLÓ (Budapest, 1956.)
Író, költő, műfordító. 1976-1981. között az egri főiskola magyar-történelem szakán tanult, 1988-ban az ELTE filozófia szakát végezte el. 1982. óta szabadfoglalkozású író. A posztmodern irodalom képviselője. Művei egyetlen műfajba sem sorolhatók és a nyelvi formákkal való kísérletezés és töredékesség jellemzi. Egy lemúr vallomásai című regénysorozat nyitó könyve a kisprózákat tartalmazó Mintha élnél! (1995.), ezt követte A Pompásan buszozunk (1998.), majd az Arc és hátraarc (2010.) című regény. A Pompásan buszozunk című regény egy szomorkás komédia: paródiája és hű leírása az író iskolás és úttörő éveinek, a 60-as éveknek; visszaemlékezés, amely paradox módon jelen időben zajlik, amelyben álom és valóság keveredik, és amelyben önmagukban is egész pillanatképek-anekdoták füzére épül.
Március 17., csütörtök 17.00
Út a belső szabadsághoz: az elbeszélésmód változatai OTTLIK GÉZA ISKOLA A HATÁRON című regényében
Előadó: Dr. MARGÓCSY ISTVÁN irodalomtörténész, ELTE
(Nyíregyháza, 1949.) Irodalomtörténész, kritikus, az ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének egyetemi docense, a XVIII–XIX. Századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék vezetője volt nyugdíjazásig.
A hetvenes évek végén a Mozgó Világ szerkesztőjeként dolgozott, szépirodalmi kritikái már akkor feltűnést keltettek, mára pedig a kortárs magyar irodalom egyik meghatározó kritikusegyéniségévé vált. A magyar költészet kincsestárának volt főszerkesztője a sorozat befejezéséig.
OTTLIK GÉZA (Budapest, 1912. – Budapest, 1990.)
Író, műfordító és többszörös magyar bridzs bajnok. A családi hagyományoknak megfelelően katonai iskolában érettségizett, de a kaszárnyai fegyelem, embertelenség egy életre elvette a kedvét ettől a pályától, viszont ennek a világnak felülmúlhatatlan krónikása lett. Francia-angolos, nyugatos műveltsége ellenére matematika-fizika szakos diplomát szerzett. 1931-ben jelentek meg első írásai. Alkotó módszeréhez tartozott, hogy műveit évekig csiszolgatta: Az iskola a határon című regénye első kiadását 1948-ban tervezte, végül 1959-ben jelent meg. Életműve nem nagy, holott szakadatlanul dolgozott. Műfordításainak száma sokkal nagyobb, mint eredeti műveié.
Az előadásokat nemcsak azoknak a diákoknak ajánljuk, akik az idén tesznek emelt szintű érettségit, hanem azoknak is, akik ezt a jövőben tervezik, és természetesen minden irodalomkedvelőnek.
A program belépődíjmentes, helyszíne: EKMK Forrás Gyermek és Ifjúsági Ház / 3300 Eger, Bartók Béla tér 6.
Információ: dsupin.panni@ekmk.eu, 20/779-2880
