Vödörből, szódásszifonnal vagy tűzoltófecskendővel is locsolták a lányokat Húsvéthétfőn, országszerte sokfelé felelevenítették ezt a népszokást. Kabán termálvízzel locsolkodtak a legények, Hollókőn, a 100 éves faluban óriási tömeg volt kíváncsi a palóc hagyományra, míg Mezőkövesden matyó viseletben vonultak végig a falun a férfiak és minden háznál megálltak. Kőszegszerdahelyen pedig tűzoltóautóval érkeztek a locsolkodók.
Borotválással űzték el a teletFérfiruhában, borbélynak öltözve borotválták meg a nők a férfiakat az asszonyfarsangon Parádsasváron, cserébe lisztet, tojást, vagyis a fánk hozzávalóit gyűjtötték szitákba. Ezzel a majdnem 120 éves hagyománnyal kezdődik arrafelé a tél elűzése, nagyon sokan vettek részt rajta, a családokat zenekarok és farsangi fánk is várta. A legtöbben maguk is jelmezben voltak, de akinél nem volt, a faluban kölcsön is kaphatott valamilyen maskarát.
Tánccal űzték el a telet maskarások a hagyományos novaji remélésen. A téltemető, tavaszváró felvonuláson a legények egy ál-lakodalmas menetben vonulnak végig a falun, és korommal kenik össze a lányokat, akik ezután megmosakodnak, ami a megtisztulást jelképezi. Ezzel a remélés résztvevői minden rosszat elűznek, és köszöntik a tavaszt.
Népviseletbe öltöztek, templomot díszítettek és pünkösdi királynéjárást tartottak a Szentendrei Skanzenben. Egerben és Miskolcon a gyerekek hagyományőrző játékokat játszottak és ünnepi rózsakoszorút is készítettek. A Pünkösdöt, a keresztény egyház születésnapját, minden évben 50 nappal húsvét után tartják.
Táncos, maskarás felvonulással űzték el a telet Novajon. Az úgynevezett remélés az 1800-as évek óta hagyomány a településen. Ilyenkor a férfiak ál-lakodalmas menetet tartanak, és korommal kenik össze a résztvevők arcát, majd lemossák, és ezzel megtisztulnak minden rossztól. Az egész napos mulatságra mindenki visz valamilyen ételt, amit az asszonyok közösen főznek meg.
