Agria Tv Bt. – A hírügynökség

Category Archives: Kultúra

Táblagépekkel és interaktív tananyagokkal tanulhatnak a diákok

Posted on by

Tizenegy tantárgyból készített táblagépeken használható interaktív tananyagokat a Nemzeti Tankönyvkiadó,  az Eszterházy Károly Főiskola és a Szinva Net Informatikai Kft. A fejlesztéssel lehetővé válik, hogy Magyarországon először egy új, digitális tananyagra alapozott oktatási módszertan keretében tanuljanak a diákok. Az új módszert az idei tanévtől kezdve elsőként az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános Iskolájának 8 D osztályában alkalmazzák a pedagógusok.

„A kísérletünk azt vizsgálja, hogy miként alkalmazhatók a táblagépek a mindennapi oktatásban, a digitális tananyagok milyen módon integrálhatóak a jelenlegi tanmenetbe, interaktív lehetőségeik hogyan segítik a jelenleg megszokott tanulási módszertanokat” – mondta el Dr. Kis-Tóth Lajos, az Eszterházy Károly Főiskola rektorhelyettese.

Get the Flash Player to see the wordTube Media Player.

Összesen 11 tantárgyból – köztük matematika, magyar nyelv és irodalom, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz – készültek el az interaktív tananyagok.  Tímár Miklós, a Nemzeti Tankönyvkiadó projektmenedzsere elmondta: „Az iBook Author program lehetőségeit kihasználva a hagyományos tankönyveket új formában jelenítettük meg, interaktív feladatokkal, animációkkal, önellenörző tesztekkel kiegészítve, melyeknek köszönhetően könnyedebbé, élvezhetőbbé válik a tanulás.” A Magyarországon egyedülálló kezdeményezés egy szoros partneri együttműködés keretein belül jött létre, amelyhez a tankönyveket a Nemzeti Tankönyvkiadó, a digitalis-interaktív tartalomfejlesztést az Eszterházy Károly Főiskola szakemberei, míg a fejlesztésekhez szükséges kereteket és gyártói támogatást a Szinva Net Informatikai Kft. biztosítja.

Egri irodalmi sikerek

Posted on by

 

A fővárosban két egri vonatkozású esemény is magával ragadta az irodalomkedvelő közönség figyelmét a minap. Egy napon, mindössze néhány száz méterre egymástól történt, hogy Doros Judit, a Népszabadság tudósítója átvehette az újságírószakma egyik legjelentősebb elismerését, a Paul Lendvai díjat, míg az Írók Boltjában népes és rangos publikum előtt, Kácsor Zsolt egri író, újságíró tartotta legújabb kötetének, a Rettenetes Vlagyimirnak könyvbemutatóját.

 Doros Judit cikke 62 pályamű közül nyerte a pénzjutalommal járó Paul Lendvai díjat. Írásában a borsodi Tard jelenkori viszonyait mutatja be, amely azért is érdekes, mert immár alapműnek tekintett szociográfiai tanulmányt készített anno Szabó Zoltán 1936-ban, A tardi helyzet címmel, így az összehasonlítás a mai viszonyokkal igen érzékletesen bemutatható. Szabó Zoltán volt, aki Cifra nyomorúság című művében így ír Egerről: ” A jövőtlen kisváros kicsiny lehetőségeit már eredendően megszabja Eger fekvése. Az, hogy ez a város oda épült, ahol van, hegyek alá, inkább világi és egyházi hatalom várának, mint gazdasági központnak. Helyzeténél fogva olyan város, mely kapu ugyan, de leginkább olyan kapu, melyet pedig mindig bezártak, hol a nemzet ellenségei ellen, hol az »új idők új dalai« ellen. Ez a kapu mindig inkább visszavert, mint átengedett és sohasem volt az a célja, hogy kereskedőket, vagy árut bocsásson be, vagy küldjön ki. Eger mindig inkább vár volt, mint város és a vár itt sohasem élt szoros egymásrautaltságban a várossal, mint például a német kisvárosokban.”

Kácsor Zsolt harmadik kötete (korábbi művei: Barbarus, István király blogja), a Rettenetes Vlagyimir az ötvenes évek világába kalauzolja az olvasót, megfestve a zsarnokság kiszolgálóinak, működtetőinek lélekrajzát. A könyv az ötvenes évekről beszél, de a mának szól.  A Kalligram kiadó gondozásában megjelenő mű szereplői a Pál utcai fiúk hőseinek neveit viselik, mintha a „felnőtt” vörösingesek regényét olvasná az olvasó. A valóság persze csupán annyi, hogy az emberi jellem ábrázolásának ezen módja, amely zárt hím közösségek viselkedésén keresztül mutat be konfliktusokat, remek lehetőség a zsarnokság anatómiájának boncolgatására.

A könyvbemutatón elhangzott általános jellemzés a Rettenetes Vlagyimirral kapcsolatban az volt, hogy letehetetlen.

„– Megjött a Boka, itt van a Boka! – hallatszott mindenfelől az örömittas hang.

A két Pásztor kísérte, akik megpróbálták arrébb taszigálni a tömeget, de Boka leintette a testőreit. Fáradtan ugyan, de mosolyogva fogott kezet az őt ünneplőkkel. Borostás volt, s a szeme alatt mély, sárgás árkok húzódtak.

Azért jött, hogy a székházat ért ostrom nyomait megnézze, de amikor a fákon lógó holttesteket meglátta, feléjük fordult a figyelme. Megállt előttük, mire egy férfi leemelte a halottak arcáról a zsebkendőket.

Boka tekintete elfelhősödött. Hosszan nézte a két hullát, végül azt mondta:

– Ismertem őket! Hazaárulók…

E szavakra a tömeg zajosan ünnepelte a forradalom vezérét.

Boka továbbindult a székház bejárata felé, miközben az idősebb Pásztor előtte haladt, hogy utat törjön neki, a fiatalabbik pedig a hátát védte, s kíméletlenül félrelökdöste a mámoros híveket.

Szebenics és Wendauer magára maradt.”

Forrás: Egriszín

Márainak emlékszobája is lesz a Szépasszonyvölgyben

Posted on by

Márai Sándor nevét viseli az a turisztikai látogatóközpont, amelyet a borospincéiről híres egri Szépasszonyvölgyben alakítanak ki az Új Széchenyi Terv Keretében 2013 áprilisára.

A 380 millió forint értékű beruházás központi eleme a Szépasszonyvölgyben található szabadtéri színpad felújítása; a fejlesztést 323 millió forinttal támogatja az Európai Unió és a magyar állam – közölte Zentai László az önkormányzat szóvivője kedden abból az alkalomból, hogy megkezdődött a látogatóközpont megvalósítása.

Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években jelentős fejlesztések történtek a Szépasszonyvölgyben, színvonalas vendéglátó- és szálláshelyek létesültek, parkosították a területet és rekonstrukción esett át a völgy infrastruktúrája. Ugyanakkor a szabadtéri színpad felújítása nem történt meg, így a létesítmény már nem alkalmas rendezvények megtartására. Erre pedig annál is inkább szükség volna, mert a színpad otthont adhatna olyan fesztiváloknak, amelyekkel meghosszabbítható az idegenforgalmi szezon.

A most induló beruházás keretében felújítják, befedik és alkalmassá teszik 800 néző befogadására a nézőteret. Ugyanakkor a szőlőművelés történetét és folyamatát feldolgozó interaktív kiállítást, játszóházat és gyermekmegőrzőt alakítanak ki a területen.
A komplexumhoz szabadidőpark és egy ökoturisztikai tanösvény is tartozik majd. Utóbbi végigkalauzolja a látogatókat a Szépasszonyvölgy legfontosabb nevezetességein.

Szintén fontos eleme a fejlesztésnek a Márai-emlékszoba, ahol az író életével és műveivel, például a borral foglalkozó írásaival ismerkedhetnek meg a látogatók művészeti programok, ismeretterjesztő előadások és filmvetítések keretében – sorolta a terveket a referens. Márai Sándor nevét egyébként azért kapja a létesítmény, mert az irodalmár egyik kedvenc témája a jó bor és az egri bor élvezete volt – mondta Zentai László.

MTI

Fesziváljáró főiskolások

Posted on by

 Az elmúlt havi itthoni föllépések után fesztiválmegmérettetések szerepelnek az Eszterházy Károly Főiskola művészeti együtteseinek programjában. A sort Jazz Faces formáció nyitotta, valamint bemutatkozott az Egres Néptánc Együttesi is Ajkán. Megmérettetés vár még a főiskola Női Karára és a kamarakórusra, illetve a Főiskola Slow Film Műhelyére is. 

 

A Jazz Faces az Ének – zene Tanszék hallgatóiból alakult klasszikus Jazz formáció, melynek repertoárjában olyan „örökzöld” darabok szerepelnek, mint például a „New York, New York”, Singing in the Rain”, vagy részletek a „Macskafogó” című magyar animációs filmből, Gershwin művek, a „Summertime” és a Somebody loves me”. Eger és Debrecen városok közti cserekapcsolat alapján kapott a főiskolás együttes meghívást a debreceni Márton-napi libalakodalom egri borcsillagokkal Fesztiválra.

A dr. Nagy Zoltán tanár úr vezette ifjú zenészek már második alkalommal szerepelnek a cívis város fesztiválján. Egy órás koncertjükkel most is sikert arattak, a közismert örökzöld darabok mellett saját hangszereléseik, szerzeményeik is hangulatot teremtettek a híres debreceni nagytemplom előtti fesztivál közönségének.

Ezzel a céllal utazik a hét végén Ajkára a főiskola Egres Néptánc Együttes is, ahol 18. alkalommal kerül megrendezésre a Bakony Néptánc Fesztivál. Az ország legkülönbözőbb tájainak olyan rangos együttesei neveztek erre a megmérettetésre mint például a győri Kisalföld, vagy a Rába, a szolnoki Tisza, a jászberényi Jászság, de ott lesz Budapestről az ELTE Néptáncegyüttese is. Az Egres erre a színvonalas megmérettetésre a Lajtha László Néptáncegyüttessel közösen nevezett. A Fesztiválnak egyébként erdélyi vendégei is lesznek. A szombat esti díjkiosztó gálaműsoron a díjazott együtteseken kívül láthatják a színpadon a sepsiszentgyörgyi Heveder zenekart, Gyimesből, Csíkból pedig hagyományőrző táncosok mutatkoznak be.

Rangos és komoly szakmai megmérettetés vár a főiskola Női Karára és a kamarakórusára. Kabdebó Sándor vezetésével készülő hallgatói együttes a VI. Kodály Zoltán Magyar Kórusversenyen szerepel Budapesten. Az igényes főiskolás művészeti közösség legutóbb a bulgáriai Várnából tért haza sikerrel, a nemzetközi mezőnyben lettek díjazottak. Versenyprogramjukat a hazai közönség már ezen a héten, a Kodály emlékkoncerten elismeréssel fogadta, kíváncsian várjuk ezek után a szakmai véleményt.

Nemzetközi mezőnyben versenyez ismét a Főiskola Slow Film Műhelye. A Bollók Csaba Balázs Béla díjas filmrendező, a Mozgóképkultúra tanszék docense és Tóth Tibor, a tanszék mestertanára, docense vezette fiatal filmesek az elmúlt évben már sikerrel mutatkoztak be a kolozsvári művészeti főiskolák V. Nemzetközi Egyetemi filmszemléjén, ahol kilenc egyetem hallgatójának 100 versenyfilmje között öt kategóriában két első helyet hoztak el. November 23-25 között 8 egri főiskolás 10 filmje versenyez az FFEST rangos mezőnyében.

Bukta Imre, az Eszterházy Károly Főiskola, Vizuális Művészeti Tanszék docensének eddigi legnagyobb hazai tárlata nyílt a Műcsarnokban Másik Magyarország címmel.

Az úgynevezett „mezőgazdasági művészet” nemzetközileg elismert alkotójától, Bukta Imrétől vonultat fel mintegy száz munkát a Műcsarnok új kiállítása, amely vasárnaptól várja a látogatókat. Bukta Imre tematikus, Másik Magyarország című kiállítása új installációkra és táblaképekre épül, melyekhez szerves módon illeszkednek az életmű korábbi emblematikus darabjai. A kiállítóterekbe négy friss helyspecifikus installáció is bekerült az ismét felépített korábbi, nagyhatású installatív munkák, valamint csaknem száz kép mellé, így ez lesz Bukta Imre eddigi legnagyobb hazai tárlata – mondta el a Gulyás Gábor kurátor, a Műcsarnok igazgatója. Mint hozzátette, ez a tárlat is igazolja, hogy a mezőszemerei művész munkássága elsősorban a mezőgazdasághoz, a falusi léthez kötődik, cáfolja azonban azt a vélekedést, hogy az életműben nincsenek stílusváltások. Gulyás Gábor kiemelte, hogy ezúttal többnyire nem gegekre épülő, ironikus munkákat válogatott a kiállításba: az alkotások meghatározó témája a hagyomány átalakulása, a természet elidegenedése, az épített örökség enyészete és az erkölcsi értékek válsága, ami jól mutatja, Bukta Imre művészetében miként erősödött fel a melankolikus látásmód és a szakrális jelleg. Életnagyságú családi ház fogadja például az első terembe belépőket. Bukta Imre elmondása szerint az installációval nem díszletet, hanem valódi házat kívánt létrehozni a kiállítótérben. Az épület mindegyik oldala a faluközösség egy-egy archetípusát jeleníti meg: a vidéki újgazdag, nyugdíjas, cigány, illetve a parasztasszony otthonaiban a közös elem a félelem. Más termekben valódi tökföldön fürdőznek vetített gyermekek, vagy kivágott fák tönkjei hívják fel a figyelmet az illegális erdőirtások problémájára. Erősen ironikus a Magyar táj című, jegenyéket ábrázoló festmény is, mely alatt egy villogó láncfűrész kapott helyet. Bukta Imre szakrális jellegű munkáinak külön termet szentelt a kurátor, a legnagyobb méretű alkotás itt a Na mi van? című installáció, amely a mezőszemerei Juhonka néni életét idézi meg. Személyes ihletésű munka az apszisban elhelyezett, Okos táj című installáció, melyet a művész édesapja utolsó kukoricavetésének terméséből készített. Ezt a növényt használta Bukta Imre ahhoz a munkájához is, amely a génmanipuláció veszélyeire figyelmeztet; a gigantikus méretű vagy furcsa formájú, mutáns kukoricacsövek valószerűségükkel könnyen megtévesztik a látogatót. Gulyás Gábor felhívta a figyelmet a 2013. február 10-ig látható kiállítás számos kísérőprogramjára is: a közönséget színházi és irodalmi estek, koncertek mellett számos tárlatvezetés is várja olyan művészekkel, mint Csík János, Krasznahorkai László vagy Péterfy Bori. Magánszemélyek támogatásának köszönhetően a tárlathoz katalógus is készül, ennek bemutatóját december 28-án tartják a Műcsarnok Klubban.