Agria Tv Bt. – A hírügynökség

Category Archives: Kultúra

Emléknappal tisztelegne Gárdonyi Géza előtt a Fidesz

Posted on by

Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója alkalomból indítványozták, hogy az Országgyűlés nyilvánítsa emléknappá október 17-ét.

Október 17-e, „az Egri vár védőinek a török seregek felett aratott dicsőséges győzelme” napjának Gárdonyi Géza emléknappá nyilvánítását kezdeményezte a fideszes L. Simon László.

A parlamentnek benyújtott határozati javaslatában a kulturális államtitkár jelezte, 2013-ban lesz „nemzeti irodalmunk egyik legkiválóbb alkotója”, Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója, ebből az alkalomból indítványozza, hogy az Országgyűlés nyilvánítsa emléknappá október 17-ét.

A határozat elfogadásával a parlament felkérné az oktatásért felelős minisztert, javasolja a köznevelési intézményeknek, hogy ezen a napon Gárdonyi Géza Egri csillagok című művével foglalkozva emlékezzenek az íróra és a magyar történelem e kiemelkedő eseményére.

Forrás: HEOL

Perel az egri vármúzeum kirúgott vezetője

Posted on by

http://www.egriszin.hu/RenderedContents/IndexImages/10/10082-20121127125227-remias.jpgMunkaügyi bírósághoz fordul Rémiás Tibor, a Heves Megyei Múzeumi Szervezet kedden indoklás nélkül felmentett vezetője. Benedek István, a Heves Megyei Intézményfenntartó Központ vezetője elmondta, hogy a megbízás visszavonása nem indok és ok nélküli.

Rémiás Tibor, a heol.hu Heves megyei hírportálnak szerdán azt mondta: derült égből villámcsapásként érte az indoklás nélküli felmentés, mint mondta, munkájában semmilyen jogsértést nem követett el. Hangsúlyozta, hogy a történtek miatt kettétört 25 éves muzeológusi karrierje, ezért munkaügyi bírósághoz fordul.

Benedek István, aki kedden indoklás nélkül, azonnali hatállyal visszavonta Rémiás Tibornak a vezetői megbízatását, az MTI érdeklődésére azt mondta, hogy a döntés nem indok és ok nélküli, hanem Rémiás Tibor intézményvezetői munkájával okozati összefüggésben, a múzeumi szervezet zavartalan működésének érdekében történt, melynek biztosítása a fenntartó jogszabályban meghatározott legfontosabb kötelessége.

A részletes indokolást Rémiás Tibor részére írásban adja meg. Mint fogalmazott, a hatályos munkajogi valamint a személyhez fűződő jogok értelmében azonban nem áll módjában az indokolás tartalmát nyilvánosságra hozni. Ezért nem ismertette azokat a november 27-én megtartott dolgozói értekezletén sem – mondta a HMIK vezetője, aki az emberi erőforrások minisztere, Balog Zoltán egyetértésével hozta meg döntését. A múzeumi szervezet munkáját szakmai igazgatóhelyettesként Berecz Mátyás irányítja mindaddig, amíg a vezetői pályázat lezárul.

Rémiás Tibor muzeológus 2012 júniusa óta vezette a Heves Megyei Múzeumi Szervezetet, amelynek része az ország egyik leglátogatottabb műemléke, az egri vár, valamint a gyöngyösi Mátra Múzeum is. A szakember előtte a miskolci Herman Ottó Múzeum osztályvezetőjeként dolgozott. A Heves megyei intézményt 2011 szeptembere óta megbízott vezetők irányították, miután lemondott Veres Gábor, a szervezet addigi vezetője. Rémiás Tibor egyébként pályázat útján nyerte a posztot.

Forrás: Egriügyek

Táblagépekkel és interaktív tananyagokkal tanulhatnak a diákok

Posted on by

Tizenegy tantárgyból készített táblagépeken használható interaktív tananyagokat a Nemzeti Tankönyvkiadó,  az Eszterházy Károly Főiskola és a Szinva Net Informatikai Kft. A fejlesztéssel lehetővé válik, hogy Magyarországon először egy új, digitális tananyagra alapozott oktatási módszertan keretében tanuljanak a diákok. Az új módszert az idei tanévtől kezdve elsőként az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános Iskolájának 8 D osztályában alkalmazzák a pedagógusok.

„A kísérletünk azt vizsgálja, hogy miként alkalmazhatók a táblagépek a mindennapi oktatásban, a digitális tananyagok milyen módon integrálhatóak a jelenlegi tanmenetbe, interaktív lehetőségeik hogyan segítik a jelenleg megszokott tanulási módszertanokat” – mondta el Dr. Kis-Tóth Lajos, az Eszterházy Károly Főiskola rektorhelyettese.

Get the Flash Player to see the wordTube Media Player.

Összesen 11 tantárgyból – köztük matematika, magyar nyelv és irodalom, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz – készültek el az interaktív tananyagok.  Tímár Miklós, a Nemzeti Tankönyvkiadó projektmenedzsere elmondta: „Az iBook Author program lehetőségeit kihasználva a hagyományos tankönyveket új formában jelenítettük meg, interaktív feladatokkal, animációkkal, önellenörző tesztekkel kiegészítve, melyeknek köszönhetően könnyedebbé, élvezhetőbbé válik a tanulás.” A Magyarországon egyedülálló kezdeményezés egy szoros partneri együttműködés keretein belül jött létre, amelyhez a tankönyveket a Nemzeti Tankönyvkiadó, a digitalis-interaktív tartalomfejlesztést az Eszterházy Károly Főiskola szakemberei, míg a fejlesztésekhez szükséges kereteket és gyártói támogatást a Szinva Net Informatikai Kft. biztosítja.

Egri irodalmi sikerek

Posted on by

 

A fővárosban két egri vonatkozású esemény is magával ragadta az irodalomkedvelő közönség figyelmét a minap. Egy napon, mindössze néhány száz méterre egymástól történt, hogy Doros Judit, a Népszabadság tudósítója átvehette az újságírószakma egyik legjelentősebb elismerését, a Paul Lendvai díjat, míg az Írók Boltjában népes és rangos publikum előtt, Kácsor Zsolt egri író, újságíró tartotta legújabb kötetének, a Rettenetes Vlagyimirnak könyvbemutatóját.

 Doros Judit cikke 62 pályamű közül nyerte a pénzjutalommal járó Paul Lendvai díjat. Írásában a borsodi Tard jelenkori viszonyait mutatja be, amely azért is érdekes, mert immár alapműnek tekintett szociográfiai tanulmányt készített anno Szabó Zoltán 1936-ban, A tardi helyzet címmel, így az összehasonlítás a mai viszonyokkal igen érzékletesen bemutatható. Szabó Zoltán volt, aki Cifra nyomorúság című művében így ír Egerről: ” A jövőtlen kisváros kicsiny lehetőségeit már eredendően megszabja Eger fekvése. Az, hogy ez a város oda épült, ahol van, hegyek alá, inkább világi és egyházi hatalom várának, mint gazdasági központnak. Helyzeténél fogva olyan város, mely kapu ugyan, de leginkább olyan kapu, melyet pedig mindig bezártak, hol a nemzet ellenségei ellen, hol az »új idők új dalai« ellen. Ez a kapu mindig inkább visszavert, mint átengedett és sohasem volt az a célja, hogy kereskedőket, vagy árut bocsásson be, vagy küldjön ki. Eger mindig inkább vár volt, mint város és a vár itt sohasem élt szoros egymásrautaltságban a várossal, mint például a német kisvárosokban.”

Kácsor Zsolt harmadik kötete (korábbi művei: Barbarus, István király blogja), a Rettenetes Vlagyimir az ötvenes évek világába kalauzolja az olvasót, megfestve a zsarnokság kiszolgálóinak, működtetőinek lélekrajzát. A könyv az ötvenes évekről beszél, de a mának szól.  A Kalligram kiadó gondozásában megjelenő mű szereplői a Pál utcai fiúk hőseinek neveit viselik, mintha a „felnőtt” vörösingesek regényét olvasná az olvasó. A valóság persze csupán annyi, hogy az emberi jellem ábrázolásának ezen módja, amely zárt hím közösségek viselkedésén keresztül mutat be konfliktusokat, remek lehetőség a zsarnokság anatómiájának boncolgatására.

A könyvbemutatón elhangzott általános jellemzés a Rettenetes Vlagyimirral kapcsolatban az volt, hogy letehetetlen.

„– Megjött a Boka, itt van a Boka! – hallatszott mindenfelől az örömittas hang.

A két Pásztor kísérte, akik megpróbálták arrébb taszigálni a tömeget, de Boka leintette a testőreit. Fáradtan ugyan, de mosolyogva fogott kezet az őt ünneplőkkel. Borostás volt, s a szeme alatt mély, sárgás árkok húzódtak.

Azért jött, hogy a székházat ért ostrom nyomait megnézze, de amikor a fákon lógó holttesteket meglátta, feléjük fordult a figyelme. Megállt előttük, mire egy férfi leemelte a halottak arcáról a zsebkendőket.

Boka tekintete elfelhősödött. Hosszan nézte a két hullát, végül azt mondta:

– Ismertem őket! Hazaárulók…

E szavakra a tömeg zajosan ünnepelte a forradalom vezérét.

Boka továbbindult a székház bejárata felé, miközben az idősebb Pásztor előtte haladt, hogy utat törjön neki, a fiatalabbik pedig a hátát védte, s kíméletlenül félrelökdöste a mámoros híveket.

Szebenics és Wendauer magára maradt.”

Forrás: Egriszín