Agria Tv Bt. – A hírügynökség

Category Archives: Kultúra

Daloltak az óvodások

Posted on by

 

Már negyedik alkalommal rendezték meg a Ney Ferenc Óvodában a Nyitnikék Dalos Találkozót, melyre idén külföldi vendégek is érkeztek.

Idén a dalos találkozón 12 óvodából 54 tehetséges gyermek szerepelt. A  hétfői rendezvényen az 1848-as eseményekre is megemlékeztek, de főleg népdalok, és gyermekjátékok hangzottak el.
A versenyen külön helyezettek nem voltak, hiszen minden gyermek a maga módján tehetséges, de jutalomban részesültek a szereplők, ezzel is díjazva a hosszú felkészülést és a bátorságot, hogy kimertek állni a közönség elé- fogalmazott Csank Zoltánné óvodavezető-helyettes.
A dalos találkozón 13 külföldi pedagógus is részt vett a Comenius Iskolai Együttműködési Projekt keretében. A vendéglátók célja az volt, hogy a spanyol, svéd, angol és francia kollégák ismerjék meg az egri óvodákban folyó munkát, azok hagyományait.
A zsűriben elnökként foglalt helyet Herczeg Flóra, aki a rendezvény nyitányaként énekel a gyerekeknek.
Forrás: Egriszín

Kossuth-díjat kapott Székely László díszlettervező

Posted on by

 

Székely László Egerben kezdte pályáját, az indoklás szerint fantáziadús, alapos stílus- és drámatörténeti ismeretekről tanúskodó, a modern színpadtechnika eszközeit alkotó módon felhasználó látványos, formagazdag díszleteiért, a mesterség titkait tökéletesen ismerő, elhivatott művészi életpályája elismeréseként kapta a Kossuth-díjat.

„Egy életmű összegzése a Kossuth-díj átvétele, amely örömteljes esemény számomra azért is, mert a magyar színházművészetben a díszlet- és jelmeztervezés mostohagyereknek számít” – mondta Székely László Jászai Mari-díjas díszlettervező, érdemes művész, amikor március 15-én átvette az elismerést.

Pályáját 1961-ben Egerben kezdte, ahová azóta is szívesen tér vissza, legutóbb Sütő András: Káin és Ábel című drámájának díszletén dolgozott, amire Blaskó Balázs, rendező-direktor kérte fel. „Időtlen a mélység, de modern a tér, minden előadáson külön tapsot kellene, hogy kapjon” – így jellemezte az előadás meglepő s hatásos díszletét az egyik kritika.

Székely tanár úr jelenleg több díszleten is dolgozik egyszerre, sok munkája van, már az 550. bemutatójánál tart külföldi munkáit is beleértve. „Hál’ Isten dolgozom, ez tart talpon” – fogalmaz. A színpadi látványban, kivitelezésben ma versenyben kell lenni a tévécsatornákkal – mondta, hozzátéve, hogy ha nem lenne ekkora szakmai gyakorlata, nagy bajban lenne e téren az egyre szűkösebb anyagi lehetőségek miatt. Ám korosztálya egyik utolsó mohikánjaként többnyire a semmiből próbál várat építeni.

Művészetét 1973-ban Jászai Mari-díjjal ismerték el, 1984-ben érdemes művészi címet kapott, 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntették ki.

(MTI)

Három disznót is elbírna a világ legerősebb spagettihídja

Posted on by

Picivel több mint 384 kilót bírt el az a tésztából készült híd, amivel az egri Sándor Péter megnyerte Kanadában a Tésztahídépítő Világbajnokságot. A Nyíregyházán repülőmérnöknek tanuló fiatalember óriási fölénnyel győzött kategóriájában, a második helyezett hídja „csak” 129 kilót bírt el.

Péter egyedüli magyarként vett részt a versenyen.
– Itthon másfél hétig készültem rá, több mint 16 ezer tésztadarabkából válogattam ki egyesével azokat, amik megfelelnek a hídépítéshez – meséli Péter. – Ezeket méretre vágtam, a ragasztáshoz megfelelő szögűre csiszoltam a szélüket, bejelöltem, hol kell összeilleszteni őket, majd eltávolítottam róluk a tésztaport. A híd talpait, a terhelőelemet is legyártottam itthon és annak a rácsos tartónak a darabkáit is előkészítettem, amivel a két boltívet összekötöttem.

Mindezt ennél is komolyabb, fél éven át tartó felkészülés előzte meg, amihez kellett az a rengeteg tapasztalat, amit Péter négyéves tésztahídépítő pályafutása alatt összegyűjtött.

– Papíron a lehető legjobb teljesítményre optimalizáltam a híd szerkezetét, laborban bevizsgáltam, melyik tészta milyen összetevőkből áll, megmértem, melyik típusú milyen terhelés alatt törik el – magyarázza.
Péter magyar termékből, Izsáki házi tésztából építette a hidat, a ragasztóanyagot a nyíregyházi Pásztor Józseftől kapta. Már napokkal a vb előtt kiutazott a kanadai Kelowna városába. A hidat darabokban vitte ki, alaposan becsomagolva, hiszen nemcsak a rázkódástól kellett védeni, hanem a hőmérséklet- és a páratartalom változásától is.

– Kanadában vasárnaptól szerda estig készítettem a hidat, napi 14-15 órát dolgoztam rajta. Csütörtökön hagytam száradni, pénteken, március 2-án volt a verseny – emlékszik. – Nagyon izgalmas volt, ahogy elkezdték terhelni, sokan szurkoltak nekem. Amikor 384 kilónál eltört, mindenki felugrott és tapsolt.

Get the Flash Player to see the wordTube Media Player.

Péter nagyon örül a sikernek, de elárulja, icipicit azért csalódott. Januárban készített egy próbahidat, amit a nyíregyházi főiskolán 20 ember – köztük a rektor és a dékán – jelenlétében teszteltek. Ez 984 grammos volt és jóval többet, 466 kilót bírt el. Így, ha nem is hivatalosan, de megdöntötte e kategóriában a világcsúcsot, ami 443,58 kiló. Titokban abban reménykedett, hogy a világbajnokságon is sikerül ezt az eredményt hoznia. Persze a teljesítménye így is fantasztikus: aranyérmes lett és 1500 dollárt kapott.

Az egri fiatalember 2008 óta épít tésztahidakat. Háromszor indult a kanadai világbajnokságon és minden évben díjazott lett valamelyik kategóriában, tavaly a budapesti vb-n szerzett ezüstérmet. A mostani volt a 13. tésztahíd, amit épített. Több elismerésben részesült főiskolájától is: tavaly megkapta Az Év Hallgatói Tudományos Díjat, amit évente egy diáknak ítélnek oda, s a Tudományos Diákköri Konferencia Műszaki Szekciójának 1. helyezését is magáénak tudhatja.

A tésztahíd legfőbb paraméterei
A nehézsúlyú kategóriában indult, ahol maximum 1 kilogrammot nyomhat a híd, fesztávolsága minimum 1 méter, magassága legfeljebb 60, szélessége 13 centiméter lehet, s 5 centi széles kis útnak is át kell futnia rajta. A ragasztóanyag a híd össztömegének maximum 10 százalékát teheti ki és csak a csomóponti ragasztás megengedett.

Forrás: Heol

Tehetségesek versenye a Szilágyiban

Posted on by

 

Idén is megrendezte a Szilágyi Erzsébet Gimnázium Arany János Tehetséggondozó programjának országos irodalmi versenyét.

A már tizenegyedik alkalommal megszervezett versenyen három napon át méretettek meg a tanulók szóban és írásban is. Az Arany János Tehetséggondozó programban az ország 23 középiskolája vesz részt, minden megyéjéből egy-egy kiemelkedő gimnázium. A hétvégi versenyre 18 iskola diákjai érkeztek, köztük Sárospatakról és Zalaegerszegről is.
A verseny hagyományosan két részből állt, az első napon írásban adtak számot a tanulók tudásukról, melyhez Arany János Őszikék, kései korszakából kellett felkészülniük. Majd másnap egy szóbeli forduló következett, ahol tételhúzás után kellett előadni ismereteiket a zsűri előtt. A tanulóknak természetesen gazdag kulturális programokban is részük volt a hétvégén, hogy mindenképpen élményekkel térhessenek haza.
A tehetséggondozásnak egy feladata az is, hogy lehetőséget biztosítson a diákoknak arra, hogy megmutassák a tudásukat és megnézzék egymáshoz képest, hol tartanak. Ez újabb lendületet ad a további munkához- fogalmazott Gönczi Sándor a Szilágyi Erzsébet Gimnázium és kollégium igazgatója.

Számtalan dolog van, ami gyúrja az elménket és a személyiségünket, az irodalom az ilyen –emelte ki Tolnai József az Arany János Tehetséggondozó Iroda vezetője a megnyitón. Fontos, hogy a gyerekek megtanuljanak jól gondolkodni, hogy alakuljon a magyarságtudatuk, melyhez kiváló eszköz az irodalom.

Forrás: Egriszín

Útnak indul az Egri Csillag

Posted on by

 

Hivatalosan is bemutatták az Egri Bikavér fehér párját, az Egri Csillagot, amely március 15-én ünnepélyes keretek között kerül forgalomba. A borok szerelmesei ekkor kóstolhatják meg először a 2011-es évjárat Csillagait, április 8-án pedig borfesztivált rendeznek az Egri Várban, ahol 23 borászat nedűit ízlelhetik meg a látogatók.

Az egri borászok javaslatára 2010-ben merült fel a gondolat, hogy megalkotják az Egri Bikavér fehér párját. A kezdeményezést a borvidéki tanács is támogatta, majd pályázatot írtak ki az új bor elnevezésére. A közel 3500 név közül végül az Egri Csillag nyerte el a bíráló bizottság tetszését, s ezzel útjára indult a borvidék új Csillaga. A Bikavér fehér párjának előállítása során legalább négy szőlőfajta borának háziasítása kötelező, elsősorban cserszegi fűszeres, hárslevelű, Irsai Olivér, királyleányka, leányka, olaszrizling és zenit alkotják.

A csütörtöki, egri sajtótájékoztatón elhangzott: március 15-én Egerben, Debrecenben, Budapesten, a finnországi Poriban és Érsekújváron is bontanak Egri Csillagot. Gál Tibor borász elmondta: minden évben ezen a napon kerülnek majd forgalomba az előző évjárat Egri Csillagai.
A sajtótájékoztatón Habis László úgy fogalmazott: tudatos márkaépítés kezdődött, s a kezdeményezés, a borvidék új csillaga is hozzájárul a város hírnevének erősítéséhez.

A visszaszámlálás március 15-én ér véget, ekkor kortyolhatunk először 2011-es évjáratú Egri Csillagot. A borok kedvelői április 8-án is találkozhatnak az új borral, ekkor rendezik az Egri Csillag Borfesztivált, ahol 23 borászat lesz jelen. A rendezvényen Huzella Péter, Ferenczi György és a Rackajam, valamint Szabó Attila és a Csík Zenekar szórakoztatja majd a közönséget.

(Fotó: Nemes Róbert)

Forrás: Egriszín

Az Egri Vár az egrieké!

Posted on by

Ezzel a címmel indít programot a Eger Vára Barátainak Köre. A szervezet legújabb tagjai között köszöntötte Herceg Flóra énekesnőt, Krüzsely Gábor festőművészt és Gál Tibor borászt.

A vár nemcsak egy múzeum, az egriek életének részévé kell tenni, fogalmazta meg gondolatait Gál Tibor borász aki herceg Flóra énekesnővel és az Ungváron született Krüzsely Gábor festőművésszel együtt mától az Eger Vára Barátainak Köre Egyesület tagja. Sok előnnyel jár a tagság, amelynek kapcsán a szervezet „Az Egri Vár az egrieké!” címmel rendezvény és kedvezménycsomagot dolgozott ki, amellyel elsősorban az egriek számára kívánják elérhetővé tenni a várat. A kezdeményezés célja, hogy az élet mindennapjaiban is érezzék magukénak a várat az egriek.

Benedek István, a Heves Megyei Intézményfenntartó Központ vezetője elmondta, hogy a vár továbbra sem mond le a sétajegyekből származó bevételéről, ám bíztat mindenkit, a várbaráti kör tagságra.  Annál is inkább, mert a következő két évben, a turisztikai attrakciófejlesztés pályázat kapcsán újabb látványelemek jelennek meg a vár kínálatában. A kártya melynek éves díja felnőtteknek 1500, diákoknak 600, nyugdíjasoknak forint, mindenki számára elérhető az információs pavilonnál.

A programcsomagban keddenként hosszabbított nyitvatartással várják az egrieket, környékbelieket a várba, tájékoztatott Nemesné Kis Tímea szakmai igazgatóhelyettes aki a tárlatokhoz, múzeumi kiállításokhoz kapcsolódó speciális tárlatvezetéseket ajánlotta a kártyával rendelkezők számára. A tagok állandó belépésre jogosultak a vár területén és az egyesület programjait ingyen látogathatják.

Felhívta a figyelmet a kiegészítő rendezvények közül a gyereknapra, valamint az „Új polgárosodás” és a március 15-én nyíló fegyvereket bemutató tárlatra.

Habis László polgármester a tájékoztatón kitért arra, hogy Eger kommunikációjában egyfajta gondolkodásváltás történik, amiben a város imázsformáló szereplőit fogják össze. A városmarketing megújulásában, a formai megjelenés is változik. A városhoz kötődő intézmények egységesebb kommunikációval és piaci fellépéssel jelennek meg.

Az 1957-ben életre hívott Eger Vára Barátainak Köre az egyik legrégibb civil szervezet Egerben. Az egyesület az egri vár hagyományait ápolja, részt vesz a várral kapcsolatos emléktárgyak, leletek gyűjtésében, azok feltárásában.  Kiállításokat, ismeretterjesztő előadásokat és tanulmányutakat szervez, tudományos és népszerűsítő kiadványokat jelentet meg. A Dobó István Vármúzeummal közösen tudományos, ismeretterjesztő céllal rendezi meg minden évben, katonai hagyományőrzők részvételével a Civil Csillagok fesztivált.
Jelenleg 250 rendes és 300 pártoló tagja van a szervezetnek.

Holló Miklós/Egriügyek