„NYÍLT LEVÉL
Tisztelt Közgyűlés!
Hamarosan számunkra is kiderül, ki lesz a következő tanévtől a Lenkey János Általános Iskola Igazgatója.
Az első fordulót, melyben a közvetlen munkatársak voksolhattak, óriási fölénnyel nyerte Fehér Lászlóné – vagy ahogyan a gyerekeink hívják: Katika néni-, aki immáron tíz éve vezetője az intézménynek.
Ezalatt a tíz év alatt nagyon sokat tett az iskoláért, odaadásával, szakértelmével, irigylésre méltó higgadtságával és nyugalmával méltón nyerte el mind a szülők, mind a tanulók, s – mint a szavazás eredménye is mutatja- kollégái bizalmát.
Az elmúlt hetekben viszont különböző (nagyon aggasztó) információk láttak napvilágot! Ezek közül néhány:
- már a pályázat kiírása előtt eldöntött tény volt, hogy ki lesz az intézmény vezetője!
- mindenképpen politikai döntés fog születni!
- a másik pályázónak megígérték, hogy a Lenkey igazgatója lesz!
Mélyen felháborítottak és elkeserítettek bennünket ezek a hírek, s annak érdekében, hogy támogassuk Fehér Lászlónét, aláírásokat gyűjtöttünk. Sokan azonban nem írták alá, teljesen feleslegesnek tartották ezt, mondván nincs értelme, úgysem Ő marad az igazgató, hiszen NEM MARADHAT. Sokan azért nem írták alá, mert féltették gyermekeiket a következményektől, féltek a politikai háttértől.
Számunkra teljesen értelmetlen, hogy miért nem elég igazolás az, hogy közvetlen kollégái, akik nap mint nap Vele együtt dolgoznak, az Ő irányítása alatt állnak, rá szavaztak? Nem az Ő véleményük lenne a legfontosabb?
Főként, ha azt is tudjuk, hogy a másik pályázó sem ismeretlen a pedagógusok számára, hiszen régebben évekig vele is kollégák voltak! Nem elgondolkodtató az egy kicsit?
Az pedig még inkább az, amit lépten-nyomon (mégis titokban) hallani a másik féllel kapcsolatban.
Pont Róla, aki innen-onnan összeollózott pályázatában gyönyörűen, hosszan ecsetelte, hogy milyennek kell lennie a pedagógusnak, hogy csakis megfelelő körülmények között, demokratikus közegben lehet jó munkát végezni!!!
Nagyon érdekes egyébként a pedagógus személyével kapcsolatos beszámolója. A hallottak alapján Ő ezeknek pont az ellenkezője. Olyan szülők, akiknek gyermekeit korábban tanította, vagy táboroztatta, szinte rémtörténetekbe illő dolgokat meséltek a korábban pedagógusként eltöltött éveiről. Önöknek is fel kellene keresni ezeket a hiteles forrásokat, higgyék el érdemes!!!
Még meg sem választották, s máris tapintani lehet a feszültséget. Mintha mindenki félne tőle. Igaz a pedagógusok mindent megtesznek azért, hogy ebből egy kívülálló semmit ne vegyen észre, és teljes erejükkel gyermekeink érdekeit nézik, de lehet-e ilyen körülmények között normálisan dolgozni? Bármilyen a választással, vagy a jövővel kapcsolatban feltett kérdéseinkre egy „nem tudom”-mal szemlesütve válaszolnak. Senki sem meri felvállalni véleményét, féltve az állását, a jövőjét, a megélhetését. Inkább hallgatnak ….
Tulajdonképpen mi, egyszerű szülők, azt sem értjük, miért kellett egyáltalán megkérdezni a tanárok véleményét arról, Ők kit szeretnének vezetőjüknek, ha senkit sem érdekel?! Mégis mit érnek a véleményezési jogukkal, ha dönteni úgysem dönthetnek?!
Nem elég azoknak a szerencsétlen (és most nyomban elnézésüket kérjük a jelzőért) pedagógusoknak az, hogy évről-évre alkalmazkodniuk kell olyan dolgokhoz, amelyeknek köze sincs a tanításhoz, a gyerekekhez, hogy annyi egyéb kötelező feladatuk van, hogy lassan már nem marad idejük tanítani. … még a közvetlen főnökük is olyan legyen, akit Ők nem szeretnének???
Mi lesz így a gyermekeink jövőjével? A jövő nemzedékével. … hát nem az Ő sorsuk lenne a legfontosabb???
Tisztelettel: A lenkeys szülők
„