A vállalkozóknak egyre több kiadással kell számolniuk az utóbbi időben bevezetett adók miatt. Az átutalásokat tranzakciós adó terheli, a bankok saját költségeiket áthárítják ügyfeleikre. A megkérdezett cégvezetők szerint ezek a terhek nem segítenek a gazdaság kifehérítésében, hiszen üzletfeleik és dolgozóik is egyre inkább a készpénzes kifizetés mellett kardoskodnak, holott így kevésbé átlátható egy-egy cég pénzügye.
Az egész országot behálózó feketegazdasági hálózatot leplezett le a NAV, több száz céggel, saját könyvelőirodákkal, tízezernél is több alkalmazottal, igaz, ezek döntő része nem tudhatta, hogy miben vesz részt. Eleinte a már szinte szokásosnak mondható cégtemetőiparban kezdték az üzletet, aztán áttértek az ipari méretű adócsalásra, úgy, hogy egyébként volt tényleges gazdasági tevékenység is.
„A magyar kriminalisztika történetének egyik legnagyobb akciója zárult le” – jelentette a be a NAV. Az adóhatóság eleinte csak egy cégtemetőszerű szervezet után indult volna el, mivel szemet szúrt nekik, hogy egy Heves megyei településre rengeteg cég van bejegyezve valódi működés nélkül.
Az adócsalók több száz céget tartottak fenn, de legalább ötszáz ment át a kezükön így vagy úgy, és cégenként átlagosan havi százmillió forint lehetett az illegális hasznuk. A NAV egyelőre 51 cégre adott konkrét becslést, ezeknél csak az adóhiány 443 millió forint, a teljes kár milliárdokban mérhető, de a több mint 200 különböző bankszámlájuk vizsgálata még biztosan eltart egy ideig.
Most 14 megyére kiterjedő, egyszerre zajló rajtaütésben történt az elfogás több mint ezer résztvevővel 320 helyszínen, a NAV pénzügyi nyomozói és informatikusai, a TEK, a vámosok és a rendőrség közreműködésével, de gyakorlatilag az ország „teljes gazdaságvédelmi bázisa megmozdult”. Arról pedig most sem nyilatkoztak, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal részt vett-e az akcióban.
A bevetés során számos fegyvert, köztük több nyílpuskát, pisztolyt, vadászpuskát és mintegy 9 ezer éleslőszert foglaltak le. A 23 gyanúsított jó részét most is alsóneműben kapták el, akik közül néhányan már vallomást is tettek.
Forrás: INDEX
A jövő évi adóváltozásokról tartott sajtótájékoztatót Nemzeti Adó- és Vámhivatal regionális adó-főigazgatósága.
Szalayné Ostorházi Mária főigazgató elmondta, bizonyos esetekben egyszerűbbé válik az adófizetés. Fölhívta a figyelmet: december 20-án lejár az EVA hatálya alá való be- és kijelentkezés határideje. Az új kisvállalkozói adónemeket 2013. január 15-ig lehet választani.
Az ÁFA esetében bevezetik a pénzforgalmi elszámolást, azaz a számlát kiállító vállalkozónak nem kell befizetnie az ÁFÁ-t addig, amíg nem kapja meg a termék, szolgáltatás ellenértékét. Ám az ÁFÁ-t addig nem lehet visszaigényelni, ameddig a tranzakció meg nem történt. A pénzforgalmi elszámolást december 31-ig lehet választani.
Az öröklési és ajándékozási illeték mértéke 18, a lakástulajdon szerzésié 9, a visszterhes vagyonátruházási illetéké 4 százalék. Mentesül az illetékfizetés alól az örökhagyó házastársa. Az adózás rendjében változás a készpénzforgalom korlátozása. Készpénzzel a számlanyitásra kötelezett adózók közti ügyletben szerződésenként havonta 1,5 millió forintot lehet fizetni.
Forrás: HEOL
A fekete szállásadók feljelentésére biztatja az egrieket az önkormányzat adóirodája – közölte hétfőn a polgármesteri hivatal médiareferense.
Zentai László elmondta, az iroda vezetője, Korsós László arra kéri az állampolgárokat, ha azt tapasztalják, hogy valahol engedély nélküli szálláshely szolgáltatás működik, akkor tegyenek bejelentést az önkormányzatnál. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzati Adóhatósága bízik abban, hogy a fokozott ellenőrzések mellett az állampolgári szerepvállalással mind nagyobb mértékben sikerül jogkövető magatartásra sarkallni a magánszemélyeket, vállalkozásokat – tette hozzá.
Elmondta: Egerben, különösen a nyári főszezonban mindig is fontos szerepet játszott az idegenforgalom. Ugyanakkor az önkormányzati adóhatóság tapasztalatai és állampolgári bejelentések alapján megállapítható, hogy nem csökken az engedély nélküli szálláshely szolgáltatások száma. Ez azért is hátrányos, mert a feketén szállást biztosítók egyrészt megrövidítik az önkormányzati és az állami költségvetést, másrészt tisztességtelen versenytársat jelentenek a szabályosan működő panziók és szállodák számára.
A referens emlékeztetett arra, hogy a városba látogatók úgynevezett idegenforgalmi adót is fizetnek, amely után az állam normatív támogatást biztosít az önkormányzatnak. Ez arra szolgál, hogy szépítsék a várost és bővítsék az idegenforgalmi kínálatot – fűzte hozzá. Annak érdekében, hogy valamennyi magánszemély, illetve vállalkozás eleget tegyen adófizetési kötelezettségének, az adóhatóság fokozott ellenőrzési tevékenységet folytat. A szabálytalankodók szankciókra számíthatnak.
Zentai László közölte, a lakossági bejelentések alapján elvégzett vizsgálatok nyomán a jegyző azonnali hatállyal megtiltja az üzemeltetési engedéllyel nem rendelkező szálláshely működtetését és pénzbírságot, illetve és mulasztási bírságot szabhat ki. Ennek összege elérheti a 200 ezer forintot.
MTI
Az adóhatóság ellenőrei ma már egyre gyakrabban találkoznak az adóelkerülés „kifinomultabb” formáival. Vannak, akik szándékosan hagyják figyelmen kívül az adózási szabályokat bevételeik növelése érdekében.
A NAV vám és adó szakágának együttműködése eredményeként egy olyan kereskedőt ellenőriztek, aki tevékenységét korábban egyéni vállalkozóként végezte, azonban – feltehetőleg azért, hogy az ezzel járó adókötelezettségeket ne kelljen teljesítenie – vállalkozását megszüntette, tevékenységét viszont változatlanul folytatta.
Az ellenőrzés során kiderült az is, hogy a kereskedő az egyéni vállalkozás működtetése során sem teljesítette a szükséges kötelezettségeket, ennek bizonyítása azonban nehézségbe ütközött, mivel az erre az időszakra vonatkozó iratokat és nyilvántartásokat – valószínűleg az ellenőrzés meghiúsítása érdekében – megsemmisítette.
Nem számolt azonban azzal, hogy amennyiben a bizonylatok hiánya összefüggésbe hozható az adózó érdekeivel, úgy az adóhatóság összehasonlító becsléssel határozza meg a kérdéses időszakban keletkezett bevételeket és költségeket, azaz a fizetendő adó alapját úgy, hogy megvizsgálja más, hasonló tevékenységet végző – jelen esetben kereskedő – kereseti és jövedelmi viszonyait.
A bejelentés nélkül kereső tevékenységet végzők esetében az abból származó jövedelem becslésénél 12 havi működést vélelmez az adóhatóság. A fenti esetben azonban az összehasonlító becslés a vállalkozás megszűnésétől a tényfeltárásig terjedő időszakra vonatkozott, tekintettel arra, hogy a nyomtatványforgalmazóktól beszerzett adatok szerint a kereskedő a vállalkozás megszűnése után is vásárolt számlatömböket, tehát állított ki számlákat.
Az így megbecsült, „feketén” szerzett bevétel önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít, mely után a kereskedőnek az általános forgalmi adóra vonatkozó megállapítással együtt közel 13 millió forint adókülönbözetet kell befizetnie.
A hasonló, súlyosan jogsértő magatartást (bevétel eltitkolás, az iratok, nyilvántartások megsemmisítése) az adóhatóság következetesen és szigorúan szankcionálja.
A NAV tájékoztatása szerint az adóhatóság az adózók által bejelentett adatokat nyilvántartja és fel is használja abból a célból, hogy ellenőrizze az egyes adókötelezettségek teljesítését. Fontos, hogy ez a nyilvántartás naprakészen tükrözze a valóságot, tartalmazza az aktuális információkat, az adatokban bekövetkezett összes változást.
2012. január 1-jétől adókötelezettséget érintő változásnak minősülnek – többek között – az egyszerűsített végelszámolás megindulásáról, valamint annak megszüntetéséről és a cég működésének továbbfolytatásáról a Cégközlönyben megjelentetett közlemény adatai is. Ez azt jelenti, hogy az adózó 15 napon belül köteles megtenni bejelentését az állami adóhatósághoz a T201T jelű nyomtatványon, melynek B04-es lapján a 17-es pontban kell szerepeltetnie az egyszerűsített végleszámolásra vonatkozó adatokat.
A bejelentési-, változás bejelentési kötelezettség teljesítésével kapcsolatosan bővebben tájékozódhat telefonon a NAV Általános Tájékoztató Contact Centerén (06-40/42-42-42) keresztül.