Zárt kertekbe is bement a medve a Miskolchoz tartozó Lyukóvölgyben. Az esőzéstől felázott talajban egyértelműen felismerhető medvenyomokat találtak a környéken élők, sőt az állat szőrét is megtalálták az egyik kerítésbe akadva. A 100 kilós állattal, egyelőre senki nem találkozott, legalább is itt, hiszen nem kizárt, hogy ugyanezt a medvét látták korábban Eger környékén.
Március a tavasz első hónapja, ami a kertészkedők, kiskert tulajdonosok számára a tavaszi munkálatok megkezdését jelenti. Mivel egyre többször csalódunk a márciusi-áprilisi időjárásban ezért mindenkit türelemre intek, és arra biztatok, hogy mindent a maga idejében kezdjen csak el és az időjárási előrejelzések figyelembevételével kezdjen neki a kerti munkálatoknak!
Miért is legyünk körültekintőek: Mivel a gyümölcsfák, bogyósok, és a lassan a szőlő metszésének is itt az ideje, mindenki szeretne már túl lenni ezen munkálatokon, de ne kapkodjunk ha a talajunk „bokáig süppedően sáros” mivel ha letapossuk összetömörítjük a talajt akkor az ősszel elvégzett talajlazításunk, ásózásunk „kárba veszhet” ráadásul a tavaszi porhanyós jól munkálható földről is csak többletmunkával tudunk majd gondoskodni!
A gyümölcsfák metszése sincs elkésve mivel a megfelelő, jól megválasztott metszési időszak is nagyban hozzájárul a terméshozamunkhoz!
A kora tavaszi metszésnél vegyük figyelembe, hogy vannak gyümölcsfák melyek fagyérzékenyek, mint pl. a mandula, őszibarack vagy a kajszibarack ezért a lehetséges fagyok miatt rügyfakadás után is metszhetjük őket!
Sokan kérdezik, hogyan metsszük a gyümölcsfákat: nagy általánosságban egy-két jó tanácsot lehet csak adni mivel fajtától és növényünk életkorától is függ a metszési eljárás!
Alakító metszésre fiatal még nem termő gyümölcsfáknál van szükség, karbantartó metszést termőre fordulás után végzünk, ifjító metszést pedig az idős, koros fáknál kell elvégeznünk.
Alakító és karbantartó metszésnél a rügyek állását és a vesszők erősségét vegyük figyelembe. Az ágakat alsó kifelé álló rügyekre vágjuk, valamint a gyenge vékony vesszőt rövidre az erőssebeket hosszabbra metsszük! A koronából ki kell metszeni a befelé növekedő vesszőket, gallyakat illetve az egymást keresztezőket is! A helyes metszés során szellős és nem túl sűrű koronát kapunk. Mivel minden gyümölcsfa egyedi ezért ezeket a metszési szabályokat alapelvnek tekintsük csak és a fa alkatát, fajtáját, habitusát figyelembe véve végezzük el a metszést!
Már többször kihangsúlyoztuk a sebkezelés fontosságát a metszések után, ezért lehetőség szerint a vágott felületeket azonnal kenjük be, mert a sebzéseken keresztül a kórokozok, kártevők így már nem tudnak bejutni a növények szöveteibe. Ha a metszési munkálatokkal megvagyunk és már nem fogunk a fa körül talajt taposni a gyümölcsfáink gyökereit kell „megszellőztetni” egy kicsit. Ezt a műveletet tányérozásnak hívjuk. Kapával kapáljuk körbe a fát, jól lazítsuk, puhítsuk meg a földet körülötte, így megszellőzik. A tányér mélyüljön a fa törzse felé, így sokkal több víz fog koncentrálódni egy eső alkalmával közvetlenül a fa gyökereihez!
Márciusban a legfontosabb és egyben az első növényvédelmi munkálatunk a kora tavaszi lemosó permetezés, nagyon sokat kihangsúlyoztuk már miért is fontos, de pár szóban most is beszéljünk róla mivel az idei tél nem volt túlzóan kemény és fagyos ezért az áttelelt károkozók és kórokozók elleni első lépés a megfelelő lemosó permetezés! A lemosó permetezést célszerű a metszések után elvégezni, de mivel a csonthéjasoknál még tarthatunk fagykártól ezért bátran permetezzünk, majd utána metszünk.
Az időjárást figyelembe véve kezdjük meg a munkát, azaz ne legyenek éjszakai fagyok és a nappali hőmérséklet 6-8 C fok körül alakuljon. A lemosó permetezést nyugalmi állapottól a növények fehérbimbós állapotáig célszerű végrehajtani lehetőség szerint két alkalommal a másodikat minél közelebb a növények rügypattanásához!
Sokan kérdezik melyik a legjobb lemosó-szer, a válasz a kérdésre a kombinált, azaz rezet, ként és rovarölőt tartalmazó védőszer! Vegyük figyelembe, ha sok körténk van, hogy tavalyi évben nagyon komoly körtelevélbolha kártétel volt ezért nagyon fontos lecitines-növényi olaj készítményt is használnunk! Réztartalmú lemosó permetezésnél figyeljünk oda az őszibarackfák esetében mivel réz érzékenyek, ezért piros bimbós állapot után már ne használjunk réz-készítményeket! Amíg a gyümölcsfáknál jól tudjuk milyen fontos a lemosás addig a szőlőben hajlamosak vagyunk kihagyni ezt a munkálatot, pedig az elmúlt évek gomba és rovarkártétele miatt mindenképpen érdemes és kell kora tavaszi lemosó-permetezést csinálnunk! Nézzük miért is kell a szőlősorokat, tőkéket lepermeteznünk: a vesszőkön a lisztharmat, vesszőgolyva, esca (kordonkar elhalás) kórokozói, a rügyekben, repedésekben és a fásrészeken az atkakártevők és pajzstetvek teleltek át várva a melegebb időjárást. A lemosó kezelést viszonylag tömény oldattal kell végezni, ügyelve, hogy a permetlé az egész növény felületét jó alaposan beborítsa, megfolyjon azon. Így a kéregrepedésekben, a rügyek környékén megbúvó pajzstetvek, levéltetvek, atkák, körtelevélbolhák, vértetvek áttelelő képleteihez is elérnek, vékony filmszerű bevonatot képeznek rajtuk és így befojtják azokat. összefoglalásul, az ökológiai gyümölcs és szőlőtermesztésben kiemelkedő jelentőségű és az egész tenyészidőszakra kiterjedő hatású védekezési eljárás a tél végi-kora tavaszi permetezés az áttelelt kártevők és kórokozók ellen.
Magvetés, palántanevelés: Márciusban itt az ideje a paradicsom, paprika stb. magok elvetésének majd a palántanevelésének. Aki saját magának nevel palántát és a szabadföldbe nem fóliába akarja kiültetni majd őket az, nincs, elkésve mivel a tapasztalatok azt mutatják, hogy május közepétől hamarabb nem nagyon lehet majd kiültetni úgysem a palántákat. A magok csirázásához meleget (20-22 C fok) és nedvességet kell biztosítanunk, a palánták neveléséhez elég fényt és megfelelő hőmérsékletet. Ha kevés a fény a palánták megnyúlnak, kidőlnek, és kevésbé lesznek ellenállóak a kiültetés után!
Palántáink lombleveleinek megjelenése után fontos hogy ne csak vizel, öntözzük őket, hanem megfelelő palántanevelő tápoldatot is használjunk 7-14 naponta! Az optimális tápanyagoknak köszönhetően palántáink erős gyökérzetet fejlesztenek, ellenállóbak lesznek a betegségekkel szemben és hamarabb fordulnak majd termőre, ráadásul az időjárás viszontagságait is jobban fogják bírni. A palántanevelő ládából időben tűzdeljük ki őket hogy elegendő helyük és földjük legyen a fejlődéshez, mivel a túl sűrűn lévő növények megnyúlnak, legyengülnek! Fontos hogy kis palántáinkat megvédjük a palántadőlés ellen ezért a növénykéket és földjüket is permetezzük be mankoceb tartalmú gomba ölőszerrel!
Nagyon fontos a jó ültetőközeg, ami megbízható palántaföld legyen jó pH-értékkel, szerves trágyával és tápsókkal legyen kombinálva! A megbízhatóság azért fontos, mert tavalyi évben nagyon sokan úgy jártak az olcsó (ami a végén nagyon drága lett) palántaföldel hogy palántájuk a kiültetés előtt visszafejlődött, megöregedett lilás-fekete színű lett majd elpusztult!
A kedves olvasók most gondolhatják, hogy üzletet akarok csinálni magunknak, de az az igazság és a tapasztalat, úgy mint a vetőmagoknál is már sokszor hangsúlyoztuk hogy ami olcsó az valószínűleg okoz majd fejtörést a kertészkedőknek csirázási képességben, minőségben és terméshozamban is! Tehát érdemes a gazdaboltokat felkeresni ahol megfelelő szakmai felvilágosítást és jó minőségű termékeket vásárolhatunk!
Kora tavaszi tápanyagpótlás gyümölcsösökben és a zöldségeskertekben. Mivel a tavaszi talaj előkészítést ezekben a napokban, hetekben végezzük el (a felszántott, ásott talajt átrotáljuk, gereblyézzük) könnyen be tudjuk juttatni a szerves és műtrágyát a talajfelszín alá ez által. A gyümölcsösök és bogyósok évelő kultúrák, gyakran évtizedekig megőrzik termőképességüket. Ezért tápanyag ellátásukat folyamatosan biztosítani kell! A rendszeres harmonikus tápanyag ellátás az alapja az évről-éve elfogadható mennyiségű és minőségű termésünknek is.
Kora tavasszal végezzük el az alaptrágyázást, a szakkereskedésekben is kapható szerves trágyával és a tavasszal is jól oldódó komplex műtrágyák használatával. A trágyázás biztosítja az esetleges fagykárok miatti terhelés csökkentését is. A tápanyagot a fák és bokrok úgymond koronacsurgója alá kell bejuttatni mindenképpen beásással, begereblyézéssel hogy gyorsabban és jobban hasznosuljon!
Veteményeskertünkben is nagyon fontos a kora tavaszi tápanyagpótlás azért, hogy a zöldségek megfelelő terméshozammal ajándékozzanak meg minket, jó esetben az ősz közepéig is. Ezek a növények a folyamatos termés kineveléséhez nagyon sok tápanyagot kivesznek a talajból, így ha nem pótoljuk számukra a sok értékes és hasznos tápanyagot, elmarad a termés, sőt a nyár végére növényeink is tönkre mehetnek, mivel kertünk kifogy az éltető tápanyagokból.
Tápanyag pótlására a saját készítésű komposzt is ideális lehet.
Végezetül említsük meg a komplex tavaszi kerti műtrágyákat is, amit szintén érdemes ilyenkor kijuttatni mivel jól oldódó nitrogén, foszfor, kálium, mikroelem tartalmuk miatt nagyban elősegítik majd zöldségnövényeink optimális fejlődését, virágkötödését és terméshozamát! Itt is bekel dolgozni a talajba.
Figyelem: szerves trágyánál, ha nem „boltit” veszünk, figyeljünk arra hogy szarvasmarha esetleg baromfi trágyát dolgozzunk be a talajba és ne lótrágyát, mivel a lótrágyázott talajban a lótücsök, vagyis a lótetű nagyon hamar kitenyészik és előszeretettel eszi meg a növények gyökerét, szárát majd. A vakond nagyon hatékonyan tizedeli ezt a típusú kártevőt, ám a vakond is tud gondot okozni, mikor munkálkodásával kitúrja a palántákat, a magokat vagy éppen ő is belerág növényeinkbe, bár utóbbi nagyon ritkán fordul elő. Legjobb, ha semmiképpen nem vásárolunk olyan trágyát, mely lótól származik!
Összefoglalva: A termő ültetvények hatékony tápanyag ellátása érdekében minden évben alkalmazni kell a műtrágya kijuttatás valamennyi módját úgy az alap, fej, és a rendszeres lombtrágyázást de mindenképpen konzultáljunk szakemberrel mivel a műtrágya bizonyos mennyiség után már inkább méreg mint tápanyag!
Díszkertünkben is megkezdhetjük a kora tavaszi teendőinket. Közkedvelt növényünk a Buxus avagy a puszpáng, viszont az utóbbi pár évben mindenki megtapasztalhatta, ha nem figyelünk, oda növényünkre el fog pusztulni mivel számos kártevő támadhatja meg! A védekezést időben és megfelelően kell elkezdeni, először is kora tavaszi mechanikai metszéssel elérhetjük azt, hogy az áttelelő nemzedékek egyedszámát lényegesen csökkentjük! A kártevők március végén ha már tartósan 10 C fok körüli a hőmérséklet elkezdenek aktivizálódni ezért mindenképpen kezdjük meg a rendszeres permetezéseket rovarölő szerekkel! Mivel a buxus levele viaszos használjunk tapadásfokozót! A kémiai védekezés során kontakt és felszívódó szereket kombináljunk!Kora tavasszal a hajtásnövekedés befejezéséig használjunk réztartalmú szereket is amivel megelőzhetjük a gombásbetegségek kialakulását. A már fertőzött ágakat, vesszőket ajánlatos eltávolítani és megsémisíteni!
Márciusban kezdődik a legtöbb évelőnövény és bokor ültetési ideje, ezért ha a talaj megfelelő előkészíthetjük az ültetőgödröket. Tisztítsuk meg a gyepet a lomb- és egyéb téli „maradványoktól”. Különben a fű rothadásnak indulhat. Vigyázzunk, ha még nagyon nedves és mély a pázsit talaj-szerkezete, akkor ne tapossuk össze, mert nagyobb kárt tehetünk, mint ha még pár napig a gyepen hagyjuk a leveleket! Pázsitunknál a gyepszellőztetéssel még várjunk mivel a gyökerek még nem kellően erősödtek meg ezért kitéphetjük a füvünket! Szükség esetén juttassunk ki mohaölőszert (pl. vasgálic). Örökzöld sövényeinket március végéig érdemes visszanyírni, mert akkor erősebb hajtásokat hoznak. A díszkert is meghálálja a tápanyagpótlást, trágyázást ezért komplex! műtrágyát, komposztált szerves trágyát is juttassunk ki a növényeink mellé. Ha az időjárás kedvez, eltávolíthatjuk a rózsák takarását és megkezdhetjük metszésüket a száraz elhalt, ágak gallyak eltávolításával.
A tearózsáknál az erősebb vesszőket 6-8 rügyre, a vékonyabbakat 2-3 rügyre kell visszavágni. Vigyázzunk arra, hogy a legfelső rügy mindig kifelé nézzen, hogy az új hajtások akadálytalanul nőhessenek. A futórózsákat, a rózsalugasokat is szabadítsuk meg a száraz, elöregedett ágaktól. Az őszi virághagymák enyhébb időjárásnál korábban kihajtanak és megjelennek az első krókuszok, nárciszok, tulipánok. A szárazabb helyen lévőket rendszeresen locsoljuk. A tavaszi hagymás növényeket pl. liliomféléket, kánna, dália, kardvirág világos helyen előhajtathatjuk, majd március hónaptól elültethetjük.
Veteményes kertünkbe március második felétől a hidegtűrő növények magját – ilyen például a saláta, hónapos retek, petrezselyem, sárgarépa, dughagyma, korai borsó (pl. Rajnai Törpe) – már el lehet vetni. Ehhez persze az kell, hogy már rá lehessen menni a földre, az ne legyen túl sáros. A többi növénnyel még várni kell, mert elég hideg még a talaj. A legtöbb borsó fajtát csak akkor érdemes ültetni, ha a talaj hőmérséklete tartósan 6-8 fok körül van már!
Hidegágyba és fóliasátorba ültetve-vetve ezek a növények hamarabb fognak fejlődni ez által korai primőr zöldségeket termeszthetünk, ráadásul itt is nevelhetünk palántákat. A fóliasátor alá bátran el lehet szurkálni a vörös és lila dughagymát is, így egy tavasz közepi nyársalásnál már a saját termesztésű zöldhagymánkat ehetjük. A hidegágy és fűtetlen fóliasátor előnye az, hogy enyhébb fagyok sem tesznek kárt a fejlődő növényekben.
Tipp: Égetés, vagy komposztálás?
Márciusban már a családi házas övezetekben sok helyen látni hatalmas füstfelhőket. Többen ugyanis még mindig azt gondolják, hogy a lemetszett gallyakat, száraz ágakat, összegyűjtött leveleket, növényi maradványokat legjobb elégetni. Igen ám, de ne feledjük: csak akkor és ott szabad égetni, ahol ezt a helyi önkormányzati rendelet megengedi. Ennél sokkal jobb megoldás is létezik, hiszen az égetés során keletkezett hamu csak korlátozott mértékben alkalmas talajjavításra ráadásul környezetünket is szennyezzük! Praktikusabb, ha a nyesedéket, maradványokat komposztáljuk. Aki nem akar anyagi áldozatot hozni komposztládára az a kert végébe lehetősége szerint egy nagy gödröt áshat, és abba elhelyezheti a levágott ágakat, kerti hulladékokat.
Nagy Szabolcs
Kertünk Boltja
EGER, Hatvani kapu tér 1.
Forrás: HEOL
Feldúlt udvarok, szétturkált legelők és rettegő helybéliek. Ezt okozzák a vaddisznók a Heves megyei Szúcson, ahol több konda tartja félelemben a falut. A polgármester keresi a megoldást, de tehetetlen, mert egy jogi vita miatt nem tudni, hogy melyik vadásztársaság feladata lenne a vadak kilövése.
Vaddisznók csörtetnek a faluban
Sötétedés után ki sem mernek menni otthonukból a szúcsiak. A Heves megyei települést este ellepik a vaddisznók. Már a házak udvarára is bemennek, végigcsörtetnek a faluban és mindent feltúrnak
Tönkre teszik a vadak a termést az Eger határában lévő zárt kertekben. A gazdálkodók szerint sem a vadásztársaság, sem az önkormányzat nem tesz évek óta semmit a károk megelőzése érdekében, sőt szerintük a vadászok az etetéssel ide csalogatják a vadakat.
Megkerestük az önkormányzat és a vadászok képviselőit is, akik másképp látják a helyzetet.
Get the Flash Player to see the wordTube Media Player.