Gazdaság

2012. március 4-én életbe lép az új menetrend, amely számos változást hoz Eger közösségi közlekedésében.

Nagy erénye az ütemesség, a járattorlódások megszüntetése és az is, hogy költséghatékonyabb megoldásokat tartalmaz: 110-et kiiktat a győri egyetem felmérésében kihasználatlanként feltüntetett 180 járat közül.
Az Önkormányzat megértést kér a közlekedőktől, hiszen a központi finanszírozás kedvezőtlen alakulása miatt nem tudták teljes körűen bevezetni a nyár végére kidolgozott új vonalhálózatot. Ha ezt megtennék, a szolgáltatónak jelentős terhet kellene áthárítania az utazóközönségre.
A finanszírozási rendszer ismeretében jelentős változtatás a nyári tervekhez képest, hogy nem vezették be teljesen az új éjszakai járatrendszert, helyette a nappali menetrend csökkentett, de jól átgondolt változatát kínálják a késő este és kora hajnalban közlekedőknek. Kijelenthető: Egerben nincs éjjel olyan utasforgalom, amely a szorított költségkeretek között indokolná a speciális éjszakai járatrendszer indulását.
A menetrend március 4-i bevezetése után várják az utasok észrevételeit, hiszen valós igény szerint további finomításokat lehet végezni a menetrenden.

Az idei Utazás Kiállításon az Eger Térsége Turisztikai Desztináció Menedzsment Egyesület, egy kiemelkedően nagy, 145 m2-es közös standon jelenik meg, úttörőként az Észak-Magyarországi régióban.

A térséget alkotó települések önállóan jelennek meg a standon belül. Fontos mérföldkő az egyesület életében ez a nagyszabású megjelenés, ugyanis a Csillagvidék itt mutatkozik be elsőként a nagyközönségnek. A Csillagvidék standjára látogatóknak a kiállítás teljes időtartama alatt alkalmuk nyílik a térség turisztikai vonzerőit mélyrehatóbban megismerni, illetve ízelítőt nyerni az általuk kínált helyi „élményekből”. Az Utazás Kiállításon való nagyszabású megjelenés az egyesület 2012-es kiállítási részvételi tervezetének egy része, melyet belföldi és külföldi workshop részvételek illetve szakmai kiállítási részvételek tesznek majd teljessé.

Eredményesen zárta a 2011-es évet a NAV, az észak-magyarországi régió kiemelt adó- és járulék bevételei közel 5 milliárd forinttal nőttek az előző évben 2010-hez képest. Az ellenőrzések célja idén is az adókerülés, az adóbevételi szempontból kiemelt kockázatot jelentő gazdasági folyamatok, magatartási formák mihamarabbi feltárása, visszaszorítása – mondta Lukács György, a NAV Heves Megyei Adóigazgatóságának igazgatója a szerdai sajtótájékoztatón.

A sajtótájékoztatón elhangzott: ebben az évben elsődleges céljuk az adóhatóság jelenlétének növelése, ezzel pedig az adózók jogkövető magatartásra való ösztönzése. Lukács György elmondta: idén fokozott ellenőrzésekre lehet számítani az ipari ágazatban és a mezőgazdaság területén is. Kiemelt figyelmet fordítanak majd a gabona, takarmány, az élőállat és a húskészítmény nagykereskedelemre. Hozzátette: a feketegazdaság visszaszorítása érdekében az idei évtől új jogintézményként vezették be az adóregisztrációs eljárást. Azt szeretnék megakadályozni, hogy a kizárólag adóelkerülési célokat szolgáló társaságok ne kerülhessenek be a gazdaság körforgásába; cél továbbá az is, hogy a már bejegyzett cégek működtetéséből kizárja azon személyeket, akik a társaság jogszerű gazdálkodását veszélyeztetik.
Derda Zsolt, a NAV Heves Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóságának igazgatóhelyettese kiemelte, hogy a közeljövőben fokozottan ellenőrzik majd a külföldi rendszámú autókat a régióban, így megyénkben is. Az, aki illegálisan használ külföldi rendszámú  gépkocsit, 800 ezer forintig terjedő bírságra számíthat.

Dr. Balázs Zsolt, a NAV Észak-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatóságának igazgatója az évértékelőn elmondta: az észak-magyarországi régióban az előző évekhez képest 2011-ben jelentősen emelkedett a NAV hatáskörébe tartozó, és a régió Bűnügyi Igazgatósága által felderített bűncselekmények száma. A 2010-es évhez képest 58%-kal több büntető eljárás indult. Az igazgató hozzátette: 2012. stratégiai céljai közt szerepel többek közt a megelőző bűnüldözés, a vagyonbiztosítás és vagyonvisszaszerzés, ezenkívül kiemelten fontosnak tartják a nemzetközi szervezetekkel való együttműködést, valamint a pénzügyi nyomozók magas szintű képzését.

Forrás: Egriszín

A 2011. évről szóló személyi jövedelemadó bevallásban pótlékmentes részletfizetést kérhet minden olyan önadózó magánszemély, aki nem folytat vállalkozási tevékenységet, nem kötelezett általános forgalmi adó fizetésére és a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége nem haladja meg a 100 000 forintot.

A pótlékmentes részletfizetés igénybevételéről a személyi jövedelemadó bevallás „C” lapján kell nyilatkozni. A nyilatkozat megtételére előírt határidő jogvesztő, a 2011. évi személyi jövedelemadó bevallás késedelmes benyújtása esetén a kedvezmény nem vehető igénybe, illetve a nyilatkozattétel elmulasztása később nem pótolható.

A részletfizetés futamideje maximum négy hónap lehet, az egyes részletek összege a nyilatkozaton jelölt részletek számától függően a teljes fizetendő adó 1/2, 1/3 vagy 1/4 része.  Az első részlet esedékessége 2012. május 21-e (figyelem ez az időpont változott a megelőző évekhez képest!) a további részleteket pedig  2012. június 20-áig, július 20-áig, illetve augusztus 21-éig kell befizetni.
A részletfizetés teljesítése készpénz átutalási megbízással és banki átutalással is történhet. A fizetési kedvezmény engedélyezéséről az állami adóhatóság külön értesítést nem küld és a részletfizetés teljesítéséhez szükséges csekkeket sem postázza ki a nyilatkozattevő számára, azt a magánszemélynek kell beszereznie az adóhatóságtól. Az ütemezett részletek határidőben történő teljesítéséhez szükséges készpénz átutalási megbízások személyesen bármelyik ügyfélszolgálati irodán, postai és elektronikus úton a CSEKK elnevezésű nyomtatványon szerezhetőek be.
A kedvezmény érvényét veszti és a tartozás egy összegben válik esedékessé, amennyiben az esedékes befizetés nem határidőben kerül teljesítésre, ebben az esetben az állami adóhatóság a tartozás fennmaradt részére az eredeti esedékesség napjától (2012. május 21-től) késedelmi pótlékot számít fel - tájékoztatta szerkesztőségünket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága.

Egerben alakult a Business Network International (BNI) nemzetközi üzleti kapcsolatépítő hálózat következő csoportja, amely első az észak-magyarországi térségben, az országban pedig a harmadik vidéki csoport. A szerdai, Hotel Egerben tartott ünnepélyes nyitóeseményen a szervezet több hazai és nemzetközi vezetője is részt vett.

A BNI a világ legnagyobb üzleti networking szervezete, amely több mint 50 országban 140 ezer tagot számlál. A Magyarországon 2008 óta működő üzleti közösség immár 340 taggal rendelkezik. Az ünnepélyes nyitóeseményt követő sajtótájékoztatón Avidor András, a szervezet magyarországi társigazgatója elmondta: céljuk, hogy egymás kölcsönös segítésére és az együttműködésre alapozva érjenek el üzleti sikereket Magyarországon. Hozzátette: a BNI tagok elsősorban a kis- és középvállalkozói szektorban működő cégek tagjai. Személyes kapcsolataikon keresztül üzleti lehetőségeket kínálnak egymásnak, így segítve a többi tag üzleti bevételhez jutását. Avidor András kiemelte: a BNI-on keresztül semmiféle jutalékos rendszer nem engedélyezett, vagyis nem multi-level szervezetként működik. Mint mondta: a tagok csupán bizalmi alapon ajánlják egymást.
Rajna-Orbán Teodóra, régióvezető elmondta: az Agria csoporthoz az egész megyéből lehet csatlakozni, céljuk, hogy a tagoknak segítséget nyújtsanak a potenciális ügyfelek megtalálásában.
Az Agria csoport találkozóit szerdánként, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara épületében rendezik.

SAJTÓKÖZLEMÉNY

 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága és a Heves Megyei Adóigazgatóság szervezésében

 2012. február 9-én (csütörtök) 10.00 órakor

szakmai nyílt nap kerül megrendezésre az Eger, Szvorényi út 52. szám földszinti tanácsteremben.

Téma:

1.  1153 számú személyi jövedelemadó bevallás kitöltésével kapcsolatos tudnivalók ismertetése

 2.      A 1153 számú személyi jövedelemadó bevallással kapcsolatos jogszabályi háttér, aktualitások, jogértelmezéssel összefüggő tájékoztatás

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága

Nem szokatlan,hogy évente egyszer minden háztartásba becsöngetnek az ELMÜ-ÉMÁSZ villanyóra-ellenőrző szakemberei.  Jó esetben mindent rendben találnak.

Rengeteg károsult számolt be az interneten arról, hogy teljesen ép műszerüket később felülvizsgálták, majd mágnesezés gyanújával több százezer forintos büntetést róttak ki rájuk.
Számos bejelentés érkezett Heves megyében a villanyórák ilyen jellegű problémájáról.  Ez nem csak a megyében okoz óriási gondokat, országszerte hatalmas pénzösszegeket követel meg a villanyóra tulajdonosoktól. Szerkesztőségünket kereste meg Szabó Béla andornaktályai lakos is, akinek szintén ezzel a bonyodalommal kell szembenéznie.

2011. őszén rutinellenőrzést végeztek el a melléképülete villanyóráján.  A szakértői vizsgálat kimutatta, hogy kb. 27%-kal mért többet a műszer, illetve, hogy minden sérülésmentes, a szakemberek lecserélték az órát. 4 hónappal később azonban a szakértői vélemény szerint erős mágneses hatás érte a villanyórát.

Később érte „meglepetés” a tulajdonost, akit az ÉMÁSZ  240.000.-forintra megbüntetett.
A károsult nem érti, miért éppen a melléképülete alacsony fogyasztása volt szembetűnő, amikor a lakóház fogyasztása sokkal több, mint a lerakó helyiségként használt épületé.

A szolgáltató megvizsgáltatta az órát, majd a szakértő szerint mágnessel manipulálták a mérőszerkezetet. Boross Norbert, az ELMÜ kommunikációs igazgatója a TV2-nek elmondta: a mágnes csak pár hónapig képes lassítani a mérőórát. Azonban az  árusító ügynökök elfelejtik elmondani, hogy a lassulás után hirtelen túlpörög az óra. Az ELMÜ szakemberei szerint a mágnesezés könnyen kimutatható a műszereken, hiszen a művelet után az óraszerkezeten könnyen igazolható a mágneses hatás.
A mágneseket a hadiiparban használták először, a csalók onnan vették át ezt a módszert. Az ilyen manipuláló mágneseket a boltban nem lehet megszerezni, az interneten azonban bárki hozzájuthat.

A károsult családok a legtöbb esetben tehetetlenek.  Számtalan ilyen jellegű probléma akad, a tulajdonosok nem is figyelnek fel a többletfogyasztásra, illetve már később, büntetéssel a kezükben eszmélnek fel a kellemetlenség súlyára.

Akik jelezték végtörlesztési igényüket, január 30-ig be kell, hogy fizessék a szükséges összeget és igazolniuk kell a fedezetet is.

A devizaalapú jelzáloghitellel rendelkező ügyfelek 2011. december 31-ig jelezhették bankjuknál, hogy élni kívánnak a rögzített árfolyamon történő végtörlesztési lehetőséggel. A rögzített árfolyamon történő végtörlesztés egyik feltétele szerint a hitelfelvevőnek a végtörlesztési igényt befogadó pénzügyi intézmény részére 2012. január 30-ig maradéktalanul át kell utalnia a végtörlesztéshez szükséges teljes forintösszeget.

Ha az adós részben vagy teljesen hitelből végtörleszt, akkor január 30-ig a hitelt nyújtó pénzügyi intézmény által kiállított feltétlen és visszavonhatatlan kötelezettségvállaló nyilatkozattal igazolnia kell, hogy rendelkezésére áll a végtörlesztéshez, illetve annak átutalással nem fedezett hányadára vonatkozó fedezet. Mivel a végtörlesztésnek az igénybejelentés napját követő 60. napig meg kell történnie, azoknak, akiknél a 60 napos határidő január 30. előtt jár le, legkésőbb a 60. napon kell teljesíteniük a végtörlesztést.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint tavaly szeptember 29. és december 31. között 94.337 darab devizaalapú ingatlancélú kölcsönt végtörlesztettek. Jelentősen nőtt a végtörlesztési szándékukat bejelentők aránya is: e szerződések száma mintegy kétszerese az év végéig már végtörlesztettekének. A már teljesített végtörlesztések piaci árfolyama 642,1 milliárd forint volt, azonban az ügyfeleknek fix árfolyamon ebből csak 468 milliárd forintot kellett kifizetniük. A kettő különbözete, azaz mintegy 174 milliárd forint volt december végéig a pénzügyi intézmények vesztesége. A bankoknál és a takarékszövetkezeteknél a teljes hitelállomány valamivel több mint egytizedét fizették vissza, a pénzügyi vállalkozásoknál az állomány 5 százalékát.

A fix árfolyamú végtörlesztésekhez szükséges forrás döntő részét, több mint 80 százalékát az ügyfelek saját megtakarításaikból teremtették elő. A hitelintézetek tavaly december végéig 16.865 darab hitelkiváltó forinthitelt folyósítottak erre a célra, amelyek együttes összege megközelítette a 88,5 milliárd forintot. A bankszövetség korábban ismertette: arra számítanak, hogy a végtörlesztést az érintettek valamivel több mint 20 százaléka fogja igénybe venni.
Az Openhouse Országos Ingatlanközvetítő Hálózat nemrég arra hívta fel a figyelmet, hogy azok, akik ingatlanuk eladásából végtörlesztenének, hátrányt szenvednek, a bankok ugyanis nem fogadhatják el az önerő igazolására a megkötött adásvételi szerződést. Az Openhouse a PSZÁF elnökétől kért állásfoglalást az érintett kör érdekében.

Forrás: MTI

Csathó Csabát önkormányzati biztosnak nevezte ki a színház gazdasági helyzetének vizsgálatára a múlt heti közgyűlés képviselőtestülete.

Habis László elmondta, fontos, hogy a színház stabil állami támogatású konstrukcióba kerüljön, ezért most egy intenzív munka vette kezdetét, melyben intézkedési javaslatokat és produkciós költségeket várnak. Vannak ügyek, amikbe még mindig nem látnak tisztán és vannak nyitott kérdések a színházzal kapcsolatban, amikre nem akarnak utólag magyarázatot keresni.
Sós István alpolgármester javaslatára, Csathó Csabát önkormányzati biztosnak nevezték ki, hogy segítsen megtalálni a legmegfelelőbb gazdasági formát a színház számára. A szakember feladata, hogy különböző változatokat dolgozzon ki és optimalizálja a költségeket, irányítsa és felülvizsgálja a feladatokat.

Forrás: Egriszín

Alapításának 35. jubileumát ünnepelte a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság csütörtökön Felsőtárkányban. A nap folyamán többek közt az elmúlt évek eredményeiről, valamint az igazgatóság természetvédelmi tevékenységéről is szó esett.

A Bükki Nemzeti Park 1977 januárjában alakult, az igazgatóság mintegy 891.682 hektáros működési területén – Nógrád, Heves, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben – egy nemzeti park, 9 tájvédelmi körzet, valamint 13 természetvédelmi terület található, összesen 122.280 hektár kiterjedésben.
Grédics Szilárd, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója elmondta: kollégáival az ország legváltozatosabb természeti adottságú észak-magyarországi területén látják el a természetvédelem sokoldalú feladatait. Céljaik közé tartozik a védett természeti területek geológiai, botanikai, zoológiai és kulturális örökségének megismertetése. A természetbarát érdeklődőket látogatóközpontjaikban, ökoturisztikai létesítményeikben, terepi bemutatóhelyeiken és a tanösvényeken különböző programokkal várják.
Dr. Rácz András, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára beszédében kiemelte: a természetvédelem egy olyan integráló tényező, amely képes akár nemzeteket is összekovácsolni.
A ünnepségen, melyen a szlovák kollégák is részt vettek, a Bükki Nemzeti Park szakmai eredményeiről, valamint a természetvédelmi tevékenységeiről az egykori és jelenlegi munkatársak előadásokon keresztül számoltak be.

A rendezvény a Csík Zenekar koncertjével zárult.

Forrás: Egriszín