Gazdaság

Eger város legnagyobb adózóinak hagyományos fogadását tartották hétfőn délután a Városháza dísztermében.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának feladatellátását a saját bevételek, az állami támogatások, valamint az átengedett központi adók együttesen biztosítják. A helyi adókból származó bevételek az önkormányzat saját bevételét növelik, abból állami elvonás nincs. Az önkormányzati adóhatóság által beszedett központi adók (gépjárműadó, talajterhelési díj, a termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó, adók módjára kimutatott helyszíni bírságok, szabálysértési bírságok, közigazgatási bírságok egy része) eltérő mértékben szintén az önkormányzatot illetik meg. Adóügyekben keletkezik a Polgármesteri Hivatal ügyforgalmának harmada.

A helyi adóztatás immár 20 éve működik, hiszen 1991. évtől a régi „tanácsi adókat” felváltotta az önkormányzati rendszer felállásával a helyi adók intézményrendszere, mely anyagi erőforrásokkal látta el a településeket. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és ennek felhatalmazása alapján elfogadott önkormányzati rendeletek biztosították és biztosítják az adóztatás kereteit és feltételeit. A törvények keretei között - továbbra is - a megyei jogú város közgyűlése dönt a helyi adók (építményadó, telekadó, helyi iparűzési adó, idegenforgalmi adó) fenntartásáról, az alkalmazott adómértékről, kedvezményekről és mentességekről.

A hivatal saját bevételei között majd 75%-ot ért el a helyi adókból származó forrás. A tavalyi évre 3.563,8 millió Ft adóbevételt tervezett Eger önkormányzata, s ez 349 millió forint többlettel teljesült, vagyis összességében minden idők legjobb adóbevételi évét zárhattuk.

Összes bevétel: 3.912 millió forint volt, ebből 84%-ot a gazdálkodók fizették, a háztartások 630 millió forinttal járultak a város költségvetéséhez. Ezek a helyi adóból származó pénzek elsődlegesen az egri közszolgáltatások kiadásait egészítették ki. Örvendetes, hogy 2011. évben 383 millió forinttal nagyobb összeg érkezett az adószámlákra, mint a megelőző 2010. évben.

Az önkormányzati bevételeken belül továbbra is meghatározó az iparűzési adó túlsúlya. A megyeszékhely önkormányzati (helyi és egyéb más adók, díjak) adóit négy fő szempont szerint lehetett csoportosítani:

-  az ingatlanokat terhelő helyi adók (befolyó bevétel: 18,6%),
-  a vállalkozási tevékenység végzése után fizetendő iparűzési adó (68%),
-  az idegenforgalmi adó (2,8 %),
-  átengedett adók (gépjárműadó, más díjak, bírságok stb.10,6%).

A helyi iparűzési adóban a mikro-, kis és középvállalkozások részére fenntartotta az önkormányzat a kedvezményes adózás lehetőségét, így ők a számított iparűzési adóból 50%-os adókedvezményre jogosultak, azaz a 2%-os mérték helyett, valójában 1%-os mértékkel fizetik adójukat, ha éves adóalapjuk nem éri el a 2,5 millió forintot. Az önkormányzati kedvezményben részesülő adózói kör jelentős, a vállalkozások 64,3%-át (4 795 vállalkozás) érinti. Ők egyébként többnyire egri vállalkozók, kereskedők.

Örvendetes, hogy a múlt évhez képest a megyeszékhely adóerőképessége 112%-kal (193,7 millió forinttal) nőtt, köszönhető ez elsősorban a város ipari gerincét jelentő külföldi tulajdonú vállalkozásainak. Összességében is emelkedett az adóalap, hiszen míg tavaly a bevallásokban feltüntetett érték 109,6 milliárd forint volt, úgy most ez 122,3 milliárd forint, azaz 12,7 milliárd forinttal nőtt az iparűzési adó alapja.

Eger mindig is híres volt idegenforgalmáról és az idén ismét a leglátogatottabb 10 magyar település között található. A településen üdülési célzattal tartózkodók idegenforgalmi adót fizetnek, amit az állam normatív hozzájárulással kiegészít. Az Egerben eltöltött vendégéjszakák száma 28 ezer nappal meghaladta a 2010-es év számadatait. Ennek eredményeként 15,4 millió forinttal nőttek az adóbevételek, aminek 165 millió forint üdülőhelyi normatíva hozadéka is lesz.

Napjaink informatikai "slágere", az elektronikus ügyintézés. 2011. év egyik meghatározóbb intézkedése az volt, hogy az önkormányzati adóhatóságunk is elektronikusan fogad adóügyeket. A hivatalban a legtöbb ügy az adóigazgatásban keletkezik, így ennek megvalósítása szinte minden egri polgárt és a megyeszékhelyen működő vállalkozást kedvezően érinthet.

Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy segítsük az adózók önkéntes jogkövetését és adófizetését, ezért a város honlapján széleskörű tájékoztatást adunk az ügyek jogszabályi hátteréről. Itt megtalálhatóak a változások magyarázatai, indoklásai is. Nagy örömünkre egyre többen élnek a lehetőséggel, hogy feliratkozzanak elektronikus hírlevelünkre, melyben felhívjuk ügyfeleink figyelmét minden fontosabb változásra és közelgő határidőre.

A hatékonyan működő állam kialakítását segítő központi intézkedés alapján a Heves Megyei Kormányhivatal 2012. január 18-val létszámcsökkentést hajtott végre. Az álláshelyek leépítése a 885 fős engedélyezett létszámkeret 10 %-át érintette – mondta dr. Demeter András, a kormányhivatal igazgatója.

A létszámleépítés végrehajtása során a szakmai, gazdaságossági szempontok mellett olyan elvek is hangsúlyt kaptak, mint az aktív foglalkoztatottak jogviszonyának lehetőség szerinti megőrzése, a megyére jellemző feladat-specifikus tevékenységi körök zavartalan ellátása, a kormányhivatal szolgáltatási színvonalának megőrzése, valamint a 2012-ben megvalósuló hivatali feladatbővülések teljesíthetősége - nyilatkozta dr. Demeter András.

Az igazgató tájékoztatása szerint átgondolt, a kormánytisztviselők és a munkavállalók érdekeit is érvényesítő intézkedésekre törekedtek. Az elmúlt évben a kormányhivatal által képviselt takarékos és megfontolt humánerőforrás-gazdálkodásnak köszönhetően az álláshelyek csökkentése során mindösszesen 33 foglalkoztatott elbocsátása vált elkerülhetetlenné.

Az állam gondoskodni kíván a kényszerű intézkedések következtében elbocsátott alkalmazottairól, ezért a kormány haladéktalanul elindította a Karrier Híd Programot. Ennek célja, hogy az érintettek részére segítséget nyújtson a magánszférában történő mielőbbi elhelyezkedéshez, személyre szabott munkaerő-piaci szolgáltatások biztosításával.

A leendő munkáltatók számára a program szociális hozzájárulási adókedvezményt biztosít. Az adókedvezmény mértéke, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér – de legfeljebb a minimálbér kétszeresének – 13,5 %-a, melyet egy éven át vehetnek igénybe a programhoz csatlakozó munkáltatók.

A Karrier Híd Programhoz legkésőbb 2012. február 29-éig lehet csatlakozni.

A Karrier Híd Programmal kapcsolatos további információkat a Karrier Híd információs portálon itt, illetve a kormányablakban lehet elérni.

A korábbi évek sikersorozatát követve idén is megrendezi az Agria Universitas Egyesület a Junior Expo elnevezésű 2 napos kiállítást, mely lehetőséget teremt a fiatal vállalkozóknak a bemutatkozásra.

A március 16-17-ére tervezett rendezvény még csak a szervezési szakaszban van. Az egyesület fontosnak tarja a tehetséggondozást és a HKIK-val, valamint a helyszínt biztosító Agria Parkkal együtt minden támogatást megad a 35 évnél fiatalabb vállalkozók számára a kibontakozásra.

2010-ben csak Egerből vártuk a jelentkezőket, azóta már túlnőtt a régión is, ezért idén közel 150 vállalkozásnak adunk lehetőséget országos szinten a bemutatkozásra- emelte ki Ráczné dr. Horváth Ágnes az egyesület vezetője. A kiállításon díjmentes megjelenést biztosítunk a vállalkozóknak, illetve módot a bemutatkozásra az expo kiadványaiban, valamint részvételi lehetőséget a vállalkozásfejlesztési konferencián és tanácsadáson. Fontos, hogy bemutassuk, hogy munkával és kitartással, sikeresek és boldogok lehetnek a fiatal vállalkozók - fogalmazott az elnök.

 Két tényező erősíti egymást, az egyik a fiatalság, a másik a vállalkozói készség- mondta Habis László. Most mindenki egy megújult jogi környezetben és nehéz gazdasági légkörben dolgozik, melyet minden vállalkozás próbál legyőzni. Arra keressük a választ, hogyan segíthetünk, és adhatunk tanácsot a fiataloknak. Ez az expo segítséget kínál, lehetőséget ad a közös tenni akarásra- hangsúlyozta a polgármester.

Fülöp Gábor a HKIK főtitkára az elöregedett vállalkozásokra hívta fel a figyelmet és arra, hogy milyen nagy szükség van a fiatalításra, a fiatalos lendületre. A kamara ennek a problémának a megoldására elindított egy Staféta programját, mellyel segítenek kinevelni egy új fiatal menedzsmentet. A Junior Expót díjakkal és anyagilag is támogatják.

A helyszínt idén is az Agria Park fogja biztosítani, ami nem csupán egy bevásárlóközpont, de közösségi tér is, mely a napi tizenötezer vendégével garantálja az expo látogatóit.  Itt az érdeklődők, a vásárlók és a kiállítók találkozhatnak. Az Agria Park kulturális programokkal is kísérő rendezvényekkel is készül.

Jelentkezni február 3-ig lehet az Agria Universitas Egyesületnél.

Forrás: Egriszín

Gazdasági évnyitóját tartotta szerdán a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a szilvásváradi La Contessa Kastélyhotelben, melynek kiemelt témája volt a természeti erőforrásaink és kincseink kihasználásának és hasznosításának a kérdése.

A kiemelt téma kapcsán több meghívott szakértő tartott előadást. Többek között dr. Szöllősi László a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára beszélt arról, hogy milyen nagy szerepe van hazánkban a foglalkoztatásban a kis- és középvállalkozásoknak. Fölvázolta azokat a lehetőségeket, melyek a vállalkozások fejlesztését segíthetik. Kiemelte az energiastratégia összetettségét, melyben a bányászat és a vízi közmű tartalmaz kihasználatlan lehetőségeket.

Dr. Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a gazdasági válság helyzet felismerési problémájáról beszélt. Összehasonlította hazánkat Németországgal és különböző kelet-európai országokkal, a válság mértéke tekintetében, és a kilábalás lehetőségeihez mérten. Az elnök beszélt az új kamarai törvényről is. Szerinte a magyar gazdaságszervezés rossz modellt választott. Olyan kamarai rendszert kellene építeni, ami rálát a gazdaság szereplőire, és jogosítványa is van azt befolyásolni. Ezt segíti a kötelező regisztráció is. A válság legnagyobb vesztese az építőipar, a kereskedelem, az agrárium és az élelmiszeripar.

Az OMYA Hungária Kft ügyvezető igazgatója dr. Nagy Lajos a magyar ásványkincs vagyon hasznosításának lehetőségeiről tartott előadást. Megtudtuk, hogy a világ jelenlegi energiafelhasználásának 87 %-át teszik ki a fosszilis energiahordozók és csupán 1 %-át a megújuló energiák. Magyarországnak nagy az energiafüggősége, melynek nagy részét a kőolaj és a földgázigény hordozza. Az elmúlt években, az országban szinte minden szénbányát bezártak, holott az ország igen gazdag szénvagyonnal rendelkezik. Csak Heves megyében közel 650 milliárd Ft kitermelhető ásványvagyon található. Kiemelte, Magyarországnak nincs ásványi anyag politikája, ezt mindenképpen ki kellene alakítani, mert az ország nem engedheti meg magának, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat nem használja ki.

A hazai vízkészletben rejlő nemzetgazdasági lehetőségekről Dr. Bánhidy Péter a Heves Megyei Vízmű Zrt. vezérigazgatója beszélt. Az ország vízkészlete jelentős, melyből a gyógyvizek és hévizek minősége és mennyisége egyedülálló. A felszín alatt található geotermikus víz kiaknázatlan lehetőségeket rejt, mely állami támogatás és megfelelő törvényi szabályozás mellett több területen is hasznosítható lenne. Megemlítette a folyók vízenergiájának nagyobb mértékű felhasználási lehetőségeit is.

Majd az ünnepség zárása képpen átadták a kamarai díjakat és okleveleket.

Forrás: Egriszín

Ünnepélyes keretek között adták át szerdán a Heves Megyei Vízmű Zrt. felújított központi laboratóriumát, mely közel 140 millió Ft-ból jött létre.

Az átadón Habis László polgármester a víz fontosságára hívta fel a figyelmet. A következőket mondta: közel 20 évvel ezelőtt a Heves Megyei Vízmű tanácsi vállalatból alakult át olyan társasággá, ami képes kiszolgálni a térség vízellátását. Ma elképzelhetetlen lenne a térség gazdasága egy fejlett víz és csatornarendszer nélkül. Ezt a fejlődést szolgálja a most átadott laboratórium is.

Kurdi Viktor a Magyar Vízmű szövetség elnöke szerint új korszak született az új vízmű törvény kapcsán. Nagy szükség van a követendő példákra, amilyen a Heves Megyei Vízmű. Itt rendelkeznek a megfelelő szaktudással és elkötelezettséggel.

A labor működését és a fejlesztés jelentőségét Miriszlai Erzsébet laborvezető mutatta be, akitől megtudtuk, hogy a törvényi előírások oly mértékben változtak, hogy a kibővült vizsgálandó paraméterek köre,  tette szükségessé a fejlesztést. Kinőtték a régi labort, mely már kevés volt a hagyományos mintaszám elvégzéséhez. Most új berendezéseket vásároltak, közel 140 millió Ft-ból, mely saját erőből valósult meg. Így már nem szorulnak külső laborok segítségére, így rövidtávon belül megtérülhet a beruházás. A fejlesztés munkahelyteremtéssel is járt, két felsőfokú végzettségű vegyészt vettek fel a létesítménybe.

Forrás: Egriszín

Az áfa általános mértéke 25%-ról 27%-ra növekszik 2012. január 1-től. Mindazon ügyleteknél, melyek során az áfa fizetési kötelezettség 2012. évben keletkezik, már 27 %-os  adókulcsot kell alkalmazni.

A főszabálytól eltérően azonban, az időszakos elszámolású ügyleteknél átmeneti szabály határozza meg a felszámítandó adó mértékét. Abban az esetben például, ha az elszámolási időszak teljes egésze 2011-re esik,  még a 25%-os áfakulcs alkalmazandó függetlenül attól, hogy az ellenérték megfizetése mikor történik. Előleg fizetésnél, amennyiben 2012-ben teljesülő ügyletre 2011. évben adott előlegről van szó, szintén a 25%-os adómértéket kell felszámítani.

Az adókulcs változása miatt a pénztárgépek és taxaméterek átállítását legkésőbb 2012. február 29. napjáig, az arra jogosított szervizzel kell elvégeztetni. Fontos, hogy az átállításig kézi kibocsátású nyugtával, illetve számlával kell teljesíteni a bizonylat kiállítási kötelezettséget.

Az általános forgalmi adózást érintő változásokkal kapcsolatos további szabályokról bővebben tájékozódhat telefonon, a NAV Általános Tájékoztató Contact Centerén (06-40/42-42-42) keresztül.

December 29-én 11. alkalommal került megrendezésre a Borszalon.  Az idei év különlegessége, hogy első alkalommal lett Egri Csillag Borszalon a rendezvény neve.

Gál Tibor, az esemény szervezője elmondta: 2012-ben szeretnék nyomatékosabbá tenni, egyre inkább elmélyíteni az egriek fejében Eger új fehérborát, a Bikavér párját, az Egri Csillagot. Az idei borszalon egyik legfontosabb eseménye, hogy elindítanak egy visszaszámlálót, ami március 15-ig számol vissza, ekkor fognak forgalomba kerülni Eger összes borászának, termelőinek az Egri Csillag névre keresztelt fehérborai.
A jövő évtől átalakulás várható az egri boros rendezvényekben, illetve fesztiválokban.
- A tavalyi évben kaptam meg először a jogát annak, hogy a borszalont én bonyolítsam le. Jövő évtől négy boros fesztivál, esemény lesz megrendezve Egerben. Mindegyiknek lesz egy mondanivalója, üzenete, illetve témája – mondta Gál Tibor.
A 2012-es évet az Egri Csillag Fesztivállal indítják, ekkor mutatják be a közönségnek az új fehérbort. A nyári Bikavér Fesztivál jövőre is Eger hírnevét öregbíti majd, emellett egy új esemény, egy szüreti fesztivál is megrendezésre kerül majd az egri borvidéken. Az évet jövőre is az Egri Borszalon zárja majd.

Minden évben december 27-én Szent János napján szokás megszentelni az újbort, és ezzel egy időben értékelni az év termését. Ezt a hagyományt követték ma is az egri Bazilikában és az azt követő Városházi állófogadáson.

A újbort Palánki Ferenc püspökatya, érseki helynök áldotta meg a Bazilikában és az ünnepi misén szavaival kitűntette azokat a munkásokat, akik tisztességes és izzadságos munkával művelik a földet és a szőlőtőkét.

A Városházi fogdáson Varsányi Lajos a következőket mondta: Véget ért a hét szűk esztendő, melyben sok gond sújtotta az ágazatot. Ebben az évben már nem jelentett problémát az értékesítés, nem jelentkeztek növényvédelmi problémák és sok munkát sem igényelt a szőlő. A megtett intézkedéseknek köszönhetően a borpiac a kínálati piacból átalakult keresletibe. Nem emlékszem olyan esztendőre, mint az idei, ahol augusztus elejétől a szüret végéig száraz időben lehetett betakarítani a termést- fogalmazott a Hegyközségi Tanács elnöke.

Közel fél perces csenddel emlékeztek meg azokra a munkásokra, akik kétkezi munkával művelték meg a szőlőt.

Az elnök közepesnek értékelte az idei termést, habár tavaly fele ennyit sem sikerült szüretelni. Idén a védett eredetű egri boroknak megfelelő minőségű szőlőből a következő mennyiséget szüretelték: Debrői Hárslevelűből 8776 mázsa, Klasszikus Bikavér alapjául szolgáló fajtákból 143814 mázsa, míg Bikavér Superior bor alapjául szolgáló szőlőfajtákból 14976 mázsa termett.

Pelle Béla, a Borminősítő Bizottság vezetője 14. alkalommal díjazta oklevéllel a legszorgalmasabb borminősítőket. Elhivatott társadalmi munkájáért Mikuska Pétert és szorgalmas hegybírói tevékenységéért Szuromi Mihály vehette át a díszes irományt. A grémium 2011-től minden, egri névvel forgalmazott bort minősít. Mint Pelle Béla fogalmazott: sikeres évet zártak, sok fiatal csatlakozott hozzájuk és tett vizsgát, így majdnem megduplázódott a borbírák száma.

Az ünnepség végén 15 éves Borminősítő Bizottsági munkájáért és azért, mert sok fiatal borászt okított borbírálatra szintén oklevéllel jutalmazták Pelle Bélát.

Forrás: Egriszín

Domán Lászlót 75. születésnapja alkalmából köszöntötte Habis László polgármester, kedden a Városházán.

Városunk vezetője kiemelte, Domán László 3 nagy területen alkotott maradandót: elsőként a dohánygyár igazgatójaként kitűnő menedzseri képességével és az akkor még nem ismert minőségbiztosítási rendszer bevezetésével, nemzetközi kapcsolatrendszerek kialakításával, valamint az Egri Labdarúgó SE szakosztály elnökeként betöltött pozíciójával.
Domán László az egykori egri dohánygyár igazgatójaként 1000 embert foglalkoztatott. Elmondta, amikor elkezdték a fejlesztési munkát, a városban náluk volt a legalacsonyabb az átlagbér, viszont amikor átvette a Philip Morris már a legmagasabb lett. Támogatták az egészségügyet, a sportot, az emberek továbbtanulását. Az ő keze alatt a gyár a legnagyobb iparűzési adót fizető cégekhez tartozott a városban.
Habis László a dohánygyár 100 éves történetének aranyidőszakának nevezte a Domán László által igazgatott éveket.

Forrás: Egriszín

Nyolcvanmillió forintra vár tíz cég Verpeléten.  Ennyit nem fizetett nekik ki egy vállalkozás. A tartozás egy ottani borászat bővítése kapcsán alakult ki. A tiltakozók által felelős vállalkozónak mondott cégvezető nem nyilatkozik. Egy felmérés szerint ma a magyar cégek nyolcvan százalékánál fordul elő a késedelmes fizetés.
Egy verpeléti borászat előtt tüntetnek olyan alvállalkozók, akiket állításuk szerint nem fizettek ki a borászat bővítése után. A tiltakozók azt mondják, nyolcvanmillió forinttal tartoznak nekik a fejlesztés kapcsán. A pénz elakadt valahol az alvállalkozói láncban szereplő cégek között – nem tudni, hol. Az alvállalkozók éltek fizetési meghagyással, próbáltak tárgyalni is, de ma már csak a nyilvánosságban bíznak. Az általuk működtetett tíz cég harminc család megélhetését biztosítja. Ha a helyi jegyző a borászatot nem vette volna birtokvédelem alá, a vállalkozók akár neki is álltak volna ma bontani, ami szerintük az övék. A pórul járt cégvezetőknek a borászattal egyébként nincs bajuk, mert úgy tudják, hogy a boros vállalkozás kifizette a fővállalkozót. Szerettük volna megkérdezni a tüntetők által vitás partnerként megjelölt cég vezetőjét is, aki érdeklődésünkre azt közölte, jogi értelemben nincs tennivalója az ügyben, és nyilatkozni sem kívánt. A tiltakozók levélben keresték meg Sós Tamás szocialista képviselőt, a Jobbik illetékese pedig segítséget ajánlott nekik. A kifizetetlen alvállalkozók azt ígérték, januárban is tüntetni fognak, ha nem jutnak a pénzükhöz. A körbetartozások felszámolása a kormány egyik fontos ígérete, amelyhez mihamarabb új csődtörvényt kellene elfogadni. Eközben egy felmérés szerint a cégek négyötöde késve fizeti ki üzleti partnereit.

Forrás: gyöngyöstv