Kultúra

Az 1552-es ostrom után 460 évvel ismét győzelmet arattak az egri vár katonái, a törökök felett. A 17. Végvári Vigasságok Történelmi fesztivál leglátványosabb eseményén az egykori ostromot elevenítették meg a hagyományőrzők.

Ágyúdörgés, harci dobok, csatazaj verte fel a Felvidék egykori kapujának csendjét ezen a hétvégén. Aggodalomra semmi ok nem volt, a néhány napra Dobó István irányítása alá került Egri vár ezúttal is sikerrel verte vissza a 2012-es török támadást.
A minden évben nagy érdeklődés által kísért hagyományőrző fesztivál idei programjai között az 1552-es ostrom felidézése vonzotta a legtöbb érdeklődőt. A török katonák már a nap folyamán megjelentek Eger városában és portyázva nézegették maguknak a helyi asszonyságokat mindenfelé a belvárosban. A Végvári Vigasságokon különböző korok öltözékei, fegyverei is megjelentek a hadi bemutatókon, tornán, felvonuláson Eger történelmi belvárosán keresztül. A várjátékok során Gárdonyi regényének korhű ruhába öltözött szereplői, a történelmi személyek kiválasztott alakítói, rekonstruált fegyverek és tradicionális mesterségeket űző kézművesek idézték fel azt a történelmi hangulatot, amelyről Eger elhíresült.
Szombaton előkerültek a korabeli fegyverek, ágyúk, muskéták, kardok, szablyák is, hiszen délután a törökök már a falakat ostromolták.
Dobó Isván megeskette a védőket a Gótikus palota előtt, s Mekcsey István várnagy irányításával, korhű jelmezekben, fegyverekkel megkezdődött a küzdelem. A törökök a Varkoch-kapun át több hullámban törtek be a várba, s a csata kimenetele a veszteségeket látva, a jelenet végéig bizonytalannak tűnt. A bátor, végsőkig kitartó egriek, kiknek elszántságáról Gárdonyi Géza is sokat mesélt, a hazaszeretet minden eszközét bevetve kivívták a győzelmet, a messzi tájakról összesereglett sokadalom nagy ámulatára. A várjáték az Egri csillagok történetének központi elemét a várostromot idézte fel, amikor Kara Ahmed fővezér és Szokoli Mohamed beglerbég 60-70 ezer fős török serege1552. október 13-án alulmaradt a Dobó István parancsnoksága alatt az Egri várat védő, mintegy 2500 fővel szemben. Eger 1552-es győzelmével a században először sikerült megvédeni egy magyar várat az oszmán seregekkel szemben. Ezt a győzelmet idézte meg a történelmi fesztivál, a vérüket áldozó hősök előtt tisztelegve. Akkor Habsburg Ferdinánd király nagy vígasságára, most a turistákéra.

Forrás: Holló Miklós/Egriügyek

Jelentősen visszaesett az Eszterházy Károly Főiskolára felvett hallgatók száma. A ponthatárok kihirdetése után kiderült, hogy 1761 elsőéves járhat majd Egerbe. A nemrég bevezetett részösztöndíjas képzésre mindössze 22-en kerülhettek,  felsőfokú szakképzéseken a tavalyihoz képest harmadára esett a felvettek száma.

Az Eszterházy Károly Főiskolára az 5013 jelentkezőből 1761 főt vettek fel a 2012/2013-as tanévre. Ez a szám – az országos keretszám csökkenésének megfelelően – közel 30 százalékkal kevesebb az előző évektől. A felvettek nagy része, összesen 1051 hallgató nappali tagozaton kezdheti meg tanulmányait szeptemberben.

A felvett hallgatók jelentős része – 1319-en – magyar állami ösztöndíjas képzésre járhatnak majd, részösztöndíjasra viszont mindössze 22-en kerülhetnek.

Továbbra is nagy számban tanulnak majd az intézmény mesterképzésein. 546 hallgató nyert felvételt erre a képzési szintre, zömében tanári mesterszakokra. Az idén először lett meghirdetve a neveléstudományi és a mozgóképművész mesterszak, ezeken a szakokon 22-en tanulhatnak az új tanévben.

Alapképzésben 974, míg felsőfokú szakképzésben 241 hallgató kezdheti meg tanulmányait az intézmény falai között szeptemberben. A felsőfokú szakképzéseken a tavalyihoz képest harmadára esett a felvettek száma. Ennek leginkább a támogatott keretszám drasztikus csökkentése lehet a magyarázata: 2012-ben az Eszterházy Károly Főiskolán mindössze 190 fő tanulhat állami ösztöndíjas felsőfokú OKJ-s képzésben.

Annak ellenére, hogy a gazdaságtudományi képzési területre a kormányzat az idén nem biztosított államilag támogatott keretszámot, a főiskola önköltséges képzésben valamennyi alapszakot elindíthatja.

A legtöbb hallgató a főiskola Természettudományai Karára került: a 775 felvett közül nappali tagozaton 65-en földrajz, 63-an testnevelő-edző, 55-en programtervező informatikus alapszakon kezdhetik meg tanulmányaikat.

A legmagasabb a ponthatár a kommunikáció és médiatudomány alapszak támogatott képzésén, itt 428 pontra volt szükség a bejutáshoz.

Az egri várvédelem 460. évfordulóján, a Végvári Vigasságok, és azon belül is a július 28-i emlékcsata, az Ostrom felvezetéseként szombaton kiválasztották Egerben Dobó István, Bornemissza Gergely, Cecey Éva, Sárközi és Jumurdzsák mai megformálóit.

Az EGER 1552 Casting, azaz a meghallgatás három órán át tartott, húsz résztvevővel. Voltak köztük egri születésű gimnazisták, főiskolások, lelkes amatőrök. Volt, aki hetekkel a meghallgatás előtt jelentkezett, volt, aki aznap reggel döntötte el, hogy benevez a közös játékba. Rázsi Botond alpolgármester köszöntőjében kiemelte: „a miénk, ezért magasba emeljük “Magyarország Nagy Könyvét”, az Egri Csillagokat. Magasba emeljük Dobót, Bornemisszát, Sárközit, a leleményesség, a kitartás, a hősiesség és hazaszeretet üzenetét talán legjobban a mai korba is átmentő egri örökséget”.

Az EGER 1552 Casting "befutói" a XVII. Végvári Vigasságokat megelőző napokban jelennek meg Eger utcáin, s a hétvégén a Várban is láthatjuk őket a hétvégén: Oláh Tibor „Furé” - Dobó István; Koczka Benjamin - Bornemissza Gergely; Nagy Karina - Cecey Éva; Szoboszlai Barnabás – Sárközi; Csillag Péter – Jumurdzsák.

A meghallgatás három órán át tartott: Vicuska szerepére jelentkeztek a legtöbben, de volt szép számmal Jumurdzsák- és Bornemissza-jelölt is. Dobó István karakterére hárman pályáztak. Az Egri Csillagok szereplőivel szerdától rendszeresen találkozhatnak az Egerben sétálók, a város több pontján. Feladatuk lesz többek között, hogy a XVII. Végvári Vigasságokat hirdessék és azon részt is vegyenek, de tevékenységük nyomán a járókelők önkéntelenül is részesei lesznek a megelevenedő történelmi képeknek. A zsűri elnöke Kelemen Csaba, a Dobó Istvánként is jól ismert egri színművész volt, s az öttagú grémiumban foglalt még helyet Saárossy Kinga alpolgármester, aki szintén színművész, Széchenyi Orsolya, az egri Dobó István Vármúzeum rendezvényekért felelős igazgatóhelyettese, Szalayné Király Júlia muzeológus, a Gárdonyi hagyaték kezelője és Berecz Mátyás történész-muzeológus, az Egri Vitézlő Oskola elnökségi tagja.

Egerben idén először hirdettek szereplőválogatást azzal a céllal, hogy minden eddiginél jobban a középpontba állítsák az 1552-es legendás várvédelmet. Fókuszba került ezzel Eger páratlan történelmi öröksége, mellyel ráadásul egy „saját városi regényben”, Magyarország Nagy Könyvében minden kisdiák találkozik, s melyet a felnőttek is szívesen olvasgatnak.

Jövő héten városunkba rendezi a Honismereti Szövetség negyvenedik jubileumi Országos Honismereti Akadémiáját, melynek témája a szőlő- bor- hagyomány- honismeret.

Az évente megrendezett akadémiát, először tartják Heves megyében. A mozgalom már 50 éves múltra tekint vissza, elsősorban helytörténettel, honismerettel foglalkozik. Idén kiemelt téma a szőlő-bor és az Egri Vár.
-Ez nem borismereti szakkonferencia, hanem helytörténeti konferencia- emelte ki Debreczeni Dropán Béla a Honismereti Szövetség elnöke. A borkultúra gazdasági, kulturális, tradicionális, összefüggéseit kutatjuk. Megjelenik az Egyház és a bor kapcsolata, szó lesz a művészet és a gasztronómia összefüggéseiről is. Ezek a hagyományok nem elavultak, ezeket lehet formálni.
A konferencia résztvevői nem a közismert, hanem az eldugott értékeket kutatják. A rendezvény célja a rejtett kincsek átörökítése, felkutatása, tovább vitele. Az Akadémia alatt kitüntetések átadására is sor kerül.
A XL. Országos Honismereti Akadémia 2012. július 2-6-ig a Minorita Rend Szent Hedvig Kollégiumában bárki számára nyitott és ingyenesen látogatható.

Forrás: Egriszín

Először láthatták  Egerben Dobó István végrendeletét az érdeklődők a június 16-án megrendezett Múzeumok Éjszakáján, az egri várban. A szervezők számos érdekességgel várták a látogatókat.

Június 16-án, szombaton este várták Egerben a látogatókat a Múzeumok Éjszakája elnevezésű programon. Országszerte közel 240 helyszínen tartottak ingyenes rendezvényt az érdeklődőknek. Budapesten, több, mint 100 helyszínen várták programokkal a múzeumokba látogatókat, míg vidéken 130-140 ingyenes kiállítást tartottak.

Egerben idén tizedik alkalommal kapcsolódtak be az országos programba. Az egri vár már a kezdetekkor részese volt, akkor Múzeumok Hosszú Éjszakája címmel. A hevesi megyeszékhelyen délután 5 órától hajnali 1 óráig várták a vendégeket. Az egri vár története és a börtönkiállítást ingyenesen tekinthették meg. Az est folyamán műsort adott az Egri Obsitos Zenekar, a várba látogatók megtekinthették a fáklyás felvonulást a Dobó térről, illetve a föld alatti erődrendszer megtekintésére is volt lehetőség. Mind a gyerekek, mind a  felnőttek a máglyagyújtást és a tűz-produkciókat élvezték a legjobban.

Dr. Rémiás Tibor, a Heves Megyei Múzeumi Szervezet igazgatója elmondta: számos különlegességgel készültek a Múzeumok Éjszakáján, többek között Dobó István végrendeletével, aminek különlegessége, hogy idén tekinthették meg először Egerben, eredeti formájában.

Dobó István 1558-ban készítette el ezt a végrendeletet, amely Végles várának örökléséről szól. 1558. július 16-án íródott az irat, azonban csak 1931-ben, Olaszliszka mezőváros iratanyagának rendezésekor találtak rá a Zempléni  Levéltárban. A latinul írt, kódexírással készült emlékiratot a Líceum múzeuma már többször is próbálta megvásárolni, azonban az eltelt 81 év alatt egyszer sem láthatták még Egerben az eredeti végrendeletet, melyet Sátoraljaújhelyen őriznek.

Először idén tekinthető meg Egerben Dobó István végrendelete. A június 16-án, szombaton megrendezésre kerülő Múzeumok Éjszakáján lesz látható, az egri várban. A szervezők számos érdekességgel várják a látogatókat.

Június 16-án, szombaton este várják Egerben a látogatókat a Múzeumok Éjszakája elnevezésű programon. Országszerte közel 240 helyszínen tartanak ingyenes rendezvényt az érdeklődőknek. Budapesten, 100-105 helyszínen biztosítanak programokat, míg vidéken 130-140 múzeum várja a látogatókat.

Egerben idén tizedik alkalommal rendezik meg ezt az országos programsorozatot. Az egri vár már a kezdetekkor bekapcsolódott ebbe a rendezvénysorozatba, melyet a Múzeumok Hosszú Éjszakája néven szerveztek. Egerben délután 5 órától hajnali 1 óráig várják a vendégeket, a programokon ingyenes lesz a részvétel.

Dr. Rémiás Tibor, a Heves Megyei Múzeumi Szervezet igazgatója elmondta: olyan helyeket nézhetnek meg a látogatók, amelyeket még a látogatók nem nézhettek meg. Számos különlegességgel készülnek ezen az éjszakáján, többek között megtekinthetik Dobó István végrendeletét. Az irat különlegessége, hogy idén látható először Egerben, az eredeti formátumában.

Dobó István 1558-ban készítette el ezt a végrendeletet, amely Végles várának örökléséről szól. A latinul írt, kódexírással készült emlékiratot 1931-ben találták meg, azóta is Sátoraljaújhelyen őrzik. Idén nyáron, a szombati napon, először láthatják Egerben az érdeklődők ezt.

A Múzeumok Éjszakáján délután 5 órától ingyenes a belépés a várba. A szervezők rengeteg színes programmal várják az érdeklődőket. Fellép az Egri Obsitos Zenekar, az Egri Vitézlő Oskola pedig fáklyás felvonulást szervez. A Gótikus Püspöki Palotában Márai Sándor életmű kiállítása lesz látható.

Az Új Széchenyi Terv keretében a kormány mintegy 1,5 milliárd forint európai uniós támogatást juttatott „Az egri vár és erődrendszer turisztikai attrakcióinak fejlesztése” elnevezésű pályázathoz. Az önerőt az állam biztosítja a központi költségvetésből. Az 1.746.402.035 Ft összköltségű turisztikai projekt támogatási szerződését a napokban írta alá Benedek István, a Heves Megyei Intézményfenntartó Központ vezetője, ezzel megkezdődhet a fejlesztés.

A számos új attrakciót tartalmazó fejlesztés megváltoztatja, javítja, erősíti az egri vár arculatát, gazdagítja kínálatát. 2014-re egy interaktív, mozgalmas, sokszínű látványosság jön létre, melynek falai között mindenki találhat a maga igényeinek megfelelő látnivalót, programot - olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.

Benedek István, a Heves Megyei Intézményfenntartó Központ vezetője hangsúlyozta: a támogatói szerződés aláírása mérföldkő, amely most már belátható közelségbe hozta a projekt megvalósulását. Az attrakciós elemek sokszínűvé, élménydússá teszik majd az egri várat.

Az aláírás kapcsán Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke elmondta: a most induló program kiemelkedően fontos, mivel az egri vár több mint 340 ezer évi látogatójával vitathatatlanul Heves megye legfontosabb turisztikai látványossága.

Dr. Rémiás Tibor, a Heves Megyei Múzeumi Szervezet igazgatója szavai szerint a következő két év alatt a Dobó István Vármúzeum szakemberei felkészülnek arra, hogy egyre több vendég érkezik a várba újabb és újabb igényekkel.

(Fotó: Nemes Róbert)

Hivatalosan csütörtökön egy 2 perces közös olvasással nyílik a 83. Ünnepi Könyvhét Egerben az Eszterházy téren. A programsorozat már hétfőn elkezdődött Romsics Ignác történész az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásáról szóló előadásával.

Az idei könyvhét programsorozatát az Eszterházy Károly Főiskola Tittel Pál Könyvtára és a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár közösen rendezi. Az ünnepet hivatalosan Habis László polgármester és dr. Cs. Varga István irodalomtörténész nyitja meg június 7-én 16 órakor az Eszterházy téren, ahol a könyvsátrak állnak.
A hazai irodalmi élet egyik legjelentősebb eseményén a könyvek és a szerzők mellett
a könyvkészítőket, kiadókat is ünnepelik. A könyvhét különlegessége, hogy az olvasók személyesen is találkozhatnak, megismerkedhetnek az alkotókkal, művészekkel.
Az ünnepség egy flashmob-bal kezdődik a Bazilikánál, ahol 2 perces közös olvasással hívják fel a figyelmet a könyvekben rejlő értékekre, az olvasás nyújtotta élményre a szervezők.

A kínálatban idén is lesznek találkozók, előadások, dedikálások.  Egri írókkal találkozhat a közönség az írók Sátrában, a Bródy Könyvtárban pedig több neves történész, irodalomtörténész mellett Leonyid Volodarszkij orosz költő, és Darvasi László író is vendégeskedik a hét folyamán. A lelkes olvasók csütörtökön és pénteken találkozhatnak a szerzőkkel a téren, ahol többek között Luzsi Margó, Hubai Gruber Miklós, Nagy Edit, Dr. Szecskó Károly és Bakacsi Ernő dedikálja köteteit.

Idén 83. alkalommal rendezi meg a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése az Ünnepi Könyvhetet. A nagy hagyománnyal bíró könyvünnepet 1929-ben tartották meg először. Az Ünnepi Könyvhét elsősorban a kortárs magyar irodalom munkáit mutatja be, programjaival lehetőséget teremtve író és olvasója személyes találkozására.
Budapesten kívül az ország számos városában tartanak programokat, rendezvényeket ez alkalomból. A könyvhétre kiadók és szerzők új kiadványokkal készülnek annak ellenére, hogy napjainkra az olvasás sokat vesztett népszerűségéből és a vásárlói kedv is csökkent.

Holló Miklós/Egriügyek

Bolyki-katlan, 2012 május 26.

Sok tanulsága van ennek a hétvégi fesztiválnak. Az egyik, és talán a legfontosabb, hogy bemutatkozott Eger világszenzációs rendezvényhelyszíne, a Bolyki-katlan. A régi kőbányát ízlésesen és igényesen feltáró munka eredményeképpen, egy legalább kétezer főt biztonságosan befogadni képes organikus tér jött létre, amely megjelenésében, akusztikájában is egyedülálló. Nem nehéz megjósolni, hogy koncertek, fényművészeti installációk, performanszok, Robot-krumli bulik, és persze sok borissza összejövetel otthona lesz még ez a helyszín. A kialakítás teljes egészében magánerőből valósult meg, rengeteg munkával.

Másik tanulság, hogy a negyven-hatvan éves korosztály is vevő az ereszd el a hajam fesztiválhangulatra, és csak azért, mert valaki ötven éves és borospohár van a kezében, még nem feltétlenül gerjed az asszonykórusra, meg a citerazenekarra, de még a dzsessz együttesre sem. A külön kétezer forintos karszalaggal látogatható katlan részen ugyan a népzenéé volt a főszerep, de milyen felfogásban! Lajkó Félix, Lajkó Félix módon, a Kerekes etno-funkosan, az Ethnofil műfaji szabályokat felrúgó szertelenséggel, az itt debütáló Herceg Flóra és a Góbé műfajteremtő etnokuplé zuhannyal hálálta meg a jótékonycélú jegyvásárlást.

A harmadik tanulság, hogy a jó bor már nem vonzerő, hanem egyszerűen alapkövetelménye egy boros rendezvénynek. Az egri és mádi borászok pedig nagyon jó borokkal álltak elő ezen az estén. A fogyás jó volt, pedig nem volt ritka a 700 forintos decinkénti ár sem. Bolyki Jani, mint az év gasztroborásza persze nem lazsálhatta le a kulináris színvonalat sem, bár az encsi Anyukám mondta étterem kemencés, töltött piadinája estére elfogyott, de kitett magáért a Zsálya bisztró és az Imola Udvarház is.

Forrás: Egriszin

Minden eddiginél színesebb és gazdagabb műsorkínálat várja az idei Agria Nyári Játékok látogatóit – fogalmazott Kelemen Csaba, a fesztivál főszervezője a napokban tartott sajtótájékoztatón.

Június 27-e és augusztus 15-e között rendezik városunkban az Agria Nyári Játékokat. Operettek, koncertek, prózai darabok és táncos produkciók is szerepelnek a kínálatban. A közönség láthatja majd a Zrínyi 1566., A Fejedelem és az Egri Csillagok című történelmi musicaleket, de bemutatják Egressy Zoltán Portugál című színművét, a Lili bárónő és a Mária főhadnagy című operetteket. Mindezeken kívül fellép majd Demjén Ferenc, Roby Lakatos és a 60 fős ukrán állami népi együttes is. A gyermekeket idén 18 előadással várják, melyeket az Érsekudvarban, valamint a Lenkey János Általános Iskola udvarán tartanak.

A város idén is támogatja a fesztivált, melynek összköltsége 47 millió forint.

Forrás: Egriszín