Kultúra

Befejeződött az önkormányzati tulajdonban lévő, a Polgármesteri Hivatal mellett álló épület felújítása Szomolyán, amely az Integrált Közösségi Szolgáltató Tér funkció ellátását szolgálja a jövőben a településen. Az április 26-án 10 órától rendezett átadó ünnepségen az épületet ünnepélyesen Fekete Cseresznye Szolgáltató Központ névre keresztelték.

A beruházás keretében egy olyan épület készült el a kivitelezés megkezdését, 2011. május 19-ét követő közel egy évben, amely hármas funkciót kínál elsősorban a helybelieknek, de akár a Szomolyára látogatóknak is: egyrészt könyvtárként, információs központként, másrészt a civil szervezetek otthonaként, közösségi térként szolgálja majd a települést. Harmadrészt pedig helyi vállalkozások, elsősorban szolgáltatók számára teremt lehetőséget arra, hogy az önkormányzattól bérbe vett helyiségekben végezhessék tevékenységüket.

A funkciókat tekintve – többek között - könyvtár- és olvasóterem, internetelérést és egyéb informatikai szolgáltatásokat nyújtó számítógépes terem, a helyi civil szervezetek igényeit kiszolgáló próbaterem, továbbá bérelhető irodahelyiségek és egy, a helyi termelők által termelt vagy készített termékek árusítására és bemutatására bolthelyiség került kialakításra a teljes körűen felújított, a kor elvárásainak megfelelő épületben. A református gyülekezettel kötött megállapodás alapján a hívők részére, istentiszteletek és egyéb alkalmak megtartására is rendelkezésre áll majd egy helyiség.

Szomolya Község Önkormányzata az IKSZT kialakítására és működtetésére a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretein belül nyerte el a pályázati támogatást 52.341.888 Ft értékben.

A középiskolások művészeti nevelését célozza a Művészetek Háza Kft. tavaly márciusban indult Kreatív interakció – Képzőművészet népszerűsítése Egerben elnevezésű programja, melyben az elmúlt egy év alatt 256 tanulási alkalom során 3380 diák részesült művészeti oktatásban.

A nyolc oktatási intézmény bevonásával indult programot uniós forrásból, 34 millió forintból valósította meg a Művészetek Háza Kft. A program egyik részét az Antal-Lusztig gyűjteményből rendezett, a festészet területeit összefoglaló három nagy tematikus kiállítás adja, melyet a Zsinagóga Galériában láthatott a közönség. A másik nagy terület a művészeti nevelés, mely közvetlenül is kapcsolódik az előzőhöz.

A tárlatokhoz kapcsolódó rendhagyó múzeumi órák, a képző- és iparművészeti szakkörök, a tehetséggondozó foglalkozások helyszínéül a Zsinagóga mellett a Vitkovics Ház szolgált, a témanapokat pedig a város több pontján rendezték meg. Ezek között is kiemelkedő esemény volt a Fénnyel komponálva című program a Dobó téren, melyben az épületek homlokzatának vizuális kompozícióit, valamint kortárs zenei és táncművészeti előadást láthatott, hallhatott a közönség.

Habis László polgármester a program kapcsán fontosnak tartja, hogy a fiatalok megismerjék és megértsék az elmúlt évtizedek művészetét, s ne csak az iskolai száraz anyagot fogadják be. Megköszönve a program vezetőinek munkáját kiemelte, annak jelentőségét, hogy a képzőművészet iránt nyitott diákokat neveljenek, akiket be tudnak kapcsolni a művészeti oktatásba.

Bulla Márta, képzőművészeti szakelőadó szerint a vizuális látásmód fejlesztése sok területen hasznosítható, ezért fontos a múzeumlátogató közönség nevelése már gyerekkortól. Meglátása szerint újszerű programokkal kell nevelni a fiatalokat, olyan eseményeken keresztül, amelyek a gyerekeket is érdeklik. Odafigyelve látogatók véleményére, a klasszikus művészet mellett a kortárs felé kell őket nyitottabbá tenni. Az elmúlt év tevékenységének programelemei közül kiemelte a tehetséggondozó szakkör keretében folytatott, a 21.század művészeti lehetőségeit összefoglaló számítógépes grafikai oktatást.

A diákmunkákból a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnáziumban nyílt kiállítás, melyen a partnerintézmények, a Minorita Rend, a Neumann, a Pásztorvölgyi, a Szilágyi és a Wigner tanulóinak alkotásai láthatók. A programban az említetteken kívül részt vett még a füzesabonyi Remenyik Zsigmond Gimnázium, és az egri Csillagösvény Óvoda.

Holló Miklós/Egriügyek

A közművelődési intézmények átalakítása, finanszírozása, a törvénymódosítás kérdései és a feladatellátás is terítékre kerül a népművelők huszonkilencedik Vándorgyűlésén Egerben. A konferenciát a szakma széles körű bevonásával május 15. és 17. között rendezik meg a Hotel Flórában.

Az államigazgatási, intézményi keretek, jogszabályok változása miatt fontos a szakma véleményének eljuttatása az érintettekhez, jelentette ki Sajó Attila, a Magyar Népművelők Egyesülete elnöke az Egerben tartandó a Vándorgyűlés megrendezéséről tartott tájékoztatóján. A közművelődési szakma legnagyobb eseményén politikusok és szakemberek ülnek egy asztalhoz, az elmélet és a gyakorlat találkozik, fogalmazott az elnök.
Az 1979-ben alakult, 700 taggal minden megyében jelenlévő egyesület reprezentálja a magyar közművelődés helyzetét, amelyben az ország leglátogatottabb terei a művelődési házak. Évente 80 millióan veszik igénybe a széles skálán mozgó szolgáltatásaikat. Értékteremtés, értékközvetítés a legfontosabb feladatok a közösségi művelődés intézményeiben, hangsúlyozta Sajó Attila.

Eger nem először ad otthont az eseménynek, éppen tíz éve, 2002-ben rendeztek vándorgyűlést a városban. Idén május 15. és 17. között találkoznak a szakemberek a Hotel Flórában.
A konferencia témáit Sajó Attila három nagy csoportba sorolta a tájékoztatón. A közművelődés vidékfejlesztésben betöltött szerepe kapcsán az esélyegyenlőség, felzárkóztatás, a településeken fellelhető életminőség és az integrált közösségi tereket jelentő mintegy hatszáz intézmény, infrastrukturális és tartalmi megújulása kiemelt figyelmet érdemel. Emellett a szaktörvény módosításait, a közművelődés szakpolitikai koncepcióját, valamint a feladatellátás szervezeti és működési formáinak változásait vitatják meg plenáris ülések, „kerekasztal” beszélgetések keretében a témákban érintett politikusok, államigazgatási, önkormányzati és közművelődési szakemberek.

A vándorgyűlés feladatai közé tartozik a közösségépítés is. Ennek szellemében a találkozón elismeréseket adnak át, szakmai tapasztalatcsere, hat helyszín meglátogatása és egyesületi közgyűlés szerepel a programban.

Holló Miklós/Egriügyek

A FIDESZ EGRI CSOPORTJÁNAK SAJTÓKÖZLEMÉNYE

"Fidesz egri szervezete a leghatározottabban visszautasítja azokat a rágalmakat, hogy listákat készítene előadóművészekről, meghatározná, hogy kik léphetnek föl a városban és kik nem. A Fidesz egri szervezete egyben sajnálja, hogy az LMP a kudarccal végződött aláírásgyűjtési akciója után ilyen eszközökkel kívánja önmagára és hírportáljára a figyelmet ráirányítani. A Fidesz megalakulása óta a szabadság pártja, elképzelhetetlennek tartjuk a művészek listázását. Egyben arra kérjük Eger város vezetését, amennyiben a bizottsági jegyzőkönyv tartalma megfelel a valóságnak, akkor gondolja át, a jegyzőkönyvek tanúsága alapján az igazgatónő alkalmas-e arra a posztra, melyre korábban kinevezték. Eger büszke kultúrális értékeire, és a kultúra szabadságának pártján áll egészen addig, míg az nem sérti mások szabadságát, méltóságát. Polgári politikai tömörülésként, a szabadság pártjaként ez jelenti számunkra a zsinórmértéket a jövőben is.

A Fidesz Egri Elnöksége"

„Éppen ezért kértem Csákvári képviselő urat, hogy a szakmai munkájukat megkönnyítendő, állítson össze egy listát, hogy kik azok az előadóművészek, akik nem kívánatosak Egerben” – áll az egyik közgyűlési bizottság jegyzőkönyvében. A Kultúra Magyar Városában ezek szerint politikai érdekek menték működik a kulturális élet. Tavaly egy köztudottan baloldali, országosan ismert művészt tiltottak el egy egri fellépéstől, de a helyiek sem járnak jobban.

Egy hivatalos dokumentum szerint Egerben politikai hovatartozás alapján is dönt a kulturális rendezvények fellépőiről a megyeszékhely önkormányzata. Tavaly a Középkori Piactér c. esemény  egyik fellépőjét, Székhelyi Józsefet tették tiltólistára. Ezt a rendezvényszervező nem tudta, így már úgy kellett visszamondania a baloldali művész Villon-előadását. Pedig a programot az esemény hivatalos honlapján és a kinyomtatott plakátokon is közzétették.

Minderről egy tavaly szeptemberi Kulturális és Idegenforgalmi Bizottsági ülésen esett szó. A képviselők és kulturális szakemberek nagy bánatára jegyzőkönyv is készült a megbeszélésről. Az Egri Ügyek birtokába jutott dokumentum szerint akkor Orosz Lászlóné (Fidesz-KDNP) bizottsági elnök közölte: „ (…) amikor a bizottság azt a jelzést kapja, hogy a Középkori piactéren közreműködik Székhelyi József, és a város lakói nehezményezik az ő jelenlétét, akkor a bizottságnak kötelessége beleszólni a szakmai dolgokba”. Erre a Művészetek Háza Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója úgy reagált: „a szakembernek tisztában kell lennie azzal, hogy egy adott művész a művészvilágban szakmai szempontból mit tett le az asztalra. Azzal viszont nem biztos, hogy tisztában kell lennie, hogy a politikában milyen szerepet tölt be. Ennek tudata nélkül kérték fel a művész urat, de mihelyt az első kritika megérkezett a politikai identitása miatt a közreműködését rögtön leállították. Éppen ezért kértem Csákvári képviselő urat (Csákvári Antal a Fidesz-KDNP képviselője – a szerk.), hogy a szakmai munkájukat megkönnyítendő, állítson össze egy listát, hogy kik azok az előadóművészek, akik nem kívánatosak Egerben”.

Nem csupán Székhelyi József az egyetlen nemkívánatos művész a hevesi megyeszékhelyen. Portálunknak tudomása van arról, hogy márciusban az egyik önkormányzati rendezvényen "felsőbb" utasításra húztak le egy elismert egri művészt a fellépők listájáról.

Ha létezik lista, ha nem, mindenképp szomorú, hogy egyáltalán szóba kerülhet egy ilyenfajta hátrányos megkülönböztetést szolgáló felvetés egy megyeszékhely önkormányzatánál, annak egyes tagjainál.

Közben egy egri színész is nyilatkozik arról, hogy őt melyik fellépéséről tiltották el "felsőbb utasításra". Írásunk IDE KATTINTVA olvasható.

Egri Ügyek információ

Bogácson ültették el fáikat a Nemzet Színészei. Az idén harmadszorra megrendezett eseményen Haumann Péter, Sztankay István,Tordy Géza fái kerültek a földbe.

Újabb színészóriások fáival bővült a Színészliget Bogácson. A ötlet megálmodója, Hanák Zsolt 2009 nyarán vetette fel a faültetés gondolatát, amikor egy, a községről szóló verseskötetet tartott a kezében. Ekkor döntötte el, hogy Bogácson valósítja meg ezt a tervét, mellyel az ország színészeit tiszteli meg. Az idei év különlegessége, hogy a liget mellett egy fakeresztet helyeztek el, így tisztelegve a már elhunyt színészeknek, színésznőknek.

Hajdú Imre, a kereszt megálmodója elmondta: fontos pártolnunk a művészetet. A kultúra nem egy ruhadarab, amit néha felveszünk. Ünnepi beszédében kiemelte: az első faültetés kuriózum volt, a második érdekesség, a harmadik azonban már hagyomány.

A szeles időjárás miatt az ünnepséget a helyi kultúrházban tartották, később innen mentek tovább a Cserépi úti pincesoroknál található Színészligethez, ahol Haumann Péter, Sztankay István és Tordy Géza is elültette a  saját facsemetéjét. A színészek vagy  hozzátartozóik piramistölgyeket ültettek el. A  ceremónián külön fát ültettek Hanák Zsoltnak, aki megálmodta és kivitelezte a Színészligetet.

A kirándulókat családi programokkal, a borkülönlegességet kedvelőket pedig borfesztivállal várták Húsvét vasárnapján Egerben. A szokatlanul hűvös áprilisban a boroké és a zenéé volt a főszerep a várban és a Szépasszony-völgyben.

Húsvét kicsiknek, nagyoknak

Idén is minden korosztályt megcélzott ünnepi programjaival, a Művészetek Háza. A már hagyományos Szépasszony-völgyi Húsvét rendezvénysorozattal mind az egrieknek, mind az idelátogató bel - és külföldi vendégeknek kínáltak programot szombaton, az erre az alkalomra felállított szabadtéri színpadon. A gyerekeket a Bábika húsvéti játszóház és a Babszem Jankó Gyermekszínház, Ilók és Mihók című előadása szórakoztatta, a nagyobbakat a délután folyamán a Tom Stormy rockabilly trió.

Bár az időjárás nem volt barátságos a rendezvényekhez, mégis sokan voltak kíváncsiak az Agria Swing Band műsorára, melyet kora este a Ladánybene 27 zenekar követett. A borok hazájában a csökkenő hőmérsékletet nemcsak a palackok, hanem a reggae ritmusai is jól ellenpontozták, kellemes hangulatba ringatva az elgémberedett tagokat.

Az éppen 27 éves zenekar frontembere László M. Miksa, a Zöld az élet című számmal emlékezett a sokak számára fontos korszakot, életformát jelentő egykori Egal klub-ra.
A Szépasszonyvölgyi Húsvéthoz természetesen az egri bor is hozzátartozik. A völgyben már megszokott módon kínálták portékáikat a pincék, emellett kirakodóvásár fogadta az idelátogatókat.

Egri Csillagok a várban

Nem biztos, hogy csak az időjárás okolható mindenért.  Ahogy a borászok a borokért, a programok is felelősek a közönségért. A Ladánybenével éppen egy időpontban lépett színpadra a várban Ferenczi György és a Rackajam, akik a Gótikus Palota előtti színpadon forrósították a levegőt.
A Művészetek Háza programjaival párhuzamosan már délelőtt 11-től zajlott az I. Egri Csillag borfesztivál műsora, amiben egyebek mellett Lévai Balázs Talkshow-ját, Huzella Péter előadását, az Ethnofil együttes koncertjét, a Vitézló Oskola bemutatóját is élvezhette a közönség. Az Egri Csillag Borfesztiválon 25 borászat 50 borát kínálta a jobbnál jobb zenék mellé és a gasztronómiai élményt a borokhoz illő étkek is kiegészítették.

Az est és a hűvös idő előrehaladtával a színpadot olyan fellépők szállták meg, mint, Ferenczi György és a Rackajam és az est fénypontjaként, a Csík zenekar. Csík János és csapata ellenállhatatlan, egyedi hangzásával most is magával ragadta a szép számban megjelent közönséget. A fesztivál koncepciójához a zenei egri csillag, Szabó Attila révén kapcsolódik a Csík, melynek kosarából a ritka magyar mellé sorra előkerültek a slágerek is, a Közép-európai Hobo Bluestól a Csillag vagy fecskéig. Szabó Attila, aki nem kímélte a vonót, gitárra kapva az egykori Kex sikerbe csapott bele. A sapkákba, dzsekikbe bújt banda az Elszállt egy hajó a szélbent húzta az ötvenen felüliek nagy örömére.

A színpadi élményt – ahogy Lévai Balázs fogalmazott, a közösségi zenét – Lovasi András és Ferenczi György személye tette teljessé, akikkel ez a vonat elindult és ment is, „egricsillagos” jó hangulatban. A tavasz leghidegebb estéjét az „Én vagyok az, aki nem jó”, na meg a kihagyhatatlan „Most múlik pontosan” tette teljessé, remélhetőleg nem megismételhetetlenné.

Ferenczi György bandáját és a Csík zenekart legközelebb a Kaláka Fesztiválon üdvözölhetjük ugyanezen a helyszínen.

Holló Miklós/Egriügyek

A WWF Magyarország felhívására Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata is csatlakozott a Föld Órája 2012. elnevezésű akcióhoz.

A kezdeményezés Ausztráliából, Sydney-ből indult 2007-ben és két év alatt világméretűvé nőtte ki magát. A Föld Órája felhívás célja, hogy eddig soha nem látott méretű, globális összefogást teremtsen az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Az ember által előidézett klímaváltozás jelenti a legnagyobb környezeti fenyegetést Földünkre. Lassítása érdekében mindenkinek változtatnia kell az életmódján. A Föld Órája bebizonyítja azt, hogy ez megvalósítható. Megmutatja, hogy együtt, összefogással, egy kis cselekedettel is nagy eredményt érhetünk el a folyamat lassításában.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata az akció keretében lekapcsolja jellegzetes épületeinek díszvilágítását, így egy órára elsötétül a Székesegyház, a Líceum, a Várfal a várzászlóval együtt, a Dobó I. Gimnázium, a Minaret, a Hatvanasezred emlékmű, az 56-os emlékmű, a Ráctemplom, a Felnémeti templom, a Ciszterci templom és a Bartók B. téren lévő Mária szobor.

A Város vezetése arra kéri ugyanakkor Eger lakosságát, a vállalatokat és a közintézményeket, hogy minél nagyobb számban csatlakozzanak a kezdeményezéshez és kapcsolják le a villanyt - egy óra időtartamra - március 31-én, szombaton este 20.30 órakor.

Mutassunk példát, takarékoskodjunk közösen ezen a napon.

Évszázados titkokat fejt meg Réz Lóránt orgonaműve, a „Gesú Nuovo templom rejtélye”, melyet a Bazilikában mutatott be. A művész, a nápolyi templom falának írásjeleit a zene nyelvén tárta a közönség elé.

Óriási érdeklődés mellett és nagy sikerrel mutatták be Réz Lóránt, „Enigma del Gesú Nuovo - Harminiae Universales" című orgonadarabját tavaly októberben Nápolyban. Korábban már Egerben is megszólaltak rövid részletek a darabból, amelyet teljes egészében hétfőn hallhatott a közönség a Bazilikában.

Réz Lóránt orgonaművész, az Eszterházy Károly Főiskola zenetanára 2010-ben egy olaszországi tudóstól Vincenzo de Pasquale-tól kapott kutatási feladatot, hogy zenei értelemben fejtse meg a nápolyi Gesù Nuovo templom homlokzatának írásjeleit.

A jezsuiták temploma 1584 és 1601 között épült, homlokzatát szabályos rendben gyémántmetszésű bazalt piramisok borítják, melyek felületébe görög és arámi írásjeleket véstek.

Az orgonaművész az 500 éves titkos kódrendszerben gregorián dallamokat fedezett fel, melyeket egy egyénileg szerkesztett 10 tételes műben foglalt össze. A megfejtés alapja a betű karakterek hat hangmagasság szerinti elhelyezkedése, amihez a számmisztikát is felhasználta.

A homlokzaton 33 sorba rendezett szimbólumok egyszólamú gregorián dallamokat képeznek, amihez Réz Lóránt a feltételezése alapján kapcsolódó szöveg miatt, a Biblia 23. zsoltára hatodik versének latin szövegét társította. A spirituális tartalommal megtöltött zene Isten és az idő végtelenségét hangsúlyozza.

A kutatást tovább gondolva a szerző a szakrális geometriát, a zenét és az égitestek hangtani jelentést leíró és hangzatokat, skálákat feltételező antik görög csillagászatot, valamint a reneszánsz világképet összekapcsolva megalkotta a templom megfejtésének mondható „A Gesú Nuovo templom rejtélye – a Világegyetem harmóniája” című művét.

A zenemű másik vonatkozása, hogy rokonságban áll Dante Isteni színjátékának Paradicsom részével.

A tíz tételes műben a templom homlokzati dallamai és az égitestek elhelyezkedéséből, viszonyából alkotott harmóniák ötvöződnek, amit az előadáson kiegészítenek az Isteni színjáték részletei. A tételek között felhangzó Dante sorokat Nagy András színművész tolmácsolta a Bazilika különböző pontjain. A 23. zsoltárt Réz Lóránt állandó partnere, Kóródi Anikó operaénekes szólaltatta meg.

Forrás: Egriügyek

Ha szeretsz énekelni, és megmutatnád profi zsűri, valamint nagyközönség előtt is a tehetséged úgy, hogy a verseny biztosítja a ruhádat, fodrászodat és sminkesedet, akkor jelentkezz versenyünkre:

Az énekes tehetségkutató versenyen 2 kategóriában lehet jelentkezni:

14 éves korosztályig a Gyerek kategória
15 éves kortól az Ifjúsági kategória

Jelentkezni a következőképpen tudsz:
Küldd el a neved, korod, és egy kis bemutatkozó szöveget magadról, lehetőség szerint valamilyen hangfelvételt a:

dalokszarnyan@gmail.com címre.

Fontos a bemutatkozó írása, és a felvétel, ugyanis ezek alapján fogjuk kiválasztani a legjobbakat, akik részt vehetnek a versenyen. (Ha lehet, ne freemail-es rendszerről küldd a jelentkezésed, mert a gmail.com-al nem mindig kompatibilis.)

A verseny egy elődöntőből és egy döntőből áll.
Minden alkalommal neves előadók, énekesek, médiaszemélyiségek foglalnak helyet a zsűriben, akik a továbbfejlesztésedben is segítségedre lesznek.

Elődöntő: 2012. április 22.

Nevezési díj: 4000 Ft, amely tartalmazza a versenyzők számára a sminkest, a fodrászt, a ruházatot, és a versenyen való részvételt.

Bővebb információ a jelentkezési címen:
dalokszarnyan@gmail.com

https://www.facebook.com/events/274260179316105/