Keresés: „kiállítás” (187 találat)

A Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a városi díszünnepség keretein belül kitüntetések és díjak átadására került sor augusztus 20-án.

 Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Dr. Bitskey István akadémikus, egyetemei tanárnak, Eger város hírnevének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Dr. Bitskey István 1941. március 26-án született Egerben. Édesapja úszó olimpikon, világbajnok, a Bitskey Aladár uszoda névadója. Az egyetem elvégzését követően rövid kitérő után "anyaintézményében", a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen kezdett tanítani, ahol a Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanáraként nyugállományba vonulásáig dolgozott. 1991 óta az irodalomtudomány doktora, ezt követően pedig igazgatóként vezette a Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetet. 1998-ig a Bölcsészettudományi Kar dékánja, az MTA levelező tagja. Mindezeken túl az egri Eszterházy Károly Főiskola professzor emiratusa, a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke, a Professzorok Batthyány Körének tagja.  Fő kutatási területe a régi magyar irodalom, a reneszánsz és a barokk korszaka. Sokrétű tudományos munkássága számos egri vonással rendelkezik többek között Balassi Bálint és az egri vár kapcsán, de Eszterházy Károly püspök könyvtáralapító tevékenysége is érdeklődésének homlokterében áll. Bel- és külföldön megjelent műveivel nagyban hozzájárult a magyar irodalmi műveltség megismertetéséhez, városunk hírnevének öregbítéséhez. Kiemelkedő munkássága elismeréseként, és 70. születésnapja alkalmából részesült a megtisztelő „Díszpolgári Címben.”

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a város fejlődése és hírnevének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Fábián Béla szenior úszóbajnoknak és Stanislaw Frankowski úrnak, a magyar-lengyel kapcsolatok önzetlen segítőjének.

1.  Fábián Béla szenior úszóbajnok 1937. január 10-én született Pétervásárán. 1946-tól él Egerben. Az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen geológus diplomát szerzett, majd a Szolnoki Kőolajkutató Vállalatnál helyezkedett el, ahol nyugállományba vonulásáig kutató-geológusként dolgozott. 1949-től kezdett versenyszerűen úszni. Előbb ifjúsági, majd felnőtt válogatott lett. Legjobb eredménye a torinói Európai Bajnokságon a 200 méteres mell-úszásban elért 6. helyezése volt. 1988-tól kezdte el a rendszeres szenior-úszást. Versenyzőként eljutott a világ számos országába, így versenyzett Észak és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is, mely helyeken mindig az egri úszás hírnevét öregbítette. Eddig elért legjobb eredményei: 22-szeres szenior Világbajnok, különböző számokban 43-szor nyert Magyar Bajnokságot, a szenior olimpiák 16-szoros győztese, többszörös Csendes-óceáni, Ázsia és Ausztrál Bajnok. Eger Kiváló Sportolója. Kiemelkedő eredményeivel nagyban hozzá járult városunk hírnevének öregbítéséhez, úszósportjának népszerűsítéséhez. Mindezek elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

2. Stanislaw Maria Frankowski 1945. szeptember 17-én született a lengyelországi Przemyslben. Édesapját a második világháború idején az Egerben működő lengyel menekülttáborba internálták, ahol igazgatója volt az itt alapított lengyel gimnáziumnak. Egri lányt vett feleségül, majd a háború befejeződése után családjával Przemylbe költözött. Édesanyja a későbbiek során visszatelepedett Egerbe, ezért Frankowski úr városunkat is otthonának tekinti. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a 70-es évektől napjainkig tartó gyümölcsöző kapcsolat jött létre az egri és a przemysli múzeumok között, melynek alapja Frankowski úr ügy iránti elkötelezettsége, és tökéletes lengyel-magyar nyelvismerete volt. 2003-ban így kerülhetett sor a két város közötti testvérvárosi megállapodás aláírására, ami újabb kapcsolatokat inspirált a kulturális élet, a tudományos kutatók és a civil szervezetek képviselői körében. Eger történelmi hagyományainak és kulturális értékeinek lengyelországi követeként hozzájárult ahhoz, hogy Przemyslből és környékéről sokan utaznak Egerbe, akik hazatérve tovább terjesztik városunk jó hírét. Több évtizedes önzetlen munkássága elismeréseként részesült ebben a kitüntetésben.

A közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Molnár István Géza fotóművésznek.

Molnár István Géza1936. április 3-án született Iváncsán. Út-vasútépítő, és építésztechnikusi oklevelet szerezett. 1965-ben került Egerbe, ahol a Városi Tanács Terv- és Munkaügyi Osztályán dolgozott. Ötven éve foglalkozik fényképezéssel, a Heves Megyei Fotóklub alapító tagja. Fotografált tájat, épületeket és aktot, de igazán a portré és a zsáner érdekeli. Lakóhelyéről számtalan művészi felvételt készített, mely felvételek ma már igazi kurióziumnak számítanak. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének, a Magyar Fotóművészek Országos Szövetségének, valamint a Heves Megyei Szabad Szalon Egyesületnek is. Arany diplomás fotóművész. Alkotásait napjainkig 49 önálló, és 145 csoportos kiállításon láthatták az érdeklődők. Publikációi egri szerzők könyveiben, folyóiratokban és fotós könyvekben, idegenforgalmi kiadványokban jelentek meg. A város kulturális és művészeti értékeinek megismertetése, valamint a fotóművészeti oktatás érdekében végzett több évtizedes kiemelkedő munkássága elismeréseként 75. születésnapja alkalmából részesült ebben a kitüntetésben.

„Táncművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Barsi Csaba néptánc oktató.

Barsi Csaba 1972. június 6-án született Miskolcon. Kisgyőrben kezdett táncolni, de hamarosan a miskolci Avas Néptáncegyütteshez került. Tanfolyamokon és táncházakban is oktatott, miközben elvégezte a Táncművészeti Főiskola néptánc-pedagógus szakát. 15 éve jár rendszeresen Egerbe, ahol a Kerekes és Gajdos Táncházak állandó házigazdája és oktatója lett, majd felkérték a Megyei Művelődési Központ Lajtha László Néptáncegyüttesének művészeti vezetésére. Az eltelt időszak alatt az együttesnek 12 koreográfiát készített, a domaházi, gyimesi, mezőségi, rábaközi és moldvai táncokból. Természetesen együttesénél vendégoktatókkal és koreográfusokkal is dolgozott, de a szakmai munka mellett nagy hangsúlyt fektetett a közösségépítésre is. Táncosai az ő vezetésével jutottak el számos helyi, belföldi és külföldi rendezvényre, ezeken a helyeken is emelve Eger és a magyar kultúra hírnevét. Barsi Csaba az Egerben töltött 15 éve alatt rendkívül sokat tett a néphagyományok, a néptánc megismertetéséért és népszerűsítéséért. Kiemelkedő munkássága elismeréseként részesült a „Táncművészeti Nívódíj”-ban.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Dudás Anna főiskolai docens.

Dudás Anna 1954-ben született Vácon. Művésztanári oklevelét Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte. 1980- óta él Egerben, ahol a Tanárképző Főiskola 2. számú Gyakorló Általános iskolájában helyezkedett el. Néhány évvel később a főiskola ének-zene tanszékének lett vezető metodikusa. Egerbe kerülése óta aktív résztvevője a város zenei életének. A főiskolai kórus tagja, de a Movendo Kamarakórusban is énekelt. 2003-ban átvette a nagy múltú Agria Vegyeskar művészeti vezetését, mely együttessel számtalan nagysikerű rendezvényen szerepeltek. A különböző városi ünnepségeken kívül gyakran megfordultak külföldi és belföldi rendezvényeken, fesztiválokon. A 2008-ban alakult Egri Fertálymesteri Testület Férfikarának alapító karnagya, mely kórus országosan is egyedülállónak számít. Ezzel az együttessel is számos sikeres fellépést tudhat maga mögött. Városunk zenei életében kifejtett több évtizedes színvonalas munkássága elismeréseként részesült a „Zeneművészeti Nívódíj” kitüntetésben.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kozma István festőművész.

Kozma István 1937. augusztus 15-én az erdélyi Szatmárnémetiben született. A kolozsvári Képzőművészeti Akadémia elvégzését követően nyomban Nagybányára költözött, itt élt és festett Magyarországra történő áttelepedéséig. A nagybányai festőiskola a modern magyar festészetet elindító mozgalom, ahol az új festőgeneráció szinte minden jelentős alakja megfordult. Kozma István ezt a levegőt szívta magába, s az Erdélyből való kényszerű távozása után Magyarországon is az ott tanult szellemben él és dolgozik. 1995-től van műterme Egerben, több mint tíz éve városunk polgára. Stílusa és tárgyi gazdagsága teszik munkáit egyedivé, mindenki mástól megkülönböztethetővé. Számtalan hazai és külföldi kiállítás résztvevője. Munkáit az egri közönség is több kiállításon láthatta, melyek közül emlékezetes az Ifjúsági Házban, a Kálvin Házban, a Templom Galériában és az Imola Galériában rendezett tárlata. A lakhelyül választott város Eger megbecsülésének kifejezéseként részesült a „Képzőművészeti Nívódíjban”.

„Irodalmi Nívódíj” kitüntetésben részesült Murawski Magdolna költő, publicista.

Murawski Magdolna 1950-ben született Letenyén, a 60-as évektől él Egerben. A Gárdonyi Gimnáziumban letett érettségi után a szegedi Tudományegyetem magyar – olasz szakán szerzett középiskolai tanári oklevelet. Kiemelkedő irodalmi munkássága az Új Hevesi Naplóhoz köti. A néhai Dr. Farkas András szerkesztette lapban előbb verseket publikált, majd a főszerkesztő halála után menedzsere, mindenese lett az egri folyóiratnak. Az Új Hevesi Naplóban tematikusan feldolgozta Eger régi és jelenkori kulturális értékeit, fórumot adott a helyi szerzőknek, s azoknak is, akik bár elszármaztak innen, kulturálisan kötődtek Egerhez. A folyóirat kiadását helyi és állami támogatásból finanszírozta mindaddig, míg a források elapadása miatt a kiadást kénytelen volt szüneteltetni. Murawski Magdolna gyűjteményes verseskötete „Megtalált szavak” címmel a közeli napokban jelent meg néhai Gál Elemér író előszavával. Gazdag irodalmi munkássága elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából részesült az „Irdodalmi Nívódíj”-ban.

2011. évben Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Bíró István, Dr. Fazekas Péter és Dr. Misz Mihály főorvos uraknak.

1. Dr. Bíró István 1944-ben született Egerben. Egyetemi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végezte. Diplomájának megszerzése óta dolgozik az egri Markhot Ferenc Kórház Begyógyászati Osztályán. Belgyógyász és anesztezilógia-intenzív terápia szakorvosi képesítést szerzett. Részese volt az új Központi Aneszteziológiai és Intezív Osztály megszervezésének, vezetőként annak beindításának is. 1986-tól nyugdíjazásáig a szakrendelő belgyógyászatán dolgozott. Nevéhez kötődik a fájdalom-ambulancia elindítása, és számos újnak számító módszer kipróbálása, bevezetése. Óriási orvosi tapasztalatait másokkal is mindig megosztotta, tudományos munkásságát dolgozatok, könyvek, egyetemi tankönyvek általa írt fejezeti fémjelzik. Emberi és szakmai példamutatása széles körben ismert, és elismert. Munkájára, szakmai tapasztalatára nem csak betegei, de munkatársai is mindenkor számíthattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

2. Dr. Fazekas Péter 1944-ben született Debrecenben. Orvosi diplomáját is szülővárosában szerezte. 1968 őszétől kezdett az egri kórház II-es Röntgenosztályán dolgozni, ahol később röntgenológiai szakvizsgát is tett. A radiológián belül nagy jártasságot szerzett a CT és az MR diagnosztikában, ezek hazai oktatásában. 2000-ben a Radiológiai Osztály osztályvezető főorvosává nevezték ki. 2008-ban közel száz orvostársával elhagyta a kórházat, de szakmai vezetőként 2011 januárjában visszatért korábbi munkahelyére. Több mint 30 dolgozata jelent meg, és száznál több előadást tartott hazai tudományos fórumokon. Az egri Kórházban töltött közel három évtizedes tevékenysége során több 10 ezer beteg gyógyulásában játszott komoly szerepet. Emberségével, példaadó magatartásával elnyerte mind a betegek, mind pedig a munkatársai szeretetét és tiszteletét. Lelkiismeretes, áldozatos orvosi szolgálatának elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Misz Mihály 1943-ban született Nagytályán. Mezőkövesden érettségizett, majd 1967-ben általános orvosi diplomát szerzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 1973-ban került az egri Markhot Ferenc Megyei Kórház- Rendelőintézet belgyógyászati osztályára, később pedig a belgyógyászati intenzív osztályon dolgozott. Belgyógyász, anaestheziológus és nephrológus szakorvos.  A személyéhez és munkásságához köthető a belgyógyászathoz kapcsolt dializáló osztály létrehozása, a megyei művese-kezelés megszervezése és beindítása. 1988-tól a dialízis osztály főorvosa, később pedig a feladatot átvevő Dialízis Center Kft. egri művese állomásának orvos igazgatója. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Vezetőként és gyógyítóként egyaránt kivívta a gondjaira bízott betegek és a munkahelyi kollektíva megbecsülését, tiszteletét. Több mint 40 éves orvosi pályája jelentős részében az egri és a Heves megyei betegeket szolgálta. Az elismerés a tartalmas életútja előtti tisztelgés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2011 évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Juhász Attiláné bölcsőde vezetőt.

Juhász Attiláné 1967-ben gondozónőként kezdte pályafutását az egri Állami Egészségügyi Gyermekotthonban. 1976-tól dolgozik a város által fenntartott Bölcsődékben. 1991-től a Dobó Katica Bölcsődében, 2000-től a Cecey Éva Bölcsődében, 2007-től pedig a Módszertani Bölcsődében vezető. Szakmai tapasztalati alapján megyei szakfelügyelői megbízást is kapott. Évek óta tereptanára a felsőfokú szakképzésnek, rész vett az Eszterházy Károly Főiskola által indított csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés gyakorlati, tereptanári feladatainak kidolgozásában. Ma is aktív, az Észak-Magyarországi régió módszertani szaktanácsadója. Hosszú, tartalmas, sikerekben gazdag pályafutás áll mögötte. Barátságos, kedves és alkalmazkodó ember, vezetőként és szaktanácsadóként egyaránt tisztelik és szeretik. Rengeteg tudást, tapasztalatot közvetít az újonnan indult bölcsődéknek, intézményeknek. 45 éves kiemelkedő szakmai munkássága, valamint példamutató emberi magatartásának elismeréseként részesült a „Szociális gondoskodásért” kitüntetésben.

Augusztus 18-tól látogatható Debreczeni Zsóka – Pelcz Zoltán – Pelcz Balázs – Pelcz Benjámin kiállítása a Buttler-házban.

A megnyitón előbb Sós István alpolgármester méltatta a házaspár munkásságát, majd H. Szilasi Ágota művészettörténész elmondta: a Szilvásváradon élő házaspár – Debreczeni Zsóka és Pelcz Zoltán – hosszú évek együttes munkájával alakította ki a kerámia és a szobrászat határmezsgyéjén létező művészi formanyelvét. Kezük által a rusztikus, samottos alapanyagból, aprólékos felületkezeléssel és csillogó fém-oxidos színezéssel légies, érzéki, de olykor drámaian erőteljes alkotások születnek. Inspirálójuk pedig az emberi kultúra évezredes mítoszainak és hitvilágának értékmegtartó üzenete.
A házaspár gyermekei, Balázs és Benjamin szintén szobrászatot tanultak, a kiállításon az ő munkáik is megtekinthetőek a Buttler-ház időszaki kiállító termében.

Forrás: Egriszín

Az Egri Kulturális és Művészeti Központ és a Heves Megyei Fotóklub pályázatot hirdet a 41. Észak-magyarországi Fotóművészeti Szemlén való részvételre.

A szemlén a Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyében élő és alkotó fotográfusok vehetnek részt papírkép (fekete-fehér és színes), valamint vetített kép kategóriában. A szerzők legfeljebb 10 alkotást nyújthatnak be, hogy milyen kategóriában, azt a szerzőre bízzák. Egy sorozat is beadható, amely legfeljebb 4 db képből állhat. A sorozatot a zsűri nem bontja meg. Fontos, hogy a sorozatot a beadott munkákon, illetve a nevezési lapon is fel kell tüntetni. A képek és vetített képek témája és kidolgozási módja kötetlen. A papírképek mérete minimum 20x30 cm, maximum 30x40 cm lehet, paszpartúrával együtt. A mérettől eltérő képeket a rendezők nem bocsátják zsűrizésre. A beküldő köteles a papírképek hátlapján, illetve a CD lemezen a kép címét, a szerző nevét, fotós kitüntetését és lakcímét feltüntetni. A vetített képeket CD-n, jpeg formátumban kell leadni. A művekről egy példányos nevezési lapot kell kiállítani.
A képeket gondosan, a visszaküldésre alkalmas csomagolásban kell beküldeni. Alkotó kollektívák tagjai közös csomagban is beküldhetik képeiket, de az egyéni nevezési lap kitöltése ebben az esetben is szükséges. A beérkezett képanyagból 3 tagú zsűri közreműködésével a bemutatásra alkalmas képeket kiválogatják, és abból kiállítást és vetített képes bemutatót rendeznek. Az arra érdemes munkákat a zsűri döntése alapján díjazzák, valamint felajánlások alapján különdíjakat is adnak majd át.

A nevezési lapokat és az alkotásokat postai úton szeptember 24-ig lehet beküldeni az EKMK Bartakovics Béla Közösségi Ház, 3300 Eger, Knézich Károly u. 8. címre, de személyesen is le lehet adni, ebben az esetben október 1-je a határidő.

Július 21-e és 24-e között immár tizenhatodik alkalommal rendezik meg a Végvári Vigasságok történelmi fesztivált az egri várban. A négynapos rendezvény során a vár történelmi hagyományait és meghatározó korszakait elevenítik fel, céljuk, hogy a néző aktív szemlélője legyen az eseményeknek. Idén a már megszokott programok mellett újdonságokkal is várják a látogatókat.

A fesztivál első napján elsősorban a családokat várják, hiszen ezen a napon a gyerekek vitézi próbán vehetnek részt. A feladatok sikeres teljesítése után pedig az Egri Vár vitéze címet kaphatják meg a vár kapitányától.
A „Magunkra öltjük a középkort” program keretében középkori viseleteket kölcsönözneka látogatóknak, akik a ruhában járhatják végig a kiállításokat. Szintén az első napon interaktív tárlatvezetéseket is tartanak. A látogatásban megfáradt látogatóknak zenét délben zenét, a gyerekeknek pedig vásári komédiát kínálnak.
A második napon – immár több éve – a Nándorfehérvári diadalra emlékeznek, amelynek alkalmával a már megszokott programelemeken kívül (haditorna bemutató, ágyúlövés), a diadal korának történelmi hátterével is megismertetik a látogatókat.
A hétvége két napján a haditornáé lesz a főszerep. 23-án és 24-én a haditorna csapatok lépnek fel, akik 2009-ben arany, ezüst és bronz minősítést szereztek a Civil Csillagok minősítő fesztiválon. A hadi bemutatókat hastánc, illetve a táncról szóló előadások, valamint gyerekprogramok, zoknicsata és kézművesek kirakodóvására teszi teljessé.

AROMA- Színek, képek és arcok a romák világából címmel nyilt június 27-én köztéri vándorkiállítás az Eszterházy téren. A kiállítást H. Szilvási Ágota művészettörténész nyitotta meg. Kortárs festményekből, fotókból és „fotó-festményekből" álló roma vándorkiállítás azt az alapgondolatot kívánja hangsúlyozni, hogy minden embert nemesít és minden ember lényegét adja a kultúra. Függetlenül attól, hogy a néző és az alkotó roma vagy nem roma származású. Ha kulturális élmény hatása alá kerülünk, ha a művészet esszenciáján, ízein keresztül tapasztaljuk meg a világot, képesek vagyunk meghaladni előítéleteinket, és a valóság teljesebb arcát mutatja felénk.

Számon-tartva címmel nyílik kiállítás a kommunista egyházüldözés papi hagyatékaiból, pénteken az Imola Székházban.

Csütörtök délután az Eszterházy téren ünnepélyes keretek között hivatalosan is megnyílt a 82. Ünnepi Könyvhét, amelyhez idén hozzá kapcsolódik a tizedik alkalommal megrendezésre kerülő Gyermekkönyvnapok rendezvénysorozat. A könyvhét vendégeként Esterházy Péter Kossuth díjas író nyitotta meg az eseményt.

Egerszalókon a barlanglakásokban nyílt meg Rostás Bea Piros szobrászművész időszakos kiállítása. A Tücsök és Hangya Húsvéti programsorozat nyitórendezvényeként a fiatal szobrásznő bemutatta terrakotta alkotásait. A kiállítás április 23-tól 29-ig látható.

Családi kötelékei adták azt az ötletet, hogy gyökereihez visszatérve szűkebb hazájában is megmutathassa tehetségét.

A figurális absztrakt művész, őszinte és szókimondó, de alkotásai fegyelmezettek és mértéktartóak - Ezekkel a szavakkal mutatta be Mészárosné Pusztai Éva Egri Kulturális és Művészeti Központ igazgatója eddigi munkásságát. A tehetséges alkotót harmadikos gimnazista kora óta ismeri és követi pályafutását, meghökkentőnek tartja, hogy fiatal kora ellenére milyen gazdag munkássággal bír. Két kontinens kivételével, Kínában, Görögországban, Törökországban, Egyiptomban és még sorolhatnánk az országokat ahol már megtalálhatók monumentális alkotásai, az elmúlt 6 évben 22 nagyméretű köztéri szobrot faragott. Munkáinak központi témája a kapcsolat és kapcsolódás, amelyekben gyakran megfigyelhetők a házakat formáló motívumok. Magyarországon egyelőre, csak Pécsen látható szobra, de reméli, hogy számos külföldi szakmai felkérés után Egerben is lehetőséget kap majd, és a Dobó téren faraghatja ki a kőbezárt énjét.

Takáts Eszter dalai köszöntötték az szobrásznőt, majd Egerszalóki borok és finom sütemények mellett egy kellemes délutánt tölthettek el az ide látogató vendégek.

A Dobó István Vármúzeum 2004 óta rendezi meg a húsvéti hagyományokhoz kötődő programjait. Az Egri Húsvét tartalmas kikapcsolódást nyújt az Egri Vár történelmi falai között.

Program: Hol a tojás, piros tojás?” – Húsvéti programok a Dobó István Vármúzeumban

Április 23. szombat
10.00-14.00 Keresd a bárányt! A bárány, mint húsvéti jelkép megjelenése a Dobó István Vármúzeum tárgyain.

Április 24. húsvétvasárnap
10.00-16.00 Bornemissza Gergely történelmi íjászverseny az Egri Vár területén 10.00-14.00 Keresd a bárányt! A bárány, mint húsvéti jelkép megjelenése a Dobó István Vármúzeum tárgyain.
10.00-17.00 Szakmai vezetés Dittera Károly hagyományőrző vezetésével az „Így éltek, így éljük” című időszaki kiállításban
Helyszín: Gótikus Palota földszint 11.00 „Muzsikáló Húsvét”- zenés borkóstoló a Dobó-bástya teraszán

Április 25. húsvéthétfő
10.00-14.00 Kézműves foglalkozások: nyuszi fej és bárány készítés a Gótikus Palota előtt
10.00-14.00 „Öltsd magadra a középkort!” - Jelmezek kölcsönzése a Gótikus Palota előtt
10.00-14.00 Keresd a bárányt! A bárány, mint húsvéti jelkép megjelenése a Dobó István Vármúzeum tárgyain.
10.00-14.00 Nyuszisimogató 10.30 Kisötlet Gyerekszínpad: Háblibi, az ügyetlen Tündértanonc 11.00 Locsolóversmondó verseny
11.30 Tabulatúra Régizene Együttes koncertje 14.00 Borkóstoló a Tabulatúra Régizene Együttessel Helyszín: Dobó-bástya terasz
A várudvaron három napon keresztül kézműves bemutatók és gasztronómiai különlegességek várják a látogatókat. Pontos helyszín: Egri Vár

Egerben járt a Diplomata Hozzátartozók Klubja (DIPLOMAT SPOUSES CLUB BUDAPEST). A nagykövetek és diplomáciai képviselők feleségei és férjei (összesen 17-en), többek között Ecuadort, Japánt, Angolát, Chilét, Ausztráliát, Portugáliát, Svájcot és az orosz utódállamokat képviselték.

Sandra Poysari, a finn minisztertanácsos hitvese a klubvezető, aki elmondta: nemrégiben járt Egerben egy finn képzőművészek munkáiból nyílt kiállítás megnyitóján és megfogta a város hangulata. Úgy döntött, hogy el kell hoznia társait is a gyönyörű történelmi városba.
Hozzátette: az egri városvezetők és a Polgármesteri Hivatal dolgozóinak hathatós segítségével szervezték meg a városnéző programot. Úgy látja: ahhoz, hogy az ember lássa és megismerje Magyarországot, korántsem elég Budapesten élni, épp ezért sokat utazik. Tapasztalatai szerint Eger hazánk legszebb kisvárosa, amely a tervezett fejlesztésekkel csak még impozánsabbá válik majd, még csalogatóbb lesz a turisták számára. Sandra Poysari kiemelte: a klub tagjai között csak diplomaták találhatók, ugyanakkor számos rendezvényt szerveznek, bemutatókat, koktélpartikat tartanak és utazásokkal is igyekeznek megismerni az országot. Az egri látogatásról hamarosan minden nagykövetség honlapján megjelenik egy beszámoló és a klub közösségi oldalakon is jelen van, ahol ugyancsak népszerűsítik majd Egert.

A vendégeket Habis László polgármester fogadta a Városházán, dióhéjban bemutatva Eger történelmét, hagyományait, majd az idén induló belvárosi funkcióbővítő rehabilitációs program főbb elemeit. Leszögezte: a tervek szerint 2012-re megújul a város, belvárosi térrendszerek, találkozási helyek jönnek majd létre, tágasabbá válik a Dobó tér és megújul egy sor műemléki épület is. Eger természetesen nagy örömmel visszavárja a klub tagjait egy újabb látogatásra. A 17 fős csoport idegenvezetéssel tekintette meg Eger belvárosi értékeit, ismerkedett a messze földön híres borokkal is.

Egy egri önkormányzati delegáció nemrégiben az Amerikai Egyesült Államok nagykövetasszonyánál tett látogatást, hiszen a diplomata korábban többször is járt a városban hivatalos találkozón és gyermekeivel együtt civilben is, egyszerű turistaként.