Keresés: „változás” (148 találat)

A Nemzeti Fejlesztési minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára. Dr. Nyitrai Zsolt péntek délelőtt sajtótájékoztatón jelentette be az Új Széchenyi Terv kis- és középvállalkozói szektort támogató legújabb pályázati lehetőséget, mely július 1-től igényelhető.

Közel tizenegy Milliárd Ft pályázati keret áll a vállalkozások rendelkezésére, melyet informatikai infrastruktúrafejlesztésre használhatnak fel. A vállalkozás a pályázat keretein belül tudja korszerűsíteni mind a küldő, mind a belső informatikai folyamatait. Gyorsíthatja döntéshozatali és cégvezetési folyamatait, például a pénzügyi, a raktározási, vagy a logisztikai területet, ezzel egy időben megújíthatja  a vállalt honlapját, webáruházat hozhat létre. A pályázati kiírás rendkívül komplex, hiszen keretein belül lehetőség nyílik többek között hardver- és szoftverbeszerzésre, vagy akár a szükséges digitális készségek fejlesztésére is, tehát informatikai továbbképzésre, tréningekre.

Dr. Nyitrai Zsolt a tájékoztatón elmondta: Egy vállalkozás versenyképessége szempontjából rendkívül fontos egy korszerű weboldal megléte. A pályázat elsődleges célja a hazai kis- és középes vállalkozások jövedelemtermelő képességének erősítése információs és kommunikációs technológiai megoldások alkalmazásán keresztül. Biztatom, hogy éljenek a pályázati lehetőséggel, hiszen a vissza nem térítendő támogatás összege 1-től 10 millió Ft-ig terjed, ami 40-50 %-os finanszírozást jelent.
A pályázati elbírálás kapcsán jelentős változás, hogy egyszerűsödik és gyorsabb lesz, hiszen a benyújtást követően már 45 napon belül aláírható a támogatási szerződés.

A támogatásra gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, szövetkezetek, kamarák, nonprofit szervezetek, vállalkozások érdekképviseletét ellátó szervezetek és kereskedelmi-szakmai szervezetek, szövetségek nyújthatják be pályázatukat 2011. július 1. – 2012. december 31-ig, illetve a keretösszeg kiapadásáig lehet.

Forrás: Egriszín

Szakmai és politikai egyeztetés zajlik az új önkormányzati törvény koncepciójáról. Ennek kapcsán várhatóan módosulnak majd az adósságrendezés szabályai is. A több önkormányzatnál – többek között a Heves Megyei Önkormányzatnál – kialakult helyzet miatt azonban azonnali beavatkozás vált indokolttá. Ennek alapján dolgozott ki Kósa Lajos (FIDESZ) és Habis László (KDNP) közös javaslatot, amelyet az Országgyűlés 2011. július 4-i ülésén elfogadott.

Habis László a ma délelőtti sajtótájékoztatón elmondta: a törvény egyik célja az, hogy a jelenlegi ingatlanpiaci helyzetben ne lehessen elkótyavetyélni a nehéz helyzetbe került önkormányzatok ingatlanvagyonát. Ezért kikerült az adósságrendezésbe vonható vagyoni körből mindazon létesítmények köre, mely feladat ellátásához az állam támogatást, hozzájárulást biztosít.
Fontos szempont azonban a hitelezői követelések lehetőség szerinti megtérülése is. Ez azért fontos, hogy az önkormányzati szállítók, illetve a hitelezői bankok ne vállaljanak túlzott kockázatot. A javaslat elfogadása biztosította azt, hogy bővüljön az adósságrendezésbe bevonható (adott esetben a jövőben keletkező) bevételek köre.

A korábbinál kedvezőbb feltételeket teremt az új törvény a reorganizációs költségvetés és a hitelezői egyezség létrejöttének biztosításához szükséges hitel tekintetében is.
Habis László hozzátette: a Heves Megyei Önkormányzat szempontjából is jelentős az a változás, amely lehetővé teszi az adósságrendezés során a régészeti örökség védelmét megyei múzeumi szervezet fenntartásával, a megyei közlevéltár működtetését, megyei közművelődési intézmény fenntartását, a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató közhasznú szervezetek irányában fennálló kötelezettségek teljesítését, és mindazon feladatok ellátását, amelyhez az Országgyűlés normatív állami hozzájárulást, állami támogatást állapít meg.
Az elfogadott törvényjavaslat az 1 milliárd forint éves költségvetési főösszeget meghaladó önkormányzatok esetében lehetőséget ad a folyamatban lévő adósságrendezési eljárásokban az új szabályok alkalmazására.
Habis László kiemelte: az illetékes miniszter egyedi döntése alapján az adósságrendezés időszakában is teljesíthetők a kiadások az Európai Uniós támogatással megvalósuló beruházásokra. Hasonló módon az un. reorganizációs tervben is szerepelhetnek beruházások.

Hétfő délelőtt a Városházán sajtótájékoztató keretében reagált Rázsi Botond Eger alpolgármestere és Ballagó Zoltán, az egri Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Irodájának vezetője a városban terjengő „hiedelmekre” a megszűnt, Felsővárosi Általános- és Előkészítő Iskola épületével kapcsolatban valamint az óvodai átszervezéseket érintve.

Sok pletyka, rosszindulatú hír kering a városban a Felsővárosi iskola kapcsán, melyek teljesen alaptalanok, ezért úgy éreztük, hogy elejét véve az aláírásgyűjtésnek tájékoztatni szeretnénk a közvéleményt arról, hogy nem lesz hajléktalanszálló az Iskola úti épületében. - kezdte a sajtótájékoztatót Rászi Botond alpolgármester. Majd kiemelte: Nem tudjuk még, hogy mi lesz az épület sorsa, de mindenképpen szeretnénk eredeti funkciójának megfelelően megtartani, vagyis oktatási célra használni. Az épületet lehet, hogy kiadjuk valamely egyházi vagy magán oktatási célra, hiszen erre alkalmas. A demográfiai mutatók a felsővárosban és Egerben is, ahhoz a lépéshez vezettek minket, hogy a székhely intézményt meg kell szüntetnünk, hiszen csökkent a tanulók létszáma. Ez egy kényszerű lépés volt, amit gazdasági okból kellett meglépnünk. A gyerekek átkerültek a Balassi Bálint Általános Iskolába, de az osztályok megmaradtak és a tanárok is mennek velük.

Ballagó Zoltán elmondta, hogy a szeptemberi iskolakezdésre csupán 10 gyereket írattak a szülei a Felsővárosi iskolába. A 800 férőhelyes Balassiba eddig közel 500 gyerek járt , most 195-en mentek át a másik iskolából. A Felsővárosi iskola dolgozóit átcsoportosították más iskolákba illetve nyugdíjazták és csupán 4 pedagógus és 7 technikai dolgozó munkája szűnt meg.
A Balassiban felújítások lesznek a nyáron, festenek, és a vizesblokkokat alakítják át. Elhangzott az, hogy Eger Önkormányzata 18 millió Ft-ot nyert egy belügyminisztérium által kiírt pályázaton, melyhez 7 millió Ft önerőt kell biztosítaniuk. Az összeget épületkorszerűsítésre fordítják, szigetelést és ablakcserét terveznek.
Rázsi Botond reagált a Lenkey iskola kapcsán kirobban „fölösleges izgalomkeltésre” is az állítólagos tömeges kiiratkozásokra és egy friss információt is megosztott a sajtó képviselőivel, melyet a sajtótájékoztató alatt kapott sms-ben. A Lenkey János Általános Iskolából összesen 21 diák távozott, ebből 14-et kisgimnáziumba írattak szülei és 7 gyerek indokolatlanul távozott, mely a szakember szerint teljesen átlagos „vándorlásnak” számít.

A tájékoztatón beszéltek még az óvodai átalakításokról is, melyben semmilyen új információ nem hangzott el, csupán szerették volna kihangsúlyozni, hogy a változások a gyerekek érdekeit szolgálják és kizárólag nevelési szakmai okokból történtek. Régóta érett az óvodai hálózat korszerűsítése, melyet hosszú szakmai kutatómunka és tervezés előzött meg. Egyeztetések történtek a szakmai vezetők és a szülők képviselői között is valamint egy országosan is elismert szakértőt, Mályi Lillát is bevontak a programba. Az óvodapedagógusok továbbképzéseken, tréningeken vettek részt, hogy megfelelően tudják kialakítani nevelési programjukat. Összesen 6 óvodavezetőtől kellett megválni, melyből 5 nyugdíja ment.

Az új rendszer gazdaságosabb, egyszerűbb és koordinálhatóbb lesz. Ezek többsége csupán adminisztrációs változást jelent, melyből egy átlagos óvodás semmit nem fog észrevenni. – mondta Rázsi Botond.

Forrás: Egriszín

A mai Egri városi közgyűlésen elsősorban személyügyekben született döntés. A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban a továbbiakban is Tőzsér Istvánné tölti be az igazgatói pozíciót.
Seres Tibor tűzoltó alezredest, aki eddig megbízottként látta el a tűzoltó parancsnoki teendőket kinevezték parancsnoknak.

Az oktatási és nevelési intézményvezetők kinevezése során némi vita zajlott. A város döntése szerint vezetői beosztásokban a következő változások történtek:

-Országh Gézáné nyugdíjbavonulásával a Gyermekkert Óvoda tagóvodavezetője Takács Györgyné lett (18 igen)

-Fehér Lászlóné volt eddig a Lenkey János Ált. Iskola igazgatója, a nevelőtestület és szülői választmány támogatásának ellenére sem tarthatta meg állását, helyette az intézmény új igazgatója Szeleczki János lett (14 igen ,3 nem szavazattal),

-az Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium vezetői állását a jövőben a nevelőtestület javaslata ellenére a továbbiakban már nem Kállay -Pataki Piroska, hanem dr. Vasas Joachim tölti be (13 igen, 4 nem)

-A Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium igazgatója Kántor Zsolt, az iskola eddigi igazgató-helyettese lett.

A további 4 intézmény vezetőjének személye nem változik

Ezek:

- Gál Judit marad a Benedek Elek Óvoda óvodavezetője a továbbiakban is (15 igen, 2 tartózkodás)
- A Gyermeklánc Óvoda óvodavezetője továbbra is Szajlainé Szőke Éva marad (17 igen, 1 tartózkodás)
- A Farkas Ferenc Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény vezetői állását Barczi Edina az iskola jelenlegi vezetője pályázta meg, sikerrel.
- Az Egri Városi Sportiskola vezetője Kovács Géza eddigi igazgató maradt.

A Heves megyei önkormányzat elnökének közleménye:

A Heves Megyei Önkormányzatnál adósságrendezési eljárás indul.

Tizenkét esztendő elhibázott szocialista politikája súlyos örökséget rótt a megyei önkormányzatra, intézményeire, a megye valamennyi polgárára. Különösen nehéz helyzetbe kerültek az idősek, a fogyatékkal élők, a diákok és azok a betegek, akik például a megyei kórházban kapnak ellátást.

2004-ben a Heves Megyei Önkormányzat működési hitelállománya 0, azaz nulla forint volt. Ehhez képest 2010 októberében, az önkormányzati választások idején a működési hitel meghaladta az 1,7 milliárd forintot, s a teljes adósságállomány az egyéb hitelekkel és követelésekkel, továbbá a svájci frank alapú kötvénnyel együtt közel 7 és fél milliárd forintra rúg.

Hibás döntések sorozata – például a Buttler-ház felújítása, a múzeumi raktárbázis kialakítása –, de különösen a szinte mindenki által ellenzett kórházi HospInvest-szerződés okozta a kialakult helyzetet.

A múltat le kell zárni, ugyanakkor a Heves megyében élő embereknek joguk van tudni, hogy mi történt a hátuk mögött. Egy, a szocialista vezetés által hátrahagyott, ki nem fizetett számla volt az utolsó csepp volt a pohárban. Sós Tamás korábbi szocialista közgyűlési elnök döntése miatt most azonnal 280 millió forintot kellene fizetnie a megyei önkormányzatnak.  Ez a szerződés lehet, hogy jogszerű, de vállalhatatlan, ezért egyszer és mindenkorra megállítjuk azt a folyamatot, hogy tíz- és százmilliók vándoroljanak közpénzből különböző cégek számláira.

Az adósságrendezési eljárás lehetőséget biztosít számunkra, hogy a felelősöket megnevezzük, a vállalhatatlan szerződéseket magunk mögött hagyjuk. Az eljárás ideje alatt biztosítjuk az idősek, a betegek, a fogyatékkal élők ellátását, oktatási intézményeinkben a diákok tanítását. A Heves megyei emberek támogatásával, akaratuknak megfelelően véghezvisszük a változást megyei szinten is.

A biztonságos működés érdekében haladéktalanul felvesszük a kapcsolatot a pénzügyi gondnokkal és minden információt a rendelkezésére bocsátunk. Bízunk abban, hogy a gyors és szakszerű eljárás eredményeként végre magunk mögött tudhatjuk a kudarcokkal teli 12 éves Sós-korszakot.

Szabó Róbert

Eger, 2011. május 16."

Dr. Sós Tamás reagálása:

"A legsötétebb időket idéző koncepciós eljárás folyik az előző időszak Heves Megyei Közgyűlése ellen. Le akarják rombolni mindazokat a kiemelkedő eredményeket, a soha nem látott mértékű fejlesztéseket, amelyek az elmúlt 8-12 évben Heves megyében születtek. Szabó Róbertnek, - a Heves Megyei Közgyűlés jelenlegi elnökének - közleményében szereplő tétel 10 évvel ezelőtti döntés, melyet az egri Markhot Ferenc Kórház-Rendelőintézet vezetése saját hatáskörében hozott meg, azt követően pedig hosszú peres eljárások voltak.

A mostani megyei közgyűlés vezetése tehetetlenségét, erőtlenségét kívánja palástolni ezekkel a koncepciós eljárásokkal. A megyei önkormányzatok sorában Heves megye az utolsó harmadban található a kötvénykibocsátásokat illetően. A Buttler-ház felújítását pedig az akkori Fidesz-frakció is megszavazta. A múzeumi raktárbázis kialakítása szükséges volt az 1, 7 milliárdos vári projekt kivitelezéséhez.

Csalárdak a Szabó Róbert által megfogalmazottak, közleménye pedig része egy jól felépített támadásnak.

Egy hónappal ezelőtt közgyűlési beterjesztés nyomán kérték az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatokra vonatkozó támogatást (ÖNHIKI) az illetékes minisztertől. A fideszes többségű megyei közgyűlés jó ideje, a tavalyi megalakulás óta tisztában volt a megyei önkormányzat anyagi helyzetével.

A Fidesz-kormány ebben az évben az előző évhez képest 80 milliárddal csökkentette az önkormányzatok finanszírozását. Reálértéken a normatívákat csökkentették. Súlyos vádjaikat tételesen tudjuk cáfolni, és visszautasítjuk. A közleményükben ők is elismerték, hogy szerződéseink jogszerűek voltak.

Dr. Sós Tamás

Országgyűlési képviselő

MSZP"

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. hetedik alkalommal tartja meg hagyományos országos szemétgyűjtő akcióját 2011. április 21-én.

A Föld Napja alkalmából szervezett eseményre ismét több ezer önkéntes jelentkezését várja a társaság. A rendezvény az elmúlt négy évben az ország legtöbb önkéntest megmozgató környezetvédelmi mozgalmává nőtte ki magát.

Az előzetes jelentkezések alapján Heves megyében több mint 1000 főt sikerül bevonni a szemétgyűjtési akcióba. Ennyi jelentkező még soha nem volt Heves megyében.
A jelentkezők között találjuk az egri üzemmérnökség területén Eger, Mátraderecske (kiemelkedő 150 fő jelezte részvételét), Ostoros, Egerszalók, Verpelét. A hevesi üzemmérnökség térségében Besenyőtelek (szintén 150 fő), Aldebrő, Feldebrő, Vécs. A gyöngyösi térségben szinte mindegyik település részt vesz, 687 fő jelezte részvétét, Abasár, Adács, Kerekharaszt, Markaz, Gyöngyösoroszi, Mátraszentimre, Ecséd.

Több település már a hétvégén is gyűjtött szemetet az úthálózat mellett, ezek elszállítása már megtörtént.

A Közút egész évben végzett út menti szemétszállítási munkáját az utóbbi időben sajnos szélmalomharc jellemzi, az illegális szemétlerakók nap mint nap szaporodnak. A társaság évente egy kisebb megyeszékhely éves kommunális hulladékának megfelelő mennyiségű szemetet gyűjt össze az általa üzemeltetett utak mellől. Ebben a küzdelemben szeretne a cég szemléletváltozást elérni. Az akciók sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az elmúlt hat alkalommal összesen 225 ezer önkéntes csaknem 36 ezer köbméternyi szemetet gyűjtött össze országszerte.

„A szemétgyűjtési akcióink célja, hogy a fiatalabb generációnak is természetessé váljon a környezet megóvása. Az akció megszervezésével a társaság hozzá kíván járulni ahhoz, hogy az a több ezer - többségében – fiatalember, akik részt vesznek a szemétgyűjtésben, később jobban odafigyeljenek szűkebb és tágabb környezetük megóvására. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. éppen ezért várja az egyénileg és csoportosan jelentkezőket, számítunk az önkormányzatok, civil szervezetek, iskolák és baráti társaságok csatlakozására is.” – mondta Kovács Ákos, a társaság vezérigazgatója.

A vezérigazgató szerint a társaság szemétszedési akciója az ország legtöbb önkéntest megmozgató környezetvédelmi eseményévé nőtte ki magát. „Ez reményt ad arra, hogy a következő generációk a mainál jobban megbecsüljék az utak környezetének állapotát, reményeink szerint, aki egyszer aktívan részt vesz a szeméthegyek felszámolásában, az biztosan nem válik notórius szemetelővé.” – tette hozzá a vezérigazgató.

A közútkezelő főszervezőként, az esemény gazdájaként minden csatlakozó számára térítés nélkül biztosít kesztyűt és láthatósági mellényt, valamint gondoskodik az összegyűjtött hulladék maradéktalan elszállításáról is. Az utak menti szemétszedéshez a cég szakmai felügyeletet biztosít, szükség esetén ideiglenes forgalomkorlátozást vezet be.

A valósághoz kell igazítani a megyeszékhely helyi buszos vonalhálózatát, s ha ez megtörtént, –az igények és lehetőségek ismeretében- a menetrendet is meg kell újítani. A Polgármesteri Hivatal tájékoztatása szerint az önkormányzat és az Agria Volán Zrt. január elején öt évre szóló együttműködési megállapodást írt alá a fenti célok elérése érdekében.

Megérett a változásra Eger város tömegközlekedése. Ahogyan arról korábban már többször szó esett: a valósághoz kell igazítani a megyeszékhely helyi buszos vonalhálózatát, s ha ez megtörtént, –az igények és lehetőségek ismeretében- a menetrendet is meg kell újítani. A Polgármesteri Hivatal tájékoztatása szerint az önkormányzat és az Agria Volán Zrt. január elején öt évre szóló együttműködési megállapodást írt alá a fenti célok elérése érdekében. Szeretnék csökkenteni a környezetterhelést, egyben folyamatosan emelni kívánják a közszolgáltatások színvonalát. Az elmúlt hetekben a két fél egyeztetett a buszmegállók szükséges felújításáról, új, fedett váróhelyek kialakításáról és az utas-tájékoztató rendszer fejlesztéséről is.

A munka most már az első látványosabb szakaszhoz ér: ahhoz, hogy az egri buszos vonalhálózatot a 2011-es helyzethez és igényekhez igazítsák, alapos felmérésre van szükség. Első feladatunk az utasszámlálás, melyet a szakemberek április 14-én, a teljes üzemi időszakra vonatkozóan végeznek el. Ennek egyik eleme az adatgyűjtés, hogy kiderüljön: egy átlagos tanítási- és munkanapon hányan veszik igénybe a közlekedési vállalat szolgáltatását. Az utasszámlálást járatonként –forgalom függvényében- 2-3 diák számlálóbiztos végzi majd. Figyelik az ajtókon le- és felszálló utasokat, majd egy egységes nyomtatványra jegyzik fel a látottakat.
A számlálóbiztosok egy másik csoportja –közel 40 megállóhelyen- az utazási szokásokról kérdezi majd az autóbuszra várakozókat. A kérdések a díjfizetés módjára is vonatkozhatnak. Kérjük a lakosságot, hogy együttműködésükkel segítsék a kérdezőbiztosok munkáját, hiszen mindannyiunk érdekében, azért dolgoznak, hogy az új vonalhálózat valóban a reális egri helyzethez igazodjon!

A kutatási eredmények feldolgozása után (közlekedéstervezési módszerekkel és számítógépes programok segítségével) grafikusan is láthatóvá válik Eger autóbusz-hálózatának forgalma, sőt az egyes járatok (pl. 5-ös, 12-es) utasforgalma is pontosan megállapítható. Ennek alapján indul majd el a közel 40 éves egri vonalhálózat teljes újratervezése. A munkálatok állásáról, a tervezett fejlesztésekről a Eger MJV Önkormányzata és az Agria Volán Zrt. folyamatosan tájékoztatja majd a lakosságot.

A Polgármesteri Hivatal tájékoztatása szerint, Eger MJV Önkormányzata 2011-es költségvetésében a civil szervezetek támogatására, munkájuk segítésére összesen 7 millió 110 ezer forintot biztosít.

A Civil Ház fenntartására 1,5 millió forint jut, a fennmaradó közel 5,6 millió forintból tartalékalapot képez a Civil Alap Bíráló Bizottság (CABB). Ebben az évben a nonprofit szféra képviselőinek -különböző programok, rendezvények megvalósításához- 4,8 millió forintot biztosít Eger önkormányzata. Anyagi nehézségekre hivatkozva számos önkormányzat az idén csökkentette a civileknek nyújtott támogatást, Egerben nem volt ilyen negatív változás.

A Civil Alap pályázati kiírás idén is december 31-ig megvalósuló programokra szólt. Az, hogy 2010 óta Egerben egy teljes évre vonatkozóan lehet pályázni, megkönnyíti a szervezetek életét, tervezhetőbbé teszi programszervezői tevékenységüket, nem utolsó sorban csökkenti az adminisztrációs feladatokat, hiszen nem kell időről időre újabb támogatási szerződéseket kötni.

A helyi közösségek igen élénk érdeklődést mutattak: 135 szervezet 205 pályázatot nyújtott be a civil referensnek, ami minden eddiginél magasabb szám. Emiatt az egy pályázóra eső összeg 23.500 forint lett volna, szemben az átlagosan 480 ezer forintos támogatási igénnyel. A CABB a döntést a fenti tények figyelembe vételével hozta meg, különös tekintettel arra, hogy egy-egy tervezett rendezvény milyen értéket képvisel Eger városa számára. Előnyt élveztek például a régóta jól működő, közösségformáló erővel működő szervezetek. Elsődleges szempont volt, hogy a beadvány városunk civil életének szakmai fejlődését célozza.

Részben szakmai, részben formai hiányosságok miatt nem támogattak a bírálók 61 pályázatot, így a 205-ből 144 beadvány kapott végül anyagi támogatást.

A katasztrófavédelmi helyzetekről, elsődlegesen az ár- és belvízveszély kezeléséről tartottak tájékoztatót megyénk polgármestereinek.

– A tavalyi nyár jelentős természeti csapásokat hozott, ezek miatt komoly erőket kellett mozgósítani és jelentős anyagi károk is keletkeztek. Kissé aggódva tekintettünk a tavasz elé, s legyen bármilyen szép idő is most, el kell végezni a felkészüléssel kapcsolatos feladatokat – mondta a Heves Megyei Kormányhivatal és a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság egri konferenciája kapcsán rendezett sajtótájékoztatón Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott.

Horváth László kiemelte: nem ismétlődhetnek meg a korábbi mulasztások, mindenkinek tanulnia kell a korábbi hibákból. Hozzátette: a polgármesterek cselekvési felelőssége senki máséval nem hasonlítható össze, ezért rendkívül fontos tudatosítani a feladataikat, átadni számukra a szükséges információkat. A kormánymegbízott szerint tisztában kell lenniük azzal, hogy miként lehet mozgósítani a védelmi erőket, hogy hol vannak a homokzsákok, és ki az, aki azokat ki tudja szállítani akár a hét végén is.

Csontos Ambrus, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője elmondta: a múlt esztendőben a megye 120 települése közül 88 helyütt kellett védekezni, s sok polgármestert felkészületlenül értek az események. Ezért most az elmélet helyett a gyakorlatra, a kézzel fogható információkra helyezték a hangsúlyt.

A konferencián a vis maior támogatások felhasználását érintő jogszabályi változásokról is értesülhettek a jelenlévők.

Forrás: HEOL

Állománygyűlést tartott az Egri Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság, melyen értékelték a 2010-ben elért eredményeiket, számadást tartottak, mind dolgozóik, mind pedig fenntartójuk az Egri Önkormányzat felé. A beszámolón részt vett a helyi Katasztrófavédelem, a Rendőrség és a Büntetésfelügyelet képviselői mellett Rázsi Botond alpolgármester is.

A mintegy 20 millió forintos állami támogatás megvonás ellenére is eredményesen zárták a 2010-es évet, mondta el Seres Tibor megbízott parancsnok. Egerben és környékén 88 vonuló tűzoltó teljesít szolgálatot, akik átlagéletkora nem haladja meg a 34 évet. A tűzoltók állóképességét sport versenyekkel is fokozzák, az elmúlt esztendőben a röplabda bajnokságot szerveztek, amiből  hagyományt szeretnének teremteni. A folyamatos képzések és fejlesztések hatására az állomány 68%-a kiváló minősítést kapott.

A  97 %-ban állami támogatással működő szervezetet az Önkormányzat is sok pályázati lehetőségben támogatta, ezáltal lehetőségük volt új eszközök vásárlására, a dolgozók munkahelyi komfortjának javítására. Beszerzésre került egy magasból mentő gépjármű, egy bobcat, 8 légzőkészülék, valamint felújították a parancsnokság épületében található étkezdét és egyéb kiszolgáló helységeket.

Kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a környező falvakkal való kapcsolattartásra, az Önkormányzati falunapokon való részvételekre, valamint az Egerben megrendezésre kerülő Kéklámpás napra. Az önkéntes egyesületekkel konstruktív együttműködést folytatva kiemelkedő eredményeket érnek el, ezen munka hatására Bodonyban és Verpeléten újra működhet tűzoltóság.

A 2010-es év katasztrófáinak hatására a Kormány ismételten állami irányítás alá vonja a Tűzoltóságot remélve ezzel, hogy rendezettebbé és hatékonyabbá tehetik munkájukat a szélsőséges helyzetekben is, levéve a polgármesterek válláról a döntéshozatal felelősségét.

Összegzésként elmondták, a nehezebb gazdálkodási körülmények  és a várható változások ellenére, eredményes évet tudnak maguk mögött és az elkövetkezendőkben is felelős és hatékony munkát fognak végezni.