Keresés: „kiállítás” (187 találat)

A ma 10 órakor kezdődő Városi Közgyűlést is nyomon követhetik portálunkon percről percre. Szó lesz többek között a távfűtés díjának emelkedéséről is.

10:21 Még nem érkezett meg a polgármester.

10:35 A polgármester a rendőrségen való ma délelőtti helyszíni bejárást vázolja, ami a csúszás oka is.

10:37 Mind a 18 képviselő jelen van. A Közgyűlés határozatképes.

10:38 Martonné Adler Ildikó (FIDESZ-KDNP) napirend előtt megkérdezte Rázsi Botond polgármester, hogy a jégpálya ügyében sikerült-e intézkedni, ahogy legutóbb ígérte.

10:39 Rázsi Botond alpolgármester ígéretet tett, hogy intézkedni fog.

10:42 Első napirendi pont: az Önkormányzat 2011. évi átmeneti gazdálkodása. Habis László szerint szigorú költségvetésről van szó, takaréklángra fogják a költségeket. 18 igennel elfogadták a rendelet-tervezetet.

10:43 Dr. Estefán Géza címzetes főjegyző kiemeli, hogy a magánszemélyeket érintően nincs változás. Felhívja a figyelmet az Iparűzési Adó címkézési lehetőségeire, az érintettek megkapják a változásokat.

10.45 18 igennel egyhangúlag elfogadták a helyi adókról szóló önkormányzati rendeletet, amely a magánszemélyeket nem érinti.

10.47 Sós István alpolgármester tisztázni szeretné, miért van szükség a távhőszolgáltatás ilyen mértékű emelésére.

10.49 Gál Judit (FIDESZ-KDNP) szerint nehéz helyzetben van, kettősséggel kell szembenézni, mert mind a lakosság, mind a város érdekeit kell nézni. Kéri a választókerületben élőket, hogy fogadják el, hogy próbálták lejjebb vinni az alapdíjat, de sajnos meg kellett tenni ezt az áremelést, nem tudnak mást tenni. Sok felújítás várható, s szükség van az emelésre ahhoz, hogy egyáltalán lehessen távfűtés.

10.51 Habis László kiemelte, hogy tavaly nem volt alapdíj-emelés. Több tízmilliós lyukakat kell most betömni. Az önkormányzati ingatlan haszna részben a távhődíjak fedezését szolgálják. Érzékelik, hogy milyen a lakosság fizetőképessége, milyen a szociális helyzet. Jelentős problémát okoz az is, hogy még most sem a társaság valódi költségszintjéig emelik az árakat. Meg kell oldani 4500 lakás biztonságos fűtését, ehhez pedig fejlesztésekre is szükség van.

Mindemellett több mint 50 millió forinttól esett el a cég, hogy a gázmotoros kapcsolási rendszer megszűnik.

10.55 Dr. Csarnó Ákos (LMP) kérdezi, hogy ez végleges nemet jelent-e, vagy elképzelhető, hogy a jövőben még felhasználható a KÁT (kapcsolt áramtermelés).

10.59 Habis László szerint a KÁT sok városnak semmit nem hoz, Eger sem érintett.

11.00 Császár Zoltán, független képviselő jelölt emlékszik, amikor 2009-ben azt mondták, hogy nem lesz inflációnál nagyobb mértékű emelés. Szerinte 10%-os gázáremelést (a távfűtésről van szó jelenleg!) fehér kesztyűben, szép papírba becsomagolva lenyeletni az emberek torkán elfogadhatatlan.

11.03 Gál Judit (FIDESZ-KDNP) szerint a jelenlegi helyzet se a városnak, se az EVAT Zrt-nek nem jó, de muszáj valamit lépni.

11.05 Pál György (MSZP) szerint új utakat kellene keresni, hogy fenntartható legyen a távhő helyzete. Olyan koncepciót kell kidolgozni, amely hosszútávon nyújt megoldást. Pl. napenergia felhasználása. Komoly problémákat okoz az is, hogy 1/6-odra vitték le a panelprogram támogatását. Figyelmeztet arra is, hogy a mérők felszerelése sok helyen csak drágulást hozott, például a sarki lakásokban.

Hangsúlyozza, hogy szerinte tudatos döntés volt, hogy a választási évben nem emeltek díjat. Az átlagos lakás átlagfogyasztása kb. 6000 forint az EVAT Zrt. szerint. Elmondta, hogy ilyen összegről még nem hallott, 17 000 forintos számlákat kapnak például a Töviskes utcában.

11.14 Császár Zoltán elmondja, hogy vannak önálló gondolatai, ő nem pártkatona. Gál Juditnak mondja, hogy nem az a szenzáció, hogy ő itt ül, hanem hogy ő maga, Császár Zoltán itt ül.

11.15 Csathó Csaba (FIDESZ-KDNP) szerint a biomassza erőmű felépítése mozgásteret növel. Ha a lakosságot nem hangolják ez ellen, a jövőben sokkal kevesebbet kellene emelni, vagy egyáltalán nem. Igazat ad Pál Györgynek is, a napkollektorok is hasznosak lennének.

11.18. Nagy István (MSZP) szerint a Közgyűlésnek kellene arról dönteni, hol valósul meg a biomassza erőmű, nem egy cégnek. Kérdezi, hogy miért nem az EVAT Zrt. végzi el a fejlesztést, miért egy külső cég? Így ugyanaz a helyzet áll elő, mint a gázmotoros történetnél, át kell vennie a hőt az EVAT-nak egy másik cégtől. Hangsúlyozza, hogy nem az ellenzéki képviselők kompetenciája volt eddig sem a biomassza kérdés. Annyit mondtak csak, hogy másként csinálták volna.

11.21 Habis László (FIDESZ-KDNP) szerint MSZP-s vezetés és MSZP-s cégvezetés valósította meg a gázmotoros rendszert. A panelprogramot is az MSZP-s kormány állította le, de ők minden lehetőséget megragadnak majd a helyreállításra.

11.24 Nagy István (MSZP) szerint egy rossz vezetést nem kell lemásolni, erről szólt a korábbi hozzászólása. S a gázmotoros kapcsolással csökkent a díj.

11.25 Ficzere György (FIDESZ-KDNP) elmondja, hogy az alapdíjnak évente meg kell történnie az emelésnek legalább az inflációval megegyezően. Nem tartja szerencsésnek, hogy tavaly nem emelkedett az ára, ezért most soknak tűnik a 9,5%-os áremelés.

11.27 Várkonyi György, az EVAT Zrt. igazgatója elmondta, hogy az EVAT nem a Harry Potter gonosz boszorkánya. Nem azon jár az eszük, hogyan lehetne minél nagyobb költségeket produkálni, hanem hogyan lehetne jobbá tenni a fogyasztók számára.

Elmondja, hogy a polgármester úrral rendszeresek a hajnali és éjszakai beszélgetéseik arról, milyen előrelépéseket lehet tenni. Így voltak a KÁT-tal is, hiszen a törvény kimondta, hogy 2010. december 31-el megszűnik. Az átmeneti időben kellett volna kitalálni valamit (2007-ben született meg a törvény), ami nem történt meg, így most nehéz helyzetben vannak. Koncepció nélkül pedig nehéz bármit is megvalósítani. Az EVAT-nak már '92-ben voltak koncepciói. Előrevetíti, hogy jövőre egy komplett átvizsgálást fognak tartani a polgármesterrel.

Szakértői véleménye szerint, ha akár 100 méterrel is arrébb építik az új rendszert, az csak plusz költségekkel járna. Minél messzebb volt. Elmondja azt is, hogy a gázmotoros kiserőműnek nem volt építési engedélye.

Az EVAT-nak nincs pénze, azért nem ők építenék az biomassza erőművet.

Várkonyi György azt is elmondja, hogy ne szégyelljék magukat azok, akik a gázmotoros kiserőmű döntését meghozzák, tízmilliós nagyságrendű összeget takarított meg vele a város, ragyogó döntés volt.

11:50 Sós István (FIDESZ-KDNP) szerint az EVAT-tal 8 évig voltak türelmesek, 1 évet kértek az EVAT-tól, nem adták meg.

11:52 Név szerint szavaznak. Az MSZP-s és a Jobbikos képviselők és Császár Zoltán (független) nemmel szavaztak, az LMP-s dr. Csarnó Ákos tartózkodik, a FIDESZ képviselői egyhangú igennel. A rendeletet elfogadták. Januártól a távfűtés alapdíja 482,72 forintra emelkedik a mostani 441 forintról.

11:55 A Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv módosításáról szavaztak, amelyet 30 napra közszemlére bocsátanak. 16 igennel fogadták el a rendeletet.

11.58 Habis László szólal fel, hogy jelenleg nem a költségvetésről tárgyalnak, hanem arról a koncepcióról a jövő évre. Minden egyes mondatát végig kell vinniük. Előre látja, hogy 2011-ben az önkormányzatok hihetetlenül nehéz helyzetben dolgoznak majd. Fel kell készülni rengeteg változásra. Az is biztos, hogy a kormányzati törekvések nem vezetnek azonnal eredményre.

12.17 Dr. Csarnó Ákos a Pénzügyi És Ügyrendi Bizottság álláspontját ismerteti. Hatékony költséggazdálkodást terveznek folytatni, s törekednek arra, hogy a civilek érdekeit is képviseljék.

12.20 Nagy István szerint a személyi jövedelemadó magasabb kulcsának csökkenése miatt hiányzó összeget semmilyen módon nem tudja majd az Önkormányzat pótolni, ezért még jobban oda kell figyelni a kiadásokra.

12.26 Csákvári Antal elmondja, hogy Magyarországnak a GDP-hez mérten közel 80% az eladósodottsága. Fontos átgondolnunk a Kistérség problémáit, s mindent meg kell tenni a jelenlegi kintlevőségek csökkentéséért, illetve megszüntetéséért.

A jövő évben két Diákolimpiát is rendez a Város, erre külön címkét kell létrehozni a költségvetésben.

12.37 Császár Zoltán teljes mértékben egyetért mindenki hozzászólásával a költségvetést illetően. De legközelebb azt kéri, hogy a túlzottan kifejtett országos szintű dolgokat bizottságon belül ossza meg, mert úgy érezte magát, mintha egy kormányszóvivő beszédét hallgatná.

12:45 17 igen szavazattal, 1 tartózkodással elfogadták a koncepciót.

12:50 Egyhangú igennel elfogadták az Egri kulturális és Művészeti Központ Alapító Okiratának módosítását.

12:52 Egyhangúlag elfogadták a Heves Megyei Vízmű Zrt-be beolvadó Délborsodi Víz- és Csatornamű Kft. a heves Megyei Vízmű Zrt. végleges vagyonmérlegének és vagyonleltárának elfogadását.

12:56 Az Egri Városfejlesztési Kft. 2011. évi üzleti tervéről szavaznak. 17 igennel és 1 nemmel elfogadták.

A 2010. évi üzleti terv I-X. havi teljesítését 18 igennel egyhangúlag szavazták meg.

A Felügyelő Bizottság 2010. évi beszámolóját 17 igennel fogadták el.

Az ügyvezető prémium feladatának meghatározását 15 igennel, 2 tartózkodással és 1 nemmel fogadták el.

12.59 Bognár Ignác (Jobbik) felhívja a figyelmet, hogy a lakosok nem hajlandóak takarítani az utcákat, terveznek-e valamit tenni azért, valamilyen eszközt vásárolni, hogy a takarítás mégis megtörténjen?

13:01 Rittenbacher Ödön, a Városgondozás Eger Kft. ügyvezető igazgatója örül neki, hogy idén mindent ki tudtak fizetni. Bognár Ignác kérdésére a városa nem, mert nem a Városgondozás feladata a járdák takarítása. Ennyi erővel bemehetnének az udvarra is segíteni. Vannak egyszerű eszközök, mint a lapát.

13:09 Elfogadták a Városgondozás Eger Kft. 2011. évi üzleti tervét, a 2010. évi üzleti terv I-III. negyedéves beszámolóját, az ügyvezető 2011. évi prémium feladatának meghatározását, valamint a Felügyelő bizottság 2010. évi beszámolóját.

13:11 Az EVAT Zrt. részére megszavazták a tagi kölcsönt, az tőkeemelést és az Alapító okirat módosítását.

13:13 Elfogadták az Agria Film Kft. 2011. évi üzleti tervét 122.740 ezer forint tervezett bevételi és 122.129 ezer forint tervezett kiadási összeggel, 611 ezer forint eredménnyel.

13:15 Elfogadták az Egri TISZK Kft. 2011. évi üzleti tervét is.

13:18 202.978.050 forint vissza nem térítendő támogatást szavaztak meg a Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégiumnak.

13:20 Megszavazták a javaslatot önkormányzati intézmények előirányzatának módosításáról, valamint az előterjesztést az önkormányzati kezességvállalásról.

13:21 Habis László azt reméli, hogy az Al-Gharnati Alapítvány olyan konferenciákat, kiállításokat szervez Egerbe, amelyből profitálhat az idegenforgalom területén.  3 millió forint működési célú támogatást szavaztak meg.

13:24 Sós István alpolgármester a városi kommunális hulladéklerakó telep üzemeltetésére vonatkozó megállapodás lejáratának meghosszabbításának támogatását kéri. 15 igennel meg is szavazzák.

13:25 Rázsi Botond alpolgármester szerint az új Önkormányzati Intézkedési Terv módosításába beépítették a jövő oktatási képét. Legfontosabb alapgondolata, hogy az iskola pedagógiai értékét meg kell őrizni, s Eger, mint iskolaváros megőrizze ezt a szerepét a régióban.

13:33 16 igennel elfogadták a módosítást.

13:34 Rázsi Botond alpolgármester elmondja, hogy a város Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének módosítását törvény szabályozza.

13:35 Csákvári Antal (FIDESZ-KDNP) szerint nincs megoldva teljesen a korai fejlesztés a hátrányos helyzetű  tanulóknál.

13:38 16 igennel egyhangúlag elfogadták a módosítást.

13:39 Csákvári Antal elmondja, hogy megfelelnek a törvényi feltételeknek az önkormányzati fenntartású általános iskolák működési feltételei. Itt nincs feladat, nem kell változtatáshoz folyamodni. A körzet felülvizsgálatáról szóló előterjesztést elfogadták.

13.40 Kisebb előterjesztésről szavaztak.

13.41 Habis László elmondja, hogy a Markhot Ferenc kórház nehéz időszakon van túl, most következhet a szakmai fejlődés, amelyhez minden támogatást igyekeznek megadni. Megszavazták, hogy önkormányzati bérlakásokat kedvezményesen adják ki a kórház dolgozóinak.

13:47 Az Önkormányzat és a TDM munkaszervezet közötti megállapodás megkötésére elfogadták a javaslatot a Szépasszonyvölgyi Látogatóközpont üzemeltetésére.

13:48 Elfogadták a Közgyűlés 2011. év I. negyedévi feladattervét, valamint a 2011. év II. negyedévi feladatterv-tervezetét.

13:49 Nagy István (MSZP) azt kéri, hogy a jövőben ne kelljen írásbeli beszámolókat készíteni, mert csak rabolja mindenkinek az idejét.

13:51 Habis László azt ígéri, hogy átgondolják a dolgot a Hivatalban. 17 igennel egyhangúlag elfogadták az előterjesztést.

13:53 A tájékoztatókról szavaznak. Elfogadták a 2010. november havi polgármesteri és intézményvezetői hatáskörben végrehajtott előirányzat módosításáról való tájékoztatót.

13:54 Csákvári Antal (FIDESZ-KDNP) beszél a munkaerőpiac, a foglakoztatás és demográfiai folyamatokról. Egerben mérsékelt a munkanélküliség véleménye szerint, 4%-os. Az országban 12%-os. A fejlesztésekhez szükség lenne pénzbeli forrásra. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásáról is szó kell, hogy legyen. Az ő foglalkoztatottságuk száma a cégeknél nőtt.

Átalakulás előtt áll a közfoglalkoztatás rendszere, többféle közmunka is lesz, amivel élni fognak a vállalkozások is a remények szerint.

Egerben a 31-35 éves korosztály a legnépesebb, s itt a legnagyobb a munkanélküliek száma.

14.00 17 igennel elfogadták a munkaerőpiaci tájékoztatót.

14.02 Napirend után Orosz Lászlóné Ibolya (FIDESZ-KDNP) az Agria folyóiratból idéz.

14.06 Misz Mihály (FIDESZ-KDNP) szerint a Sós Tamás féle Megyei Közgyűlés figyelmen kívül hagyva a város lakosságának igényeit, egy magáncégnek szolgáltatta ki a lakosságot. Elmondja, hogy ő is egy magáncégnél dolgozik, és a másodállását vesztette el a vesebeteg-gondozóban. Véleménye szerint, akik feláldozták a munkahelyüket a betegekért, azok hősök, s nagyon megszenvedte ezt a megye. Egyedül dr. Sós Tamás bűne, hogy kidobtak 800 millió forintot végkielégítésre. Nem szabadott volna elengedni a szakorvosokat és a dolgozókat. Az emberek, akik innen elmentek, hiányoznak a kórházból. A mai kórházvezetésnek az az érdeke, hogy térjenek vissza a jó szakemberek, akik addig a kórházban voltak.

Misz Mihály szerint fogjunk össze, aláíró, nem aláíró, kórházért, betegért.

14:12 Hamza Etelka, egri polgár jelentkezett szólásra. Azt kérdezi, hogy a Heves Megyei Hírlapot támogatja-e anyagilag az Önkormányzat. Ha igen, akkor az nagy hiba, mert egy ilyen bulvárlapra kár pénzt költeni. Ha támogatja a város ezt a lapot, inkább adja oda a pénzt az Agria folyóiratnak vagy egy kórházvédőnek. Színvonalon aluli bulvárlapnak tartja, s a lakosság nagy részének nevében mer beszélni.

14:16 Habis László elmondja, hogy szerződéses kapcsolatban állnak a Heves Megyei Hírlappal, mint más városi fórumokkal is, de támogatást nem nyújtanak.

14:17 A Közgyűlés zárt ülésen folytatódik.

Forrás :Egriszín

„Méz Napja Szent Ambrus tiszteletére” címmel rendezett szakmai és családi napot az Egri Kulturális és Művészeti Központ ma, a Forrás Gyermek és Ifjúsági Házban.

A rendezvény szentmisével és mézszenteléssel kezdődött a Bazilikában.

A délután 15 óráig tartó családi programok között szerepel „mézes játszóház” , méz alapú termékek (méz, mézbor, mézes tea, mézeskalács) kóstolója és vására. A rendezvény együttműködő partnere az Egri Méhész Műhely Egyesület, melynek szakmai programjai sorában méhészeti előadások, termékbemutatók, méhészeti eszközök kiállítása és vására, szaktanácsadás várja az érdeklődőket.

A méz az egészséges táplálkozás egyik elengedhetetlen alkotóeleme, 190 tápanyagot tartalmaz: többek között 19 aminosavat, 33 ásványi anyagot, 11 vitamint, enzimeket, szőlő- és gyümölcscukrot. Manapság ismét kezdi visszafoglalni helyét a táplálkozásban.
Az ember már az ókor előtt is ismerte és fogyasztotta a mézet. Ezt bizonyítja egy 16 000 éves spanyolországi sziklarajz, amely egy lépes mézet gyűjtögető embert ábrázol. Az Ószövetség is ír a méhek tartásáról, és a méz szüreteléséről.
Magyarország területén már a honfoglalás előtti időszakban is foglalkoztak méhészettel az itt élő népcsoportok. A bevonuló magyarok eltanulták és folytatták ezt a mesterséget. Ennek első írásos emléke 1370-ből származik, amelyben királyi méhészetet említenek. A méhektől nem csak mézet, hanem a világításhoz szükséges viaszt is kapott az ember. A mézből mézeskalácsot, mézbort, mézsört készítettek, illetve süteményeket, bort is ízesítenek vele. Az ipari cukorgyártás beindulása előtt ez volt az egyetlen édesítőszer.
A 17. században az új világítóanyagok (olaj, paraffin) és az egyre nagyobb méreteket öltő cukorfinomítás miatt háttérbe szorult a méhészet.
Szent Ambrus – méhészek védőszentje
Szent Ambrus (340-397) milánói püspök, latin nyelvű egyházi író, költő. Még nem volt megkeresztelte, amikor püspökké szentelték. Kiváló egyházi szónok vált belőle, aki a felebaráti szeretetet hirdette, beszédeit tömegek hallgatták, szónoklatainak hatása alatt tért meg, keresztelkedett meg és kezdett új életet Szent Ágoston. Himnuszaiban a mélységes hit egyszerű kifejezési módban jelenik meg, költészete új műfajt teremtő és messzire ható volt.
A legenda szerint - amely nyomán később a méhészek védőszentjévé lett - Ambrust még csecsemőkorában egy méhraj zúgta körül, amint a ház udvarán pihent. A méhek rátelepedtek a bölcsőjére, s teljesen ellepték a gyermeket, még a szájába is bemásztak, mintha csak szőlőfürt lett volna, amelyből a méhek nektárt szívnak. Anyja rémülten kiáltott föl: Ha ez a gyermek életben marad, nagy ember lesz belőle! De a kicsi Ambrust egyetlen méhecske sem szúrta meg és semmi baja sem esett. Édesanyja jóslata pedig bevált: a gyermekből valóban nagy ember, püspök, és remek szónok lett, ezért is nevezték őt mézajkú prédikátornak.

Csemer Boglárka francia dalestjével kezdődött el a francia kultúrát népszerűsítő „Frankofon Napok” rendezvénysorozat tegnap este, a Bartakovics Béla Közösségi Házban.

Az Equadori kiállításról az eső miatt ázottan érkezett Rázsi Botond alpolgármester az oktatási intézmények által ápolt francia kapcsolatokra és tapasztalatokra hívta fel a figyelmet köszöntőjében. Az alpolgármester kitért arra, hogy oktatási intézmény volt vezetőjeként is fontosnak tartja Egerben a színes, más kultúrákat bemutató eseményeket.

Az Egri Francia Klub és az Egri Kulturális és Művészeti Központ közös rendezvénye immár évek óta hagyományosan a francia kultúra különböző területeiről kínál ízelítőt mindazoknak, akik szeretik a francia zenét, táncot, filmet, irodalmat.
Az idei rendezvénysorozat a „Frankofon Napok Egerben” címet kapta. A tegnap esti megnyitón Csemer Boglárka énekesnő és Sebestyén Áron zongorista kalauzolta el a közönséget a finom érzelmes zenék világába. A két művész az önfeledt, őszinte jazz muzsika híve, a meghitt hangulatú esten igazi francia melódiákkal, régi és mai dalokkal ringatta el a publikumot. Az énekesnő, aki az Eszterházy Károly főiskola Francia Tanszékének hallgatója az esemény szellemiségéhez hűen, a sanzon mellett mai francia dallamokból is átnyújtott egy csokorra valót, megidézve Aznavour, Brel, Lafôret, Ruiz világát.

A zenei utazást követően a szervezők egy fogadásra invitálták a résztvevőket, amelyen a francia kultúráról kötetlen formában is szó esett, igaz egri borok kíséretében. A Frankofón Napok programjai december elsejéig folytatódnak. A záróesten egy filmet láthatnak az érdeklődők.

Forrás: Egriszín

„Ecuador, a Napéjegyenlőség országa” címmel nyílt fotó és néprajzi kiállítás tegnap este, a Szent Hedvig Kollégium Galériájában. A Koncz László gyűjteményéből összeállított tárlatot
Dr. Jaime Augusto Barberis Martínez, az Ecuadori Köztársaság nagykövete nyitotta meg.

A különböző kultúrák, nyelvek nem szétválasztják az embereket, hanem a művészet, a zene, a tánc révén összekötik őket, jelentette ki Rázsi Botond alpolgármester köszöntve a kiállításon megjelent diplomatát.

Dr. Jaime Augusto Barberis Martínez, az Ecuadori Köztársaság nagykövete az ország két jellegzetes vonását emelte ki, a földrajzi elhelyezkedést és az etnikai gazdagságot. A 14 indián népnek otthont adó multikulturális közeg, a két félgömb találkozásánál helyezkedik el. A területen végighúzódó egyenlítőről kapta nevét az ország, amelynek a természeti adottságait és a nemzeti életformát mutatja be a kiállítás.
A tárlat különlegessége, hogy az egyenlítő vonalát is bemutatja a Szent Hedvig Kollégium Galériájában, ahol Dr. Nyíri Iván, tiszteletbeli konzul az equadori szokásoknak megfelelően mindkét féltekére állt, és kipróbálta milyen az ecuadori csók, az egyenlítő két oldaláról.
Az ecuadori kultúrában jártas Nyíri Iván kiemelte az esemény népek közötti barátságot erősítő oldalát. A vendégek számára Eger gazdagságából is tudott mutatni látnivalót.
Koncz László, a Jatari Indián Népművészeti Egyesület vezetőjének a gyűjteményéből összeállított tárlaton, a 2008-as dél-amerikai útján készült fotók örökítik meg az Andokban élő indiánok életét. A fotókon a természet mellett láthatjuk a mindennapokat, a munkát, a családok életét, a piacot és az ünnepet is.

Forrás: egriszín

Európai Unióról szóló kiállítás nyílt ma délelőtt a Balassi Bálint Tagiskolában. A tárlat az „Európai Unió a Balassiban” című projekt részét képezi.

Európai Uniós Pályázat keretében, Uniós tanterem átadására készül a Felsővárosi Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Balassi Bálint Tagiskolája. Erre az előzetes tervek alapján 2011. május 27-én kerül sor, ám az átadást egy több hónapos „előkészítő –ráhangoló időszak” előzi meg kiállítással, rajzpályázatokkal, játékos vetélkedőkkel. Az előkészítő munkát többek között az iskola Galériájának kiállítása is segíti a gyerekek számára, melyet a mai napon nyitottak meg az EVENTUS Üzleti Művészeti Középiskola, Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium közreműködésével.  A kiállítás célja, hogy felkeltsék a tanulók érdeklődését az Európai Unió és annak tagországai iránt.

A projekt során az osztályok gyűjtőmunka keretében alaposabb ismereteket szerezhetnek egy választott ország életéről, melyet osztálytermükben kiállítás formájában feldolgoznak. Anyagot gyűjtenek az ország főbb jellemzőiről-nevezetességeiről, híres embereiről, nyelvhasználatáról, pénzneméről, ételkülönlegességeiről, népviseletéről, szokásairól. A gyűjtőmunkára és annak feldolgozására a tanév során szabadidős tevékenységek között, illetve tanórákba épített formában kerül sor.

Forrás :Egriszín

Mobiltelefonokból nyílt kiállítás tegnap délután, az egri várban található gótikus palotában. Korunk relikviái a Mobilkor Alapítvány gyűjteményéből kerülnek terítékre.

Most húsz éve, 1990 októberében indult az első mobilszolgáltató hazánkban.  A Mobil-kor-történet kiállítás mobiltelefonokat, szolgáltatókat és gyártókat mutat be, vagyis az elmúlt húsz év történetét. A napjaink néprajzi tárgyaiból összeállított tárlatot Némedi Varga Zoltán, a Mobil-kor Alapítvány elnöke nyitotta meg.
Budapesten, Kapolcson és Pécsett bemutatott kiállítás, utal arra, hogy a mobiltelefonok világa ma már része kultúránknak és történelmünknek.
A tárlat az alapítvány eddigi gyűjteményének egy szeletét mutatja be. Olyan mobil mérföldköveket választottak ki az elmúlt két évtized történetéből, amelyek új kapukat nyitottak a mobilkommunikációs fejlődésben. A bemutatott hatszáz készülék között réginek, elavultnak számító modellek is láthatók, emellett az érdeklődők megismerkedhetnek a gyártók történetével, érdekes tényekkel, információkkal.
Az Mobil-kor Alapítványt azzal a céllal jött létre, hogy azokat a relikviákat, fontos mérföldköveket megőrizze az utókor számára, amelyek Magyarországon és a világon összegyűjthetőek,  korunkra jellemzőek. A fejlődés ütemét figyelembe véve megbecsülni is lehetetlen, hogy milyen jelentős gyűjtemény válhata telefonos emlékekből.
Hatszáz mobilt hozott el a Mobil-kor Alapítvány. A miskolci kiállítás eddig. Érdekesség, hogy most húsz éve, 1990 októberében indult az első mobilszolgáltató hazánkban.

Forrás: Egriszin

Harmadik alkalommal rendezi meg a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége a Fiatal Vállalkozók Hetét az ország 10 nagyvárosban. A nagyszabású eseménysorozathoz Eger is csatlakozik. A november 16-i rendezvény programját a szervezők ismertették ma délután.

Az országos eseménysorozat keretében, a világ 100 országához hasonlóan a fiatalokat szeretnék megszólítani a szervezők, hogy vonzóvá tegyék számukra a vállalkozói lehetőségeket. Ennek érdekében, Magyarországon közel 30 esemény várja a vállalkozó, vagy vállalkozni vágyó fiatalokat. A Fiatal Vállalkozók Hete rendezvényein Debrecenben, Nyíregyházán, Szegeden, Miskolcon, Gyöngyösön, Székesfehérváron, Békéscsabán, Nagykanizsán, Pécsen, Egerben valamint Budapesten várják az érdeklődőket.
Az eseménysorozatra a világviszonylatban is elismert Global Entrepreneurship Week nemzetközi mozgalom keretében kerül sor, amelynek célja, hogy egy teljes héten át fiatalok millióit szólítsa meg, hogy vonzóvá tegye számukra a vállalkozói létet, új ötletekre és vállalkozásra sarkallja őket, és perspektívát nyújtson számukra emelte ki Kovács Patrik a FIVOSZ elnöke a szervezet feladataival, céljaival kapcsolatban
ma délután, a Gál Tibor Pincészetben.
A Fiatal Vállalkozók Napját Egerben november 16-án rendezik meg, melynek részleteiről
Zsirai László heves megyei munkabizottsági tag beszélt. A rendezvény lényege, hogy fiatalok szóljanak fiatalokhoz, ezért sikeres ifjú és nagy tapasztalattal rendelkező vállalkozók kezdeményezik a párbeszédet a találkozón, amelyet szakmai, jogi tanácsadás, kiállítás és zenés műsor kísér november 16-án, az Agria Parkban.

A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének munkáját, feladatait Réti Erika FIVOSZ heves
megyei alelnöke foglalta össze a tájékoztatón.
A kortárs minta bizalmat jelentő fontosságát emelte ki a rendezvény kapcsán Rázsi Botond alpolgármester, aki a város támogatásáról biztosította a jövő számára is komoly lehetőséget jelentő kezdeményezést.
A fővédnök Tóth Imre, az Imola cégcsoport ügyvezetője közel húsz éves tapasztalatának tanulságait és tanácsait is megosztja majd a fiatalokkal a rendezvényen. A sikeres vállalkozó tanácsként csak annyit javasolt a tájékoztatón, hogy a fiatalok csak önmagukban, képességeikben, tehetségükben bízzanak, másokban ne.

Forrás: Egriszín

Az Egri Kolping család múltjáról és jelenéről beszélgettek tegnap délután, Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban. Simon György, a Szent István Katolikus Rádió főszerkesztője Bisztriczki Lászlót a jelenről, dr. Szecskó Károly történészt a Katolikus Legényegylet történetéről faggatta.

Az Egri Kolping Család – Katolikus Legényegylet története (1860-2010) címmel dr. Szecskó Károly történész írt könyvet, mely kapcsán Simon György, a Szent István Katolikus Rádió főszerkesztője beszélgetett a könyvtárban rendezett találkozón. A kötet az 1923-tól dolgozza fel a sajtóban megjelent anyagokat.
A Katolikus Legényegylet újjáalakulásánál Czakó kanonok kezdeményezésére az élő Kolping tagokat keresték meg, tájékoztatott az eseményekről Bisztriczki László, az Egri Kolping Család világi vezetője. Az átértékelődött és újrafogalmazódott program négy alappillére, a kezdetektől fontos célkitűzés, a vallásos életre való nevelés, a jó szakemberek képzése, a hazafias érzés erősítése és a családi életre való nevelés ma is meghatározó a szervezet életében..

A közelmúltban tartott Kolping jubileum kapcsán, a Kolping Család Katolikus Legényegylet alapításának 150. évfordulóját ünnepelték Egerben. A jubileumi ünnepségre a határon túli magyar települések, Marosvásárhely, Borzon (Erdély, Románia) Kassa, ( Felvidék, Szlovákia) Kolping  családjai érkeztek, valamint Magyarország keleti körzetének 14 Kolping családja is részt vett a találkozón.

Az Egri Kolping család fennállásának 150. évfordulója alkalmából Érseki megnyitó keretében koszorút helyeztek el a Bartakovics Béla Közösségi Házon található emléktáblánál.
Az egri Kolping egyesület rendszeresen részt vesz a város rendezvényein, ezzel is kifejezve, hogy a szervezet a város közösségéhez tartozik.
A Kolping-mozgalom alapját a Kolping-családok képezik, s az egyes Kolping-családok rendszerint plébániákon szerveződnek. A közösség jellegzetessége, hogy családszerű, nemzedékeket átfogó, katolikus, demokratikus, továbbképző, tettrekész és kedélyes.
Magyarországon az első világháború és a monarchia felbomlása után 1922-ben alapították meg 58 egyesülettel a katolikus legényegyletek önálló nemzeti szövetségét. Ekkor élte virágkorát a hazai Kolping-mozgalom, egészen a második világháború végéig. 1933-ban már 162 egyesület létezett, 1946-ban pedig több mint 200 helyi egyesületről számoltak be. Tevékenységük fontos szociális és pedagógiai feladatokra irányult: szakmai tanfolyamok, iparos versenyek és kiállítások, házasságra felkészítő előadások, kulturális rendezvények, vallásos nevelés és világnézeti oktatás. 1926 óta leányok részére működött a "napsugár-lányok" elnevezésű testvérszervezet is.
A mozgalom 1989-től újraszerveződött. A Kolping-családban minden korosztály megtalálhatja a helyét, a különböző generációk koruknak megfelelően járulnak hozzá a közösség életének kiteljesedéséhez. A fiatalok kezdeményezőkedvét és lendületét az idősebbek megfontoltsága és élettapasztalata előnyösen egészíti ki. Kolping a közösség mintaképének a természetes családot tekintette.
Jelenleg három egyházmegye Kolping-családjai alkotnak egy-egy körzeti szövetséget. Az ország 12 egyházmegyéjéből így 4 körzeti szövetség jött létre. Mindegyik saját körzeti vezetőséggel, és egy főállású titkárral rendelkezik. A körzetek képviselőivel kiegészített országos elnökség képezi a Magyar Kolping Szövetség országos vezetőségét. Az országos közgyűlés határozatainak végrehajtásáról ez a testület gondoskodik. A Kolping-szövetség a legkövetkezetesebben megszervezett katolikus társadalmi mozgalom Magyarországon. A szervezettség azért is fontos, mert a helyi csoportok kezdeményező készségének hosszú távú fenntartásához az összefogásból eredő szellemi ösztönzésre van szükségük. Az európai kontinensen ez ideig megalakult 18 nemzeti Kolping-szövetség az Európai Kolping Szövetség keretében működik együtt. A Nemzetközi Kolping Szövetség pedig valamennyi kontinens országos szövetségeit fogja össze szervezetileg. Székhelye Kölnben van, élén Msgr. Axel Werner főprézes áll, aki Adolf Kolping nyolcadik utóda ebben a tisztségben.

Forrás: Egriszín

54 évvel ezelőtt ezen a napon a szovjet néphadsereg páncélosai bevonultak Budapestre és leverték a forradalmat. Ez a nap a szabadságáért küzdő nemzet gyásznapja.

1956. november 4-én a szovjet csapatok bevonultak Budapestre és leverték az október 23-án kirobbant forradalmat és szabadságharcot. Az országban néhány helyen elszórtan még egy hétig tartott a fegyveres ellenállás. A szovjet támadás hírére Nagy Imre családjával és a hozzá közel álló politikai körrel november 4-én menedékjogot kért és kapott a jugoszláv nagykövetségen, ahonnan november 22-én a szovjet titkosszolgálat segítségével tőrbe csalták, és a romániai Snagovba hurcolták.
Az új forradalmi munkás-paraszt kormány, melynek vezetője Kádár János volt, fegyveres erőszakkal számolta fel az október 23-án kitört, ellentmondásoktól sem mentes forradalmat. A Vörös Hadsereg, a Forgószél-hadművelet keretében 60 ezer katonával és 2 ezer páncélossal támadt Magyarországra. Az áldozatok száma november 4-én a fővárosban 135 fő volt. Az ekkori események tényszerű ismertetése csak a rendszerváltás idején, 1990 után valósult meg.
A forradalom leverését követő véres megtorlás után az ország polgári fejlődése több évtizedre megtorpant. Magyarország több mint harminc évig a szovjet befolyási övezet „legvidámabb barakkja” volt.

Egerben '56-os vándorkiállítás nyílik ma délután, a Bartakovics Béla Közösségi Házban. Az eseményen Schrötter Tibor a forradalom résztvevője tart előadást személyes élményeinek beszámolójával. Közreműködik Saárossy Kinga és a Cantus Agriensis Kórus.

Forrás: Egriszín

Egy Árpád-kori lakóház maradványaira és egy III. Béla korából származó pénzérmére bukkantak régészek Egerben.

Az országosan is tudománytörténeti kuriózumnak számító leleteket most dokumentálják, és később lehetőség szerint be is mutatják majd a nagyközönségnek is. Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Líceumának felújítása kapcsán kötelező régészeti megfigyeléseket végeznek az épület alatt is. Mint az bizonyára ismeretes, már a tavalyi próbafeltárások során több középkori és kora újkori ház alapfalait tárták fel, illetve egy barokk csatornarendszerre is rábukkantak. De a hetekben megtalált Árpád-kori házmaradvány és a pénzérme különleges muzeológiai értékkel bír. – Eredendően azt feltételeztük, hogy mivel anno egy mocsáros-lápos vidék volt a Líceum alapterületén és közvetlen környezetében, itt semmiféle korábbi épület nem maradhatott meg a lápos anyagban – mondta el lapunknak Thury László régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központjának munkatársa. A szakember hozzátette azt is, hogy idén, amikor a szakfelügyelet során sorra kerültek elő a leletek, a főiskolának és a kivitelezőnek alkalmazkodniuk kellett a folyamatosan változó helyzethez. Ennek eredményeként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állandó ellenőrzése mellett a mélyföldszinti bontásoknál dokumentálják az előkerült leleteket. Ezek után születik közös döntés arról, hogy az előkerült tárgyakkal pontosan mi is történjen. Ugyanakkor azért is rögzítik a látottakat, hogy később könyv és kiállítás formájában be lehessen mutatni mindazt, amit nem tudnak a helyükön megőrizni – hangsúlyozta a régész érdeklődésére.
Az országosan is tudománytörténeti kuriózumnak számító leleteket most dokumentálják, és később lehetőség szerint be is mutatják majd a nagyközönségnek is. Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Líceumának felújítása kapcsán kötelező régészeti megfigyeléseket végeznek az épület alatt is. Mint az bizonyára ismeretes, már a tavalyi próbafeltárások során több középkori és kora újkori ház alapfalait tárták fel, illetve egy barokk csatornarendszerre is rábukkantak. De a hetekben megtalált Árpád-kori házmaradvány és a pénzérme különleges muzeológiai értékkel bír.

– Eredendően azt feltételeztük, hogy mivel anno egy mocsáros-lápos vidék volt a Líceum alapterületén és közvetlen környezetében, itt semmiféle korábbi épület nem maradhatott meg a lápos anyagban – mondta el lapunknak Thury László régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központjának munkatársa. A szakember hozzátette azt is, hogy idén, amikor a szakfelügyelet során sorra kerültek elő a leletek, a főiskolának és a kivitelezőnek alkalmazkodniuk kellett a folyamatosan változó helyzethez. Ennek eredményeként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állandó ellenőrzése mellett a mélyföldszinti bontásoknál dokumentálják az előkerült leleteket. Ezek után születik közös döntés arról, hogy az előkerült tárgyakkal pontosan mi is történjen. Ugyanakkor azért is rögzítik a látottakat, hogy később könyv és kiállítás formájában be lehessen mutatni mindazt, amit nem tudnak a helyükön megőrizni – hangsúlyozta a régész lapunk érdeklődésére A Líceum alatti régészeti szakfelügyelet miatt csúszhat a kivitelezés, ám a főiskolának fontos a kulturális örökség védelme. Fotó: Gál Gábor Kárpáti János , a Nemzeti Örökségvédelmi Központ munkatársa szerint a helyükön kellene megőrizni az Árpád-kori falmaradványokat. A régész úgy véli, hogy ez a lelet egy kiváló turisztikai attrakció is lehetne a főiskola számára. Hangsúlyozta, hogy abban az esetben, ha mindezt összekapcsolnák a Líceum többi, eddig is látogatható értékeivel, biztosan nőne az épületbe a helyszínre látogató turisták száma is.

Rengeteg a lelet: török edények, magyar pénzérmék

A régészeti megfigyelések során egyre több középkori maradványt találnak. Lapunk megtudta azt is, hogy ezek közül az egyik legértékesebb az a III. Béla korából származó pénzérme, amely az Árpád-kori házmaradvány mellől került elő. Ezenfelül számos török kori magyar és török edényre leltek a munkások. A muzeális értékeket a régészek egy, a helyszínhez közeli raktárban tárolják.

Az elhúzódó régészeti munkálatok, megfigyelések miatt a területet még nem adták át. Heim Imre , a HUNÉP Universal Zrt. és az Imola Építő Kft. által létrehozott mérnöki iroda vezetője kifejtette ezzel kapcsolatban azt is, hogy a mélyföldszinti régészeti munkálatok jelentős késést okozhatnak a kivitelező számára, amelyet a továbbiakban mindenképp be kell majd hozni, ha tartani akarják magukat a határidőkhöz.

A kivitelező is segíti az örökségvédelmet

Eszterházy Károly gróf több lépcsőben építette fel a Líceumot, menet közben még építészt is váltott. A régészek szerint a munkálatok közben nem volt elég kőanyaga, így az itt lévő házak falaiból és a várból származó köveket is beépíttetett a Líceum épületébe. A jelenlegi rekonstrukció során több tonna, a várból származó kő is előkerült, amelyet a kivitelező saját költségén visszaszállított az egri várba, ahol az elképzelések szerint a későbbi felújítások során felhasználják majd azokat. – A főiskola a Líceum revitalizációja kapcsán nagy hangsúlyt fektet a kulturális örökségek védelmére – hangsúlyozta dr. Hauser Zoltán , az EKF rektora. De kiemelte, hogy az elnyert projekt a magyar felsőoktatás infrastruktúra-fejlesztésének bővítéséről szól, nem pedig műemlékvédelmi programra kapott forrást az iskola. Szerinte attól gondosabban nem lehet kifejezni a felelős gondolkodást az örökségvédelem kapcsán, hogy a Líceum patinás épületét a lehető legkörültekintőbben kezelik. Emellett természetesen törekednek a kiváló kapcsolatra a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal. Hajlanak arra, hogy a dokumentált tárgyakat, eredményeket valamilyen formában a későbbiekben bemutassák. A rektor hozzátette, hogy ők a jövőnek építenek úgy, hogy közben a múltat is tisztelik, de a programnak nincs lehetősége arra, hogy a régészeti eredményeket a helyükön tegyék láthatóvá.

Forás :Heol