Keresés: „lengyel” (42 találat)

Az egri termálfürdő platánfájára is lehet szavazni az Európai Év Fája verseny 2013-as kiírásán. A hevesi megyeszékhely platánja öt másik ország növényével küzd meg az első helyért, így az nem csak az ország, hanem egész Európa fája lehet.

Február 1-jétől szavazhat a közönség a 2013-as Európai Év Fájára a www.treeoftheyear.org oldalon. Idén hat ország, Bulgária, Csehország, Írország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia vesz részt a versenyben. A fák nem koruk vagy szépségük miatt kerültek a vetélkedőbe, hanem történetüknek és az őket támogató erős közösségnek köszönhetően. Az Európai Év Fája verseny e különleges fák segítségével szeretné történelmi és természeti értékeinkre és védelmük fontosságára felhívni a figyelmet. A szavazás február 28-ig tart, az eredményeket március elsején hozza nyilvánosságra az Ökotárs Alapítvány cseh testvérszervezete, a Nadace Partnerství. A verseny díjait májusban, Brüsszelben adják át.

Magyarországot az egri termálfürdő területén álló keleti platán képviseli. Az a fa, amely elnyerte 2012-ben az „Év Fája”-díjat az Ökotárs Alapítvány által harmadszor meghirdetett vetélkedőben.

A harmadik alkalommal megrendezett Európai Év Fája verseny döntősei különleges erővel bírnak: összetartják a körülöttük élőket, azt a közösséget, mely ebbe a versenybe is eljuttatta őket. „Ezek a gyakran több száz éves fák ugyanúgy szemtanúi a történelemnek, mint a mindennapi élet apró eseményeinek. Éppen ezért szorosan kötődnek egy közösséghez vagy akár egy egész faluhoz, városhoz” - mondta a verseny főszervezője, Hana Rambouskova, a Nadace Partnerství munkatársa.

A bulgáriai Glushnik falu eperfája és két diófája az egykor Bulgária függetlenségéért küzdő lázadók titkait őrzi. A legenda szerint az írországi Tullamore város Tölgykirálya misztikus erővel kötődik a Hutton-Bury családhoz, akiknek a földjén a fa áll: ha a fa egy ága letörik ugyanis, a család egyik tagja meghal. Híres történelmi eseményhez kapcsolódó, ámde kitalált történet fűződik a magyarországi résztvevőhöz is, az egri termálfürdő területén élő platánhoz. A szájhagyomány szerint az egri vár török ostroma alatt, 1552-ben Ali budai pasa és Ahmed nagyvezír ennek a fának az árnyékából irányították a török sereget.

Az Európai Év Fája versenyben résztvevő fák elválaszthatatlan részeivé váltak a közösségnek. A lengyel Kozy falu platánfája alatti tér a kulturális és társadalmi élet színtere, de rendszeresen itt játszanak a helyi óvoda gyerekei is. A szlovákiai Komjatice platánjáról úgy tartják, hogy az ország legnagyobb fája, különleges szimmetriája miatt számos festő is megörökítette, de a helyi gyerekek is majdnem életnagyságú képet rajzoltak róla, mely most az iskolát díszíti.

„Minél erősebb a kapcsolat a környezetünkben élő fákkal, annál könnyebb törődnünk velük” - foglalta össze a verseny fő üzenetét Hana Rambousková. „Jó példa erre a csehországi Nové Hrady hársfája is, mely a helyi lakosok által nemrég rendbe hozott, karbantartott kétszáz éves fasor jelképévé vált.”

Az Európai Év Fája versenyt második alkalommal szervezik meg az Environmental Partnership alapítványok. Az európai verseny az országos vetélkedőket követi, a kezdeményezés fő célja a közfigyelem ráirányítása a fák fontosságára és a biológiai sokféleség csökkenésére. Az Európai Év Fája verseny bizonyítja, hogy a fák ügye nem ismer határokat, és rajtuk keresztül szélesebb nemzetközi párbeszéd kezdeményezhető.

A magyar szavazók és szurkolók anyagi támogatásban is részesíthetik a magyar Év Fája versenyt, hogy fáink még sokszor sikerrel szerepelhessenek az európai vetélkedőben. A 13600-as telefonszám tárcsázásával és az 53-as kód beütésével minden hívás 250 Ft-tal támogatja az Ökotársat és az Év Fája programot.

A döntősök:
Glushniki eper és diófák, Bulgária
A Nové Hrady fasor hársfája
Tölgykirály, Írország
Az egri termálfürdő platánfája, Magyarország
Kozy platánfája, Lengyelország
Komjaticei platán, Szlovákia
További információ: www.treeoftheyear.org

Forrás: Egriügyek

Eger Önkormányzata szakértő egri síoktatókkal, helyi vállalkozásokkal és Ždiar községgel együttműködésben 2013 március 1-je és 3-a között megrendezi az immár VI. Eger Városi Síbajnokságot.

A város félmillió Ft-tal járul hozzá a hétvégi program rendezéséhez, de amellett, hogy a sportalapból finanszírozza az eseményt, minden évben szponzorokat is felkeres. Így, az egriek összefogásával lehetséges, hogy a megközelítőleg 400 résztvevő nagyon jutányos áron pihenhessen és sportolhasson a Tátra egyik kiváló síterepén – jelentette be sajtótájékoztatón hétfőn Rázsi Botond, Eger alpolgármestere.

Petrovai József főszervező kiemelte: egészen január 18-ig lehet nevezni a hétvégére, és aki nevez a március 2-án, szombaton 10.00 órakor kezdődő hivatalos versenyre, a rajtszám leadásakor 5 €-t visszakap a részvételi díjból. Ezzel is motiválni szeretnék a Ždiarba utazókat, hogy próbálják ki magukat az óriás műlesiklás-versenyben is. A helyszín a tavalyi pálya, tehát a Bachledova Dolina a szlovákiai Ždiar községben.
A tapasztalt sítábor-szervező hangsúlyozta, hogy ilyen kedvezményes áron sehol másutt nem lehet sítáborban részt venni, a helyiek igen olcsón adják Egernek a szállást és a síbérletet is, a bérlet 37 €, a szállás félpanzióval 40 €.
A helyszín szakmailag is kiváló, azok, akik a tavalyi hétvégén részt vettek, nagyon jó visszajelzéseket adtak. A lengyel határhoz közel fekvő Ždiarban minden adott a jó időtöltéshez. A jelentkezéseket a már megszokott 14 kategóriában várják, egyedül a VIP-kategóriát törölték a kevés jelentkezés miatt. Most is lesz külön versenyzési lehetőség a snowboardosoknak.

Fejes Péter, a viadal technikai részleteiről beszélt. Amennyiben kicsit kedvezőbb lesz az időjárás, mint a 2012 márciusában rendezett V. Városi Síbajnokságon volt, úgy hosszabb, 500 méteres pálya kitűzésében reménykednek a résztvevők. Hozzátette, hogy az időjárás sajnos évről évre szélsőségesen változik, így már nem lehet tudni, hogy melyik az ideális síelési szezon. Akár márciusban is lehet friss hó. A szakember szerint ugyanakkor előny, hogy márciusra már biztosan minden, a síelésért rajongó sportember töltött valamennyit havon, s így jobb versenyre lehet számítani.
A szlovák síklub mesterei igen jártasak a szervezésben, évente számos viadalnak adnak otthont. Fejes Péter leszögezte: bíznak benne, hogy tavalyhoz képest többen részt vesznek az egyfutamos óriás műlesiklásból álló megmérettetésen, hiszen a 3-400 fős résztvevői szám évek óta állandó, ám igazán jó vetélkedést legalább 100-120 fős nevezési szám mellett lehet rendezni.

Szeretett városa volt II. Rákóczi Ferencnek Eger, többször tartózkodott a település falai között.

A vár kapuit 1705. január 2-án nyitotta meg a kurucok előtt. A fejedelem februárban érkezett a városba, s itt tartózkodott június végéig. Főhadiszállása lett a püspöki székhely, ahogy ő nevezte: „az ország közepe”. A róla elnevezett úton, pénteken Habis László polgármester avatta fel II. Rákóczi Ferenc mellszobrát, majd Martonné Adler Ildikó képviselő ismertette a fejedelem egri kötődését. Kutas István bronzból készült alkotását Lengyel Gyula plébános áldotta meg.

Forrás: Heol

Fáklyás Királyköszöntőt rendeznek augusztus 19-én, vasárnap városunkban. Az esemény 17:30-kor, a Dobó téren kezdődik, ahol elsőként az Egri Lokálpatrióta Egylet tehetségkutató versenyének helyezettjei mutatkoznak be.

Ezt követően a Hungariddim együttes húzza a talp alá valót, de népdalénekesek és néptáncosok előadását is megtekinthetik az érdeklődők. 19:30 perckor Habis László, városunk polgármestere mond ünnepi beszédet, majd 19:45-kor fáklyás menet indul a várba. A Fáklyás Királyköszöntő ünnepség 20 órakor kezdődik; Dr. Lengyel Gyula plébános, fertálymester ünnepi köszöntőjét követően Imre király emléktábláját koszorúzzák meg az egri várban.

Forrás: Egriszín

A vártnál jobban teljesített 2011-ben Észak-Magyarország turizmusa. Az országos átlagnál jóval több érdeklődő érkezett a régióba a korábbiakhoz képest.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2011-ben az Észak-magyarországi régió turizmusa teljesítette a legmagasabb százalékos növekedést, a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáit tekintve Magyarország 9 turisztikai régiója közül. Míg 2011-ben országosan +5,4 százalékos volt az emelkedés, addig Észak-Magyarországon 10,3 százalékos növekedést mértek. Mind a külföldi, mind pedig a belföldi növekedés meghaladta az országos átlagot. A belföldi közel 10 százalékos emelkedés hazánk legmagasabb emelkedése volt 2011-ben. Külföldi változásban régiónk 14,7 százalékos eredményét csak a Dél-alföldi régió tudta felülmúlni.

Az eredmények nem csak százalékos tekintetben kiemelkedőek, hanem abszolút értékben is, közel 140 ezer vendégéjszakás növekedést eredményezett 2011-ben, amely mintegy másfél millió vendégéjszakát jelent összességében. A kimagasló eredményben nagy szerepet játszott a Regionális Operatív Programban (ROP) nyertes turisztikai attrakciók, termék- és szolgáltatás fejlesztések, a régióban szép számmal alakuló Turisztikai Desztináció Mendezsment (TDM) és egyéb szakmai szervezetek, szolgáltatók, Tourinform irodák szoros együttműködése, továbbá a célzott marketing akciók is.

A TDM-ek komoly munkát végeztek megalakulásuk óta, többek közt informatikai fejlesztéseket hajtottak végre, nyelvi képzéseken vehettek részt a turisztikai szervezetek képviselői mellett a szolgáltatók is. Létrejöttek kedvezmény rendszerek, kerékpárkölcsönzők, sőt még egy postakocsi is beszerzésre került. Ezek a fejlesztések egytől- egyig nagy szerepet játszottak abban, hogy az Észak-magyarországi régió ilyen kimagasló eredményt ért el. Azonban ne felejtsük el, hogy ez egy hosszú folyamat volt. A 2007-2011-ig tartó időszakot vizsgálva megfigyelhetjük, hogy régiónk turizmusa, kiválóan átvészelte a gazdasági válság adta nehézségeket, valamint jó úton jár a szervezetépítés, fejlesztés terén is.

Ha az elmúlt öt év statisztikai mutatóit vizsgáljuk, láthatjuk, hogy az országos átlagnál (+2,4%) közel kétszer ilyen jól teljesített az Észak-magyarországi régió (+4,2%) a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáit tekintve. Különös tekintetben igaz ez a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák számára is, melynél az országos átlag +2,4%-os növekedést mutat, ez a szám régiónkban +15,3%. Láthatjuk, hogy az a cél mellyel azt tűztük ki, hogy növeljük a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák számát a régióban a szolgáltatók, a külképviselők és a TDM- RMI összefogásával szintén szép eredményeket generált. Észak-Magyarország a régió turisztikai szereplőinek tudatos munkájával igazán kedvelt célponttá kezd válni a külföldről érkező vendégek számára is.

A 2011-es adatok alapján Lengyelországból érkezik hozzánk a legtöbb vendég. A régióban eltöltött külföldi vendégéjszakák közel 1/5-e hozzájuk tartozik. Lengyelország mellett jelentős küldő piacunk még Németország és Szlovákia, de ne feledkezzünk el Romániáról sem, ami ugyan „csak” 5. helyen szerepel a külföldi küldő piacaink tekintetében, de 2010-hez képest 2011-ben +15%-os vendégéjszaka növekedést tudhatott magáénak, amely elég jelentős. A Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatósága, a kiugró eredmények megtartása valamint tovább növelése érdekében több belföldi és külföldi rendezvényen, fesztiválon mutatkozik be idén is, ilyen például a Hegyalja-fesztiválra való kitelepülés.

Forrás: Egriügyek

A bükkszéki főzőversenyre a határon túlról is érkeztek polgármesterek, jövőre – az ígéretek szerint – a lengyel testvérváros is benevez.

Bázakerettye polgármestere, Iványi László és csapata lett a nyertes a polgármesterek bükkszéki főzőversenyén. A zalai csapat krumpliprószába – a palóc vidéken közismertebb nevén: tócsniba – csomagolt marhapörköltjével érdemelte ki az első helyezést. A közönségdíjat a vajdasági Horgos település vitte el ízletes pinci dámszarvas-pörköltjével. Nekik, és minden résztvevőnek gratulált a rendezvény védnöke, Horváth László is, aki lóháton érkezett a rendezvényre.

A Bükkszéken immáron nyolcadik alkalommal megrendezett Polgármesterek Bográcsfőző Versenyén csaknem harminc település csapata mérte össze főzőtudományát, akik nemcsak a környező községekből, hanem az ország számos megyéjéből, sőt még a Felvidékről és a Vajdaságból is érkeztek. Ismét aktív részese volt a megmérettetésnek a Borsod megyei Hét polgármestere, aki a tavalyi év győztes kecskepörkölt-receptjével szállt újra csatába, valamint a közkedvelt hegyeshalmiak is jelen voltak, akik már számos alkalommal nyerték el a közönségdíjat főztjükkel.

A verseny idei mottója: vidéken is lehet fantasztikus ételeket főzni. Zagyva Ferencné, Bükkszék vezetője arra szerette volna ráirányítani a figyelmet, hogy a fényűző nyaralások helyett itt az ideje, hogy egyre többen látogassanak el olyan hazai kistelepülésekre, ahol a jó levegő mellett módjuk van megismerni a friss, helyi alapanyagokból készített tájjellegű ételeket is.

Forrás: HEOL

Az Egri Rendőrkapitányság pénzbüntetésekkel sújtotta, a megyei katasztrófavédelem vezetője pedig eltiltotta az egyenruha viselésétől Hócza Györgyöt. A nyugalmazott főtörzsőrmester fellebbez és tiltakozik. A korábbi tűzoltó ellen azután indultak az eljárások, miután politikai tömegrendezvényeken egyenruhában jelent meg.

Az Egri Rendőrkapitányság jogosulatlan címhasználat miatt 8 ezer forint pénzbírságra büntette Hócza György ny. tű. főtörzsőrmestert. Az indoklás szerint a nyugdíjas tűzoltó 2011. szeptember 29-én a "D-Day" elnevezésű, I. kerületi demonstráción a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság Eger napi szolgálati egyenruháját viselte, fején az egri tűzoltóságra utaló bevetési sisakkal. Erre azonban nem volt jogosult, nyugdíjasként csak a társasági egyenruházatát viselhette volna – írja a lánglovagok.hu.

A 2011. október 28-án kelt határozat ellen Hócza György kifogást nyújtott be – tudatja a portál –, hiszen a szolgálati törvény (Hszt.) szerint egyes esetek - melyek nem álltak fenn - kivételével egyenruháját viselheti. Az Egri Városi Bíróság a kifogást elutasította, a rendőrség határozatát fenntartotta. Az indoklás szerint a 14/2010. (XII. 31.) BM rendelet alapján "a nyugállományba helyezett csak társasági egyenruházat viselésére jogosult, a hivatásos állománykategóriát kifejező jelvény nélkül". Ugyanakkor a rendezvény "nyilvánvalóan politikai jellegű" volt, a szolgálati törvény szerint ilyen eseményen nyugdíjas egyenruhát nem viselhet.

A bíró arra is felhívta a figyelmet, hogy a Hszt. alapján "a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényen a nyugállomány tagja egyenruhát a lakóhely szerint illetékes területi szerv vezetőjének előzetes írásbeli engedélyével viselhet". Hócza György ilyen engedélyt a kifogásához nem csatolt, és valószínűleg nem is rendelkezett vele, tekintettel arra, hogy a szabálysértési feljelentést az egri tűzoltóság "egyik vezetője" tette.

A tárgyalás nélkül, 2011. december 16-án hozott végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, de az érintett kérhette a tárgyalás megtartását. Hócza György 2011. december 30-án élt ezzel a jogával, azt kérdezve, a bíróság milyen tények alapján állapította meg az érdekképviseletek és társadalmi szervezetek által a munkavállalók, diákok és a nyugdíjasok érdekében tartott rendezvény "nyilvánvalóan politikai" voltját – áll a lánglovagok.hu írásában.

Újabb feljelentés

Hócza György 2012. január 2-i, Operaház előtti tüntetésen már elővigyázatosabb volt. A fekete gyakorlójáról leszedte a rendfokozatot, állományjelzőt, tűzoltóság felirat sem volt olvasható rajta, legalábbis nem magyarul, mivel a fekete kabátra a lengyel kollégáktól kapott "Straz" feliratot rakta ki, az ajándékba kapott védősisakján pedig a neve kezdőbetűit tüntette fel. Ennek ellenére újabb szabálysértési eljárás indult ellene.

Az Egri Rendőrkapitányság 2012. január 23-án kelt határozatának indoklása szerint a nyugdíjas főtörzsőrmester a gyakorló egyenruhájával azt a látszatot keltette, mintha még a hivatásos állomány aktív tagja lenne. Jogosulatlan címhasználat miatt ezúttal 10 ezer forint pénzbírságot szabtak ki. Az összeg nagyságának kiszabásánál figyelembe vették, hogy két éven belül megegyező vagy hasonló szabálysértés elkövetése miatt a szabálysértési hatóság jogerősen elmarasztalta. Ezzel a D-Day ügyére utaltak, csakhogy ott valójában eredmény még nem született, mert az érintett kérte a tárgyalás megtartását.

Hócza György ismételten kifogással élt, hiszen a saját korábbi tűzoltóruházatát viselte úgy, hogy azon sem állomány-, sem rendfokozati jelzés nem volt, így nem kelthette azt a látszatot, hogy aktív magyar tűzoltó lenne. Ráadásul a szabálysértési hatóság semmilyen bizonyítékot nem tárt fel a felelősség megállapítására, a határozatot pedig érdemben nem indokolta.
Hócza György szerint a határozat valótlan feltevéseken alapul, így az törvénysértő, és arra irányul, hogy meg nem engedett eszközökkel megfélemlítse, így jogellenesen megakadályozza véleménynyilvánítási és gyülekezési alkotmányos jogainak gyakorlásában.

Eltiltás az egyenruha viselésétől

Csontos Ambrus tű. ezredes, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője 2012. február 16-án kelt határozatában Hócza Györgyöt az egyenruha viselésétől eltiltotta. Az igazgató a D-Day nevű rendezvényre, és korábbi - a határozatban meg nem nevezett - jogosulatlan egyenruha-viselésekre hivatkozott, melyek után - állítása szerint - fel is hívta az érintett figyelmét a szabályszegésre. Hócza György a határozat ellen hamarosan fellebbezést nyújt be.
Az Egri Városi Bíróság a szabálysértési ügyben február 22-én tartott tárgyalást. Ezen a két ügyet összevonta, és március végére új tárgyalási időpontot tűzött ki.

Fotó és szöveg: langlovagok.hu

A Harlekin Bábszínház, a Magyar Bábművészek Szövetsége és a Magyar Színházi Társaság mély megrendüléssel tudatja, hogy hosszantartó, súlyos betegség következtében 2012. február 18-án életének 69. évében elhunyt Lengyel Pál, a Harlekin Bábszínház igazgatója, a Magyar Bábművészek Szövetségének elnöke, a Magyar Színházi Társaság elnökségi tagja.

A Harlekin Bábszínház saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. BÚCSÚ

Nehéz elhinni, hogy a fáradhatatlan, a konokul csak a munkának élő, feladatot feladatra halmozó Lengyel Pált elvitte az orvul rátörő betegség.

Hatvankilenc évéből negyvenhetet színházcsinálóként volt jelen a magyar kulturális életben. 1964-ben alapította meg a miskolci Manézs Színpadot, amely az akkori nagy amatőr-alternatív egyetemi együttesek, az Universitas és a Szegedi Egyetemi Színpad mellett a kísérletező színház egyik legerősebb műhelye lett. Amikor a Színpadot a politika ellehetetlenítette, társulata egy részével együtt Kaposváron talált menedéket és kibontakozási lehetőséget. Zsámbéki Gábor bízott benne, első jelentős ottani munkája (Berzsián és Dideki) nemcsak hivatásos rendezői pályáját indította el, hanem Lázár Ervinnel kialakuló több évtizedes alkotói együttműködését is.

Számos gyerekelőadás színre állítása után 1981-ben Budapestre szerződött, s az Állami Bábszínházban egy életre elkötelezte magát a bábozás mellett. Az 1992-ben létrejött Kolibri Színház alapító tagjaként szerepet vállalt az új együttes stílusának formálásában, majd visszatért a Budapest Bábszínházba, ahol társulati tagként, illetve vendégként haláláig dolgozott. 2003-ban lett az egri Harlekin Bábszínház igazgatója.

Csaknem minden bábszínházban dolgozott, s előadásait számos hazai és külföldi fesztiválon díjazták. Munkásságában jelentős helyet foglalnak el azok az előadások, amelyek a báb műfaját igyekeztek a felnőtt nézők számára is elfogadottá tenni. Közben emlékezetes színházi előadások is fűződnek nevéhez, mint például Hamvai Kornél első színpadi bemutatkozása, a Márton partjelző fázik (1998, Merlin Színház).

Rendezői munkájával egyenrangúan fontosnak tekinthető a pedagógiai. Egyik vezető tanára volt a Színház és Filmművészeti Egyetem első bábszínész osztályának (1995-99). Számos tanfolyamon tanított amatőr színházi és bábszínházi rendezőket határon innen és túl, illetve rendszeresen zsűrizett Balassagyarmaton, Adácson, a kaposvári Gyerekszínházi Biennálén, a kecskeméti, a békéscsabai, a pécsi, a kolozsvári és más bábszínházi fesztiválokon.

1997 óta a Bábművészek Szövetségének elnökeként is igen sokat tett e szakma elismertetéséért, rangjának növeléséért. Mint a Magyar Színházi Társaság vezetőségének tagja egyszerre képviselte a bábos szakma érdekeit és állt ki a magyar színházi élet problémáinak szakmai kezelésének ügye mellett.

Munkásságát hivatalosan többek között Blattner Géza-díjjal (2003), valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével (2010) ismerték el.

Már betegen készült egy Liszt Ferenc zenéjére tervezett előadásra, ám ennek bemutatója már nem kerülhet sor.

Nánay István

forrás: Harlekin

2012. március 2-a és 4-e között egri síünnepet rendez az egri önkormányzat Szlovákiában.

A jelentkezők száma már meghaladta a száz főt, és rengetegen érdeklődtek az esemény iránt Petrovai József főszervezőnél. Az immár V. Eger Városi Síbajnokságot március 3-án, szombaton 10.00 órától rendezik, jelentkezni január 28-ig lehet. Az óriás műlesiklás versenyt 7-800 méteres pályán, fotocellás időmérés mellett, profi körülmények között tartják. Az elmúlt években egyre népszerűbbé vált az egriek összetartását is erősítő városi rendezvény. Ezúttal a szlovákiai testvérváros, Dolny Kubin után a lengyel határhoz közeli Zár falu lesz a főhadiszállás.
A főszponzor Eger önkormányzata, de több vállalkozás is szívesen vállalja fel évről évre, hogy az esemény mellé áll. A rendezvény idén számos elemében megújul - emelte ki Rázsi Botond alpolgármester. Elmondta: hotelek és panziók várják városunk sportbarátait, több mint 300 főt is el tudnak szállásolni a helyiek, jó körülményeket biztosító vendéglátóhelyeken. Szintén újdonság, hogy a snowboardosoknak sísánc készül, emellett két sífutópályát használhatnak a kiutazók, 20, illetve 15 km hosszban. A családok számára lovasszánt biztosítanak, ez új és gazdag élményt jelenthet a családoknak. A várhatóan több száz egri síelő közösségi programon vehet részt, teljes kiszolgálás mellett.
Rázsi Botond hozzátette, hogy a szervezőkkel együtt nagy szeretettel vár minden egrit, aki eddig is részt vett a versenyen, illetve azokat is, akik az elmúlt évek élménydús beszámolói alapján vonzónak találják a kezdeményezést. Március 2-4. Eger ünnepe lesz a szlovákiai „télben”!

Forrás: Egriszín

Koszorúzással egybekötött kegyeleti megemlékezést tartottak hétfőn délután az Ötvenhatosok emlékparkjában.

A megemlékezést az 1956. december 12-i sortűz polgári áldozatainak tiszteletére szervezte az ’56-os Szövetség Egri Szervezete és Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala. Réti Árpád színművész szavalata után Nyerges Andor az ’56-os Szövetség egri szervezetének vezetőségi tagja mondott beszédet: Sokan kérdezik miért volt szükség december 12-én a vérengzésre, amikor novemberben véget értek az események. Akik átéltek tudják, a harc akkor még nem ért véget. Fényes nappal, figyelmeztetés nélkül zúdítottak sortüzet a kivezényelt pufajkások az utcán sétálókra. Voltak, akik a helyszínen meghaltak, és voltak, akik a saját lábukon, vagy segítséggel kórházba kerültek- emlékezett vissza Nyerges Andor. Dicséret illeti azokat, akik segítettek, és az orvosokat, ápolókat. Sajnos, nincsenek pontos adatok az áldozatokról, de azt tudjuk, hogy 8-an a helyszínen vesztették életüket, és 29-en kerültek kórházba. Utólag senkit nem vontak felelősségre a történtek miatt. Reméljük, hazánkban soha többé nem történik hasonló szörnyűség- emelte ki a szövetség vezetője.

Dr. Lengyel Gyula atya áldása és a Balassi Bálint Általános Iskola tanulóinak műsora után több egri intézmény, szervezet, egyesület, párt és iskola lerótta tiszteletét és elhelyezte koszorúját az emléktáblánál.

A megemlékezés nem múlhatott el békességben, a Magyar Szocialista Párt koszorúzását kifütyülték.

Forrás: Egriszín