Keresés: „tározó” (51 találat)

Sajtóközlemény

A Demokratikus Koalíció, az Együtt – a Korszakváltók Pártja és a Magyar Szocialista Párt az egri önkormányzati választásra szövetséget kötött. A szövetség közös polgármester-jelöltet, és közös képviselőjelölteket indít. A polgármesterjelölt Szalóczi Géza, képviselőjelöltjeink hamarosan bemutatkoznak a 12 választókerületben.

Mi, egri demokraták, a közösség iránt érzett felelősségünk tudatában elhatároztuk, hogy együttes erővel fogjuk képviselni közös akaratunkat, azt az igényt, hogy Eger ügyeinek intézése kerüljön vissza az egri polgárok kezébe. Jellemző a mai közállapotokra, hogy Európa közepén újra a sajtószabadság, a gondolat-szabadság, a lelkiismereti szabadság, és a szólásszabadság helyreállítását kell programunk középpontjába állítanunk, azt a törekvést, hogy politikai véleménye miatt senkit ne érhessen hátrányos megkülönböztetés a munkahelyén, vagy az álláskeresés során, vagy közbeszerzési pályázatának elbírálásakor. Célunk, hogy politikai szempontok helyett a hozzáértés, az üzleti ésszerűség, és a városi közösség szolgálata legyen meghatározó a közalkalmazás, a közpénzek pályáztatása, az adóforintok fejlesztési, és szociális célú felhasználása során.

Célunk, hogy ebből a tetszhalott állapotba került, múltba révedő, helyben toporgó Egerből egy munkahelyeket szaporító, a fiatalokat megtartó és magához vonzó, dinamikusan fejlődő város váljon, amely nem a politikai kijáró emberek befolyására bízza, hanem saját kezébe veszi a sorsát.

Azt a kevés jó gyakorlatot, amit a jelenlegi városvezetés folytat, továbbvisszük – például a borkultúra fejlődésének támogatását, a verőszalai rehabilitációs programot, a Forrás Alapítvány felsővárosi lakóközösségi programját, az egri vízilabda-sport támogatását. Ugyanakkor új alapokra helyezzük az idegenforgalom, és az ipar fejlesztését, és külön hangsúlyt helyezünk a belvároson kívüli kerületek lakókörnyezetének megújítására. Teljes átláthatóságot biztosítunk az önkormányzati intézkedések, közbeszerzések tervezése, végrehajtása során, megteremtjük a lakossággal folytatandó folyamatos párbeszéd feltételeit.

Részletes várospolitikai programunkat minden egri háztartásba eljuttatjuk.

Választókerületi jelöltjeink:

1. Berencsi Benjamin

2. Pál József

3. Gócza Attila

4. Kovács Zsolt

5. Fehér József

6. Weil Zoltán

7. Törzsök István

8. Szalóczi Géza

9. Tomaschik Attila

10. Mirkóczki Zita

11. ifj. Sós Tamás

12. Földvári Győző

Eger, 2014.08.19.

Hegedüs János                                     Gócza Attila                                     Mirkóczki Zita

Demokratikus Koalíció           Együtt - a Korszakváltók Pártja               Magyar Szocialista Párt

A pénteki esős idő ellenére az utóbbi évek egyik legjobban látogatott Egri Bikavér Ünnepe volt az idei. A rendezvény szombati napján látogatócsúcsnak örülhettek a szervezők.

Az idén már nagykorúvá vált Egri Bikavér Ünnep ismét bizonyította, hogy – egyebek közt – a változatos bor- és ételkínálat, az egyedi helyszín, a sokszínű zenei kínálat és a kísérőprogramok miatt is évek óta a város leglátogatottabb rendezvénye. A 36 borászat 118 bora és a 19 étterem ételei tömegével vonzották a gasztronómia szerelmeseit, hiszen a poháreladásokból és a fogyasztásokból becsült számok alapján ebben az évben – a tavalyi csúcstól csak egy hajszállal elmaradva – mintegy negyvenezren látogatták a fesztivált és programjait a négy nap során.

A rendezvény főszervezője, Tarsoly József szerint különösen a szombati nap sikerességét és minden korábbinál magasabb látogatói létszámát látva kijelenthető, hogy az Érsekkert idén használt területe is kezd szűknek bizonyulni, így a jövőben mindenképp érdemes lesz átgondolni az újabb bővítési lehetőségeket. Az egri hegybíró úgy véli: az érsekkerti gesztenyefák alatt hömpölygő emberek láttán ismét bebizonyosodott, hogy az Egri Bikavér Ünnep nem csupán a város, hanem a régió egyik legmeghatározóbb nyári tömegrendezvénye.

A csütörtöki megnyitón dr. Kállay Miklós, a Magyar Bor Akadémia elnöke megnyitóbeszédében azt mondta: „Bor nélkül lehet élni, de nem érdemes.” Ennek kapcsán Tarsoly József kiemelte: a fesztivál sikerét látva az is kijelenthető, hogy a hevesi megyeszékhelyen Egri Bikavér Ünnep nélkül lehet, de már nem érdemes a nyarat tervezni.

A két élőzenei helyszín, az Egri Bikavér és az Egri Csillag Színpad kínálata jól kiegészítette egymást. Külön öröm, hogy utóbbi, a Zenepavilonnál felállított pódium sokszínű felhozatalát is egyre többen látogatják, az Egri Csillag Színpad a fiatalok számára Egerben egyedi zenei igényességet és minőséget kínál évről-évre.

A kísérőprogramok idén is színesítették a programkínálatot, különösen a Traktoros gyorsulási és traktorverseny. A már harmadik alkalommal, a Gárdonyi Géza Színház előtti útszakaszon megrendezett eseményre ismét rengeteg néző volt kíváncsi, a résztvevő és a szervező borászok is kitettek magukért, remek hangulatú volt a verseny. Az új szolgáltatások közül különösen jó visszajelzések érkeztek az ingyenes WIFI-lefedettség és a megújított arculat illetve weblap kapcsán is, de jó volt látni, hogy mennyi fotót küldtek a pályázók a Fotózz Bikavért! c. felhívásra is. A későbbiekben a szervezők további hasonló újításokkal is próbálják majd színesíteni a fesztivál szolgáltatásait.

A szakmai előrelépés terén fontos mérföldkő a fesztivál életében, hogy a XVIII. Egri Bikavér Ünnepen – egy hosszabb távú megállapodás részeként – a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség szakemberei zsűrizték a fesztivál ételeit. Varga Károly olimpiai és világbajnok mesterszakács, Ambrus György olimpiai bajnok mesterszakács és Barabás Zoltán, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség alelnöke bírálta az Egri Bikavér Ünnepen kínált fogásokat. Döntésük alapján a legjobb párosítás a Hangácsi Pincészet 2011-es Egri Bikavére és hozzá a Hotel Balneo kínálta barbecue sertéstarja grillen sütve vörösboros zöldségekkel, kéksajtos burgonyával lett. A szakmai zsűri egyebek közt megjegyezte, hogy a fesztiválon kínált ételek kiváló minőségűek voltak; a kreativitás, az igényes tálalás és a borokkal való harmónia is mind-mind jellemző volt a kínálatra.

A fesztivál szombati napján Krivács András, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség elnöke és Tarsoly József hegybíró aláírta azt az együttműködési megállapodást, amely értelmében a gasztronómiai szervezet és az Egri borvidék a jövőben közösen dolgoznak azért, hogy az egri borok a jövőben a jelenleginél is elismertebbek és kedveltebbek legyenek.

A hagyományokhoz híven megválasztották az ünnep legjobb Bikavérét is, az Egri Bikavér Borlovagrend ezúttal nem pontozott, hanem párba állította a nedűket, és úgy kóstolt. Vincze Béla 2009-es Arcanuma öt kör után is a legjobbnak bizonyult, így elnyerte a megtisztelő címet.

Külön köszönet a látogatóknak, a rendezvény minden támogatójának, a fesztivál megvalósításában segédkezőknek a munkájukért és az Érsekkert környékén élőknek a türelmükét. A szervezők bíznak abban, hogy jövőre hasonlóan sikeres Egri Bikavér Ünneppel öregbítik az egri bor és a város hírnevét.

A Magyar Akkreditációs Bizottság több hónapos vizsgálat után értékelte az EKF akadémikus életét.

 „A főiskola életében az elmúlt időszak is sok munkával telt” – hangsúlyozta Dr. Pajtókné dr. Tari Ilona, oktatási és tanulmányi ügyekért felelős rektorhelyettes, ezzel utalva a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) főiskolánkon tett látogatására.

 A hattagú bizottság – egy három hónapos munka után – a napokban értékelte az Eszterházy Károly Főiskola akadémikus életét. A munkát intézményi és kari szintű önértékelés előzte meg, amely egyebek közt az oktatás, a kutatás, a hallgatói szolgáltatások és a minőségbiztosítás területeire terjedt ki. „Nagy örömünkre szolgál, hogy a záró megbeszélésen a hattagú bizottság nagyra értékelte a főiskolán folyó munkát” – tájékoztatott a rektorhelyettes. Dr. Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora korábban úgy fogalmazott, hogy „egyetemközeli állapotban vagyunk”. A bizottság elnöke a zárórendezvényen pedig elmondta, hogy bizonyos karaink már messze túlhaladnak a MAB által felállított, az egyetemi szintet meghatározó feltételein.

 A főiskola vezetősége bízik abban, hogy két kart, a Tanárképzési- és Tudástechnológiai, valamint a Bölcsészettudományi Kart egyetemi karként akkreditál a bizottság. A Természettudományi Kar pedig egy doktori iskolai törzstag regisztrálásával szintén megfelelhet majd a kritériumoknak. Dr. Pajtókné dr. Tari Ilona rektorhelyettes hangsúlyozta, hogy az Eszterházy Károly Főiskola egy olyan – a régióra szellemileg is ható – felsőoktatási intézmény, egyetem kíván lenni, amely minőségi oktatást folytat, s amely számára a hallgatói a legfontosabbak. A rektorhelyettes végezetül köszönetet mondott az intézmény előző vezetésének is a kitartó munkáért.

Forrás: palettaonline

Lőrinci ismét szakhatóságok közreműködését kéri a volt cementgyár kapcsán. A romhalmaz súlyosan veszélyeztetheti az ott élők egészségét.

Továbbra is nagyon súlyos aggodalomra ad okot a volt selypi cukor-, de főként az egykori cementgyár területén tapasztalható helyzet. Számos hivatalos jelzést követően Víg Zoltán, Lőrinci polgármestere újabb figyelemfelkeltő levelet juttatott el a szakhatóságokhoz, bízva abban, hogy végre rendeződik a probléma.

– A lőrinci képviselő-testület – a lakosság álláspontjával messzemenőkig egyetértve – nagy aggodalommal figyeli a településünk selypi részén, az egykori cukorgyár, valamint a cementgyár bezárását, majd az épületek elbontását követően kialakult helyzetet. Aggodalmunkat csak kisebb részben táplálja a városképet lényegileg meghatározó romhalmaz megléte – noha egy felelős önkormányzati vezetés számára ez sem lehet utolsó szempont –, ám a félelmeink az egészségünk veszélyeztetése miatt ennél is jóval számottevőbbek – indokolta Víg Zoltán az immár a Belügyminisztériumnak is elküldött levelet.

A két termelőegységet, a gyártás leállítását követően, olyan vállalkozások vásárolták meg, amelyek – mint ma már sajnos jól látható – kitermelték a számukra értékesíthető anyagokat (mindenekelőtt természetesen a fémet), majd a törmelékhalmazt egyszerűen hátrahagyták. A cementgyár esetében mindezt oly módon tették, hogy a telephely kerítését is elbontották, így még annak a területnek a látszólagos őrzése sem biztosított.

A területen azóta „guberálók” gyűjtögetnek, olykor figyelmen kívül hagyva a legelemibb egészségügyi-higiéniai szempontokat is.

A probléma azonban nemcsak a gyűjtőket érintheti, hanem az ennél jóval súlyosabb és szerteágazóbb, hiszen az egykori cementgyár (majd Eternit, Etercem, stb. elnevezéssel működő üzem) 1971-től évtizedekig olyan technológiát alkalmazott, amely napjainkban már bizonyítottan nagyon káros az egészségre. Ennek következtében közvetlenül veszélyeztetheti a lakóterület kellős közepén lévő volt telep környékbeli lakosságát. Az eternit-elemek gyártásához ugyanis azbesztet alkalmaztak, amelyről ma már köztudott, hogy a levegőbe kerülve meglehetősen negatív élettani hatásokkal jár.

Egy ezzel kapcsolatban készített tanulmány megemlíti, hogy a gyár bezárásakor, épp egy évtizede, 2004-ben, legalább 60-80 tonna azbeszt lehetett a területen. A szakirodalom szerint ez az anyag a levegőbe, majd onnan a tüdőbe kerülve rákos megbetegedéseket idézhet elő, amelyeknek a lappangási ideje akár harminc év is lehet.

Az egyik országos televízió-csatornán a közelmúltban bemutatott riportban is elhangzott, hogy amíg máshol egymillió emberre mindössze két és fél azbesztózisos megbetegedés jut, addig a szintén a cementgyárral határos Zagyvaszántón egyetlen esztendő alatt hét hasonlót regisztráltak. A halmozódást a község háziorvosa is megemlítette, mint egészséget súlyosan veszélyeztető körülményt.

– Érvelésünket egyébként már több alkalommal továbbítottuk az illetékeseknek, amelyek azonban mindenki számára megnyugtató válasszal – és főként mielőbbi intézkedéssel – a mai napig nem szolgáltak – fogalmazott lapunk munkatársának Víg Zoltán.

– Igaz, a bontás során a munkálatokat többször leállították, de a tevékenység rövid idő múltán mindig folytatódott. Azzal is tisztában vagyunk, hogy a kiadott bontási engedély még néhány hónapig érvényes, ám miután a munkások már régen levonultak a területről, nem látunk esélyt arra, hogy a helyzet kedvezően változzon. Tudomásunk van arról is, hogy egyes mérési eredmények a határérték alatti adatokról tanúskodnak, de városunk hatezres, illetve a Selypi-medence több tízezres lakosságának jelentős része meglehetősen szkeptikusan viszonyul mindezekhez. Számukra megnyugtató megoldást csak a terület teljes és szakszerű rekultivációja jelentene. Ehhez kérjük az állam segítségét.

Nem mondanak le a törvényes lehetőségekről

Lőrinciben a manapság általános vélekedés szerint az emberek eltökéltek abban, hogy a felnőttek és mindenekelőtt gyermekeik egészségét valamennyi kínálkozó törvényes eszközzel megóvják. Ennek érdekében lakossági fórumok, petíciók, s egyéb figyelemfelkeltő állampolgári akciók – például aláírás-gyűjtés, demonstrációk – lehetőségéről sem mondanak le. Víg Zoltán polgármester közölte: támogatja azokat a törekvéseket, amelyek a jelenlegi állapotok teljes felszámolására irányulnak. Várhatóan április közepén lakossági fórumra várják a település polgárait, hogy egyeztessenek a helyiek életminőségét nagymértékben meghatározó kérdésben.

Forrás: HEOL

A 17. nevelési — oktatási évében járó Gimnázium, Informatikai, Közgazdasági, Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakiskola sikeres a nyomdaipari, informatikai, közgazdasági szakmák oktatásában. Az intézményre az állandóság és a változás egyaránt jellemző.

Az iskola az esélyegyenlőség elvét gyakorolja. A tehetséggondozás mellett befogadó szemlélettel is bír, inkluzív nevelést is folytat.

Az iskola alapelvei: hazájuk iránt elkötelezett széles látókörű, befogadó, mások iránt megértő és toleráns, magas szakmai képzettséggel rendelkező fiatalok nevelése. Úgy vélik: a mai kor válságára megoldást jelenthet, ha a fegyelmet, a tekintélytiszteletet, a bajtársiasságot, állítják a középpontba. Erre pedig a honvédelmi nevelés a legmegfelelőbb.

A katonai pálya iránt érdeklődő tanulóknak a négyéves szakközépiskolai képzést kínálják Katonai Orientációval.

A képzési repertoár idén a turisztikai és az ügyviteli szakmacsoporthoz tartozó képzésekkel bővül. A turizmus világviszonylatban, de Heves megyében és Eger városban is az egyik legnagyobb és leggyorsabban növekvő ágazat, és „húzó" ágazat.

Az innovatív kezdeményezések sorát bővíti a távoktató középiskola, felnőttképzés formájában. Ez a korszerű Uniós képzési forma érettségi vizsga megszerzésére irányul.

Nyomdaipari szakirány: a nyomdaipari képzés 17 éve kiemelkedő minőségi mutatókkal működik az iskola, ezért az Észak — magyarországi régió meghatározó oktatási intézményévé vált.

A közgazdasági szakirányú: képzés során a tanulók megszerezhetik és elmélyíthetik a pénzügyi intelligenciájukat, ennek segítségével sikeresebbek lehetnek a vállalkozások világában.

Informatikai szakirány: manapság az informatikai szaktudás nem csak az informatikai szakmák kizárólagos privilégiuma. Az iskolában oktatott valamennyi szakképzés szerves részét képezi az informatikai képzés, a piac elvárásaihoz igazodó korszerű szoftverek használatának elsajátítása.

ÖSSZEFOGÁSSAL A GYŐZELEMÉRT!

A Heves megye 01-es sz. választókörzetben létrejött összefogást a közös célok és az azonos elvek eredményezték. Körzetünkben az összefogás eredményeként dr. Szalóczi Géza az Együtt 2014-PM szövetség tagja a közös országgyűlési képviselő jelölt. A szocialisták vallják, hogy pártállástól függetlenül közös és együttműködő egyéni jelölti kampányra van szükség.

 Még ezen a héten előkészítjük a jelölt bemutatását mindkét pártszervezetünknél (Eger és Füzesabony). Felállítjuk a közös kampánycsapatot és megfogalmazzuk a közös kampánystratégiát. Az MSZP minden rendelkezésére álló erőforrást mozgósít a győzelem érdekében.

 Mindkét fél számára világossá vált, hogy a kormányváltás már nem elég. Világos garanciák kellenek a választókörzetben élő emberek számára. Rögzítenünk kell, hogy a IV. köztársaság: szabad, európai, igazságos és modern köztársaság lesz. Ezen túl: mi lesz a demokrácia tartalma, milyen erkölcsi alapokon nyugszik, és milyen értékeket képvisel. A IV. köztársaság kormánya kiszámítható és szakszerű kormányzást valósít meg.

 Az összefogás két pártja és 01-es választókerületi jelöltje Szalóczi Géza, minden erejével az elesetteket, a kiszolgáltatottakat, a közösség támogatására szorulókat fogja támogatni.

Az összefogás két pártja vallja:

-          esélyt, ösztönzést és támogatást fog adni a még alul lévőknek

-          tisztességes bért és jövedelmet azoknak, akik dolgoznak

-          több felelősséget és közteherviselést kér a felül lévőktől

 Az összefogás két pártja félelem nélküli Magyarországot épít. Ne kelljen senkinek félni, hogy elveszik a magánnyugdíj megtakarítását, bankbetétjét, rokkantsági vagy özvegyi nyugdíját.

Ne kelljen senkinek félni, hogy kivel beszélget, kire szavaz vagy kivel barátkozik!

 A jelölt elhivatott a szegénység csökkentése és a esélyegyenlőség növelése, a kiszolgáltatott társadalmi csoportok védelme érdekében. Az MSZP azért támogatja Szalóczi Géza jelölését mert vallja: a szabadság, igazságosság, szolidaritás és a demokrácia elveit. Elkötelezett az euroatlanti integráció és a modernitás mellett. Reményeink szerint aktívan képviseli az őt megválasztó közösséget és egész életével és munkásságával ezt a közösséget fogja szolgálni.

Habis László méltatlanná vált az egriek és az Eger környéki és füzesabonyi emberek képviseletére. Ezért is kell új képviselőt választani.

Az Együtt 2014-PM szerint az MSZP bebizonyította az utóbbi 23 év választásai alkalmával, hogy meghatározó erőt képvisel Heves megyében, és jelöltjükkel, Szalóczi Gézával szintén a baloldaliságot kívánják erősíteni.

Eger, 2014.szeptember 9.

Korózs Lajos                                      Szalóczi Géza

Országos elnökségi tag                    Országgyűlési képviselő jelölt

MSZP                                          Együtt 2014-PM

MSZP: jelölt van, stratégia nincs

Habis László, a Heves megyei 1. sz. választókerület országgyűlési képviselőjének közleménye

 Az elmúlt napok bejelentéseiből kiderült, hogy a szocialisták feladták Egert. Az MSZP beismerte, hogy nem tud egy általa esélyesnek tartott országgyűlési képviselőjelöltet kiállítani a városban. A szeptember 9-én tartott sajtótájékoztatójuk kapcsán kiadott közleményből kiderült: jelölt van, hangzatos jelszavak vannak, de sem stratégia, sem konkrét elképzelések nincsenek.

A sajtótájékoztatót tartó politikusok számára is szeretném világossá tenni, hogy Eger polgármestereként az egri emberekért és szeretett városunkért dolgozom. A Heves megyei 1-es körzet parlamenti képviselőjeként pedig Eger, Felsőtárkány, Noszvaj és Szarvaskő települések érdekét, és az ebben a körzetben élő polgárokat képviselem.

Sosem dolgoztam Füzesabonyban, e város a jövő évi választásokon lesz az 1-es körzet része, ám a jövőbeni állapot ilyen emlegetését félrevezető, rossz szándékú lépésnek, kommunikációs fogásnak tartom.

Faunok a templomban

 Mindig meghökkent a Rossztemplom tere. Hogy lecsupaszítva a barokk milyen fenséges, magától érthetődő. A cicoma nélküli tér mellőz minden szakralitást, a díszítő ember helyett az építő embert dicséri. Bár Rostás Bea Piros eljátszadozott kiállításnyitó performanszán a szentély, az oltár, az áldozat, a teremtés megannyi templomi kliséjével, azért most is a faunok győztek. Nagyon helyesen. Piros kiállítása az egri közélet fontos momentuma. Provokatív-konzervatív, szilárdan labilis, vaskosan könnyed.

Ott voltak a művészek, az itt ragadt fiatalok, a politikusok, a barátok, a család, a handlé, a szódás s még az is lehet, hogy a képkereskedő is. Többen voltak, mint a Kaláka nagyszínpadánál. A nyitó performansz, az alkotó teremtéshez vezető, évődésekkel teli utat mutatta be űzve, hajtva a vágy által, de oly érzékien, mintha egy reneszánsz mester képe kelt volna életre. A Rostás Bea, Czövek Zsuzsanna, Daróczi Ilona és BMZ által bemutatott happening után, politikusaink dorombolását követően, olyan színvonalú kiállítás megnyitó beszédet hallhatott az egri publikum, amely már sejteti, hogy nem mindennapi művész készülődik itt.

Jó, hogy van Piros, és nem azért, mert addig alábbhagy a kisváros légkörének fojtogatása, hanem azért, mert a szertelenség idegesítően hat. Az meg pezsgést okoz.

Formabontás és forma építés

Rostás Beáta szobrászata és a hagyomány

2013. június 29. szombat, 20.00 Eger Templom Galéria – Rossztemplom

ANTALL ISTVÁN megnyitó szövege:

   A nagyméretű szobroktól nem lesz nagy szobrász az ember. A jelentős gondolatoktól, az eredeti elképzelésektől, a nyugtalanító ellentmondásoktól, a szellemi izgalom megteremtésétől, a természet eredendő gazdagságának felmutatásától már mocorogni kezd valami.

   A néző, akár akarja, akár nem magával cipeli a szobrot, újjá teremtődik benne, a tárgyiasult eszme nélkülözhetetlenné lesz, és ha nem is gondol rá, akkor is mélyen működni kezd a tudatot formáló megszerzett és kiteljesedő műveltség - a maga természete szerint. 1. Jönnek

   Rostás Beáta, ahogy szakítani tudott korai önmagával, azzal a látványos sikerrel, amit az ábrázolás és a felismerhető hasonlatosság korai terrakotta munkái adtak neki, keresésbe kezdett. S ez a rendszertelenségben testet öltő dinamizmus egy új rendet teremtett benne és körülötte. A tanulás és az elsajátítás könyörtelensége, a stúdiumokhoz nélkülözhetetlen alázat, a fölfedezés lázas izgalma, a kételkedés képessége, valamint az erős ifjú személyiség megmutatkozási vágyát fölváltó szigorú önvizsgálat mutatott neki utat, állított elé lajtorját, ami a mindenség felé vezet. A fokokat magának kereste, magának faragta, maga lépett fel rá, és ha megcsúszott a lába, neki kellett mérlegelnie az egyensúly, a biztonságérzet kitart-e a következő lépésig. Ezenközben az élet úgy hozta, hogy elképzelései, vágyai, elhivatottsága meghaladta a lehetőségeit. Nem talált befogadó magyar egyetemet, nem talált olyan mestert, aki a doktorandusi iskola formalitásán túl ezt az erős hevületű, szándéka és érdeklődése nyomán még többféle irányt és esélyt felmutató alkotói magatartást vállalni merte volna. Véleményem szerint a természete szerint skolasztikus magyar művészeti képzés sem tudja önmaga árnyékát átugrani, s az eredendően szabálytalan természetű tehetségtől maga a rendszer is megriad.

   De Rostás Bea nem hagyta magát, szinte csak azért gyűrte maga alá a világot, hogy az őt kicsiny kora óta (édes testvérével együtt) egyedül és nehéz körülmények között nevelő édesanyjának ne kelljen még egy tányért telemernie esténként az asztalnál. A szegénységet és a kiszolgáltatottságot műveltségével, nyelvtudásával, bravúros kapcsolatteremtő képességével hidalta át. Nemzetközi művésztelepről, nemzetközi művésztelepre vándorolva telehintette Európát, Ázsiát és Afrikát a szobraival. A dolog természetéből fakadóan a nőiességtől legmesszebb eső, és legnagyobb falatba harapott bele! Kőlevest főzött magának mindenütt és föl is falta a gránitokat, a tengeri és a szárazföldi mészköveket, a márvány idolokat, s ha ez nem volt elég neki, akkor egy kis desszertnek még mindig ott volt a terrakotta, vegetáriánus korszakokra pedig abraknak a szalma.

   Rostás Bea nem ismeri a pótcselekvést, nem ismeri az önfelmentő, önigazoló mellébeszélést, nem keresett művészet-közeli segédmunkát, nem választotta a tárgyiasult művek helyett a gesztusokat, az önmagukért való installációkat, a cselekvést helyettesíteni látszó ötleteket, a nagyot robbanó, de könnyen enyésző intellektuális petárdákat. És mégsem lett „izomból szobrász”, mégsem hajszolta magát a művésztelepek zárt periodikus rendszerébe, a havonta újratojt kőtojások kotlósává sem lett.

   Minden munkában egy új feladatot egy új kihívást rejtett el, s nem a vágógéppel, a sarokcsiszolóval, a kalapáccsal, a vésővel mérkőzött, hanem önmagával. A személyiség nemcsak hitelesíti, de egységessé is teszi a legkülönfélébb kihívásokat. Beszélhetnénk itt a szobrászat ősanyjaként újrafogalmazott mama motívumokról. A csillagászati eligazító pontként is használható litván kőről, a billenékenységében is robosztus hinta-figuráról, a vizsgamunkaként két kőből összecsiszolt szobor rejtett szakralitásról. A rajzolatokkal szinte grafikai elemek hordozójává tett fehér márványok végtelennek mutatkozó lehetőségeiről, a szinte minden plasztikát meghatározó álcázott figuralitásról, vagy éppen a középkori utalásokig visszamenő Atatürk portré, az arcvonásokat megidéző és az ábrázolást elkerülő finom gesztusáról.

   És akkor van ereje Rostás Beának visszaülnie egy olyan iskolapadba, amelynek minden deszkáját szögekkel verte át a történelem. A nyelvhódító magány és idegenség, az európai civilizáció és az ősi muzulmán kultúra ütközőzónájaként is fölfogható metropolisz, a politikai harcok útkereszteződései, ahol nem elég kívülállónak lenni ahhoz, hogy ne lásson mindkét fél ellenséget benned.

   Marad az éhezés, a több órás utazás a város egyik végéből a másikba, marad a keserűség és a magány, marad a műhely kimeríthetetlen öröme, ahol a megtisztulás tárgyai túl kell hogy lépjenek a közvetlen napi használat praktikumán, ahol a szabadulás a testi és lelki szennytől az újjászületést hordozza, s ahol ez az újjászületés már a teremtés maga.

  1. Szobrok 12   Rostás Bea nemcsak megtanulta a leckét, de fel is adta nekünk. Megmutatta, hogy a semmiből is lehet csinálni valamit, hogy meg kell tanulni törökül azért, hogy megértsük Európát, hogy vert helyzetekből föl kell, és föl lehet állni, és hogy innen Egerből lehet csak a Héttornyot elfoglalni.

   Ő már helytállt ott, és biztos vagyok benne, hogy - történjék bármi - diplomával, kikezdhetetlen tudással, tehát győztesen tér meg onnan.

Forrás: Egriszín

 Az elmúlt havi itthoni föllépések után fesztiválmegmérettetések szerepelnek az Eszterházy Károly Főiskola művészeti együtteseinek programjában. A sort Jazz Faces formáció nyitotta, valamint bemutatkozott az Egres Néptánc Együttesi is Ajkán. Megmérettetés vár még a főiskola Női Karára és a kamarakórusra, illetve a Főiskola Slow Film Műhelyére is. 

A Jazz Faces az Ének – zene Tanszék hallgatóiból alakult klasszikus Jazz formáció, melynek repertoárjában olyan „örökzöld” darabok szerepelnek, mint például a „New York, New York”, Singing in the Rain”, vagy részletek a „Macskafogó” című magyar animációs filmből, Gershwin művek, a „Summertime” és a Somebody loves me”. Eger és Debrecen városok közti cserekapcsolat alapján kapott a főiskolás együttes meghívást a debreceni Márton-napi libalakodalom egri borcsillagokkal Fesztiválra.

A dr. Nagy Zoltán tanár úr vezette ifjú zenészek már második alkalommal szerepelnek a cívis város fesztiválján. Egy órás koncertjükkel most is sikert arattak, a közismert örökzöld darabok mellett saját hangszereléseik, szerzeményeik is hangulatot teremtettek a híres debreceni nagytemplom előtti fesztivál közönségének.

Ezzel a céllal utazik a hét végén Ajkára a főiskola Egres Néptánc Együttes is, ahol 18. alkalommal kerül megrendezésre a Bakony Néptánc Fesztivál. Az ország legkülönbözőbb tájainak olyan rangos együttesei neveztek erre a megmérettetésre mint például a győri Kisalföld, vagy a Rába, a szolnoki Tisza, a jászberényi Jászság, de ott lesz Budapestről az ELTE Néptáncegyüttese is. Az Egres erre a színvonalas megmérettetésre a Lajtha László Néptáncegyüttessel közösen nevezett. A Fesztiválnak egyébként erdélyi vendégei is lesznek. A szombat esti díjkiosztó gálaműsoron a díjazott együtteseken kívül láthatják a színpadon a sepsiszentgyörgyi Heveder zenekart, Gyimesből, Csíkból pedig hagyományőrző táncosok mutatkoznak be.

Rangos és komoly szakmai megmérettetés vár a főiskola Női Karára és a kamarakórusára. Kabdebó Sándor vezetésével készülő hallgatói együttes a VI. Kodály Zoltán Magyar Kórusversenyen szerepel Budapesten. Az igényes főiskolás művészeti közösség legutóbb a bulgáriai Várnából tért haza sikerrel, a nemzetközi mezőnyben lettek díjazottak. Versenyprogramjukat a hazai közönség már ezen a héten, a Kodály emlékkoncerten elismeréssel fogadta, kíváncsian várjuk ezek után a szakmai véleményt.

Nemzetközi mezőnyben versenyez ismét a Főiskola Slow Film Műhelye. A Bollók Csaba Balázs Béla díjas filmrendező, a Mozgóképkultúra tanszék docense és Tóth Tibor, a tanszék mestertanára, docense vezette fiatal filmesek az elmúlt évben már sikerrel mutatkoztak be a kolozsvári művészeti főiskolák V. Nemzetközi Egyetemi filmszemléjén, ahol kilenc egyetem hallgatójának 100 versenyfilmje között öt kategóriában két első helyet hoztak el. November 23-25 között 8 egri főiskolás 10 filmje versenyez az FFEST rangos mezőnyében.

Bukta Imre, az Eszterházy Károly Főiskola, Vizuális Művészeti Tanszék docensének eddigi legnagyobb hazai tárlata nyílt a Műcsarnokban Másik Magyarország címmel.

Az úgynevezett "mezőgazdasági művészet" nemzetközileg elismert alkotójától, Bukta Imrétől vonultat fel mintegy száz munkát a Műcsarnok új kiállítása, amely vasárnaptól várja a látogatókat. Bukta Imre tematikus, Másik Magyarország című kiállítása új installációkra és táblaképekre épül, melyekhez szerves módon illeszkednek az életmű korábbi emblematikus darabjai. A kiállítóterekbe négy friss helyspecifikus installáció is bekerült az ismét felépített korábbi, nagyhatású installatív munkák, valamint csaknem száz kép mellé, így ez lesz Bukta Imre eddigi legnagyobb hazai tárlata - mondta el a Gulyás Gábor kurátor, a Műcsarnok igazgatója. Mint hozzátette, ez a tárlat is igazolja, hogy a mezőszemerei művész munkássága elsősorban a mezőgazdasághoz, a falusi léthez kötődik, cáfolja azonban azt a vélekedést, hogy az életműben nincsenek stílusváltások. Gulyás Gábor kiemelte, hogy ezúttal többnyire nem gegekre épülő, ironikus munkákat válogatott a kiállításba: az alkotások meghatározó témája a hagyomány átalakulása, a természet elidegenedése, az épített örökség enyészete és az erkölcsi értékek válsága, ami jól mutatja, Bukta Imre művészetében miként erősödött fel a melankolikus látásmód és a szakrális jelleg. Életnagyságú családi ház fogadja például az első terembe belépőket. Bukta Imre elmondása szerint az installációval nem díszletet, hanem valódi házat kívánt létrehozni a kiállítótérben. Az épület mindegyik oldala a faluközösség egy-egy archetípusát jeleníti meg: a vidéki újgazdag, nyugdíjas, cigány, illetve a parasztasszony otthonaiban a közös elem a félelem. Más termekben valódi tökföldön fürdőznek vetített gyermekek, vagy kivágott fák tönkjei hívják fel a figyelmet az illegális erdőirtások problémájára. Erősen ironikus a Magyar táj című, jegenyéket ábrázoló festmény is, mely alatt egy villogó láncfűrész kapott helyet. Bukta Imre szakrális jellegű munkáinak külön termet szentelt a kurátor, a legnagyobb méretű alkotás itt a Na mi van? című installáció, amely a mezőszemerei Juhonka néni életét idézi meg. Személyes ihletésű munka az apszisban elhelyezett, Okos táj című installáció, melyet a művész édesapja utolsó kukoricavetésének terméséből készített. Ezt a növényt használta Bukta Imre ahhoz a munkájához is, amely a génmanipuláció veszélyeire figyelmeztet; a gigantikus méretű vagy furcsa formájú, mutáns kukoricacsövek valószerűségükkel könnyen megtévesztik a látogatót. Gulyás Gábor felhívta a figyelmet a 2013. február 10-ig látható kiállítás számos kísérőprogramjára is: a közönséget színházi és irodalmi estek, koncertek mellett számos tárlatvezetés is várja olyan művészekkel, mint Csík János, Krasznahorkai László vagy Péterfy Bori. Magánszemélyek támogatásának köszönhetően a tárlathoz katalógus is készül, ennek bemutatóját december 28-án tartják a Műcsarnok Klubban.

Használhatatlanná vált az út Pély és Heves között. A közelben egy árvízcsökkentő tároló épül, emiatt napi 100-120 szelvény vonul át a területen. A tönkrement út nem csak az autósoknak okoz problémát, a közelben lakók is szenvednek az út minőségétől. Tarnaszentmiklós lakosai akár drasztikus lépéseket is tesznek az ügy érdekében.

Járhatatlan út és folytonos kamionforgalom –ezekkel a szavakkal kénytelen jellemezni Pély községét Ari Norman, független polgármester. Két Heves megyei település, Tarnaszentmiklós és Pély között annyira megrongálódott az út, hogy a községek lakosai megelégelték ezt a tarthatatlan formát. Hétfő reggel 7 és 9 óra között félpályás útzárat tartottak a két településen.

-Már hosszú évek óta jelen van ez a probléma, az évekkel ezelőtti árvizek nagymértékben megrongálták a települések útjait. A mostani nehézség három héttel ezelőtt kezdődött el, a Hanyi-Tiszasülyi árvízcsökkentő tároló építése miatt az építőanyagokat szállító nehézgépjárművek teljesen járhatatlanná tették az útszakaszokat. A közlekedés lehetetlenné vált, a község szinte el van zárva a külvilágtól- fogalmazta meg kételyeit Ari Norman, Pély független polgármestere.

A kamionok átjárása nem csak az úton látható károkat eredményezi, számos további probléma felmerült emiatt. Az egyre elidősödő falvakba nehezen jut el a mentő, az addigi 8-10 perc helyett 25-30 percet kell a mentők kiérkezésére várni. Emellett a tűzoltóautóknak is lassabban kell haladniuk, a tönkretett szakaszon lehetetlen a kamionok egymás melletti elhaladása. Pély polgármestere elmondta : az  elmúlt héten egy nyerges vontató elakadása nehezítette meg a forgalmat, órákig állt a forgalom.

Az utat a project kivitelezői már saját pénzből elkezdték megújítani, hogy biztosítani tudják a mindennapi munkájukat. Azonban a polgármester elmondása szerint bármerre is fordult, mindenhonnan elutasító választ kapott.  Közel 1,5 milliárd forintos útberuházásra lenne szükség a környéken, erre azonban nincs elkülöníthető forrás.

Molnár Lászlóné, Tarnaszentmiklós polgármestere szintén a környéken folyó útproblémákra hívta fel a figyelmet. Elmondta: akár drasztikus lépéseket is tesznek az ügy érdekében, ha kell, kifekszenek az úttestre, ezáltal is megállítva a kamionos forgalmat. Elmondta továbbá, hogy a felpattanó kavicsok a lakosok testi-épségét is fenyegetik, illetve a nehézgépjárművek átvonulásának hangja sem éppen fülbemászó.

A probléma odáig fajult, hogy több vállalkozó is jelezte a környéken: ha nem tesznek valamit az út állapotának javítása érdekében, megszüntetik a rendszeres élelmiszer-szállítmányokat.

Ari Norman sérelmezte, hogy a tanulmányokban több száz oldalon keresztül foglalkoztak az élőlények védelmével, az állatok és növények megóvásával, azonban egyetlen pontban sem említették a felmerülő logisztikai problémákat.

A Magyar Közút közleménye:

A Magyar Közút mindent megtesz a pélyi bekötőúton a biztonságos közlekedésért

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. már évek óta dolgozik a pélyi bekötőút teljes körű felújításáért. Az utóbbi időszakban azonban a hanyi-tiszasülyi árapasztó tározó építése miatt nagy mennyiségű alapanyag szállítása történik az adott útszakaszon, amelynek következtében jelentősen leromlott az útburkolat, így azonnali helyreállításra lenne szükség. A Magyar Közút ezért tárgyalásokat kezdeményezett a kivitelezővel, így az ideiglenes helyreállítások a múlt hét második felében megkezdődtek, illetve a továbbiakban Tarnaszentmiklós településen keresztül nem történik anyagszállítás.

A Heves megyei 32111-es számú Pély bekötőút közel 20 kilométeres pályaszerkezete elöregedett, burkolata úgynevezett itatott makadám rendszerű. A pályaszerkezet elégtelen teherbírását nagyban befolyásolja továbbá a dél-hevesi térségben jellemző változatos vízmozgásokkal bíró altalaj is. Ráadásul 2012-ben az elégtelen teherbírású mellékút gyors leromlását elősegítette a Jász-Nagykun-Szolnok megyében folyó hanyi-tiszasülyi árapasztó tározó építése, amelyhez a nagy mennyiségű alapanyag szállítása ezen az útszakaszon zajlik. Ezen okok miatt olyan jelentős deformációk és burkolathibák jelentkeztek a bekötőúton, amelyek kátyúzással már nem orvosolhatók, így a szükséges munkálatok meghaladják a Magyar Közút Nonprofit Zrt. anyagi és technikai lehetőségeit.

A tározót építő cég beszállítójának képviselőjével közösen a Magyar Közút még 2012 júniusában elvégezte a szállítási útvonalak videokamerás felmérését. A szállítások megkezdését követően jelentkező újabb károsodások elsősorban a teherforgalom miatt alakultak ki, ezért 2012. július 5-én helyszíni bejárást tartott a kivitelezővel a közútkezelő. Ezt követően a szakemberek részletes hibalistát készítettek. A tárgyalások során megállapodás született a burkolathibák ideiglenes helyreállításáról, a kivitelező így a múlt hét második felében már megkezdte a rossz szakaszok helyreállítását. A mai napig 320 tonna mart aszfaltot építettek be az új pályaszerkezetbe. A továbbiakban az anyagszállítás kizárólag a 32111-es számú bekötőút Heves-Pély települések közötti szakaszát érinti és várhatóan július végéig be is fejeződik és ezáltal Tarnaszentmiklós településen keresztül már nem történik szállítás.

A 32111-es számú bekötőút 2,9 kilométeres szakasza szerepel az árvízkárral érintett utak Heves megyei javítási listáján. A Magyar Közút 2011-ben elkészíttette a terveket, a beruházás bruttó becsült építési költsége eléri a 360 millió forintot. A terv szerinti beavatkozás kapcsán az érintett útszakasz hideg remix technológiával új alapréteget kapna, amellyel a pályaszerkezet teherbírása jelentősen növekedne. A szakasz teljes körű felújításáig a társaság ugyanakkor a lehetőségeihez mérten mindent megtett. 2011-ben 237, 2012-ben ezidáig közel 150 tonna kátyúzó anyagot dolgoztak be a közútkezelő szakemberei a burkolaton jelentkező forgalombiztonságra veszélyes hibák megszüntetésére.

A Magyar Közút az árapasztó építőjével olyan közútkezelői hozzájárulást írt alá a szállítási útvonalak kapcsán, amelyben a cég előírta az ideiglenes helyreállítást, a szállítás befejeztével pedig újabb felmérést készítenek az út állapotáról és a további szükséges lépésekről.

Közel 1440 tűzeset és 310 műszaki mentés. Bombariadó terv készítése, települések besorolása, gyakorlatok, veszélyelhárítás tervezése, víztározók, tavak, belterületi vízelvezetők ellenőrzése. Csak néhány tevékenység a katasztrófavédelem 2012-es évéből. A Heves Megyei Katasztrófavédelem átalakulása óta eltelt fél év tevékenységeit mutatta be és értékelte az igazgató.

A katasztrófavédelem 2012. január 1-vel gyökeresen megváltozott, a tűzoltóságok beintegrálódtak. Hármas struktúra alakult ki: a tűzvédelem, a polgári védelem és az iparbiztonság.

-A kibővített hatáskörhöz tartozik a Katasztrófavédelem Supervisori hatósági tevékenysége- magyarázta Csontos Ambrus a megyei igazgatóság igazgatója. Ha olyan esemény jut a tudomásunkra, ami a lakosságot veszélyezteti, jogunkban áll a hatóságokat a helyszínre rendelni, társhatóságokat bevenni az intézkedésbe és nyomozást lefolytatni. Célunk, a lakosság biztonságának a garantálása- emelte ki az mk. tű. ezredes.

A polgári védelmi tevékenység változott a legkevésbé, ott újra be kellett sorolni a településeket háromfokú katasztrófavédelmi osztályba. Eger a megyében egyedüliként az egyes osztályba tartozik, így köteles katasztrófavédelmi referenst alkalmazni.

Az iparbiztonság teljesen új terület, mellyel eddig senki nem foglalkozott. Három területe van: veszélyes üzemek felügyelete, kritikus infrastruktúravédelem, veszélyes-áru szállítmányok ellenőrzése.

Éves szinten közel 3000 esetben vonulnak a katasztrófavédelem munkatársai. Idén csak márciusban közel 920 tűzesethez riasztották a lánglovagokat, tavaly inkább a viharok igényeltek nagyobb számú technikai mentést.

A Heves Megyei Katasztrófavédelem állományába jelenleg 341 fő tartozik. Az átalakulással csupán 5 főnek nem tudtak elfogadható beosztást felkínálni és 10 fő kérte az áthelyezését más településre vagy szervezethez.

Forrás: Egriszín