Keresés: „kitüntetés” (39 találat)

Szentmarjay Tibor nevét veszi fel a Városi Stadion

· Sport

A Magyar Labdarúgó Szövetség Heves Megyei Társadalmi Elnöksége kezdeményezte a városi tulajdonban lévő Egri Városi Stadion elnevezésének módosítását. Az előterjesztést a csütörtöki, egri közgyűlésen tárgyalták.

A javaslatot, amely szerint Szentmarjay Tibor nevét kellene felvennie a városi stadionnak, Habis László polgármester támogatta, így az érsekkerti komplexum felveszi a „Szentmarjay Tibor Városi Stadion” nevet.
A napokban 90. életévét betöltött kiváló sportember ifjú korában együtt játszott Puskás Ferenccel is. 1950-ben került Egerbe a város labdarúgásában előbb, mint kiváló játékos, majd, mint magas szinten hozzáértő szakember alkotott maradandót, élvonalba vezette a város csapatát. A sportsikerek nemcsak neki, hanem az egri labdarúgásnak is elismerést hoztak. Példaértékű munkássága elismeréseként „Pro Agria Díj” kitüntetésben is részesült. A Szentmarjay név fogalom az egri és Heves megyei fociban. Tibi bácsi magával ragadó, példás egyéniség, aki feltétlenül méltó arra, hogy neve soha ne merüljön feledésbe. Erre nagyszerű lehetőség, hogy a Városi Stadion, melynek avató mérkőzésén is pályára lépett, hosszú időkre őrizze munkásságát, felhívja a figyelmet Szentmarjay Tibor követendő példájára. A létesítmény névadó ünnepségét 2011. augusztus 27-én, szombaton 17.00 órakor tartják. Az ünnepséget követően 17.30-kor Szentmarjay Tibor és Habis László polgármester végzi el a kezdőrúgást az NB II-es újonc Egri FC első hazai mérkőzésén.

Augusztus 20-ai egri kitüntetések és elismerések

· Belföld

A Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a városi díszünnepség keretein belül kitüntetések és díjak átadására került sor augusztus 20-án.

 Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Dr. Bitskey István akadémikus, egyetemei tanárnak, Eger város hírnevének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Dr. Bitskey István 1941. március 26-án született Egerben. Édesapja úszó olimpikon, világbajnok, a Bitskey Aladár uszoda névadója. Az egyetem elvégzését követően rövid kitérő után "anyaintézményében", a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen kezdett tanítani, ahol a Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanáraként nyugállományba vonulásáig dolgozott. 1991 óta az irodalomtudomány doktora, ezt követően pedig igazgatóként vezette a Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetet. 1998-ig a Bölcsészettudományi Kar dékánja, az MTA levelező tagja. Mindezeken túl az egri Eszterházy Károly Főiskola professzor emiratusa, a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke, a Professzorok Batthyány Körének tagja.  Fő kutatási területe a régi magyar irodalom, a reneszánsz és a barokk korszaka. Sokrétű tudományos munkássága számos egri vonással rendelkezik többek között Balassi Bálint és az egri vár kapcsán, de Eszterházy Károly püspök könyvtáralapító tevékenysége is érdeklődésének homlokterében áll. Bel- és külföldön megjelent műveivel nagyban hozzájárult a magyar irodalmi műveltség megismertetéséhez, városunk hírnevének öregbítéséhez. Kiemelkedő munkássága elismeréseként, és 70. születésnapja alkalmából részesült a megtisztelő „Díszpolgári Címben.”

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a város fejlődése és hírnevének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Fábián Béla szenior úszóbajnoknak és Stanislaw Frankowski úrnak, a magyar-lengyel kapcsolatok önzetlen segítőjének.

1.  Fábián Béla szenior úszóbajnok 1937. január 10-én született Pétervásárán. 1946-tól él Egerben. Az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen geológus diplomát szerzett, majd a Szolnoki Kőolajkutató Vállalatnál helyezkedett el, ahol nyugállományba vonulásáig kutató-geológusként dolgozott. 1949-től kezdett versenyszerűen úszni. Előbb ifjúsági, majd felnőtt válogatott lett. Legjobb eredménye a torinói Európai Bajnokságon a 200 méteres mell-úszásban elért 6. helyezése volt. 1988-tól kezdte el a rendszeres szenior-úszást. Versenyzőként eljutott a világ számos országába, így versenyzett Észak és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is, mely helyeken mindig az egri úszás hírnevét öregbítette. Eddig elért legjobb eredményei: 22-szeres szenior Világbajnok, különböző számokban 43-szor nyert Magyar Bajnokságot, a szenior olimpiák 16-szoros győztese, többszörös Csendes-óceáni, Ázsia és Ausztrál Bajnok. Eger Kiváló Sportolója. Kiemelkedő eredményeivel nagyban hozzá járult városunk hírnevének öregbítéséhez, úszósportjának népszerűsítéséhez. Mindezek elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

2. Stanislaw Maria Frankowski 1945. szeptember 17-én született a lengyelországi Przemyslben. Édesapját a második világháború idején az Egerben működő lengyel menekülttáborba internálták, ahol igazgatója volt az itt alapított lengyel gimnáziumnak. Egri lányt vett feleségül, majd a háború befejeződése után családjával Przemylbe költözött. Édesanyja a későbbiek során visszatelepedett Egerbe, ezért Frankowski úr városunkat is otthonának tekinti. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a 70-es évektől napjainkig tartó gyümölcsöző kapcsolat jött létre az egri és a przemysli múzeumok között, melynek alapja Frankowski úr ügy iránti elkötelezettsége, és tökéletes lengyel-magyar nyelvismerete volt. 2003-ban így kerülhetett sor a két város közötti testvérvárosi megállapodás aláírására, ami újabb kapcsolatokat inspirált a kulturális élet, a tudományos kutatók és a civil szervezetek képviselői körében. Eger történelmi hagyományainak és kulturális értékeinek lengyelországi követeként hozzájárult ahhoz, hogy Przemyslből és környékéről sokan utaznak Egerbe, akik hazatérve tovább terjesztik városunk jó hírét. Több évtizedes önzetlen munkássága elismeréseként részesült ebben a kitüntetésben.

A közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Molnár István Géza fotóművésznek.

Molnár István Géza1936. április 3-án született Iváncsán. Út-vasútépítő, és építésztechnikusi oklevelet szerezett. 1965-ben került Egerbe, ahol a Városi Tanács Terv- és Munkaügyi Osztályán dolgozott. Ötven éve foglalkozik fényképezéssel, a Heves Megyei Fotóklub alapító tagja. Fotografált tájat, épületeket és aktot, de igazán a portré és a zsáner érdekeli. Lakóhelyéről számtalan művészi felvételt készített, mely felvételek ma már igazi kurióziumnak számítanak. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének, a Magyar Fotóművészek Országos Szövetségének, valamint a Heves Megyei Szabad Szalon Egyesületnek is. Arany diplomás fotóművész. Alkotásait napjainkig 49 önálló, és 145 csoportos kiállításon láthatták az érdeklődők. Publikációi egri szerzők könyveiben, folyóiratokban és fotós könyvekben, idegenforgalmi kiadványokban jelentek meg. A város kulturális és művészeti értékeinek megismertetése, valamint a fotóművészeti oktatás érdekében végzett több évtizedes kiemelkedő munkássága elismeréseként 75. születésnapja alkalmából részesült ebben a kitüntetésben.

„Táncművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Barsi Csaba néptánc oktató.

Barsi Csaba 1972. június 6-án született Miskolcon. Kisgyőrben kezdett táncolni, de hamarosan a miskolci Avas Néptáncegyütteshez került. Tanfolyamokon és táncházakban is oktatott, miközben elvégezte a Táncművészeti Főiskola néptánc-pedagógus szakát. 15 éve jár rendszeresen Egerbe, ahol a Kerekes és Gajdos Táncházak állandó házigazdája és oktatója lett, majd felkérték a Megyei Művelődési Központ Lajtha László Néptáncegyüttesének művészeti vezetésére. Az eltelt időszak alatt az együttesnek 12 koreográfiát készített, a domaházi, gyimesi, mezőségi, rábaközi és moldvai táncokból. Természetesen együttesénél vendégoktatókkal és koreográfusokkal is dolgozott, de a szakmai munka mellett nagy hangsúlyt fektetett a közösségépítésre is. Táncosai az ő vezetésével jutottak el számos helyi, belföldi és külföldi rendezvényre, ezeken a helyeken is emelve Eger és a magyar kultúra hírnevét. Barsi Csaba az Egerben töltött 15 éve alatt rendkívül sokat tett a néphagyományok, a néptánc megismertetéséért és népszerűsítéséért. Kiemelkedő munkássága elismeréseként részesült a „Táncművészeti Nívódíj”-ban.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Dudás Anna főiskolai docens.

Dudás Anna 1954-ben született Vácon. Művésztanári oklevelét Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte. 1980- óta él Egerben, ahol a Tanárképző Főiskola 2. számú Gyakorló Általános iskolájában helyezkedett el. Néhány évvel később a főiskola ének-zene tanszékének lett vezető metodikusa. Egerbe kerülése óta aktív résztvevője a város zenei életének. A főiskolai kórus tagja, de a Movendo Kamarakórusban is énekelt. 2003-ban átvette a nagy múltú Agria Vegyeskar művészeti vezetését, mely együttessel számtalan nagysikerű rendezvényen szerepeltek. A különböző városi ünnepségeken kívül gyakran megfordultak külföldi és belföldi rendezvényeken, fesztiválokon. A 2008-ban alakult Egri Fertálymesteri Testület Férfikarának alapító karnagya, mely kórus országosan is egyedülállónak számít. Ezzel az együttessel is számos sikeres fellépést tudhat maga mögött. Városunk zenei életében kifejtett több évtizedes színvonalas munkássága elismeréseként részesült a „Zeneművészeti Nívódíj” kitüntetésben.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kozma István festőművész.

Kozma István 1937. augusztus 15-én az erdélyi Szatmárnémetiben született. A kolozsvári Képzőművészeti Akadémia elvégzését követően nyomban Nagybányára költözött, itt élt és festett Magyarországra történő áttelepedéséig. A nagybányai festőiskola a modern magyar festészetet elindító mozgalom, ahol az új festőgeneráció szinte minden jelentős alakja megfordult. Kozma István ezt a levegőt szívta magába, s az Erdélyből való kényszerű távozása után Magyarországon is az ott tanult szellemben él és dolgozik. 1995-től van műterme Egerben, több mint tíz éve városunk polgára. Stílusa és tárgyi gazdagsága teszik munkáit egyedivé, mindenki mástól megkülönböztethetővé. Számtalan hazai és külföldi kiállítás résztvevője. Munkáit az egri közönség is több kiállításon láthatta, melyek közül emlékezetes az Ifjúsági Házban, a Kálvin Házban, a Templom Galériában és az Imola Galériában rendezett tárlata. A lakhelyül választott város Eger megbecsülésének kifejezéseként részesült a „Képzőművészeti Nívódíjban”.

„Irodalmi Nívódíj” kitüntetésben részesült Murawski Magdolna költő, publicista.

Murawski Magdolna 1950-ben született Letenyén, a 60-as évektől él Egerben. A Gárdonyi Gimnáziumban letett érettségi után a szegedi Tudományegyetem magyar – olasz szakán szerzett középiskolai tanári oklevelet. Kiemelkedő irodalmi munkássága az Új Hevesi Naplóhoz köti. A néhai Dr. Farkas András szerkesztette lapban előbb verseket publikált, majd a főszerkesztő halála után menedzsere, mindenese lett az egri folyóiratnak. Az Új Hevesi Naplóban tematikusan feldolgozta Eger régi és jelenkori kulturális értékeit, fórumot adott a helyi szerzőknek, s azoknak is, akik bár elszármaztak innen, kulturálisan kötődtek Egerhez. A folyóirat kiadását helyi és állami támogatásból finanszírozta mindaddig, míg a források elapadása miatt a kiadást kénytelen volt szüneteltetni. Murawski Magdolna gyűjteményes verseskötete „Megtalált szavak” címmel a közeli napokban jelent meg néhai Gál Elemér író előszavával. Gazdag irodalmi munkássága elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából részesült az „Irdodalmi Nívódíj”-ban.

2011. évben Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Bíró István, Dr. Fazekas Péter és Dr. Misz Mihály főorvos uraknak.

1. Dr. Bíró István 1944-ben született Egerben. Egyetemi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végezte. Diplomájának megszerzése óta dolgozik az egri Markhot Ferenc Kórház Begyógyászati Osztályán. Belgyógyász és anesztezilógia-intenzív terápia szakorvosi képesítést szerzett. Részese volt az új Központi Aneszteziológiai és Intezív Osztály megszervezésének, vezetőként annak beindításának is. 1986-tól nyugdíjazásáig a szakrendelő belgyógyászatán dolgozott. Nevéhez kötődik a fájdalom-ambulancia elindítása, és számos újnak számító módszer kipróbálása, bevezetése. Óriási orvosi tapasztalatait másokkal is mindig megosztotta, tudományos munkásságát dolgozatok, könyvek, egyetemi tankönyvek általa írt fejezeti fémjelzik. Emberi és szakmai példamutatása széles körben ismert, és elismert. Munkájára, szakmai tapasztalatára nem csak betegei, de munkatársai is mindenkor számíthattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

2. Dr. Fazekas Péter 1944-ben született Debrecenben. Orvosi diplomáját is szülővárosában szerezte. 1968 őszétől kezdett az egri kórház II-es Röntgenosztályán dolgozni, ahol később röntgenológiai szakvizsgát is tett. A radiológián belül nagy jártasságot szerzett a CT és az MR diagnosztikában, ezek hazai oktatásában. 2000-ben a Radiológiai Osztály osztályvezető főorvosává nevezték ki. 2008-ban közel száz orvostársával elhagyta a kórházat, de szakmai vezetőként 2011 januárjában visszatért korábbi munkahelyére. Több mint 30 dolgozata jelent meg, és száznál több előadást tartott hazai tudományos fórumokon. Az egri Kórházban töltött közel három évtizedes tevékenysége során több 10 ezer beteg gyógyulásában játszott komoly szerepet. Emberségével, példaadó magatartásával elnyerte mind a betegek, mind pedig a munkatársai szeretetét és tiszteletét. Lelkiismeretes, áldozatos orvosi szolgálatának elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Misz Mihály 1943-ban született Nagytályán. Mezőkövesden érettségizett, majd 1967-ben általános orvosi diplomát szerzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 1973-ban került az egri Markhot Ferenc Megyei Kórház- Rendelőintézet belgyógyászati osztályára, később pedig a belgyógyászati intenzív osztályon dolgozott. Belgyógyász, anaestheziológus és nephrológus szakorvos.  A személyéhez és munkásságához köthető a belgyógyászathoz kapcsolt dializáló osztály létrehozása, a megyei művese-kezelés megszervezése és beindítása. 1988-tól a dialízis osztály főorvosa, később pedig a feladatot átvevő Dialízis Center Kft. egri művese állomásának orvos igazgatója. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Vezetőként és gyógyítóként egyaránt kivívta a gondjaira bízott betegek és a munkahelyi kollektíva megbecsülését, tiszteletét. Több mint 40 éves orvosi pályája jelentős részében az egri és a Heves megyei betegeket szolgálta. Az elismerés a tartalmas életútja előtti tisztelgés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2011 évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Juhász Attiláné bölcsőde vezetőt.

Juhász Attiláné 1967-ben gondozónőként kezdte pályafutását az egri Állami Egészségügyi Gyermekotthonban. 1976-tól dolgozik a város által fenntartott Bölcsődékben. 1991-től a Dobó Katica Bölcsődében, 2000-től a Cecey Éva Bölcsődében, 2007-től pedig a Módszertani Bölcsődében vezető. Szakmai tapasztalati alapján megyei szakfelügyelői megbízást is kapott. Évek óta tereptanára a felsőfokú szakképzésnek, rész vett az Eszterházy Károly Főiskola által indított csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés gyakorlati, tereptanári feladatainak kidolgozásában. Ma is aktív, az Észak-Magyarországi régió módszertani szaktanácsadója. Hosszú, tartalmas, sikerekben gazdag pályafutás áll mögötte. Barátságos, kedves és alkalmazkodó ember, vezetőként és szaktanácsadóként egyaránt tisztelik és szeretik. Rengeteg tudást, tapasztalatot közvetít az újonnan indult bölcsődéknek, intézményeknek. 45 éves kiemelkedő szakmai munkássága, valamint példamutató emberi magatartásának elismeréseként részesült a „Szociális gondoskodásért” kitüntetésben.

A magyar fotográfia napja

· Kultúra · Szabadidő

Az Egri Kulturális és Művészeti Központ és a Heves Megyei Fotóklub pályázatot hirdet a 41. Észak-magyarországi Fotóművészeti Szemlén való részvételre.

A szemlén a Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyében élő és alkotó fotográfusok vehetnek részt papírkép (fekete-fehér és színes), valamint vetített kép kategóriában. A szerzők legfeljebb 10 alkotást nyújthatnak be, hogy milyen kategóriában, azt a szerzőre bízzák. Egy sorozat is beadható, amely legfeljebb 4 db képből állhat. A sorozatot a zsűri nem bontja meg. Fontos, hogy a sorozatot a beadott munkákon, illetve a nevezési lapon is fel kell tüntetni. A képek és vetített képek témája és kidolgozási módja kötetlen. A papírképek mérete minimum 20x30 cm, maximum 30x40 cm lehet, paszpartúrával együtt. A mérettől eltérő képeket a rendezők nem bocsátják zsűrizésre. A beküldő köteles a papírképek hátlapján, illetve a CD lemezen a kép címét, a szerző nevét, fotós kitüntetését és lakcímét feltüntetni. A vetített képeket CD-n, jpeg formátumban kell leadni. A művekről egy példányos nevezési lapot kell kiállítani.
A képeket gondosan, a visszaküldésre alkalmas csomagolásban kell beküldeni. Alkotó kollektívák tagjai közös csomagban is beküldhetik képeiket, de az egyéni nevezési lap kitöltése ebben az esetben is szükséges. A beérkezett képanyagból 3 tagú zsűri közreműködésével a bemutatásra alkalmas képeket kiválogatják, és abból kiállítást és vetített képes bemutatót rendeznek. Az arra érdemes munkákat a zsűri döntése alapján díjazzák, valamint felajánlások alapján különdíjakat is adnak majd át.

A nevezési lapokat és az alkotásokat postai úton szeptember 24-ig lehet beküldeni az EKMK Bartakovics Béla Közösségi Ház, 3300 Eger, Knézich Károly u. 8. címre, de személyesen is le lehet adni, ebben az esetben október 1-je a határidő.

Hiszek egy Istenben... kiállítás a Történeti Tárházban

· Kultúra · Szabadidő

Az Evat Zrt. szervezésében "Hiszek egy Istenben, hiszek, egy Hazában" címmel új tárlat nyílik április 7 től az egri Történeti Tárházban. A kiállított anyag emléket állít az egri I. világháborús 10-es honvédek és a II. világháborús 43. Dobó István egri gyalogezred hős katonáinak.

A trianoni békediktátum után romjaiból újjá született nemzet hitét adta vissza az a korszak, amikor Vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzása idején újjá született a Magyar Nemzet. - áll a kiállítás leírásában. A tárlat anyagát a hősök utódai és környékbeli relikviagyűjtők adták össze.
Látható lesz az a jogar is, amelyre titokban esküdtek fel a magyar pilóták a nemzet védelmére. Lobogó, amely az egri géppuskás század erdélyi bevonulásának állít emléket.

Korabeli fegyverek és hadfelszerelési tárgyak. Hírlapok, köztük a 10.-es Honvéd című lap, amelynek hasábjain olvashatják a tisztelt látogatók a fronton harcoló egri katonákról szóló aktuális híranyagot. Színes kép és fotóanyag, korabeli pénzek, kitüntetések és jelvények.
Az Evat Zrt. szeretettel várják az egri polgárokat és a városunkba látogató kedves vendégeket egy szomorú, de mindenféleképpen felemelő, olykor lelket melengető időutazásra.

Forrás: Egriszín

Kitüntetés az EKF oktatóinak

· Oktatás

A Magyar Kultúra Napja alkalmából Kiss Árpád-díjjal jutalmazták az Eszterházy Károly Főiskola Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar két munkatársát.

Az elismerést január 22-én a budapesti Iparművészeti Múzeumban Dr. Forgó Sándor tanszékvezető főiskolai tanár és Dr. Bárdos Jenő kutatóprofesszor a Neveléstudományi Doktori Iskola leendő vezetője kapta. A megtisztelő díjat Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter és Hoffmann Rózsa államtitkár adta át.

A Kiss Árpád-díj az oktatási miniszter által adományozható egyik szakmai elismerés, amely a pedagógiai újítások kidolgozása, illetve alkalmazása, a magyar neveléstudomány eredményeinek felhasználása és a pedagógia nemzetközi tapasztalatainak adaptációja terén kiemelkedő tevékenységet folytató pedagógusok és neveléstudományi kutatók szakmai munkájának elismeréseként adományozható évente 5 személynek.

Forrás: Rádió1

Véradók napja

A Magyar Vöröskereszt 1987-ben javasolta, hogy 1988-tól november 27-én minden évben tartsák meg a Véradók napját.  1954-ben ezen a napon adományoztak kitüntetéseket a sokszoros véradóknak először.

A Véradók Napján a Magyar Vöröskereszt munkatársai minél több embert szeretnének megszólítani, véradásra ösztönözni. A véradás fontosságára igyekeznek ráirányítani a figyelmet, mivel ezzel akár három életet is meg lehet menteni.
A Magyar Vöröskereszt VII. Kongresszusa 1987 decemberében határozott úgy, hogy november 27-ét a Véradók Napjává nevezi ki. Annak oka pedig, hogy miért épp erre a napra esett a választás az volt, hogy először 1954-ben november 27-én adományozott a legfelsőbb állami testület kitüntetéseket a sokszoros véradóknak és a kiváló véradó szervezőknek. Az eseményről 1988 óta emlékeznek meg.
A Magyar Vöröskereszt kezdeményezése az elmúlt közel két évtizedben követőkre talált, több szervezet indított akciókat. A véradás fontossága ma is megkérdőjelezhetetlen. Aki vért ad, az egyszerre három életet is megmenthet, a véregység többféleképpen is felhasználható.
Egerben a térítésmentes véradás 1961-ben kezdődött el. A ma is itt található állandó véradási helyszín, az Egri Területi Vérellátó, Árva köz 1. Véradási időpont: kedd, szerda, csütörtök, péntek 8-15 óráig.

Dr. Kemény Ferenc emléknap

· Oktatás

A Dr. Kemény Ferenc Általános Iskolában minden év novemberében emlékeznek meg a névadóról, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alapító tagjáról. Az intézmény idén ünnepli fennállásának 45. évfordulóját.

Eger város egyetlen testnevelés tagozatos általános iskolája – korábban 10. számú Általános Iskola - 1996-ban vette fel Dr. Kemény Ferenc nevét, vállalva ezzel, hogy megőrzi a nemzetközi olimpiai mozgalom élharcosának emlékét. 2001-ben felavatták az intézmény udvarán a sportdiplomata bronz domborművét, és valamennyi osztályterem falán ott található a dr. Kemény Ferenc emléktabló. Ezentúl egy teljes napot is szentelnek az egykori gimnáziumi igazgatónak. A Körcsarnokban tartott mai ünnepségen a diákok felidézték dr. Kemény Ferenc életútját, majd az iskola énekkara adott műsort. Kékesi László igazgató méltatta a névadó munkásságát, amihez az iskola diáksága és nevelőtestülete is méltó szeretne maradni, élen járva az olimpiai eszme terjesztésében.

A megemlékezésen kitüntetéseket adtak át az arra érdemes diákoknak, pedagógusoknak, szakembereknek. Kemény Ferenc díszjelvényt vehetett át a Heves Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézetének (HMÖPI) képviseletében Székely Józsefné igazgató, az EKMK Forrás Gyermek és Ifjúsági ház kollektívája nevében Ponyi László igazgató és Pusztai Éva címzetes igazgató, valamint Szente János az Eger Termél Kft. igazgatója. Ugyancsak ebben az elismerésben részesült dr. Jakabházyné Mező Mária, akinek a támogatásával nyerte el az iskola idén a MOB Fair Play Bizottságának Diplomáját. Kékesi László köszönetét fejezte ki az Eger MJV Oktatási Kulturális Sport és Ifjúsági Irodájában dolgozóknak, valamint díszjelvényt adományozott a média képviselőinek, Dorkó Zsuzsának, Bódi Csabának és Turay Zoltánnak. Az ünnepségen díjazták a kiváló tanulmányi- és sporteredményeket elérő tanulókat is.

Forrás: Egriszín

Lengyel Pált köszöntötték

· Kultúra

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntette ki Lengyel Pált, a Harlekin Bábszínház vezetőjét. Ez alkalomból Eger város nevében Orosz Ibolya tanácsnok asszony a ma délutáni előadáson köszöntötte az igazgató – főrendezőt.

A jelenleg az intézményben zajló hatodik alkalommal megrendezett "Szomszédolás" elnevezésű Nemzetközi Kortárs Bábművészeti Fesztivál sikere is részese annak az elismerésnek, amelynek eredményeképpen Lengyel Pál magas rangú állami kitüntetésben részesült, hangsúlyozta köszöntőjében Orosz Ibolya tanácsnok.

Az érdemrendet olyan személyeknek ítélik oda, akik a tudomány, a művészet terén, vagy saját szakterületükön az ország érdekeinek előmozdítása, az egyetemes emberi értékek gyarapítása érdekében példamutató tevékenységet folytattak.
Lengyel Pál elmondta, hogy számára maga a kitüntetés is nagy meglepetés volt, ilyet nem nagyon szoktak kapni ebben a műfajban. Köszönetet mondott a munkatársaknak és mindazoknak, akik a bábszínházat támogatják. Az igazgató szerint a díj a bábművészet és a többi bábszínház elismerése is:
„Valakit most kiemelnek, és azt mondják, hogy na, akkor téged most jól kitüntetünk. Hát ez történt, és én ennek szívből tudok örülni. Köszönöm.”

Forrás :Egriszín

Magas állami kitüntetést kapott dr. Honfi László

· Sport

A Néprajzi Múzeum aulájában Halász János parlamenti államtitkár adta át a soros állami kitüntetéseket a köztársasági elnök és a nemzeti erőforrás miniszter megbízásából október 23-án. A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést kapta dr. Honfi László, az Eszterházy Károly Főiskola tanszékvezető főiskolai tanára.

A Testnevelési és Sporttudományi Intézet igazgatója, aki egyben a Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség (MEFS) alelnöke, nagy megtiszteltetésnek tartja ezt a kitüntetést, már csak azért is, mert elég ritkán kerül testnevelő tanárok mellére. „Tulajdonképpen majdnem 40 éves tanári és vezetői munkámat ismerték el ezzel, ami meglepetés volt számomra, ugyanakkor nagyon jól esett – mondta portálunk érdeklődésére dr. Honfi László. Úgy gondolja, hogy egyrészt a főiskola, másrészt a Sporttudományi Intézet elismerése is a kitüntetés. Hozzátette, hogy azokat a dolgokat, amiket sikerült megvalósítani egyedül nem tudta volna, mindenképpen kellett hozzá a főiskola menedzsmentje, a kollégák, akiknek munkáját rajta keresztül is elismerték. Dr. Honfi László 37 éve került az Eszterházy Károly Főiskolára, 24 éve dolgozik tanszékvezetőként.

Forrás: Egriszín

Állami kitüntetést kapott Bókai Mária

· Kultúra

A Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztjével ismerték el a Gárdonyi Géza Színház örökös tagja, Bókai Mari munkásságát az október 23-i állami ünnepen.

Ötvenhatos forradalmunk évfordulóján, a Néprajzi Múzeumban Halász János parlamenti államtitkár adta át a soros állami kitüntetéseket.

A népszerű színésznő már a 60-as években Egerben játszott, majd 1987-ben alapító tagja lett az állandó társulatnak. Egyike azon színészeknek, akik remek alakítást nyújtottak zenés és prózai szerepben egyaránt. A közönség ma is emlékszik az Egy lócsiszár virágvasárnapja, a Görkorcsolyapálya, A Csárdáskirálynő vagy a Marica grófnő című előadásokban játszott szerepeire. Szívesen tanított a színház stúdiójában, tanítványai közül többen ma is a Gárdonyi Géza Színház művészei.

Az egri színpadon 1998-ig – nyugdíjba vonulásáig - játszott, azóta Budapesten tanít, játszik és rendszeresen szinkronizál. Nem szakadt el az egri társulattól, figyelemmel kíséri a színház munkáját: rendszeres vendége a bemutatóknak, társulati üléseken találkozik az egykori kollégákkal. 2008 óta a társulat örökös tagja.

„Ehhez a pályához nem elég a tehetség, hanem szerencse is kell. Meg kell tanulni, az ember mire képes, ezért harmóniában kell élni. Szeretni kell, amit csinál az ember. És ez meglátszik, hogy jól érzi-e magát benne” – nyilatkozta nemrég egy interjúban.

Forrás:Egriszín