Keresés: „lengyel” (42 találat)

A feketegazdaság mozgásterének szűkítése napjainkban egyértelmű kormányzati és városi cél, s igaz ez a turisztikai szolgáltatás területére is. Eger önkormányzata helyi rendeletben szabályozni kívánja a „Vendég- és idegenforgalmi adónyilvántartást”. Az, hogy a városunkban eltöltött vendégéjszakákat korrekt, egységes módon vezessék a szolgáltatók, minden egri polgár érdeke: a város ennek a statisztikai mutató alapján hívhatja le a jelentős összegű normatív támogatást - áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.

A közgyűlés által elfogadott módosítások szigorúbb és ellenőrizhetőbb, egységes rendszert teremtenek. Városunkban jelenleg 307 szálláshely (szálloda, panzió, kemping, üdülőház, turistaszálló, ifjúsági szálló és egyéb szálláshely) működik. A 17 szálloda kivételével kötelező lesz „Vendég- és idegenforgalmi adónyilvántartás” vezetése, melyet a vállalkozóknak nyomtatvány formájában térítésmentesen biztosít az önkormányzat. A kiadványnak folyamatosan és vezetésre alkalmas állapotban kell rendelkezésre állnia a szálláshelyen.
A nyilvántartás tartalmazza: a sorszámot; a vendég nevét; születési helyét és idejét; lakcímét; állampolgárságát; útlevél, vagy személyazonosító igazolvány, esetleg vezetői engedély számát; az érkezés és a távozás napját és időpontját; az Egerben eltöltött vendégéjszakák számát. Fel kell tüntetni az adómentesen eltöltött vendégéjszaka számot és annak jogcímét; az adóköteles vendégéjszakák számát; a beszedett adó összegét; a kibocsátott számla, nyugta sorszámát. Szerepeltetni kell azt is, hogy a beszedett adót a szolgáltató mikor fizette meg az önkormányzatnak, illetve mikor vallotta be az idegenforgalmi adót.
A képviselőtestületi döntésnek megfelelően a jövőben egyértelműen megállapítható és bármikor ellenőrizhető lesz az Egerben vendégéjszakát eltöltő magánszemély adóstátusza, érkezése, távozása. A „vendégkönyv” segíti a szálláshely tulajdonost, hiszen olyan adatokat is tartalmaz, melyek megnyugtató módon visszakereshetővé teszik az elszállásolt vendégeket.
A „Vendég- és idegenforgalmi adónyilvántartás” legfontosabb mellékletei angol, német és lengyel nyelven is elérhetőek lesznek, így a külföldiek is egyértelműen eligazodhatnak a nyilvántartások rendszerében, és aláírásukkal hitelesítik ittlétüket. A szakmai anyagot az előterjesztő előzetesen megküldte a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Magánszállásadók Országos Szövetsége, az Egyesület Eger Idegenforgalmáért Egyesület és Eger Magánszálláshelyeinek Egyesülete részére is.

Olyan, mintha nem is lett volna nyár- kezdte hétfői évadnyitó társulati ülését Lengyel Pál a Harlekin Bábszínház igazgatója, majd beszélt a személyi változásokról, az évad előadásairól és a „nem túl rózsás” költségvetésről.

Lengyel Pál először a személyi változásokról szólt: Vinczéné Rácz Edina munkáját, Kovács Istvánné veszi át, így ő intézi a másodvezetői teendőket, a művészeti titkár Bató Tünde lett, egy új bábszínésszel bővült a társulat, Czupi Dániel személyében és egy új ügyelővel Balász Péterrel.

A korábban meghirdetett első félév bemutatói nem változnak, az első előadás a Misi Mókus lesz Halasi Dániel rendezésében, melynek próbái már ma elkezdődnek. A második darab egy Benedek Elek mese: A huszárból lett király, és karácsony környékén mutatják be a Betlehemi csillagot.

Megkerülhetetlen a gazdasági helyzetről beszélni- emelte ki az igazgató, majd így folytatta: nem mondhatom, hogy kevés, vagy sok, mert nincs. A megyétől most kaptunk egy kis támogatást, ami december 31-ig elég a bérekre, de olyan luxust, hogy rezsit fizessünk, nem engedhetünk meg magunknak – mondta ironikusan. Annyi pénzünk van, amennyit megkeresünk magunknak.
Gratulált a Gárdonyi Géza Színháznak, hogy sikerült megdupláznia bérletesei számát. Az igazgató elmondta, hogy több pályázatot is nyertek, de azokat a produkciókra kell fordítani és önrész is szükséges hozzájuk. Ilyen nyertes pályázat a Szomszédolás, ahol útiköltséget és napidíjat kapnak Vásárhelyen és Szabadkán játszott előadásokra. És az egyik szövegkönyvük is pályázatot nyert.
A helyzetünk nem rózsás, ettől függetlenül nem parázunk, tesszük a dolgunkat – fogalmazott Lengyel Pál. A Szigeti veszedelem gombfoci volt ehhez képest, de bízunk a közönségben.

Saárossy Kinga alpolgármester is bizakodva néz a jövőbe és az mondta: a színház kötelékében az marad meg, aki hivatásának, ügyének érzi azt. Sok ötletre van most szükség a bábszínház életben maradáshoz. Közös a sorsa a Gárdonyi Géza Színháznak és a Harlekin Bábszínháznak. Kell a megtartó erő,és a közönség szeretete.

Forrás: Egriszín

A Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a városi díszünnepség keretein belül kitüntetések és díjak átadására került sor augusztus 20-án.

 Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Dr. Bitskey István akadémikus, egyetemei tanárnak, Eger város hírnevének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Dr. Bitskey István 1941. március 26-án született Egerben. Édesapja úszó olimpikon, világbajnok, a Bitskey Aladár uszoda névadója. Az egyetem elvégzését követően rövid kitérő után "anyaintézményében", a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen kezdett tanítani, ahol a Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanáraként nyugállományba vonulásáig dolgozott. 1991 óta az irodalomtudomány doktora, ezt követően pedig igazgatóként vezette a Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetet. 1998-ig a Bölcsészettudományi Kar dékánja, az MTA levelező tagja. Mindezeken túl az egri Eszterházy Károly Főiskola professzor emiratusa, a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke, a Professzorok Batthyány Körének tagja.  Fő kutatási területe a régi magyar irodalom, a reneszánsz és a barokk korszaka. Sokrétű tudományos munkássága számos egri vonással rendelkezik többek között Balassi Bálint és az egri vár kapcsán, de Eszterházy Károly püspök könyvtáralapító tevékenysége is érdeklődésének homlokterében áll. Bel- és külföldön megjelent műveivel nagyban hozzájárult a magyar irodalmi műveltség megismertetéséhez, városunk hírnevének öregbítéséhez. Kiemelkedő munkássága elismeréseként, és 70. születésnapja alkalmából részesült a megtisztelő „Díszpolgári Címben.”

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a város fejlődése és hírnevének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Fábián Béla szenior úszóbajnoknak és Stanislaw Frankowski úrnak, a magyar-lengyel kapcsolatok önzetlen segítőjének.

1.  Fábián Béla szenior úszóbajnok 1937. január 10-én született Pétervásárán. 1946-tól él Egerben. Az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen geológus diplomát szerzett, majd a Szolnoki Kőolajkutató Vállalatnál helyezkedett el, ahol nyugállományba vonulásáig kutató-geológusként dolgozott. 1949-től kezdett versenyszerűen úszni. Előbb ifjúsági, majd felnőtt válogatott lett. Legjobb eredménye a torinói Európai Bajnokságon a 200 méteres mell-úszásban elért 6. helyezése volt. 1988-tól kezdte el a rendszeres szenior-úszást. Versenyzőként eljutott a világ számos országába, így versenyzett Észak és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is, mely helyeken mindig az egri úszás hírnevét öregbítette. Eddig elért legjobb eredményei: 22-szeres szenior Világbajnok, különböző számokban 43-szor nyert Magyar Bajnokságot, a szenior olimpiák 16-szoros győztese, többszörös Csendes-óceáni, Ázsia és Ausztrál Bajnok. Eger Kiváló Sportolója. Kiemelkedő eredményeivel nagyban hozzá járult városunk hírnevének öregbítéséhez, úszósportjának népszerűsítéséhez. Mindezek elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

2. Stanislaw Maria Frankowski 1945. szeptember 17-én született a lengyelországi Przemyslben. Édesapját a második világháború idején az Egerben működő lengyel menekülttáborba internálták, ahol igazgatója volt az itt alapított lengyel gimnáziumnak. Egri lányt vett feleségül, majd a háború befejeződése után családjával Przemylbe költözött. Édesanyja a későbbiek során visszatelepedett Egerbe, ezért Frankowski úr városunkat is otthonának tekinti. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a 70-es évektől napjainkig tartó gyümölcsöző kapcsolat jött létre az egri és a przemysli múzeumok között, melynek alapja Frankowski úr ügy iránti elkötelezettsége, és tökéletes lengyel-magyar nyelvismerete volt. 2003-ban így kerülhetett sor a két város közötti testvérvárosi megállapodás aláírására, ami újabb kapcsolatokat inspirált a kulturális élet, a tudományos kutatók és a civil szervezetek képviselői körében. Eger történelmi hagyományainak és kulturális értékeinek lengyelországi követeként hozzájárult ahhoz, hogy Przemyslből és környékéről sokan utaznak Egerbe, akik hazatérve tovább terjesztik városunk jó hírét. Több évtizedes önzetlen munkássága elismeréseként részesült ebben a kitüntetésben.

A közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Molnár István Géza fotóművésznek.

Molnár István Géza1936. április 3-án született Iváncsán. Út-vasútépítő, és építésztechnikusi oklevelet szerezett. 1965-ben került Egerbe, ahol a Városi Tanács Terv- és Munkaügyi Osztályán dolgozott. Ötven éve foglalkozik fényképezéssel, a Heves Megyei Fotóklub alapító tagja. Fotografált tájat, épületeket és aktot, de igazán a portré és a zsáner érdekeli. Lakóhelyéről számtalan művészi felvételt készített, mely felvételek ma már igazi kurióziumnak számítanak. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének, a Magyar Fotóművészek Országos Szövetségének, valamint a Heves Megyei Szabad Szalon Egyesületnek is. Arany diplomás fotóművész. Alkotásait napjainkig 49 önálló, és 145 csoportos kiállításon láthatták az érdeklődők. Publikációi egri szerzők könyveiben, folyóiratokban és fotós könyvekben, idegenforgalmi kiadványokban jelentek meg. A város kulturális és művészeti értékeinek megismertetése, valamint a fotóművészeti oktatás érdekében végzett több évtizedes kiemelkedő munkássága elismeréseként 75. születésnapja alkalmából részesült ebben a kitüntetésben.

„Táncművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Barsi Csaba néptánc oktató.

Barsi Csaba 1972. június 6-án született Miskolcon. Kisgyőrben kezdett táncolni, de hamarosan a miskolci Avas Néptáncegyütteshez került. Tanfolyamokon és táncházakban is oktatott, miközben elvégezte a Táncművészeti Főiskola néptánc-pedagógus szakát. 15 éve jár rendszeresen Egerbe, ahol a Kerekes és Gajdos Táncházak állandó házigazdája és oktatója lett, majd felkérték a Megyei Művelődési Központ Lajtha László Néptáncegyüttesének művészeti vezetésére. Az eltelt időszak alatt az együttesnek 12 koreográfiát készített, a domaházi, gyimesi, mezőségi, rábaközi és moldvai táncokból. Természetesen együttesénél vendégoktatókkal és koreográfusokkal is dolgozott, de a szakmai munka mellett nagy hangsúlyt fektetett a közösségépítésre is. Táncosai az ő vezetésével jutottak el számos helyi, belföldi és külföldi rendezvényre, ezeken a helyeken is emelve Eger és a magyar kultúra hírnevét. Barsi Csaba az Egerben töltött 15 éve alatt rendkívül sokat tett a néphagyományok, a néptánc megismertetéséért és népszerűsítéséért. Kiemelkedő munkássága elismeréseként részesült a „Táncművészeti Nívódíj”-ban.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Dudás Anna főiskolai docens.

Dudás Anna 1954-ben született Vácon. Művésztanári oklevelét Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte. 1980- óta él Egerben, ahol a Tanárképző Főiskola 2. számú Gyakorló Általános iskolájában helyezkedett el. Néhány évvel később a főiskola ének-zene tanszékének lett vezető metodikusa. Egerbe kerülése óta aktív résztvevője a város zenei életének. A főiskolai kórus tagja, de a Movendo Kamarakórusban is énekelt. 2003-ban átvette a nagy múltú Agria Vegyeskar művészeti vezetését, mely együttessel számtalan nagysikerű rendezvényen szerepeltek. A különböző városi ünnepségeken kívül gyakran megfordultak külföldi és belföldi rendezvényeken, fesztiválokon. A 2008-ban alakult Egri Fertálymesteri Testület Férfikarának alapító karnagya, mely kórus országosan is egyedülállónak számít. Ezzel az együttessel is számos sikeres fellépést tudhat maga mögött. Városunk zenei életében kifejtett több évtizedes színvonalas munkássága elismeréseként részesült a „Zeneművészeti Nívódíj” kitüntetésben.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kozma István festőművész.

Kozma István 1937. augusztus 15-én az erdélyi Szatmárnémetiben született. A kolozsvári Képzőművészeti Akadémia elvégzését követően nyomban Nagybányára költözött, itt élt és festett Magyarországra történő áttelepedéséig. A nagybányai festőiskola a modern magyar festészetet elindító mozgalom, ahol az új festőgeneráció szinte minden jelentős alakja megfordult. Kozma István ezt a levegőt szívta magába, s az Erdélyből való kényszerű távozása után Magyarországon is az ott tanult szellemben él és dolgozik. 1995-től van műterme Egerben, több mint tíz éve városunk polgára. Stílusa és tárgyi gazdagsága teszik munkáit egyedivé, mindenki mástól megkülönböztethetővé. Számtalan hazai és külföldi kiállítás résztvevője. Munkáit az egri közönség is több kiállításon láthatta, melyek közül emlékezetes az Ifjúsági Házban, a Kálvin Házban, a Templom Galériában és az Imola Galériában rendezett tárlata. A lakhelyül választott város Eger megbecsülésének kifejezéseként részesült a „Képzőművészeti Nívódíjban”.

„Irodalmi Nívódíj” kitüntetésben részesült Murawski Magdolna költő, publicista.

Murawski Magdolna 1950-ben született Letenyén, a 60-as évektől él Egerben. A Gárdonyi Gimnáziumban letett érettségi után a szegedi Tudományegyetem magyar – olasz szakán szerzett középiskolai tanári oklevelet. Kiemelkedő irodalmi munkássága az Új Hevesi Naplóhoz köti. A néhai Dr. Farkas András szerkesztette lapban előbb verseket publikált, majd a főszerkesztő halála után menedzsere, mindenese lett az egri folyóiratnak. Az Új Hevesi Naplóban tematikusan feldolgozta Eger régi és jelenkori kulturális értékeit, fórumot adott a helyi szerzőknek, s azoknak is, akik bár elszármaztak innen, kulturálisan kötődtek Egerhez. A folyóirat kiadását helyi és állami támogatásból finanszírozta mindaddig, míg a források elapadása miatt a kiadást kénytelen volt szüneteltetni. Murawski Magdolna gyűjteményes verseskötete „Megtalált szavak” címmel a közeli napokban jelent meg néhai Gál Elemér író előszavával. Gazdag irodalmi munkássága elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából részesült az „Irdodalmi Nívódíj”-ban.

2011. évben Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Bíró István, Dr. Fazekas Péter és Dr. Misz Mihály főorvos uraknak.

1. Dr. Bíró István 1944-ben született Egerben. Egyetemi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végezte. Diplomájának megszerzése óta dolgozik az egri Markhot Ferenc Kórház Begyógyászati Osztályán. Belgyógyász és anesztezilógia-intenzív terápia szakorvosi képesítést szerzett. Részese volt az új Központi Aneszteziológiai és Intezív Osztály megszervezésének, vezetőként annak beindításának is. 1986-tól nyugdíjazásáig a szakrendelő belgyógyászatán dolgozott. Nevéhez kötődik a fájdalom-ambulancia elindítása, és számos újnak számító módszer kipróbálása, bevezetése. Óriási orvosi tapasztalatait másokkal is mindig megosztotta, tudományos munkásságát dolgozatok, könyvek, egyetemi tankönyvek általa írt fejezeti fémjelzik. Emberi és szakmai példamutatása széles körben ismert, és elismert. Munkájára, szakmai tapasztalatára nem csak betegei, de munkatársai is mindenkor számíthattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

2. Dr. Fazekas Péter 1944-ben született Debrecenben. Orvosi diplomáját is szülővárosában szerezte. 1968 őszétől kezdett az egri kórház II-es Röntgenosztályán dolgozni, ahol később röntgenológiai szakvizsgát is tett. A radiológián belül nagy jártasságot szerzett a CT és az MR diagnosztikában, ezek hazai oktatásában. 2000-ben a Radiológiai Osztály osztályvezető főorvosává nevezték ki. 2008-ban közel száz orvostársával elhagyta a kórházat, de szakmai vezetőként 2011 januárjában visszatért korábbi munkahelyére. Több mint 30 dolgozata jelent meg, és száznál több előadást tartott hazai tudományos fórumokon. Az egri Kórházban töltött közel három évtizedes tevékenysége során több 10 ezer beteg gyógyulásában játszott komoly szerepet. Emberségével, példaadó magatartásával elnyerte mind a betegek, mind pedig a munkatársai szeretetét és tiszteletét. Lelkiismeretes, áldozatos orvosi szolgálatának elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Misz Mihály 1943-ban született Nagytályán. Mezőkövesden érettségizett, majd 1967-ben általános orvosi diplomát szerzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 1973-ban került az egri Markhot Ferenc Megyei Kórház- Rendelőintézet belgyógyászati osztályára, később pedig a belgyógyászati intenzív osztályon dolgozott. Belgyógyász, anaestheziológus és nephrológus szakorvos.  A személyéhez és munkásságához köthető a belgyógyászathoz kapcsolt dializáló osztály létrehozása, a megyei művese-kezelés megszervezése és beindítása. 1988-tól a dialízis osztály főorvosa, később pedig a feladatot átvevő Dialízis Center Kft. egri művese állomásának orvos igazgatója. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Vezetőként és gyógyítóként egyaránt kivívta a gondjaira bízott betegek és a munkahelyi kollektíva megbecsülését, tiszteletét. Több mint 40 éves orvosi pályája jelentős részében az egri és a Heves megyei betegeket szolgálta. Az elismerés a tartalmas életútja előtti tisztelgés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2011 évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Juhász Attiláné bölcsőde vezetőt.

Juhász Attiláné 1967-ben gondozónőként kezdte pályafutását az egri Állami Egészségügyi Gyermekotthonban. 1976-tól dolgozik a város által fenntartott Bölcsődékben. 1991-től a Dobó Katica Bölcsődében, 2000-től a Cecey Éva Bölcsődében, 2007-től pedig a Módszertani Bölcsődében vezető. Szakmai tapasztalati alapján megyei szakfelügyelői megbízást is kapott. Évek óta tereptanára a felsőfokú szakképzésnek, rész vett az Eszterházy Károly Főiskola által indított csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés gyakorlati, tereptanári feladatainak kidolgozásában. Ma is aktív, az Észak-Magyarországi régió módszertani szaktanácsadója. Hosszú, tartalmas, sikerekben gazdag pályafutás áll mögötte. Barátságos, kedves és alkalmazkodó ember, vezetőként és szaktanácsadóként egyaránt tisztelik és szeretik. Rengeteg tudást, tapasztalatot közvetít az újonnan indult bölcsődéknek, intézményeknek. 45 éves kiemelkedő szakmai munkássága, valamint példamutató emberi magatartásának elismeréseként részesült a „Szociális gondoskodásért” kitüntetésben.

Immár huszonharmadik alkalommal rendezik meg városunkban az Agria Nemzetközi Folkhétvégét. Mészárosné Pusztai Éva, az EKMK igazgatója a kedd délelőtti sajtótájékoztatón elmondta: jelmezes felvonulással, népzenei és világzenei koncertekkel, táncműsorokkal, táncházakkal, kézművesek vásárával és az egri borászok bemutatójával várják az érdeklődőket augusztus 18-a és 21-e között.

A nemzetközi összetételű és hírű folklórrendezvény a nemzeti kultúrák ünnepe: magyar és külföldi együttesek tánccal, zenével, pompás népviseletekben mutatják be nemzeti hagyományaikat. Mészárosné Pusztai Éva elmondta: a külföldi vendégek között idén görög, török, lengyel és macedon táncegyütteseket látnak vendégül. A négy nap során koncertet ad a Buszkasi zenekar, Maszkura és a tücsökraj, az Állami Népi Együttes zenekara, az Old Boys és a Kerekes Band is.
A XXIII. Agria Nemzetközi Folkhétvégén az Egri Bormustra finom borait és ízletes étkeit is megkóstolhatják a látogatók. Simkó Zoltán elmondta: az Egri Bormíves Céh rendezésében idén már 9. alkalommal rendezik meg a bormustrát, ahol a négy nap során 22 egri borászat, közel 160 nemzetközi díjas borát kóstolhatják meg a látogatók 16 órától egészen éjfélig. Hozzátette: az Egri Csillag legendaíró  pályázat eredményét a rendezvény nyitóünnepségén, augusztus 18-án 18 órakor fogják kihirdetni.

Forrás: Egriszín

A Európai Unió soros elnökséghez kapcsolódó feladatainak a végéhez ért a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Infokommunikációért Felelős Államtitkársága. Nyitrai Zsolt államtitkár szerda délután Egerben átadta Lengyelország képviselőinek Gaj Magdalena, helyettes államtitkárnak és Kołodziejczyk Piotr, helyettes államtitkárnak a Távközlés és Információs Társadalmi dossziékat.

Nyitrai Zsolt az átadón a következőket mondta: A mi feladatunk a végéhez ért, ezért átadtuk a tapasztalatainkat és információinkat a lengyel kollégáknak, akik több területen folytatni fogják majd a magyar elnökség által elkezdett munkát. Magyarország az elmúlt hat hónapban első alkalommal látta el az EU Tanácsának az elnökségét. Ez egy nagyon komoly szakmai és politikai tapasztalás és tanulás volt számomra és a magyar politikusok számára is. Az elmúlt fél évben megtanultuk azt, hogy a politika nem mindig a veszekedésről, vagy a civakodásról szól, hanem sokkal inkább a kompromisszumoknak a megkereséséről és megtalálásáról. Megtanultuk, hogy minden politikusnak tudnia kell összefoglalnia 3 percben a legfontosabb, legfajsúlyosabb mondandóját, és nincs felesleges szövegelés. Az elmúlt hat hónapban megtanultuk azt is, milyen 27 tagországgal egyeztetni és folyamatosan a kompromisszumokat keresni, megismertük a fontos szereplőket, a Bizottságot, az Európai Parlamentet és a Tanácsot. Kijelenthetjük, hogy a magyar elnökség a távközlés területén is jól vizsgázott az Európai Unióban.

Két fő törvényhozási dossziét kaptunk meg a Belgáktól. Az egyik a rádiósspektrum technológia program, az EU frekvenciastratégiája. Ennek a lényege, hogy oda is eljusson a szélessávú technológia, ahol eddig nem volt. A másik a Hálózati Biztonsági Ügynökség megszilárdítása, vagyis az információ biztonság, a személyes adatok védelme érdekében. Mindkét dosszié tekintetében a magyar elnökség sikeres volt, mert egy kompromisszum közeli állapotot sikerült elérnünk. A munka nagy részét elvégeztük, a tapasztalatokat átadtuk Lengyelország képviselőjének- fejtette ki Nyitrai Zsolt.

Gaj Magdelne lengyel helyettes államtitkár megköszönte az átadott stafétát  Nyitrai Zsoltnak és gratulált az eddigi gyümölcsöző munkához. Majd azt mondta, hogy reméli, hogy ők is ilyen sikeresen fogják a munkát végezni, és befejezik, amit a magyarok elkezdtek. Reméli, hogy amikor ők adják át a következő nemzetnek a stafétát, ők is ilyen elégedettek lesznek a munkájukkal.

Kolodziejczky Piotr beszédében kifejezte háláját Nyitrai úrnak, aki sok fontos és hasznos tanácsokkal látta el, és gratulált, ahhoz, amit sikerült végigvinniük a soros elnökség alatt. Elmondta azt is, hogy Magyarország magasra tette a mércét, amit szeretnének ők is megütni. Nem csak a magyar borokra, de magyarok tapasztalataira is számítani fog a jövőben is.

Forrás: Egriszín

Nagyszabású nemzetközi konferenciát rendezett Eger június 17-e és 20-a között. A Külügyminisztérium a magyar soros uniós elnökséghez kötődő támogatásával szervezte meg Eger Önkormányzata és az Eszterházy Károly Főiskola Lyceum Pro Scientis Alapítványa a „Kulturális sokszínűség, érdemi párbeszéd – Hídépítés Európa és az Arab & Muszlim Világ között” című eseményt.

Az elfogadott „EGER NYILATKOZAT” alappillérrei:
Elismerjük a Nyugat és a „Muszlim világ” közötti párbeszéd fontosságát, felismerve, hogy úgy kell egymásra tekintenünk mint partnerekre, akik hajlandóak azt keresni, ami összeköt.

Az elmúlt években Európa és a „Muszlim világ” közötti párbeszéd jelentősen erősödött, a konferencián a globalizáció kihívásaira kerestünk közös válaszokat, a párbeszéd, a kölcsönös megértés jegyében. Egerben kerestük a jövőbeni együttműködés formáit is.

A tény, hogy Magyarország az unió soros elnöke, különleges jelentőséget adott a találkozásnak, azért is, mert a kultúra- és vallásközi párbeszéd az EU prioritásai közé tartozik. Közös akaratunk, hogy ez a párbeszéd segítsen megoldásokat találni az alapvető problémákra, a fenntartható gazdasági növekedés kérdéseire, a morális, gazdasági és financiális válságra.

Hisszük, hogy a tapasztalatok megosztása a kulturális együttműködés és a működő, valamint leendő kereskedelmi kapcsolatok szintén segítenek majd abban, hogy megfeleljünk a modern világ kihívásainak.

Eger mint házigazda részéről Habis László, az Év Polgármestere, a megyeszékhely országgyűlési képviselője hangsúlyozta: a város katalizátora szeretne lenni a remélhetőleg most kezdődő hosszú folyamatnak, amely a kölcsönös megértést, párbeszédet szolgálja.
Eger polgármestere hozzátette: tisztában van azzal, hogy ennek a folyamatnak minden oldalon megvannak az ellenzői, ugyanakkor a vezetők felelőssége az, hogy passzivitásba menekülve tovább növelik a kockázatokat, vagy a megértést választják.
Partnerként tekintünk egymásra, célunk együttműködés létrehozása a kultúra, a gazdaság, az oktatás és a sport területén. Magyarország ebben, a kultúrák, vallások és civilizációk közötti párbeszédben hídfő szerepet kíván betölteni.
A jövőbeni párbeszéd és megértés a fiataloknál kezdődik, ennek érdekében a tervek között szerepel egy oktatási- képzési központ létrehozása és képzési programok megvalósítása Egerben – helyi, magyar és nemzetközi felsőoktatási intézmények együttműködésével.

Hóvári János helyettes külügyi államtitkár zárszavában elmondta: nagy siker az egri konferencia, ahol a legfontosabb kérdésekről esett szó az észak-afrikai és közép-európai térség között. Aláhúzta, hogy Eger kulcsszerepet tölthet be ebben a kapcsolatban, a városnak minden évben meg kell rendeznie egy hasonló konferenciát, hogy folyamatos legyen a párbeszéd. Ezekre az eseményekre szakértőket, előadókat hívnak majd a világ minden tájáról, valamint sok egyetemista résztvevőt kívánnak bevonni, nagyobb hallgatósággal szeretnék megrendezni a következő konferenciát, hogy a párbeszéd és megértés szélesebb körű legyen. Hóvári János szerint a magyar társadalomnak meg kell értenie, hogy a világ nagyobb, mint Közép-Európa, ki kell nyitnunk külpolitikánk ablakait, még aktívabbnak kell lennünk a világ különböző kultúráival való kapcsolatokban.

Izgalommal várta a mezőny a hazai leghosszabb országúti kerékpáros versenyt, a Balaton Kört a hétvégén. A magyar tengert megkerülő viadal, a Tour de Tissot mezőnyében ott voltak az elmúlt hónapokban sikert sikerre halmozó Bátorfi - Agria KTK kerekesei is.
Kenyó Anita zsebében a gyömrői elsőséggel, Fejes Gábor pedig azzal a tudattal érkezett Siófokra, hogy mindenki őt szeretné legyőzni. A viszonylag kis létszámú egri csapat olyan ellenfelekkel találta szembe magát, mint a közel harminc versenyzőt felvonultató Aegon, vagy a szintén népes létszámú Balaton Team. A Siófokról rajtoló mezőny fátyol felhős időben kezdte a tekerést. Azonban még a déli parton „megérkezett” a kánikula, s végig kísérte a karavánt. Az Aegonosok figyelmét láthatóan lekötötte Fejes Gábor, taktikájuk elsősorban az egri üdvöske szemmel tartására irányult. Olyannyira, hogy a szökevényekkel sem sokat törődtek, s több kísérlet után „futni”hagytak egy négyes bolyt, amelyben a Bátorfi csapat meglepetés embere, Takács Tamás is tekert. Innentől fordult a kocka, mivel az Aegonnak egyetlen embere sem volt elől. Fejes pihenhetett, a biztosítós csapat pedig vezethette az üldözőket. A különbség azonban a hajrára sem csökkent 40 másodperc alá, így a négyek döntöttek a sorrendről. Takács Tamás korai hajrája után az utolsó méterekre begörcsölt, de így is az előkelő második helyen végzett. Nem így Kenyó Anita, aki végig nagyon taktikusan versenyzett, a férfi mezőny nagy részét is faképnél hagyva (abszolútban az első 20-ban érkezett) a legjobb nőként ünnepelhetett. Sikerét nem kis részben köszönve csapattársának, Lengyel Gábornak. Fejes Gábor hatodikként végzett.

A szakma a legrangosabb amatőr gyermekbábos rendezvényként tartja számon az egri fesztivált. Az évtizedes múltra visszatekintő rendezvény ebben a műfajban az egyetlen olyan országos találkozó, ahol alkalom nyílik a szakma ilyen szintű találkozójára, szakmai tapasztalatcserére. Az egri fesztivál tulajdonképpen egy nagy gála, ahol bár versenyeznek a fellépő csoportok, de mégsem ez a lényeg, hanem a találkozás, a seregszemle. Itt ugyanis már minden produkció színvonalas és különleges, hiszen a megyei seregszemlék legjobbja jut el Egerbe.

Sokéves tapasztalat, hogy a fesztivál produkciói mind témaválasztásban, mind a különböző bábtechnikák felvonultatásában igen színes és magas színvonalú. A darabválasztás szintén nagyon változatos: a magyar népmeséktől a modern meséken át a showműsorig terjed a skála.

Annak ellenére, hogy a bábozás igen drága és munkaigényes műfaj, országszerte népszerű a korosztállyal foglalkozó szakvezetők körében. Idén 16 bábcsoport mutatkozik be.

Program:

Június 3. péntek

14.00 Ünnepélyes MEGNYITÓ
Vándor Lóci és vendégei - Lázár Attila bábművész műsora

14.45 - 19.00 BEMUTATÓK
- Az állatok iskolája (műmese) - Kiskaticák Bábcsoport (Budapest)
- Királyság! (nyílt bábjáték) - Mákvirágok Bábcsoport (Sárszentmihály)
- A békakirály (bunraku féle bábok) - Meseködmön Bábcsoport (Budapest)
- Kolontos Palkó (hátsó mozgatású bábokkal) - Boglári Játékszín (Balatonboglár)
- A rátóti csikótojás (marionett és árnyjáték) - Pom Pom Bábcsoport (Tata)
- Az engedetlen napraforgó (mese) - Lellei Színjátszók (Balatonlelle)

18.00 Vacsora

22.30 Disco
Szakmai beszélgetés
Ismerkedési est

Június 4. szombat

9.00 - 13.00 BEMUTATÓK
- Az engedetlen királykisasszony (vegyes technika, fekete színház) - Mókás Bocsok (Szeged)
- Az aranyszőrű bárány (magyar népmese) - Napocska Bábcsoport (Gyulaháza)
- Hárman egy szoknyában, avagy: a különleges királyi rendelet (asztali bábjáték) - Fecske Bábcsoport (Sióagárd)
- Az égig érő paszuly (vegyes technika) - Aranyos Kakasok Bábcsoport (Kecskemét)
- A pöttyös zöld lovacska bátyja (botos báb) - Pinocchió Bábcsoport (Nyergesújfalu)
- A profi (árnyjáték) - Manu Art Bábcsoport (Pomáz)
- A csizmás kandúr (vegyes technika) - Vándorbot Báboskör (Kecskemét)

12.00-tól Ebéd

14.00 - 15.30 BEMUTATÓK- Négy cigánylegény mesterségének haszna (vegyes technika) - Tücsök Bábcsoport (Celldömölk)
- A pletykás asszony (népmese) - Szájról Bábra Bábról Szájra Bábcsoport (Mikepércs)
- Oroszlán és a kisegér - máskkép (fekete színház) - Diócska Bábcsoport (Diószeg/Szlovákia)

16.30 Eredményhirdetés

A zsűri tagjai:
Demeter Zsuzsa bábrendező
Lengyel Pál, a Harlekin Bábszínház igazgatója

Támogatók: NKA, Magyar Művelődési Intézet, Bábjátékos Egyesület

További információ: Berecz Klára, bereczklara@ekmk.eu, 20/779-0376

A hétvégén Tahitótfalu és Kisoroszi között rendezték meg az amatőr országúti kerékpárosok időfutam Budapest Bajnokságát. A népes mezőny tagjai percenként rajtoltak,és valamivel több mint 18 kilométert kellett tekerniük.

Kevesebb szerep maradt a taktikázásnak, sokkal inkább az erő dominált, az első méterektől mindenki beleadott apait,anyait. A múlt heti tihanyi siker után ismét a Bátorfi-Agria KTK versenyzői vitték a prímet. A tavalyinál hűvösebb idő sem zavarta meg az egri versenyzőket, hiszen Fejes Gábor elképesztő erőben tekerte végig a pályát és 22.42 perces idejével mindenkit maga mögé utasított. Mögötte a szintén agriás Lengyel Gábor volt a leggyorsabb, mint egy két perccel lemaradva klubtársától. Az abszolút első és második hely megszerzése mellett Lengyel Gábor a harminc feletti férfiak mezőnyében az élen végzett. Fejes Gábor pedig győzelmével az amatőr kupa összetett versenyében is vezet.

Napsütéses, de szeles időjárás várta a II. Félsziget Kupa résztvevőit a hétvégén Tihanyban. Az országúti kerékpárosok szezonnyitó versenyére mintegy 200 fős mezőny gyűlt össze.

A tavasszal megszokott iram jellemezte a viadalt, a résztvevők felfelé és lefelé sem kímélték magukat. A kilométerórák gyakran mutattak 60-65 kilométer/ órás sebességet. A nagy létszámú csapatok próbáltak számukra előnyös elmenésekkel előnyt szerezni. A mezőny azonban mindig összezárt, szerelte ezeket a próbálkozásokat. Egy kísérletet tett az Batorfi-Agria KTK versenyzője, Kónya Tamás is, aki a hatkörös verseny második és harmadik körében lépett el. Azonban az erős északi szélben nem tudott úgy haladni, mint a mezőny, s így elolvadt az előnye. Az ötödik körben egy újabb négyfős csapat próbálkozott a szökéssel, ezúttal sikerrel. Ennek tagja volt Fejes Gábor, az egriek kiválósága is, aki az erőfölényét kihasználva a legutolsó hegyen otthagyta szökevénytársait, s mintegy 10 kilométeren keresztül egyedül hajtva megőrizte az előnyét, összetett elsőként érkezve a célba. Az agriás Kónya Tamás, Tóth Norbert és Lengyel Gábor a mezőny első felében érkezett. Király Zoltán, a negyven feletti férfiak között a dobogóról éppen lemaradva a negyedik helyen végzett.