Keresés: „természettudomány” (28 találat)

Az „Elektronikus tanulási környezet optimalizálása” című kutatás eredményeit tartalmazó záró dokumentumot adták át a HP Magyarország Kft képviselőjének ma délelőtt az Eszterházy Károly Főiskola szokásos havi sajtótájékoztatóján. Az eseményen a Természettudományi Kar két tanárának sikereiről és a TÁMOP keretében megvalósuló pályázati fejlesztésekről is szó esett.

A HP Magyarország Kft. és a Szinva Net Kft. támogatásával megvalósult kutatásról Dr. Kis-Tóth Lajos általános és fejlesztési rektorhelyettes számolt be. Az informatika egyre inkább átszövi az élet minden területét, hangzott el az „elektronikus tanulási környezet optimalizálása” című kutatás kapcsán.

A főiskola két oktatója, Dr. Murányi Zoltán és Dr. Vida József bekerült a Színpadon a Természettudomány (Science on Stage) elnevezésű verseny európai döntőjébe, amit 2011-ben rendeznek Koppenhágában. A versenyre minden fizika, kémia, biológia-szakos tanár vagy tanító innovatív oktatási ötletekkel, projektekkel, színpadi bemutatókkal, vagy bármivel pályázhatott, ami segítheti a természettudományok tanítását. A két tanár a magyarországi döntőn  ért el kiemelkedő eredményt „A túlélés kémikus-fizikus eszközei” programjával.

Széles palettán a tehetséggondozás, melyet pályázati alprogram keretében minőség javítási céllal kívánnak fejleszteni. A célokról a program szakmai vezetője, Dr. Thiel Katalin, az Eszterházy Károly Főiskola oktatásfejlesztési rektor-helyettese számolt be.
A tehetséges hallgatók kutatómunkájának támogatásában fontos terület a TDK munka, valamint konzulensi segítség melletti, hallgatói partneri támogatásra épülő mentorrendszer. A másik elem a hallgatói tudományos konferenciák, melyeken az országos versenyek között adnak számot tudásukról a diákok. A program harmadik eleme a tudományos munkát népszerűsítő Tudományos Magazin.
A „Komplex szolgáltatásfejlesztés az Eszterházy Károly Főiskolán a minőségi gyakorlati képzés érdekében” című pályázat kapcsán Kalóné Szűcs Erzsébet, a Tanulmányi és Információs Központ igazgatója elmondta, hogy a munkaerőpiaci elvárások feltérképezése céllal több száz munkaadóval vették fel a kapcsolatot, akiket interjúk során keresnek meg, hogy megfogalmazzák a feltételeket.
Az intézményben gyakorlati helyek számára tereptanárokat képeznek, akik a gyakorlati munkát koordinálják.

A „Kulturális innováció az Észak-magyarországi régióban – REKÉP” című programról Tóth András dr. Tóth András az Andragógiai és Közművelődési Tanszék tanára számolt be. A régió kulturális és közoktatási intézményeinek humán erőforrás fejlesztését, továbbképzését az egész életen át tartó tanulás szemléletmódjának, valamint a nonformális és informális tanulási formák és lehetőségek kibővítését célzó program részeként pedagógus továbbképzés, e-tanácsadó képzés, valamint a 10-14 éves korosztályt érintő oktatást kiegészítő foglalkozásokhoz kapcsolódó szakmai képzés jelenik meg a tanszék munkájában.

Forrás: Egriszín

Idén is közelebb kerültek és érthetőbbé váltak a természettudományok a Kutatók Éjszakáján kicsik és nagyok számára egyaránt. Egerben az Eszterházy Károly Főiskola Természettudományi Karának munkatársai és vendégei ismét több épületben, számos érdekes és igen népszerű programmal várták tegnap a közönséget.

Manapság, amikor a természettudományok iránt egyre csekélyebb érdeklődés mutatkozik – kivéve az Eszterházy Károly Főiskolán –, a játékos és szórakoztató formában bemutatott előadásoknak, a nyitott és pedagógiai érzékkel is megáldott tudósoknak kiemelt szerepük lehet abban, hogy kicsik és nagyok egyaránt visszataláljanak a fizika, a kémia vagy akár a matematika területeire. A Kutatók Éjszakáján Egerben, ahol már délelőtt elkezdődtek a programok, több száz kisdiák és kísérőjük szembesülhetett – többek között – azzal, hogy a matematikusok nem csak logaritmusban képesek mozogni, és hogy a kémikusok is tudnak szórakoztató és érdekes előadásokban beszélni tudományukról.

Az EKF fő programjai idén is két helyszínen: a Leányka úti C-épületben és a Líceumban zajlottak. A Varázstoronyban napenergiával kapcsolatos kísérletek, távcsöves bemutatók és a Camera Obscura is várta a vendégeket. A Leányka úton idén is reggel kilenctől estig voltak előadások és különböző bemutatók. A kíváncsiskodók a számos egyéb program mellett irányíthattak robotot, megpróbálhattak szemétből művészeti alkotásokat fabrikálni, vagy akár megismerhették a főiskola Botanikus Kertjének ritkaságait. Különösen népszerűek és látogatottak voltak az „energikus kémikusok” előadásai, ahol a Kémia Tanszék munkatársai hangos, látványos és olykor szagos kísérletekkel szórakoztatták a közönséget.

Idén is volt Tudományos Szieszta a Kutatók Éjszakáján. Horváth Dezső, nemzetközileg is elismert fizikus a tudomány olyan, ma ismert és elfogadott elméleteit mutatta be, amelyek az világegyetem keletkezését firtatják. Különösen érdekes volt prezentációjának azon része, amely során vázolta, hogy a világvallások tanai és a fizika elméletei nem is állnak oly messze egymástól.

Este lézershow-n és éjjeli lepkefigyelőn is részt vehettek még a kitartó és szenvedélyes kíváncsiskodók. Majd a Kutatók Kocsmájában újra „tarolt” a Kocsmatrükkök c. bemutató, ahol Dr. Vida József, a Fizika Tanszék főiskolai tanára és a közönség vállalkozó kedvű tagjai megmutatták azt is, hogy hogyan lehet kinyitni egy papírlappal egy üveg sört, vagy dugóhúzó nélkül egy üveg bort.

Forrás: Egriszín

Egyetlen éjszakára idén is játékos és szórakoztató formát ölt a tudomány. Szeptember 24-én közérthető nyelven vár kicsiket és nagyokat a Kutatók Éjszakáján Egerben is.

Az Európai Bizottság támogatásával megvalósuló, egész napos fesztivál-jellegű esemény célja a kutatói életpálya és a tudomány, a tudományos eredmények népszerűsítése, közérthetően. A Kutatók Éjszakáján bárki bepillantást nyerhet a kutatók titokzatosnak tűnő munkájába egy tudományos, ám mégis könnyed éjszakán, ahol minden korosztály megtalálja a neki megfelelő programot.

Az idén negyedik alkalommal rendezik meg az Eszterházy Károly Főiskola Természettudományi Karán a Kutatók Éjszakája. Reggel 9.00-tól este 23.00-ig várnak mindenkit, akiben ott bujkál a kíváncsiság.
A Természettudományi kar dolgozói több mint 40 programmal készülnek a Leányka úti Campuson (Leányka út 4.), s a Líceum Varázstornyában (Eszterházy tér 1.).
Ízelítő: lézer-show, LEGO robotok, hulladékszobrászat, csillagászat a Varázstoronyban, ökolábnyom mérés, hajtogatott világ, energikus kémikusok - fantasztikus kémia show.

Részletek a www.kutatokejszakaja.hu és a www.termeszettudas.ektf.hu oldalakon.

Ma reggel elindult a tanév az Eszterházy Károly Főiskolán. Ebben a félévben is népszerű volt az egri főiskola, hiszen több, mint 3000 elsős kezdi meg tanulmányait alap- és mesterképzésben az intézményben.

Az Eszterházy Károly Főiskolán szeptembertől 3060-an kezdhetik meg tanulmányaikat alapképzésben, mesterképzésben, illetve felsőfokú szakképzésben, további 300 fő szakirányú továbbképzésre, illetve részismereti képzésre nyert felvételt. Az elsős hallgatók fele nappali tagozatos.

A legtöbben – 1518-an – alapképzésre, 914-en mesterképzésre, 608-an pedig felsőfokú szakképzésre iratkozhattak be az elmúlt napokban az intézménybe. A hallgatók harmada a Természettudományi Karon kezdi meg tanulmányait. Először indul az intézményben kulturális örökség tanulmányok mesterszak (borkultúra, valamint múzeumi és örökségi gyűjteményszervező szakirányokkal), történelem mesterszak (Habsburg Birodalom, Osztrák-Magyar Monarchia és Magyarország története 1918-tól szakirányokkal), illetve közgazdásztanár (vállalkozási ismeretek szakirányon) mesterképzés.

Forrás: Egriszín

Az idegenforgalom tekintetében Heves megye továbbra is előkelő helyet foglal el a megyék rangsorában. A Megyeházán tartott mai sajtótájékoztatón beszámoltak az elmúlt időszak eredményeiről és az aktualitásokról is.

Heves megye a turizmus területén kiemelkedő adottságokkal, jelentős vonzerőkkel rendelkezik. Eger városát, a Mátrát, a Bükköt és a Tisza tó térségét évről évre nagyszámú külföldi és belföldi turistavendég keresi fel. Így volt ez 2010 első félévében is, amikor – a rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján – 267.593 vendégéjszakát regisztráltak a kereskedelmi szálláshelyeken. Ez a 2009-es eredmény 99,36 százaléka, vagyis majdnem azonos az előző évhez képest – ismertette az eredményt Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke. Továbbra is a versenyképesség erősítését tekintik első számú feladatnak, amely jelenti egyrészt új vonzerők, programok létrahozását, másrészt a meglévő elemek, létesítmények felújítását. Példaként említette több szálloda felújítását, a mátraszentistváni Síparkot, a Mátrafüred-Sástói Oxygen Adrenalin Parkot és az Egerszalók-Demjén termálvölgyet. A Heves Megyei Önkormányzat anyagi szerepvállalásával az eltelt időszakban olyan kiemelkedő jelentőségű turisztikai beruházások valósultak meg, mint a mátraderecskei Mofetta, a Tisza tavi kerékpárút, Egerben a Török fürdő felújítása és új reumakórházi szárny megépítése, a Buttler Ház felújítása, a gyöngyösi Orczy kastély (Mátra Múzeum) felújítása és az új Természettudományi Pavilon megépítése. Sós Tamás kiemelte, hogy a Mátra Múzeum projektje Európa Nostra díjban részesült és elnyerte „Az év múzeuma” címet is.

Folyamatban van az egri Vár és erődrendszer turisztikai attrakciófejlesztési pályázata, amely egy 1,7 milliárd forint értékű kiemelt projekt. Megkezdődött az új turisztikai intézményrendszer, a TDM szervezetek létrehozásának folyamata is. A gyöngyösi helyi TDM 45, az egri helyi 50, míg az Eger és környéke térségi TDM 96 millió forint támogatást nyert el a turisztikai termékfejlesztéssel és marketinggel kapcsolatos sokszínű tevékenységsorozat végrehajtására. A megyei önkormányzat 2 millió forint támogatást biztosított az egri térségi TDM részére a pályázat önerejéhez.

Paulik Tibor, a Heves Megyei Falusi Turizmus Egyesület elnöke elmondta, hogy szűkebb hazánkban összesen 720 falusi szálláshely üzemel, s évente mintegy 30 szálláshellyel bővül a kapacitás. A falusi vendégforgalom szempontjából aktív települések számos hagyományőrző rendezvénnyel várták a látogatókat nyár folyamán és várják a közeljövőben is. Ezek egyike a szeptember 10-12-én sorra kerülő „Hazajáró Falufesztivál” Egerszalókon, amelynek megrendezéséhez az önkormányzat 400 ezer forinttal járult hozzá.

Forrás: Egriszín

Az Eszterházy Károly Főiskolára a pótfelvételi eljárásban az előző évhez hasonló számban, 472-en nyertek felvételt, közülük 195-en nappali tagozatra. A legtöbben, 310-en alapképzésre, 120-an mesterképzésre, 42-en pedig felsőfokú szakképzésre iratkozhatnak be szeptemberben.

A pótfelvételi eljárásban is a Természettudományi Karra vették fel a legtöbb hallgatót, kiemelkedő számban nyújtottak be jelentkezést a sporttudományok képzési területre.

A hallgatók költségtérítéses képzésben kezdhetik meg tanulmányaikat a 2010/11-es tanév őszi félévében. A korábban megjelent felhívás alapján összesen 35 főnek a költségtérítését átvállalja az intézmény Lyceum Pro Scienttis Alapítványa az első tanévben. A kiváló tanulmányi eredményt elérő költségtérítéses hallgatók a második tanévben pályázat útján államilag támogatott képzésben folytathatják majd tanulmányaikat.

A pótfelvételi eljárással együtt összesen 3060 elsőéves hallgató kezdheti meg tanulmányait az EKF-en szeptemberben.

A főiskola szeptember 6-ig fogad még jelentkezést szakirányú továbbképzéseire, illetve részismeretek megszerzésére levelező tagozaton.

Forrás: Egriszín

Csütörtökön meghúzták a felsőoktatásban a ponthatárokat. Az is kiderült, melyik intézménybe hány hallgatót vehettek fel. Megyénk két főiskolájának vezetőit rövid értékelésre kértük.

– Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) jelentkezési mutatói a korábbi éveket is meghaladóan jók voltak – tudtuk meg az intézmény rektorától, dr. Hauser Zoltántól.
– A mennyiségi mutatók is fontosak, de a minőségnek rendkívül nagy a szerepe. Örömmel vettük, hogy több szak esetében magasra került a ponthatár – mondotta az EKF rektora.
Dr. Hauser Zoltán szerint a nem feltétlenül egyenlő esélyekkel zajló versenyben különösen jelentős az a teljesítmény, amit az egri főiskola az alapeljárásban elért több mint 2500 felvett hallgatójával. A pótfelvételi után is jöhetnek még diákok. A rektor úgy látja, annak is nagy a jelentősége, hogy az egri főiskolára bekerültek háromnegyede támogatott képzésben tanulhat.

Nyolcszáz körüli a mesterszintű tanulmányokra felvételt nyertek száma. Az összes felvett diák fele tanul majd nappali tagozaton. A karok közötti „versenyben” a természettudományi kar bizonyult legnépszerűbbnek, a testnevelés és sport szakirány miatt. Alig maradt el tőlük a tanárképzési és tudástechnológiai kar. Gyengült viszont a humán és társadalomtudományok elsődlegessége, mivel az államilag támogatott képzésbe kevesebb jelentkezőt vehettek fel.

Helgertné Dr. Szabó Ilona, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola (KRF) oktatási rektorhelyettese szerint a mostani felvételi eljárásban az történt, amire számítottak.
– Az első olyan évünk az idei, amikor főiskolánkon kétfelé váltak az eljárások, hiszen februárban már felvételiztek hozzánk keresztféléves képzésre – jelentette ki. Csak a számokat nézve az idén több hallgatót tudtak felvenni államilag támogatott képzésbe. A pótfelvételi adatok híján is nagyon pozitív, hogy sikerült bővíteni a KRF képzési kínálatát alapszakokkal és felsőfokú szakképzésekkel.

Az egri főiskola alapítványa is támogatást nyújt

– Néhány szak esetében már tömeges volt a magas pontszámmal be nem kerültek száma – mondotta dr. Hauser Zoltán rektor. – Mi az értéket, a teljesítményt, a minőséget fontosnak tartjuk. Ezért is döntött úgy az intézmény vezetése, hogy a Líceum pro Scientiis Alapítvány tehetséget gondozó támogatásával az idén is a minőségi teljesítmény mellé áll. Átvállalja a kiemelkedő pontszámmal most felvett vagy pótfelvételin bekerülő költségtérítéses hallgatók térítési díját egy félévre.

– Az is öröm, hogy a gazdasági informatikus alapszakot 23-as létszámmal indítani tudjuk, hiszen az engedélyt január 23-án kaptuk meg rá, így szinte nem is volt időnk a „reklámozására” – fogalmazott Helgertné Dr. Szabó Ilona.
Most 730 elsős nyert felvételt a gyöngyösi főiskolára. Az intézmény a pótfelvételin bekerülőkkel együtt 1100–1200 új hallgatóval számol, hasonlóan az utóbbi évekhez. Levelező tagozaton érzékelhető némi létszámcsökkenés, főleg a költségtérítéses körben. Ez érthető is, hiszen a családok gazdasági helyzete romlott, amit még az árvizek és katasztrófák is megfejeltek abban a térségben, ahonnan a KRF hallgatói utánpótlásának jelentős része érkezik.

– Azok a tehetséges fiatalok, akiket a rendkívüli helyzet sújtott, a Károly Róbert Főiskoláért Alapítványhoz benyújtott pályázat alapján támogatásban részesülhetnek tanulmányaik megkezdése, folytatása érdekében. A lehetőséget kiterjesztik az újonnan felvettekre  is – mondotta Helgertné Dr. Szabó Ilona.

Forrás: Heol

Hagyományos és Bologna-rendszerű képzésben, valamint szakirányú továbbképzésben és felsőfokú szakképzésben összesen 1781-en tettek sikeres záróvizsgát, illetve szakmai vizsgát az elmúlt hónapban az Eszterházy Károly Főiskolán. Oklevelet 1023 fő vehet át az intézményben, ebből nappali tagozaton 398-an.

A hallgatók fele Bologna rendszerű képzésről kiállított oklevelet kap, alapképzésben mintegy 300 fő, kétszázötvenen pedig mesterképzésben.
A hallgatók harmada nem rendelkezik az oklevél kiállításához szükséges nyelvvizsga bizonyítvánnyal, ők a tanulmányok sikeres befejezéséről kapnak igazolás – tudtuk meg az EKF Tanulmányi és Információs Központjának vezetőjétől, Kalóné Szűcs Erzsébettől.
Először kapnak oklevelet alapképzésben hallgatók az alábbi szakokon: ének-zene, elektronikus ábrázolás, képi ábrázolás, mozgóképkultúra és médiaismeret, germanisztika (német szakirány).
Szakirányú továbbképzésben, pedagógus szakvizsga programban 117 hallgató szerzett újabb szakképzettséget.
Felsőfokú szakképzésben 11 szakon közel kétszázan szereztek felsőfokú OKJ-bizonyítványt.
A július 3-i oklevél- és bizonyítványátadó díszünnepségen közel 700 fő veszi át személyesen a végzettségét igazoló dokumentumot.
Bölcsészettudományi Kar: 245 fő
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar: 99fő
Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar: 155 fő
Természettudományi Kar: 326 fő

Forrás: Egriszín