Keresés: „változás” (148 találat)

Július 18-án, ünnepélyes keretek között adták át a Gazdasági Ellátó Központ Kéményseprőipari Tevékenységet Ellátó Igazgatóhelyettesi Szervezet Heves Megyei Ellátó Csoport ügyfélszolgálati pontját, amelyet a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság támogatásával a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság alakított ki. 

A rendezvényen jelen volt dr. Unger István tű. ezredes, főigazgatói biztos, dr. Nagy Rudolf tű. ezredes, a kéményseprőipari tevékenységet ellátó igazgatóhelyettesi szervezet helyettes vezetője, dr. Kadlott Csaba, a Heves Megyei Kormányhivatal igazgatója, Habis László, Eger polgármestere és Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke.

A rendezvényen Csontos Ambrus tű. dandártábornok, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője szólalt fel, áttekintést adva a kéményseprőszakma múltjáról, ezután a tábornok a kémények karbantartásának fontosságáról beszélt. Sorra vette a nemrégiben bekövetkezett változásokat, így azt, hogy a hónap eleje óta már a katasztrófavédelem kéményseprőipari szerve végzi ezt a szolgáltatást. Hangsúlyozta, minden feltétel adott a sikeres munkavégzéshez, hiszen jó szakemberek, megfelelő eszközállomány és most már jól felszerelt ügyfélszolgálati iroda is van. A cél, mint mondta, változatlan: a lakosság életének és anyagi javainak védelme a legmagasabb szinten.

Ezután Unger István tartott beszédet, kiemelve, hogy az elmúlt időszakban a szervezet azon dolgozott, hogy biztosítsa a feladat ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, mégpedig a kor követelményeinek megfelelő színvonalon. A kéményseprőktől azt kérte, hogy igyekezzenek mihamarabb beilleszkedni a katasztrófavédelem szervezetébe, amely minden segítséget megad a munkájukhoz.

Ezt követően Unger István, Nagy Rudolf és Mák Norbert, a Heves megyei ellátó csoport vezetője vágta át a nemzeti színű szalagot, szimbolikusan is átadva az új ügyfélszolgálati pontot.

Az egri Keri jövőjéért, vezetőváltásért tüntettek a megyeszékhely fő terén szerdán délután. A demonstrálók szerint a politika megbélyegezte a volt igazgató-helyettest.

– Félek, soha ennyire még nem féltem, de nem félek félni, mert az iskoláért folytatott küzdelemben csak a félelmeinket veszíthetjük, s egy jobb iskola, a gyermekeink jövője a tét – ezekkel a mondatokkal zárta beszédét szerda délután a Dobó téren Hadházi Róbertné, az egri Keri volt igazgatóhelyettese.

Mintegy százötven-kétszáz, többségében fehér pólót viselő ember azért gyűlt össze a megyeszékhely főterén szerdán, mert nemrégiben nemcsak, hogy eredménytelenül zárult a középiskola tagintézmény-vezetői pályázata, de a régi, már nyugdíjas igazgató megbízatását további egy évre meghosszabbította a fenntartó. Az egyedül érvényesen, ám mint utóbb kiderült,eredménytelenül pályázó Hadháziné mellett álltak ki a térre kollégái, tanítványai.

Több helyi tartalom és gazdagabb lokális szolgáltatási információk kerülnek a lapba. Teljes átalakításon, külső és belső megújításon esett át a Mediaworks nyolc megyei napilapja, köztük a Heves Megyei Hírlap. A kiadó célja egy olvasóközpontú és hirdetői szemszögből sokszínű regionális paletta felállítása. A megújulás érinti a Mediaworks portfólió minden nyomtatott megyei kiadványát: az Új Dunántúli Napló (Baranya), a Heves Megyei Hírlap (Heves), a 24 Óra (Komárom), a Somogyi Hírlap (Somogy), az Új Néplap (Szolnok), a Tolnai Népújság (Tolna), a Békés Megyei Hírlap (Békés) és a Petőfi Népe (Bács), valamint a Vasárnap Reggel megyei és központi kiadása egyaránt új dizájnban jelenik meg május 18-ától. Az olvasók számára leginkább érzékelhető változás a több helyi tartalom, a gazdagabb lokális szolgáltatási információk és nagyobb terjedelem lesz, amelyet hetente egy alkalommal egy 8 oldalas rejtvény melléklet is biztosít. A megújulás Heves Megyei Hírlapban több helyi hírt, színesebb oldalakat, erősebb olvasói jelenlétet jelent. Az olvasói visszajelzésre épített megújulást hónapok óta készíti elő a szerkesztőség. A Heves Megyei Hírlap első megújult száma utána jár annak a szóbeszédnek, amely szerint Heves városában szervkereskedők tűntek fel. Foglalkozik azzal a konfliktussal is, amely Szúcs településen borzolja a kedélyeket, s amelyben üzemszerű falopás éppen úgy szerepel, mint egy gazdag, illetve egy szegény cigány család ellentéte. A lapban vélemények hangzanak el pro és kontra a halálbüntetésről, továbbá arról, hogy Heves megyében is rohamosan terjed egy új drog, jelesül a herbál (vagy biofű) használata. „Fő célkitűzéseink az előfizetői és árus példányszámok emelése. Ehhez igazodnunk kell a helyi igényekhez, amit elsősorban a rájuk szabott tartalommal tehetünk meg. Minden lapszámban az első három oldal az adott megye történéseire fókuszál, de lesznek speciális tartalmú megyei oldalak, valamint egy félig szolgáltatás, félig interaktív oldal is. A Mediaworks kihasználva a vállalati szinergiákat a megyei lapokban is szeretné erősíteni a szórakoztató jelleget, amihez jó alapot biztosítanak a portfólió női termékei, a Fanny és a hot!” – árulta el a megújulás kapcsán Hanák Tamás Napilap Divízióigazgató. A megújult lapokkal kényelmesebbé válik az olvasás, a termékek az olvasók igényeire szabva szellősebb, rendezettebb, tagoltabb layoutot nyertek. A korábbi címlapi struktúrát egy kirakat típusú elrendezés váltotta fel, amiben a képi illusztrációk és az infografikák nagyobb hangsúlyt kaphatnak. A belső oldali tagoltságot kísérőszínes kiemelések teszik látványosabbá. Előtérbe kerül a szolgáltatás jelleg (részletes programajánlók, piaci hírek, ügyeleti nyitva tartások, traffipax, vízállásjelentés, anyakönyvi hírek), valamint az olvasói interaktivitás (sms-ek, mms-ek, olvasói fotók, levelek, észrevételek). A hagyományos tartalom mellett minden esetben kap valami pluszt az olvasó; új elemek például a tippek, kommentárok, tudta-e típusú háttérinformációk, stb. A vélemények mellett az érdeklődő mindig megtalálja a szerző nevét és elérhetőségét, ami lehetőséget ad a közvetlen visszajelzésre és interaktívvá teheti a véleményformálást. Szintén újdonság a lapokba kerülő képregény. „Számos kutatási eredmény igazolta az elmúlt időszakban, hogy mennyire fontos a helyi hírek szerepe a mindennapi életben való eligazodáshoz. Ezért döntöttünk úgy, hogy a hétköznapokon és vasárnap is több tudósítást, interjút, riportot, illetve lokális szolgáltatás jellegű információt adunk a megyék településeiről. Azt szeretnénk, ha ebben az új korszakban még szorosabb lenne kapcsolatunk az OLVASÓval, ezért tágabb teret adunk észrevételeiknek. Szívesen közzé tesszük levelüket, információjukat, fotójukat, de cikkeinkhez is bármikor hozzászólhatnak újságíróink e-mail címére küldött üzenetükkel.” – mondta el Takács Zoltán regionális felelős szerkesztő. A regionális csoport további lehetőségeket is kínál olvasóinak és hirdetőinek tartalmi és formai szempontból egyaránt. Ilyenek, az éves szinten több alkalommal megjelenő extra kiadványok, például az Egészség magazin, a Barangoló turisztikai kiadvány, a Top100 gazdasági magazin, az Agrármagazin, a Szépítészet című lakásdekorral foglalkozó, valamint a Karácsonyi kiadvány, vagy a receptkönyv. Az olvasóknak a helyi hírek fogyasztására mobil platformon is lehetőségük van, illetve digitális előfizetéssel a nyomtatott lap nyújtotta kínálat tableten is elérhető. Az előfizetők a Mediaworks portfólió termékeiből összeállított változatos csomagajánlatok közül is válogathatnak. A megyei lapok megújulását kommunikációs kampány kíséri külön-külön fókuszálva az előfizetői és árushelyen vásárló közönségre. A kampány részei az online és print hirdetések, reklám- és tv-szpotok, valamint citylight felületek.

A Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet Technika Házában eddig működő szakrendelései beköltöznek 2015. május 4-től a Rendelőintézetbe, ahol más szakrendelések is új helyre kerülnek. A változtatás a betegek érdekeit szolgálja azáltal is, hogy egy helyen és egyszerűbben érik el a különböző szakrendeléseket.

A helyváltoztatás érinti a Neurológiai, a Belgyógyászati, az Idegsebészeti, Szemészeti, Sebészeti, Érsebészeti, Proktológiai, Emlő, Reumatológiai, Mozgásszervi Rehabilitáció és Ortopédiai szakrendeléseket. A változásokról a Markhot Ferenc Kórház Rendelőintézetében hirdetményeken, a Kartonozóban, a kórház hivatalos honlapján: a www.mfkh.hu oldalon lehet tájékozódni.

A Markhot Ferenc Kórház köszöni a betegek együttműködését, megértését és türelmét.

5/2015. (I. 21.) MVH közlemény a LEADER Helyi Akciócsoportok feladatellátásához az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatás keretében nyújtott támogatás és kifizetés igényléséről valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet (továbbiakban: Vhr.) alapján nyújtandó támogatás igényléséről. A támogatási feltételekről és az ügyfél kötelezettségeiről a közlemény keretében nyújtott tájékoztatás nem teljes körű, elolvasása nem helyettesíti a vonatkozó hatályos jogszabályok megismerését. Felhívjuk a figyelmet a Vhr., a támogatási rendelet és a LEADER Helyi Akciócsoportok működéséről szóló 54/2011. (VI. 10.) VM rendelet (a továbbiakban: 54/2011. (VI. 10.) VM rendelet) alapos tanulmányozására a támogatási, és a kifizetési kérelem benyújtása előtt, különös tekintettel a támogatási rendelet 2014. október 1. napján hatályba lépett, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes agrártámogatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 1/2014. (IX. 15.) MvM rendelet 11. §-ában foglalt, valamint a támogatási rendelet 2015. február 17. napján hatályba lépett, az Európai

Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló egyes agrárvidékfejlesztési

támogatási rendeletek módosításáról szóló 7/2015. (II. 17.) MvM rendelet (a továbbiakban: 7/2015. (II. 17.) MvM rendelet) 52-53. §-ában foglalt módosításaira. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az intézkedés keretében benyújtandó támogatási és kifizetési kérelmek benyújtásának részletes szabályait tartalmazó közlemény aktualizálására az időközben bekövetkezett jogszabályi változások miatt kerül sor. Erre tekintettel az intézkedés keretében jogerős támogatási döntéssel rendelkező ügyfeleknek a jelen közlemény értelmében nem kell újabb támogatási kérelmet benyújtaniuk, a jelen közlemény kizárólag a támogatási döntéssel már rendelkező ügyfelek kifizetési kérelmei, valamint a támogatási döntéssel még nem rendelkező, és a LEADER HACS címet elnyerő ügyfelek támogatási

kérelmei benyújtására vonatkozó szabályokat tartalmazza. Kérjük, hogy a kifizetési kérelem benyújtása előtt győződjön meg arról, hogy kérelme tartalmazza valamennyi előírt csatolandó mellékletet, valamint azt, hogy abban a megfelelő igazoló dokumentumokkal alátámasztott, a valóságnak megfelelő adatok szerepeljenek!

Elérhető az MVH honlapján

Forrás Eger Vidék Kincsei Egyesület

http://www.evk-egyesulet.hu/

Az egri kórház 33 millió forintot kapott a várakozási idők lefaragására a közelmúltban. Szeptember végéig így ötvenöttel több műtétet tudnak finanszírozni.

Ha ma valakinek térdprotézisre van szüksége és az egri kórházban szeretné megműttetni magát, akkor erre neki az aktuális várólista-adatok szerint 1882 nap múlva, vagyis 2021 novemberének közepén lenne lehetősége. Jól jön hát az a 33 millió forint, amit a gyógyintézmény a várakozási idők lefaragására kapott a közelmúltban.

Hatmilliárd forintot kap a hazai egészségügy arra, hogy csökkentse a várólistákat. Ezt még december végén jelentette be Zombor Gábor egészségügyi államtitkár. Reményei szerint ezzel a kisebb műtétekre csak két-három hónapot kell majd várni, a nagy értékű, költséges beavatkozásoknál – például csípőprotézis, térdprotézis esetében – pedig fél évre rövidülhetnek a várólisták, ami megfelel az Európai Unió sztenderdjeinek.

Ettől azonban az egri egészségügyi létesítményben még messze vannak, hiszen dr. Róth Péter, a Markhot Ferenc Kórház ortopéd főorvosa arról tájékoztatta lapunkat, hogy a napokban bizony éppen 2021. november 11-ére volt kénytelen előjegyezni egy térdprotézis-műtétre váró beteget. A szakember szavai szerint a két legkritikusabb műtéti várólista, a csípő-, illetve térdprotézis-műtéteké. A most a kormányzat által átutalt 33 millió forintos támogatásból szeptember végéig körülbelül 55-tel több műtétet tudnak ezek közül elvégezni.

– Azt azonban látni kell, hogy az interneten is nyilvánosan elérhető várólisták hossza folyamatosan változik. Éppen ezért a betegeket együttműködőbb magatartásra kérjük, éppen a sorstársaik érdekében – hangsúlyozta az egri kórházban a várólisták kurtítását koordináló Róth doktor.

Hogy miről is van szó? Nem másról, mint arról, hogy a betegek, akik gyakran nagy fájdalmak között várakoznak például egy térdprotézis beültetésére, minden követ megmozgatnak, hogy mielőbb elvégeztessék az operációt. Nem ritka, hogy másik kórházban végeztetik el a beavatkozást. Ilyenkor a várólistáról automatikusan lekerülnek. Az is előfordul, hogy az előjegyzéskor meghozott döntést időközben megváltoztatja a beteg, vagyis mire sorra kerülne, már nem szeretné, ha megműtenék, de ezt csak akkor jelzi, amikor a kiértesítik: sorra került. Dr. Róth Péter éppen ezért fontosnak tartotta hangsúlyozni: a műtétre várakozók is sokat tehetnek az egészségügyben dolgozók munkájának megkönnyítéséért, ha időben jelzik a változást.

A most kapott pluszpénzből elvégezhető műtétekhez Egerben már elkezdték a betegek kiértesítését és a többletforrásból fedezett beavatkozások elvégzését.

Forrás: HEOL

Ugye milyen sokszor emlegetjük év közben, hogy de jó lenne még egy óra a naphoz? Most megkapjuk, de ilyen csak egyszer van egy évben, úgyhogy használjuk ki!

Az óraátállítással egy mesterségesen meghosszabbított 25 órás napot kapunk, ez az emberek többségére nézve kedvező, de így is időbe telik, amíg szervezetünk hozzászokik a téli időszámításhoz.

Vasárnapra virradóra 3-ról 2 órára kell átállítani a ketyegőket. A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. ennek szükségességét így indokolja: becsléseik szerint évente egy nagyobb város villamosenergia-fogyasztását takaríthatjuk meg azzal, hogy egy órával visszaállítjuk az óráink mutatóit. Így ez esztendőben október 26-án visszatérünk a normál vagy télinek is nevezett időszámításra.

Az Európában egységesen alkalmazott óraállítási módszer azon alapszik, hogy a lakosság szokásos ébrenléti időszaka – reggel 7 és este 10 óra között – jobban egybeessen a természetes nappali világosság idejével. Az egy órával hosszabb természetes világítás hasznos például az iskolai, munkahelyi tevékenység befejezése után, a szabadidős, illetve az otthoni programok időpontjai kitolhatók. A tavaszi óraállításkor jelentősen csökken a hazai villamosenergia-rendszer esti terhelése, hiszen később sötétedik, ezáltal később kapcsoljuk fel a világítást. Az órák október végi visszaállítását követően ugyan hamarabb sötétedik, de ez – összevetve azzal az időponttal, amikor jellemzően hazaérkezünk – nem okoz többletfogyasztást.

– Visszasírom a nyarat, amikor arra ébredtem, hogy süt a Nap. Erre most: reggel sötétben indulok el itthonról, este pedig sötétben érkezem. Alig várom, hogy ez változzon – panaszkodott a minap egy anyuka az egri buszpályaudvaron, s véleményével nem volt egyedül.

Noha az óraátállítással kapunk egy plusz órát, az emberi szervezet azért nem alkalmazkodik olyan gyorsan a változásokhoz. A szakemberek szerint az óraátállítás hatása kortól függetlenül mindenkit érint, de talán a téli időszámítás kicsit jobb hatással lehet az emberekre.

– Az óraátállításnak természetesen vannak kihatásai a szervezetünkre, a biológiai óránkra – magyarázta lapunk kérdésére dr. Semjén Judit, a Markhot Ferenc Kórház Neurológiai Osztályának vezető főorvosa. – Az átállás kihat a következő napokra is, az alvás és ébrenlét ritmusunk megváltozik, de ehhez most rövid idő alatt hozzászokhatunk, nem úgy, mint tavasszal. Ez az októberi óraátállítás pszichésen talán jobb hatással van ránk, tovább van világos, nem sötétben kell felkelni, ami a gyermekek számára is mindenképpen pozitív. Egyedül, akiket kellemetlenül érinthet, azok az éjszakai műszakban dolgozók, mert nekik több időt kell munkával tölteni – mondta a főorvos.

A vasárnapi óraátállítás azért valószínűleg sokakat mégis örömmel tölthet el, hiszen ez az éjszakánk hosszabb lesz egy órával, ennyivel többet alhatunk vagy, amihez kedvünk van…

Harmincnégy éve tekergetjük a mutatókat

Az óraátállítás először 1976-ban, három évvel az első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy ezzel az akcióval 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energia megtakarítás érhető el. Magyarországon 1980 óta alkalmazzák évről-évre a nyári időszámítást, amelynek szintén az volt a célja, hogy energiát spóroljunk meg. A nyári-téli időszámítást jelenleg egy kormányrendelet szabályozza, amelyet az Európai Unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. Eszerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.
Forrás: HEOL

Az Egri Tűzoltóság életében 140 évvel ezelőtti megalakulása óta nagy változások mentek végbe.

A Minorita templommal szembeni tér 1874. július 3-án váratlanul leégett, a pusztítás előtt akkor a város lakói döbbenten és tétlenül álltak. Akkor született meg az elhatározás a tűzoltóegylet létrehozására. Dr. Danilovich Pál főorvos kezdeményezésével 1874. július 12-én alakult meg az „Egri önkéntes tűzoltó-egylet”. Az évforduló alkalmából pénteken nyílt napot tartott a tűzoltóság.

Az ünnepi állománygyűlésen a Vincellériskola utcai laktanyában emlékeztek meg a múlt eseményeiről, de szó esett a most szolgálatot teljesítők áldozatos munkájáról is. Átadták a hosszadalmas gyűjtőmunkával létrejött emlékszobát, ahol korabeli eszközökkel, kézzel szőtt tűzoltóruházattal, okiratokkal is találkozhatnak a látogatók az épület alagsorában.

A tárlat előzetes bejelentkezéssel lesz látogatható. Vincze-Pap Kálmán tű. hadnagy és Hevesi Katalin tű. alezredes a lánglovagok kibővült feladatköreiről meséltek, amelyek az eszközök és a kor változásával formálódtak át az évtizedek során.

Forrás: HEOL

Csak forralás után tanácsos a csapvizet inni, abból ételt készíteni öt Heves megyei településen ezekben a napokban.

 Erre a Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve hívta fel a figyelmet Mátraballa, Parád, Parádsasvár, Bodony, Mátraszentlászló önkormányzatainál kedden. A hatóság hivataloknak küldött értesítése szerint a közüzemi ivóvizet ivásra, étel- és italkészítésre, valamint fogmosásra csak előzetesen felforralt állapotban tanácsos használni elővigyázatosságból.

Az ok pedig az, hogy a vizsgálatok során határárték feletti Coliform és E. coli paramétereket mértek. A szakigazgatási szerv ezzel egyidejűleg kötelezte a térségben szolgáltató Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt-t, hogy gondoskodjék a víz megfelelő mikrobiológiaia minőségről és ezt akkreditált laboratóriumi eredményekkel igazolja. Erre nyolc napja van a társaságnak. A felhívás némi riadalmat keltett a lakosságban.

Az ÉRV ZRt. az előírásoknak megfelelően rendszeresen ellenőrzi az ivóvíz megfelelőségét a hálózatokon, írta a társaság az eljuttatott közleményében. Ezen vizsgálatok keretében a mátrai térségben néhány településen – egyes rendszertelenül használt közkifolyók esetében – a vonatkozó jogszabályokban rögzítettektől eltérő eredményeket észleltek. A mérések a víz mikrobiológiai nem megfelelőségét mutatták.

– Az eltérésekről társaságunk értesítette az illetékes Népegészségügyi Szakigazgatási Szervet, és haladéktalanul intézkedést tett a probléma megoldására – tájékoztatott Ritter Géza, az ÉRV Zrt. vezérigazgatója. – Az érintett településeket ellátó vízművekben termelt és a hálózatba bejuttatott víz minősége kifogástalan, amelyből látható, hogy a probléma lokális jellegű. Egyes baktériumok megjelenését a mintavételi pontokon a közkifolyók nem megfelelő használata okozta – tette hozzá.

A szükséges intézkedéseket megtették, de a kontrollvizsgálatok eredményeinek megszületéséig, a nagy melegre való tekintettel, illetve a legteljesebb biztonság érdekében, az illetékes Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv elrendelte, hogy az érintett településeken (Bodony, Mátraballa, Mátraszentlászló, Parád, Parádsasvár) a vezetékes ivóvizet csak forralás után lehet ivásra, főzésre, fogmosásra használni.

A hatóság határozatáról az érintett fogyasztókat értesítették. A szükséges ivóvizet lajtoskocsikkal és zacskózott víz formájában is a fogyasztók rendelkezésére bocsátja az ÉRV Zrt.

– Az illetékes hatóság a kontrollvizsgálatok eredményének birtokában fog tudni dönteni az ivóvíz teljes körű használatának engedélyezéséről. Ezúton is kérjük a tisztelt fogyasztók türelmét a probléma rendezéséig! – zárta válaszát Ritter Géza.

16.40

A Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási szervének szerda délutáni közlése szerint: Bodony, Parád, Parádsasvár, Mátraballa, és Mátraszentlászló települések közüzemi vízhálózatának üzemeltetője - az Észak-magyarországi regionális Vízművek Zrt. - eleget téve a vonatkozó jogszabályi kötelezettségének, július 7-én jelentette be Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének, hogy vizsgálati eredményeik a fenti települések ivóvízminőségének kedvezőtlen mikrobiológiai változását jelzik.

Az ivóvízben kimutatható szennyeződésnek több oka lehet. A mikroorganizmusok megjelenése jelezheti azt, hogy az alacsony vízfelhasználás miatt az ivóvízvezetékben sokáig áll, pang a víz, de utalhat az ivóvízvezeték vagy a mintavételi hely műszaki hibájára is.

Az ivóvíz-szolgáltató (ÉRV Zrt.) azonnal megkezdte a jelenség kivizsgálását és a lehető legrövidebb határidővel megszünteti a problémát. A népegészségügyi hatóság minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizet fogyasztók körében semmilyen megbetegedés ne történjen.

Jelen esetre vonatkozóan az Országos Környezet-egészségügyi Intézettel egyeztetve a népegészségügyi szakigazgatási szerv elrendelte, hogy az öt településen a hálózati vizet ivás, étel- és italkészítés, illetve fogmosás előtti fel kell forralni. A víz 2-3 perces forralás után biztonsággal fogyasztható, a lakosság számára nem jelent veszélyt.

Az ÉRV Zrt. a lakosság részére tiszta ivóvizet bocsájt rendelkezésre lajtoskocsikban, illetve zacskós víz formájában. A cég tájékoztatása szerint a településeket ellátó vízművekben termelt és a hálózatba juttatott víz minősége kifogástalan, a probléma helyi jellegű. A mintavételi pontokon bizonyos baktériumok megjelenését a közkifolyók nem megfelelő használata okozhatta.

Szöveg: HEOL

Lépfene kórokozóját mutatta ki szombaton egy Heves megyei házi vágásból származó marhahúsból a NÉBIH Állat-egészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága.

 A marhahús a járványügyi nyomozás eredménye szerint nem került közfogyasztásra és az eset nem áll okozati összefüggésben a Tiszafüredhez kötődő lépfenés megbetegedéssel. A fertőzött állatból származó húst az élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi hatóság begyűjtötte és megsemmisítette.

A NÉBIH közlése szerint a fertőzött szarvasmarha húsának darabolásakor sérült meg egy személy, akit bőrlépfene tüneteivel kezelnek Gyöngyösön. A területileg illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi hatóság haladéktalanul felderítette, hogy mely magánszemélyekhez került a húsból, majd ezt követően valamennyi még fellelhető húst elkoboztak és megsemmisítettek. A népegészségügyi szolgálat megkezdte a hússal érintkező személyek antibiotikumos megelőző kezelését, a velük egy háztartásban élők figyelmét a hatóság felhívta a betegség tüneteire.

Lépfenével az állatok leggyakrabban takarmány útján fertőződnek, például fertőzött legelőn történő legeltetés során. Az esetek száma megnőhet áradás után a baktérium spórák kimosódása révén vagy hosszabb szárazság idején, amikor az ásott kutak vizéhez fertőzött iszap keveredik.

Hétfőn este kiderült, Heves megyében is bajt okozott az anthrax. Egy zaránki, házi marhavágás után egy gyöngyössolymosi személy került kórházba, aki pénteken a kézfején észlelt elváltozás miatt kereste fel a gyöngyösi Bugát Pál Kórház Sürgősségi Betegellátó Osztályát. Az ügyeletes orvos a beteg ellátásával egy időben értesítette a kórház orvos igazgatóját, és a hatóságokat, hogy bőranthrax esetről van szó, mely különleges ellátási protokollt igényel az egészségügyi intézménytől. Az osztály orvosa a szakma szabályai szerint a hatóságokkal egyeztetve azonnal elrendelte az antibiotikummal való kezelést, egy kórterem teljes izolációját, ahol a beteg ellátása elkezdődött.

Dr. Assani Omar orvos igazgató elmondta: szeretne mindenkit megnyugtatni, egyedi, elszigetelt esetről van szó. A beteg jól reagált a kezelésekre, gyógyulása a kórházi tartózkodása idején végig megnyugtatóan haladt, kedden délelőtt az intézmény otthonába bocsátotta az érintett beteget. Hozzátette, a család és szakhatóságok is elismerően nyilatkoztak a gyöngyösi kórház munkájáról, a kórházi ellátás szakszerűségéről és minőségéről.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állat-egészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóságától megtudtuk, a fertőzött szarvasmarhát Zaránkon vágták le egy olyan állattartó udvarban, ahol ezen kívül több marhát nem tartottak. A hús a házi vágást végző személy ismerőseihez, összesen három háztartásba került, közfogyasztásra viszont nem. Egy személyen, aki húst darabolt otthonában, jelentkeztek a bőrlépfene tünetei.

Frum Zsuzsanna, a NÉBIH szóvivője kifejtette, az elmúlt években nem volt lépfenés eset Heves megyében. A betegség előfordulása szórványos, évente országosan néhány esetnél nincs több, de olyan esztendők is vannak, amikor egyáltalán nem találkoznak vele a hazai állatállományban. A betegség állatról állatra közvetlenül nem terjed. Legtöbbször legelés közben, a takarmánnyal, vagy a rossz minőségű (például fertőzött talajvizet is tartalmazó) vízzel fertőződhetnek az állatok a baktérium rendkívül ellenálló, spórás formájával.

A járványügyi nyomozás jelenlegi állása szerint az látszik a legvalószínűbbnek, hogy az érintett állat a takarmány útján fertőződhetett. A NÉBIH közlése szerint a járványügyi nyomozás folyik, hogy szabnak-e ki szankciót, az a vizsgálat eredményétől függ. Felhívták a figyelmet arra, hogy húst csak megbízható forrásból szabad vásárolni. A lépfene valamennyi formája antibiotikummal jól kezelhető.

 Magánfogyasztásra történő vágásnál nem kell húsvizsgálat Kereskedelmi forgalomba, vendéglátó-, vagy közétkeztetést végző létesítménybe olyan állat húsa kerülhet, amelyet megvizsgált és fogyasztásra alkalmasnak minősített a kijelölt állatorvos. A húsvizsgálat kiterjed az élő- és a levágott állatra is, a vizsgálat menetét, a lelet alapján következő hatósági intézkedéseket jogszabályok írják elő. A „fogyasztásra alkalmas” minősítést a levágott emlősállat testének lebélyegzésével jelzi az állatorvos. Magánfogyasztásra történő vágás esetén a vizsgálat nem kötelező, de ajánlott, az állatvédelmi és a hulladék ártalmatlanításával kapcsolatos előírásokat pedig be kell tartani.

Forrás: HEOL