Keresés: „költségvetés” (116 találat)

Új kihívások és lehetőségek az agrárszektorban

· Gazdaság

Az Európai Unió Közös Agrárpolitika reformja keretében 2014-től módosul a mezőgazdasági támogatások elosztásának rendszere, amely új kihívások, egyben lehetőségek elé állítja a hazai agrárcégeket. Az egyik kereskedelmi bank a Vidékfejlesztési Minisztérium és az Agrár-Európa Kft. szakmai együttműködésével országos rendezvénysorozatot indított. Csütörtökön Egerben rendeztek konferenciát, ahol az agrárszektor képviselői számára mutatták be a várható változásokat.

Az Európai Unió Közös Agrárpolitika (KAP) keretében 2014-től módosul a mezőgazdasági támogatások elosztásának gyakorlata, valamint bevezetik a közvetlen támogatások új rendszerét. A KAP új célkitűzései között a mezőgazdasági jövedelmek és a szektor versenyképességének javítása, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás ösztönözése, valamint a vidéki közösségek és vidéki munkahelyek fenntartása szerepel. Ennek megvalósulásáról Madarász István, a Vidékfejlesztési Minisztérium Agrárgazdaságért Felelős Államtitkárság Agrárközgazdasági Főosztályának EU referense tájékoztatta az egri konferencia résztvevőit.

Tresó István, a K&H Bank agrár üzletágának vezetőjeelmondta: 2014-től lényegesen változik majd a támogatások struktúrája. A területalapú támogatás 60%-a lesz a hozzáférhető támogatási összegnek hektáronként. Eltérésként említette még a ma működő költségvetéshez képest, hogy nagy hangsúlyt kap az úgynevezett „zöldítés”, vagyis az ökológia védelme, ami  30%-át teszi majd ki az új költségvetésnek. Ennek lehívását komoly feltételekhez kötik, ezért is fontos, hogy a mezőgazdasági vállalkozók felkészültek legyenek - tette hozzá.

Forrás: Egriszín

Az elítélt Nagy Imre szűrét kitenné a közgyűlés elnöke

· Belföld · Politika

A megyei közgyűlés elnöke szerint az első fokon elítélt Nagy Imrét vissza kellene hívni közgyűlési tisztségéből a Magyar Szocialista Pártnak. Szabó Róbert úgy látja: ha az ítélet jogerőre emelkedik, „a szocialista képviselő méltatlanná válik a megyei közgyűlés Pénzügyi Ellenőrző Bizottságának elnöki tisztségére, de magára a közgyűlési tagságra is”. A szocialisták reagáltak: "Szabóék a közéletet kriminalizálják".

– A Heves Megyei Közgyűlés egyik szocialista képviselője kapcsán kérem megtisztelő figyelmüket. Tájékoztatómban egyszer sem fogom nevesíteni a képviselőt. Ezáltal azt szeretném kifejezni, hogy jelen ügyben nem a szocialista képviselő személyén, hanem a szocialista értékrenden van a hangsúly – kezdte mai sajtótájékoztatóját Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke.

Szavai szerint a tegnapi napon a legtöbb országos média közölte a hírt, hogy első fokon bűnösnek találták a Heves megyei közgyűlés egyik szocialista képviselőjét. Az Egri Városi Bíróság kedden hirdetett ítéletet a büntetőperben, s jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntettében bűnösnek mondta ki a közgyűlés szocialista frakcióvezetőjét. Az elsőfokú ítélet szerint a szocialista képviselőre a bíróság 300 nap börtönnek megfelelő 900 ezer forint pénzbüntetést szabott ki.

– A szocialista frakcióvezetőt nem a megyei közgyűlés, vagy annak bármely tagja jelentette fel, nem is a megyei közgyűléssel kapcsolatos tevékenységében állapították meg bűnösségét. Éppen ezért nekem a Heves Megyei Közgyűlés elnökeként nem tisztem a büntetőeljárás részleteibe mélyedve taglalni az ügyet. A bíróság ítéletét azonban tudomásul veszem és tiszteletben tartom – fogalmazott Szabó Róbert. – Eddig sem foglalkoztunk a megyei közgyűlés ülései során a köztudomású büntetőeljárással, azonban ha a törvényszék jogerősen is bűnösnek talál egy szocialista képviselőt, az már a közgyűlésben betöltött tisztségeire is hatással lesz. Ezen tény mellett nem lehet szótlanul elmenni.

Az elítélt szocialista képviselő jelenleg a megyei közgyűlés Pénzügyi és Ellenőrző Bizottságának elnöke. A közgyűlés bizottságai között ez az egyik legnagyobb felelősséget kívánó testület, amely olyan pénzügyi, költségvetési, vagyongazdálkodási kérdésekben hoz döntéseket és végez gazdasági ellenőrzéseket, amelyek a Heves Megyei Önkormányzat minden egyes tevékenységét meghatározzák.
Ez egy olyan helyzet, amelyben a Magyar Szocialista Pártnak értékítéletet kell hoznia – folytatta az elnök. – Éppen Mesterházy Attila beszélt a párt kongresszusán arról, hogy az MSZP immunrendszere korábban nem volt kellően erős ahhoz, hogy a tisztességtelen, nyerészkedő szocialista politikusokat idejében kivesse magából. Éppen Mesterházy Attila jelentette ki, hogy az MSZP tisztességes emberekből áll.

– Ha a szocialista párt valóban komolyan gondolja az elnöke által lefektetett etikai alapelveket, és értékrendjükkel ütközik az a tény, hogy egy gazdasági bűncselekményben büntetett politikus képviselje szavazóikat, akkor erkölcsi kötelességük lesz megtenni a szükséges lépéseket. Amennyiben az ítélet jogerőre emelkedik, akkor a szocialista képviselő méltatlanná válik a megyei közgyűlés Pénzügyi Ellenőrző Bizottságának elnöki tisztségére, de magára a közgyűlési tagságra is. A mai sajtótájékoztató nyilvánossága előtt szólítom fel a Magyar Szocialista Pártot, hogy elhangzott ígéretükhöz hűen, tegyék meg a szükséges lépéseket a megtisztulás útján. A Heves Megyei Közgyűlés szocialista frakciója esetében mind a lépés, mind annak szükségessége világos és egyértelmű – hangsúlyozta Szabó Róbert.

Reagáltak a szocialisták

"Az egri kistérségben az igényelt közpénzt az oktatási tevékenység színvonalasabb ellátására fordították, és azt szabályosan, törvényesen használták fel. Tizenhét Eger környékén lévő település különböző pártállású polgármesterének döntése arra irányult, hogy mindegyik községben elérhető legyen a gyógypedagógiai, logopédiai szakszolgálat.

Nagy Imre, Eger volt polgármestere a kistérség vezetője ennek a döntésnek megfelelően írta alá a normatíva igénylést.  Öt éve húzódó ügyről van szó, melyben nem jogerős ítélet született. Nagy Imre fellebbezett.  Érdekes véletlen, hogy Nagy Imre korábban tanúként szerepelt, majd 2010 novemberében a megyei szocialista frakció vezetője lett, ezt követően kezdték újra beidézni a nyomozó hatóságok a tanúkat, és Nagy Imre szerepét vizsgálni.  Mindez illeszkedik abba a folyamatba, amit a Heves megyei szocialista politikusok ellen a Fidesz folytat.

Szabó Róbert, a megyei közgyűlés elnöke vélhetően számára kiadott politikai feladatot hajtott végre, mostani sajtótájékoztatójával – mintegy felépített koncepciós folyamat részeként – a közélet kriminalizálását szolgálja. Munkájuk hiányosságairól kívánják elterelni a figyelmet."

A volt egri polgármester peréről IDE kattintva olvashatnak.

Forrás: Egriügyek

MSZP: "Népnyúzás: egekben az árak, padlón a bérek"

· Politika

Soha nem látott mértékben, mintegy 5,5 százalékkal drágultak egyetlen év alatt a fogyasztói árak Magyarországon. Ezen belül az élelmiszer árak 3 százalékos emelkedést mutatnak, ami az alapvető élelmiszerek tekintetében is példátlan.

E hét szerdán a benzin ára ismét öt forinttal emelkedett. Az üzemanyagárak tekintetében az elmúlt két év alatt a gázolajért 110 forinttal, a benzinért pedig 100 forinttal kell többet fizetni, mint 2010 januárjában. Ez minden ágazatot érint. Heves megyében a közösségi közlekedés, a helyi járati járatcsökkentés jelent hatalmas gondot. Például Egerben csaknem 30 százalékkal csökkent a járatszám.

A lakosságra immár olyan nagy terheket rak a kormány, amit családok ezrei nem tudnak vállalni. Az villamosenergia- és gázárak januárban az előző havihoz képest 0,3 százalékkal nőttek.

Heves megyében 2011. ezen hónapjaihoz képest az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban összességében 10, a beruházási javakat előállító ágazatokban 2,4, a fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok esetében 4 százalékkal emelkedtek az árak.

Nem csupán a devizahitel-tartozással rendelkező családok részére nem nyújt segítséget az Orbán-kormány, de ma már azoknál is szolgáltatás elvonással kell számolni, akik a közüzemi díjakat nem képesek befizetni. 

A családokat, az időseket és a betegeket sújtja leginkább a kormány hibás gazdaságpolitikája. A kormányhatározat arra utasította a nemzeti erőforrás és a nemzetgazdasági minisztereket, hogy február 29-éig tegyenek javaslatot a kormánynak arról, hogy a 2012. évre hogyan lehet csökkenteni a gyógyszertámogatásokat. Dr. Réthelyi Miklósnak és dr. Matolcsy Györgynek március 14-éig kell eldöntenie, 2013-ban honnan lehet még pénzt szerezni. Ez azonban beláthatatlan következményeket vonhat maga után, hiszen a gyógyszergyárak már így is több mint 100 milliárdos állami támogatás elvonása mellett működnek. Ha még több pénzt vonnak el a gyógyszergyártástól, félő, hogy a legalapvetőbb gyógyszerek is megfizethetetlenné válnak.

A bérek és a különböző juttatások terén a kormány szintén nyomorba döntő elvonásokat vezetett be 2012-től. Megszűntek a bér és bérjellegű juttatások: nincs Gyed, nincs táppénz, nincs álláskeresési támogatás. Valamint a jövedelemadó jóváírás eltörlésével is havi 12.100 forintot húz ki a kormány az arra jogosultak zsebéből.

A miniszterelnök kijelentése szerint az Európai Unió részéről fenyegető 144 milliárdos támogatás megvonásának lehetősége és a megszorításokkal elérhető 100 milliárdos kiigazítás között a világon semmi összefüggés nincs, csak kellenek a megszorítások – „mert biztos, ami biztos”.

A 2011. évi költségvetési hiány az eredeti előirányzat két és félszerese lett, továbbá az idei évre tervezett 2,5 százalékos államháztartási hiány elérése valószínűtlen az elemzők szerint.

Az MSZP számításai alapján, a kormány által ”kőbe vésett” 3 százalékos hiány tartásához legalább 200-300 milliárd forintos korrekcióra lesz szükség. Ez újabb megszorításokat jelent, miközben az igazságtalan adórendszer és a kormányzati luxuskiadások felszámolásával azonnal és radikálisan mérsékelhetőek lennének az emberek terhei.

Az MSZP továbbra is azt követeli a kormánytól, hogy értelmetlen megszorítások helyett az igazságtalan, egykulcsos adórendszer változtassa meg. Az MSZP igazságosabb teherviselésre, a gazdaság beindítására kidolgozott 7 pontból álló javaslata a Parlament előtt van, annak megvitatását bármikor vállalja.

Dr. Sós Tamás

Országgyűlési képviselő

MSZP

Eger rallye: a város továbbra is tárt karokkal várja az Eger Rally-t!

· Sport

Az Eger MJV Önkormányzat sajtóközleménye:

Az egri városvezetés hétfőn, a sajtóból értesült arról, hogy az Eger Rally szervezőcsapatának vezetője a szezonnyitó futam elmaradásáról nyilatkozik. A várost senki nem kereste meg ez ügyben, sőt, néhány hete Habis László polgármester személyesen tárgyalt a versenyről az Magyar Nemzeti Autósport Szövetség vezetőivel, akik hosszú távra szóló együttműködési szándékukról biztosították, számos, a továbblépésről szóló tervet vázolva fel az eseménnyel kapcsolatban.
Eger tárt karokkal (és nem széttárt karokkal) várja az Eger Rally-t. Felkerestük az illetékeseket, az a célunk, hogy az igen népszerű, városunkba sok vendéget vonzó verseny ne maradjon el. Alá kell húznunk ugyanakkor, hogy a futam szervezése nem városi feladat.
- Leszögezem, hogy Eger számára nagyon fontos esemény a szezonnyitó Eger Rally, melyet minden évben nagy összeggel és logisztikai háttérrel segítünk – nyilatkozta Rázsi Botond alpolgármester. Kollégáim az elmúlt napokban is hosszas előkészítő tárgyalásokat folytattak a megnyitó ceremónia biztosításáról. A 2011-ben a szervezőknek juttatott támogatással Eger MJV Önkormányzata az Eger Rally főszponzora volt. A Közgyűlés a 2012-es költségvetés elfogadásával együtt döntött arról, hogy az idei rendezvényhez 1,8 millió Ft-tal járul hozzá.
A sportügyekért felelős városvezető kiemelte: az összeg rendelkezésre áll a büdzsében, továbbra is tervezünk, számolunk a rally Egerbe érkezésével. Sajnálattal vesszük tudomásul, hogy több fórumon a városvezetést éri bírálat a tegnapi hírek miatt, hiszen a futam szervezése nem városi feladat.

Eger üzenete az, hogy a város továbbra is TÁRT KAROKKAL VÁRJA AZ EGER RALLY-T!

Felbontják a szerződést, nem lesz Agóra

· Kultúra · Politika · Szabadidő

Amire már lehetett korábban is számítani: lőttek az Agórának. Mindezt már a polgármester is beismerte, aki a Kepes-központtól várja az országos hírnevet.

Harmincöt napirendi pontot tárgyalt csütörtöki ülésén az egri képviselő-testület. Az idei, hiányt nem tervező költségvetés részleteiről, valamint a színházak és a sport finanszírozásáról is beszámoltak a pénteki témaszüreten.

Nagy munka van mögöttünk és még nagyobb áll előttünk – jelentette ki a polgármester pénteki, tájékoztatóján utalva a képviselő-testület és a városvezetés munkájára, amely végén megalkották és elfogadták az idei költségvetést. Habis László a költségvetés pozitív vonásaként emelte ki a polgármesteri hivatal 180 milliós és a költségvetési szervek 100 milliós többletbevételét, valamint azt, hogy a tavalyi évben közel 900 millióval kevesebb hitelt vett fel az önkormányzat. Kőkemény munkának nevezte a 17 és fél milliárdos költségvetési főösszeg tartását, amelyen belül az összes felhalmozási kiadás 6 milliárd, a működési kiadás 11,6 milliárd, a beruházások összege 3,9 milliárd forint.

Erőteljesen fejlesztés-orientált költségvetést fogadott el a képviselő-testület a tegnapi közgyűlésen, ez még akkor is igaz, ha vélhetőleg nem tudják a teljes fejlesztési előirányzatot realizálni – fogalmazott Habis László. A polgármester fontos elemnek tartja, hogy a költségvetés nem tartalmaz működési hiányt, véleménye szerint nem szabad halogatni a takarékossági intézkedéseket.

A 2,2 milliárdot meghaladó hitelfelvételt indokoltnak érzi, a város munkahelymegtartó képességének, észak-magyarországi szerepének erősítése érdekében. Hozzátette, Eger a negyedik legkisebb adósságállománnyal rendelkező település a megyei jogú városok közül.
A pénzügyi helyzet stabilitását jelzi, hogy a városnak nincs folyószámla hitelállománya.
A tavalyi évhez képest 5-10 százalékkal csökkentették a működési költségek előirányzatait. A hivatali működést feszes létszámgazdálkodás jellemzi, 7 fővel csökkent a hivatali létszám. Nőtt viszont a Gárdonyi Géza Színház és a Harlekin Bábszínház átvételével, 44 fővel az önkormányzati alkalmazottak létszáma.

Habis László kitért a civil szervezetek intenzív helyi munkájára, amelyhez a város számos kedvezménnyel járul hozzá. Közösségi tereket biztosít számukra, támogatja a Civil Ház fejlesztésére benyújtott pályázatot. A képviselő-testület elkötelezettségét jelzi, hogy ebben az évben is 5,6 millió forint a Civil Alap összege – hangsúlyozta a polgármester. Stratégiai kérdésnek tartja, hogy intézményként működjenek a színházak, és az EKVI háttérszervként ellássa a könyvelési feladatokat. A város anyagi áldozatot hoz a Harlekin Bábszínház felsőfokú végzettségű társulatának kialakítására, ezzel biztosítják az intézmény állami támogatását.

A 471 milliós költségvetésű Gárdonyi Géza Színház adósságállománya 70 millió. A város 51 millióval járul hozzá a működéshez. 72 millióból gazdálkodik a Harlekin, az állam és a város támogatása 17 millió. Az intézmények költségvetésében jelentős szelet a Belügyminisztériumtól várható pályázati forrás. Ide a Bródy Sándor Könyvtárral is pályáznak. Sós István alpolgármester megjegyezte, hogy olyan színházat szeretne, ami vonzza a közönséget. Ehhez szerinte nagyon komoly marketingre van szükség, ami a tervezett egységes városmarketing részeként a fiatalokat is képes megszólítani.

Rázsi Botond alpolgármester a sporttal kapcsolatos döntéseikkel kapcsolatban elmondta, hogy az ilyen célú támogatás keretösszege idén 62 millió forint, ebből a kiemelt sportágak összesen 41,5 milliót kapnak, 7 millió jut diáksportra, 12,9 millió pedig a sportszervezetek számára, amelyből Egerben 51 van. Ez utóbbi tétel vitákat kavar, egyesek szerint nincs értelme elaprózni az összeget.

A polgármester az egri fejlesztések kapcsán bízik abban, hogy a március elején nyitó Kepes-központ a debreceni Modemhez hasonló, országos hírű intézménye lesz a hazai képzőművészeti életnek. Az Agria Agora projektről elmondta, hogy a tervezett formában nem valósul meg. Közös megegyezéssel bontják fel a szerződést a felek, mivel a város nem képes az önerőt előteremteni. Habis László elképzelhetőnek tartja, hogy később pályázatokkal lehetőség nyílik hasonló kulturális intézmény létrehozására.

A közgyűlés határozott az 1985-ig épült lakóépületek egycsatornás gyűjtőkémények felújításának támogatásáról is. A vissza nem térítendő támogatás a Belügyminisztérium pályázatához kapcsolódik, 8 emeletes épületekig 62500, nagyobb épületnél 125 ezer forint összegig lehet pályázni május 30-ig – adott tájékoztatást Dér Ferenc, a Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda vezetője.

Holló Miklós/Egriügyek

Életbe lép az új buszmenetrend

· Belföld

Nem az eredeti elgondolások szerint alakult, de szerencsésebb, ütemesebb és olcsóbb lesz a március 4-én életbe lépő új buszhálózat- jelentették be az Agria Volán és a város képviselői hétfő délelőtt a városházán.

A központi finanszírozás kedvezőtlen alakulásának következtében, ez nem az a menetrend, amit ígértünk- fogalmazott Rázsi Botond alpolgármester. 2011-ben Eger önkormányzata az Agria Volánnal együttműködve egy kutatást végzett a helyi buszos vonalhálózat megújítása érdekében. A győri egyetem szakértőinek segítségével több megújított menetrendváltozat is készült, melyet társadalmasítottak, összevetették a költségvetéssel, és végül a D változat mellet döntöttek.
Nagy munka áll mögöttünk. Elkészítettünk egy optimális és egy olcsó változatot, mely közül végül a költségtakarékosat vezetjük be- emelte ki Pintér Lajos az Agria Volán Zrt. személyszállítási üzletág vezetője.  Fontos volt, hogy a csúcsidei teljesítmények ne változzanak, hogy az utasok időben odaérjenek munkába és iskolába, de a kieső időkben járatcsökkenéseket, vonalrövidüléseket és összevonásokat kellett végeznünk. A mostani menetrend ütemesebb és jól megjegyezhető. Szintén odafigyeltünk arra, hogy a belvárosba ne torlódjanak a buszok. Egy új járat is bevezetésre kerül, a 17-es, ami a Vasútállomástól a Tesco megállóig közlekedik a Hajdúhegyen át a belváros kihagyásával.A mostani változtatásokkal 110 járat szűnik meg, mellyel éves szinten közel 80 millió Ft-ot takarít meg az Agria Volán, melyet nem kell az utasokra hárítani. A tervek között szerepel a buszmegállók felújítása, melyet pályázati forrásból kívánnak megvalósítani. A változásokkal kapcsolatban továbbra is várják az észrevételeket és készek a szükséges finomításokra.

Az új menetrend letölthető: itt

Forrás: Egriszín

Eger legnagyobb adózóit ünnepelték

· Belföld · Gazdaság

Eger város legnagyobb adózóinak hagyományos fogadását tartották hétfőn délután a Városháza dísztermében.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának feladatellátását a saját bevételek, az állami támogatások, valamint az átengedett központi adók együttesen biztosítják. A helyi adókból származó bevételek az önkormányzat saját bevételét növelik, abból állami elvonás nincs. Az önkormányzati adóhatóság által beszedett központi adók (gépjárműadó, talajterhelési díj, a termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó, adók módjára kimutatott helyszíni bírságok, szabálysértési bírságok, közigazgatási bírságok egy része) eltérő mértékben szintén az önkormányzatot illetik meg. Adóügyekben keletkezik a Polgármesteri Hivatal ügyforgalmának harmada.

A helyi adóztatás immár 20 éve működik, hiszen 1991. évtől a régi „tanácsi adókat” felváltotta az önkormányzati rendszer felállásával a helyi adók intézményrendszere, mely anyagi erőforrásokkal látta el a településeket. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és ennek felhatalmazása alapján elfogadott önkormányzati rendeletek biztosították és biztosítják az adóztatás kereteit és feltételeit. A törvények keretei között - továbbra is - a megyei jogú város közgyűlése dönt a helyi adók (építményadó, telekadó, helyi iparűzési adó, idegenforgalmi adó) fenntartásáról, az alkalmazott adómértékről, kedvezményekről és mentességekről.

A hivatal saját bevételei között majd 75%-ot ért el a helyi adókból származó forrás. A tavalyi évre 3.563,8 millió Ft adóbevételt tervezett Eger önkormányzata, s ez 349 millió forint többlettel teljesült, vagyis összességében minden idők legjobb adóbevételi évét zárhattuk.

Összes bevétel: 3.912 millió forint volt, ebből 84%-ot a gazdálkodók fizették, a háztartások 630 millió forinttal járultak a város költségvetéséhez. Ezek a helyi adóból származó pénzek elsődlegesen az egri közszolgáltatások kiadásait egészítették ki. Örvendetes, hogy 2011. évben 383 millió forinttal nagyobb összeg érkezett az adószámlákra, mint a megelőző 2010. évben.

Az önkormányzati bevételeken belül továbbra is meghatározó az iparűzési adó túlsúlya. A megyeszékhely önkormányzati (helyi és egyéb más adók, díjak) adóit négy fő szempont szerint lehetett csoportosítani:

-  az ingatlanokat terhelő helyi adók (befolyó bevétel: 18,6%),
-  a vállalkozási tevékenység végzése után fizetendő iparűzési adó (68%),
-  az idegenforgalmi adó (2,8 %),
-  átengedett adók (gépjárműadó, más díjak, bírságok stb.10,6%).

A helyi iparűzési adóban a mikro-, kis és középvállalkozások részére fenntartotta az önkormányzat a kedvezményes adózás lehetőségét, így ők a számított iparűzési adóból 50%-os adókedvezményre jogosultak, azaz a 2%-os mérték helyett, valójában 1%-os mértékkel fizetik adójukat, ha éves adóalapjuk nem éri el a 2,5 millió forintot. Az önkormányzati kedvezményben részesülő adózói kör jelentős, a vállalkozások 64,3%-át (4 795 vállalkozás) érinti. Ők egyébként többnyire egri vállalkozók, kereskedők.

Örvendetes, hogy a múlt évhez képest a megyeszékhely adóerőképessége 112%-kal (193,7 millió forinttal) nőtt, köszönhető ez elsősorban a város ipari gerincét jelentő külföldi tulajdonú vállalkozásainak. Összességében is emelkedett az adóalap, hiszen míg tavaly a bevallásokban feltüntetett érték 109,6 milliárd forint volt, úgy most ez 122,3 milliárd forint, azaz 12,7 milliárd forinttal nőtt az iparűzési adó alapja.

Eger mindig is híres volt idegenforgalmáról és az idén ismét a leglátogatottabb 10 magyar település között található. A településen üdülési célzattal tartózkodók idegenforgalmi adót fizetnek, amit az állam normatív hozzájárulással kiegészít. Az Egerben eltöltött vendégéjszakák száma 28 ezer nappal meghaladta a 2010-es év számadatait. Ennek eredményeként 15,4 millió forinttal nőttek az adóbevételek, aminek 165 millió forint üdülőhelyi normatíva hozadéka is lesz.

Napjaink informatikai "slágere", az elektronikus ügyintézés. 2011. év egyik meghatározóbb intézkedése az volt, hogy az önkormányzati adóhatóságunk is elektronikusan fogad adóügyeket. A hivatalban a legtöbb ügy az adóigazgatásban keletkezik, így ennek megvalósítása szinte minden egri polgárt és a megyeszékhelyen működő vállalkozást kedvezően érinthet.

Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy segítsük az adózók önkéntes jogkövetését és adófizetését, ezért a város honlapján széleskörű tájékoztatást adunk az ügyek jogszabályi hátteréről. Itt megtalálhatóak a változások magyarázatai, indoklásai is. Nagy örömünkre egyre többen élnek a lehetőséggel, hogy feliratkozzanak elektronikus hírlevelünkre, melyben felhívjuk ügyfeleink figyelmét minden fontosabb változásra és közelgő határidőre.

Éjjel-nappal programok az EKMK-ban

· Kultúra · Szabadidő

A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódó programokon és sikeres táncversenyen van túl az Egri Kulturális és Művészeti Központ, de további színes programokat kínálnak februárra is.

A pályázati szakasz lezárásáig, vagyis 2012. április 1-ig Kovács Katalin lett a kinevezett intézményvezető az EKMK élén. Az igazgató hétfőn délelőtt, sajtótájékoztató keretében számolt be arról, hogy az éves munkatervüket a kulturális bizottság jóváhagyta, viszont a költségvetést még nem. Ettől függetlenül már több sikeres program lebonyolításán vannak túl, és konkrétak a februári tervek is.

Rendkívül népszerű és sikeres volt a hétvégén megrendezett VII. Országos Ifjúsági Szólótáncverseny, ahol 20 ezüstpitykés és 19 gyöngygalléros címet adományoztak a versenyzőknek, valamint nyolc különdíjat osztottak ki. A verseny egy gálaműsorral zárult- mondta el Kovács Katalin.

A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódóan pénteken a Bartakovics Béla Közösségi Házban az Egri Szimfonikus Zenekar közreműködésével tartották a városi díszünnepséget. Szintén ehhez kapcsolódva Erkel Ferenc és Liszt Ferenc barátságának állít emléket január 23-án 18 órától szervezett zongoraest. Az elhangzó műveket Kassai István Liszt-díjas művész játéka mellett a Cantus Agriensis Kórus előadásában hallható. A koncert egyben a 20 éves Cantus Agriensis jubileumi hangversenysorozatának része.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az intézmény csatlakozik a február 17-19-ig tartandó országos programsorozathoz, melynek a „Kultúrházak éjjel-nappal” címet adták. Az országos program célja, hogy a kultúra teremtés és terjesztés házai, a benne dolgozó szakemberek és elsősorban az alkotó, kreatív közösségek teremtsenek egy olyan alkalmat, melyben közösen dolgozva hívják fel a figyelmet azokra a kulturális, közművelődési értékekre, amelyek ezekben az intézményekben, szervezetekben, közösségekben születnek és kerülnek nyilvánosságra. A programok között található Ady-est, kiállítás, nosztalgia bál, farsangi görkoris party és táncház is, de ezen a hétvégén megismerkedhetnek a látogatók a Forrás GYIH alkotó és művészeti közösségeivel is.

Reményeink szerint, a két nap alatt olyanokkal is sikerül megismertetni az intézményünkben folyó sokszínű munkát és színvonalas kulturális eseményeket, akikhez eddig üzeneteink nem értek el- emelte ki az igazgató.

MSZP: Recesszióra hajaz az ország költségvetése, tavaszra államcsőd várható

· Belföld · Politika

A korábban beterjesztett és a héten fő számaiban némileg módosítottan elfogadott költségvetés is megbukott.

-          Ez a fideszesek számára is nyilvánvaló, mégis megszavazták a dilettáns gazdaságpolitika eredményét, azt a költségvetést, ami szociális válságba fogja sodorni az országot, ha a kormány nem változtat az elhibázott szabadságharcos politikán – kezdte Katona Tamással, volt pénzügyminisztériumi szakállamtitkárral, az MSZP országos elnökségi tagjával tartott sajtótájékoztatóját dr. Sós Tamás, az MSZP országgyűlési képviselője szerdán Egerben, a Hotel Flórában.

A sajtó képviselői értesülhettek a 2012.évi költségvetés gazdaságra gyakorolt negatív hatásairól, melynek egyenes következménye lehet – a mostani gazdaságpolitika folytatásával -, hogy tavasszal finanszírozhatatlanná válik Magyarország államháztartása.

-          Máris megbukott a formai alakban elfogadott 2012. évi költségvetés. Most nem nyújtottak be módosítókat, hanem úgy fogadta el a kormány, hogy tudják, hogy nem jó. Nem jött be Orbán Viktor újratervezése sem, így jövőre recesszió lesz a magyar gazdaságban – mondta el Katona Tamás.

Elhangzott az is, hogy jövőre 1-1,5 százalékos GDP csökkenés lesz, melynek következménye, hogy a munkanélküliség 10 százalék fölé fog emelkedni Magyarországon. Ez Heves megyében körülbelül 15 százalékos állástalanságot jelent majd, ami hatalmas szám. Körülbelül 5 százalékos inflációval kell számolni, „elszabadult” a forint.

A lakosság életszínvonalának további romlásához fog vezetni a 3-4 százalékos reálbércsökkenés, ami 2-3 százalékos fogyasztáscsökkenést eredményez.

Jövőre a munkavállalók háromnegyede fog rosszul járni, hiszen ennyien keresnek 210 ezer forintnál kevesebbet. A FIDESZ-KDNP-kormány gazdaságpolitikája csak a gazdagabb rétegnek kedvez.

Katona Tamás elmondta, hogy - a megszorítások ellenére is - novemberben 780 milliárd forinttal több volt az államadósság, mint ez év januárjában.

2012-ben tovább emelkednek a rezsik, az adók, az alapvető fogyasztási cikkek árai. Szociális válság van kibontakozóban, tavaszra pedig finanszírozhatatlanná válik az ország, államcsőd fog bekövetkezni, amennyiben az Orbán-kormány nem egyezik meg az IMF-el és az Európai Bizottsággal.

Az egriek ismét a civil élet élén

· Belföld · Politika

A december 5-én elfogadott civil törvény megszületésében nagyban hozzájárultak az Egri Civil Kerekasztal javaslatai. Az új jogszabállyal a civil szervezetek stabil, átlátható szabályokra és kevesebb adminisztrációra számíthatnak.

Sajtótájékoztató keretében számoltak be a Városházán a kiváló együttműködés eredményéről az Egri Civil Kerekasztal és a törvényalkotók között.

Erős egri lobbinak köszönhetőek az elfogadott javaslatok- emelte ki Habis László . Eger az egyik leghatékonyabb civil élettel rendelkezik, több kezdeményezést és javaslatot tett a módosításokhoz.  Kényes terület, mégis mindenki érdeke , hogy konszenzus szülessen kormánypárti és ellenzéki között- fogalmazott a polgármester. Dr. Lukács Tamás hangsúlyozta, a cél az volt, hogy a civil tevékenységeket átláthatóbbá tegyük. Az egriek megmutatták, hogyan tudnak közösséget alkotni, együttműködni egy cél érdekében. Ebből is látszik, hogy a legjobb befektetés a civileké, hiszen itt a legnagyobb a hozzáadott érték. Sok egymással ellentmondó szabályozás akadályozta eddig a tevékenységünket, de most ezek a problémák megoldódni látszanak- fejtette ki Bárdos Ferenc az Egri Civil Kerekasztal soros elnöke. Most csökken a bürokrácia, és megerősödhetnek a közhasznú szervezetek. Segíteni fogunk a szervezeteknek az átállásban, és a pályázatok kihasználásában. Reméljük, a növekednek a költségvetési források és több támogatás jut a vidéki szervezeteknek is.

Forrás: Egriszín