Keresés: „pedagógus” (105 találat)

A pécsi rektor évekkel ezelőtti pályázatából vett át sok helyen szó szerinti megegyezésekkel részleteket az EKF rektori székére pályázó dr. Horváth Ágnes. Rektori pályázatában több helyen még a Pécsi Tudományegyetem rövidítését is benne felejtette, így az EKF helyett PTE áll néhány bekezdésben. Az egri tanszékvezető sehol sem használ hivatkozást, ezzel szerinte nincs gond.

Mint már korábban arról hírt adtunk, várhatóan júliusra új rektora lesz az egri Eszterházy Károly Főiskolának. Az intézmény vezetői posztjára hárman pályáznak: dr. Horváth Ágnes, a Politológia Tanszék vezetője; dr. Kiss Attila, az EKF Egerfood Regionális Tudásközpont főigazgatója és dr. Liptai Kálmán, a Természettudományi Kar dékánja.

PTE egyenlő EKF? - az egyik pályázat szerint igen

Dr. Horváth Ágnes. Fotó: ektf.huAz egri pályázatok is nyilvánosak, azokat az Eszterházy Károly Főiskola honlapján bárki megtekintheti, így viszonylag könnyen szemet szúrhat az érdeklődőknek, hogy dr. Horváth Ágnes munkája nem csupán saját ötleteinek értékes tárháza. Az EKF Politológia Tanszékének vezetője több oldalon is dr. Bódis József 2010-ben, a Pécsi Tudományegyetemre beadott rektori pályázatának egyes elemeit használta fel bárminemű hivatkozás nélkül. Több oldalon is akadnak hosszabb-rövidebb egyezések, sok helyen hosszas bekezdések szó szerinti átvételével találkozhatunk. Két bekezdésben a PTE rövidítést is elfelejtette kijavítani EKF-re az egri pályázó. (Dr. Bódis Józsefet pályázata nyomán meg is választották a Pécsi Tudományegyetem rektorává.)

Dr. Horváth Ágnes dolgozata egyezéseket mutat a felsőoktatás feladatairól és kihívásairól, a stratégiai célkitűzésekről, a gazdálkodásról és finanszírozásról, a társadalmi, gazdasági és szakmai kapcsolatok lehetőségeiről szóló fejezetekben is.

"A PTE egész területén ..."

Hogy néhány konkrét példát is említsünk, pályázatában dr. Horváth Ágnes forrásmegjelölés nélkül írja, (nem vicc, tényleg benne felejtette a PTE-kifejezést):

Azt gondolom, azzal mindenki egyetért, hogy e téren jelentős pazarlás érhető tetten a PTE egész területén. Szakértői becslések szerint minimális befektetéssel 20-40%-os megtakarítás érhető el, ha mindez takarékos magatartással párosul. Elképzelésem szerint egy referencia év (pl. 2008) fogyasztását alapul véve az egyes egységek által megtakarított ráfordítások 50%-át visszakapnák a „takarékoskodó” egységek, s olyan hasznos célra fordítanák, amire akarják; a másik 50% pedig a kiemelt feladatokat finanszírozó alapba kerülne.
- Miközben mindenki ingatlan-fejlesztésekben gondolkodik, a PTE különböző egységei irreálisan nagy területen szóródnak szét. A legutóbbi felmérés szerint – néhány egység kivételével – a tantermek kihasználtsága 40-60% között mozog.

Mindez dr. Bódis József dolgozatában is pontosan ugyanígy szerepel:

Azt gondolom, azzal mindenki egyetért, hogy e téren jelentős pazarlás érhető tetten a PTE egész területén. Szakértői becslések szerint minimális befektetéssel 20-40%-os megtakarítás érhető el, ha mindez takarékos magatartással párosul. Elképzelésem szerint egy referencia év (pl. 2008) fogyasztását alapul véve az egyes egységek által megtakarított ráfordítások 50%-át visszakapnák a „takarékoskodó” egységek, s olyan hasznos célra fordítanák, amire akarják; a másik 50% pedig a kiemelt feladatokat finanszírozó alapba kerülne.
- Miközben mindenki ingatlan-fejlesztésekben gondolkodik, a PTE különböző egységei irreálisan nagy területen szóródnak szét. A legutóbbi felmérés szerint – néhány egység kivételével – a tantermek kihasználtsága 40-60% között mozog.

Dr. Horváth Ágnes a pécsi rektorral feltűnően azonos módon gondolkodik, amikor az EKF (PTE) és a város illetve a régió kapcsolatáról "elmélkedik”:

A Főiskola számára természetes partnernek tekintem Eger Városát, az Észak-magyarországi régió megyéit, önkormányzatait, valamint a régióban működő cégeket, civil szervezeteket is. Célom, hogy az intézmény megtalálja a lehető legtöbb együttműködési lehetőséget mind a várossal, mind a megyékkel, hiszen számos területen lehetne gyümölcsöző, mindkét fél számára hasznos együttműködés. Fontosnak tartom a közoktatási, pedagógusképzési együttműködés erősítését, a városi, közoktatási és főiskolai intézményrendszer összekapcsolását a felsőfokú szakképzések és a továbbképzési rendszereink összehangolását, a meglévő források közös használatát, a kölcsönös előnyök kialakulása érdekében.

Dr. Bódis József gondolatai a témáról:

Az Egyetem számára elsődleges partnernek tekintem Pécs Városát, a régió megyéit, valamint a régióban működő cégeket is. Célom, hogy az Egyetem megtalálja a lehető legtöbb együttműködési lehetőséget mind a várossal, mind a megyékkel, hiszen számos területen lehetne gyümölcsöző, mindkét fél számára hasznos az együttműködés. Gondolok itt elsősorban a közoktatási, pedagógusképzési együttműködés erősítésére, a városi és egyetemi közoktatási intézményrendszer összekapcsolására, a továbbképzési rendszereink összehangolására és közös használatára, és általában az erőforrásaink párhuzamosságának megszüntetésére (lásd: Tudásközpont), és a meglévők közös használatára, a kölcsönös előnyök biztosításával.

A témában megkerestük dr. Horváth Ágnest, aki portálunkkal közölte: „egy intézmény működtetésére vonatkozó ötlet, vélemény nem tárgya a szerzői jogi védelemnek. Fontosnak tartom a jó példák, gondolatok követését, továbbvitelét.” Majd a Politológia Tanszék vezetője az Index.hu egyik korábbi cikkéből idézett , abból, amelyben a hírportál leírta, hogy a Miskolci Egyetem mostani rektori pályázata során az egyik jelölt szintén dr. Bódis József pályázatából emelt át forrásmegjelölés nélkül részleteket. Dr. Horváth Ágnes a cikk pécsi rektort idéző fejezetéből azt emelte ki nekünk, amelyben dr. Bódis József azt mondja: „megtisztelő számára, hogy korábbi pályázata más számára hasznosítható gondolatokat tartalmaz és hozzájárult ahhoz, hogy azt forrásként felhasználják."

Ki az a dr. Horváth Ágnes?

Az Index.hu írása a dr. Horváth Ágnes által idézett bekezdésben ugyanakkor azt is említi, hogy dr. Bódis Józseftől engedélyt kért a miskolci rektorjelölt, így a pécsi rektor ezt követően járult hozzá ahhoz, hogy forrásként felhasználják a pályázatát. Ez az egri pályázó kapcsán nem történhetett meg, ugyanis dr. Horváth Ágnes nem kereste meg a pécsi rektort. Ezt maga dr. Bódis József erősítette meg portálunknak, aki érdeklődésünkre azt közölte: „Az Ön által nevezett oktatót nem ismerem, és nem is keresett meg azzal kapcsolatban, hogy felhasználná pályázatomat". Majd kérdésünkre leszögezte: nem készül jogi vagy egyéb lépésre.

Dr. Horváth Ágnestől azt is megkérdeztük, hogy a nemzetközi tanulmányok szakos hallgatóinak dolgozatait olvasva nem tenne-e kifogást, ha azt látná, hogy mindenféle forrásmegjelölés nélkül használnak más, hasonló témában született szellemi termékeket. Leszögezte, hogy az akadémiai munkákban kötelező a források megjelölése. Szerinte a pályázat nem tartozik ebbe a kategóriába. „Számtalan esetben adunk a hallgatóknak mintákat korábbi pályázatokból, hogy fel tudják használni a saját pályázatuk elkészítése során” – hangsúlyozta a tanszékvezető.

Azt már csak mi jegyeznénk meg, hogy vélhetően diákjai – ha ez az eljárás ily módon tényleg megengedett náluk – nem esnek abba a hibába, hogy egy másik intézmény nevével jelölik meg azt, amelyet ők akarnak majd vezetni.

Forrás: Egriügyek

Az egri Eszterházy Károly Főiskola (EKF) és a sárospataki főiskolai kar egybehangzó szándéka az, hogy szeptember 1-jétől az egri intézmény keretein belül folytassa működését a sárospataki tanítóképző - közölte az EKF rektora szerdán.

Mint arról már mi is beszámoltunk: a sárospataki intézmény tanácsülésén arról döntöttek kedden, hogy az egri Eszterházy Károly Főiskolához tartozzon a jövőben a Miskolci Egyetem Comenius Sárospataki Főiskolai Kara. Hauser Zoltán rektor szerint az EKF Sárospatakkal együtt hatékonyabban tudja érvényesíteni a pedagógusképzés és -továbbképzés terén Észak-Magyarországon kivívott vezető szerepét. Elmondta: a két főiskola szakmai együttműködése az egész 20. századra kiterjed, azt a 2000-ben végrehajtott felsőoktatási integráció törte ketté; ekkor csatlakozott ugyanis a Comenius a Miskolci Egyetemhez.

Ugyanakkor az elmúlt 2-3 évben újra felerősödött a párbeszéd, ennek nyomán az EKF az oktatásért felelős tárcához benyújtott középtávú fejlesztési tervében is rögzítette a Comeniussal történő egyesülés szándékát.
Ezt megkönnyíti az a jogszabály is, amely szerint január 1-jétől egy kar saját hatáskörben dönthet arról, hogy kiválik egy intézményből; ezt tette most meg a sárospataki főiskola.

A rektor közölte, ebben a helyzetben szándékuk a főiskolai kar befogadása, az erről szóló döntést várhatóan március 6-i ülésén hozza meg az EKF szenátusa.
Hangsúlyozta, hogy Sárospatak a magyar kultúra és művelődéstörténet bástyája, amely nem képzelhető el felsőoktatás nélkül.
Ebben a helyzetben elképzelésük szerint erőforrásaikat kölcsönösen egymás rendelkezésére bocsátják. Vagyis Egerben újraindul a tanítóképzés, Sárospatakon pedig olyan kurzusokkal bővül a képzési kínálat, amelynek elvégzése nyomán 5-6. évfolyamon is oktathatnak a tanítók.
Ezen kívül tervezik Sárospatakon a meglévő tanító- és óvónőképzés mellett szociálpedagógia, csecsemő- és kisgyermeknevelő szakok indítását, a mesterképzés bevezetését a kulturális örökségvédelmi és a könyvtáros szakterületeken, továbbá felsőfokú szakképzések és turisztikai képzések elindítását - mondta Hauser Zoltán.

Forrás: MTI

Káosz van megyénk iskoláiban!

 A FIDESZ-KDNP politikusai 2010-ben a kisiskolák újranyitását ígérték. Ezzel szemben folyamatos a leépítés, az iskolabezárás, a pedagógusok és technikai dolgozók elbocsátása 2013-ban.

A tankerületi igazgatók, infrastruktúra és munkatársak nélkül igyekeznek megoldani a feladatukat. Nem készültek el a működési szabályzatok. Nincsenek kialakítva a feladat és hatáskörök. A felvetődő kérdésekre nem tudnak válaszolni.

Az iskolák igazgatóit megfosztják munkáltatói és gazdálkodási jogosítványuktól.  A központi akarat végrehajtóivá degradálják őket.

Kiszolgáltatott megalázott helyzetbe kerültek az iskolák vezetői, tanárai. Teljesíthetetlen határidőkkel, újabb és újabb jelentések, listák, kimutatások bekérésével.

A helyzet irracionális. Nem jó a diákoknak, szülőknek, tanároknak. Az oktatás résztvevői, kirekesztettként szemlélik az erőltetett iramú homályos tartalmú és célú átalakítást.

A dolgozóknak nincs munkaszerződése, átsorolása. Bizonytalan az idősebb dolgozók foglalkoztatása…

A pedagógusok, az iskolák dolgozóinak felelősségvállalásán múlik, hogy a rendszer még működik.

Az iskolák működtetésének sem biztosítottak mindenütt a feltételei, helyenként már a fűtéssel, villannyal is gond van. Egerben például van olyan általános iskola, ahol már délelőtt 11 órakor lekapcsolják a fűtést, a 6.órára már nagykabátban ülnek a gyermekek az órákon. A tanárok pedig azt kénytelenek mondani a diákoknak, hogy azért történik mindez, mert állami iskola lettek.

Az iskoláknak átgondolatlan intézkedések sorozatát kell végrehajtaniuk.

Az intézkedésekkel a FIDESZ hadat üzent a falvaknak, az ott élők ellehetetlenítése a cél. Lassan ki lehet írni a falutáblákra: „ELADÓ”.

                                    Dr. Nagy Imre                                         Dr. Sós Tamás

                        Heves Megyei Közgy. frakcióvezető              Országgyűlési képviselő

                                          MSZP                                                        MSZP

 

Az egri Katica óvodában hetek óta készültek arra, hogy a madaraknak is igazi karácsonya legyen idén.

Az óvodapedagógusok a kicsikkel együtt napokig madárcsemegéket készítettek, hogy az intézmény udvarán lévő fákon elhelyezzék.
Egri Zoltánné óvodavezető elmondta: az akcióval arra szerették volna a gyerekek figyelmét ráirányítani, hogy az állatok is érző lények, akik szeretetünkre, gondoskodásunkra és védelmünkre szorulnak.

A „madárkarácsonyfán” az egyes fajok számára különböző ínyencségeket – szalonnadarabkákat, almát, sárgarépát, faggyút, magvakat –  varázsoltak, ezekkel a csemegékkel várják a kis tollasokat. Az ezt követő napokban a gyermekek figyelemmel kísérik, hogy rátalálnak-e a madarak az ajándékaikra. Ügyeltek arra is, hogy olyan helyre helyezzék az eleséget, ahol a ragadozók (például macskák) nem férnek hozzá a táplálkozó madárkákhoz.

A kicsik az itt tanultakat a reményeik szerint hazaviszik, s jó tanáccsal is elláthatják a szűkebb környezetükben élőket. Például azzal, hogy ha elkezdjük a madarak etetését, és odaszoknak az adott helyre, a zord idő végéig folyamatosan gondoskodnunk kell a táplálásukról.

Forrás: HEOL

-          Heves megyében dolgozók tömegei kerülnek az utcára 2013-ban: az oktatásból, a művelődés területéről, egészségügyből és a közigazgatásból. Átláthatatlan, kaotikus bizonytalanság van a közigazgatásban. Tizenhét munkanap van hátra az évből, ugyanakkor a dolgozók nem tudják, hogy mi vár rájuk januártól. Szétverik az önkormányzatokat. Nincsen helyi közösségszervező erő, ez is erősíti a munkahelyek csökkenését. A kistelepülésen élők vesztesei ennek a helyzetnek – kezdte a Török Zsolttal közösen tartott pénteki egri sajtótájékoztatóját dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő.

Jelentős pénzeket vonnak ki, megszüntetnek iskolákat. Indokolatlan mértékű államosítás, központi hatalom koncentráció folyik az országban. Ennek következménye, hogy tönkreteszik, visszafejlesztik Eger, Gyöngyös, Hatvan sokszínű, a helyi önkormányzatokra épülő iskolavárosi jellegét. A településeknek nem lesz beleszólásuk az iskolák életébe.

A kórházakban, járó beteg ellátásban pénz nélkül, műszerek beszerzése nélkül romlanak a feltételek. Hosszabbak a várólisták.

-          Veszélyben Heves városban a járó beteg ellátás 600 milliós fejlesztése. Bizonytalan, hogy az európai uniós pénzt le tudják-e hívni. Az egri és a gyöngyösi kórház együttesen több mint 6 milliárdos fejlesztéseihez két éve hiányoznak az érdemi lépések. Gyermekotthonok működése van veszélyben. De fejetlenség van a megyei kormányhivatalban is. Ékes példája ennek a Heves Megyei Múzeumi Szervezet igazgatójának kirúgása. Két év alatt a harmadik igazgatót váltják. Ebből kettőt a FIDESZ-KDNP vezetés nevezett ki – mondta dr. Sós.

Mint elhangzott, az sem vall átgondoltságra, hogy a két év alatt a múzeumi szervezetnek január elsejétől a harmadik fenntartója lesz: korábban a megyei önkormányzat, most az állam, januártól pedig Eger önkormányzata.

A szocialista politikus szerint 2013 „fekete év” lesz az egészségügy, oktatás, művelődésszervezés és a lakossági ügyintézés terén, valamint a közigazgatásban is.

Török Zsolt a tájékoztató második felében elmondta, még a Heves Megyei Kormányhivatal oktatási tájékoztatójában is kérdőjelek szerepelnek az intézmények, oktatási intézmények átadásánál.

-          A fejlesztésekről szólva, a FIDESZ-KDNP csak károkat és rombolást okoz. A szocialista kormányok alatt újulhatott meg az egri főiskola, a Reuma Kórház, a Mlinkó István Általános Iskola Egerben, de lehetne sorolni. Most nem történik semmi Egerben sem, és az országban sem. Pontosabban történik, a fideszes politikusok a saját és rokonaik zsebét tömik, zsíros állásokkal. – tette hozzá az MSZP szóvivője.

24000 általános iskolai diák és mintegy 2600 pedagógus sorsa bizonytalan Heves megyében. De nem csak a bizonytalanságot, hanem megalázó kijelentéseket is el kell viselniük, hiszen Hoffmann Rózsa korábban azt mondta a tanárokról, hogy „aki ilyen helyzetben fizetésemelést akar, az vagy ostoba, vagy bohóc”, a kormány szóvivője ”konyakozással” vádolta meg a 150 pedagógust, míg Balog Zoltán szakminiszter az mondta: „alig várják, hogy ne kelljen tanítaniuk”. Török erre úgy reagált: „Ne merészeljenek így beszélni a mi gyerekeink, unokáink pedagógusairól, akik szívüket-lelküket kiteszik, hogy oktathassák, nevelhessék szemünk fényeit!”

MSZP

Tizenegy tantárgyból készített táblagépeken használható interaktív tananyagokat a Nemzeti Tankönyvkiadó,  az Eszterházy Károly Főiskola és a Szinva Net Informatikai Kft. A fejlesztéssel lehetővé válik, hogy Magyarországon először egy új, digitális tananyagra alapozott oktatási módszertan keretében tanuljanak a diákok. Az új módszert az idei tanévtől kezdve elsőként az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános Iskolájának 8 D osztályában alkalmazzák a pedagógusok.

„A kísérletünk azt vizsgálja, hogy miként alkalmazhatók a táblagépek a mindennapi oktatásban, a digitális tananyagok milyen módon integrálhatóak a jelenlegi tanmenetbe, interaktív lehetőségeik hogyan segítik a jelenleg megszokott tanulási módszertanokat” – mondta el Dr. Kis-Tóth Lajos, az Eszterházy Károly Főiskola rektorhelyettese.

Összesen 11 tantárgyból - köztük matematika, magyar nyelv és irodalom, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz – készültek el az interaktív tananyagok.  Tímár Miklós, a Nemzeti Tankönyvkiadó projektmenedzsere elmondta: „Az iBook Author program lehetőségeit kihasználva a hagyományos tankönyveket új formában jelenítettük meg, interaktív feladatokkal, animációkkal, önellenörző tesztekkel kiegészítve, melyeknek köszönhetően könnyedebbé, élvezhetőbbé válik a tanulás.” A Magyarországon egyedülálló kezdeményezés egy szoros partneri együttműködés keretein belül jött létre, amelyhez a tankönyveket a Nemzeti Tankönyvkiadó, a digitalis-interaktív tartalomfejlesztést az Eszterházy Károly Főiskola szakemberei, míg a fejlesztésekhez szükséges kereteket és gyártói támogatást a Szinva Net Informatikai Kft. biztosítja.

Egerben is elindult az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés által szervezett iskolai és óvodai italos karton dobozgyűjtő program, amelyet Egerben a Városgondozás Eger Kft. szakmai együttműködésével valósít meg a környezetvédelmi szervezet.

A napokban tartott tájékoztatón az egri szolgáltató Városgondozás Eger Kft. munkatársa a meghívott pedagógusoknak elmondta, hogy azért csatlakoztak a programhoz, mert Egerben még gyerekcipőben jár az italoskarton doboz gyűjtése. Reméljük, hogy az eddigi évi 2 tonnát többszörösére sikerül emelni. Az intézményekből a munkatársaink a papírgyárba szállítják majd ezeket a dobozokat, ahol újrapapír készülhet belőlük, ez pedig akár füzet, vagy rajzlap formájában visszakerülhet a gyerekekhez- fogalmazott Berta Nándor.

Baka Éva az IKSZ Egyesület elnöke kifejtette, a gyerekeknek csak annyi a dolguk, hogy a kiürült italos kartonokat kiöblítik, laposra tapossák, és elviszik az iskolába, óvodába. Az óvodák és iskolák gyűjtőzsákokban tárolhatják az összelapított italos kartondobozokat, melyeket Egerben a Városgondozás Eger Kft. munkatársai szállítanak el. Az italos kartondoboz gyűjtőprogram keretében a gyerekek megtanulhatják, hogy a hulladék érték, hiszen az üres tejes és gyümölcsös dobozokért cserébe jutalmat kapnak az intézményeik. Bízunk benne, hogy az akcióban résztvevő óvodások és iskolások felismerik és szüleiknek is megtanítják a szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás fontosságát és reméljük, hogy nem csak a program ideje alatt, de azután egyetlen italos karton doboz sem fogja a kukákban végezni - mondta Baka Éva, az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés ügyvezető igazgatója

A kezdeményezés célja, hogy a gyermekeken keresztül a szülők körében is felhívja a figyelmet a csomagolási hulladék, ezen belül is az italos kartondobozok folyamatos szelektív gyűjtésének és újrahasznosításának fontosságára. A programot az IKSZ az idén 19 városban és mintegy 50 településen rendezi meg, több mint 500 oktatási és nevelési intézmény 100.000 tanulójának adva meg a lehetőséget, hogy a gyakorlatban is megtapasztalhassák a környezetvédelem ezen egyszerű módját.

A gyűjtőprogram keretében, amely 2013. május 20-ig tart, az IKSZ az összegyűjtött mennyiséggel arányosan díjazásban részesíti az intézményeket. 50 és 100 kg között 10 forintot, 100 és 300 kg között 20 forintot, míg 300 kilogramm összegyűjtött italos kartondoboz fölött kilogrammonként 30 forintot fizet az egyesülés a résztvevő intézményeknek. A gyűjtésért járó díjazáson felül, azt az intézményt, amelyben a program folyamán 1 tonna feletti mennyiséget gyűjtenek a gyerekek, 100.000 forinttal jutalmaz az egyesülés. Mindemellett az országos összehasonlításban, létszámarányosan legtöbbet gyűjtő óvodát és iskolát is 100.000-100.000 Ft-os különdíjban részesíti az IKSZ a program végén.

Forrás: Egriszín

A Magyar Olvasástársaság (HUNRA) hat évvel ezelőtt nyilvánította szeptember 30-át, Benedek Elek születésnapját a Népmese Napjává.

Azóta minden évben szeptember végén számos mesés, kalandos és olvasást népszerűsítő program várja a gyerekeket országszerte.

Ehhez a programhoz kapcsolódott a Balassi Bálint Általános Iskola is. Második alkalommal kerül megrendezésre az  iskolában a  mesenap, melynél a nap során a kalandokra, izgalmakra, találékonyságra, az igazi játékra tették a hangsúlyt, melyen jól érezhette magát gyermek és pedagógus egyaránt.

A mesék varázslatos világának megidézésével a magyar meseírás mesterére, Benedek Elekre emlékeztek.

Az út során - melyet bejártak-először találkozhattak a királyi kancellárral. Miután bemutatták a királynak hozott verseiket, a  kincstárból indulásként szerencsepénzt kaptak, majd segédek hamuban sült pogácsával engedték utjukra a versenyzőket.

Találkoztak  királyi séfekkel, udvarmesterrel, kamarással, börtönparancsnokkal, lovaggal, fityulás szobaasszonyokkal, királlyal, királynéval, mutatványosokkal.

Az oktatási rendszert érintő változásokról és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ működéséről tartottak szakmai napot múlt héten a Megyeházán.

A 90-es években a társadalmi, gazdasági változások eszmei hátterében a privatizáció, a deregularizáció és a dekoncentráció állt. Az útkeresés jegyében az állam bizonyos oktatási, egészségügyi, közigazgatási feladatokat átadott az önkormányzatoknak. Az átalakulás első évtizedében a viszonylagos pénzbőség elfedte azokat a hibákat, amelyek a 2000-es években, különösen pedig a 2008-as válság nyomán felszínre kerültek – mondta csütörtökön Egerben, a Megyeházán, a Heves Megyei Kormányhivatal és a Heves Megyei Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Szolgáltató Intézmény közös szakmai napján dr. Demeter András.

A kormányhivatal igazgatója hangsúlyozta: az állami szerepvállalás képét, a szabályozást újra kellett alkotni. Az egészségügyben ez az újrafogalmazás már megtörtént, a közigazgatásban is hasonló a tendencia. Az oktatásban ugyancsak jelentős reform zajlik: az óvodák kivételével az oktatási rendszer állami fenntartásba kerül és élesebben elválnak a kormányhivataloknál maradó oktatási igazgatási teendők, illetve a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (KIK) kerülő intézmény-fenntartási funkciók. Az átalakítással Heves megyében 150 iskola, közel 40 ezer diák és 3500 pedagógus érintett. Október 31-éig kell eldönteniük a településeknek, hogy mit szeretnének, vállalják-e az intézményeik fenntartását.

Az eseményen Marekné dr. Pintér Aranka, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megbízott elnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy a köznevelés helyzetét ma a demográfiai csökkenés, a leromlott települési infrastruktúra, a fenntartói források szűkössége és a széttagoltság jellemzi. A teendők közé tartozik az oktatás eredményességének, hatékonyságának javítása, a kompetenciafejlesztés, az esélyegyenlőtlenség csökkentése, a szegregáció hatásainak mérséklése, az oktatás minőségének értékelése, a tárgyi feltételek javítása, a költséghatékonyság növelése és a pedagógusok szakmai helyzetének jobbítása. A járási rendszerre alapulva 198 tankerület jön létre az országban. A cél az önkormányzatok anyagi kondícióitól független, kiegyenlített színvonalú oktatás, a támogató és rugalmas adminisztráció központi irányítással, helyi alkalmazással. Tervezhetővé válnak a pedagógusok szükségletei, a továbbképzések, a fiatalok előtt pedig életpálya nyílik. – Nem hierarchikus rendszert szeretnénk, hanem közös gondolkodást – emelte ki a szeptember 1-jétől működő KIK megbízott elnöke.

Fotó: Nemes Róbert

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Magyarország köztársasági elnökének megbízásából, augusztus 20-a alkalmából több egri személyiségnek adományozott elismerést.

A Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést vehette át dr. Löffler Erzsébet, az Érseki Vagyonkezelő Központ Könyvtár Levéltár és Múzeum igazgatója, valamint Dr. Mátyás Ferenc, az Eszterházy Károly Főiskola rektorhelyettese. Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést kapott Kisgergely Mária, az egri Bornemissza Gergely Szakközép- és Szakiskola igazgatóhelyettese. Magyar Bronz Érdemkereszt kitüntetést vehetett át Martonné Adler Ildikó, az egri Balassi Bálint Általános Iskola pedagógusa.