Keresés: „tározó” (51 találat)

Július 21-e és 24-e között immár tizenhatodik alkalommal rendezik meg a Végvári Vigasságok történelmi fesztivált az egri várban. A négynapos rendezvény során a vár történelmi hagyományait és meghatározó korszakait elevenítik fel, céljuk, hogy a néző aktív szemlélője legyen az eseményeknek. Idén a már megszokott programok mellett újdonságokkal is várják a látogatókat.

A fesztivál első napján elsősorban a családokat várják, hiszen ezen a napon a gyerekek vitézi próbán vehetnek részt. A feladatok sikeres teljesítése után pedig az Egri Vár vitéze címet kaphatják meg a vár kapitányától.
A „Magunkra öltjük a középkort” program keretében középkori viseleteket kölcsönözneka látogatóknak, akik a ruhában járhatják végig a kiállításokat. Szintén az első napon interaktív tárlatvezetéseket is tartanak. A látogatásban megfáradt látogatóknak zenét délben zenét, a gyerekeknek pedig vásári komédiát kínálnak.
A második napon – immár több éve – a Nándorfehérvári diadalra emlékeznek, amelynek alkalmával a már megszokott programelemeken kívül (haditorna bemutató, ágyúlövés), a diadal korának történelmi hátterével is megismertetik a látogatókat.
A hétvége két napján a haditornáé lesz a főszerep. 23-án és 24-én a haditorna csapatok lépnek fel, akik 2009-ben arany, ezüst és bronz minősítést szereztek a Civil Csillagok minősítő fesztiválon. A hadi bemutatókat hastánc, illetve a táncról szóló előadások, valamint gyerekprogramok, zoknicsata és kézművesek kirakodóvására teszi teljessé.

2011. július 14-16. - Középkori Piactér, Cselebi Fesztivál (Dobó tér)

2011. július 21-24. – Végvári Vigasságok (Vár)

Eger városa idén ötödik alkalommal rendezi meg a Középkori Piactér elnevezésű történelmi fesztivált, amely az 1995 óta zajló Végvári Vigasságokkal együtt Történelmi Vigasságok néven vált minősített fesztivállá.

A korábbi évek szokásához hűen hazánk történelmi hagyományőrző csapatai ismét Eger belvárosában gyűlnek össze három napra, hogy közösen idézzék meg a középkor titokzatos hangulatát.

A programok között minden korosztály megtalálja a kedvére való tartalmas szórakozást: a hagyományőrző zenészek, táncosok előadásait, az utcaszínházi, színpadi produkciókat, koncerteket.

Idén a Középkori Piactér vendége Törökország, a rendezvénybe integrálódott Cselebi Fesztivál révén!

A programok felhívják a figyelmünket, hogy történelmünk során a török nép részéről számos olyan pozitív hatás is érte a magyar kultúrát, amelynek gyümölcsét, hatásait máig élvezzük.

A rendezvényen ízelítőt kap a látogató arról, hogyan él tovább zenében, táncban és gasztronómiában is a török kulturális örökség.

A török vendégek tiszteletére már a megnyitó napján, csütörtökön ellepik a teret a török gólyalábasok, táncosok. A Bandeira Zászlóforgató Csoport látványos produkciója után egy török néptáncegyüttes mutatkozik be, melyet a székesfehérvári III. Béla Lovagrend különleges előadása követ: az Egri csillagok c. film egyik híres jelenetének felidézésével (Vicuska násztánca) kedveskednek az egri vendéglátóknak.

A megnyitón Eger polgármestere átadja a város kulcsát a hagyományőrzőknek, akik ünnepélyes ígéretet tesznek a város védelmére. Az első nap egyik leglátványosabb mozzanata a részt vevők színes felvonulása a várba, ahol a hagyományőrzők leróják tiszteletüket a várvédő hősök emléke előtt.

A történelmi fesztivál másik nagy érdeklődésre számot tartó eseménye az az egyedi divatbemutató, melynek kollekcióját Bulla Márta iparművész erre az alkalomra készítette. A Török-örökség kollekció darabjaiban olyan utcán is hordható ruhák születtek, amelyek ihletője a török viselet.

A Középkori Piactér Míves vására az autentikus török élelmiszerek mellett színvonalas, egyedi kézműves termékekkel is kedveskedik a látogatóknak.

A török csemegék mellett a Középkori Piactéren feltűnik Eger városának messze földön híres desszertje is, mégpedig a nevezetes egri gömbpalacsinta, amely diós töltelékével, vaníliás mártásával felejthetetlen gasztronómiai élvezetet kínál.

Végvári Vigasságok

A Végvári Vigasságok történelmi fesztivál az Egri Várban 2011. július 21-24-e között kerül megrendezésre, a vár történelmi hagyományaink és meghatározó korszakainak felelevenítése céljából. A fesztivált a Heves Megyei Múzeumi Szervezet Dobó István Vármúzeuma rendezi meg, immár 16. éve.

A Végvári Vigasságok a középkori hagyományokat felelevenítő fesztiválok közé sorolható. A programok során előtérbe helyezzük az interpretációkat, az életképeket. Célunk, hogy a néző aktív szemlélője legyen az eseményeknek, s szélesebb tudás birtokában térjen haza.

A hétvége két napján a haditornáé a főszerep. A két nap során azok a haditorna csapatok lépnek fel, akik 2009-ben arany, ezüst és bronz minősítést szereztek a Civil Csillagok minősítő fesztiválon. A hadi bemutatókat hastánc, illetve a táncról szóló előadások, valamint gyerekprogramok, zoknicsata és kézművesek kirakodóvására teszi teljessé.

Első alkalommal ünnepeljük Heves Megye Napját. Erről szóló döntésével a megyei közgyűlés hagyományt szeretne teremteni. A programsorozat tudományos konferenciával kezdődött.

Egy IV. Béla által 1248. február 24-én kiadott oklevél említi először önálló közigazgatási egységként Heves Új Vármegyét. Döntésével a megyei közgyűlés ehhez a dátumhoz kapcsolódóan úgy rendelkezett, hogy 2011-től február 24-e lesz Heves Megye Napja.

Az első, hagyományteremtő szándékkal megrendezett programsorozat része volt az a csütörtöki konferencia, amelyet „Történelem, közigazgatás, turizmus” címmel tartottak a Megyeháza Barkóczy-termében.

– A megyében megemlékeztünk már az országos ünnepekről, szabadságharcaink, forradalmaink évfordulóiról. Egyet nem tettünk még soha: nem ünnepeltük magát Heves megyét – mondta köszöntőjében Szabó Róbert, a megyei közgyűlés elnöke.
A konferencián mindhárom témakörben számos előadás szolgálta azt a célt, hogy az érdeklődők jobban megismerhessék szűkebb pátriánk múltját és jelenét.

Dr. Nemes Lajos, a Heves Megyei Levéltár igazgatója az ünnepi tanácskozás első témája kapcsán egyebek mellett a megyeszerkezet kialakításáról értekezve azt hangsúlyozta, hogy a Kárpát-medence mintegy 250 ezer négyzetkilométeres területén Szent István királyunk korában kezdett kialakulni egy államszervezet.

– Ki kellett alakítani egy valóban működőképes rendszert. Ez volt a tulajdonképpeni megyerendszer, amellyel párhuzamosan, ám gyorsabb tempóban az egyházi is létrejött – fogalmazott az előadó.
– Megyénk gyakorlatilag a mai 3-as számú főút mentén szerveződött, oly módon, hogy akkor Borsod Abaúj Vármegye egyik alközpontja volt.

A konferencia további részében a közigazgatásról hallhattak az érdeklődők előadásokat. Köztük kiemelkedett az, amelyben dr. Balás István, a Heves Megyei Kormányhivatal főigazgatója a közigazgatás napjainkban zajló átalakításáról szólva felidézte azt az ismert tényt, hogy a II. világháború után, egészen a rendszerváltásig, a magyar közigazgatás a szovjet típusú fejlődés útját járta.

E történelmi korszak negatív tapasztalatai erősen közrejátszottak abban, hogy az 1989–90-es modell választásakor az akkori döntéshozók a jogállamiságot, a decentralizációt és az önállóságot tették minden intézmény alapgondolatává. Ez a modell azonban a főigazgató meglátása szerint egy idő után válságba jutott.

Az újkori magyar közigazgatás történetében a legmeghatározóbb változások a területi államigazgatás átalakításában történtek. Úgy tűnik, hogy immár eldőlt a középszinttel kapcsolatos, évtizedek óta jelen lévő vita is: a megye és a régió párharcából az előbbi került ki győztesen.

A turizmus témakörében Hídvéginé Molnár Judit, a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóságának vezetője statisztikákban bővelkedő előadásában mutatta be a térség idegenforgalmának alakulását. Kifejtette többek között, hogy a pénzügyi és világgazdasági válság a tapasztalatok szerint alaposan visszavetette ezt a szférát. Megnyugtató ugyanakkor az a tény, hogy napjainkban már érzékelhetőek a kilábalás jelei.

Forrás: HEOL

Szabó Róbertet választotta meg új elnökének a megyei közgyűlés, miután a korábbi elnök, Horváth László kormánymegbízotti kinevezést kapott. Renkívüli, ülést tartott pénteken a megyei közgyűlés, melynek összehívását Horváth László, a testület elnökének lemondása tette szükségessé. (Mint ismeretes, Horváth Lászlót Orbán Viktor miniszterelnök december 23-án kinevezte a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízottá, ebbéli minőségében pedig összeférhetetlen a közgyűlési mandátuma.)

Az ülésen először a Fidesz-KDNP-frakció által Horváth képviselői helyére jelölt zagyvaszántói Jáger József mandátumát igazolta vissza dr. Vékony Tibor, a Heves Megyei Területi Választási Bizottság elnökhelyettese. Jáger ezzel – korelnökként – át is vette az ülés vezetését, majd Tóth Csaba, a Fidesz-KDNP frakcóvezetője bejelentette: képviselőcsoportjuk Szabó Róbertet, a közgyűlése alelnökét jelöli a megüresedett elnöki posztra. A közgyűlés Szabót 12 támogató és két érvénytelen szavazat mellett meg is választotta. Az elnökválasztás ugyanakkor további személyi döntéseket is maga után vont. E szerint a közgyűlés ügyrendi és kisebbségi bizottságát vezető dr. Gondos Istvánt 13 érvényes és egy érvénytelen szavazattal alelnökké választotta a grémium. Miután ő tagja volt a fejlesztési és nemzetközi ügyek bizottságának, illetve elnöke az előző ciklus tisztázatlan ügyeit vizsgáló eseti bizottságnak is, így ezekre a helyekre is új személyeket kellett választani. E szerint az ügyrendi élére Deé András, az esetiére pedig Sveiczer Sándor került, míg a fejlesztésibe Jágert delegálta a Fidesz-KDNP-frakció. Az egyeztető bizottság elnöke Horváth helyett Szabó lett, Gondos pedig a tagja.

– Tavaly október közepén úgy indultunk, hogy a megyei önkormányzat a csőd szélén állt. Azzal voltunk kénytelenek szembesülni, hogy több, mint hatmilliárd forint a megye hiánya. Az volt a fő célunk, és ez a meghatározó ma is, hogy állítsuk vissza a megye becsületét – e szavakkal fordult az újonnan megválasztott elnök a hallgatósághoz. – Alapvető értéknek tekintem a tisztességet, s ebből a szempontból a rendkívül fontosnak tartom a személyes példamutatást. Heves megyében a tizenkét esztendei szocialista irányítás után vissza kell nyerni a politika becsületét. Számomra, számunkra szintén alapérték az alázat. Mi már októberben azzal jöttünk ide, az a hitvallásunk, hogy nem uralkodunk, hanem szolgálunk. Szolgáljuk az embereket, szolgáljuk Heves megyét. És harmadikként, de nem utolsósorban ugyancsak alapérték a határozottság. Ez azt jelenti, hogy a kellő határozottsággal lépünk fel azokban az ügyekben, amelyek ezt megkívánják, mert az emberek elvárják tőlünk a határozottságot – tette hozzá.
Az elnök és az alelnök illetményéről szintén döntenie kellett a testületnek. Szabó Róbert illetménye bruttó 602 ezer 900, költségtérítése pedig 180 ezer 900 forint lett. Dr. Gondos Istvánnál ugyanez 579 ezer, illetve 115 ezer 800 forint.
A közgyűlés legközelebb már „rendes” menetrend szerint ül össze, amire január 28-án kerül sor.

Forrás: HEOL

A klub történetének legnagyobb eredményeit is felidézték a ma délelőtti összejövetelen, melyen Rázsi Botond alpolgármester köszöntötte az Eger sportéletében jelentős szerepet játszó egyesületet

Az Egri Testedző Klub a 15 év alatt jelentős szervezetté nőtte ki magát, mely Egert sok szép sporteredménnyel gazdagította, fogalmazott köszöntőjében Rázsi Botond alpolgármester. A fiatal korában tájfutással is próbálkozott politikus, mint korábbi iskolavezető is nagyra értékelte a klub utánpótlás gondozó, pedagógiai tevékenységét.

A másfél évtizedes klubot a legnagyobb sikereket elért sortolók társaságában Dr. Nagy Árpád elnök mutatta be a ma délelőtti, jó hangulatú tájékoztatón. Az 1960 óta sportoló, negyven éve edzőként tevékenykedő Nagy Árpád, alapítása óta vezeti a klubot.
Az egyesület az elmúlt időszakban az ország meghatározó tájfutó egyesületévé vált, eredményei közül kiemelkedik Simon Ágnes szenior sítájfutó világbajnoki aranyérme, Kovács Ádám és Szabó András Főiskolás Világbajnoki bronz helyezése, valamint Ifjúsági EB-n szerzett harmadik és második helyezésük.
A világbajnoki eredmény mellett 122 magyar bajnoki érmet mondhat magáénak az egyesület, ebből 55 arany, 31 ezüst, 36 bronz.
Az egyesület vezetői rendezvényeikre is büszkék, melyek közül a Dr. Kiss Teodóra által szervezett barokk futóparádé a legnépszerűbb. Említést érdemel továbbá a téli Agria Cross háromfordulós futóverseny és a Tortúra ’65 teljesítménytúra is.

A sikerekben nagy szerepe volt Hrenkó Ivettnek, Jana Macinskának, Szajkó Csabának, Ferenczi Krisztiánnak, halász Balázsnak, Hráb Dánielnek, Daragó Zsófiának. A szenior sportolók közül Marczis Márta, Lisztóczki Ibolya, Dr. Kiss Teodóra, Radics Anna, Kovács józsef, Lénárd Miklós, nagy Lajos és Dr. Nagy árpád volt a legeredményesebb.

Kovács Géza, az Egri Városi Sportiskola igazgatója példaértékű emberi teljesítménynek nevezte az egyesület vezetőjének a szervezésben, a sportdiplomáciában és a fiatalok nevelésében végzett munkáját.
Nagy Árpád a találkozón a sportfinanszírozással kapcsolatban kifejtette, hogy humán erőforrás és anyagi feltételek biztosítása szükséges a jobb eredményekhez.

Az egyesület az évfordulót is sportosan ünnepli. Az alkalomhoz kapcsolódva, Bogácson tartják értékelő közgyűlésüket.

Forrás: Egriszín

A Nagykunság ízeit kóstolhatták meg a hazai tájegységeket bemutató "Gasztro-kulturális esték" című sorozat első rendezvényének vendégei tegnap este a Hotel Estellában. A találkozó résztvevőit Kecze István, Kisújszállás polgármestere köszöntötte a vacsorán.

A turisztikai ágazat egri képviselői ültek egy asztalhoz a gasztro-kulturális esten, hogy az elméleti és a gyakorlati oldal találkozása hosszú távú gyümölcsöző kapcsolatát kihasználják.
Hagyományteremtő szándékkal rendezte meg a főiskola Turizmus Tanszéke a „Gasztro-kulturális esték” első eseményét azzal a céllal, hogy ráirányítsa a figyelmet a hazai turizmus jellegzetes tájegységeire. Az esteken a gasztronómiai élmények mellett az országrészek kultúrájából, hagyományaiból és történelméből is ízelítőt kapnak a vendégek.
A programot egyelőre zárt körben rendezik meg, ezt később nagyobb közönség előtt szeretnék folytatni.
A rendezvényen az Eszterházy Károly Főiskola és a város vezetői mellett részt vettek az egri turizmus meghatározó alakjai, vállalkozók, szállodatulajdonosok, valamint a Borbarát Hölgyek és városi intézmények képviselői.
Az ötletgazda Dr. Kovács Tibor, a Turizmus Tanszék vezetője, szülőhelyét a Nagykunságot, s azon belül Kisújszállást választotta az első alkalommal bemutatandó tájegységnek. Vendégként Kisújszállás polgármesterét, Kecze Istvánt köszöntötték a díszesen megterített asztal mellett.
Az alföldi polgármester elmondta, hogy számára nagy jelentőséggel bír a találkozó, a kapcsolódási pontok közül kiemelte, hogy sok kisújszállási hallgató jár az egri főiskolára.
„A legtermészetesebb dolog, hogy egy ilyen szíves vendéglátás után meghívjuk az egrieket. Szeretnénk ha ők is bemutatkoznának, de azt gondolom, hogy Egernek nem kell különösebben bemutatkoznia nálunk.” - hangsúlyozta Kecze István, aki a  rendezvényen  főszereplőiről, az étkekről is nyilatkozott:

„ Fűszeres pásztorételek készültek korábban Kisújszálláson, nagy hagyománya van a birkapörköltnek, és természetesen minden olyan ételnek, amit otthon, akár mi férfiak is elkészíthetünk.”

Forrás: Egriszín

Ma van a Televíziózás Világnapja. Az ENSZ által 1996-ban hivatalosan elismert nemzetközi világnapot minden évben november 21-én tartják azzal a céllal, hogy a televíziós társaságok a béke, az együttműködés, a fejlődés és a kulturális együttműködés témáit helyezzék középpontba.

Az ENSZ 1996-ban nyílvánította a november 21-ét a Televíziózás világnapjává annak emlékére, hogy 1996 november 21-én és 22-én tartottak először Televíziós Világfórumot.
Az eseményen a világ média vezetői találkoztak, hogy megvitassák a változó világunkra egyre nagyobb hatást gyakorló tömegkommunikációs eszköz jelentőségét. A találkozó célja az volt, hogy együttműködési tervet dolgozzanak ki az ENSZ felügyelete alatt.
A világnap célja, hogy elősegítse az elsősorban békével, biztonsággal, a gazdasági és társadalmi fejlődéssel kapcsolatos televíziós programok cseréjét, és bátorítsa a kulturális cserekapcsolatokat.
A televízió, mint tömegkommunikációs eszköz, napjaink legmeghatározóbb élmény- és ismeretszerző eszköze, amely milliók számára teszi lehetővé a nagyvilággal való kapcsolatot. A televíziós társaságok közös célként tűzték ki együttműködésüket a fejlődés és béke érdekében.

A televíziózásnak magyar vonatkozása is van. Az első televíziós-rendszert Tihanyi Kálmán szabadalmaztatta 1926-ban, majd Mihály Dénes (E.H.Traub fizikussal) megalkotta a képet 240 sorra felbontó készüléket. 1936-ban a Gellért Szállóban próbálták ki az első zárt láncú tv-közvetítést, 30 m távolságra közvetítették a képet.
1936-ban, Angliában a BBC, és 1939-ben az USA-ban az NBC kezdte a rendszeres képközvetítést. Goldmark Péter Károly, a CBS alkalmazottja dolgozta ki a színes televízió szabványt. A plazma televízió korai változatát is Tihanyi Kálmán fejlesztette ki, 1939-ben.

A televízió a XX. sz. leggyorsabban elterjedt tömegkommunikációs eszköze. A kép és a hang távoli helyen való együttes vételére szolgáló készülék. Magyarországon 1957-től kezdte sugározni adását a MTV.

Egerben tartott konferenciát a Kulturális Központok Országos Szövetsége november 17-18-ig. A tanácskozáson részt vettek a magyar kulturális, művészeti központok vezetői és munkatársai. A szakmai együttműködésekről és a felnőttképzésről tanácskoztak a szakemberek.

1997-ben jött létre a Kulturális Központok Országos Szövetsége azzal a céllal, hogy segítse a közművelődést meghatározó nagyobb kulturális központok, a városokban lévő művelődési intézmények munkáját, s koordinálja a szakmai együttműködést.

A két napos konferenciát az Egri Kulturális és Művészeti Központ szervezte. Habis László polgármester köszöntőjében kiemelte, hogy pályázaton sok pénzt nyertek Egerben a kulturális központok felnőttképzésre, számítástechnikai eszközökre, s a kulturális turizmus felélénkítésére. Kiemelte többek között a Kepes Vizuális Központ félmilliárdot meghaladó fejlesztését, a Líceum jelenleg is folyó rekonstrukcióját, valamint azt, hogy a Vármúzeum az egyik leglátogatottabb múzeum az országban.  Habis László elmondta, hogy a válság következményei miatt sokkal átgondoltabbnak kell lenniük, az önkormányzatot egy hatalmas olajszállító hajóhoz hasonlította: előre kell gondolkodni, hogy mikor fordítunk rajta, hiszen nem egy fordulékony, hirtelen megállítható dolog.

Az egriek mellett bemutatkozott Szekszárd és Békéscsaba kulturális hálózata is. A jelenlévő szakemberek az Agora Agria projektről is hallhattak előadást, amely várhatóan a 2012-es év első negyedévére készül el.

Az első nap a felnőttképzésről, a szervezet szakmai eredményeiről és az intézményi akkreditációról szólt, a második napon pedig szekcióülések következtek. Tanácskoztak az intézményi háló problémáiról, a közművelődés törvényi hátteréről és finanszírozásáról.

Forrás: Egriszín

Horváth László, Heves Megye Közgyűlésének elnöke közleményben reagált dr. Sós Tamás, országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnökének felszólítására, melyben a politika kivonulását szorgalmazza a Markhot Ferenc kórházból.

"Enyhén szólva is arcátlan, hogy éppen az a Sós Tamás beszél az egri kórház biztonságos működésének kockáztatásáról, akiről mindenki tudja, hogy meghatározó szerepe volt az intézmény tönkretételében. Sós Tamás, a kései kórházvédő miatt alapvető ellátások hiányoztak az egri kórházból: nem volt kardiológiai osztály, gyakran fordultak elő problémák a sürgősségi ellátással, az orvoshiány okán álompénzen hoztak a hevesi megyeszékhelyre orvosokat.

Eger, 2010. november 5.

Horváth László
Heves Megye Közgyűlésének elnöke  "

Az Egri Kolping család múltjáról és jelenéről beszélgettek tegnap délután, Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban. Simon György, a Szent István Katolikus Rádió főszerkesztője Bisztriczki Lászlót a jelenről, dr. Szecskó Károly történészt a Katolikus Legényegylet történetéről faggatta.

Az Egri Kolping Család – Katolikus Legényegylet története (1860-2010) címmel dr. Szecskó Károly történész írt könyvet, mely kapcsán Simon György, a Szent István Katolikus Rádió főszerkesztője beszélgetett a könyvtárban rendezett találkozón. A kötet az 1923-tól dolgozza fel a sajtóban megjelent anyagokat.
A Katolikus Legényegylet újjáalakulásánál Czakó kanonok kezdeményezésére az élő Kolping tagokat keresték meg, tájékoztatott az eseményekről Bisztriczki László, az Egri Kolping Család világi vezetője. Az átértékelődött és újrafogalmazódott program négy alappillére, a kezdetektől fontos célkitűzés, a vallásos életre való nevelés, a jó szakemberek képzése, a hazafias érzés erősítése és a családi életre való nevelés ma is meghatározó a szervezet életében..

A közelmúltban tartott Kolping jubileum kapcsán, a Kolping Család Katolikus Legényegylet alapításának 150. évfordulóját ünnepelték Egerben. A jubileumi ünnepségre a határon túli magyar települések, Marosvásárhely, Borzon (Erdély, Románia) Kassa, ( Felvidék, Szlovákia) Kolping  családjai érkeztek, valamint Magyarország keleti körzetének 14 Kolping családja is részt vett a találkozón.

Az Egri Kolping család fennállásának 150. évfordulója alkalmából Érseki megnyitó keretében koszorút helyeztek el a Bartakovics Béla Közösségi Házon található emléktáblánál.
Az egri Kolping egyesület rendszeresen részt vesz a város rendezvényein, ezzel is kifejezve, hogy a szervezet a város közösségéhez tartozik.
A Kolping-mozgalom alapját a Kolping-családok képezik, s az egyes Kolping-családok rendszerint plébániákon szerveződnek. A közösség jellegzetessége, hogy családszerű, nemzedékeket átfogó, katolikus, demokratikus, továbbképző, tettrekész és kedélyes.
Magyarországon az első világháború és a monarchia felbomlása után 1922-ben alapították meg 58 egyesülettel a katolikus legényegyletek önálló nemzeti szövetségét. Ekkor élte virágkorát a hazai Kolping-mozgalom, egészen a második világháború végéig. 1933-ban már 162 egyesület létezett, 1946-ban pedig több mint 200 helyi egyesületről számoltak be. Tevékenységük fontos szociális és pedagógiai feladatokra irányult: szakmai tanfolyamok, iparos versenyek és kiállítások, házasságra felkészítő előadások, kulturális rendezvények, vallásos nevelés és világnézeti oktatás. 1926 óta leányok részére működött a "napsugár-lányok" elnevezésű testvérszervezet is.
A mozgalom 1989-től újraszerveződött. A Kolping-családban minden korosztály megtalálhatja a helyét, a különböző generációk koruknak megfelelően járulnak hozzá a közösség életének kiteljesedéséhez. A fiatalok kezdeményezőkedvét és lendületét az idősebbek megfontoltsága és élettapasztalata előnyösen egészíti ki. Kolping a közösség mintaképének a természetes családot tekintette.
Jelenleg három egyházmegye Kolping-családjai alkotnak egy-egy körzeti szövetséget. Az ország 12 egyházmegyéjéből így 4 körzeti szövetség jött létre. Mindegyik saját körzeti vezetőséggel, és egy főállású titkárral rendelkezik. A körzetek képviselőivel kiegészített országos elnökség képezi a Magyar Kolping Szövetség országos vezetőségét. Az országos közgyűlés határozatainak végrehajtásáról ez a testület gondoskodik. A Kolping-szövetség a legkövetkezetesebben megszervezett katolikus társadalmi mozgalom Magyarországon. A szervezettség azért is fontos, mert a helyi csoportok kezdeményező készségének hosszú távú fenntartásához az összefogásból eredő szellemi ösztönzésre van szükségük. Az európai kontinensen ez ideig megalakult 18 nemzeti Kolping-szövetség az Európai Kolping Szövetség keretében működik együtt. A Nemzetközi Kolping Szövetség pedig valamennyi kontinens országos szövetségeit fogja össze szervezetileg. Székhelye Kölnben van, élén Msgr. Axel Werner főprézes áll, aki Adolf Kolping nyolcadik utóda ebben a tisztségben.

Forrás: Egriszín