Keresés: „gyár” (106 találat)

Alapos a gyanú, hogy egy egri kistermelő készítményeitől betegedtek meg botulizmusban négyen is, földrajzilag különböző helyszíneken, ezért a NÉBIH elővigyázatosságból arra kéri a lakosságot, hogy a hivatal vizsgálatainak lezárásáig ne fogyasszanak e termékekből.

A botulizmus a köznyelvben kolbászmérgezésnek ismert, legsúlyosabb élelmiszermérgezés, amely halállal is végződhet.

A kistermelő készítményei (szarvasgombás pesto, humusz, különböző szarvasgombás zöldségkészítmények és zöldséglekvárok) kis üvegekben „guormand company” márkajelzéssel, bio piacokon, delikátesz boltokban, bio üzletekben, fesztiválokon, vagy internetes megrendeléssel kerültek forgalomba. Az egyik beteg az egy hete rendezett Hegyalja fesztiválon vásárolta - írja közleményében a Nemzeti Élelmiszelánc-biztonsági Hivatal.

Keksz Zsolt kistermelő, a készítmények gyártója elmondta kameránk előtt: reméli, hogy nem Gourmand Company termékek tehetnek a fertőzésről. Gyógyulást kívánt a betegeknek.

"Az egri kistermelő szarvasgomba termékeivel kapcsolatban botulizmus-gyanú merült föl. A baktérium, és az általa termelt toxin főként rosszul elkészített húskészítményekben fordul elő, de földdel is a szervezetbe kerülhet. Régebben főként a házi disznóvágások után fordult elő a kolbászmérgezés, de akár egy rosszul megmosott sárgarépától is elkaphatja bárki.

Megszólaltattuk az érintett Keksz Zsoltot is, aki megdöbbent az eseten, és sajnálatát fejezte ki a kórházba került betegek felé. Mint mondta, bízik abban, hogy nem az ő termékük okozta a megbetegedést, de az már szinte biztos, hogy a vállalkozás tönkremegy miatta.

- Öt év alatt építettük föl a brandet, de soha, semmilyen gond nem volt vele. Ráadásul a botulizmus főként húskészítményeket fogyasztóknál fordulhat elő, a mi termékeink pedig nem tartalmaznak húst, jómagam is 25 éve vegetáriánus vagyok. Ráadásul a baktérium a forralás hatására 10 perc alatt elpusztul, nálunk viszont a gombákat két óra hosszáig hőkezeljük - kezdte a kistermelő, aki, mint elmondta, folyamatosan ügyelt a tisztaságra, üzemében is automata töltősor működik, az elmúlt öt év hasznát visszaforgatták a fejlesztésekbe. A sors iróniája, hogy jövő hétre várta a NÉBIH szakembereit, hogy átvegyék a HACCP és ISO szabványnak megfelelő, új üzemet. Az építkezés miatt egyébként fél éve nem is folyt gyártás, a raktárkészletet árusították 20 viszonteladójukkal egyetemben.

- Úgy tudom, hogy legelőször Franciaországban lett beteg egy fogyasztó, aki magyar rokonaitól kapta a szarvasgombás pestot. A francia hatóságok értesítették a magyarokat - mondta el az egri vállalkozó.
A vizsgálat eredményét hétfőn tudja meg a NÉBIH-től, de értesítést nem kap róla, be kell mennie és csak betekintést kaphat az iratokba.
- Addig is azt javaslom, termékeinket ne fogyasszák. A betegség négy napon belül jelentkezik, tehát aki a korábbi hónapokban evett belőlük, nem kaphatta el a betegséget, emiatt eddig rengeteg hívást kaptam - számolt be a mai nap hívásairól a kistermelő.

- Azt hiszem, ezzel vége a vállalkozásnak akkor is, ha bebizonyosodik, nem mi hibáztunk. A készletünket megsemmisítik akkor is, ha az évente készülő 200-300 üvegből egyben volt benne a baktérium. Ha ártatlanok vagyunk is, már nemigen bíznak meg a brandben, ha újat alapítunk, akkor is mondhatja bárki, hogy köze van a Gourmand Companyhez és mondhatja, nem szabad megvenni, ahogyan az már a közösségi oldalakon terjed is - mondta el Keksz Zsolt.

Az üzem megkaphatja a minősítést, újra gyárthatnának is. A projektbe sok időt, energiát és pénzt tettek, pályázati forrás helyett hitelből építették az üzemet. Ez az eset a megbetegedetteken túl 6-7 ember életére is kihat. Keksz Zsolt reméli, hogy a betegek - akár az ő termékeik a ludasak, akár nem - mihamarabb meggyógyulnak."

Szöveg :HEOL

Információ érkezett szerkesztőségünkbe, hogy a Dobó tér környékén ismét robbanó eszközt találtak a munkások.

Úgy tudjuk, két helyen is ismeretlen eszközt találtak: az egyik a Zalár úti patikával szemben, míg a másik a Dobó téri híd szomszédságában helyezkedett el.

Egy gép fordította ki patakmeder tisztítása közben a második világháborús robbantótesteket. A 82 mm-es, orosz gyártmányú aknagránátot a markoló kanalában fedezték fel.

Értesítették a munkások  a rendőrséget, akik  lezárták a környéket.

A robbanószereket a tűzszerészek elszállították és egy környékbeli település határában megsemmisítették. A szakemberek elmondták: ez a típusú gránát kb. 50 méteres körzetben halálos repesz hatása miatt. 

Lőrinci ismét szakhatóságok közreműködését kéri a volt cementgyár kapcsán. A romhalmaz súlyosan veszélyeztetheti az ott élők egészségét.

Továbbra is nagyon súlyos aggodalomra ad okot a volt selypi cukor-, de főként az egykori cementgyár területén tapasztalható helyzet. Számos hivatalos jelzést követően Víg Zoltán, Lőrinci polgármestere újabb figyelemfelkeltő levelet juttatott el a szakhatóságokhoz, bízva abban, hogy végre rendeződik a probléma.

– A lőrinci képviselő-testület – a lakosság álláspontjával messzemenőkig egyetértve – nagy aggodalommal figyeli a településünk selypi részén, az egykori cukorgyár, valamint a cementgyár bezárását, majd az épületek elbontását követően kialakult helyzetet. Aggodalmunkat csak kisebb részben táplálja a városképet lényegileg meghatározó romhalmaz megléte – noha egy felelős önkormányzati vezetés számára ez sem lehet utolsó szempont –, ám a félelmeink az egészségünk veszélyeztetése miatt ennél is jóval számottevőbbek – indokolta Víg Zoltán az immár a Belügyminisztériumnak is elküldött levelet.

A két termelőegységet, a gyártás leállítását követően, olyan vállalkozások vásárolták meg, amelyek – mint ma már sajnos jól látható – kitermelték a számukra értékesíthető anyagokat (mindenekelőtt természetesen a fémet), majd a törmelékhalmazt egyszerűen hátrahagyták. A cementgyár esetében mindezt oly módon tették, hogy a telephely kerítését is elbontották, így még annak a területnek a látszólagos őrzése sem biztosított.

A területen azóta „guberálók” gyűjtögetnek, olykor figyelmen kívül hagyva a legelemibb egészségügyi-higiéniai szempontokat is.

A probléma azonban nemcsak a gyűjtőket érintheti, hanem az ennél jóval súlyosabb és szerteágazóbb, hiszen az egykori cementgyár (majd Eternit, Etercem, stb. elnevezéssel működő üzem) 1971-től évtizedekig olyan technológiát alkalmazott, amely napjainkban már bizonyítottan nagyon káros az egészségre. Ennek következtében közvetlenül veszélyeztetheti a lakóterület kellős közepén lévő volt telep környékbeli lakosságát. Az eternit-elemek gyártásához ugyanis azbesztet alkalmaztak, amelyről ma már köztudott, hogy a levegőbe kerülve meglehetősen negatív élettani hatásokkal jár.

Egy ezzel kapcsolatban készített tanulmány megemlíti, hogy a gyár bezárásakor, épp egy évtizede, 2004-ben, legalább 60-80 tonna azbeszt lehetett a területen. A szakirodalom szerint ez az anyag a levegőbe, majd onnan a tüdőbe kerülve rákos megbetegedéseket idézhet elő, amelyeknek a lappangási ideje akár harminc év is lehet.

Az egyik országos televízió-csatornán a közelmúltban bemutatott riportban is elhangzott, hogy amíg máshol egymillió emberre mindössze két és fél azbesztózisos megbetegedés jut, addig a szintén a cementgyárral határos Zagyvaszántón egyetlen esztendő alatt hét hasonlót regisztráltak. A halmozódást a község háziorvosa is megemlítette, mint egészséget súlyosan veszélyeztető körülményt.

– Érvelésünket egyébként már több alkalommal továbbítottuk az illetékeseknek, amelyek azonban mindenki számára megnyugtató válasszal – és főként mielőbbi intézkedéssel – a mai napig nem szolgáltak – fogalmazott lapunk munkatársának Víg Zoltán.

– Igaz, a bontás során a munkálatokat többször leállították, de a tevékenység rövid idő múltán mindig folytatódott. Azzal is tisztában vagyunk, hogy a kiadott bontási engedély még néhány hónapig érvényes, ám miután a munkások már régen levonultak a területről, nem látunk esélyt arra, hogy a helyzet kedvezően változzon. Tudomásunk van arról is, hogy egyes mérési eredmények a határérték alatti adatokról tanúskodnak, de városunk hatezres, illetve a Selypi-medence több tízezres lakosságának jelentős része meglehetősen szkeptikusan viszonyul mindezekhez. Számukra megnyugtató megoldást csak a terület teljes és szakszerű rekultivációja jelentene. Ehhez kérjük az állam segítségét.

Nem mondanak le a törvényes lehetőségekről

Lőrinciben a manapság általános vélekedés szerint az emberek eltökéltek abban, hogy a felnőttek és mindenekelőtt gyermekeik egészségét valamennyi kínálkozó törvényes eszközzel megóvják. Ennek érdekében lakossági fórumok, petíciók, s egyéb figyelemfelkeltő állampolgári akciók – például aláírás-gyűjtés, demonstrációk – lehetőségéről sem mondanak le. Víg Zoltán polgármester közölte: támogatja azokat a törekvéseket, amelyek a jelenlegi állapotok teljes felszámolására irányulnak. Várhatóan április közepén lakossági fórumra várják a település polgárait, hogy egyeztessenek a helyiek életminőségét nagymértékben meghatározó kérdésben.

Forrás: HEOL

A több mint 300 éves múltra visszatekintő parádsasvári üveggyárba kezdetben külhonból, nagyrészt szlovák területről érkeztek az üvegfúvó mesterek, magukkal hozva színes népszokásaikat, köztük az asszonyfarsangot. A szokás lényege, hogy az asszonyok a férfiak kizárásával közös mulatságot rendeznek. Legtöbbjük férfinak öltözött, a maskarák kialakításához általában régi ruhákat, gyakran férjük ruháit használták fel, bekormozták arcukat, bajuszt festettek, hogy felismerhetetlenek legyenek. A borotválás, a szimbolikus hatalomátvétel eszköze a fából készült borotva, a szappan gyakran jégcsap, a pamacsot nyúlláb, vagy disznósörény helyettesítette, púderként lisztet használtak, tükör helyett pedig lyukas szitát vagy szakajtót mutattak.

Az asszonyok bejárták a falut, énekeltek, tréfálkoztak, s közben persze derekasan ittak, amúgy férfi módra. A férfiak menekültek előlük, de a menekülőt az asszonyok elfogták, fából készült borotvájukkal megborotválták, arcát liszttel beszórták. Fizetségül csak pénzt fogadtak el, és azt könyörtelenül be is hajtották. Ebből szerezték be az esti mulatozás, a „macskabál” kellékeit: a forralt bort és a fánkot.

Az asszonyfarsang középpontjában álló ceremónia, a borotválás a mai napig nem merült feledésbe. Igaz, ma már a nők mellett a férfiak, sőt a gyermekek is szívesen részt vesznek a vidám maskarás felvonuláson és az azt követő farsangi bálon.

DR. TATÁR LÁSZLÓ

Mint ahogyan arról Önök is értesülhettek a sajtóból, az MSZP megyei elnöke, a Heves Megyei Közgyűlés korábbi elnöke, Dr. Sós Tamás doktori disszertációja ügyében plágium gyanúja merült fel. A 2010-ben elkészített 158 oldalas disszertáció a Célpont műsora szerint szóról-szóra egyező részeket tartalmaz mások korábbi tudományos munkájával. A műsor szerkesztői 68 olyan részt találtak, amelyet a műsorban elhangzottak szerint Dr. Sós Tamás forrásmegjelölés nélkül, szöveghűen másolt át a saját dolgozatába más kutatók műveiből. Olyan tanulmányt is találtak, amelyből teljes oldalakat vett át, ilyen például André Lászlóné és Kerékgyártó László egy 2007-es műve. A műsorban láthattuk: Hajdu Zita 2008-as disszertációjából Dr. Sós Tamás három nagyobb részt emelt át hivatkozás nélkül. Szintén elhangzott, hogy forrásmegjelölés nélkül Mohácsi Márta 2008-as disszertációjából is szerepelnek részek Dr. Sós Tamás dolgozatában, sőt az MTA plágiumkereső szoftvere szerint a két disszertáció teljes egyezése 5 százalékos. A műsor szerkesztőinek birtokába került egy levél, amely a Célpontban elhangzottak szerint dr. Zachár László – a disszertációt bíráló bizottság tagja- és Nagy László megküldi Dr. Sós Tamásnak a disszertáció általuk kijavított változatát – még a dolgozat hivatalos beadása előtt.

Dr. Sós Tamás a műsort követően közleményt adott ki, mely szerint pert indít a Hír Tv ellen. Idézem: „ A Hír Tv elveszíti majd azt a pert is, amelyet már hétfőn indítok a Fővárosi Törvényszék előtt a péntek esti Célpont című „kilövő” műsorban elhangzottak miatt.” A közlemény a következő mondattal zárul: „Állok elébe bármely hivatalos eljárásnak”

Én, a Heves Megyei Közgyűlés Fidesz frakciójának egykori vezetőjeként jól ismerem az MSZP megyei elnökének ügyeit és Dr. Sós Tamás módszereit. Dr. Sós Tamás körül nincs rend.

Bár Dr. Sós Tamás, az MSZP megyei elnöke azt nyilatkozta maga kezdeményezi dolgozata vizsgálatát, azonban ez az ELTE tájékoztatása szerint még nem történt meg. A pénteki események után úgy döntöttem, várok egy-két napot, hogy a képviselő tisztázza magát. Miután ez nem történt meg, hétfőn megkerestem az ELTÉT, ahol azt a tájékoztatást kaptam, hogy sem Dr. Sós Tamás, sem más nem indított ilyen eljárást, ezért én benyújtottam beadványomat. Ebben kezdeményeztem Dr. Sós Tamás doktori fokozatának felülvizsgálata és szükség esetén a visszavonás iránti eljárás megindítását a fokozatot kibocsátó, a hatáskörrel rendelkező Egyetemi Doktori Tanács elnökénél. Az anyagot tájékoztatásul megküldtem az Országgyűlés Oktatási Tudományos és Kutatási Bizottság elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elnöke, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság államtitkára és az Országos Doktori Tanács elnöke részére is.

 Ebben az ügyben két dolog inspirált. Egyrészt, hogy az esetleges hazugságot ismét tetten érjük, másrészt úgy gondolom, a magyar felsőoktatásnak is meg kell nyilvánulni, hogy valós teljesítmények vannak a doktori disszertációk tárgyában. Úgy gondolom, hogy a plágium kérdését, annak valóságát az ELTE doktori tanácsának kell eldöntenie. Ez az ügy azért tarthatatlan, mert a magyar felsőoktatás tekintélye is csorbát szenvedhet. Nagyon remélem, hogy a Magyar Tudományos Akadémia etikai kódexének ajánlásait figyelembe véve, egyenes, alapos és gyors vizsgálat fog történni ez ügyben. Bízom benne, hogy az ELTE doktori tanácsa az intézmény tekintélyéhez méltó módon és a lehető leggyorsabban fogja az ügyet kivizsgálni.

A beadványomban, minden szükséges melléklettel együtt egy olyan anyagot tettem le az asztalra, ami úgy gondolom, alkalmas a vizsgálatra. Mi úgy gondoljuk - és ebben szakértők segítségét is kértem -, hogy számos helyen a plágium gyanúja megáll.

A kapott tájékoztatás szerint az ELTE doktori tanácsának, szakértők bevonásával, a jelenlegi szabályok szerint, 30-60 nap áll rendelkezésére, hogy lefolytassa a vizsgálatot. Úgy gondolom, hogy amennyiben az általam felvetett hiányosságokat alátámasztja a tanács döntése is, egy gyors eljárást követően az intézmény vissza fogja vonni Dr. Sós Tamás doktori címét.

 SZABÓ RÓBERT

 Annak, hogy én itt állok, egyetlenegy oka van. A Hír TV Célpont című műsorában Dr. Sós Tamás plágiumgyanús dolgozatával kapcsolatban felmerült a Heves megyei Önkormányzat érintettsége is.

A műsor szerkesztői a Heves Megyei Önkormányzathoz fordultak, azzal a kérdéssel, hogy a birtokukba került, Dr. Sós Tamás dolgozatával kapcsolatos e-mailek valóban léteznek-e?

A kollégáim a bemutatott e-mailek adatai alapján megállapították, hogy azok valóban léteznek, 2009-ben a Heves Megyei Önkormányzat levelezőrendszerébe megérkeztek és még most is megtalálhatóak.

Tudomásom szerint a törvények nem teszik lehetővé, hogy ezeket a leveleket én nyilvánosságra hozzam, egyetlen kivétellel: ha Dr. Sós Tamás ehhez hozzájárul.

Itt a lehetőség Dr. Sós Tamásnak, hogy bizonyítsa, valóban komolyan akarja-e ennek az ügynek a tisztázását. Ha valóban komolyan akarja, akkor csak egy dolgot tehet: hozzájárul a levelek nyilvánosságra hozásához.

Frissítve:

KÖZLEMÉNY

Tudom, hogy választókerületemben győzelemre állok! Úgy tűnik, tudják ezt a FIDESZ médiarabszolgái is, mert „botrányom”, a HÍR Tv múlt pénteki Célpont című műsorában elhangzott plágiumvád vezető hír lett a HÍR Televízió óránkénti híradójában.

Úgy tűnik tudják ezt a FIDESZ Heves Megyei Helytartójának katonái, Tatár László és Szabó Róbert is!

Gondolom ezt azért, mert az említett Urak rárepültek a HÍR Tv vaktában kilőtt  csodagolyóbisaira, szükségesnek látták, hogy „nagyszabású” sajtótájékoztatót tartsanak az „ügyben” a semmiről!

Nincs Sós – ügy, mint ahogy volt viszont Schmidt – ügy és Semjén – ügy is. Azok – A HÍR Televízió, Dr. Tatár László és Szabó Róbert – támadnak most, akik körömszakadtáig védték a „törzsanyagos” FIDESZ imposztort!

Nem csak jogi tájékozatlanságáról tesz tanúbizonyságot Szabó Úr, amikor mai sajtóközleményében úgy vélekedik, hogy a – maffiakormány maffiamédiája által amúgy már megsértett – levéltitok csak engem illet.

Dr. Tatár Lászlónak felesleges volt fáradnia, felolvasó délelőttje nélkül is megteszem  a  szükséges lépéseket.

Mindazonáltal köszönöm kitüntető figyelmüket!

Eger, 2014. február 11.

Dr. Sós Tamás

Országgyűlési képviselő

MSZP

A hétvégén a hideg idő beálltáig bezárt Mátraszentistvánban a sípark. A megmaradt hóból még egy pályát ki tudnának alakítani az üzemeltetők, de úgy gondolják, ez már nem lenne igazi élmény. Várják a hideg időt, hogy ha természetes hó még nem is esik, a hóágyúkat beüzemelhessék.

Erbeszkorn Tamás szóvivő szerint, ha a hét második felében hidegebbre fordul az idő, megkezdhetik a mesterséges hó gyártását és 2-3 nap alatt ismét fogadhatja a sípark a látogatókat.

A honlapjukon folyamatosan tájékoztatják a sportolni vágyókat. Érdemes figyelni: ma is volt aki síelés helyett kénytelen volt beérni egy jó mátrai sétával.

Örültek az Eger környéki polgármesterek, amikor elkezdték kiépíteni a térfigyelő-kamerarendszert. Annak már kevésbé, amikor több tízezres havi számlákat kaptak.

Tucatnyi községben helyeztek el modern készülékeket egy pályázatnak köszönhetően az Eger Vidék Kincsei Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport koordinálásával. A polgármesterek örültek a lehetőségnek, hiszen a cél az, hogy biztonságosabbá váljanak a települések. Az öröm azonban nem tartott sokáig, megérkeztek a számlák, s kiderült, kameránként több tízezer forintot kell fizetniük havonta. Azonban nem mindenkinek. Pontosabban senkinek. De lehet, hogy valakinek mégis. Illetve mégse...

– Lehet, hogy karácsonyi ajándéknak szánták – mondta elöljáróban keserű humorral Bóta Géza, Noszvaj polgármestere, kezében a kikapcsolási értesítővel. A dokumentum szerint az önkormányzat a korábbi felszólítások ellenére sem egyenlítette ki a levélben részletezett tételeket, amely kameránként (négyet helyeztek üzembe a faluban) havi 10 ezer forintos összegről szól. Ha december 25-ig nem fizetnek, kikapcsolják a masinákat. – A teljesítményt 0,828 kilowattban határozták meg, ami 34 közvilágítási lámpának felel meg – folytatja a településvezető.

– A kamera gyári teljesítménye a gépkönyv szerint 5 Watt, azaz körülbelül 300 forintnyi rendszerhasználati díj lenne a reális. A legbosszantóbb az ügyben az, hogy nem tudok kivel beszélni, a megadott zöld számon az ügyintéző nem tudott segíteni, s még nem értem el egy olyan embert, aki döntési pozícióban lenne. Levelet is írtam, amire azt a választ kaptam, hogy a szolgáltató saját szakembereivel megvizsgálta az ügyet, s alaptalan a reklamációm, elutasították a kérelmünket.

Bóta Géza hozzátette: nincsenek egyedül a problémával. Néhány telefon után kiderült: valóban sok kollégáját foglalkoztatja a téma. Lovasi Ferencet, Nagytálya polgármesterét is felháborította az, amit a számlán látott. A faluban három kamerát szereltek fel, s egyenként havi 31 ezer forintot kellene fizetnie az önkormányzatnak mindezért az áramszolgáltatónak.

– A hivatalban van 5-6 iroda, villany, számítógépek, s a havi villanyszámlánk 13 ezer forint, tehát azt hiszem nem túlzás azt állítani, irreális a számlán szereplő összeg, ezért nem is fizettük be – mondta, hozzátéve: ő is hasonló akadályba ütközött, mint Noszvaj első embere, nem tudott döntéshozó emberrel beszélni az ügyben.

A szolgáltató nem vizsgálja, miért mutat annyit a mérőóra

Dr. Boros Norbert, az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt. kommunikációs igazgatója kérdésünkre úgy felelt: először is meg kell vizsgálni van-e más fogyasztási pont a kamerán kívül az adott fogyasztóhelyen.

– Két tökéletesen egyforma berendezés fogyasztása elvileg nem térhet el egymástól, azonban mi nem azt nézzük, miből adódik a fogyasztás. Erre a kiépítő, üzemeltető adhatja meg a választ. Hatósági árakról beszélünk, egy kilowattóra energia, rendszerhasználat az országban mindenütt ugyanannyiba kerül, a társaság pedig az alapján számláz, amit a mérőóra mutat, s nem vizsgálja, e mögött mi van.

Egerszóláton már korábban bemérették a fogyasztást

Egerszóláton e történetre szinte lefutott ügyként tekintenek. Verebélyi György polgármester még az év elején körüljárta, tehát jól ismeri a témát, s így a megoldást is. Mint mondja, mérő nélküli fogyasztási helyekről van szó, tehát a szolgáltató számított fogyasztás alapján számláz. A településen először 30 ezer forintos csekket kaptak, majd mind a három kameránál „bemérették” a fogyasztást. Az erről készült dokumentációt, mérési bizonylatot, ellenőrző mérést eljuttatták a szolgáltatónak s most 700 forint körüli összeget fizetnek. A településvezető szerint ez nemcsak vállalható, de teljesen reális is.

Forrás: HEOL

A helyi cégeknél keletkező papírhulladékból készítenek brikettet Nagyrédén. Az ötlet segítségével közmunkásoknak adnak munkát és a település intézményeit fűtik. Azt tervezik, hogy később a rászorulók is kaphatnak a házi gyártmányú fűtőanyagból.

Magyarországon a használatból már kivont szerves oldószereket, szén tetrakloridot, illetve triklór- és tetraklór etileket találtak az Abasár vízellátását biztosító kutakban. Ma estére kiderül, hogy korlátozással, azaz háztartási és tisztálkodási célra használható-e a szennyezett víz a településen, ahol jelenleg teljesen szünetel a vízellátás.

Abasár polgármestere, dr. Lénártné Benei Anikó hétfőn délelőtt jelezte, hogy a helyi vízszolgáltató, az Észak-magyarországi Regionális Vízművek (ÉRV) Zrt. a település vízellátását biztosító kutakban a vizsgálatok során szerves mikroszennyező anyagok jelenlétét mutatta ki. Az eset kivizsgálása és a helyzet megoldása érdekében a Horváth László által vezetett Heves Megyei Védelmi Bizottság azonnal egy operatív törzset hozott létre. Miután a szennyeződés mértéke meghaladta a vonatkozó rendeletben foglalt határértéket, a Hatvani Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete a községben határozatlan időre elrendelte a vezetékes vízellátás szüneteltetését és az átmeneti vízellátás biztosítását. Az abasáriakat szórólapokon és hangosbemondón már hétfő délután tájékoztatták a történtekről. A vizet biztosító lajtoskocsik, ivóvíztartályok hétfőn estétől öt helyszínen szolgálták a lakosság ellátását.

A Heves Megyei Védelmi Bizottság Egerben tartott, mai, rendkívüli ülését követő sajtótájékoztatón Horváth László elmondta: olyan szerves oldószereket, mint a vízben talált szén tetraklorid, triklór- és tetraklór etilek, a közeli Pipis-hegyen működő félvezető- és gépgyárban használtak a nyolcvanas évekig. Augusztusban is zajlott egy a mostanihoz hasonló mérés Abasáron, amikor ezeknek az anyagoknak a koncentrációja még alacsonyabb, határérték alatti volt, ám október elejére esetenként hatszoros növekedést tapasztaltak a vízszolgáltató szakemberei.

Dr. ifj. Wernigg Róbert megyei tisztifőorvos szavai szerint az említett oldószerek rendkívül ritkán találhatók meg ivóvízben. Az abasári vízhálózatban nagy hígításban vannak jelen, de még nem tudni, hogy milyen kockázatot rejtenek magukban, ezért rendelték el a teljes vízkorlátozást. Folynak a hatósági laboratóriumi vizsgálatok.

A probléma megoldását illetően a leggyorsabb alternatíva az aktív szénszűrő rendszer felszerelése lehet, ami mintegy 20 millió forintba kerül és 2-4 hétbe telik. Minden más – például új hálózat kiépítése – lassabb, drágább és bonyolultabb. A kormánymegbízott kiemelte: nagyon fontos a szennyeződés lokalizálása, ezért kéri is azok segítségét, akik annak idején az érintett üzemben dolgoztak, szolgáljanak tájékoztatással, hol voltak a hulladék- illetve veszélyes anyagtárolók. Horváth László elmondta azt is, hogy az ügyben ma ismeretlen tettes ellen feljelentéssel él a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon.

A Heves  Megyei  Főügyészség  Közérdekvédelmi  Szakága  által  a  2010.  év  elején  folytatott cégtörvényességi vizsgálat során derült fény arra, hogy a szerdai napon sajtónyilvánosságra került, az  egész  országot  behálózó  költségvetési  csalás-sorozat  ügyében  is  érintett  több  gyanúsított Egerben,  egy  közös  székhelyen,  nagy  számban  olyan  fiktív  cégeket  működtet,  melyek  ún. cégtemetőként szolgáltak - tájékoztatott Konkoly Thege László főügyészségi ügyész.

A Heves Megyei Főügyészség sajtószóvivője elmondta: az ügyészi szakágak közötti szoros együttműködés eredményeképpen a Heves  Megyei  Főügyészség  Büntetőjogi  Szakága,  az  akkor  rendelkezésre  álló  adatok  alapján, többrendbeli közokirat-hamisítás bűntettének gyanúja miatt rendelt el nyomozást az ügyben, amely több mint 400 fiktív vállalkozást érint.

- Az ebben a nyomozásban felmerült adatok arra utaltak, hogy egyes elkövetők más módon is – a munkaerő kölcsönzés intézményével visszaélve - éveken át, egy kifejezetten erre a tevékenységre létrehozott bűnszervezet működtetése, illetve az abban való részvételük útján, jelentős összegű jogtalan  haszonra  tettek  szert.  Szolgáltatásaikat  –  a  munkáltatói  terhek  megtakarításának reményében  –  százas  nagyságrendben  vették  igénybe  különböző  cégek.  Ez  a  munkaerő kölcsönzéssel érintett mintegy 10 000 munkavállalót is hátrányos helyzetbe hozta.

- Ezen információk alapján került elrendelésre az a nyomozás, amelyben a keddi napra virradóan összehangolt akcióra: 23 személy őrizetbe vételére, 295 helyszínen bizonyítási eszközként szolgáló iratok, valamint több mint 111 millió forint értékű készpénz, illetve ingóság, továbbá nagy számú, illegálisan tartott lőfegyver és lőszer lefoglalására került sor.

- A nyomozás fokozott ügyészi felügyelet mellett zajlik, ami az adott ügyben - az eljárás eddigi szakaszában - az ügyészség és a nyomozó hatóság hónapok óta tartó, szoros, napi rendszerességű együttműködését  jelentette. Ennek  keretében  az  ügyészség  konkrét  utasításokkal  segítette  a nyomozás eredményességét, valamint részt vett az akció előkészítésében és lebonyolításában is: jelen voltak ügyészek egy ügyvédi irodát érintő budapesti házkutatásnál, valamint Egerben több gyanúsított kihallgatásán is.

- A nyomozó hatóság kezdeményezésére a Heves Megyei Főügyészség 23 őrizetbe vett személy előzetes letartóztatását indítványozta. Szerdán az Egri Járásbíróság 8 gyanúsítottal szemben rendelte  el  a  legsúlyosabb  kényszerintézkedést,  míg  a  mai  napon  további  15  személlyel kapcsolatban születhet döntés.

Forrás:Heol